udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 74 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74

Helymutató: Hajdú-Bihar megye

1997. július 15.

Júl. 15-én magyar-román területfejlesztési együttműködésről írt alá egyezményt Budapesten Nicolae Noica közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter és Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter. A másik megállapodás a határon túli területfejlesztési együttműködésre vonatkozik. Magyarországon Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, Romániában Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyét érinti az Európai Unió Phare-programja által is támogatott regionális együttműködés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2003. január 20.

2002 nyarán megalakult Bihari Iskolaszövetségnek /Debrecenben bejegyezték/, több jelentős nagyváradi tanintézet tagja, de szép számmal csatlakoztak hozzá vidéki iskolák is. A szövetség vezetői a minap Biharkeresztesen tanácskoztak, számolt be a tanácskozásról Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. A szövetség célja a pedagógiai érdekvédelem, továbbképzések biztosítása, testvériskolai kapcsolatok létesítése, pályázatok kiírása. A Hajdú-Bihar és Bihar megye közötti jó kapcsolat eredményeként Bihar megyéből is 14 tanintézet (román és magyar tannyelvű iskolák egyaránt) tagja lett a szövetségnek. Legközelebb ápr. 25-26-án, a biharkeresztesi napok alkalmával lesz rendezvénye a Bihari Iskolaszövetségnek. Aztán a román-magyar vegyes lakosságú hajdú-bihari Kőrösszakállon tartanak találkozót. Csereüdültetési program keretében a nyári szünidőben tehetséggondozói tematikus táborokat szerveznek Magyarországon. Úgyszintén a nyári vakációban Erdélyben, a Nyugati Kárpátokban kirándulhatnak majd a diákok. /Tóth Hajnal: Bármely tanintézet csatlakozhat. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./

2003. január 31.

Jan. 27-én Anyanyelvi nevelés az elemi osztályokban, Romániában címmel Nagyváradon szakmai megbeszélést tartottak határon inneni és túli tanintézetek pedagógusainak részvételével. Az ülésen bejelentették, hogy aláírták a két megye /Hajdú-Bihar és Bihar/ iskolái közötti együttműködést, ugyanúgy a Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége és az RMPSZ közötti kapcsolatról szólót is. Biharkeresztesen létre akarnak hozni egy szakmai továbbképző központot, ahol nem csak anyaországi, hanem határon túli magyar és román pedagógusoknak is szerveznének szakmai tanfolyamokat. Bemutató órával kezdték a szakmai napot. Tankönyvekkel, munkafüzetekkel Nagyváradon is bemutatkozott a magyarországi Apáczai Kiadó. Elhangzott, hogy a romániai magyar elemiben a rajzhoz, kézimunkához és vallásoktatáshoz nincsenek tankönyvek, zenéhez is csak harmadiktól. /Balla Tünde: Anyanyelvi nevelés Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

2003. február 15.

A Bihar megyei Vállalkozók Szövetsége és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökei febr. 13-án együttműködési megállapodást írtak alá Debrecenben. A két megye vállalkozói között eddig is szoros gazdasági kapcsolatok alakultak ki, de a jövőben ezt szervezett formában tehetik. /Péter I. Zoltán: Határ menti együttműködési megállapodás. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./

2003. március 20.

A magyar-román határ menti turisztikai fejlesztés támogatására PHARE-támogatást nyert el a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Kiss András, a kamara projektmenedzsere a témában rendezett konferencián márc. 18-án Debrecenben elmondta: az elmúlt évben 72 ezer eurót nyertek az összesen 80 ezer eurós projekt megvalósításához, amelynek érdekessége, hogy a román határ túloldalán lévő Bihor megye egy tükörprojekt megvalósítására további több mint 31 ezer eurót nyert a pályázaton. A projekt keretében ez év október 15-ig el kell készíteniük a Hajdú- Bihar-Bihor eurorégió turisztikai fejlesztési koncepcióját, stratégiáját és programját. A román fél a projekt keretében elkészíti ennek a román-angol változatát. /Turisztikai fejlesztés a magyar- román határ mentén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

2003. március 28.

A közös infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak Nagyváradon a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar eurorégió együttműködés keretében a két megye képviselői. A magyar küldöttség képviselői szerint a román és a magyar megye a közeljövőben pályázik a PHARE CBC alapnál egy vállalkozásfejlesztési központ és egy határ menti környezetvédelmi folyosó kialakításának támogatására. Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: reméli, hogy egy éven belül megnyílik a Székelyhíd-Létavértes határátkelő. Ez azért fontos, mert tehermentesítené a Bors-Ártánd határátkelőt, ahol Magyarország EU-csatlakozása után várhatóan jelentősen növekszik majd a forgalom. A képviselő felvetette a hét kilométeres szakaszon megszüntetett Nagyvárad-Debrecen vasútvonal helyreállítását, amely a Kassa- Miskolc-Debrecen európai közlekedési folyosó meghosszabbítása lehetne. /Határon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2003. május 8.

