udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7649
találat
lapozás: 1-30 ... 5791-5820 | 5821-5850 | 5851-5880 ... 7621-7649
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. október 2.
„A beteg kikérdezése mindennél fontosabb”
Csütörtökön mutatták be a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesboltban Ritli László orvos, egykori egészségügyi miniszter Illusztrált gyermekgyógyászati kórtünettan (Semiologie pediatrica illustrata) című könyvét, amely a Holnap Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg. A könyvbemutató keretében a szerzővel Szűcs László beszélgetett. Mint hangsúlyozta, a bemutatott kötet több szempontból is rendhagyó: egyrészt ez volt az első alkalom, hogy az egyesület román nyelvű könyv kiadására vállalkozott, másrészt a szaknyelv miatt a szerkesztő nem vett el és nem adott hozzá a szöveghez semmit – ellenben számos szaklektorral működtek együtt.
Ritli László elmondta: egy illusztrált tünettani tankönyv megírásának gondolata már orvostanhallgató korában megszületett, hiszen akkor fogalmazódott meg benne, hogy a tünettant másképp, szemléletesebb tankönyvből kéne tanítani. Ennek megfelelően a csütörtökön bemutatott kötet – melynek egyébként folytatása is várható – 500 orvosi fényképet tartalmaz, melyeket a szerző több évtizedes praxisa során készített. Mint hozzátette, a könyv más szempontból is hiánypótló; az általános gyermekgyógyászati tünettant ugyanis sajnos egyre kevesebb egyetemi központban tanítják behatóan, holott ez volna a helyes diagnózis felállításának egyik alapköve.
„A könyv legfőbb üzenete az volna, hogy a beteg alapos megvizsgálása, kikérdezése mindennél fontosabb. Fontosabb mint az MRI, fontosabb mint a laborvizsgálatok” – hangsúlyozta Ritli László. Mint hozzátette, a gyermekgyógyászatban általában még sokkal kacifántosabb betegségek vannak, mint a felnőtteknél, ezért fontos hogy az orvos felkészült legyen, gyorsan és hatékonyan felismerje a betegséget.
A pódiumbeszélgetés keretében a szakember mesélt még a jó orvos ismérveiről, a gyermekgyógyászatban is egyre hangsúlyosabban mutatkozó szakosodásról, a várható második kötet tartalmáról, és kifejezte véleményét, miszerint a védőoltásokat kötelezővé kell tenni. A könyvbemutató dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult. Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. október 2.
Megáldották és felavatták a PKE új épületét
A váradi Partiumi Keresztény Egyetem hétfői tanévnyitó ünnepségének a keretében, Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételével avatták fel a tanintézmény új, Sulyok István utcai épületét. A négy történelmi magyar egyház püspökei áldották meg a létesítményt.
A nagyvárad-újvárosi református templomban tartott tegnapi egyetemi tanévnyitó ünnepség után a résztvevők átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) új, Sulyok István utcai épületéhez, ahol a négy történelmi felekezet püspökei kértek áldást az új létesítményre. Először Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök mondott áldást. Szent Máté evangéliumából idézett igerészt, majd így fogalmazott: „Urunk Istenünk, Te bölcsességed részesévé tetted az embert. Add meg nekünk, hogy elkerüljük a merőben földiek utáni törekvést, és az emberi személyiség maradéktalan kiteljesedésén fáradozzunk. Te Fiadat, az igaz világosságot, aki minden embert megvilágosít, azért küldted a világba, hogy tanúságot tegyen az igazságról. Add, hogy a valóság szabad kutatásával és saját meglátásainkkal is hozzájáruljunk az emberi társadalom előrehaladásához. Ez a ház, amelyet az ifjúság világi tanulmányainak ápolására, a tudományok haladásának előmozdítására és a bölcselet oktatásának hasznára szentelünk, legyen az a hely, amelyben diákok és tanárok az igazság szavai által tanítva a keresztény élet bizonyságait követik, és a tanító Krisztushoz egészében igyekeznek ragaszkodni.”
Áldások
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke áldásában így fogalmazott: „Legyen ez a hely az, ahol megújul a szív és a lélek, legyen ez az a hely, ahol megújul az erkölcs, megújul a hit, és erős reménységgel nézünk előre.” Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház püspöke azt kérte: „Mindenható örök Isten, ne vesd meg kezeink munkáját, használd fel diákjaink nevelésére, tudományos, lelki gyarapodására, üdvözítő akaratod szolgálatára ezt az új egyetemi épületet, és mindazt, ami benne van, gyűjtsd benne össze mindazokat, akik hitben, tudományban növekedni szeretnének.”
Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke is áldásra emelte a kezét és így szólt: „Az örökkévaló, egy igaz Isten jóra vezérlő szent lelke erejével tegye e hajlékot a múzsáknak és az erényeknek otthonává, hol az értelem kiművelése mellé odaállítják az erős istenhitet, emberszolgálatra, Isten dicsőségére”.
Az áldások után Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és dr. Pálfi József rektor átvágta az épület piros-fehér-zöld színű avatószalagját, majd a magyar kormány képviselői és a vendégek a házigazdák kíséretében körbejárták a PKE új épületét. erdon.ro2017. október 2.
Az érmihályfalvi csoportra emlékeztek
Istentiszteleten emlékeztek meg hétfőn este a harmincegy érmihályfalvi elítéltről, majd az emlékezők koszorúkat helyeztek el az 1956-os eseményeket követő koncepciós per helyszínén. Erőt meríthetünk elődeink példájából, hangzott el.
A várad-velencei református templomban zajló emlékező istentiszteleten Farkas Antal református lelkipásztor párhuzamot vont a között, amikor pünkösd után a zsidó főpapok megtiltották az apostoloknak, hogy bizonyságot tegyenek Krisztusról, s az 1956-os eseményeket követő időszak között, amikor a hatalom megtiltotta a forradalmároknak, hogy beszéljenek a megtorlásokról. Főpapok, vagy titkosrendőrség – elnyomó hatalom, mely „szájkosarat” próbált az emberekre erőltetni – pedig nincs olyan a nap alatt, ami ki ne derülne. Az apostolok kétféleképpen viszonyulhattak a történtekhez: kétségbeeséssel, az ügy feladásával, visszavonulással – vagy úgy, hogy hittek Isten fiában, az Úr Jézus Krisztusban. Isten előtt nincs lehetetlen dolog, a kérdés, hogy mit tehet ilyenkor a tanítványi sereg? Kompromisszumos megoldást keresnek, vagy megtárgyalják, hogyan hagyhatnák el Jeruzsálemet s hogyan juthatnak el oda, ahol van szólásszabadság és demokrácia? De vajon elmenekülhet-e az ember a saját sorsa elől? – tette fel a kérdést a tiszteletes. Hiszen amit reánk mért Isten, azt hittel kell megharcoljuk, s a tanítványok ott maradtak és szembenéztek a sorsukkal, akárcsak az érmihályfalvi csoport.
Isten közbelép!
És Isten közbelép! Nem úgy, hogy rettegéssel tölti meg a vallási vezetők szívét, hogy visszavonják a tiltást, hanem egy igét ad a tanítványok seregének. Nem tudjuk, hogy miként, de bizonyosan nem úgy, hogy valaki felnyitotta találomra a Szentírást, hiszen még ki sem volt nyomtatva, s az ige, amit Isten adott nem volt kijelölve a bibliaolvasási kalauzban sem. Az ige, amit kaptak, a 2. sz. zsoltár volt, melyben a szorongatott népet örvendezésre hívja Isten. Az egyház kétezer éves történelmét végigvezeti az üldöztetés és a vértanúság, de ott, ahol Isten gyermekeit üldözik, a második zsoltár hangja szól – máglyán, bitófán, börtönben – vagy a várad-velencei római katolikus kultúrházban is, még ha sokaknak a füle süket is volt ennek meghallására. Isten gyermeke mindig tud nevetni, ha hallja, tapasztalja az ő hatalmas urát és annak hatalmát. Az apostolok azt kérik, Isten bocsásson meg az ellenségeiknek – s a református egyházon belül is gyakran előfordult, hogy az üldözöttek könyörögtek az üldözőikért, a börtönviseltek tudtak imádkozni az ő ellenségeikért is. Amint az apostolok ellenségei is Izrael fiai közül kerültek ki, az érmihályfalvi csoport esetében is az ítéletet magyar bíró mondta ki. Isten őrizzen meg attól, hogy egyház az egyház, magyar a magyar, keresztyén a keresztyén ellen harcoljon – hiszen az egyháznak a bűn és a sátán ellen kell harcolnia.
