Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 2166 találat lapozás: 1-30 ... 1111-1140 | 1141-1170 | 1171-1200 ... 2161-2166

Helymutató: Hargita megye

2003. augusztus 20.

Vass Ibolya szeretné öntudatra ébreszteni a csángómagyar gyerekeket. Idén végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia karán, elhatározta, hogy Moldvába költözik és a csángómagyar gyerekeket fogja magyar nyelvre tanítani. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének az oktatási programfelelőse volt az, aki ezelőtt 3 évvel elkezdte Moldvában a csángómagyaroknak az oktatását. A jövő héten lesz egy módszertani tábor Szépvízen (Hargita megye) azoknak a pedagógusoknak, akik a csángómagyarok tanításában részt vesznek. Heti 3 órát kell tanítania majd az iskolában, azon túl pedig 10 órát otthon. Arra gondolt, hogy Csángóföldön cserkészcsapatot alapít. Tíz éve ő is cserkészkedik, a Romániai Magyar Cserkészszövetségen keresztül jutott ki Németországba. Az oktatókat a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége fizeti, a programot pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja. A fizetés mellett szolgálati lakást is biztosítanak. /(anikó): Egy szatmárnémeti pályakezdő pedagógus merész vállalkozása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./

2003. augusztus 22.

A Hargita megyei iskolák nagy többsége - kétharmada - nem rendelkezik egészségügyi engedéllyel, ez az állapot nem idén jelent meg. A megfelelő mellékhelyiségek és a vezetékes ivóvíz hiánya miatt a legtöbb tanintézmény nem kapta meg az egészségügyi engedélyt, a mintegy 600 iskolának mindössze 15%-át találták erre megfelelőnek, további 73 iskola egészségügyi engedélyeztetése folyamatban van. /(Hátsekné Kovács Kinga): Egészségügyi engedély nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2003. augusztus 25.

A budapesti Evangélium Színház erdélyi körútja során a héten Hargita megyébe érkezik. Aug. 29-én, pénteken Székelyudvarhelyen, másnap Csíkszeredában mutatják be Sík Sándor István király című kétrészes drámáját. István király szerepét Bitskey Tibor Kossuth-díjas, érdemes művész alakítja, Gizella királynét pedig Borbáth Ottília, aki hosszú évekig volt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. /Budapesti színház vendégjátéka. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

2003. augusztus 26.

Hargita és Kovászna megyében valamennyi pótérettségiző sikeresen szóbelizett.Rajtuk kívül újra bizottság elé állhattak aug. 25-én azok a nyolcadik osztályt végzett diákok, akik a nyári vizsgaidőszakban megbuktak a képességvizsgán: Hargita és Kovászna megyében összesen mintegy kétezren. Másfélszer annyian jelentkeztek Kovászna megyében a tegnap kezdődött pótképességvizsgára, mint ahányan júniusban megbuktak - ez azt jelenti, hogy a múlt években sikertelenül vizsgázók közül is szép számmal beiratkoztak. Míg júniusban mintegy 700-an nem kaptak átmenőjegyet, a most kezdődött pótképességvizsgára 1039 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be. Hargita megyében 1290 nyolcadik osztályt végzett diák iratkozott be a vizsgára. A pótérettségi tegnapi román nyelv és irodalom írásbeli vizsgájára a minisztérium nem fordította le a tételeket anyanyelvre. /Balázs Ildikó, Farkas Réka: Őszi vizsgaláz hevében a diákok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

2003. augusztus 26.

Az RMDSZ Hargita megyei képviselőit és szenátorait kérdezte sorozatában a lap a nyaralásról. Verestóy Attila szenátornak többször kellett találkoznia az új tanügyminiszterrel a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében megalakítandó két önálló fakultás kérdésében. Székelyudvarhely sajátos gondján, a kórház alulfinanszírozásán sikerült segíteni, ugyancsak sikerült az utakra kiadott pénzalap korrekciója is: az udvarhelyi 4,8 milliárd lejes útalappótlás. Mircea Dusa prefektussal többször egyeztettek, aminek eredményeként aláírásra készen áll a megyei protokollum. Az SZKT keretében megalakult a Székelyföldi Frakció, amelyet Verestóy kezdeményezett. Jelen volt az Egyetemes Unitárius Találkozón is, Szejkefürdőn. Verestóy az RMDSZ hivatalos küldötteként részt vett az aug. 20-i budapesti ünnepségen. Medgyessy Péter miniszterelnök találkozott a határon túli magyarok szervezeteinek képviselőivel. /Szász Emese: Törvényhozók nyara. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2003. szeptember 1.

45 esztendeje, 1958. szept. 1-jén végezték ki a Szoboszlay-per tíz halálra ítéltjét, az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi mártírjait. A Temesváron megrendezett koncepciós perben több száz embert tartóztattak le, 57-et összesen több mint 1300 éves börtönbüntetéssel sújtottak, illetve tízen közülük - Szoboszlay Aladár római katolikus pap, Ábrahám Árpád r. kat. pap, báró Huszár József földbirtokos, Orbán Károly földbirtokos, dr. Kónya István Béla ügyvéd, dr. Fantanaru Alexandru ügyvéd, Tamás Imre tanító, Tamás Dezső tisztviselő, Orbán István tisztviselő-földműves és Lukács István József kereskedő - az életükkel fizettek. Budapesten, a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában már áll egy emlékmű az 1956-os erdélyi áldozatok emlékére, és a gránittömbbe vésett 23 név közül 14 éppen a Szoboszlay-per elítéltje (köztük van a tíz kivégzett is). Szept. 1-jén a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában lévő emlékműnél megemlékezést tartanak, amelyen Brassó, Hargita és Kovászna megyei volt politikai foglyok is részt vesznek. Gyűjtés indult egy aradi emlékmű felállítására is. /Péterszabó Ilona: 45 éve végezték ki őket. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2003. szeptember 2.

