udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1590 | 1591-1620 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2004. október 29.
A Romániai Székelyek Szövetsége (RSZSZ) megállapodást kötött a Nagy-Románia Párttal (NRP) Maros, Kovászna, Hargita, Szatmár és Arad megyékben, ahol az RSZSZ-nek területi szervezetei vannak, nyilatkozta Kiss Kálmán elnök, aki a Maros megyei NRP szenátusi listájának második helyén indul a választásokon. "Támogatni fogjuk C. V. Tudor államfőjelöltségét és az NRP parlamenti jelöltjeit", közölte az RSZSZ vezetője. /Zsák a foltját... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./ 2004. október 29.
Ferenczes István, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője és a Hargita Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy a Székelyföld szerkesztősége a lap indulásának évfordulójára készül, az első szám 1997. októberében jelent meg. A Székelyföld mellett a Moldovai Magyarság című csángó lapot is szerkesztik. A Székelyföld 80 példánnyal indult, ma már eljutottak a 2000-res példányszámig, s 900 állandó előfizetőjük van. A Kárpát-medencei folyóiratpiacon az első öt között tartják a folyóiratot számon. A Hargita Könyvkiadó először 2000 februárjában adta ki Kincses Emese Virrassz velem című könyvét, azóta 19 kiadványuk látott napvilágot. Ezek közül az egyik a Tündérkert – erdélyi költők gyermekverseinek antológiája. /László Miklós: A Székelyföld egykor és ma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 29./2004. október 30.
Parajdon szept. 25-én állították fel az Áprily-emlékművet. Kemény vaskő Kalonda egyik patakából – méltó társa Tamási Hargitán termett farkaslaki sziklájának –, dacos Áprily-verssorokkal (A zsoldos-kornak zsoldos-nóta kell /Költők, ha tudtok, adjatok neki.), a költő szelíd arcának reliefjével. Csíki Zoltán magyartanár, az Áprily Lajos Közművelődési Egylet elnöke tervei alapján Kopacz Imre csíkszeredai kőfaragó és Szabó János udvarhelyi szobrász készítette el. Az emlékmű az emlékház előtt áll. /Borbély László: Áprily-emlékmű Parajdon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 30./2004. november 3.
Az ortodox egyház negyedik templomot is építene Kovászán, a fürdővárosban. Az egyház elképzeléseiről a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök, Ioan Selejan már tárgyalt Zsuffa Levente polgármesterrel, de eddig semmilyen megegyezés nem született. /Bodor János: Három ortodox templom nem elég. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./ 2004. november 4.
Színt vallott a magyar kormánykoalíció két pártjának vezérkara, bejelentették, arra buzdítják szimpatizánsaikat, hogy szavazzanak nemmel a kettős állampolgárságról, illetve a kórházak privatizációjáról kiírt ügydöntő referendumon. Ez azt jelentené, hogy szívesen lemondanának rólunk, Magyarország határain kívülre szorított magyarokról, állapította meg cikkében Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője. Hiába érvel, bizonyít az ellenzék, a kettős állampolgárság nem jelentene többletkiadást a magyarországi adófizetőknek, a külföldi magyarság anyaországi exodusától sem kellene tartaniuk. A kormánypártok elzárkózása után következik a magyarországi választópolgárok vizsgája. December 5-én vizsgázik Magyarország népe. /Borbély László: Arcul csapnának. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./2004. november 5.
