Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 270 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-270

Helymutató: Fehér megye

2003. december 30.

Dec. 28-án a Fehér tűz, fekete tűz című előadás után adták át a kolozsvári Állami Magyar Színházban a Bánffy Miklós Vándordíjat az idei nyertesnek, Bács Miklós színművésznek. A színművészt a 2002/2003-as évad legjobb művészi teljesítményéért díjazta a színház a Farsang, illetve a Pantagruel sógornője című előadásokban nyújtott alakításaiért. Bács Miklós elmondta: napjainkban rengeteg díj létezik, mind formai, mind tartalmi szempontból. - A Bánffy-díjnak viszont van egy különlegessége. Nem áll mögötte hatalmas állami, vagy egyéb társadalmi, kulturális szervezet, hanem egy szűk szakmai kör értékelése nyomán kaptam meg, éppen ezért úgy érzem, hogy sokkal értékesebb, mint a többi díj - jelentette ki. /Köllő Katalin: Átadták a Bánffy Miklós Vándordíjat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

1997. október 20.

A Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ fennállásának 375. évfordulója alkalmából tartott megemlékezési ünnepségek okt. 11-én kezdődtek. Okt. 17-e az ülésszakok napja volt. diákok és tanárok olvastak fel dolgozataikból. A központi ünnepség okt. 18-án volt, a kollégium udvarán. Az egybegyűlteket Szatmári Ildikó aligazgatónő köszöntötte, majd ünnepi beszédek hangzottak el. Felolvasták Virgil Petrescu oktatási miniszter, Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György kisebbségügyi miniszter üzenetét. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, enyedi véndiák mondott beszédet, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke következett, aki kifejtette: "Másoknak Oxfordjuk, Cambridge-ük van, nekünk Nagyenyedünk." A Kollégium diákjait és tanárait üdvözölte Fehér megye prefektusa és a város polgármestere. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök tartott beszédet. Az ünnepi szónokok sorát Krizbai Jenő igazgató zárta. - Jelképes jelentésű eseménye volt az ünnepségnek a 375 diákból álló iskolai kórus záróéneke. Okt. 19-én az iskola udvarán felavatták a kollégium második alapítójaként tisztelt Apafi Mihály fejedelem szobrát, Lőrincz Lehel alkotását. - Az ünnepi rendezvénysorozat felnőttek és diákok részére szervezett tudományos ülésszakot, festmény- és szoborkiállítást, műkedvelő színielőadást, jubileumi vásárt, népi- és hivatásos művészek bemutatóit, szoboravatást, ünnepi istentiszteletet foglalt magába. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 20., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1136. sz./ A nagyenyedi kollégiumi ünnepségekre időzítve jelent meg Győrfi Dénes Nagyenyed és a kollégium /Kolozsvári Egyetemi Nyomda, Philobiblon sorozat, Kolozsvár, 1997/ című helytörténeti tanulmánykötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25-26./

1998. szeptember 19.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke erdélyi körútja első állomásaként szeptember 19-én kétnapos látogatásra érkezett Marosvásárhelyre, az RMDSZ meghívására. A Bernády Házban találkozott az RMDSZ területi elnökeivel, este pedig részt vett az RMDSZ által az árvízkárosultak megsegítésére szervezett Gálaesten. Elmondta, hogy ez bemutatkozó látogatás. "Erdélyben viszonylag kevésszer jártam, kevesebben ismernek, s úgy tartottam jónak, hogy magam mutatkozzak be, és ismerkedjek meg az utazás során mindazokkal, akik érintettek a közös ügyben. Tehát egyrészt kifejezetten tájékozódni akartam, másrészt a közös gondolkodás a látogatásom célja". Marosvásárhelyről Korond és Farkaslaka érintésével és egy kis megállóval Székelyudvarhelyre, majd ezt követően Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre látogatnak. Onnan továbbutaznak Csíkszeredába, majd Kolozsvárra, ahol az ügyvezető elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival találkoznak. Gyulafehérváron találkoznak Jakubinyi György érsekkel, majd a Fehér megyei RMDSZ-szel. Zsobokon meglátogatják a gyermekotthont. Nagyváradon részt vesz a 200 éves váradi magyar színjátszás egyik rendezvényén, s találkozik az RMDSZ tiszteletbeli elnökével is. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1998. szeptember 20.

A Batthyaneaumot 1949-ben vette el az állam, de hivatalosan csak 1961-ben államosították, ismertette a nagyhírű könyvtár helyzetét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek. A kommunista rendszer idején az egyház beadványaival visszakövetelte a könyvtárat. Elmondta, hogy szentírástudományt tanított, ennek ellenére a magyar töredékes szentírásfordítást tartalmazó kódexeket és a híres Gyulafehérvári Glosszát csak 1989 után láthatta először. "Hivatalos állásfoglalásainkban az erdélyi történelmi egyházakkal együtt mindig azt kértük, hogy az egy tollvonással elorzott egyházi javakat egy tollvonással adják vissza." Célszerűtlen lenne minden esetben pert indítani. A Hivatalos Közlöny /Monitorul Oficial al Romaniei/ 1998. júl. 8-i, 255. száma közölte a júl. 7-én kelt, 13. számú kormányrendeletet az egyházi javak visszaadásáról. A felsorolt 17 tulajdon között szerepel a Batthyaneum múzeum és csillagvizsgáló. - Sajnos ez a rendelkezés még mindig csak írott malaszt. Fehér megye prefektusa, Ananie Garbovean közgazdász azonnal tiltakozott és kérte a rendelet visszavonását. Úgy látszik, hogy a kormányrendelet taktikai időhúzás. Jelezni kell Nyugat felé, hogy Románia megkezdte az egyházi vagyon visszaszolgáltatását. Egyébként a döntésről semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak. A rendeletet aláíró Tokay György miniszter jelezte, hogy augusztus első felében megtárgyalják a visszaadás körülményeit. Eltelt augusztus, azóta semmi sem történt. /Fodor György: Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 20./

1998. szeptember 22.

A gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár valószínűleg lekerül a visszajuttatandó közösségi javak listájáról. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal illetékes igazgatója megerősítette ezt. Dan Simeru, a Nemzeti Liberális Párt Fehér megyei képviselője elmondta, hogy erre az ő közbelépése nyomán kerül sor. Szerinte a könyvtár a Román Akadémia tulajdonában van. /Magyar Hírlap, szept. 22./

2002. január 22.

Jan. 21-én országszerte megnyíltak a magyar státustörvény romániai alkalmazásában segítséget nyújtó információs irodák. Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyében semmiféle rendellenességet nem tapasztaltak, incidensekről, provokációkról egyik megyéből sem érkezett jelzés. Jóllehet Kolozsváron provokációktól tartottak, a legnagyobb rendben kezdte el működését a Kolozs megyei információs iroda. Kónya-Hamar Sándor képviselő, kiemelte, hogy sikerült tisztázni a státustörvény alkalmazása kapcsán felmerülő problémákat Vasile Soporan prefektussal. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul elmondta: a konzulátus január 4-én küldte el az első kéréseket, amelyek meg is érkeztek Budapestre. Figyelembe véve, hogy a jogszabály szerint harminc nap az igénylések elbírálási határideje, február elején vagy közepén az első erdélyi igénylők megkaphatják a magyar igazolványt. A huszonegy iroda közül tizenhat (öt ugyanis a bukaresti magyar nagykövetséghez tartozik) a kolozsvári magyar főkonzulátushoz továbbítja a beérkezett kérelmeket digitális úton, amelyeket ők majd Budapestre küldenek. Egyelőre a huszonegy irodából csak négy rendelkezik bérelt vonallal, a konzul azonban kifejezte reményét, hogy mielőbb a többi irodával is sikerül digitális összeköttetést létesíteniük. Alföldi László kérdésünkre elmondta: nincs tudomása arról, hogy Budapesten információs iroda működne. A magyar igazolványt csak személyesen igényelhetik, kivéve a kiskorú gyermekeket, akik esetében a szülő járhat el. A magyar igazolványokat a Romániával szomszédos megyeközpontokban — Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Budapesten — vehetik át a közigazgatási hivataloknál. /P. A. M., Sz. Cs.: Megnyíltak az információs irodák. Eredményesen zárult az első nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2002. január 22.

2002. január 30.

Bizonytalanságban élnek Verespatak lakói, nem lehet tudni, hogy megakadályozható-e a Fehér megyei település lerombolása és a lakosság kitelepítése. A helyi gazdák érdekvédelmi egyesülete a napokban ismételten tiltakozását fejezte ki a helyi tanács azon döntése ellen, hogy mintegy 400 hektárnyi mezőgazdasági területet és erdőt községi tulajdonból önkényesen átadjanak a helyi aranybánya-vállalatnak, amely a falu felszámolásához és a lakosság elköltöztetéséhez vezetne. A református egyház szintén határozott álláspontot fogalmazott meg a verespatakiak helyzetével kapcsolatban, jelezte Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója, aki évek óta foglalkozik a kérdéssel. Néhány évvel ezelőtt kiderült, nagy mennyiségű arany található a földben. Ennek megfelelően megszületett egy lebontási terv, amely szerint az egész települést el kell költöztetni jelenlegi helyéről, mivel a hegyekben folyó bányászathoz rakodótérre van szükség. Az 1992-es népszámlálás szerint Verespatak összlakossága 1556-ra tehető. Ebből 99-en vallották magyarnak magukat. A lakosságból 215-en római katolikusok, 12-en reformátusok és 42-en unitáriusok. Ez összesen 269. Ezek az adatok maguktól beszélnek. A településen többnyire vegyesházasságban élnek az emberek, a családban inkább románul beszélnek, a magyar iskola megszűnt. Az istentiszteletek is kétnyelvűek. /Papp Annamária: Kitelepítés előtt Verespatak? Az arany miatt menni kell. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

2002. február 12.

Az RMDSZ–SZDP együttműködési megállapodás mintájára a szövetség és a kormánypárt megyei szervezeteinek is egyezséget kell kötniük. A helyi megállapodásokat február végéig kell aláírni. Az egyezkedések előreláthatóan nem lesznek zökkenőmentesek, Kolozs megyében például a megyei SZDP-elnök kijelentette: szó sincs az ingatlanok korlátlan visszaadásáról, vagy újabb magyar karokról. Előtte a párt főtitkára jelezte: "félreértették" az aradi Szabadság-szoborra vonatkozó ígéretet. Az SZDP "visszatáncolásáról" szó volt a kétpárti egyezmény első kiértékelő ülésén. Grigore Zanc szenátor, a Szociáldemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke azzal "nyugtatta" azokat a kormánypárti politikusokat, akik bírálták az SZDP–RMDSZ protokollumot, hogy a megállapodás távolról sem olyan "veszélyes", mint ahogy az első látásra tűnik. Véleménye szerint az egyezményben nincsenek kötelező érvényű rendelkezések. Nincs szó benne az elkobzott egyházi ingatlanok azonnali és korlátlan visszaszolgáltatásáról, ami pedig a magyar felsőfokú oktatás kiszélesítését illeti, a megegyezés csak arról szól, hogy elemzik az új karok létrehozásának szükségességét. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak elmondta: aggasztónak tartja mind Cosmin Gusa főtitkár, mind pedig Grigore Zanc kijelentéseit, és jelezte az RMDSZ vezetőségének, hogy ezt vessék fel a protokollumot monitorizáló vegyesbizottság első ülésén. Akik így értelmezik a protokollumot, azokkal nincs mit egyezkedni. Kónya-Hamar Sándor szerint természetes, hogy Kolozsvár áldatlan helyzetének javítása részét fogja képezni a helyi megállapodásnak. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök szerint ahhoz, hogy bármiféle együttműködésre sor kerülhessen, a Fehér megyei SZDP-nek előbb illene visszavonnia bírósági keresetét ingatlanügyben és alkalmazni kellene a tavaly hatályba lépett helyi közigazgatási törvénynek a kétnyelvű táblák kihelyezésére vonatkozó rendelkezéseit. Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke szerint fontosnak tartják, hogy a Calvineum visszakerüljön a zilahi református egyházmegyéhez, amelynek visszaszolgáltatásáról a 83-as sürgősségi kormányrendelet rendelkezik ugyan, de erre nem került sor. Szántó Árpád Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke szerint a helyi megállapodásba elsősorban az oktatással kapcsolatos megoldásra váró gondok kerültek. /Székely Kriszta: "Rugalmas" a kétpárti megállapodás. Megtörtént az első monitorizálás — Készülnek a helyi egyezmények. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2002. február 23.