Máj. 7-én megtartotta alakuló ülését a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió: a határon átnyúló regionális együttműködésről szóló megállapodást Debrecenben, a megyeházán írta alá Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Juhászné Lévai Katalin, a magyarországi hajdú-bihari önkormányzat elnöke. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: egyenrangú félként csatlakozott a két megyét magában foglaló eurorégióhoz a két megyeszékhely, Nagyvárad és Debrecen. Az eurorégió vezetését két társelnök végzi majd, ők a megállapodás értelmében a megyei tanácselnökök lesznek. /L. J.: Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alakult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./

2003. augusztus 25.

A kistérségekben való gondolkodás egyre fontosabb lesz az Európai Unió számára - magyarázta Fülöp Mihály, Biharkeresztes polgármestere a Határ Menti Bihari Települések Területfejlesztési Társulásának elnöke azon a szemináriumon, melyen először tartottak stratégiai megbeszélést a településtársulás elöljárói. A találkozót Borson szervezték. Nyolc hajdú-bihari és tizenegy Bihar megyei község képviseltette magát a szemináriumon. A társulás 1997-ben alakult meg. Jövőre beindul a borsi ipari park finanszírozása, 3,5 millió eurós PHARE- támogatással. /(Balla Tünde): Együttműködési stratégia a bihari határszélen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2003. szeptember 5.

Szept. 3-án Nagyváradon megnyitották a határ menti együttműködés fejlesztésére és a közös európai uniós projektek koordinálására létrejött Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió titkárságának az irodáját. Az eurorégió egyik munkaszervezete Debrecenben, a másik Nagyváradon működik. Az irodák működtetésére 3-3 millió forintot biztosít az idén a magyar és a román fél. Szept. 17-re összehívják a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió első konferenciáját, amelynek témája az ifjúsági együttműködés lesz. /A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió irodát nyitott Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2003. szeptember 12.

Szept. 11-én megnyílt Aradon az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara egyik legnépszerűbb rendezvénye, a XIV. Agromalim mezőgazdasági vásár. Aláírták a Csongrád Megyei Agrárkamara és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara közötti együttműködési megállapodást. Az eseményen megfigyelőként részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara küldöttsége is. /Balázs Katalin: Az eurorégiós jelleg érvényesült. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 12./

2002. január 12.

Szűrös Mátyás nem vesz részt a Magyar Szocialista Párt Hajdú-Bihar megyei jan. 13-i küldöttgyűlésén. A politikus, aki 1990 és 1998 között a Püspökladány központú országgyűlési választókerület egyéni képviselője volt, 1998-ban pedig a Hajdú-Bihar megyei pártlistáról jutott a parlamentbe, azzal indokolta döntését, hogy "az utóbbi időben ismételten elharapózott az MSZP néhány hangadó vezetőjének és képviselőjének lealacsonyító stílusa, olykor személyeskedő hangvétele". Még inkább elhatárolódik pártja vezetőinek "a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban az ország érdekei ellen ható, a nemzetet bántó s határokon átívelő egyesülését romboló nyilatkozataitól, kijelentéseitől". Hangsúlyozta, hogy "ma már szinte alapjaiban eltér az álláspontom az MSZP hivatalos vonalától, s párttagságom végzetesen tarthatatlanná válhat". Szűrös Mátyás1989 novembere és 1990 augusztusa között a köztársasági elnöki tisztséget töltötte be. /Szűrös hátat fordít az MSZP-nek. Az ok: a párt viszonyulása a kedvezménytörvény ügyéhez. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

2002. április 5.

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2002. április 3.

Bihar és a magyarországi Hajdú- Bihar megye közti kistérségi együttműködésben és kapcsolattartásban nélkülözhetetlen a közlekedés javítása, az utak építése. A két szomszédos határ menti megye önkormányzati vezetői fogalmazták ezt meg múlt hét végén Berettyóújfaluban azon az egynapos értekezleten, amelynek főtémája az úthálózat bővítése, pontosabban a kelet-magyarországi gyorsforgalmi utak, autósztrádák kiépítése volt. Autósztrádák ügyében rendszeresen tárgyal egy román és egy magyar kormányközi tagbizottság. A két hasonló múltú és rangú város, Debrecen és Nagyvárad számos területen együttműködhet, a gazdasági partnerkapcsolatok is erősödhetnek, vélte a debreceni polgármester. /(Balla Tünde): Szállításügyi lobbi Hajdú-Bihar és Bihar között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2004. január 24.