Október 27-én másodszor adták át a budapesti Hilton Szállóban a Szervátiusz Tibor és felesége, Klára asszony által 2003-ban, Szervátiusz Jenő születésének századik évfordulója alkalmából létesített Szervátiusz Jenő-díjat. A 2003-ban első alkalommal díjazott karcagi szobrászművész, Győrffy Sándort követően az idén Márton Árpádot illették ezzel a megbecsüléssel. Márton Árpád festőművész /sz. Gyergyóalfalu, 1940. okt. 6./ a hatvanas években lépett az erdélyi művészeti élet meghatározó személyiségei sorába. A hatvanas években, gyakorlatilag a magyarországi folyamattal egy időben Erdélyben is kezdetét veszi a művészet modernizációja. A megújulásnak természetesen Kolozsváron is vannak/voltak úttörői – például Szervátiusz Tibor, Tóth László festőművész vagy a Kolozsvári Grafikai Iskola olyan személyiségei, mint Feszt László, Cseh Gusztáv, Bardócz Lajos, Árkossy István és mások. A modernizáció első hullámában, a hatvanas években jött létre a marosvásárhelyi művésztelep, a második hullámban, a hetvenes évek első felében a Hargita Műhely, s az évtized végén a harmadik hullám avatta Sepsiszentgyörgyöt, Nagyváradot és Temesvárt az avantgárd mozgalmak kísérleti állomásaivá. A második hullámban érkezett Csíkszeredába Gaál András és Márton Árpád, s ezzel megindult a Hargita Műhely tevékenysége. /Banner Zoltán: Szervátiusz Jenő-díj Márton Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./2004. november 6.
A Népi Cselekvés (NCS) elvben támogatja a Székelyföld autonómiáját és a romániai magyarok kettős állampolgárságát, nyilatkozta Smaranda Enache, a párt alelnöke. Az Emil Constantinescu exállamfő vezette Népi Cselekvés az első román párt, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját. A párt Hargita és Kovászna megyei parlamenti listáinak minden helyén a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjei szerepelnek. Az MPSZ képviselőjelöltekkel szerepel az NCS Maros, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei listáin. /Constantinescuék támogatják Székelyföld autonómiáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2004. november 6.
A Hargita megyei Máréfalva helyi tanácsa és a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület a helység művelődési otthonában a falu szülötte, Balázs Imre festőművész alkotásaiból avat állandó kiállítást. Az ünnepség nov. 7-én lesz. Megnyitóbeszédet mond Banner Zoltán művészettörténész. /Balázs Imre-képtár Máréfalván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./2004. november 8.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai az RMDSZ kampánykörútja során a csíki településeken felléptek. A körút során bemutatkoznak az RMDSZ jelöltjei: Sógor Csaba szenátorjelölt, Kelemen Hunor és Korodi Attila képviselőjelöltek. Ráduly Róbert, a Csíki Területi RMDSZ elnöke elmondta: fontos az, hogy tudjuk értékelni, amit együtt megvalósítottunk. /(Daczó Dénes): Erdélyi táncok forgatagában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./2004. november 8.
A Bákó Megyei Levéltár a moldvai római katolikusokkal foglalkozó konferenciát szervezett. Vilica Munteanu igazgató sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a rendezvényen egyedül Varga Andrea budapesti kutató képviselte a magyar tudományosságot. Kallós Zoltánt és Pozsony Ferencet is meghívták, ők azonban nem tudtak eljönni. Gheorghe Hura prefektus írásban elküldött üzenetében a demokrácia megcsúfolásaként értelmezte, hogy akadnak olyanok is, akik magyarságukról akarják meggyőzni a csángókat. Rafael Chelaru bukaresti levéltári kutató arról értekezett, hogy miként változott a moldvai katolikusok jogi státusa az évszázadok során. Amint előadásából kiderült, egymást váltogatták azok az időszakok, amikor az ortodox vallásúakkal egyenrangúak, illetve hátrányosan megkülönböztetettek voltak. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője egy 1938-as rendeletet olvasott fel: egy csángó falu polgármestere a prefektus írásos utasítására hivatkozva elrendelte, hogy szigorúan büntessék meg azokat, akik nyilvános helyeken a romántól eltérő nyelven beszélnek. Gheorghe Bejan, a magukat románnak valló katolikusok érdekvédelmi szervezete, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kijelentette, a hatóságok hibát követtek el azzal, hogy megengedték a magyar nyelv tanítását a moldvai iskolákban. Ioan Lacatusu, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányi Központ vezetője pedig azáltal látta bizonyítottnak a csángók románságát, hogy a székely megyékbe áttelepedett moldvai római katolikusok többsége a magyar közegben is a román identitást választja. /Gazda Árpád: Meghaladott elméletek? Csángókonferencia Bákóban jelképes magyar részvétellel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./ 2004. november 8.
