Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 6089 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6061-6089 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

2003. április folyamán

A papok és szerzetesek mellett a parlament, a köztársasági elnök, a kormány, az akadémia, a bukaresti egyetem, a Kovászna és a Hargita megyei prefektúra képviselői, román polgármesterek, román kulturális szövetségek és alapítványok vezetői részvételével márc. 22-én tartott tanácskozáson bemutatták Ioan Lacatusu, Vasile Lechintan és Violeta Patrunjel Romanii din Covasna si Harghita. Istorie. Biserica. Scoala. Cultura. (Kovásznai és hargitai románok. Történelem. Egyház. Iskola. Művelődés) című kötetét, amely a püspökség Grai Romanesc kiadójánál jelent meg, Ioan Selejan püspök támogatásával. A 750 oldalas könyv a Kovászna és Hargita megyében élő románok kontinuitását és szenvedéseit hangsúlyozza. A tanácskozáson foglalkoztak a két megyében élő románok problémáival: javasolták képviseletüket a képviselőházban és a szenátusban; az ország közigazgatási felosztása tekintetében az állami hatóságokhoz fordultak Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai alapú elkülönülésének megakadályozásáért; a román államtól fokozott anyagi támogatást kértek a kis parókiák számára; a kormány és a parlament segítségét igényelték a román nyelvű kiadványok megjelentetéséhez; megfelelő területet kértek szabadtéri néprajzi múzeum kialakításához. /Megbeszélés a kovászna-hargitai ortodox püspökségen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./

2003. április folyamán

Ápr. 5-én Kolozsváron tartották a szerzetesek találkozóját. Az immár hagyományossá vált évi rendezvényeken az Erdély magyar területein tevékenykedő szerzetesek jönnek össze, kilenc közösségből. Jakubinyi György érsek előadásában a tanúságtételre buzdította a jelenlévőket. Felmerült egy ismertető könyvecske összeállítása a szerzetesi közösségekről. /Bőjte Mihály ofm: Szerzetesi élet - válasz a harmadik évezred kihívásaira. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./

2003. február 1.

Ion Iliescu elnök jan. 31-én táviratot küldött George W. Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, melyben leszögezte, hogy az USA számíthat Romániára a világ biztonságának fenntartására, a béke és a szabadság megvédésére irányuló erőfeszítéseiben. A diktátorok hatalmát meg kell szüntetni - áll a táviratban, továbbá "támogatni fogjuk az ENSZ Irakkal szembeni feltételeinek megvalósítását célzó lépéseket". /Iliescu táviratban megerősítette. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./

2003. február 1.

2003. január 3.

A Bihar megyei RMDSZ szervezet év végi sajtótájékoztatóján, Lakatos Péter területi elnök, Kiss Sándor választmányi elnök, a Bihar megyei Tanács alelnöke és Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, a rogériuszi szervezet vezetője kifejtette: a bihari magyarság otthonosabban érezheti magát e vidéken, ez mindenképp az RMDSZ munkájának köszönhető, az önkormányzatoknál megvalósulhatott a kétnyelvűség. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök avatta fel a Bihar megyei RMDSZ felújított székházát. A Bihar megyei küldöttgyűlés 89 százaléka Markó Béla jelölését támogatta. A protokollumban vállaltak jelentős része teljesült.

2003. január 3.

A legnagyobb eredmény a Bihor-Bihar eurorégió létrehozása. A megyei szervezet 20 ezer tagkönyvet adott ki, ennyien újították meg idén RMDSZ-tagságukat. /Balla Tünde: Évzáró konklúzió: A Bihar megyei RMDSZ jól működő szervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2003. január 3.

Marosvásárhelyen január elsején a Petőfi-szobornál emlékeztek a költő születésének évfordulójára. 2000-től, a Hunyadi László alkotta szobor fennállása óta mi minden évben, január elsején itt vagyunk, mondta Ábrám Zoltán. Fodor Imre, a város alpolgármestere számba vette a magyar közösség legutóbbi eredményeit: Bocskai István református tanulmányi ház létesült - öregek otthonával; ismét az egyházé a református leányiskola; a Sapientia Egyetem az óévben két új szakkal bővült, templomfelújítások zajlottak, és új templomok épülnek, egyházi diákotthon létesült, jelentős évfordulós ünnepségek zajlottak a Bolyai János bicentenárium kapcsán. Dec. 31-én Csató Béla római katolikus főesperes meghirdette, hogy Marosvásárhelyen újra beindul a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A kis ünnepség szavalatokkal, kórusművek eléneklésével, koszorúzással folytatódott. /(Máthé Éva): Petőfi-ünnepség Marosvásárhelyen. A világszabadság és a nemzeti értékek jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2003. január 3.