A Gyergyói-medence legnagyobb települése Gyergyószentmiklós. Első írásos említése az 1332-es pápai tizedjegyzékből való. Hodgyai Géza vállalkozó, aki egy személyben birtokolja az Új Kelet című helyi hetilapot, működteti a csíki és szentmiklósi Mix Fm rádiókat, valamint idéntől a helyi Extra Rádiót, megvásárolta a helyi tévéstúdiót is. Hodgyai a nyár eleji tisztújításkor Dézsi Zoltán Hargita megyei alprefektus és Garda Dezső parlamenti képviselő riválisaként megpályázta az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöki tisztségét, de a szavazáson mindössze nyolc voksot tudott összegyűjteni. Dézsi segítette, hogy Hodgyait legyen az RMDSZ területi szervezetének gazdasági alelnöke. Hodgyait erős politikai ambíciók fűtik. Rátette a kezét a helyi médiára. Tény, hogy a tizedik évfolyamába lépett, augusztus elején 500. megjelenését ünneplő Gyergyói Kisújságot leszámítva ma sehol sem közölhetők egy bizonyos csoportosulás, klikk politikai és gazdasági érdekeivel ütköző vélemények. Hodgyai megvette a helyt tévéstúdiót, a TVS-t, ezután botrányos körülmények között távozásra kényszerítették a stúdió régi szerkesztőségét. Erről Hodgyai így nyilatkozott: "Miután az első hét végére alábbhagyott a unkakedv, s igényes adások helyett egy követeléslistát tettek elém, amibe nem egyezhettem bele, nem engedhettem meg, hogy adásba menjen egy olyan anyag, amiben a tények ismertetése nélkül elköszön a stáb" (Új Kelet, 1993. július 17-23., 29. szám). A régi stáb tagjai arra hivatkozva, hogy jórészt saját felszereléseikkel dolgoztak, használati díjat követeltek az új tulajdonostól. Ehelyett kétheti fizetés nélküli szabadságra küldték őket, de a leginkább azt kifogásolják, hogy a bő évtizedig szolgált gyergyói nézőktől való elbúcsúzás lehetőségétől is megfosztotta őket az új tulajdonos. Azóta szünetel a helyi tévéadás Gyergyószentmiklóson. Hodgyai jelenleg új stáb összeállításán dolgozik. A felmondott stáb fórumon ismertette a lakossággal egy új stúdió beindítására vonatkozó elképzeléseit. Ezzel párhuzamosan támogató aláírások gyűjtésébe kezdtek: rövid idő alatt közel háromezren látták el kézjegyükkel a gyűjtőíveket. Reményeik szerint már e hónap folyamán beindulhat az újjászületett helyi televízió. Gyergyószentmiklósnak 21 ezer lakosa van, háromezerrel kevesebb, mint tíz évvel korábban, mintegy 88 százalékuk magyar. A cigány lakosság létszáma a becslések szerint közel másfél ezer, közülük alig hatszáz mondhatja magát hivatalosan is szentmiklósi illetőségűnek. A 2000-es helyhatósági választásokkor nagy feltűnést keltett, hogy kilenc, az RMDSZ felső vezetőségének politikájával azonosulni nem tudó magyar jelölt a liberálisok (NLP) listáján indulva jutott be Gyergyószentmiklóson a helyi önkormányzati testületbe. Az érintettek kényszermegoldásként vállalták e lépést, mivel a választási törvény nem biztosít a pártlistán indulókkal egyenlő esélyt a függetleneknek. Ezzel azonban kimerült minden kapcsolatuk a liberálisokkal. Kercsó Attila 2001-től tölti be az alpolgármesteri tisztséget. Jól menő vállalkozását cserélte fel a közösségért folytatott munkával. Mint mondta, igen megbánta, hogy elvállalta, mert a rá osztott feladatok mellé nem rendelték oda a megfelelő pénzösszegeket. Négy beadványt is megfogalmazott, de Pál Árpád polgármester még csak válaszra sem méltatta. Az alpolgármester feladatai közé tartozik a városgazdálkodás talán legnehezebb szektora, az úthálózat karbantartása is. Az idén már 700 millió lej értékben végeztek munkálatokat, ebből mindössze 400-at fizettek ki, a többivel még adósak a kivitelezőnek. Aszfaltozásra már 7-8 esztendeje nincs elég pénz, többnyire csak a kátyúk betömésére futja. Gyergyószentmiklós utcáinak 70 százaléka ma is földút, kavicsozásra 50 esztendeje nem került sor, idén sikerült a Felszeg utcáit kijavítani. A Figura Stúdió Színház, a város legjelentősebb kulturális intézménye az idők során fogalommá vált. A társulat fennállása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzd, az önkormányzat igyekszik a maga szűk lehetőségei szerint támogatni, de az korántsem elég a zavartalan működéshez. Szabó Tibor hét esztendeig közmegelégedésre töltötte be a tisztséget, s egyesek szerint továbbra is ő lenne az igazgató, ha Nagy István, a polgármesteri hivatal jegyzője különböző paragrafusokat használva ürügyként, meg nem fúrja. A jövő esztendő végére teljesen kiépülhet a Hargita megyei gázszolgáltatói hálózat. Eszerint Gyergyószentmiklósra is eljuthat a gáz, megoldódhat a gázfűtés, vége szakadhat annak az évenként ismétlődő helyzetnek, hogy márciusra elfogy az üzemanyag, s az utánpótlás megérkezéséig a tömbházlakók napokig fűtés nélkül maradnak. /Szentgyörgyi László: Város a Piricske lábánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2003. szeptember 5.