A Hargita Megyei Rendőrparancsnokság vezetősége együttműködési megállapodást kötött a Hajdú-Bihar megyei rendőrséggel a határon átnyúló bűnözés visszaszorításáról. /Román–magyar rendőrségi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./2004. november 8.
Második alkalommal rendezték meg a Csíkszentimrei Sokadalmi Falunapokat. A háromnapos ünnepség mottója: „Hogy összetartozzon, ami összetartozik". Volt gazdafórum, majd sportvetélkedők következtek, felavatták a Hargita Háló két évig ingyenes szélessávú internet első felhasználói helyiségét, hagyományőrző együttesek léptek fel, majd közös mulatsággal zárultak a falunapok rendezvényei. /Kristó Tibor: Hogy összetartozzon, ami összetartozik. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./2004. november 10.
Prefektusként is csak az RMDSZ programjában megfogalmazott autonómiatörekvéseket vállalom fel – szögezte le Dézsi Zoltán, a Hargita megye prefektusi jogkörét várhatóan két hónapig ellátó alprefektus. A Székely Nemzeti Tanács korábban szorgalmazta, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében a helyi tanácsok írjanak ki népszavazást annak a kérdésnek a megválaszolására: a lakosság az adott község, illetőleg megye lakosaként „akarja-e a Székelyföld mint autonóm területi közigazgatási egység sarkalatos törvény általi létrehozását” és az adott megye, illetve község „ezen területi közigazgatási egységhez tartozását”. Dézsi szerint ez a referendum csak a vonatkozó jogszabályok módosítása révén lehetséges; ha pedig mandátuma idején a Hargita megyei önkormányzatok mégis elfogadnának határozatot a népszavazás kiírására, a prefektúra jogászaira bízza azok törvényességének a megvizsgálását. Dézsi Zoltán azért vette át Hargita megye prefektusi hatáskörét, mert a tisztséget 2000 óta betöltő Mircea Dusa a kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben szenátori mandátumért indul. Dézsi Zoltán 1996-tól 2000-ig volt Hargita megye prefektusa. Mandátuma lejártát követően 2000 őszéig a megyei tanács alelnöke volt, majd Hargita megye alprefektusává nevezték ki. /Benkő Levente: Dézsi a jogászokra bízza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./ / Hargita Megye Prefektusi Hivatala a közigazgatási bíróság útján támadja meg, azokat a helyi tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazás kiírásáról szólnak. Előzőleg felszólították a gyergyóalfalvi, ditrói, gyergyócsomafalvi és gyergyóújfalvi tanácsokat, hogy sürgősen vonják vissza határozataikat, ezek ezt nem tették meg. /Bírósági úton a népszavazás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./2004. november 10.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) megdöbbenéssel és sajnálattal vette tudomásul a Magyar Hírlap magyarországi országos politikai napilap megszüntetését. A MÚRE szerint az újságírók tulajdonosi, vagy résztulajdonosi érdekérvényesítése teremtheti meg a független, kiegyensúlyozott és hiteles információszolgáltató sajtó lehetőségét, úgy ahogy az az erdélyi magyar sajtóban a megyei napilapok többsége és egyes hetilapok (pl. a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a Brassói Lapok) esetében történik. /Állásfoglalás a sajtószabadság mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2004. november 10.
