udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
1994. július 4.
Csíkszeredán nemrég megalakították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget. Ez nem a város 16 %-nyi románságának a szükséglete, hanem erőszakos, a magyar közösséget sértő társadalmi, nyelvi és vallási térhódítás, nyilatkozta Székedi Ferenc. Paplakra kértek engedélyt, ez szerepel a bírósági végzésben is. Pereskedésre került sor, helyi szinten a városi tanács nyert, majd a fellebbezés során a marosvásárhelyi táblabíróság kötelezte a tanácsot az építési engedély kiadására. /Új Magyarország, júl. 4./ 1994. július 25.
Új rendőrfőnököt nevezett ki a belügyminiszter Hargita megyébe, Gheorghe Gambra vezérőrnagyot, aki 1990 márciusában Maros megye rendőrségét vezette. A tragikus események után Gambrát országos rendőr-főfelügyelővé nevezték ki, majd a belügyi tárca miniszteri tanácsosaként tevékenykedett. Beiktatásánál megjelent Ion Pitulescu vezérőrnagy, a jelenlegi országos rendőr-főfelügyelő. /Népszabadság, júl. 25./1994. augusztus 3.
A nagy többségében magyarokból álló Megyei Tanács Hargita megyében gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja érvényesíteni akaratát. Az oktatásügy például nem tartozik hozzájuk, hanem a prefektúrához, a rendőrség ügyeibe szintén nem szólhatnak bele. Csíkszeredán az ortodox püspökség létrehozása politikai döntés volt, nyilatkozta Sántha Pál megyei tanácselnök. /Új Magyarország, aug. 3./1994. szeptember 3.
Az 1993/94-es tanévben magyar nyelvű szakiskola négy megyében működött, 25 osztállyal, ezenkívül hat megyében összesen 26 magyar inasiskola, anyanyelvű mesteriskola csak Hargita megyében van, három osztállyal. Ebbe a három iskolatípusba 6242 magyar tanuló járt, 415-tel több az előző évinél. Ennek ellenére a magyar nyelven folyó szak-, inas- és mesterképzésben részesülők arányszáma az országos átlag 2 %-a. - Magyar nyelvű posztliceáris osztályba 891 tanuló járt ebben a tanévben, további 1259 magyar tanuló román iskolába iratkozott be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1994. szeptember 6.
Csíkszeredában megalakult a Hargita megyei Innovációs és Információs Központ, melynek célja az induló kis- és középvállalkozások segítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1994. szeptember 13.
Az elképzelések szerint Hargita megyének 62 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására, valójában Csíkból 36 500, Gyergyóból /nem végleges adat szerint/ 21 ezren, Udvarhelyről 30 ezren, tehát a megyéből 87 500-an írták alá az íveket. Háromszéken 70 378-an, Bihar megyében - ahogy Varga Gábor RMDSZ-elnök tájékoztatott - 54 548-an támogatták aláírásukkal a tervezetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ 1994. szeptember 15.
Csíkszeredában az önkormányzat nem adott építési engedélyt a görögkeleti ortodox püspökség székhelyének építésére. Váratlanul a kormány lépett közbe és az önkormányzat megkerülésével három kész épületet adott át használatra az ortodox egyháznak. Sántha Pál Vilmos, Hargita megyei tanácselnök törvénytelennek ítéli meg ezt a lépést, hiszen ez épület, a volt pártszálló a lakosság pénzéből épült. Szerinte az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedése nem vallási, hanem politikai ügy és az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. /Új Magyarország, szept. 15./1994. szeptember 19.
Szept. 19-én hivatalosan is bejegyeztették a Szenátusnál A nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás című törvénytervezetet az azt támogató, közel három hét alatt összegyűjtött 492 380 aláírással. A lap közli az egyes megyékben összegyűlt aláírások számát. A legtöbb Hargita megyéből való /95 371/, a további sorrendben számottevő: Maros: 81 605, Kovászna: 70 378, Bihar: 54 858, Kolozs: 51 656, Szatmár: 35 430 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ 1994. szeptember 25.
Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le szept. 25-én Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökének beiktatása, még a zarándokbuszok is szirénázó rendőrautókkal érkeztek. Megjelent Adrian Nastase képviselőházi elnök, Ion Solcanu, a Szenátus alelnöke, a védelmi és a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Iliescu elnök üdvözletét tolmácsoló elnöki tanácsos, valamint 11 megye prefektusa. Az ünnepi beszédek az esemény történelmi súlyát emelték ki, hogy Románia szívében évszázados álmot teljesítettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./1994. október 3.
Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke okt. 3-án beadvánnyal fordult a megyei prefektushoz, a megyei rendőrfelügyelőséghez és a belügyminiszterhez, tiltakozva amiatt. hogy a megye rendőrségi épületeiről eltüntették a magyar feliratot anélkül, hogy az intézkedés okairól tájékoztatták volna a helyi önigazgatási szerveket. A magyar lakosság ezt a lépést provokációnak tekinti, egyben kéri a magyar nyelvű táblák visszahelyezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1994. október 22.
A kormány meghívására Romániában tesz felmérő körutat Alfredo Miccio, az ET "Bizalomerősítő intézkedések" című programjának igazgatója. Maros, Hargita és Kovászna megye után Kolozsvárra is ellátogatott, ahol Funar polgármesterrel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel találkozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22-23./1994. november 10.
A Határon Túli Magyarok Hivatala Helyi közigazgatás és kisebbségek címen rendezett tanácskozást /nov. 9-10./, amelyen a szomszédos országok önkormányzati képviselői vettek részt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár a magyar kormány aktuális külpolitikai kérdéseit ismertette. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság oktatási, kulturális jogvédelme mellett a gazdaságira is nagy figyelmet kell fordítani. Bejelentette, hogy Magyarország idei költségvetésének 0,67 ezreléke fordítható a határon túli magyarság támogatására, ez az összeg jövőre nem emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Megállapodtak abban, hogy a közigazgatási szakemberek negyedévenként más-más régióban rendszeresen találkoznak. A következő tanácskozás Székelyudvarhelyen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Szent-Iványi István elmondta, hogy a bukaresti magyar nagykövetségen keresztül a magyar kormány kifejezte felháborodását Gheorghe Funar kijelentései miatt. A hivatalos válasz szerint Funar magánszemélyként nyilatkozott. /Új Magyarország, nov. 10./ Nov. 10-én pedig sajtótájékoztatón összegezték a tanácskozás tapasztalatait. Az egyik előadó Kolumbán Gábor, az RMDSZ Hargita megyei tanácsának elnöke volt, aki sajtótájékoztatón kifejtette: a privatizációt vezénylő vezetőség zömmel román nemzetiségűekből áll. - Tervbe vették egy önkormányzati akadémia létesítését, amely nem Magyarországon, hanem az adott országban működne. /Új Magyarország, nov. 11./1994. november 19.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozata az autonómiaformákról, továbbá a tömbmagyarság lakta terület különleges jogállásáról /hivatkozva az Európa Tanács 1201/1993-as ajánlására/ fogalmazta meg elvárásait. Az alapszerződés előfeltétele a három autonómia-forma biztosítása. A nyilatkozat szerint amíg Románia nem változtat a magyar nemzeti közösség irányában folytatott politikáján, kilátástalan a további tárgyalás. Elfogadhatatlan, hogy Székelyföldet egyre nagyobb rendőri és katonai erő szállja meg, hogy büntetni akarják nemzeti jelképeink használatát. Sérelmesnek tartják, hogy az RMDSZ vezetősége nem vonja be Hargita és Kovászna megye helyhatóságinak vezetőit, illetve az RMDSZ-platformok vezetőit az alapszerződést előkészítő tárgyalásokba. /kivonatosan: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20., teljes szöveg: Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./1994. november 19.