Ellenségeinkért is
Vajon miért nem mozdult meg a Föld, vajon most miért nincs lelki, nemzeti ébredés? Egy dolgot kérhetünk: Isten könyörüljön rajtunk, töltse ki ránk is az Ő szent lelkét, hogy tudjunk imádkozni, akár ellenségeinkért is, hogy hirdetni tudjuk Isten igazságát – mondta a lelkipásztor.
Az istentiszteletet követően a jelenlévők a várad-velencei római katolikus kultúrházba vonultak, annak a koncepciós pernek a helyszínére, melynek során elítélték az érmihályfalvi csoportot. Itt Cseke Attila szenátor szólt az egybegyűltekhez. Elmondta: az RMDSZ 2008-ban emléktáblát helyezett el az elítéltek tiszteletére, s most tizedik alkalommal gyűlnek össze emlékezni a per helyszínén. Bár nem mindenki tudja, az 1956-os és az azokat követő események nem csak Magyarországhoz kötődnek, Romániában is voltak megmozdulások, főleg az egyetemi városokban, de Érmihályfalván is. Egy ügy kötötte össze a harmincegy fős csoportot, a szabadság utáni vágy, ami mindenkor jelen volt a magyar emberben. A perük kirakatper volt, a harmincegy ember közül hármat halálra ítéltek, kettejüket ki is végezték, a többiek hosszú évekig börtönben sínylődtek. A későbbiekben idézett Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi történész könyvéből, melyben részletek és dokumentumok szerepeltek, többek között az is, hogy mit találtak 1957 februárjában Sass Kálmán érmihályfalvi tiszteletes házkutatásakor.
Erőt meríthetünk
Mint Cseke Attila kihangsúlyozta, fontos, hogy az utókor mindezt ne felejtse el, s megemlékezéseinkkel próbáljunk üzenni a következő nemzedékeknek is, hogy tudják: 56 kapcsán itt is voltak emberek, akik felemelték a szavukat, pedig életükkel, családjuk életével és szabadságukkal játszottak. A ma nemzedékének is vannak kihívásai, s erőt meríthet elődeink példájából.
A későbbiekben diákok szavaltak – Juhász Gyula Vértanúink, valamint Kerecseny János Az aradi tizenhárom című verse hangzott el Molnár Boróka és Kelemen Hilda tolmácsolásában. Ezt követően az emlékezők koszorúkat helyeztek el: Cseke Attila szenátor, Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke és Derzsi Ákos szenátor, majd Nyakó József, az érmihályfalvi RMDSZ elnöke, valamint Torda Imre, a várad-szőllősi RMDSZ részéről Széll Gabriella, a várad-velencei RMDSZ nevében pedig Cservák Miklós koszorúzott. A hozzátartozók részéről Székely Albert gyermekei helyezték el a megemlékezés koszorúját, majd Földesy László koszorúzott, Földesy Ilona, azaz Veronika testvér rokona, aki diakonisszaként együtt dolgozott Sass Kálmán tiszteletessel.
erdon.ro2017. október 2.
Bóbita Zenekar az Aradi Magyar Napokon
A felnőttek is élvezték a gyerekműsort
Szombaton délután a városligeti gokartpályán a gyermekeknek kedveskedtek a szervezők (az RMDSZ Arad Megyei Szervezete), a magyarországi Bóbita zenekar pedig nem hazudtolta meg mottóját, mely így szól: vidám zene az egész családnak. Interaktív, szórakoztató showműsoruk valóban élvezhető volt gyermek és felnőtt számára egyaránt. Nyugati Jelen (Arad)2017. október 2.
Marosnémetin folytatódott a reneszánsz kastélyfesztivál
Marosnémetin a Gyulay Ferenc kastélyban folytatódott szerda este a VIII. Reneszánsz kastélyfesztivál. A Dél-Erdélyért Kulturális Társaság képviselői tekintettel a szép számban megjelent többségi közönségre, román nyelven ismertették célkitűzéseiket, 10 éves tevékenységüket és felkérték a kastély tulajdonosait, Tholdy Horváth Pétert és Évát, hogy két nyelven mutassák be a különleges szépségű épület történetét.
A 17. század derekán Gyulay Ferenc dévai várkapitány által emelt reneszánsz kastélyt, két évszázaddal később gróf Gyulay Lajos építette át klasszicista stílusban. Az ő nevéhez fűződik a hatalmas kastélypark kialakítása is. A kastély oldalágon öröklődött gr. Kuun Géza orientalista tudósra, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökére, az erdélyi Református Egyház főgondnokára, aki fantasztikus tudományos munkássága kapcsán számtalan neves tudóst látott vendégül Marosnémetin. Az öröklődés szintén oldalágon folytatódott és a múlt századforduló táján eladásra került a kastély. Ekkor vásárolta meg a Petricsevics-Horváth-Tholdy család, akiknek az államosítás nyomán kellett elhagyniuk birtokukat. A gyönyörű műemléképületben ezt követően termelőszövetkezeti irodák, kocsma, falusi bolt működött.
Az 1989-es fordulat nyomán történő restituciós folyamat idején a hajdani tulajdonos unokája, Tholdy Horváth Péter Ausztráliából jött haza visszaszerezni családja birtokát. Jelenleg az ő tulajdonát képezi a kastély és a hajdani birtok egy része. Az épületet apró lépésekkel igyekszik felújítani. A belső terek már nagyszerű helyszínként szolgálnak különböző kulturális rendezvényeknek, de szakmai konferenciák, családi, közösségi események szervezésére, sőt szálláshelyként is alkalmas az épület.
A kastélyismertetést követően a közel 30 esztendős múlttal bíró baróti Kájoni Consort Régizene-együttes lépett színpadra. Rövid bemutatkozásukból kiderült, az eredetileg kikapcsolódás végett zenélő társaság az évek folyamán komoly régizenei repertoárt dolgozott ki, játszott el számos kulturális, jótékonysági rendezvényen, fesztiválokon, történelmi megemlékezéseken, stb. 2011 óta rendszeres szervezői az olaszteleki Régizene találkozónak, melynek a nemrég rendbetett Daniel-kastély biztosít teret. Marosnémetin egyházi zenével indították műsorukat, majd a középkori Európa világi zenéjéből nyújtottak ízelítőt, a 13. századtól indulva, a 17. századig kalauzolták hallgatóságukat. Külön vastapsot kaptak Johannes Honterus brassói származású humanista polihisztor, reformátor, pedagógus művei, a baróti zenekar által előadott latin ódák, melyeket a szerző diákjai kedvéért zenésített meg.
A Kájoni Consort által megteremtett korabeli hangulatot a kolozsvári Amaryllis Zene- és Táncegyüttes előadása fokozta. Az elegáns virág nevétől ihletett Amaryllis 1993-ban alakult, aktív részesévé válva a kolozsvári művelődési életnek. Nevéhez fűződik a kolozsvári Mátyás Napok megszervezése is. Az évek folyamán köreiből nőtt ki a Passamezzo Táncegyüttes. Az alapító tagok tavaly élesztették fel az eredeti Amaryllist és fiatalok bevonásával újraindították a zenekart, valamint a táncegyüttest. Szabó Anikó táncoktató vezetésével korhű zenére és koreográfiákra építik előadásaikat. Marosnémetin a középkorban népszerű kontratáncokkal örvendeztették meg a közönséget.