Dudás Gyula a hargitai tájak szülötte, neve mégis immár végérvényesen Nagybányával fonódott össze. 1958-ban, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került Nagybányára, a festőfővárosba. Dudás Gyula festőként a klasszikus nagybányai hagyományok követője. A művész évtizedek óta készült kolozsvári egyéni kiállítására, s amikor egy évvel ezelőtt felrakta munkáit a Gy. Szabó Béla Galéria falára, a megnyitón súlyos szívbántalmai miatt nem vehetett részt. Erős szervezete legyőzte a kórt, 75. születésnapjára meglepheti magát egy újabb kiállítással. A nagybányai Teleki Magyar Házban nov. 12-én megnyíló tárlatán Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke mond köszöntőt. /Németh Júlia: Dudás Gyula 75 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2004. november 12.
A magyarországi testvérmegyék közgyűléseinek elnökeihez fordult nyílt levélben Hargita Megye Tanácsának vezetősége. Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Petres Sándor alelnökök rámutattak: megdöbbenéssel tapasztalják, hogy a magyarországi közéletben egyre gyakrabban fordulnak elő olyan vélekedések, amelyek arra buzdítják az ország polgárait, hogy a december 5-i népszavazáson nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságról rendelkező törvénykezdeményezést illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy a félmillió kezdeményező javaslatának népszavazás általi elvetése súlyos lelki traumát okozhat az önhibájukon kívül, Magyarország határain kívül rekedt – egyre fogyatkozó – magyar közösségeknek. /(Daczó Dénes): Levelek az IGENÉRT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2004. november 12.
A Szentmárton Napok nyitórendezvényeként vendégszerepelt nov. 10-én Csíkszentmártonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Csíki Területi RMDSZ karavánja keretében az együttes eddig tíz előadást tartott a csíki falvakban. Ráduly Róbert Területi RMDSZ elnök az RMDSZ politikusai nevében elnézést kért azért, hogy nem mindig úgy döntöttek a politikusok, ahogy azt elképzelték volna. Csíkkozmáson a helyi közösség erejéből felújított, modern kultúrotthonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fellépése is rendhagyó volt, hiszen a hangosító berendezés meghibásodása következtében a közönség a táncok mellett a népdalok szövegeit is élvezhette. Az előadáson az együttes tagjai rímbe is szedték gondolatikat: tulipánra sok stampilla/ kormányfő lesz Markó Béla. /(Daczó Dénes): „Tulipánra sok stampilla”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./2004. november 13.
Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: megdöbbentette néhány magyarországi kormánypárti vezető politikusnak az utóbbi időben a népszavazás kapcsán elhangzott kijelentése. Emiatt Hiller István magyar miniszter, MSZP-pártelnök sepsiszentgyörgyi látogatásán sem akart részt venni. Mégis úgy döntött, hogy személyesen, szóban fog tiltakozni. Végül is Hiller látogatása elmaradt. /Hecser Zoltán: A társadalomfejlesztésről, az együvé tartozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/2004. november 15.
Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön felavatták a volt munkaszolgálatos katonák emlékművét. A kőlap alakú emlékmű, szikláiba behatolni készülő ásó és csákány nyelét behálózó szögesdrót – Nagy Ödön munkája – jelzi a kényszer-munkatáborba sínylődő munkaszolgálatos katonák megpróbáltatásait. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke, illetve Bartos Sándor, a háromszéki alelnök köszönetüket fejezték ki az RMDSZ parlamenti frakciójának, kiemelten Németh Csaba szenátornak, aki éveken át Sógor Csaba hargitai szenátorral közösen küzdött azért, hogy a parlament törvényt fogadjon el a meghurcolt – igen gyakran megalázott – katonák erkölcsi és anyagi támogatásáért. Sepsiszentgyörgy az ország második olyan városa – Csíkszereda után – ahol emlékmű örökíti meg a kényszermunka-szolgálatos katonák áldozatvállalásait. /(Flóra Gábor): Munkaszolgálatos katonákra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./2004. november 16.