Szept. 4-én a képviselőház tárgyalta azokat a törvénytervezeteket, amelyek kimondják Gyergyószentmiklós, Zsilyvajdejvulkány, Lupény és Margitta megyei jogú városi /municípiumi/, míg Szentanna városi rangra emelését. A Gyergyószentmiklósra vonatkozó előterjesztés nem várt nehézségekbe ütközött a Nagy-Románia Párt honatyái részéről, akik Margitta mellett kardoskodva azt állították: a Hargita megyei városban nincsenek meg a törvény által előírt feltételek és a szükséges infrastruktúra a megyei jogú várossá váláshoz. Valer Dorneanu házelnök ellenben arra kérte a honatyákat, mellőzzék a "nacionalista felhangokat", majd közölte, gyerekkora óta ismeri Gyergyószentmiklóst, amely Erdély egyik legősibb városaként többek között a nemzetiségek együttélése terén is példamutató. A végleges szavazást szept. 10-én tartja a képviselőház. A szintén Hargita megyei, de román többségű Maroshévíz már tavaly megkapta a municípiumi rangot, noha a törvény által előírt feltételeknek a Maros-parti város sem tudott teljes mértékben megfelelni. Az erre vonatkozó jogszabály feltételei között szerepel a legkevesebb 25 ezer fős lakosság, valamint megfelelő oktatási, egészségügyi és sportlétesítmények. /Gergely Edit: Municípiumi huzavona. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

2003. szeptember 5.

A római katolikusok lakta Atyha faluban a 317 lakóház közül többet lebontottak. Hadnagy Albert falufelelős megmutatta a kultúrotthont, mellette a világháborús emlékművet. Az 1600-as évekből voltak anyakönyvek az egyháznál, ezeket a megyei levéltárba vitték. 1966-ban 765, 1977-ben 413, 1992-ben 342, jelenleg 250 lakója van a falunak. A hegyen, a temető fölött egy kápolna van, most kb. 100 éves, gyenge állapotú. Egyetlen tanítónő és egy óvónő oktatja az atyhai gyermekeket, múlt tanévben az első osztályban 1, a harmadikban 7 gyerek tanult. Vezetékes telefon nincs a faluban, maroktelefont használnak. Nincs munkaerő, ősszel etédieket is hívnak dolgozni. Az elhunyt Vinczeffy László néprajzi gyűjteményét megmutatják meg a faluba látogatónak. Vinczeffy László 1989. januárjában a magyar tévések előtt beszélt a falurombolásról. Simó Márton munkája a Kétszáz éves az atyhai templom (1999) című emlékkönyv, most meg Az utolsó tanító címmel regénye jelent meg. A szerző áttelepült Magyarországra. Janitsek Jenő és Szőcs Lajos Atyha jelenkori és történeti hely- és családnevei című munkája a Magyar Névtani Dolgozatok 158. füzeteként jelent meg (Budapest, 1998). /P. Buzogány Árpád (Hargita Megyei Kulturális Központ Udvarhelyszéki Iroda): Jóízű emberek és elvándorolt százak faluja - Atyha. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 5./

2003. szeptember 6.

A Gyergyószentmiklóson zajló Kisebbségi Színházak Kollokviuma című rendezvény keretén belül szept. 4-én Találkozás az RMDSZ-szel című programban a magyar színházak, bábszínházak és néptáncegyüttesek vezetői tanácskoztak a csúcsvezetőséggel. Az eseményre az RMDSZ Művelődésügyi Főosztálya meghívta az Erdélyben működő összes művészeti intézmény vezetőjét. A rendezvényen az RMDSZ részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Kötő József, oktatás- és egyházügyi főosztályvezető, Kelemen Hunor, Márton Árpád parlamenti képviselők, Zsombori Vilmos Hargita megyei tanácselnök és Gyergyószentmiklós polgármestere. Markó Béla szövetségi elnök elismerte, rendszeresen kellett volna találkozni az elmúlt időszakban, ez nagyrészt az RMDSZ mulasztása, de a másik részről sem érkezett konkrét igénylés. Leginkább a nehézségekről szóltak az intézmények vezetői. Szóba került az is, szükség van egy színházi szervezet létrehozására, valamint működtetni kellene egy, a művészetekkel foglalkozó szakfolyóiratot is. A néptáncegyüttesek jelenlévő vezetői nehezményezték, hogy nincs felsőfokú táncképzés. Meg kellene szüntetni a színházak és a néptáncegyüttesek közötti megkülönböztetést. A jelenleg zajló kollokviumnak a jövőben nagyobb teret kellene biztosítani, az RMDSZ-nek nagyobb anyagi támogatást kellene megítélnie. /Köllő Katalin: Művészeti intézményvezetők találkozása az RMDSZ-szel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2003. szeptember 6.