A rendezvényen jelen voltak a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum nyolcadikos diákjai is, akik az Örökségőrző program keretében tavaly fogadták örökbe a marosnémeti Gyulay-kastélyt. E hét elején lelkesen segédkeztek a múlt heti viharok idején megrongált kastélykert kitakarításában, szerdán pedig süteménnyel kedveskedtek az est vendégeinek. Nyugati Jelen (Arad)2017. október 2.
Unitárius harangszentelés Nyárádszeredában. Kis gyülekezet nagy örömünnepe
Múlt szombaton, szeptember 23-án megszólaltak a harangok a nyárádszeredai unitárius gyülekezet főtéri templomában, hirdetve Isten áldását és akaratát, valamint a földi élet értelmét és rendjét.
Az ünnepi pillanatokban Kovács István lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyi igazgatója hálát mondott a gyülekezet nevében, hogy Isten megáldotta munkájukat, adott nekik templomot, most pedig emberi kéz által alkotott csodálatos tárgyakat, harangokat, amelyek révén Isten és ember hangja szól, hogy érdemes itt a földön Isten akarata szerint élni, dolgozni, szeretni. A harangok hirdetik a születést, a távozást, a jövő nemzedéket, és adják a testüket, lelküket, mert összenőttek sorsunkkal. Követik éle-tünk nagy pillanatait, örömeit és fájdalmait, a születést, az élet kiteljesedését, a hazaindulást. Ott voltak Nándorfehérvárnál, Mohácsnál, Trianonnál is, és arról is zúgnak, hogy Isten a lefagyott virágokból is ki tudja hozni a gyöngyöket, hogy a legnagyobb veszteségekben is ott a csoda, a folytatás. A harangok ütik Isten szívének ritmusát is, és a harang arról is meggyőz, hogy többek vagyunk a sárnál, amit taposunk, hogy az ég részei vagyunk. De a harangok szavát érteni is kell, mert azt hirdetik, hogy Isten magasában rend van és a felhők fölött kék az ég.
Emléktábla a falon
Az ünneplő gyülekezetet, egykori és jelenlegi lelkészeket, egyházi és világi elöljárókat és a többi nyárádszeredai felekezet lelkészeit, a holland vendégeket és az amerikai duxburyi testvérgyülekezet képviselőit a 118. zsoltár szavaival köszöntötte Kecskés Csaba, a marosi unitárius kör esperese, emlékezve 2004-re, amikor néhai ft. Szabó Árpád püspök letette a nyárádszeredai templom alapkövét. Az épületet 2012-ben szentelték fel, most pedig a harangokkal koronázták meg. Ezután egy emléktáblát lepleztek le, amely a templomépítés jelentős évszámait örökíti meg. Az ünnepi pillanatokban a helyi gyerekek, ifjak és a jobbágyfalvi Nagy Ferenc Férfikar is fellépett zene- és énekszámokkal, majd a jeles pillanatra emlékeztető csengettyűk kiosztása következett mindazok számára, akiknek volt bátorságuk álmodni és hitük az álmok továbbvitelére. A köszöntések során a holland Greteke de Vries amszterdami remonstráns lelkész elmondta: náluk vannak olyanok, akik nem szeretik a harangokat, mert nem tudnak aludni az istentiszteletek ideje alatt, ám Nyárádszeredában több templomtoronyban szól a harang, ami mutatja, hogy itt az emberek szeretik a harangokat. Azt kívánta, az új harangok hívják össze az embereket, hogy egymás iránti tiszteletben, törődésben, tiszteletben éljenek.
Több évbe telt
Csíki Zsolt gondnok köszöntő szavaiból kiderült: a templom felszentelése után a gyülekezetet a harangvásárlás gondolata foglalkoztatta, és 2016-ra összegyűlt a szükséges összeg egy harang beszerzésére. A hívek azonban úgy döntöttek, hogy egyszerre vásárolják meg mindkét harangot, ezért tavaly ismét megmozgattak néhány követ, így a hívek, az önkormányzat és a helyi Gabriella cég adományából sikerült előteremteni a szükséges összeget. A 160 és 300 kilo-grammos kis- és nagyharangot Székelyudvarhelyen öntették, karácsony nagyhetén hozták Nyárádszeredába, most kerültek fel a toronyba, a tartószerkezet pedig a Maros Megyei Tanács pályázati támogatásából és a hívek adományából készült el. Zárógondolatként Sándor Szilárd nyárádszeredai-jobbágyfalvi lelkész azt kérte: Isten nyissa meg mindannyiunk lelkét, hogy a harangok kongása megtisztítsa szavainkat, életünkben pedig legyen rend.
Népújság (Marosvásárhely)2017. október 2.
A Béldi–Mikes-kúria rejtett kincsei (Uzon)
Tudományos értekezlet keretében ismertették az uzoni Béldi–Mikes-kúriában (az A kategóriás besorolású ingatlan Béldi–Mikes-kastélyként szerepel a műemlékek jegyzékében – szerk. megj.) végzett műemlékvédelmi kutatások eddigi eredményeit. A kutatások egy megkezdett felújítás alapjául szolgálnak, a munkálatok várt eredményeként az épületegyüttes eredeti rendeltetetésével összhangban rendezvényeknek, kiállításoknak adhat majd otthont, és a tervek szerint szállóvendégek fogadását is biztosítják majd.
A kutatások még nem fejeződtek be, lehet még érdekességekre számítani – hangoztatták az előadók a szombati rendezvényen, melyre a kúria boltíves termeiben került sor. A munkálatokban részt vevő szakemberek mellett számos háromszéki kúria, műemlék épület tulajdonosa is jelen volt, velük az ingatlanjaik felújítását szabályozó törvényes előírásokat is ismertették. Az előadásokat Tüdős Kinga művészettörténész moderálta. Mikes Zsigmond – az udvarház úrnője, Mikes Borbála unokaöccse – Ferenc pápa Laudato si’ – Áldott légy megnyilvánulására alapozta megnyitóbeszédét. Az enciklikában a teremtett világ értekeinek megőrzéséről, fenntartható fejlődéséről szól az egyházfő – ez vonatkozik a kúriák világára is – hangoztatta Mikes Zsigmond. Varga Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, a rendezvény védnöke izgalmas feladatnak, nagy felelősségnek nevezte a kúriatulajdonosok által elkezdett munkát. Személyesen először járt a kúriában, melyet eddig csak abból a szerződésből ismert, melynek alapján a múzeum szakemberei részt vesznek a feltárásokban – hangoztatta. A konferencia jelentőségét kiemelve szögezte le: a tulajdonosok nemcsak hasznot akarnak húzni az ősi birtokból, hanem szerzett tapasztalataikat nagylelkűen megosztják másokkal. Az arisztokratákat a kommunizmusban gyártott hamis kép alapján népellenes osztálynak nevezték, ez ivódott be a köztudatba is. Ennek ellenére az erdélyi arisztokrácia fokozott szociális érzékenységet mutatott, azon dolgozott, hogy a helybelieknek ne kelljen idegen vidékekre – például Bukarestbe – vándorolniuk megélhetési lehetőség kereséséért. Jó példaként említette özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emíliát, a Székely Nemzeti Múzeum alapítóját, báró zágoni Szentkereszty Stefániát (akinek nevéhez fűződik többek között az 1873-ban létesített Háromszék Megyei Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézet, az 1884-ben megnyílt Kézdivásárhely városi és vidéki Rudolf Kórház elindítása – szerk. megj.). Erőt, kitartást kívánt az uzoni kúria tulajdonosainak, felújítóinak a hatalmas munka elvégzéséhez, melynek eredményeként Uzon és egész Alsó-Háromszék is gazdagabb lesz – hangoztatta. A késő délutánba nyúló előadás-sorozatban az utóbbi három évben zajló kutatásokban részt vevő neves szakemberek ismertették feltárásaikat a műemlékvédelem, levéltári kutatás, régészeti ásatások, falkutatások, tárgyrestaurálás, stukkórestaurálás terén. Mindannyian kiemelték: a munkálatok folytatódnak, további érdekes eredményekre lehet számítani az uzoni Béldi–Mikes-udvarházzal kapcsolatosan. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. október 2.