Közös sajtótájékoztatót tartottak nov. 15-én Csíkszeredában az RMDSZ csíki képviselőjelöltjei, Kelemen Hunor és Korodi Attila, valamint Sógor Csaba szenátorjelölt. Kelemen Hunor képviselőjelölt, a SZET elnöke elmondta: Budapesten, az Országgyűlés költségvetési, valamint külügyi bizottságának ülésén vett részt, ahol a határon túli szervezetek képviselőivel folytattak megbeszélést a magyar politikai pártok vezetői, a 2005-ös költségvetés-tervezet kapcsán. Kelemen Hunor, az RMDSZ képviselőjeként elmondta: a romániai magyar közösség szeretné, ha a határon túli magyar közösségeknek nyújtott támogatások nominális értékben legalább a 2004-es szinten maradnának a következő évben is. A 2005-ös magyar állami költségvetésben valamivel több mind 12 milliárd forint szerepel a határon túli közösségek támogatására. A következő évben 2 milliárd forintot kap a Sapientia Egyetem, az oktatási nevelési támogatásra 4,1 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, az Illyés Közalapítvány rendelkezésére pedig 900 millió forint áll. Kelemen Hunor beszámolt a MÁÉRT 8. üléséről is. A képviselő elmondta: az RMDSZ álláspontja a kettős állampolgárság kapcsán egyértelmű. Az Illyés Közalapítvány 5 millió forintos támogatásából az Iskola Alapítvány eddig 31 fénymásolót adományozott erdélyi iskoláknak, ugyanakkor a jó vételárnak köszönhetően további 13 fénymásolót sikerült beszerezniük. Ebből Hargita megyében további négy iskola, Kovászna megyében kettő, Maros megyében pedig három iskola kap fénymásolót. /(Daczó Dénes): 12 milliárd forint a határon túli közösségeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./2004. november 17.
Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője Kányádi Sándor versének aggódó, féltő sorait idézte a Magyar Állandó Értekezlet 8. ülése kapcsán: most sem kellünk sem itt, sem ott, „sem inde, sem unde". A ’80-as évek óta – akkor írta a költő A bujdosni sem tudó szegénylegény énekét – Erdélyben változott a helyzet, a nemzeti közösség jogainak érvényesítésében értek el eredményeket. Hát odaát kellünk-e? – tette fel a kérdést. A kettős állampolgárság lehetőségének törvénybe foglalását elutasító magyar kormánypárti reagálás ezt kérdésessé teszi. Továbbtart a riogatás. Akik tartanak a kettős állampolgárság következményeként esetleg előálló áttelepülési hullámtól, megfeledkeznek a határon kívülről érkezett munkaerő hasznáról, s nem utolsósorban a keresete után fizetendő adóról. „Egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla" – olvasható a Határon Túli Magyarok Hivatalának a MÁÉRT 8. ülésére kiadott dokumentum gyűjteményében. A MÁÉRT-en a kormány szülőföld-programot, új nemzetstratégiát hirdetve elzárkózott a kettős állampolgárság lehetőségétől. A határon túli magyar szervezetek képviselői, a magyarországi ellenzéki pártok mindvégig határozottan kiálltak a kettős állampolgárság mellett, álláspontjukat alternatív nyilatkozatban rögzítették. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el közös nyilatkozatként. Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, a népszavazás kezdeményezőjét be sem engedték az ülésre. Mádl Ferenc köztársasági elnök leszögezte: „Sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem". Befejező szavai: „Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot megosztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával." Orbán Viktor Fidesz-elnök bejelentette: november 27-re nagy népgyűlést terveznek, így erősítve a hitet a kétkedőkben, hogy minden magyar jó lelkiismerettel mondhasson igent a népszavazáson. /Borbély László: Kellünk vagy nem kellünk? Szavak és tettek ütközése a kettős állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./2004. november 19.
- Ahogyan a történelemben, úgy ma is minden magyarnak, minden székelynek össze kell fognia: november 28-án ugyanis önmagunkról, eredményeink megőrzéséről, a kettős állampolgárságról, Székelyföld autonómiájáról döntünk – hangsúlyozta nov. 18-án Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje székelyföldi kampánykörútjának első napján. Markó mintegy 8 megyét érintő, több hetes kampánykörútját folytatva az RMDSZ Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltjeinek társaságában számos székelyföldi település magyarságával találkozott. A székelyföldiek lelkesen fogadták a piros-fehér-zöld RMDSZ-lobogót, és a magyarság egységét jelképező RMDSZ ernyőt. – Az RMDSZ üzenete: Székelyföld, Erdély fellendítése – hangsúlyozták az RMDSZ vezetői a Székelykeresztúron tartott választási fórumon. /(Csernik Attila): RMDSZ-karaván a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./2004. november 20.