A könyvtárnak az állam tulajdonában kell maradnia."- jelentette ki Fehér megye prefektusa. Ioan Rus, belügyminiszter határozottan kijelentette: két vitatott pontban nem hajlandó semmi áron engedni. Az első és legfontosabb probléma a Batthyaneum könyvtár visszaszolgáltatása a katolikus egyháznak. A bíróság még nem hozott végleges döntést, de ha mégis visszahelyeznék az egyházat elkobzott tulajdonába, a prefektus nem lesz hajlandó végrehajtani a majdani ítéletet, inkább nemzetközi fórumok elé viszi az ügyet. A másik kérdésben, a magyar igazolványokat intéző irodák gyulafehérvári működésével kapcsolatban már "engedékenyebbnek" mutatkozott. Szerinte ezeknek a léte "nem zavar senkit, amíg tisztán információs szerepük van és nem közvetítenek a magyar etnikumú román állampolgárok és a magyar konzulátus között". /Kali: A prefektus ellenzi a Batthyaneum visszaadását. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./ A Fehér megyei RMDSZ bizakodik abban, hogy az SZDP-RMDSZ megegyezés értelmében megoldódik a Batthyaneum ügye. /Sz. Cs.: Nincs elveszve a Batthyaneum. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2002. március 13.

Mihálcfalva görög katolikus közösségének több tagja márc. 12-én újrakezdte a tiltakozást Bukarestben, kérve a Fehér megyei község 1948-ban elkobozott templomának és parókiájának visszaszolgáltatását. A tiltakozó hívek elmondásuk a hét végéig Bukarestben kívánnak maradni, ahol sztrájkőrséget terveznek a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium előtt és a Szenátus épülete közelében. A görög katolikusok dokumentumot juttattak el a hatóságoknak és néhány nagykövetségnek, amelyben azt állítják, hogy az ortodox klérus üldözi őket az igazságszolgáltatás, a rendőrség és a Fehér megyei prefektúra támogatásával. A görög katolikus misék a szabad ég alatt zajlanak, noha a településen görög katolikus templom is áll az ortodoxon kívül. Mindkét templom az ortodox egyház tulajdonában van, noha a településen csak egy ortodox pap szolgál. Emellett a 20 éve lakatlan parókiát nem szolgáltatják vissza a kérelmezőknek. A miséken rendőrök és csendőrök is jelen vannak. A Bukarestben másodízben tiltakozó görög katolikusoknak szándékukban áll az európai intézményekhez fordulni, amennyiben a bukaresti vezetés nem kapcsolódik be a községbeli feszültségek csökkentésébe. /Újra a fővárosban tiltakoznak a mihálcfalvi görög katolikusok. Templomaikat kérik vissza. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

2002. március 14.

Miközben Frunda György Strasbourgban kormánypárti partnereivel karöltve azon munkálkodik, hogy végleg lezáruljon Románia Európa tanácsi monitorozásának utolsó szakasza is, a marosújvári ortodoxok meglehetősen különös értelmezéseket fogalmaznak meg az egykoron görög katolikus tulajdonban levő templomok sorsára vonatkozóan. Úgy vélik, a templom nem azé az egyházé és hitközségé, amely azt felépítette, és a polgári jogelveknek megfelelően a kommunista rendszer berendezkedéséig birtokolta, hanem azoké, akik a negyvenes évek végén "elhagyták" az erőszakkal felszámolt egyházat, s "visszatértek" az ortodoxia kebelére. Hogy ez jog- és tulajdonfosztással történt – az nem foglalkoztatja az ortodox egyház mai szóvivőit. Az Európa Tanács részéről a megfigyelési folyamat lezárásának egyik alapfeltétele az, hogy Románia rendezze az egyházi ingatlanok helyzetét, s adja vissza azokat egykori jogos tulajdonosaiknak. A román kormánypárt még mindig úgy gondolja, egyszerre tehet engedményeket az ortodoxia államegyházi törekvéseinek és a tulajdonlás biztonságán alapuló, hitek és felekezetek jog előtti egyenlőségét szavatoló polgári berendezkedés kívánalmainak. /Bakk Miklós: Jogállam Marosújváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./ Eldurvult a marosújvári (Fehér megye) templom körüli vita: az egykori birtokot jogi úton visszafoglaló görög katolikusok kénytelenek voltak elbarikádozni magukat a templomban, és homokkal dobálták meg a kívül rekedt ortodoxokat. A görög katolikusok egy hete kapták vissza – végleges törvényszéki ítélet és a bírósági végrehajtó segítségével – egykori templomukat. "Nem egyezhetünk bele, hogy egy kisebbségben levő hitközösség jogtalanul elfoglalja templomunkat" – magyarázta Remus Oprisan lelkész, a gyulafehérvári ortodox érsekség szóvivője. Lucian Muresan balázsfalvi görög katolikus érsek-metropolita kifejtette: "A görög katolikus egyház párbeszéd útján szeretné megoldani a templomkérdést, csak éppen az a baj, hogy nem találunk megértésre ortodox testvéreinknél." Hasonló egyházközi konfliktus bontakozott ki a szintén Fehér megyei Mihálcfalván is. A balázsfalvi görög katolikus főegyházmegyéhez tartozó templomok közül mindmáig csupán a küküllővárit (Fehér megye) sikerült visszaszerezni. A kolozsvár-szamosújvári főegyházmegye márc. 13-án közleményben tiltakozott amiatt, hogy az ortodoxok nem hajlandók tiszteletben tartani az eddig meghozott bírósági ítéleteket, amelyek a templomok visszaszolgáltatására vonatkoznak. A közlemény a bálványosváraljai, kajántói és pecsétszegi (Kolozs megye), izakonyhai (Máramaros megye), bikszádi (Szatmár megye), óradnai (Beszterce-Naszód megye), sálfalvai (Szeben megye) és mihálcfalvi (Fehér megye) templomok helyzetét hozta fel példaként, amelyeket a kommunista diktatúra az ortodox egyháznak juttatott, s azóta sem kárpótolta értük a görög katolikus egyházat senki./Lukács János: Jogháború és homokbombák. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