A mese földjén Kisbaconban
A 158 esztendeje született Benedek Eleket és vele együtt a népmesét ünnepelték szeptember 30-án, szombaton Kisbaconban. A háromszáznál is több, Erdővidék minden sarkából érkezett gyermek élményként élte meg az együtt töltött órákat, lelkesen vettek részt a szervezést felvállaló Bodvaj Egyesület által előkészített „megmérettetésekben”.
A hagyományhoz híven a Mari-lak udvarán Szabó Réka, Elek apó dédunokája köszöntötte Meseország elkötelezett híveit, a gyermekeket. Felelevenítette a nagy mesemondó életpályájának néhány meghatározó fejezetét, kiemelte hazaszeretetét – akkor tért haza, amikor más elmenni készült –, és követendő példának mondta erkölcsi tartását, mely szerint mindig a gyengék, védtelenek pártján kell állni, mert az erősek oldalán harcolni nem jelenthet virtust. Benedek Márta, a Bodvaj Egyesület vezetője üdvözölte a gyermekeket, s arra kérte őket, higgyenek a mesék igazságában, és cimborálására, mókázásra bátorított. Mielőtt játékba, mesebarangolásba fogtak volna, megkóstolhatták Elek apó almáját, majd a gyermekhad a temetőbe vonult, ahol az ősz legszebb virágaival borította be Benedek Elek és az őt a sírig követő felesége, Fischer Mária utolsó nyughelyét. A volt paplak udvarán Veres Kriszta mesét mondott az aranytojást tojó tyúkról, Benkő Évával és a Folker együttessel éneket és táncot tanultak, népi játékokat játszottak, a tájháznál megfestették a mesében szereplő tyúkot és szépen csillogó tojásait, majd rajzfilmet néztek. Az iskolánál kincset kerestek, a bálba készülő tanácstalan királylánynak ötletet adtak, mit öltsön magára, mivel cicomázza ki magát – vegyen fel bársonyruhát, tegyen fátylat, láncokat és fülbevalót válogattak számára, s arra bátorították, fejére tegyen tiarát –, de akár Toldi Miklóssal is megismerkedhettek. Az elbeszélő költemény felelevenítése nem feltétlenül „vágott témába”, de népmesei elemekben nem szűkölködik, amúgy meg Arany János-emlékév van, miért hagynák ki? – gondolták igencsak helyesen a szervezők. A jól végzett munka jutalma a marosvásárhelyi Ariel Bábszínház interaktív vásári bábjátéka, a Vándor Miska volt: a kultúrház kicsinek bizonyult, s habár a csillárról nem lógtak, de a székek mindegyikét megosztva kellett használniuk a gyermekeknek. A játékban elfáradt és megéhezett gyermekek megpihenve és a falu önkéntesei áldozatos munkájának köszönhetően teli hassal mehettek haza. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. október 2.
Újdonságokkal jelentkezik Nemzetiségi Színházi Kollokvium
Ismét megrendezik Gyergyószentmiklóson a Nemzetiségi Színházi Kollokviumot. A 12. kiadásához ért rendezvény kínálata igencsak bőséges, a színházi előadások mellett kiállítások, filmvetítések, koncertek, közönségtalálkozók, könyvvásár színesítik a programot. Az érdeklődők számára fontos tudnivaló, hogy a Figuránál már lehetőség van jelezni a részvételi szándékot a kiszemelt programokra.
Nagyszínpadi, stúdiótermi, felolvasó- és kocsmszínházi előadásokat nézhet meg a közönség október 13-22. között a Nemzetiségi Színházi Kollokviumon.
Az országban létező valamennyi kisebbségi színház részt vesz a fesztiválon, egyedüli „igazolt hiányzó” a bukaresti zsidó színház lesz, lévén, hogy saját fesztivált rendeznek a kollokviummal egy időben.– tájékoztatta a sajtót Albu István, a Figura Stúdió Színház igazgatója. Bejelentette ugyanakkor, hogy bővült a résztvevő színházak sora: az újvidéki színház például először vesz részt a seregszemlén, és olyan hazai társulatok is jelen lesznek, amelyeket az utóbbi néhány évben nem láthatott a közönség a Figura színpadán.
Új partnerek a szervezésben
A kollokvium naponta legalább két színházi produkciót kínál, de a program ennél jóval bőségesebb, és a helyszínek tekintetében is változatos. Újdonság, hogy idén filmvetítés is szerepel a kínálatban.
A Hajdu Szabolcs által rendezett Ernelláék Farkaséknál című, illetve Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét nézheti meg a közönség.
Más művészeti ágazatok is elérhetők lesznek a színházi eseményen, ami a szervezésbe bekapcsolódó partnerintézményeknek köszönhető – mutatott rá Albu István. A felolvasószínházi előadásokat például a városi könyvtár fogadta be, és ez az intézmény lesz a helyszíne egy rendkívüli könyvbemutatónak is. Erről Fodor Györgyi irodalmi titkár ízelítőként elmondta: Kele Fodor Ákos Echolália címmel jelentetett meg kötetet. Az az izgalmas ebben, hogy a szerző gyakorlatilag egy új műfajt hozott létre, ami nem is irodalom, nem is kiállítás, nem is képzőművészet, inkább mindezeknek egyfajta audiovizuális egyvelege. Ennek a bemutatóját láthatja majd a közönség.
A Tarisznyás Márton Múzeum Weöres Sándor költészetét és életútját bemutató kiállítással várja majd a fesztiválozókat, és a művelődési ház Karancsi-termében is tárlatot rendeznek be erre az alkalomra: a Figura alapítójáról, Bocsárdi László rendezőről Török Réka jelmeztervező készít kiállítást, együttműködve a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központtal. A kocsmaszínházi előadást a Figura épületben működő Yourlivingroom-ban mutatják be. A szórakozóhely vállalta azt is, hogy korábbi kollokviumokon készült felvételek levetítésével, színházi zenékkel emeli majd a fesztiválhangulatot, illetve udvarán helyet biztosít az esti koncerteknek. Természetesen B-verzió is van: nem megfelelő időjárás esetén a koncertek helyszíne a stúdióterem lesz.
„Alkotni csak szabadon lehet, csak szabadon szabad”
Közös gondolkodásra, véleménynyilvánításra is várják a színházkedvelőket a fesztivál idején. A bukaresti Giuvlipen Színházi Társulat kezdeményezésére kerekasztal-beszélgetést tartanak arról, hogy szükséges-e egy állami roma színház megalapítása Romániában.
Az újdonságok közé sorolható az is, hogy idén nem tartanak szakmai kiértékelőket, ezek helyett közönségtalálkozókat iktattak programba a szervezők. Már az előző kiadáson sem volt versenyjellege a seregszemlének, és idén sem lesz – jelentette ki Albu István. „Én azt hiszem, hogy egy színházi fesztivál nem a versengésről kell szóljon. Nem azért kell színházat műveljünk, hogy bebizonyítsuk, hogy milyen ügyesek vagyunk. Az előadások hatása sokkal fontosabb, mintsem egyfajta öntelt és magába forduló versengés társulatok, színészek, rendezők között. Én nem szeretném, hogy a színházi világ erről szóljon, és nem is támogatom ezt. Azt hiszem, hogy alkotni csak szabadon lehet, és csak szabadon szabad, a versengés viszont keretek közé szorítja az alkotókat” – fogalmazott. Hozzátette, az elmondottak nem azt jelentik, hogy a kollokviumon nem vesznek majd részt színházkritikusok, hanem épp ellenkezőleg.