Mi magyarok szidjuk milliomosainkat, írta Sike Lajos. Egyik „ellenzéki" ismerőse azt mondta: Verestóy Attila már a fél Székelyudvarhelyt megvette. Az újságíró Verestóy védelmére kelt. Verestóy a mozgóurnás előválasztáson újfent első helyre kerül a Hargita megyei szenátori listán. Talán mégis van valami olyasmi Verestóy Attilában, ami sokaknak rokonszenves, érvelt Sike. Hozzátette: Pécsi Ferenc parlamenti képviselő több román újságban feljelentett néhány magyar újgazdagot, korrupcióval vádolta meg őket. Azonban konkrétumokat nem tudott feltálalni. „Mérgében átpártolt az MPSZ-hez, ahonnan az őszön Szász Jenő kirúgta. Alkalmasint azért, mert az ilyen feljelentéseket magának sajátította ki, hogy övé legyen a babér” – írta Sike Lajos. /Sike Lajos: Sárga irigység. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./2004. november 22.
Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje beszédet mondott a Csíkszeredában rendezett választási fórumon. – Minden magyar felelős minden magyarért. Csíkszereda felelős Szatmárnémetiért, Vajdahunyad Gyergyószentmiklósért, minden székely minden székelyért, és minden magyar minden magyarért. Az összefogás a garanciája annak is, hogy a kettős állampolgárságot itt Romániában is el tudjuk fogadtatni – mondta Markó Béla. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere mutatta be az RMDSZ Hargita megyei szenátor- és képviselő-jelöltjeit: Verestóy Attilát, Sógor Csabát, Korodi Attilát, Becsek Garda Dezső Kálmánt, Kelemen Hunort, Antal Istvánt és Asztalos Ferencet. /Markó Béla székelyföldi kampánykörútja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2004. november 22.
Első alkalommal szervezte meg nov. 20-án a Hargita megyei önkormányzat a civil szervezetek konferenciáját, melyet Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke nyitott meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözölte a kezdeményezést. A konferencián előadások hangzottak el a környezetvédelemről, a politika és a civil szféra együttműködéséről, az EU-elvárásokról a civil szférával szemben, a közösségfejlesztésről, a kihívásokról stb. /Szüszer-Nagy Róbert: Civil szervezetek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2004. november 22.
Csíkszereda is megtartotta (ötödízben) immár hagyományos csángó rendezvényeit. Ádám Gyula fotóművész nyolcvanas években készült csángóföldi felvételei sorakoztak a falakon. Fellépett egy csángó zenei kórus, a Borsika gyermektáncegyüttes csángó produkcióját eredeti klézsei muzsika kísérte, Ferenczes István, a Székelyföld, a Moldvai Magyarság főszerkesztője, illetve a Hargita Kiadóhivatal igazgatója tartott könyvszemlét, bemutatta a legújabb, csángó vonatkozású kiadványok jelenlévő szerzőit (Domokos Máriát, a 4 CD-ből álló gazdag moldvai és bukovinai csángó népzenei gyűjteményt; Halász Pétert, aki új kötetét hozta el, amelynek külön érdekessége, hogy tartalmazza mindhárom csángóföldi útjának izgalmas, dokumentumértékű naplóját; Kovács Lászlót és Nagy Zoltánt, akik Moldovai magyarok címmel képes albumban, mutatták be felfedező útjaik hozadékát; Csoma Gergely szobrászt, aki fotóalbumát ajánlotta a közönségnek, elmondta, hogy nov. 21-én Pusztinára készül, hogy az általa ott megfaragott Szent István szobrot felszenteljék.) A kerekasztal-beszélgetésen Borbáth Erzsébet beszélt a Moldvába hazatérő fiatal csángó értelmiségiek sorsvállalásáról. Akik visszatérnek, a mindennapi nehézségek alatt elbizonytalanodnak. A csángó-ügyre szánt különféle támogatások felhasználási módja indulatokat váltott ki. /Cseke Gábor: Csángó napok – csángó bajok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2004. november 22.