A Magyar Egészségügyi Társaság (MET), az Erdélyi Múzeum-Egyesület, valamint a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében szept. 5-én kétnapos tudományos szimpózium kezdődött Székelyudvarhelyen. Az ülésen a Kárpát-medencei magyarság népmozgalmi adatait ismertető, a népességfogyatkozást előidéző egészségügyi és társadalmi témákat taglaló előadásokat hallgatta végig a több száz résztvevő hazai, magyarországi, felvidéki, muraközi, valamint kárpátaljai előadók bevonásával. Elsőként dr. Mikola István /Budapest/ népmozgalmi és népegészségügyi összefüggéseket boncolgató előadását hallgatták meg a jelenlévők. A pécsi dr. Kellermayer Miklós a hazaszeretet szerepének fontosságáról az alkotó személyiségformálásban témakörben, Fekete Gyula budapesti író pedig a népességfogyás távlatairól tartott előadást. A Szegedről érkezett dr. Kovács Zoltán demográfia-történész Hargita és Csongrád megye természetes és mechanikus népmozgalmáról, valamint a trianoni Magyarország új népesedési előrebecslési módszereiről és eredményeiről tartott beszámolót. /Szász Emese: Előtérben a fogyatkozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2003. szeptember 6.

Viszonylag nagy azon pedagógusok száma, akik szeptembertől fizetés nélküli szabadságra mennek. Hétéves időszakonként három év tanulmányi szabadságra van joguk, tízévenként pedig egy évre, amelyet személyes okokból kérhetnek, különösebb indoklás nélkül. Ezenkívül egész tevékenységük alatt hat hónap fizetett szabadságra jogosultak azok, akik tankönyvet írnak vagy doktorálnak. Hargita megyében mintegy száz pedagógus kért idén fizetés nélküli szabadságot. Közöttük vannak olyanok, akik egyetemen első évet kezdenek olyan szakmában, amelyet a tanügyben tudnak majd hasznosítani, mások - akik személyes okokra hivatkoznak - egy része boldogulását keresi - külföldön. Akik felelősek a romániai társadalom helyzetének alakulásáért, közöttük az RMDSZ-nek, az érdekvédelmi szervezetnek, ideje volna tenni is végre valami érdemlegeset, írta Takács Éva. /Takács Éva: Pedagógusok fizetés nélküli szabadságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2003. szeptember 7.

Júl. 31-én, 90 esztendős korábanaz Ohio állambeli Youngstown-ban elhunyt dr. Fabó Imre néhai magyar királyi csendőrtiszt, az Amerikai Magyar Egyházak és Egyesületek Nagybizottságának társelnöke, az erdélyi katolikus, református iskolák és más intézmények támogatója, aki annak idején a pécsi Szent Erzsébet Egyetemen jogtudományból szerzett doktorátust. Mindvégig kitartóan segítette a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Provincia egyesült államokbeli kusztódiáját (különösképpen az annak youngstown-i anyaházában dolgozó atyákat), egészen 1992-ben történt megszüntetéséig. A romániai rendszerváltás után alapítványokat hozott létre a jól tanuló szegény sorsú erdélyi diákok megsegítésére. A nagybizottsággal karöltve ösztöndíjban részesítette a csíkszeredai Segítő Mária és a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet katolikus líceum, a székelyszentléleki Benedek Fidél Általános Iskola és a kolozsvári Református Kollégium sok növendékét. Adományaiból juttatott a kolozsvári egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak, csakúgy, mint a borzonti (Hargita megye) általános iskolának és óvodának, a kolozsvári Hallássérültek Intézetének, az erdélyi ferences világi rendnek s a gyimesbükki fiataloknak. Sok-sok "keresztapaságot" vállalt, a fiatalokkal rendszeresen találkozott, amikor tehette, részt vett ballagási ünnepségükön, és díszvacsorával vendégelte meg őket. /Elhunyt dr. Fabó Imre. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./

2003. szeptember 9.

Hargita és Kovászna megye felszámolását, a Székelyföld területi-közigazgatási újrafelosztását szorgalmazó törvénytervezetet nyújtott be a Nagy-Románia Párt tíz képviselője, illetve egy független honatya. A PRM-s honatyák azt javasolják, hogy Kovászna megyét csatolják Brassó megyéhez, aminek eredményeként egy 700 ezer lakosú, 70 százalékban román nyelvterület jönne létre. A 86 százalékban magyarlakta Hargita megyének felosztására két lehetőséget is látnak a törvénytervezet megalkotói. Egyrészt a két történelmi vidék, Csík- és Udvarhelyszék elkülönítését oldanák meg oly módon, hogy Csík-vidéket Maros megye északi részével csatolják össze, Maroshévíz megyeszékhellyel, míg Udvarhelyszéket a Nagy-Küküllő vidékével csatolnák egybe, amelynek megyeközpontjává Segesvárt jelölnék ki. Az újonnan létrehozott megyék így mindkét esetben román többségű területek lennének. /I. F.: Veszélyes a Székelyföld? = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./ Ezenkívül bizonyos települések nevét is meg szeretnék változtatni. Szerintük Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely neve ezentúl Udvarhely (Odorhei), Keresztúr (Cristureni) és Barca-Vásárhely (Targu-Barsei) kellene hogy legyen. /Megszüntetnék Kovászna és Hargita megyét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2003. szeptember 9.

Az erdőterületek volt tulajdonosainak ügyintézési nehézségeire hívta fel a figyelmet szept. 8-i sajtótájékoztatóján Garda Dezső képviselő. Szerinte több esetben éppen az RMDSZ-es honatyák gátolják az erdőterületek visszaszolgáltatását. Három éve valóságos irtóhadjárat indult az erdők ellen Gyergyóban - jellemezte a gyors ütemben zajló kitermelést a képviselő. Mint elmondta, Hargita megyében riasztó méreteket öltött a falopás. /Balázs Ildikó: Erdőtulajdonosok kálváriája. Garda: az RMDSZ is gátolja a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./

2003. szeptember 9.

Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa azt ajánlotta a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai tagozata vezetésének, hogy függesszék ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat. - Kifüggesztjük a zászlót, ha a törvény ezt írja elő, de úgy vélem, hogy minden város Kolozsvárhoz lesz hasonlatos. Más országokban a nemzeti lobogót nem függesztik ki állandó jelleggel - nyilatkozta a Mediafaxnak Süket Levente, az EMTE titkára. /Román zászló a Sapientián? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2003. szeptember 10.

A Kovászna megyei Szociáldemokrata Párt (SZDP), az RMDSZ Hargita megyei honatyái és Hargita megye prefektusa szept. 9-én bírálták a Hargita-Kovászna térség újrafelosztásáról szóló törvénytervezetet, amelyet kilenc nagy-romániás (NRP), egy kormánypárti képviselő és az ukrán kisebbség parlamenti képviselője kezdeményezett. A Kovászna megyei SZDP sajtóirodájának közleménye szerint a román állam nem veszítette el autoritását a megyében, az NRP honatyáinak "indokolatlan félelméről van szó". A Hargita megyei RMDSZ-honatyák szerint a törvénytervezet "ostobaság" és a választási kampány részét képezi. Sógor Csaba szenátor kijelentette, "az NRP elkezdte a választási kampányt, és komoly dolgok helyett ostobaságokkal rukkol elő". Ráduly Róbert képviselő szerint a törvénytervezet szóra sem érdemes. Kelemen Hunor képviselő elmondta, a tervezet "támogatás nélküli értelmetlen kezdeményezés, s annak bizonyítéka, hogy valaki megpróbál az előtérbe tolakodni". /Bírálják a Székelyföld újrafelosztásának tervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2003. szeptember 11.

Az RMDSZ képviselőházi frakciója közleményében mély felháborodással vette tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, melynek lakossága többségében magyar. A tervezet indoklása oly módon értelmezhető, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak. Az indoklás "intoleráns magyar kisebbségről" beszél, amely a románság "ősellensége", a tömbmagyarság létét pedig egy oly "betegségnek" minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az "új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást". E szöveget tehát inkább Románia főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, ennek ellenére mégis a parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált. Mindezek miatt szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében, olvasható a frakciónak a szerkesztőségbe eljuttatott közleményében. A közleményt az RMDSZ 12 képviselője írta alá: Antal István, Asztalos Ferenc, dr. Becsek-Garda Dezső, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, dr. Kelemen Hunor, Kerekes Károly, Kovács Csaba, dr. Makkai Gergely, Márton Árpád, Ráduly Róbert, és Tamás Sándor. /RMDSZ-képviselők állásfoglalása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2003. szeptember 11.

Szept. 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek között van Maros megyében a marosszentgyörgi Constantin Romanu Vivu Általános Iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeg, az aradi Csíky Gergely Iskolacsoport (800 millió lej), a máramarosszigeti Leövey Klára Elméleti Líceum (1 milliárd lej), illetve a csernátoni Végh Antal Középiskola (1 milliárd lej). /Nyolcmilliárd lej erdélyi magyar tanintézeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2003. szeptember 12.

Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt a Hargita megyei iskoláknak csupán egyharmada rendelkezik egészségügyi engedéllyel. A 612 oktatási intézmény közül 12 gimnázium, 220 általános iskola és 190 óvoda nem kapta meg eddig a jóváhagyást. Gyakori gond a csatornázás és a folyóvíz hiánya. Több intézmény oktatásra alkalmatlan épületben működik. A gyergyóvaslábi 1-es számú, a csíkszentgyörgyi és az újkászoni általános iskolákban, valamint a csíkszentdomokosi 5-ös Számú Óvodában egyelőre nincs folyóvíz. A jövő héten kezdődő ellenőrzés során a szakemberek akár a tanintézmény bezárását is elrendelhetik. /Balázs Ildikó: Tanévkezdés sűrűsödő gondokkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2003. szeptember 24.

Rövidesen bejegyzik a Székelyföld egységes fejlesztéséért létrehozott Prosperitas Egyesületet tájékoztatott Demeter János, a háromszéki önkormányzat elnöke. A hivatalos bejegyzés azért is sürgetővé vált, mivel várhatóan október második felében utaznak Budapestre a megyei önkormányzat vezetői, ekkor tárgyalnak a magyar kormány különböző minisztériumaitól remélt jövő évi támogatásokról. A Prosperitas alapcélkitűzéseként szerepel a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Központ létrehozása, és az ígéretek értelmében ezt a tudományos intézményt támogatná a Magyar Tudományos Akadémia - fenntartási költségeihez pedig hozzájárulna a magyar állam is. "Az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatójához, Szarka Lászlóhoz eljuttatunk egy dokumentumot, amelyben közöltük, hogy nagyjából sikerült véglegesítenünk az intézet szerkezeti felépítését és a működési elképzeléseket. Ez képezi majd a magyarországi tárgyalások alapját." A központ ideiglenes székhelye a Székely Nemzeti Múzeumban lesz. A civil szervezetet április elején alapították meg Sepsiszentgyörgyön, a Maros, Hargita és Kovászna megyei önkormányzatok elnökeinek kezdeményezésére. /Farkas Réka: Demeter János: fontos a forgatókönyv. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2003. szeptember 25.