A magyar kritikusok körén túl idén román kritikusok is jelezték, hogy ellátogatnak a fesztiválra.
„Ez fontos, hiszen a kollokvium elsősorban arról szól, hogy a nyelvi, a nemzetiségi különbözőségeket lerúgja magáról a színház. A támogatók is azt bizonyítják, hogy a színház, nem színről, nemről, nyelvről kell szóljon, hanem az alkotásról, a művészetről, az emberekről és a közlendőről – fejtette ki a Figura igazgatója.
Egy előadás Csíkszerdában lesz
A Csíki Játékszín október 13-ra időzített Portugál című előadása Csíkszeredában lesz megtekinthető. Az érdeklődőknek szállítást biztosítanak a kollokvium szervezői. Az autóbusz Gyergyószentmiklósról indul, és előadás után ide tér vissza. Tudnivaló továbbá, hogy a nulladik napon, október 12-én este 7 órától a gyergyószentmiklósi színház nagytermében mutatja be Anyegin című előadását a Figura.
A fesztivált felkarolták a vállalkozók
A szervezés a Figura Stúdió Színház és a Figura Társaság közös munkája, az említett partnerek idén először kapcsolódtak be a szervezésbe – mutatott rá Albu István, kitérve az ifitékás önkéntescsapat által biztosított segítségre is.
Örömmel újságolta továbbá azt az eddig még nem tapasztalt összefogást, ami a gyergyói vállalkozók részéről nyilvánult meg.
„Nagyon sok helyi vállalkozó támogatja a rendezvényt különféle típusú hozzájárulással. Ez nagyon boldoggá tesz minket. Egyrészt mert nagyon nagy segítség, másrészt, mert itt is meglátszik az, hogy a Figura munkásságát mennyire figyelemmel kísérik és értékelik a városban” – fogalmazott. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy 2001-ben a fesztivál kezdeményezője Románia Kormányának Etnikumközi Kapcsolatokért felelős hivatala volt, azóta minden egyes kiadásnak, is az ideinek is a főtámogatója. A rendezvényt támogatja továbbá a Román Kulturális Minisztérium, a Bethlen Gábor Alap, az RMDSZ és a Communitas Alapítvány.
Már lehet helyeket foglalni
A szervezők tudatják, hogy a programok többségén a helyek száma korlátozott, a bejutás érdekében javasolt mielőbb jelezni a részvételi szándékot. Erre keddtől van lehetőség a Figura jegypénztárában, illetve a színház elérhetőségein. A kollokvium programja böngészhető a Figura Facebook-oldalán, és hamarosan üzemelni fog a kollokvium.figura.ro honlap, ahol a fesztivállal kapcsolatos minden információt megtalálnak majd az érdeklődők.
Workshop táncosoknak
Idén is lesz műhelymunka a kollokvium keretében – Frenák Pál társulatának tagjai tartanak workshopot főképp félprofi és profi táncosoknak. Mivel a helyek száma korlátozott, a szervezők felhívják a figyelmét, hogy az érdeklődők minél előbb jelezzék részvételi szándékukat a Figura bármelyik elérhetőségén. Székelyhon.ro2017. október 2.
Restaurátorok tanulnak egymástól Székelyudvarhelyen
Tizennyolcadik alkalommal zajlik ezen a héten Székelyudvarhelyen a Erdélyi Magyar Restaurátor-továbbképző Konferencia. A péntekig tartó rendezvényen a legújabb szakmai eredményekről és módszerekről tartanak előadásokat határon túli és hazai restaurátorok.
Mintegy hatvan hazai és határon túli szakember vesz részt a héten a MÜTF Oktatási Központban megrendezett 18. Erdélyi Magyar Restaurátor-továbbképző Konferencián.
A legújabb szakmai eredményekről, az állományvédelemben alkalmazott új módszerekről hallhatók előadások a hét folyamán, valamint bemutatják a rendezvény kétnyelvű periodikáját, az ISIS – Erdélyi Magyar Restaurátorfüzeteket is, amely a tavalyi kiadás előadásait tartalmazza magyar és román nyelven. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója elmondta, tizennyolc éve hiánypótló rendezvényként indult a konferencia, hiszen akkoriban a székelyföldi múzeumokban még többnyire szakképzés nélkül végezték a restaurátori munkát. Károlyi Zita, a Haáz Rezső Múzeum restaurátorának kezdeményezésére már akkor kialakulóban volt egy kapcsolat a budapesti Nemzeti Múzeummal, így Kovács Petronella restaurátor segítségével magyarországi szakemberek érkeztek Székelyudvarhelyre, hogy a szakmában dolgozóknak magyar nyelvű továbbképzést tartsanak. A múzeumigazgató szerint az utóbbi tizenöt év alatt felzárkózott a szakma, a legtöbb erdélyi múzeumban már szakképzett restaurátor van. Hozzátette, továbbra is szükség van a fórumra, mivel nagyon rétegzett szakmáról van szó, így amikor a fiatalok specializálódni szeretnének, egyeztetni tudnak a szakágakban dolgozókkal. Emellett a múzeumban dolgozók szintén ezen a rendezvényen szereznek további információt a különböző anyagkezelésekről. Példaként említette, hogy a legközelebbi papírrestaurátor Marosvásárhelyen van, textilre szakosodott restaurátor pedig csak Sepsiszentgyörgyön, így a konferencián a különböző sürgős beavatkozásokról is beszélgetnek.
Idén két és fél nap elméletből, valamint két és fél nap gyakorlatból áll a program, szerdáig előadásokat tartanak a szakemberek, majd tanulmányúttal zárul a rendezvény. Ezúttal Nagyvárad környéki műemlékeket és speciális gyűjteményeket látogatnak meg a restaurátorok. Székelyhon.ro2017. október 2.
RMDSZ: az erdélyi magyarok érdeke az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd legyen
Az erdélyi magyarok érdeke az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd legyen – hangzott el hétfőn Kolozsváron, ahol az RMDSZ küldöttsége Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel tárgyalt – tájékoztat a szövetség közleménye.
„Örvendetes, hogy a két ország külügyminisztere augusztus után, most újra találkozik egymással. Reméljük, hogy ennek eredményeként javul az államközi viszony, és előrelépések történnek a közösségünk számára is fontos kérdésekben is, ilyen például a marosvásárhelyi iskola ügye. A kérdés ugyan még távol áll a rendezéstől, de reméljük, hogy egy idén elfogadott törvénnyel újraalapítható lesz az iskola. Ez az itthoni érdekérvényesítés, nyomásgyakorlás és a magyar kormány határozott fellépésének is köszönhető” – számolt be a miniszteri látogatás részleteiről Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A visszaszolgáltatásokról szólva, az RMDSZ úgy véli, hogy Romániában, nem csupán leállt a folyamat, hanem ma már sokkal inkább a visszarendeződésnek lehetünk a tanúi. Az látszik, hogy különböző feljelentésekkel, bírósági beavatkozásokkal elkezdődött az újraállamosítás.
„A pozitív előrelépések mellett tájékoztattuk a minisztert arról is, hogy melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyek elé közösségünk néz az elkövetkező időben: a centenárium kapcsán már most jól látjuk, hogy idén elkezdődött az erre való ‘felkészülés’, hiszen elindult a magyarellenes hangulatkeltés, amely nemcsak politikai színtéren, hanem a közösség mindennapjaiban is tetten érhető és érezhető. Ennek a folyamatnak is közösen kell gátat szabnunk: egyenes beszéddel, nyílt kommunikációval, pozitív hozzáállással” – idézi a közlemény az ügyvezető elnököt.