Nov. 20-án Kolozsváron tartotta közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD). Kötő József, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke az eddigi munka elismeréseként, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttman Mihálynak Kájoni-emlékplakettet nyújtott át. Az RMD elnöke, Guttman Emese beszámolójában részletesen kitért tevékenységük minden vonzatára. Az RMD jövő évi munkatervét Bartók Béla halálának 50. és Farkas Ferenc születésének 100. évfordulója határozza meg. Az elnöki beszámolót két előadás követte a gregorián énekekről és az egyházzenei kultúra ápolásáról, majd Kelemen Antal, a fúvószene-szövetség vezetője, az utóbbi tíz év mérlegét ismertette. Jelenleg öt megyében (Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Brassó) működik fúvószene-együttes, és több a szakember, mint egy évtizede. A vezető szerepet a háromszéki együttesek (Uzonban, Kézdivásárhelyen, Barátoson és Rétyen) játsszák, de Hargitában 25 településen alakult (újjá) hasonló gárda. A közgyűlésen díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérteket: dr. Almási István néprajztudóst, Vizsnay Csaba zenetanárt, a nagykárolyi Katolikus Líceum igazgatóját, Gáspár Attila zenetanárt, zilahi karnagyot, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, a Kolozsmonostori Református Énekkar karnagyát, és Cacu Mirceát, a bélteki és mezőpetri fúvószenekar karnagyát. /Ördög I. Béla : "Teremtsük meg az éneklő Erdélyt". A Romániai Magyar Dalosszövetség ünnepi közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./2004. november 25.
Nov. 23-án ünnepélyes keretek között avatták fel több alcsíki és felcsíki településen a Hargita Hálót, amely lehetővé teszi a csíki településeken a szélessávú internet szolgáltatást. Az ünnepélyes átadás első állomása Kozmáson, a helyi Teleházban volt, ahol a jelenlévők a karcfalvi Teleházban történteket is figyelemmel követhették, az internetes közvetítés segítségével. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium 10 millió forinttal támogatta a beruházás megvalósítását. /(Daczó Dénes): /Hamuban sült pogácsa helyett internet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2004. november 29.
Egy órával az urnák zárása előtt Verestóy Attila, az RMDSZ Hargita megyei szenátorjelöltje megjelent a székelyudvarhelyi Digital3 kábeltévé adásában, és a szavazáson való részvételre buzdította a városlakókat. Nagy Mária Terézia, a Népi Akció képviselőjelöltje alig húsz perccel ezt követően faxüzenetben jelezte a megyei választási irodának az esetet. /Választási törvényt sértett az RMDSZ Székelyudvarhelyen? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./2004. november 30.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ várhatóan elveszíti a Hargita megyei ötödik képviselői helyet, amit 1992 óta először ismét valamelyik román párt jelöltje fog betölteni. Takács szerint ezt az RMDSZ ellenes kampánnyal, a székelyföldi politikai félretájékoztatással sikerült elérni. Takács szerint a román pártok érdekeit kiszolgáló Magyar Polgári Szövetség hatékony média és magyarországi politikai támogatása miatt a román pártok nagy valószínűséggel előre fognak törni Szatmár, Bihar, Maros, Hargita megyében, de Kovásznát sem lehet kizárni. Az RMDSZ-nek elsősorban saját álláspontját kell körvonalaznia függetlenül attól, milyen választási eredmények születnek, szögezte le. /Borbély Tamás: Székelyföldön is előre törhetnek a román pártok. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./