November elején Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásra hívta meg Ioan Selejan püspök az ortodox pópákat. A megvitatott referátum címe: Hogyan viszonyul az egyház saját és nemzeti egységét fenyegető jelenségekhez. A hangadók kifejtették, hogy nagyfokú nemzeti ébredésre van szükség Hargita és Kovászna megyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./ Selejan azt állította, hogy az utóbbi kétszáz évben száz ortodox templom tűnt el Háromszék megyében, ortodox híveivel együtt, akik most más felekezethez tartoznak. A két világháború idején épített ortodox templomokat műemléknek kell nyilvánítani, javasolta a jelen levő államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./1994. november 30.
A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./1994. december 6.
Az RMDSZ képviselőházi csoportja dec. 6-i a Képviselőházban tartott sajtótájékoztatót. Elmondták, hogy az utóbbi napokban a Képviselőházban elhangzott magyarellenes támadásokra, Petre Turlea és Lazar Ladiu kirohanásaira /a Kovászna és Hargita megyei románok "elmagyarosítása", illetve a marosvásárhelyi magyarok bűneinek felleltározása/ válaszoltak az RMDSZ-képviselők. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6./1994. december folyamán
Kováts László, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője ismertette a kiadó megtett útját. 1989 után megindult "népünk hőn szeretett fiának" és tudós feleségének fényképeinek és tettei ismertetésének kigyomlálása a tankönyvekből. Megszülettek az új tankönyvek. A IX. osztályosoknak írt Régi magyar irodalom tankönyv megírását is tervezik. A kiadónál nagy gond a jó fordítók hiánya. A készen álló Román-magyar iskolai szótár a könyvterjesztési gondok miatt áll: nem tudnak megrendelőt találni, a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanfelügyelőségek passzivitással akadályozzák a magyar nyelvű tankönyvek forgalmazását. /Közoktatás (Bukarest), dec./ 1996. január 6.
Hargita megye helyzetéről készített összefoglaló jelentést a megyei tanács. A megye 43 helységében még nincs villany, egyetlen falusi településnek nincs szennyvízhálózata. Az egészségügyi felszerelés elavult, a röntgenkészülék a végét járja, a mentőautók java részét már le kellett volna selejtezni. Szakorvosokban olyan nagy a hiány, ha nyugdíjaznák a nyugdíjas korú orvosokat, akkor több városi kórházat be kellene zárni. A megye 5000 pedagógusának 32 %-a szakképzetlen, az iskolaépületekből 17-ben nincs villany, 166-ban nincs vízvezeték. A népszaporulat csökken, a születések száma az 1989-es 14-15 ezrelékről 1995 végére 9 ezrelékre esett vissza, a megyében két abortuszra jut egy szülés. Hargita megye lakosságának 85 %-a magyar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6-7./1996. január 20.
A Vocea Romanei napilap különös bibliográfiát közölt a Hargita megyei románság "fájdalmának emlékműveiről", ami azt akarja bizonyítani, hogy a megyei műemlékek mind magyar vonatkozásúak /és jobbára hamisak/, míg a valódi, román vonatkozásúakat elfeledték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./1996. február 3.
Mircea Sfarlea, művelődési minisztériumi főtanácsos ellátogatott a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, amikor a Hargita és Kovászna megyei múzeumokat járta végig. Nehezményezte a román emlékek hiányát, szóba hozta a sepsiszentgyörgyi múzeum nevét: állítólag az itt élő románság érzékenységét bántja. Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum aligazgatója azt válaszolta, hogy a városban két román múzeum is van, a Román Szellemiség Múzeuma /amelynek berendezésében Sfarlea főtanácsos segített/ és a kolozsvári Történeti Múzeumnak is van itt részlege, amely az itteni románság történtét kutatja. Két munkatársa besszarábiai származású régész. A Székely Nemzeti Múzeumnak viszont az itt élő magyarság történetével kell foglalkoznia, mert ezt senki más el nem végzi helyette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./1996. február 15.