Az RMDSZ delegációját Porcsalmi Bálint vezette, jelen volt Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Agerpres; Erdély.ma2017. október 3.
A DK nem szeretné, hogy az erdélyi magyarok is szavazzanak Magyarországon
A Demokratikus Koalíció azt szeretné, hogy ne szavazhassanak a magyarországi választásokon azok, akik soha nem éltek Magyarországon. A párt alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: jognak és kötelességnek együtt kell járnia, ezért csak az voksolhasson, aki viseli annak következményeit. Vadai Ágnes emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban készült el a szászfenesi református templom, amelynek építését a magyar kormány anyagilag is támogatta. A templomavatón mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök „alig burkoltan kijelentette”, a község azért kapott pénzt az építkezésre, mert 2014-ben „az erdélyi magyarok a Fideszre szavaztak” és akkor várhatnak további pénzeket, ha jövőre is a mostani kormányt támogatják – fogalmazott a független képviselő.
A Demokratikus Koalíció helyesnek tartja, ha a mindenkori magyar kormány hozzájárul a határon túli magyar közösségek oktatási, kulturális kiadásaihoz és a határon túli magyarság nemzeti identitásának megőrzéséhez. Ugyanakkor tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor a magyarországi adófizetők pénzén vásároljon magának szavazatokat a szomszédos országokban – jelentette ki Vadai Ágnes. (mti) Transindex.ro 2017. október 3.
Napi gyurcsányizmus: A DK szerint Orbán Viktor szavazatokat vásárol Erdélyben
A Demokratikus Koalíció azt szeretné, hogy ne szavazhassanak a magyar választásokon azok, akik soha nem éltek Magyarországon. A párt alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: jognak és kötelességnek együtt kell járnia, ezért csak az voksolhasson, aki viseli annak következményeit.
Vadai Ágnes emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban készült el Szászfenesen egy református templom, amelynek építését a magyar kormány anyagilag is támogatta. A templomavatón mondott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök „alig burkoltan kijelentette”, a község azért kapott pénzt az építkezésre, mert 2014-ben „az erdélyi magyarok a Fideszre szavaztak” és akkor várhatnak további pénzeket, ha jövőre is a mostani kormányt támogatják – fogalmazott a független képviselő.
A Demokratikus Koalíció helyesnek tartja, ha a mindenkori magyar kormány hozzájárul a határon túli magyar közösségek oktatási, kulturális kiadásaihoz és a határon túli magyarság nemzeti identitásának megőrzéséhez. Ugyanakkor tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor a magyarországi adófizetők pénzén vásároljon magának szavazatokat a szomszédos országokban – jelentette ki Vadai Ágnes. MTI; itthon.ma2017. október 3.
Fidesz: Gyurcsányék megint megtagadnák a külhoni magyarokat
A Fidesz-frakció szerint Gyurcsány Ferencék megint megtagadnák a külhoni magyarokat, újra gyűlöletkampányt folytatnak ellenük, ahogy azt egyszer már megtették.
A kormánypárt arra reagált az MTI-nek kedden küldött közleményében, hogy a volt miniszterelnök vezette DK azt szeretné: ne szavazhassanak a magyar választásokon azok, akik soha nem éltek Magyarországon.
A Fidesz-frakció ezt úgy kommentálta: „mindig is tudtuk, hogy Gyurcsányék soha nem adnának állampolgárságot és szavazati jogot a külhoni magyaroknak”.
2004-ben magyart magyar ellen fordítottak – írták reagálásukban, emlékeztetve, hogy Gyurcsány Ferenc több baloldali képviselővel és Vona Gábor Jobbik-elnökkel együtt a kettős állampolgárságról szóló törvényt sem szavazta meg.
A külhoni magyarság a nemzet elválaszthatatlan része, „Gyurcsányék azonban előbb adnának jogokat a migránsoknak, mint a külhoni magyaroknak” – fogalmazott a nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja. (MTI)2017. október 3.
Indul az Örökségünk őrei – székelyföldi- és szórvány döntővel bővül a program
Hatodik alkalommal startol az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom az RMDSZ kulturális főosztályának szervezésében. A minden év októberében induló program idén két döntővel is bővül, így a vetélkedők végén három győztes csapat vehet részt a brüsszeli jutalomkiránduláson Winkler Gyula európai parlamenti képviselő jóvoltából. A szervezők 15 fős 9–12. osztályos csapatok jelentkezését várják.
„A programban részt vevő fiatalok lelkesedése miatt az idén úgy gondoltuk, hogy tovább kell azt bővítenünk. Így a hagyományos kolozsvári döntő mellett, ahol a kolozsvári magyar iskolák szoktak megmérkőzni, létrehoztunk egy szórvány döntőt, ahol a szórványban levő összes magyar iskola és tagozat összeméri tudását, és egy székelyföldi döntőt is, hiszen legnagyobb örömünkre Marosvásárhelyen is be akarják indítani az Örökségünk őrei programot” – idézi az RMDSZ keddi tájékoztatója Hegedüs Csillát, a szövetség kultúráért felelős ügyvezető alelnökét.
Mint írják, a szervezők szívesen látnák a programban a Hargita és Kovászna megyei iskolákat is. Amennyiben a mozgalom Székelyföldön is beindul, külön döntőt szerveznek majd ott is, így a székelyföldi nyertes csapat is brüsszeli jutalomkirándulásban részesülhet. Emellett az RMDSZ kulturális főosztálya minden évben megszervezi az Örökségünk Őrei erdélyi hálózatának táborát, amelyben az iskolai döntőt megnyert csapatok vehetnek részt – emlékeztet a közlemény.
A vetélkedőn részt vevő diákok feladata, hogy az általuk választott műemléket fél éven keresztül tanulmányozzák, majd másokkal is megismertessék azokat az értékeket, történeteket, különleges eseményeket, amelyek egyedivé teszik azt.
Hegedüs Csilla úgy véli, a legfontosabb, hogy a fiatalok saját eszközeikkel fedezzék fel, és mutassák be az örökbefogadott épületek értékeit egy színházi előadás, flashmob, főzőverseny, film vagy akár egy fantáziadús Facebook-oldal keretében. Így megismerhetik és megszerethetik ezeket az épületeket, és kiváló őrzőivé válhatnak az elkövetkező ötven, akár száz évben is – áll az RMDSZ tájékoztatójában.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a kezdetek óta a mozgalom támogatója, a nyertes csapatoknak brüsszeli jutalomkirándulást ajánl fel, amellyel arra szeretnék felhívni a diákok figyelmét, hogy az erdélyi magyar és az európai identitás kiegészíti egymást. „Büszke vagyok az Örökségünk őrei mozgalomra, izgalmas programnak tartom, örömmel veszek részt benne" – fogalmazott. Elmondta: idén kezdeményezték, hogy a mozgalom bekerüljön az európai jó gyakorlatok közé, annál is inkább, hogy 2018-ban a Kulturális Örökség Évét ünneplik Európában.
„Azt szeretnénk, hogy a többi kárpát-medencei magyar régió is vegye át ezt a sikeres műemlékvédelmi programot. Újabb évad következik, ez új lendületet, új energiákat jelent, bizonyára idén is lesznek olyan csapatok és helyszínek, amelyek most kapcsolódnak be a mozgalomba. Nemcsak sok sikert kívánok a résztvevőknek, hanem sok felejthetetlen élményt is, hiszen ez olyan program, amely a diákokat megmozgatja, barátságok szövődnek, tanulni lehet, tapasztalatokat szerezni” – összegzett Winkler Gyula.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke ugyanakkor rámutatott: megújult erővel és lelkesen vágnak bele az idei kiadás szervezésébe is, „hiszen évről-évre egyre több fiatal érdeklődését sikerül felkelteni”.