2002. március 15.

Három év pereskedés után a gyulafehérvári bíróság elutasította a kormánypárt Fehér megyei szervezetének keresetét, így a római katolikus érsekség alapfokon pert nyert a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében zajló perben. Fehér megyében a Batthyaneum restitúciója sarkalatos kérdést jelentett az RMDSZ és a PSD szervezetei közötti protokollum egyeztetésekor, és az egyházi ingatlan ügyét a politikai pártok legfelsőbb vezetésének hatáskörébe utalták. Rácz Levente. Az RMDSZ-elnök reméli, több más erdélyi egyházi ingatlan kérdésével együtt a Batthyáneum ügyét is országos szinten sikerül rendezni. Batthyány Ignác, az Erdélyi Római Katolikus Egyház egykori püspöke az 1781-ben általa alapított gyulafehérvári könyvtárat 1798-ban adományozta egyházának és Erdélynek. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek a húzódó pereskedések miatt meglehetősen borúlátó a Batthyáneum visszaszolgáltatásával kapcsolatban. "Tavaly májusban itt járt Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter is, aki értésünkre adta, az épületet sohasem fogjuk visszakapni. Románia számos alkalommal, kormányrendeletek, nyilatkozatok útján kötelezettséget vállalt a visszaszolgáltatásra, a pereskedés mégis évek óta zajlik. Nem bízom abban, hogy a fellebbezés elmaradása esetén bírósági végrehajtóval elfoglalhatjuk az épületet, ez csak jogállamban lenne lehetséges" - nyilatkozta az érsek./Rostás Szabolcs, Lukács János: Batthyaneum: alapfokon nyert az egyház. = Krónika (Kolozsvár), márc- 15./

2002. március 27.

Márc. 25-én zajlott le a heti egyeztetés az RMDSZ és az SZDP képviselői között a protokollumban foglalt, határidőhöz kötött tennivalók teljesítéséről. Borbély László ügyvezető alelnök, az RMDSZ tárgyalócsapatának tagja leszögezte, már kilencre emelkedett a megyei szintű protokollumok száma. A korábbi öt mellett most Szilágy, Szatmár, Hunyad és Fehér megyében véglegesítették a szöveget. Egy kivétel van, Kovászna megye, ahol a két félnek nem sikerült zöld ágra vergődnie, illetve Bihar, ahol az SZDP helyi szervezetének egyelőre nincs vezetősége. Borbély optimista: helyi szinten sikerült olyan körülményeket kialakítani, melyek lehetővé tették, az egyezmények véglegesítését. A múlt hét végéig kellett volna létrehozni azt az RMDSZ-kormány vegyes bizottságot, amely az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvény tervezetét lenne hivatott kidolgozni. A bizottságnak még a héten munkába kell állnia. /(Gyarmath János): Már kilenc "kisprotokollum". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Szatmár megyében a protokollumban szerepel a Csanálos és Vállaj közti határátkelő megnyitása, a földügyek rendezése, kiemelt helyen az egyházi földek visszaadása, a közigazgatási törvénynek a kisebbségi nyelvhasználatra és a többnyelvű feliratra vonatkozó előirányzatai betartásának nyomon követése, illetve a magyar iskolák kérdése, továbbá: a magyarság képviselőinek jelenléte nélkül magyar iskolákat és osztályokat érintő ügyekről nem lehet dönteni. Kitértek a Hám János Katolikus Gimnázium és a nagykárolyi Katolikus Gimnázium épületgondjainak megoldására. A magyarság mélyen létszáma és politikai súlya alatt képviselt nem csak a köztisztviselők soraiban, de a vezető posztokon is Ezzel a kérdéssel is foglalkoznak. Visszaadták a városi kórháznak az új megyei egészségügyi igazgató által elvett nevét: rövidesen ismét az európai hírű magyar sebész, dr. Lükő Béla nevét viseli. /(Sike Lajos): Protokollum Szatmár megyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2002. április 9.

Rácz Levente, illetve Ioan Rus elnökök ápr. 6-án aláírták a Fehér megyei RMDSZ?SZDP megállapodást. A megegyezés 8 fejezetbe foglalja a két politikai szervezet 2002-es évi együttműködési irányelveit és módozatait, amelyek a magyar iskolahálózat anyagi és szervezési támogatásával, a magyar kulturális értékek megőrzésével, a státustörvény alkalmazásával, közösségi javak visszaszolgáltatásával, a megyei úthálózat javításával kapcsolatosak. A megállapodás értelmében támogatni fogják a nagyenyedi középkori vár, valamint a magyar történelmi egyházak templomainak renoválását, illetve az elhagyott templomok, udvarházak (Martinuzzi-kastély, alvinci, szentimrei, magyarigeni templomok) állagmegőrzését. A magyarlapádi népi együttesek és az enyedi Nemzetközi Művésztábor támogatása is biztatónak ígérkezik. Egy kérdés a Batthyaneum Könyvtárral kapcsolatosan, így szólt: az SZDP visszavonja-e törvényszéki keresetét? A prefektus szerint e kérdés megoldását az országos monitorizáló bizottság hatáskörébe utalta át a két tárgyaló fél. /Krecsák-Bakó: Megszületett a Fehér megyei RMDSZ?SZDP megállapodás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

2002. április 11.

Fehér megyében 5 település bejáratánál helyeztek el kétnyelvű helységnévtáblákat. A küküllővári polgármesternek nincs pénze a két- vagy többnyelvű feliratozáshoz, de megígérte, hogy 1-2 hónapon belül tenni fog valamit az ügy érdekében. Amennyiben az elöljárók betartják a törvényt, akkor a közeljövőben Magyarbecében, Csombordon, Marosgombáson és Alsókarácsonyfalván is lesz kétnyelvű helységnévtábla Fehér megyében. /Mezei Sándor: Többnyelvű helységnévtáblák Fehér megyében. Öt van, még sok hiányzik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2002. április 17.

A Fehér megyei kormánypárti vezetőség is meghajolt a megyei RMDSZ által előterjesztett protokollum tervezete előtt. Ahol a magyarság részaránya eléri a 20 %-ot, a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására is sort kerítenek. Az oktatás terén: további magyar nyelvű óvodák, elemi, gimnáziumi, líceumi osztályok, szak- és inasiskolai, posztliceális osztályok létesülnek. Iskolaigazgatók, aligazgatók és kisebbségi tanfelügyelők kinevezése az RMDSZ hozzájárulásával eszközölhető. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Szeminárium és a nagyenyedi Református Szeminárium ezután is a jelentkezők létszámának függvényében fejti ki tevékenységét. A megyei és helyi költségvetésből, a lehetőségek arányában, pénzt utalnak a Bethlen Gábor Kollégium épületeinek általános felújítására. Anyagilag támogatják a magyarlapádi népi együttest, valamint a Nagyenyeden évente megrendezésre kerülő nemzetközi festőtábort. Megfelelő pénzalapokat utalnak ki a római katolikus, református és unitárius templomok, a hatókörükbe tarozó magyar történelmi műemlékek restaurálására, karbantartására, különös tekintettel a nagyenyedi középkori vár, az alvinci Martinuzzi kastély és református templom, valamint a marosszentimrei, boroskrakkói, magyarigeni református templomok megóvására, karbantartására, tiszteletére. A tulajdonjog visszaállítása keretében a Batthyaneum sorsát a központi hatóságokra bízzák. A megyei közigazgatási hatóság viszont intézkedik, hogy a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek visszaszolgáltatott épületből mielőbb máshová költözhessen a benne székelő Fehér megyei Képzőművészek Szövetsége. /Győrfi Dénes: Fehér megyei kézfogás. A kormánypárt végre fejet hajtott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2002. április 28.

A Fehér Megyei Tanfelügyelőség a becei és a magyarlapádi magyar nyelvű ötödik-nyolcadik osztályok összevonását tervezi a 2002?2003-as iskolai évre. Az összevont magyar osztályok a lapádi iskolában működnének. A tanfelügyelőség a magyar gyerekek alacsony létszámával indokolja az összevonás szükségességét, és buszjárat biztosítását ígéri a becei gyerekek szállításához. Szőcs Ferenc torockói polgármester elmondta, hogy Torockón négy gyerek számára működik román nyelvű gimnázium, amit nem terveznek sem megszüntetni, sem elköltöztetni. A becei szülők szerint a tanoda elköltöztetése a falu további elsorvadásához vezethet. /Mezei Sándor: Veszélyben a magyar osztályok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2002. május 6.