Amennyiben a fogyás jelenlegi üteme megmarad, ötven éven belül egymillió alá esik a romániai magyarság lélekszáma - állapította meg Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szociológia szakának adjunktusa szerint az apadás legfőbb oka a kivándorlás. A 2002. évi népszámláláskor Romániában 1 434 377 (6,6 százalék) magyart (1 447 544 magyar anyanyelvűt) jegyeztek, 190 ezerrel kevesebbet, mint tíz évvel korábban, amikor 1 624 ezer (7,1 százalék) magyar nemzetiségűt írtak össze a számlálóbiztosok. 1977-ben az ország lakosságának 7,9 százaléka vallotta magát magyarnak. A kutató szerint a romániai magyarság részaránya 2,5-ször akkora mértékben csökken, mint a többi nemzeté, ráadásul elöregedettebb is a többieknél. Miközben a 2002. évi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak, a kisiskolások 5 százaléka magyar. Maros megyében például a magyarság aránya 41 százalék, a 30 éven aluli fiataloké viszont csak 32 százalék. Kolozs megyében aggodalomra ad okot a magyarság fogyása: míg az 1992. évi népszámláláskor a megyében a magyarság közel 20 százalékot tett ki, 2002-re ez az arány már 17 százalékra csökkent. Ugyancsak 1-2 százalékos apadás tapasztalható Maros, Hargita és Kovászna megyében is. Veres szerint 60-65 ezer romániai magyar él több mint egy éve külföldön.Ha az apadás ma tapasztalható üteme tovább tart, Románia lakossága 2025-ben 20 millió, 2050-ig pedig 18 millió főre csökkenhet. A magyarság aránya ilyen körülmények között 25 év múlva 5,5-6 százalék, szám szerint a mai közel 1,5 millió helyett 1,1-1,2 millió, 50 éven belül pedig 5-5,5 százalék, azaz 900-990 ezer fő között alakul. "Mindez attól függ, hogy milyen mértékű lesz a kivándorlás. A lakosság számának alakulása aszerint is változhat, miként alakul majd a cigányság beolvadása, illetve számbeli gyarapodása" - tette hozzá Veres Valér. /Benkő Levente: Szórványvidéken nagyobb a fogyás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2003. szeptember 25.

Történelmi autonómiák a Kárpát-medencében témakörben szerveztek vita- és publikációs fórumot Székelyudvarhelyen szept. 23-án, az Aeropolisz Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport, a Hargita Megyei Művelődési Főfelügyelőség és a Városi Könyvtár közös szervezésében. Székelyudvarhelyt két előadó képviselte: Hermann Gusztáv könyvtárigazgató a székely önkormányzat történetéről, Szabó M. Attila történész a szász autonómiáról tartott előadást. Hermann Gusztáv szervező elmondta: a rendezvény célja, hogy a kényesnek tartott kérdéskört a szakemberek kimondottan szakmai oldalról közelítsék meg. /Szász Emese: Autonómiák kutatói találkoztak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2003. szeptember 27.

A Dosarele Istoriei című folyóirat sorozatban mutatja be a Securitate hírhedt gépezetének működését, kulisszatitkait, ahogy az utóbbi hónapokban történészeknek köszönhetően a legtitkosabb irattárakból napvilágra kerülnek. Hogyan tartották megfigyelés alatt még egymást is a pártkáderek (Gheorghiu-Dej olasz színésznőket is fogadott a lakásán), hogyan követték lépésről lépésre az országba érkező külföldieket, a neoprotestánsokat, hogyan szervezték meg a levelezés cenzúrázását stb. Néhány példa Hargita megyére vonatkozóan. A folyóirat 7-es száma különösen az Állambiztonsági Tanács 1968. máj. 3-4-i munkaülésének jegyzőkönyve. Az eseményről eddig csak annyit tudtak, hogy Ceausescu ez alkalommal számolt le végképpen addigi elvtársával, Alexandru Draghici tábornokkal, volt belügyminiszterrel, az 50-es években elkövetett atrocitások (Duna-csatorna, kuláküldözések, koncepciós perek stb.) túlbuzgó irányítójával. A "beolvasás" kényes feladata Vasile Patilinet KB-titkárra hárult, aki most első ízben nyilvánosságra hozott beszédében olyan leleményesen tárta fel addigi kebelbarátja visszaéléseit, hogy egyben t egykori felettesükön, Gheorghiu-Dejen is elverte a port. Erre egyetlen példa: Patilinet kimutatta, hogy Lucretiu Patrascanu lemészárlása, amelyet Draghici szervezett meg, Dej személyes utasítására - és természetesen Sztálin jóváhagyásával - történt. Ebben a Patilinet-beszédben szó esik a korabeli börtönviszonyokról is, ezen belül a válogatott kínzásokról. Az elvtársak azonban nem veréssel igyekeztek elviselhetetlenné tenni az "osztályellenesség" rabságát, hanem lelki megpróbáltatásokkal. Itt kerül szóba Csíkszereda. Női börtönének parancsnoka gondoskodott róla, hogy Lucretiu Patrascanu nyolc éven át fogva tartott özvegye hónapokon át ne értesüljön férje haláláról. Ugyanez a börtönparancsnok észrevette, hogy Lena Constante (vasgárdista múltja miatt elítélt festőművésznő) a cella ablakán át hosszasan nézeget egy fát, mint egyetlen kapcsolatát a külvilággal és a szabadsággal. Ez a "lázadás" annyira felháborította a parancsnokot, hogy kivágatta az akácot, majd a zárka ablakrámáján felfedezett madárfészket is eltávolította onnan. Egy másik kordokumentum 1982-ből való. Belügyi jelentések részletesen írják le a temesvári Helmer család hét tagjának aug. 26-i látványos menekülését. Egy Jugoszláviából érkezett sportrepülőgép leszállt a határ közelében, felvette az ott várakozó családot, majd meg sem állt Münchenig. A temesvári Securitate próbál mosakodni jelentésében: besúgói észlelésekkel bizonygatja, hogy az ország lakossága elégedetlen az ellátással, tehát ezért történnek ilyen esetek. Példának felhozza két csíkszeredai munkásasszony, Fodor Aranka és Moldován Jolán panaszait. Az utóbbiról az ismerőse azt jelentette, hogy beszélgetésük során elmondta neki, egyszerűen nincs mit főznie a családnak, szerencséje van Olga nevű barátnőjével, aki Jugoszláviából levesporokat hozott neki ajándékba. A példák nem véletlenül származnak Csíkszeredából: mivel a szökevény Helmer család német, a két asszony magyar, a jelentés azt akarta sugallni, hogy íme, csak a nemzeti kisebbségek elégedetlenek. Egy harmadik dokumentumanyag bemutatja a Securitate körültekintő, szakavatott szervezőmunkáját arra vonatkozóan, hogy minél több adatot gyűjtsön 1989. húsvétjának megünnepléséről. A mozgósított megyék között szerepel Hargita is: a belügyi hatóságok parancsot kaptak Bukarestből, hogy előzzenek meg minden "nacionalista-irredenta-tiltakozó megnyilvánulást", és szükség esetén a milícia lépjen fel a rendbontók ellen. Hasonló utasítást kapott Fehér megye Securitate-felügyelősége is, itt a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és teológiai intézet köré várhatóan tömegével érkező hívek nacionalista-irredenta megnyilvánulásait kellett figyelemmel követni és a karhatalmat is készenlétbe helyezni. /Barabás István: Fekete emlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