Csíkszeredában dec. 31-én a református egyház és a költő nevét viselő iskola nevében megkoszorúzták a Petőfi-szobrot. A költő hitet erősítő példáját Hegyi István lelkipásztor idézte, Kiss Ernő iskolaigazgató Petőfi szellemisége ápolásáról beszélt az egybegyűlteknek. Petőfi- és Petőfiről szóló versek hangzottak el az iskola diákjainak előadásában, Petőfi-dalok csendültek fel, a Szózat és a Himnusz eléneklése tette felemelően ünnepélyessé az emlékezést. / Petőfi koszorúi. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2003. január 3.

Jan. 1-jén Vajdahunyadon, a református templom előtt, a tavaly felavatott Petőfi-szobornál, emlékeztek a költő születésnapjára. A 6-os Számú Általános Iskola Nebojsza irodalmi diákköre Petőfi-versekkel lépett fel. Ezután koszorúztak Doboli Beatrix és Demeter Annamária az EMKE, Winkler Gyula képviselő és Horváth Zoltán tanácsos az RMDSZ nevében, Kofity Magda és Zudor Mária a pedagógus szövetség nevében. /Gáspár-Barra Réka: Koszorúzással emlékeztek Petőfi születésnapjára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

2003. január 3.

Zsúfolt ház előtt mutatta be december 31-én legújabb produkcióját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színtársulat. Szirmai Albert: Mágnás Miska című operettjét Dehel Gábor rendezte. Az előadáson jelen volt és rövid beszédet mondott Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke. /Mágnás Miska-bemutató. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 3./

2003. január 3.

Kuszálik Péter ismét megindítja a lapban Morfondír sorozatát. Folytatja régi gyakorlatát: kiáll az RMDSZ-vezetés mellett és kigúnyolja az ellene fellépőket. /Kuszálik Péter: Morfondír. Ismétlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2003. január 3.

A Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap dec. 31-i száma tudósítója, Andreas Oplatka egész oldalas írását közölte Magyarországról és a határon túli magyarságról, jelezve, hogy e cikkel Oplatka befejezte kelet-közép-európai tudósítói tevékenységét. A szerző széles, a Habsburg-kor kezdetéig visszanyúló történelmi áttekintést adott. A kelet-európai gondolkodásmód a nyugat-európainál sokkal inkább történelemorientált. Az 1920-ban kötött, 1947-ben megerősített béke a vesztes megbüntetésére irányult, és nem volt alkalmas arra, hogy a térség megbékélésében érdekeltté tegye Magyarországot. Marosvásárhelyen erőszakos cselekmények voltak, a frontok azóta alig kevésbé merevek, mint akkor. A kétoldalú kapcsolatok korrektek, felszínesen barátságosak. Amikor Orbán Viktor kormánya hozzányúlt a kisebbségi kérdéshez, a szomszédos országokban felszakadtak a félelmek. . Jugoszlávia és Ukrajna - ahol szintén nagyobb magyar kisebbség él - nyugodtan vette tudomásul a kedvezménytörvényt, de Szlovákia kikérte magának a beavatkozást, Románia pedig felmorzsoló hadviselésbe kezdett, amelynek végén úgy tűnik, csak kevés marad a törvényből. Az elutasító magatartást bátorították a nyugati állásfoglalások, amelyek csekély megértéssel voltak a magyar elképzelések iránt. Magyarországon remélik, hogy az EU-tagság gyógyír lesz a magyar nemzet feldarabolására. Elképzelhető: a közös EU-tagság lassan majd megváltoztatja a gondolkodási mintákat. /Neue Zürcher Zeitung: Együttélés a Kárpát-medencében, azaz Oplatka búcsúzik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

2003. január 4.

A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) nem készült újabb, módosított szövegtervezet a kedvezménytörvényhez - jelezte jan. 3-án Bátai Tibor, a hivatal sajtóosztályának vezetője az MTI-nek. A Népszabadság értesülése szerint elkészült az új szövegtervezet, s azt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára december végén átadta a szlovák kormány illetékeseinek. Bátai Tibor elmondta: nem készült ilyen anyag a hivatalban. Kovács László külügyminiszter szintén azt közölte, hogy nincs újabb szövegtervezet. - Szakértői szinten folyik az egyeztetés a kedvezménytörvényben érintett többi szomszédos országgal is, amelyek nem támasztottak komoly kifogásokat az eddigi változtatásokkal szemben - mondta nyilatkozatában Kovács László. Tájékoztatása szerint a törvénymódosítás szövege az egyeztetések után készül el, a kormány azt követően összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyen a határon túli magyar szervezetek, valamint a parlamenti pártok egyetértését kérik. /Folyamatban az egyeztetés a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2003. január 4.

Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala állásfoglalást bocsátott ki az Orbán-kormány által nyújtott 2002-es alapítványi támogatásokra vonatkozó vádaskodásokkal, illetve a Medgyessy-kormány támogatási szemléletével és az RMDSZ vezetésének ez irányú "egyeduralmi törekvéseivel" kapcsolatban. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 2002 augusztusában a Népszabadság durva támadást intézett Tőkés László püspök ellen a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon megszervezett Európai Nagygyűlése lebonyolításához nyújtott magyar kormánytámogatás kapcsán. Az állásfoglalás szerint az ellenőrizetlen, azóta tényszerűen megcáfolt rágalmak propagálásából nem csupán az ellenséges érzületű média, hanem az RMDSZ vezető politikusai is kivették a részüket. A dokumentum szerint a vita már kezdettől fogva nem a pénzügyekről, nem a magyarhoni támogatási rendszer igazságos vagy torz voltáról, hanem a politikai harcról szólt. Nevezetesen arról, hogy Tőkés Lászlót hogyan lehet kiszorítani a politikából, és lehetőleg tiszteletbeli elnöki tisztségéből is eltávolítani. Az állásfoglalás egy sor tisztázandó kérdést vetett fel: Megfelel-e a valóságnak, hogy a romániai Kisebbségi Tanács 2002. évi 126 milliárdos költségvetéséből a romániai magyarságnak juttatott 18 milliárd lej összegű támogatásnak csak egy részét osztották el nyilvános pályázati úton, a többiről pedig a nyilvánosság kizárásával döntöttek? Igaz-e, hogy e pénzek elosztását a Communitas Alapítvány végzi? Mely, erre hivatott szövetségi testület gyakorolja az ellenőrzés és az elszámoltatás jogát az alapítvány felett? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a romániai magyar érdekvédelem támogatása céljából az elmúlt négy évben mintegy 120 millió forint magyarországi támogatásban részesült? Megfelel-e a valóságnak, hogy a Communitas Alapítvány a - belkörű - szövetségi választások céljaira támogatást igényelt? Az állásfoglalás hasonló felvetéseket tartalmaz az eddig feltehetően 200 millió forint támogatásban részesült Progres Alapítvány működtetésére és felügyeletére vonatkozóan is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke több alkalommal szorgalmazta az anyaországi támogatási rendszer demokratikus jellegű kiszélesítését és a rendszernek a civil, egyházi és politikai szféra három pillérén való kiépítését. A dokumentum szerint nem volna helyes az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalni. /Állásfoglalás támogatási ügyek kapcsán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2003. január 4.

Nem haragszanak magyar szomszédaikra Ipp román nemzetiségű lakói

2003. január 4.