Az Arad és Hunyad megyei SZDP–RMDSZ protokollum részleteit ismertette a lap Arad megyében a Szabadság-szoborról: tanulmányozni fogják, melyik a legalkalmasabb hely a szoborcsoport újrafelállítására. A felállítás engedélyének függvényében meghatározzák a restaurálás és újrafelállítás időszakait. Az Arad megyei történelmi emlékművek visszanyerése terén megállapodtak Nepomuki Szent János szobrának restaurálásáról és újrafelállításáról, továbbá az aradi vár civil jellegű átalakításáról. Az utcanév-változtatások javaslatai: Andrényi utca, Neuman-testvérek utca, Salacz Gyula utca, Barabás Béla utca, Kuncz Aladár utca, Heim Domokos tér, József Attila utca. Egykori kimagasló személyiségek sírhelyeinek megőrzése és védelme. Alsótemető: Barabás Béla (Románia képviselőházának és szenátusának tagja, a Kölcsey Egyesület vezetője), Varjassy Árpád (vezér-tanfelügyelő, a Kölcsey Egyesület elnöke 1893–1915 között), Varjassy Árpád (a Kölcsey Egyesület elnöke 1881–1886 között), Csécsi Imre (református lelkész, költő), Parecz István (A Kölcsy Egyesület alapító tagja), Parecz Béla (Románia képviselőházának tagja), Institoris Kálmán (Arad polgármestere 1901–1906 között), Lőcs Rezső (Arad polgármestere 1917–1919 között), Cserepy Árpád (ezredes, a Kölcsey Egyesület vezetője), Dr. Szele Károly (zeneszerző, zongorista, a Kölcsey Egyesület alelnöke), Mezey Zsigmond (zenekritikus, történész), Sulik Kálmán (újságíró, szerkesztő), Lászlóffy-Wencel Bódog (színigazgató), Szöllőssy István (tanár, a Kölcsey Egyesület titkára), Frint Lajos (evangélikus püspök), Szántay Lajos (műépítész, a kultúrpalota és az evangélikus templom tervezője), Hajós Imre (festőművész, tanár), Simay István, Hönig Frigyes (gyáros, több aradi gyár megalapítója). Felsőtemető: Pataky Sándor (festőművész, tanár). Fehér megyében egyelőre csak megállapodás született, a konkrétumok még váratnak magukra. - Hunyad megyében a megyei RMDSZ operatív tanácsa kinevezte a megyei RMDSZ–SZDP protokollumba foglalt célkitűzések felelőseit, akiknek a megszabott határidők lejártáig mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az egyezménynek konkrét eredményei is legyenek. Az RMDSZ számára a legfontosabb pont a magyar tannyelvű állami közoktatás fenntartásának és fejlesztésének kormánypárti támogatása volt. Az egyezmény magyar tannyelvű osztályok működését garantálja a petrozsényi 4-es és 5-ös számú általános iskolákban, Petrillán, Vulkánban, Lupényban, Urikányban, Déván, Vajdahunyadon, Szászvároson és Pusztakalánban. Az RMDSZ-nek sikerült kieszközölnie, hogy az egészen szórvány településeken a minimális létszám alatti osztályok is működhessenek. A lupényi római katolikus egyházat megillető ingatlan, amely ma a Nyugdíjasok Házaként működik, ennek tulajdonjogi viszonyát a második negyedév folyamán kell tisztázni. Az aláírók sürgetik a vajdahunyadi vár restaurálását és a zejkányi emlékmű helyreállítását. /Mit tartalmaz az SZDP–RMDSZ protokollum régiónkban? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2002. június 27.

Winkler Gyula Hunyad megyei, valamint Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselők az Oktatásügyi Minisztérium illetékes vezetőivel tárgyaltak jún. 26-án a magyar nyelvű közoktatás helyzetéről. Hunyad megyében egyetlen középiskola rendelkezik magyar tagozattal, és az eddig itt működő két magyar tannyelvű osztály helyett, a tanügyben lezajlott létszámcsökkentés miatt, csak egy kapott működési engedélyt. Ily módon a megye 92 magyar anyanyelvű végzős diákjának nem volt továbbtanulási lehetősége. Ezt a kérdést sikerült orvosolni a második IX. osztály engedélyezésével a dévai Traian Líceum keretében. A Fehér megyei becei általános iskola helyzete kapcsán egy gazdagabb dokumentációs anyag összeállításának igénye merült fel, amelynek előterjesztése után remélhetőleg visszavonják az iskola megszüntetéséről szóló határozatot. /Újabb magyar osztály a dévai líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ (Bukarest) A zsilvölgyi anyanyelvű oktatás legégetőbb gondja a megengedett létszám alatt működő osztályok összevonása, illetve a petrillai V-VIII. osztályos magyar tagozat megszüntetésének veszélye. /A Hunyad megyei magyar nyelvű oktatásról tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2004. január 12.

1849. január 8-án az Axente Sever és Prodan Simion muzsnaházi pópa vezette román sereg megrohanta a védtelenül hagyott Nagyenyedet, és lemészárolta a védtelen magyar lakosságot. A martalócok nemcsak Nagyenyeden, hanem szerte a megyében meggyilkoltak magyarokat, öregeket, gyerekeket és nőket. A vérengzés január 11-ig tartott. A vérfürdő áldozatainak tömegsírja a várfal tövében található. Az első megemlékezést 1998-ban tartották, és azóta a nagyenyedi magyarság január 8-án mindig fejet hajt az áldozatok emléke előtt. Eddig a református templom nyújtott otthont az ökumenikus istentiszteletnek, idén a római katolikus istenháza vette át ezt a szerepkört. /N. T.: Megemlékezés Nagyenyed pusztulásáról. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./ Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök bízik abban, hogy eljön annak is az ideje, amikor majd a templomfalakon kívül lehet beszélni e szomorú eseményekről Nagyenyeden. Egyelőre még nem érett meg Nagyenyed arra, hogy szembenézzen ezekkel a dolgokkal. /Sz. Cs.: Nagyenyed fekete vízkeresztje – 1849. január 8. Főhajtás a mártírok előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./ Rácz Levente beszédében felidézte a történteket. Az 1848. szeptember 16-i balázsfalvi gyűlésen a románság képviselői – miután a császár megengedte fegyverkezésüket – külön nemzetőrség állítása mellett voksoltak. Ezt követően sorra végigpusztították Alsófehért, az akkor legtöbbet szenvedett vármegyét, és ezen belül Hegyalja magyar lakossággal rendelkező számos települését: Zalatnát, Magyarcsesztvét, Magyarigent, Búzásbocsárdot, Borosbocsárdot, Sárdot, Krakkót, Benedeket, Borbándot, Koslárt, Harit, Asszonynépét, Forrót, Nagylakot, Marosújvárt és Felvincet. Axente Sever parancsnoksága alatt ezen települések nagy részében a magyar közösségeket majdnem teljesen kiirtották. A nagyenyediek jelentős része ekkor nem tartózkodott a városban: a férfiak jelentős része a honvédségnél szolgált, a nők egy része elmenekült Kolozsvárra , a kollégiumban az oktatás szünetelt. Becslések szerint mégis kb. 4000 fegyvertelen ember maradt a városban, többnyire öregek, nők és gyermekek. A magyar lakosság egy része túlzott bizakodást mutatott, mert nem hitték, hogy a szelíd román emberek, akikkel addig együtt éltek, képesek legyenek őket lemészárolni és kirabolni. 1849. január 8-án Axente Sever feleskette embereit, hogy kő kövön nem marad Nagyenyeden. Prodan biztosította a város elöljáróit, hogy nincs szándékukban bejönni a városba, a polgárok maradjanak nyugodtan házaikban, és térjenek nyugovóra. Ezt követően indultak el a románok. Felgyújtották a házakat, nőket, gyerekeket és öregeket is öltek. A város magyarságának egy része a minorita rendházba és a katolikus templomba menekült, de hiába, őket is megölték. Az áldozatok száma kb. 800-ra emelkedett. /Részletek Rácz Levente ünnepi beszédéből. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2004. január 17.