2003. szeptember 27.

Szept. 26-án Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban, törvénymódosítási lehetőségek a nemzeti kisebbségek jelenlétére vonatkozóan, a döntéshozatal különböző intézményeiben címmel szervezett tanácskozásra eljöttek az örmény, az orosz- lipován, az olasz, az ukrán, a rutén, a zsidó és a roma közösségek képviselői, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations szervezetek képviselői, jelen volt a Maros Megyei Tanács elnöke és Virág György, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. A választási törvény módosításának szükségessége, a Nemzeti Kisebbségek Országos Hatóságának létrehozása, a nemzeti kisebbségi törvény kidolgozása - néhány szemináriumon körvonalazódott elvárások közül. Borbély László parlamenti képviselő, kuratóriumi elnök hangsúlyozta: a Bernády Alapítvány immár negyedik alkalommal szervezi meg a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó szemináriumot, melyen a kérdések megvitatása mellett konkrét intézkedések foganatosítására hoznak javaslatokat. Ezúttal a kisebbségeknek a közigazgatásban való képviseletére vonatkozó törvénykezés elemzését tűzték ki célul. /Antalfi Imola: Kisebbségi képviselet a közigazgatásban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2003. szeptember 29.

Lészpeden az iskolában is elkezdődhetett a magyar nyelvtanítás. Kilenc bátor szülő itt is vállalta, hogy kérést nyújtson be a Bákó megyei tanfelügyelőségre: gyerekeik magyar nyelvet tanulhassanak az iskolában. Lészpeden a nagyszülőktől még hall magyar szót a gyerek, de a szülők többsége románul beszél vele a családban. Úgy gondolják, jobban érvényesülhet a gyerek, ha otthon megtanulja az iskola nyelvét. Az idősebb emberek még emlékeznek: egyszer volt magyar tanító a faluban, az ötvenes években magyarul tanítottak az iskolában. Márton Attila tanító egy éve tanítja a magyart. Hargita megyéből való, szentegyházi születésű. /Daczó Dénes: A nagyszülők nyelve lett a magyar. Magyar óra a lészpedi iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2003. szeptember 30.

Az erdők jogos tulajdonosainak visszaadása nem halad úgy, ahogy kellene, sem az állami, sem a magánerdők kitermelése nem történik mindenütt a törvényes előírások szerint. Nemrégiben parlamenti kivizsgáló bizottság járta be Hargita megye északi tájainak erdőit. Garda Dezső képviselő, a bizottság tagja összegezte a tapasztalatokat. Jelentősek az erdőlopások. Az egykori tulajdonosoknak legtöbbször nem az ősi helyen osztották ki a fás területeket, hanem kimértek nekik egy csutakos részt, és amikor nem voltak megelégedve mindezzel, a helyi rendőrséggel megfenyegették őket. Ugyanakkor egész erdőrészeket irtottak ki, s e törvénytelenségek fedezésére az állami erdőgazdálkodás számlatömbjeit használták. E vidéken egy szűk csoport tartja kezében a hatalmat, s nemegyszer megtörtént, hogy a fatolvajok kiirtották mások erdeit, s legjobb esetben a tulajdonos az érték alig néhány százalékát, zsebpénzt kapott. És azt állították a kárvallottak, hogy ha mertek emiatt szólni, a kivizsgálást végző intézmények - rendőrség, ügyészség, bíróság - azoknak adtak igazat, akik gazdagabbak és hatalomközelben voltak. Gyergyó vidékén a helyi földosztó bizottság tagjai - többségben RMDSZ-es magyarok - nem akarják birtokba helyezni a jogos tulajdonosokat. Megsokasodtak az erdőlopások.A helyi rendőrparancsnok Garda képviselőről azt állította, hogy szélsőséges nacionalista, fasiszta, ezért a 90 százalékban románokból álló parlamenti bizottság a további kivizsgálást leállította. Garda nem hagyott fel az igazság kiderítésével, az idén újból parlamenti bizottság járhatott a vidéken. Ők újra elkaptuk a fatolvajokat, a rendőrség nem volt képes erre. Azért, hogy eltüntessék a lopás nyomait, meggyújtották a csutakokat. Azonban a friss ültetvények is a lángok martalékaivá lettek az idei tavaszon. A tetteseket a rendőrség nem tudta azonosítani, annak ellenére, hogy az emberek tudják a tolvajok nevét. A helyi vezetők megígérték, hogy egy hónapon belül megoldják azoknak a helyzetét, akik csutakot kaptak vissza. Azóta eltelt több hónap, de eddig minden maradt a régiben, hallani sem akarnak arról, hogy a kárvallottakat kártalanítsák. /Román Győző: Fa helyett csutak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./