„A programot 5 évvel ezelőtt indította el az RMDSZ, és azóta a Szövetség egyik sikertörténetévé vált, az Európai Unióban is mint példaértékű projektet emlegetik. Eddig 1500 fiatal fogadott örökbe műemlékeket Erdély-szerte, így mutatták meg szűkebb-tágabb környezetüknek azt, amit itt Erdélyben az elmúlt 1000 évben teremtettünk, és azt, ahogyan vigyáztunk erre az örökségre az elmúlt 100 évben is. Ami a miénk, annak a megőrzése a mi feladatunk, és erre kiváló lehetőség az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket mozgalom” – összegzett Hegedüs Csilla. maszol.ro2017. október 3.
Bilinccsel várták Liviu Dragneát a legfelsőbb bíróság épülete előtt
Mintegy tucatnyi tüntető fogadta kedden a legfelsőbb bírósághoz érkező Liviu Dragneát. A Szociáldemokrata Párt elnökének újrakezdődött az a pere, amelyben hivatali visszaélésre való felbujtással vádolják.
A tüntetők a Belina-ügy miatti felháborodásuknak adtak hangot. „Igazságszolgáltatást, ne korrupciót!” – kiabálták, többen pedig bilincseket nyújtottak feléje. Többen a szemére hányták, hogy a „bőrét mentve” próbálja átalakítani a hazai igazságszolgáltatást.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2016. július 15-én állította bíróság elé hivatali visszaélésre való felbujtás és csalás miatt Liviu Dragneát, aki a feltételezett bűncselekmények elkövetése idején a Teleorman Megyei Tanács elnöke volt.
Ugyanabban az ügyben Dragnea volt feleségét, Bombonica Prodanát, a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatóság akkori magas beosztású hivatalnokát, valamint több más személyt is bíróság elé állított a vádhatóság.
A per már a végéhez közeledett, amikor a legfelsőbb bíróság elrendelte az újratárgyalását. Ennek oka, hogy időközben nyugdíjba ment az ügyben ítélkezni hivatott bírói testület egyik tagja.
Ez áll a vádiratban
A DNA szerint Dragnea közbenjárt annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi igazgatóság alkalmazzon két személyt – Adriana Botorogeanut és Anisa Niculina Stoicát –, akik valójában mindketten a Szociáldemokrata Párt Teleorman megyei szervezeténél dolgoztak. Adriana Botorogeanut 2005-ben alkalmazták mint az intézmény adminisztratív osztályának szakinspektorát, Anisa Niculina Stoicát pedig 2006-ban vették fel referensi munkakörre.
A vádhatóság szerint azonban a két szóban forgó alkalmazott soha nem jelent meg a munkahelyén, és a munkaköri leírásában szereplő feladatok közül egyet sem látott el, ehelyett mindketten a Teleorman megyei PSD-nél tevékenykedtek. Agerpres; HotNews; maszol.ro2017. október 3.
Két előadással megy a gyergyói kollokviumra a színház
Tíznapos lesz idén a seregszemle Gyergyószentmiklóson, az udvarhelyiek a Roberto Zuccót és a Stop the Tempót viszik.
A Tomcsa Sándor Színház két produkcióval vesz részt a kollokviumon. A Stop the tempo október 14-én, szombaton délután 3-tól lesz a YourLivingRoomban, ami a Figura színház művészkávézója, illetve kultúrkocsmája, míg a Roberto Zucco október 16-án, hétfőn lesz a nagyteremben.
A XII. Nemzetiségi Színházi Kollokvium október 13. és 22. között zajlik Gyergyószentmiklóson, az előadásokon kívül filmvetítések, koncertek és beszélgetések is lesznek. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)2017. október 3.
Emlékművet avatott a református közösség
Október 1-én emlékművet avattak fel a margittai református templom kertjében. Az avatást ünnepi istentisztelet előzte meg, az igét Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette. Az alapigét János Evangéliuma 12. részének 12-19-ig terjedő verseiből vette.
Prédikációjában kitért arra, hogy ma, amikor gyülekezetek ürülnek meg, mert az emberek elhagyják otthonaikat, szülőföldjüket, elmennek végeláthatatlan utakra, sokszor céltalanul, kimerítve a kalandozás fogalmát, jó dolog látni, hogy a margittai Gyülekezet gyarapodik és megtölti templomát. „Testvéri közösségben vagyunk és emléket állítunk. Mindig lesznek erős, ünneplő és emléket állító, imádkozó, jövőképet hordozó közösségek.”– mondta az ünnepi szónok. Október hava lévén, kitért arra is, mennyire fontos volt, mi mindent adott a reformáció az embereknek. A püspök után a házigazda, Kovács Gyula lelkipásztor mondta el az ünnepséghez fűződő gondolatait. Az alapigét a 25. Zsoltár 1-2 verséből vette. „A reformáció 500. évfordulóján, október havában, együtt vagyunk, egy akarattal.” – mondta beszédének bevezető részében. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy: „ A reformáció értéket adott ennek a világnak, a reformáció Isten műve, ami által meg akarja tartani az ő Anyaszentegyházát. A reformáció a Szentíráshoz való visszatérés, Isten igéjének magyarázása mindenkinek saját anyanyelvén. A Biblia szövegének anyanyelvre való fordítása és nyomtatása, mindenki számára elérhetővé tétele.” Kegyelettel emlékezett azokra, akik vállalták hitükért a szenvedéseket is. Beszédének második részében a margittai református egyházközség nevében köszöntötte azokat, akik együtt ünnepeltek a közösséggel: Ft. Csűry István püspököt és feleségét, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjét, püspök helyettesét, Nt. Derencsényi Istvánt, és feleségét, a debreceni Kossuth utcai gyülekezet küldöttségét, Cseke Attila szenátort, a helyi és körzeti RMDSZ-, valamint az intézmények és civil szervezetek vezetőit és mindenkit, aki jólélekkel érkezett az ünnepi istentiszteletre. A tiszteletes felkérte a Református Kórust és a Mi-Kis Kórust, hogy mutassák be énekszolgálatukat, valamint ifj. Kiss Imrét és Lőcsei Erzsébetet ezen alkalomra választott versük elszavalására. Ezen szolgálatok is emelték az ünnepi hangulatot.
A templomkertbe
A templomban záróénekként a Szózatot énekelték a hívek, majd a templomkertbe vonultak, hogy részt vegyenek az emlékmű avatásán. Kovács Gyula lelkipásztor mutatta be dióhéjban az emlékművet és készítőjét/tervezőjét Szabó István monospetri fafaragó művészt. Köszönete mondott az alkotónak és az anyagi támogatónak, Nemes Antal vállalkozónak egyaránt. Az emlékmű első oldala kézben tartott szívet ábrázol, alatta a kálvini jelmondat: Szívemet égő áldozatul neked adom Uram felirattal. A hátoldala szintén kézben tartott szívet ábrázol, alatta: A reformáció 500 évében. Egyedül Istené a dicsőség feliratokkal. Az emlékmű felső centrális része lángszimbólumot ábrázol. Avató beszédet Nt. Derencsényi István mondott. „A margittai református közösség időtálló, maradandó alkotással emlékezik az évfordulóra. A kálvini jelmondat már sok évszázad próbáját kiállta, most Margittán is emlékműbe vésve lesz időtálló, mondta a magyarországi vendég. Az emlékművet Ft. Csűry István, Nt. Derencsényi István és Kovács Gyula lelkipásztor leplezték le. A beszédek között Kocsis Alexa szavalata hangzott el. A polgári vendégek közül Cseke Attila szenátor mondta el ünnepi gondolatait. „Örömömre szolgál, hogy együtt lehetünk szülővárosomban és ünnepelhetjük a reformáció 500. évfordulóját.”- mondta beszédének bevezető részében. A továbbiakban kifejtette, hogy a reformáció egyetemes értékeket teremtett, nem csak a reformátusok javára. „Nekünk, magyaroknak elsősorban a magyar nyelvet hozta, hiszen anyanyelvünkön olvashattuk a Bibliát, hallgathattuk az istentiszteleteket és hozta az erdélyi szellemiséget.”- latolgatta a továbbiakban.