Felvinc Torda és Tövis között elhelyezkedő kis Fehér megyei település. Valamikor teljes egészében magyarok lakták, akárcsak a hozzátartozó öt falut. Ezek a települések mára szinte egészen elvesztették magyar jellegüket. Felvincen a magyarok arányszáma húsz százalék körül van. Az Avram Iancu Iskolában a több mint 200 tanulóból kevesebb mint két tucat jár a magyar tagozatra: az összevont I–IV. osztályban tizenhárman, ötödikben öten, hatodikban négyen vannak míg a hetedik osztályban mindössze egyetlen gyermek van. Magyar nyolcadik osztály most nincs. Jelenleg összesen 11 felvinci magyar gyermek ingázik naponta Nagyenyedre. /Ladányi Emese Kinga: Az eltűnt felvinci nyolcadik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2004. január 21.

Az elmúlt két év alatt négyszázezer magyarigazolványt bocsátottak ki, nyilatkozta Székely István, a státustörvény végrehajtásáért felelős Központi Tájékoztatási Iroda vezetője. A mintegy 423 ezer benyújtott kérelemnek körülbelül 96 százalékát bírálták el eddig pozitívan. A legtöbb kérelmet Csíkszereda környékéről regisztrálták. Csíkszeredából a lakosság 43,4 százaléka, Fehér megyében 40,3, Kézdivásárhelyről pedig a lakosság 40 százaléka folyamodott magyarigazolványért. Többen kérelmeztek Temes és Szeben megyéből is. Kolozs megyében 32 ezer személy kapott igazolványt, ez a megye magyar lakosságának a 26 százalékát teszi ki. Az országban további 21 területi iroda működik. /400 ezer magyarigazolványt bocsátottak ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

2004. január 24.

Megegyezés született a pártok között arról, hogy a helyhatósági választásokon – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – bevezetik az 5 százalékos bejutási küszöböt. Eszerint a pártok akkor szerezhetnek mandátumokat az önkormányzatokban, ha a megyei, illetve tanácsosi listájukra leadott szavazatok száma eléri az érvényes szavazatok 5 százalékát. Ez – a számítások szerint – azokban a megyékben, településeken okozhat gondot az RMDSZ-nek, ahol a tanácsok 20-nál több tagúak, a magyarok aránya pedig 5 százalék körül mozog. Kolozsváron az RMDSZ-t ez a veszély nem fenyegeti sem a megyei, sem a városi tanácsban. Kolozs megye lakosságának 17,4 százaléka magyar nemzetiségű. Ha ez az arány visszatükröződik a leadott érvényes szavazatokban, az RMDSZ megkaphatja a 9 mandátumot a 45 tagú megyei, illetve a 7 mandátumot a 31 tagú városi tanácsban. A Kolozsvárnál kisebb városokban, Désen (a magyar lakosság aránya 14,1 százalék), Tordán, (10,1 százalék), Bánffyhunyadon (33 százalék), Aranyosgyéresen (8,2 százalék), és Szamosújváron (17 százalék) a kötelező öt százalék szintén nem csorbítja a képviseletet. Vida Gyula képviselő szerint a bejutási küszöb bevezetése csak nagyon kis mértékben érinti a Szilágy megyei magyarságot is. Beszterce-Naszód megyében a 36 tagú megyei tanácsot a lakosság számának csökkenésével arányosan 31 tagúra faragták. Eddig 2 tanácsosa volt a megye 5,8 százalékos magyarságának. Szilágyi János RMDSZ elnök szerint, ha a magyarok körében a részvétel több mint 60 százalékos, akár 3 mandátumot is megkaphatnak. Ami Beszterce tanácsát illeti – a városban a magyarok 6,4 százalékban vannak jelen – a 2000-es helyhatósági választásokon egyetlen RMDSZ-es tanácsos sem nyert mandátumot. A megyei elnök csupán 2 községet, Komlódot és Orosfáját említette a bejutási küszöb biztos vesztesei között. Fehér megyében a magyar lakosság számaránya 5,4 százalék, 2000-ben 2 RMDSZ-es megyei tanácsos nyert mandátumot. Az 5 százalékos bejutási küszöb bevezetésével Fehér megye magyarsága mindenképpen búcsút vehet két megyei tanácsosi helyétől. Ami a városokat illeti: Gyulafehérváron és Tövisen már 2000-ben sem sikerült mandátumot szerezni a helyi tanácsban, Nagyenyeden, ahol a magyarok számaránya 16,5 százalék, a jelek szerint megmaradhat a 4 mandátum a helyi tanácsban. /Székely Kriszta: Buktató-e a bejutási küszöb? Csökkenhet a szórványmagyarság képviselete az önkormányzatokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2004. február 25.