2003. október 4.

Gabriel Andreescu írását hozta a lap, magyarra fordítva. Ion Iliescu újjáéleszti a 90-es évek nacionalizmusát. Andreescu idézte Ion Iliescu szeptember 15-16-i magyarországi vizitjén elhangzott kijelentését: "Ha most megnézzük és összevetjük azt, hogy mi mit tettünk a magyar származású román állampolgárokért, mit tettünk mi a többi romániai kisebbségért, akkor itt, Magyarországon a románoknak sokkal nehezebb a sorsuk". És egy másik idézet: "Mi nem jártunk el a leghelyesebben, mert bizonyos értelemben védekező állásponton voltunk. Mindegyre válaszolnunk kellett a magyar fél vagy az RMDSZ követeléseire, igényeire. A magyarországi románok sorsáról mi alig beszéltünk, s jó, ha párhuzamban szemléljük a dolgokat". Iliescu elnök ezen nyilatkozatai híven követik a 90-es éveket. A "Kinek rosszabb a sorsa - a magyarországi románoknak avagy az itteni magyaroknak?" kérdésnek egyszerű a próbája. Andreescu nem tud olyan magyarországi románról, Romániába költözött volna. Magyarországon mintegy 10 ezer román él, szemben a Romániában élő 1.434.377 magyarral, mint azt a legutóbbi népszámlálás mutatja. A Magyarországon 1993-ban megszavazott Nemzeti és etnikai kisebbségek törvényének elfogadása Romániában gyökeresen megváltoztatná a romániai magyarok státusát. Hozzájutnának ahhoz, amit több mint 13 éve kérnek a román hatóságoktól: államalapító tényezőnek minősülnének; a nemzeti önazonosság az alapvető emberi jogok körébe kerülne; törvényerőre emelkednének a kisebbségek kollektív jogai; tételesen is elismernék a pártalakítási jogot; közjogi státusú és kellő kompetenciákkal rendelkező, saját önkormányzatokat alakíthatnának. Ez olyan státus, amelyet Ion Iliescu és az általa képviselt politikai erők éveken át hevesen elutasítottak. Elutasították az aradi Szabadság szobor visszahelyezését ama parkba, ahonnan a 20-as években Bratianu pártja eltávolította. Annak dacára, hogy a szobor felállításában megegyeztek az RMDSZ és az SZDP vezetői által aláírt 2002-es és a 2003-as helyi megállapodásban is. (És nem csak a 2001-esben, mint azt tévesen Adrian Nastse kormányfő kijelentette.) Markó Béla majdnem feladta, hogy szembeszálljon a megállapodás felmondását szorgalmazó irányzattal. Medgyessy Péter miniszterelnök románul mondta el, hogy egy ígéretet be kell tartani. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szept. 24-én ült össze. Közleménye semmiben sem utalt a korábban történtekre. Nem csak hogy nem sorakoztatta fel panaszait, hanem a Szövetség üdvözölte a két kormány által (a státustörvény alkalmazására) aláírt memorandumot és felszólította a magyarokat: szavazzák meg a referendum során az alkotmány tervezetét. Andreescu feltette a kérdéseket: Vajon merő véletlen volt, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi incidensekre éppen akkor került sor, amikor lejárt a volt szekusoknak fizetett három hónap? Avagy ne lenne semmiféle összefüggés az 1991 őszén kirobbant "HarKov botrány" és az RHSZ szervezésére és működésére vonatkozó törvény parlamenti megszavazása között? Semmi köze ne lenne az EU és a NATO keleti bővítésére - 1993-1994 között - hozott döntéseinek az 1995-ös tanügyi törvény lázító javaslataihoz? (A standardok néhány érzékeny ponton történt megnyirbálása arra kényszerített akkor magyar fiatalokat, hogy kerékpáron tegyék meg az utat Strasbourgig.) Avagy ne lenne semmi összefüggés Románia 2001-es prágai meghívása és az RHSZ-t felügyelő bizottságnak a "Kovászna és Hargita megyék fölötti állami ellenőrzés elvesztéséről" szóló jelentése között? (Observatorul Cultural, okt. 2-9.) /Gabriel Andreescu: Feszültség a román-magyar viszonyban. Ki kelti? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

lapozás: 1-30 ... 1111-1140 | 1141-1170 | 1171-1200 ... 2161-2166