Febr.12-én a képviselőház az idegenrendészeti törvény tervezetét vitatta meg. Márton Árpád RMDSZ-képviselő kifogásolta, hogy a törvény tiltja az idegenek számára politikai jellegű rendezvények szervezését, hogy az üzleti, illetve újságírói vízumot 6 hónapra szűkíti, hogy az idegeneknek 48 órán belül be kell jelentkezniük a legközelebbi rendőrségen, hogy a vendéglátónak (természetes személynek is) be kell jelentenie 24 órán belül, ha idegent szállásol el, továbbá hogy túl széles az a kör, ami miatt a Belügyminisztérium megtilthatja az idegeneknek azt, hogy az ország bizonyos zónáiba utazzanak. Az RMDSZ képviselője a fentiek szellemében törlési és módosítási javaslatokat tett. Ezen a napon több RMDSZ-képviselő interpellált. Birtalan Ákos (Kovászna megye) a szociális segély gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban kérte a kormány álláspontját, különös tekintettel arra, hogy némely esetben a szociális segély munkaképes állampolgároknak, illetve rá nem szorulóknak jut. Elek Barna (Maros megye) a privatizáció során Maros megyében tapasztalható törvénytelenségeket tette szóvá, Mátis Jenő (Kolozs megye) a kötelező gépjármű-biztosítás körüli törvénytelenségek megszüntetését sürgette, Nagy Benedek (Hargita megye) az egészségügyi minisztertől az AIDS-es gyermekek nagy számával kapcsolatban kért magyarázatot. Febr. 13-án a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Borbély László és Márton Árpád képviselő szólalt fel. Borbély László a tömeges privatizáció visszásságait tette szóvá. A román-magyar megbékélés kapcsán kifogásolta, hogy a kormányzat semmiféle gesztust nem tett a magyar kisebbség felé, kitartóan hangoztatja viszont, hogy a nemzetiségi kérdés a nemzetközi szabványoknak megfelelően megoldott. Borbély László rámutatott arra, hogy egyes prefektusok rendeletére még onnan is eltávolították a kétnyelvű táblákat, ahol ezeket a helyhatósági szervek felállították. Márton Árpád a Kovászna megyei Ozsdola községhez tartozó Hilib faluban történtekre hívta fel a figyelmet. A településen ugyanis febr. 1-jén 19 tagú rendőr- és csendőrkülönítmény házról házra járva kutatott és rótt ki tetemes pénzbírságokat a portákon talált, a kaszálókról begyűjtött rőzséért is, a falu roma nemzetiségű lakosait pedig beidézte a rendőrörsre, ahol egyeseket - saját elbeszélésük szerint - bántalmazott. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek nem volt házkutatási engedélye. /Képviselőházi interpellációk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15/1996. február 23.
A Nyugati Érchegység (a Mócvidék) lakóinak jogaiba való visszaállításáról szóló törvénytervezet képviselőházi vitájában Birtalan Ákos többször is felszólalt. Helyeselte, hogy a "pozitív diszkrimináció" jegyében törvényes rendelkezéssel javítani kívánják a mócok életkörülményeit, ám hasonló elbírálást kért azoknak az állampolgároknak a helyzetét illetően, akik az ország más, hasonlóan mostoha, gazdaságilag elmaradottabb vidékein élnek, így a máramarosi avasiaknak, a Hargita, Kovászna és Maros megyei székelyeknek, a vranceai, besztercei, fogarasi hegyvidékek lakóinak. Birtalan Ákos az RMDSZ-frakció nevében a törvénytervezet megtárgyalásának elhalasztását kérte a kérdés átfogó, általános rendezése érdekében. /A hegyvidék lakóinak jogaikba való visszaállításáért. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./1996. február 27.