Bár minden év szeptemberében újra és újra megpróbálják szítani az ellenséges hangulatot az Ippre látogató politikusok, a település magyar és román lakói megtanulták: ki kell bírniuk egymás jelenlétét. A magyar többségű Ippot hét évvel ezelőtt a román nemzet mártírtelepülésévé nyilvánították, egy 1940-ben elkövetett mészárlás miatt. Hét éve a román parlament kibocsátotta azt a törvényt, amellyel a Szilágy megyei Ipp és Ördögkút falvakat mártírtelepüléssé nyilvánították. Azóta minden év szeptember 14-én megemlékeznek a faluban a központi emlékműnél, amelyet még a nyolcvanas években emeltek. A hivatalosságok, a megyei tanács, prefektúra, a polgármesteri hivatal és ortodox egyház képviselőin kívül ilyenkor egy történelemtanár eleveníti fel az 1940-ben történt eseményeket. Észak-Erdély visszatérése után alig egy héttel levélbomba áldozata lett két magyar honvédtiszt, akik történetesen Ippen tartózkodtak. Az akkor Magyarországhoz tartozó faluba bosszúkommandót vezényelt a magyar hadsereg: 1940. szeptember 14-én katonák lepték el a települést, kivezényelték házaikból a román lakosságot, és gyerekeket, nőket, öregeket sem kímélve mészároltak. Az öldöklésnek 157 áldozata lett, a legfiatalabb egy alig 3 hetes csecsemő, a legidősebb egy 80 év fölötti férfi volt. Emléküket nemcsak a falu központjában emelt obeliszk, hanem a temetőben levő tömegsír és annak felirata is őrzi. Hasonló események történtek Ördögkúton is. Ipp közel négyezres lakosságának kétharmada magyar - közölte Salánki Sándor polgármestertől, aki az RMDSZ színeiben került az öt faluból álló község élére. "A falu többségi magyar lakói is sajnálják az akkori eseményeket, a román lakosság viszont tudja, hogy nem a szomszéd magyar volt az, aki 40-ben lemészárolta a rokonságát, így nincs gond az együttéléssel" - mondta Salánki, aki szépnek nevezte az évenkénti koszorúzásokat, a vele együtt járó ortodox szertartást és a katonai parádét. A templom udvarán megtépázott első világháborús emlékmű áll; csupán a kettőskereszt és a hármashalom maradt rajta épen, a márványtáblát, amelyen Vörösmarty Szózatának első néhány sora volt olvasható, rég eltüntették. A polgármester szerint a község ebben az évben szándékszik az emlékművet felújítani, de az eredeti felirat helyett a két világháborúban elesett ippi hősök nevét vésik majd a táblára. "Már nem aktuális a Szózat, a Hazádnak rendületlenül légy híve..." - mondta Salánki. /Lukács János: Együttélés egy Szilágy megyei mártírfaluban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

2003. január 4.

Csáki Csilla marosvásárhelyi-budapesti rendező szakos egyetemi hallgatóként állította színpadra a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében Eugène Ionesco A kötelesség oltárán című áldrámáját. December 29-én volt a bemutató. Ötletgazdag a rendezés, a Tompa Miklós Társulat négy tehetséges képviselője - László Csaba, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba és Zayzon Zsolt - szerepelt. A rendező elképzeléseit segítette Kiss Zsuzsanna dramaturgként és Deák Réka díszlet- és jelmeztervezőként. /N. M. K. [Nagy Miklós Kund]: Az abszurditás bugyraiban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

2003. január 4.

A nagyváradi Posticum gyermekkara gregorián énekekkel, népdalfeldolgozással és klasszikus művekkel lépett fel Nyugat-Európában tett turnéján. Szabó Éva tanárnő, a kórus vezetője tájékoztatott: 2002-ben Rencsik Imre ifjúsági lelkész és az ő kezdeményezésére alakult meg az énekkar. Nagyvárad 12 iskolájának tanulóiból válogatták ki a Posticum kórust. Püspöki jóváhagyással Rencsik atya Svájc német ajkú részén tevékenykedik, és az ő szervezőmunkája révén jutott ki az énekkar. Templomokban, Nürnbergben pedig az ottani városháza rendezésében léptek fel a karácsonyi vásáron. Mindvégig öt nyelven, magyarul, németül, románul, angolul és franciául énekeltek. Hazafele jövet Passauban első szent királyunk feleségének, Gizellának a sírjánál is énekeltek. /Tüzes Bálint: Zenei szolgálat: Svájcban. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2003. január 4.

Közel hetven kisiskolás részesült Nagybányán a Teleki Ösztöndíjalapból finanszírozott értékes könyvajándékban. Az ösztöndíjalap legfőbb szponzora Szász György üzletember. Kishegyi Endre vállalkozó személyében újabb támogató csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek célja a magyar nyelvű oktatás növelése, s amelynek keretében 2002. decemberétől havonta 140 diákot részesítenek rendszeres szociális segítségben. /(vásárhelyi): Hetven gyerek, egy fa alatt. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 4./

2003. január 4.

Betölti 13. évét a Bihari Napló. A nagyváradi napilap 1990. január 4-én vette fel jelenlegi nevét. Az újság eredeti szándéka nem változott az idők folyamán: a magyar közösség szolgálata, az olvasók hiteles tájékoztatása. Tavaly nagy változások történtek a Bihari Naplónál: tartalmilag és formailag is megújult a napilap. 2002. máj. 3-tól jobb minőségű újságot vehet kézbe az olvasó, ugyanis a Naplót az Inform Media debreceni nyomdájában állítják elő. Ez sajtótörténeti jelentőségű előrelépés. /Rais W. István: Tizenhárom éves a Bihari Napló. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6061-6089