Hajdú-Bihar megye kilép a Kárpátok Eurorégióból, mert az eurorégiós tagság a drága tagdíj ellenére nem járt érdemi hozadékkal a megye számára, ugyanis a szervezet nagysága miatt nem alkalmas uniós pályázatok elnyerésére, és nem rendelkezik érdemi pályázati forrásokkal. /Hajdú-Bihar kilép a Kárpátok Eurorégióból. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2004. január 29.

Január 24-én a két határmenti megye művelődési felügyeleteinek vezetői írták alá a Hajdú-Bihar megyei Román és Bihar megyei Magyar Kulturális Központ létrehozásáról és együttműködéséről szóló megállapodást. A székelyhídi központ tükörintézménye Körösszegapátiban jön létre. A központok célja a nevelés, a tradíciók ápolása, népművelők képzése és hatékonyabb támogatási rendszer kiépítése. A magyarországiak számos könyvszállítmánnyal gazdagították a székelyhídi 30 ezer kötetes könyvtárat, a környék bibliotékái közüli leggazdagabb könyvállományt. Gavrucza Tibor, lelkész, megyei tanácsos, a porjekt székelyhídi lebonyolítója példa értékűnek tartotta az együttműködést. /Balla Tünde: Magyar Kulturális Központ Székelyhídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2004. március 5.

Általános és középiskolások számára indítanak hagyományőrző és értékmentő versenyt Bihar megyében. A versenyt végül Bihari értékeink címmel hirdették meg. A pályázati felhívást már eljuttatták Bihar megye valamennyi magyar tanintézetébe és a határon túlra, Hajdú-Biharba is. A pályáztatók jelentős bibliográfiát is adtak a helytörténeti vetélkedőre felkészülőknek. A három fős csapatok április 2–3-án mérkőznek meg egymással Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában a néprajzi, népdal és népi tánc, történeti, irodalmi, földrajzi és természetrajzi általános ismereteiket felmérő játékos és ügyességi versenyeken. /(Balla Tünde): Bihari értékmentő diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2004. június 5.

Tőkés László püspök Hajdúnánáson azt mondta, hogy Trianon nem tartozik a lezárt történelmi múlthoz, hanem folyamatként fogható fel, amely az eszkaláció, a kiterjedés egymást követő fázisain megy keresztül. "A területvesztést egy még súlyosabb emlékezetvesztés követte" – jelentette ki a trianoni tragédiára emlékező nagygyűlésen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Kifejtette: létrejött egy önsorsrontó magyar társadalmi tudat, egy olyan történelmi amnézia, amely országvesztő, öncsonkító politikába torkollott. Megítélése szerint a helyzet ma sem rózsásabb, hiszen 1996-ban olyan magyar-román alapszerződést kötöttek, "amely még az erdélyi magyarság területi autonómiájáról is lemondott". "Területért jogokat, ez a nagy tanulsága a jelenkorban Trianon évfordulójának" – hangoztatta a püspök. Tőkés László utalt Orbán Viktornak a közelmúltban Székelyudvarhelyen tett kijelentésére, miszerint az Európai Unió Erdély nélkül csonka lenne Magyarország szemszögéből nézve. "Azt szeretnénk, hogy az európai integráció szerves részévé váljék az összmagyar integráció" – fűzte hozzá Tőkés László. Tőkés László bejelentette: június 16-án Nagyváradon összhatáron túli magyar találkozót tartanak, ahol létre kívánják hozni a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot. A hajdúnánási nagygyűlésen Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke arról beszélt: "még ma is sokan hiszik úgy, hogy mi követtünk el valami rosszat, s ezért Trianont szégyellni kell". "Mi határon inneniek és túliak 84 éve olyasmiért bűnhődünk, amit nem követtünk el. Ezért kell emlékezni" – jelentette ki a szónok. Debrecenben fáklyás felvonulással emlékeztek Trianon 84. évfordulójára. /Trianoni megemlékezések Hajdú-Biharban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./ Szolnokon a Jobbik Magyarországért Mozgalom tart megemlékezést. A Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Hatvannégy Vármegye Mozgalom és a Magyar Jövő Csoport jún. 4-én Budapesten emlékezett meg a békeszerződés aláírásáról. A trianoni békeszerződést 1920. jún. 4-én írták alá. A békeszerződés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. A szomszédos államok fennhatósága alá így több mint hárommillió magyar került. /Trianoni megemlékezések. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2004. július 13.