Püspöki áldás
Az ünnepség a templomkertben püspöki áldással, majd nemzeti imánk éneklésével zárult, majd a meghívott vendégeket szeretetvendégség várta a parókián. Szőke Ferenc / erdon.ro2017. október 3.
Rontások és ráolvasások könyve
Veszélyben a csángók!
Szombaton a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termében, a Fábián Ernő Népfőiskola szervezésében Csoma Gergely fotó- és szobrászművész, a moldvai csángómagyarság kutatója mutatta be A megkötött idő – Varázslások, ráolvasások, rontások, archaikus imák és népmesék Moldvából című könyvét.
Csoma Gergely, aki unokatestvéri ágon bizonyítottan Kőrösi Csoma Sándor leszármazottja, már 41. éve kutatja, illetve ad ki könyveket a moldvai csángómagyarokról. Kovásznára a kilencedik kötetét hozta el, mely a csángók varázslásairól, rontásairól, ráolvasásairól, archaikus imáiról és népmeséiről szól.
A szerző először a hetvenes években, Gyimesben hallott a csángókról, több könyvet is elolvasott, majd 1976-ban ment ki először Moldvába. Kezdetben a Bákó körüli falvakat látogatta meg, majd a Románvásár környéki, legrégebbi „sziszegő nyelvjárású” falvakat kereste fel, ahol egy közel 700 évvel ezelőtti, archaikus magyar nyelvet beszélnek. Ezután Aknavásár környékét kereste fel, és az ott látottak és tapasztaltak olyan hatással voltak rá, hogy ezt követően évente 5–6 alkalommal is visszatért a csángó vidékekre.
A most bemutatott könyve egy néprajzi gyűjtésen alapul, mintegy 30 falu anyaga található meg benne, magnókazettákra rögzített hanganyagokból, fotókból, jegyzetekből állt össze. Számos csángó családot keresett fel, bábaasszonyokkal, gyógyítókkal, jósnőkkel találkozott, akik nemcsak történeteket meséltek, de beavatták őt a szokásaikba, „mágikus” tevékenységeikbe is.
Elmondta, könyve megírásakor az a cél vezérelte, hogy az utókor is elolvashassa és megérthesse, hogy milyen óriási tudással rendelkeztek a csángók a népi gyógyászatban, a csillagismeretben, a hitvilág területén.
– A csángóknak mindenfajta betegségre vannak ráolvasó verseik, ugyanakkor a gyakorlati, népi gyógyászati megoldások is jellemzőek körükben – részletezte. –Szerelmi varázslások, rontások, igézések, megkötések területén is eredményesen működnek ezek a mágikus tevékenységek. Az archaikus ima a nép által alkotott különleges imádságfajta, ami a liturgikus imáktól elkülönült, ugyanakkor bizonyos pogány kori elemeket is őriz. Ezeket a tevékenységeket régen titkon, rejtve művelték, a tudást ma is őrzik.
A csángók identitását 1880 óta folyamatosan és tudatosan roncsolják, pusztítják a román katolikus egyház és a román állami intézmények, hatóságok emberei. Úgyhogy egyre kevesebb esély van arra, hogy a moldvai csángómagyarság megmaradjon – tette hozzá figyelmeztetve.
Csoma Gergely: A megkötött idő – Varázslások, ráolvasások, rontások, archaikus imák és népmesék Moldvából /Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2016/ Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2017. október 3.
„Felnégyelték” a Sepsi OSK-t – bepanaszolták a magyarellenes FCSB-szurkolókat
Az FCSB kilenc perc alatt megpecsételte a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK sorsát az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság vasárnapi brassói találkozóján. A 4-0-ra győző bukarestiek szurkolóinak magyarellenes megnyilvánulásai miatt panaszt emeltek.
Az óriás-kürtőskalácsot a közegészségügyi szabályok miatt nem oszthatta szét a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK a vendégszurkolók között, ugyanakkor az FCSB nem fukarkodott a gólokkal vasárnap este, amikor 4-0-ra legyőzte a háromszékieket az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság 13. fordulójában. Az alapszakasz első felét lezáró forduló brassói találkozóján kilencperces rémálmot éltek meg a házigazdák, hiszen előbb Florin Tănase (26. perc), majd Gnohere (31. perc) értékesíthetett büntetőt, hogy aztán Sebastian Ghinga (34. perc) öngóllal súlyosbítsa a helyzetet. A szünet után kitartóan küzdő Sepsi OSK helyzetei nem jártak sikerrel, a végeredményt pedig Daniel Benzar (74. perc) állította be, így a négy forduló óta veretlen bukaresti „piros-kékek” 28 ponttal maradtak az összetett második helyén. Az élen továbbra is a Kolozsvári CFR áll, amely a sereghajtó Bukaresti Juventus elleni, hazai 2-0-ás vasárnapi győzelmével megőrizte négypontos előnyét fővárosi üldözőjével szemben.
A tíz ponttal tizenkettedik helyen maradt Sepsi OSK veteránja, Hadnagy Attila szerint meglátszott, hogy az FCSB az egyetlen romániai csapat, amelyik még versenyben van az európai kupaporondon, két erős csapatot is összeállíthatna azokból a játékosokból, akik a bukarestiek rendelkezésére állnak.
„Nem hinném, hogy az edzővel lenne gond. Nekünk a hozzáállásunkon kell változtatnunk, mert gyermeteg hibákat követünk el, felelőtlenül játszunk” – vélekedett. Szakvezetőjük, Valentin Suciu szerint is ajándékba adták a Steauának az első három gólt, és sajnálatát fejezte ki azért, amiért nem tudtak felemelkedni drukkereik szintjére. A Székely Légió ugyanis újfent végig énekelve biztatta kedvenceit az FCSB ultrái által ellenséges hangulatot teremtő közegben, az országból „kizavaró" üzeneteikre sértegetés helyett Ria! Ria! Hungária! és Szentgörgy!, Szentgyörgy! rigmusokkal „válaszoltak" a találkozón.
A vendégszurkolók magyarellenes megnyilvánulásaira a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat is a saját maga „fegyvereivel” reagált, hiszen sajtóirodájuk hétfőn közölte: újfent levélben fordultak a Román Labdarúgó-szövetséghez (FRF), hogy lépjen fel a futballmérkőzéseken előforduló xenofób magatartások ellen. Ezen felül – a korábbi esetekhez hasonlóan – panaszt emeltek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, mert mint rámutatnak: az FCSB drukkerei fütyülni kezdtek, amikor a brassói Ifjúsági Stadion hangosbemondóján magyarul mondták be a csapatokat, majd a mérkőzés során kiterítettek egy bannert, amelyen ez állt: „A ti otthonotok nem Romániában van. Menjetek innen!”
„Sajnálatos módon egyre gyakoribbak a sportrivalizálás határait túllépő, magyargyűlölő megnyilvánulások a romániai futballmérkőzéseken. Mindezidáig azonban nem történt semmilyen jelentős lépés ezek megelőzése érdekében. A bírók általában szó nélkül hagyják a gyűlölködő skandálásokat, az utólagos büntetések elmaradnak, a helyzet pedig egyre súlyosbodik" – fogalmaz tegnapi közleményében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat. A Liga 1-es bajnokság 13. fordulója különben hétfőn a Voluntari–Chiajna mérkőzéssel ér véget. Az élvonalbeli pontvadászat a válogatott világbajnoki selejtezőmérkőzései miatt október 13-ig szünetel, de az alsóbb osztályokban nem pihennek, és a héten – kedden és szerdán – még a Román Kupa negyedik körében is pályára lépnek az érintett csapatok. Bíró Blanka, Vásárhelyi-Nyemec Réka / Krónika (Kolozsvár)