Annak ellenére, hogy a szenátus már elfogadta a helyhatósági választásokat szabályozó törvénytervezetet, amely a parlamenti választásokhoz hasonlóan 5 százalékos bejutási küszöböt határoz meg a megyei és helyi tanácsosi listákat állító pártok számára, Viorel Hrebenciuc kormánypárti alelnök indítványozta, hogy az 5 százalékot 3-ra csökkentsék. Az RMDSZ számára a küszöb csökkentése lehetővé tenné, hogy azokban a megyei és helyi tanácsokban is legyen képviselet, ahol különben a küszöb bevezetése miatt már le is mondtak a bejutásról (Fehér vagy Beszterce megye, illetve azon kisvárosok, ahol a tanácsosok száma több mint húsz, a magyarság számaránya viszont 5 százalék körül van.) /Sz. K.: Csökkentik a küszöböt a helyhatósági választásokon? Az RMDSZ számára előnyös az indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

2004. február 26.

Fehér megyében egyes templomokról már csak múlt időben lehet beszélni. Ilyen az orbói templomrom, a marosszentimrei templom, valamint az alvinci templom romos maradványa. Magyar lélekszám nélkül maradt továbbá Boroskrakkó impozáns temploma, az omladozó sárdi templom, s csekély lélekszámot fogad falai közé a magyarigeni és zalatnai református templom, az abrudbányai római katolikus és református templom, valamint a bizonytalan sorsú verespataki református, római katolikus és unitárius templom is. Mindezek mellett jelenleg Abrudbánya unitárius templomának sorsa a legtragikusabb. Az elmúlt évek során az RTV magyar adása is foglalkozott e templom áldatlan sorsával. Mugurel Sarbu Fehér megye prefektusa megállapította, hogy az életveszélyes főtéri épületet le kell bontani. Györfi Dénes ezért ismétli Reményik Sándor szavait: „Ne hagyjátok a templomot!", meg kell védeni mindazt, ami még talpon áll. /(Györfi Dénes): Egy unitárius templom végnapjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. február 28.

A fejkvóta rendszer bevezetésével a romániai magyar társadalomnak – civil szervezeteknek, szakintézményeknek, egyházaknak stb. – lépnie kell annak érdekében, hogy az új állami finanszírozási rendszer nehogy a haldoklás kezdetét jelentse a szórványosodó magyarlakta régiók iskolái számára. A fejkvóta rendszer bevezetésének Kolozs, illetve Fehér megyei vonzatairól Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes kifejtette, hogy a működőképesség feltétele az összevonás, a szórványközpont-rendszer kialakítása. Ehhez civil összefogásra van szükség. Ezek a szórványközpontok részint léteznek már. van Kalotaszentkirály esetében 16–17 faluból gyűlnek be a gyerekek. Egy részüket az iskola utaztatja saját busszal, de van 60–70 személyes bentlakásuk is. Válaszúton a Kallós Alapítvány jóvoltából szórványközpont születik. Ilyen törekvések vannak Szamosújváron is. Fontos lenne olyan szórványközpontot kialakítani, amely Aranyosszéken átnyúlva Fehér és Maros megye északi, illetve nyugati településeit is átfogja. Ez Várfalva lehetne: e magyarlakta település az ingáztatás szempontjából is megfelelő, ide bentlakást lehetne tervezni. A Mezőségen lehetne szórványközpontot Magyarszováton vagy Vajdakamaráson. /Szórványközpont térképvázlat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2004. március 25.

Márc. 19-ig 470.056 személy nyújtotta be magyarigazolvány iránti igénylését. Ezzel párhuzamosan 36.495 diákigazolvány iránti kérelmet nyújtottak be, 5.863 pedagógusigazolvány és 421 oktatói kártya iránti igénylést. A 2002-es népszámlálás adatai alapján a magyar nemzetiségűek 32,83%-a igényelt magyarigazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 47,50%-a nyújtotta be magyarigazolvány iránti kérelmét. Szilágy megyében az igénylések aránya 44,75%, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda körzetében 44,44%, Fehér megyében 42,14%, ezt követi Gyergyószék 40,55%-kal. Legalacsonyabb az arány a Kárpátokon túli megyék esetében, ahol a magyar nemzetiségű személyek 9,67%-a igényelt magyarigazolványt. Szintén alacsony Temes és Szeben megyékben, ahol 15,13, illetve 15,92%-os az arány. Eddig 69.083 nevelési-oktatási, illetve tankönyv- és taneszköz, és 2.378 hallgatói támogatásra benyújtott pályázat érkezett. /Hírlevél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

2004. április 15.

Fehér megye területén a kormányhatározat értelmében három újabb vasútvonalat /Alkenyér-Kudzsir, Gyulafehérvár-Zalatna és Balázsfalva-Parajd/ fenyeget a felszámolás veszélye. Ez a döntés csak nehezíti az érintett városok és egyéb helységek siralmas gazdasági, szociális állapotát. Négy évvel ezelőtt az Erdélyi Érchegységet átszelő Torda-Abrudbánya vasútszakaszt szüntették meg. /Három vasútvonal végnapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2004. április 19.

Fehér megyében az RMDSZ választmányi gyűlés legfontosabb feladata a megyei tanácsosi lista összeállítása, mondta Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban összegyűltek előtt. A megyei testületben sokszor a magyar tanácsosok képezték a mérleg nyelvét. A szavazás eredményeként Köble Csaba a megyei RMDSZ tanácsos-jelöltjeinek élén szerepel, második Tóth Csaba, harmadik Ladányi Árpád. Dr. Brendus Gyula nem indult. /N. T.: A magyarságon múlik tanácsosainak száma. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 19./

lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 241-270