A Hajdú-Bihar – Bihar Eurorégió területét érintő befektetői kézikönyvet adott ki a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, együttműködve a romániai Bihar megye kamarájával „Befektetés-ösztönzés az EU leendő határán, a Hajdú-Bihar – Bihar eurórégióban" címmel, a PHARE-CBC projekt támogatásával. A hajdú-bihari kamara magyar, illetve angol nyelven jelentette meg a kézikönyvet, a Bihar megyei kamara pedig román nyelven. /A Hajdú-Bihar – Bihar eurorégió befektetői kézikönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2004. augusztus 31.

Magyar-román kis- és középvállalkozói üzletépítő programot működtet a nyíregyházi PRIMOM Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózata, valamint Euro Info Központja. A projekt négy magyarországi és négy romániai megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes vállalkozásait segíti a gazdasági kapcsolatok felvételében. Térítésmentesen nyújtanak különböző szolgáltatásokat, vállalják a külkereskedelemmel foglalkozó vezetők, munkatársak képzését, naprakész információkkal látják el őket, partnertalálkozókat szerveznek részükre. Nyíregyházán és Debrecenben két napos üzletépítő képzést rendeznek. /Magyar-román üzletépítő program. Határrégiós együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2004. szeptember 2.

A Hajdú-Bihar-eurorégió értékeinek, intézményeinek egymással való megismertetése, partneri kapcsolatok kialakítása érdekében hirdet pályázatot a magyar–román határ mindkét oldalán az eurorégió tanácsa. Hajdú-Bihar megye és a romániai Bihar megye illetékesei megállapodtak meg, hogy a határ mindkét oldalán hat-hat millió forintos keretösszegre pályázhatnak az önkormányzatok, önkormányzati társulások, intézmények és civil szervezetek. /Közös pályázatokat hirdet a bihari eurorégió. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Kolozsváron megkoszorúzták Bocskai István fejedelem szülőházát. A koszorúzás a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitóünnepsége volt. Az ünnepség a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-házban működő központjában kezdődött, nagyszámú delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyéből, innen indult ugyanis a kezdeményezés az évfordulós ünnepségsorozat megszervezésére. Az egybegyűlteket Szilágyi Pál, az EMTE rektora köszöntötte, aki elmondta: örülnek, hogy Bocskai szülőházában ma egy magyar intézmény, az EMTE központja működik. Az emlékezések során szept. 19-én, a mezőtelegdi református templom kertjében avatják fel Bocskai István feleségének, Hagymássy Katának a mellszobrát, melyet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ajándékozott a református egyháznak, az avatáson jelen lesz Hiller István kulturális miniszter is. December másodikán Kassán, a fejedelem elhalálozási helyén helyeznek el emléktáblát, valamint tudományos konferenciára is sor kerül, magyar és külföldi Bocskai-kutatók részvételével. – A reformáció genfi emlékművénél Bocskai István szobra Orániai Vilmos és Oliver Cromwell között áll. Bocskai István végrendeletében intette a magyarországiakat, hogy "az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák jó atyafiaiknak". /Köllő Katalin: Szívében magyar, gondolkodásában európai volt. Koszorúzási ünnepség Bocskai István szülőházában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. szeptember 27.

Immár hagyománnyá vált, hogy a Varadinum Expo keretében román-magyar üzletember-találkozót szerveznek. Szept. 24-én a Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht. szervezett találkozót Nagyváradon Bihar és Hajdú-Bihar megye üzletembereivel, a kormányok képviselőivel, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák vezetőivel. A rendezvényen Gilyán György államtitkár a határmenti együttműködést szorgalmazta. A nagyváradi üzletember-találkozón Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke ismertette a megye lehetőségeit. Bihar megyében több mint 800 magyar tőketulajdonú vállalat működik. /(Balla Tünde): Üzletember-találkozó Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2004. november 3.