Kisebbség a kisebbségben: szórványsors, írta Beke György. A Mezőségen, Fogaras, Nagyszeben, Déva, Gyulafehérvár környékén magyar csonkafalvak százai vannak. Az író példának a mezőségi Somkeréket hozta. Temploma műemlék. Első formájában 1227-1233 között épült. 1661-ben tiszta magyar település volt. Az 1721 után ismétlődő tatár betörések áldozatait az akkor már állandósult román betelepülések pótolták. Még igen sokáig a felerésznyi magyarság a somkeréki gazdasági és művelődési élet meghatározó tényezője. 1790-ben magyar iskola létesült. Trianon után a román főhatalom elkobozta a helyi iskolát. Somkerék magyarságának ekkor még mindig volt annyi ereje, hogy önálló református magyar iskolát emelt gyermekeinek. Somkerék lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 1043 fő volt. Ebből 738 román, 264 magyar, 27 cigány, 12 ukrán, 1 szerb és 1 "más nemzetiségű". 1945 után évtizedekig fennállott a népiskola, kisebb magyar tagozattal. Aztán az is megszűnt. Ez az egész Mezőségre jellemző állapot. Somkeréken a helyi református lelkészt a felbőszített falusiak el akarták űzni, mert magyar óvodát merészelt létesíteni! "Trianon maga tűzte napirendre az anyaország felelősségét a magyar szórványokért. Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján, a Délvidéken, mindenütt a szórványok jellemzik a magyar kisebbséget." jegyezte meg Beke György. Az utóbbi esztendőkben az anyaország igyekszik támaszává lenni a kisebbségi magyarságnak, ezeken belül a szórványoknak. Az erdélyi szórványokkal való foglalkozást a Csíkszeredában alakult Julianus Alapítvány akarja felvállalni, élén Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelőjével. Beder gyalogszerrel jutott el az egyik nyári vakációján - Anatólia déli szegélyére, hogy ott egy négyszázötven esztendős "magyar falut", Madzsarköjbét meglátogassa. Az ott lakók nem tudnak már magyarul, de az egykor elhurcoltak leszármazottai őrzik magyar eredetük tudatát. Beder Tibort főtanfelügyelő visszaállította a magyar iskolákat - ami Marosvásárhelyen nem sikerült -, a minisztérium örökös rosszallása dacára, de eddig még leváltani nem sikerült. Jó küzdőtársa a Julianus Alapítvány vezetésében Gergely István csíksomlyói plébános. Melléjük sorakozott fel Hargita megye igen sok felelősséget érző értelmisége. A Julianus Alapítvány minden második esztendőben Csíkszeredában megrendezi a Lármafa-találkozókat. Szórványokból csapatostól jönnek "magányos magyarok", akiket székely családok látnak vendégül. Esztendőnként száz erdélyi magyar gyermeket "utaztatnak" Magyarországra. Gyermektalálkozókat rendeznek, ezeket Fodor Sándor kitűnő erdélyi író Csipike nevű mesehőséről nevezték el. - Majdnem minden tájnak van olyan magyar emléke, amely az öntudat forrása lehetne. Elsőnek egy Beszterce-Naszód megyei kicsi faluban, Vicén szobrot állítottak (Bodó Levente alkotását) II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek. A Julianus Alapítvány évente díjat oszt ki. 1995-ben két "iskolaalapító" is részesült a kitüntetésben. Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános magyar iskolát állított fel újra a Brassó megyei kicsiny magyar szórványban. Deáky András az 1950-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön három évtizede harcol a magyar iskoláért. Díjat kapott a mezőségi szórványok krónikása, Kövesdi Kis Ferenc nyugalmazott marosvásárhelyi tanár. /Beke György: Julianus a szórványokban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./1996. február 28.
Gazdag évet zárt a két éve alapított Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség. Februári összejövetelükön beszámoltak arról, hogy negyven ortodox templomot tataroztak, négy újat építettek, elkészült egy újabb kolostor terve. Egyetlen év alatt húsz új papot iktattak be a két megyében. Két megyeszékhelyen berendezett helységeiben ún. kutató és dokumentációs központot nyitott. Sepsiszentgyörgyön befogadta a kolozsvári Történelmi Múzeum új fiókját. 1995-ben kiadta és világnyelveken is terjeszti az egyház A Kovászna és Hargita megyei püspökségekben élő románok című füzetet. A jövőben a görögkeleti egyház további huszonkilenc üres parókiát szeretne lelkésszel ellátni, továbbá arra törekednek, hogy valamennyi 1940 előtt épült ortodox templom felkerüljön a műemlékek listájára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ 1996. március 5.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülés platformja országos értekezletén hat erdélyi megye /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Brassó, Temes/ küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor, a platform elnöke elmondta, hogy megvitatták platformjuk nemzetiségpolitikai irányelveit. Egyetértenek a személyi elvű autonómiával, szorgalmazzák, hogy a kisebbségi oktatás és kultúra az 1945-48-as állapotokhoz hasonlóan szabad kisebbségi vezetést élvezzen, hívei az önálló magyar egyetemnek. Dáné Tibor szerint Szőcs Géza a Hungária Közalapítvány kuratóriumában a Fideszt és nem az RMDSZ-t képviseli. A Szociáldemokrata Tömörülés értekezletén az MSZP küldöttséggel képviseltette magát, amelyet a külügyi osztály vezetője, Szabó Vilmos vezetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ 1996. március 12.
Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./1996. március 30.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy Erdélyben mind a románok, mind a magyarok táplálnak félelmet. Az Observatorul Militar, a román hadsereg hetilapja közölte a miniszter válaszát. "Aki erdélyi románok között jár, tapasztalhatja, hogy közülük sokan támasztanak ilyen érzéseket." Tinca utalt "az elmúlt századok" tapasztalataira, az 1940-es bécsi döntésre, hozzátéve, ha a románok "meg is tudják bocsátani" a múltat, "elfeledni nem tudják". Innen a románok erős hite a hadseregben. Az már más kérdés, "hogy van-e reális oka a románnak a félelemre." Szerinte nincs mitől félni, de hozzáfűzte: "Katonai szempontból, ami a jelent illeti és az egy-két éves jövőt - azon túl nem tudom, mi lesz - nincs miért félnünk Magyarországtól." A miniszter hozzátette: vannak magyarok is, akik félnek a románoktól. Hargita és Kovászna megyében a katonák lakásproblémáit megoldották. Vitába szállt azzal, hogy ezen a vidéken a katonaság "elrontja az etnikai összetételt". Az állam "szuverén módon dönti el, hová kívánja elhelyezni katonai doktrínájának megfelelően a hadsereg egységeit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./ 1996. április 1.
A szenátus ápr. 1-jei ülésén Hajdú Gábor szenátor Iosif Gavril Chiuzbain igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989. decemberében hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt ért támadás, e támadók közül hányat ítéltek el, kivéve a Hargita és Kovászna megyei eseteket. További kérdése: hogyan véleményezték a zetelakiak ügyében beadott kegyelmi kérvényt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 2., 752. sz./ A román városokban ugyanis nem büntették meg a szekus épületek megrongálóit, illetve felgyújtóit. 1996. április 2.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményt adott ki. Ennek értelmében Virgil Magureanu és az RNEP-vezérkar találkozóján nem elemezték az RMDSZ tevékenységét, csupán helyes megvilágításba helyezték a március 15-re tervezett ünnepségeket. Nem szolgáltattak tehát információkat az RMDSZ-ről, hanem csak a rendezvények feltételezett felforgató potenciáljáról tárgyaltak. A közlemény hangsúlyozta: az RHSZ igazgatója nem tett olyan nyilatkozatot, hogy Románia területén magyar paramilitáris szervezetek működnének, és hogy a törvények lehetővé tennék a magyar irredentizmusnak bizonyos erdélyi területek elszigetelését, továbbá, hogy Magyarország bruttó hazai termékének 4 százalékát fordítaná a román állam aláaknázására, valamint, hogy a kuponokat bizonyos RMDSZ-ügynökségek Hargita és Kovászna megyébe irányítanák. /Nem Magureanu mondta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./1996. április 9.
Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./