Ünnepségek, konferenciák, iskolai vetélkedők, emléktáblák, szoboravatások és istentiszteletek elevenítették fel az elmúlt két hónap során Bocskai István fejedelem egykori küzdelmének emléklét. Rendezvények egész sorát tervezték Romániában, Magyarországon és Szlovákiában. Erdélyben Kolozsváron kezdődött el a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által kezdeményezett és három ország helyszíneit felölelő ünnepi rendezvénysorozat. A rendezvénysorozat első állomása a fejedelem kolozsvári szülőháza volt, amelyben jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári központja működik. Az épületben megkoszorúzták a Bocskai szülőházában felállított emléktáblát. Néhány héttel később a partiumi Mezőtelegden a helyi református templom udvarán Bocskai feleségének, Hagymássy Katának állítottak mellszobrot. Október 30-án Tiszalökön leplezték le Bocskai István szobrát. Kassán pedig tudományos konferenciát szerveznek Bocskairól. /Ünnepségek három országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2004. november 8.

A Hargita Megyei Rendőrparancsnokság vezetősége együttműködési megállapodást kötött a Hajdú-Bihar megyei rendőrséggel a határon átnyúló bűnözés visszaszorításáról. /Román–magyar rendőrségi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2004. december 11.

Több határ menti erdélyi és magyarországi megye önkormányzata képviseltette magát a debreceni Együttműködési Fórumon, melyet a partnerségi kapcsolatok bővítése érdekében hívtak össze. A cél közös fejlesztési programok megvalósítása pályázati pénzekből. A találkozón Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Bihar, Szatmár és Temes megyék küldöttei állapodtak meg közös beruházások kivitelezésében. A megbeszélésen jelen volt a magyar külügyminiszter és a román kormány integrációs minisztere is. /(S.): Együttműködési Fórum Debrecenben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

2004. december 16.

A magyar-román határszakasz két oldalán lévő nyolc megye vezetői levélben kérték Gyurcsány Ferenc magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök támogatását a közös fejlesztési projektjeik támogatására. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Juhászné Lévai Katalin kezdeményezésére létrejött december 8-ai találkozó résztvevői kinyilvánították: új geopolitikai és gazdaságföldrajzi helyzetbe került a magyar-román határszakasz két oldalának nyolc megyéje: Arad, Temes, Szatmár, Bihar, illetve Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. /Magyar–román határmenti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2004. december 16.

A magyar-román határszakasz két oldalán lévő nyolc megye vezetői levélben kérték Gyurcsány Ferenc magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök támogatását a közös fejlesztési projektjeik támogatására. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Juhászné Lévai Katalin kezdeményezésére létrejött december 8-ai találkozó résztvevői kinyilvánították: új geopolitikai és gazdaságföldrajzi helyzetbe került a magyar-román határszakasz két oldalának nyolc megyéje: Arad, Temes, Szatmár, Bihar, illetve Békés, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye. /Magyar–román határmenti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2004. december 17.

Partnerség – a határon átnyúló kapcsolatok új európai dimenziója: Interreg III/A címmel szakmai konferenciát rendezett az elmúlt hét végén a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Európai Integrációs Bizottsága és a Megyei Európai Információs Pont Debrecenben, a megyeházán. Az Interreg-program célja a határ-menti együttműködéseknek a támogatása. Az első pályázati felhívásban Magyarország 16 millió, Románia több mint 7 millió, Szerbia-Montenegró pedig 2 millió eurós forrást nyerhet el. /Határon átnyúló együttműködési program. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2005. január 28.

A magyar és a román határrégió önkormányzatai, civil szervezetei, vállalkozásai és oktatási intézményei 28 projektet valósítottak meg az EU PHARE CBC programjának közel 1 millió eurós támogatásával – közölte Kalapáti Magdolna a magyar–román határ menti együttműködésről tartott szegedi konferencián. Az első ilyen jellegű együttműködést az Európai Unió 1996-ban támogatta, azóta folyamatosan indulnak ilyen programok. A pályázaton négy magyarországi megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg szervezetei vettek részt romániai partnereikkel a gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztés, az intézményi együttműködés, valamint a környezetvédelem területén. A támogatott projektek keretében képzéseket, szakmai tájékoztatókat, üzletember-találkozókat szerveztek. Magyarország uniós csatlakozásával a PHARE CBC program helyét az Interreg III A program veszi át, ebbe az együttműködésbe, a magyar és a román szervezeteken túl, már szerbiai pályázók is bekapcsolódhatnak. /Szegedi konferencia a magyar–román határ menti együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2005. március 19.

A határ menti együttműködésről, az európai uniós közös pályázatok benyújtásához szükséges partnerségről rendeztek kétnapos magyar–román konferenciát az elmúlt napokban Debrecenben. A magyarországi Hajdú–Bihar megye és a romániai Bihar megyei önkormányzati képviselői vettek részt a megbeszélésen. /Szomszédsági partnerség Magyarországgal. Határ menti együttműködési konferencia Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-74




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék