udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 1711-1740 | 1741-1770 | 1771-1800 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2005. június 10.
Emelővel felszerelt mikrobuszt kapott adományban a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete. Fikó Csaba, az egyesület elnöke elmondta: Mátéffy Mária francia szakos tanárnő közvetítésével Svájcból sikerült beszerezni a mikrobuszt. /(Daczó Dénes): Svájci segítség a mozgássérülteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2005. június 11.
Márton Árpád képei július végéig láthatók a budapesti Vármegye Galériában. A Gyergyóból elszármazott csíkszeredai művész a magyarországi alkotótáborok állandó vendége. A hatvanas éveit taposó Márton Árpád a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festőszakán szerzett diplomájával a Csíki-medence kulturális életének egyik lelkes alakítója lett. Előbb alelnöke, majd elnöke lett a Romániai Képzőművészek Országos Szövetsége Hargita megyei filiáléjának. Márton Árpád 1990-ben elnyerte Budapesten a Szülőföldem, Erdély elnevezésű pályázat első díját. 1993-ban a Magyarok Világszövetsége által alapított Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társaságának vezetőségi tagja lett, 2000-ben Boromisza Tibor-díjat, tavaly pedig Szervátiusz Jenő-díjat kapott. /Wagner István: A Székelyföld piktora. Márton Árpád a Vármegye Galériában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./2005. június 14.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes Bukarestben tájékoztatta a jelen levő Hargita és Kovászna megyei magánerdészeti hivatalok, valamint a közbirtokosságok vezetőit: az elmúlt kormányülésen ő maga kérte, hogy az erdészetek engedélyezésére és működésére vonatkozó rendeletekre vonatkozó határozattervezetet halasszák egy következő alkalomra, ameddig sikerül konszenzust kialakítani arról. A megbeszélésen Tamás Sándor képviselő jelezte, hogy az általuk benyújtott módosító javaslatok nagy része bekerült a tulajdontörvényt módosító csomagba. A közbirtokossági erdők eladhatóságával kapcsolatban Markó Béla nyomatékosította az RMDSZ álláspontját: a szövetség nem ért egyet a közbirtokossági erdők eladásával. /Közbirtokosságok vezetői Markó Bélánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./2005. június 14.
Az árvíz első áldozata Torontálkeresztes volt. A szerb határ közelében levő falu most már traktorral vagy teherautóval megközelíthető. Néhol a jármű lépcsőjét is ellepi a víz. Április 20-án törte át a folyó a jobb parton a töltést, 21-én már elöntötte az úgynevezett Újfalut, később az egész települést bekerítette, csak a magasabban fekvő központ, a templom környéke maradt szárazon. Sokáig csak római katolikus magyarok lakták a falut, 1951–52-ben 1200 volt a lélekszám, de akkor mintegy hetven család elköltözött, és a helyükre románokat telepítettek. A mostani árvíz előtt 226 lakóépület állt a faluban, 522 lakosa volt Torontálkeresztesnek, ebből 350 magyar. Hatvan ház már összedőlt, és legalább ugyanennyi még össze fog omlani. Két ház kivételével mindegyikben volt vezetékes víz, szinte mindenki építtetett magának fürdőszobát, tehát a település viszonylag tehetős – volt. A többség nem akarja elhagyni Keresztest. Az elmúlt időben segélyszállítmányokat kaptak. “Kovászna, Hargita és Maros megyéből sok adomány érkezett, olyanok is küldtek, akik talán nálunk is szegényebbek. Nagyon megható leveleket írtak, sajnos, nem tudtunk mindegyikre válaszolni, de valahogy szeretnénk megköszönni a támogatást és a bátorítást” – mondta a tanácsos. Az utcák már szárazak, de a kertekben még áll a víz, az újjáépítésnek nem lehet nekifogni. /Pataky Lehel Zsolt: Özönvíz után Torontálkeresztesen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./2005. június 17.
Adrian Casunean-Vlad volt prefektus kifejtette, nem hiszi, hogy leváltanák György Ervin jelenlegi háromszéki prefektust, ha nem óvja meg a készülő mikrorégiós társulás jogi személyiséggé válását, merthogy ,,ennél nagyobb törvénytelenséget is elnéznének neki”. Casunean, ,,román nevű, magyar identitású” személyeknek nevezte Gabriel Andreescut és Smaranda Enachet, előbbit minapi cikkéért, melyben elítélően írt arról, ahogy a román állam anyagi javakkal, ingatlanokkal halmozza el a Hargita–Kovászna megyei ortodox püspökséget, mely Andreescu szerint az ún. román civil szervezetekkel együtt csak azért ,,csap akkora zajt”, hogy újabb javakhoz jusson, miközben ,,megfertőzi” e megyék közéletét. /(b. kovács): Casunean nem tágít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./2005. június 18.
Vendégházat, szimbolikus követséget avatott Steiner Pál, Budapest V. kerületének polgármestere június 17-én Torockón. A múlt századi épületet, amely teljesen romos állapotban került a tulajdonukba, a budapesti önkormányzat erdélyi falumentő programjának keretében vásárolta meg, és állíttatta helyre. A kolozsvári Transsylvania Trust Alapítvány által felújított épület újabb ékkő a műemlékértékű, sajátos torockói építési stílusjegyeket őrző házak sorában. Budapest Belváros-Lipótváros önkormányzata csaknem egy évtizede indította falumentő programjait a két testvértelepülésen, az aranyosszéki Torockón és a székelyföldi Énlakán. Az V. kerület önkormányzata 1996-ban döntött úgy: jelentős anyagi támogatással kíván hozzájárulni a két erdélyi település építészeti hagyatékának megmentéséhez, megőrzéséhez. A testület évente átlagban 140 torockói ingatlan tulajdonosának juttat karbantartási támogatást azzal a feltétellel, hogy a házak építési és utcaképi elemeit nem változtatják meg. Az eseményen jelen volt dr. Román András is Budapestről, az erdélyi faluvédő program megálmodója. A másik testvértelepülés is népes küldöttséggel képviseltetette magát Hajdó István gyergyói főesperes, Dézsi Zoltán, Hargita megyei alprefektus, és Garda Dezső, Hargita megyei képviselő, személyében. /Sz. K.: Budapesti önkormányzati „kirendeltség” Torockón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2005. június 20.
A két székelyföldi megye mindeddig csupán egyetlen projektet állított össze, a Borvíz útja elnevezésűt. Könnyen lehet azonban, hogy Kovászna és Hargita megye közös programjából sem lesz semmi, miután a Kovászna megyeiek által összeállított és elnyert projektet Hargita megyeiek nem támogatják, jelezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A Borvíz útja elnevezésű projekttel az eredeti elképzelések szerint a három székely megye rukkolt elő, Maros megye azonban időközben kiszállt, Hargita megye pedig átengedte a kezdeményezést a háromszékieknek. Végül a pályázatot a Kovászna Megyei Tanács készítette el. A 8,5 millió eurós terv tíz háromszéki és hat Hargita megyei „borvizes” település infrastrukturális fejlesztését, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Sepsibükszád útvonal korszerűsítését irányozza elő. A döntésnél meglepő módon a Hargita megyei küldöttség tagjai testületileg a terv ellen szavaztak. „Takács Csaba téved, mi nem a Borvíz útja ellen szavaztunk Gyulafehérváron, hanem a teljes, harmincas projektlista értékelése ellen. Egyéb, Hargita megyei illetőségű pályázatokat elutasítottak, vagy hátrányosabban rangsoroltak, mint megérdemelnék: ezt kifogásoltuk” – nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. /Salamon Márton László: Hargita–Kovászna-ellentét a közös fejlesztési projekt ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./2005. június 22.
Országszerte összesen 12 976 magyar nyolcadikos vizsgázott június 21-én anyanyelvéből, rajtuk kívül pedig még 1162 német, 75 szlovák, 28 szerb és 20 ukrán nemzetiségű diák „kisérettségizett”. Dáné Szilárd Hargita megyei magyar szakos tanfelügyelő szerint a tételek közepes nehézségűek voltak. A diákok szövegértési és szövegértelmezési képességeit Balassi Bálint Egy katonaének című műve egy részletének alapján mérték le, illetve tesztelték nyelvi ismereteiket is. Országszerte 279 332 végzős „kisérettségizik”. /Bálint B. Eszter, D. Balázs Ildikó: Balassiból „kisérettségiztek” a nyolcadikos magyar diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 22.
Az új lej bevezetéséről június 13-án 30 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek Sepsiszentgyörgyre. A Kovászna megyei prefektúrán azonban csak június 20-án, kezdték szétosztani a népszerűsítő anyagot. Nicolae Carlanescu, a prefektúra jegyzője elmondta, azért késett a prospektusok terjesztésével, mert az elmúlt héten Bukarestben tartózkodott. Az elmúlt hónapban a román nyelvű szórólapok és plakátok megérkeztek, azokat szétosztották. Hargita megyébe június elején 22 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek. Maros megyébe 1560 darab magyar nyelvű szórólap érkezett. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó jónak nevezte a tájékoztatási kampányt. /Elsikkadt a tájékoztatási kampány? = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 23.
Hargita megye Tanácsa, a magyar Országgyűlés Alkotmány és Igazságügyi Bizottsága, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a romániai Kisebbségi Hivatal közös szervezésében rendezik meg a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű diákszemináriumot, július 3-9 között Tusnádfürdőn. /Diákszeminárium Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./2005. június 24.
Elutasították a Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma tagszervezetei a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) gyergyói szervezete párbeszédfelhívását. A fórum úgy értékelte, nem folytat párbeszédet alkotmányellenes témákról, a területi autonómia kérdésének „meddő vitája felesleges időveszteség” lenne. /Sarány István: Az autonómiáról nem folytatnak párbeszédet. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./2005. június 27.
Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya által Tusnádfürdőn június 25-én szervezett Turizmus a Székelyföldön elnevezésű konferencián több mint száz önkormányzati tisztségviselő, szakember és vállalkozó vett részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácsalelnök, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök tartott előadást. A konferencia célja volt az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködésének feltérképezése. Elhangzott többek között Nagy Benedek, a Sapientia – EMTE munkatársának Az önkormányzatok szerepe Székelyföldön a települések marketing-tevékenységében, továbbá Horváth Alpár a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett kara tanársegédjének A turizmus területi tervezésének szemléleti kérdései című előadása. Az előadók között anyaországiak is voltak. Végül a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el Székelyföld turizmusa fejlesztésére vonatkozóan. /Hecser Zoltán: Turizmus a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./2005. június 27.
Június 25-én Gelencén, a műemlék templomban ünnepi szentmisével kezdődtek az idei falunapok. A helybeli zenekar szórakoztató műsora után a szabadtéri színpadon a Hargita megyei Csíkcsicsó nyolc éve alakult, Vadvirágok nevű gyermek-táncegyüttese lépett fel, majd céllövő-, favágó- és tokányfőzőversenyre került sor. A legnagyobb tömegsikernek a szamárnyergelés örvendett. /Iochom István: Falunapok Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./2005. június 28.
Június 27-én megkezdődött az érettségi vizsgaidőszaka. Hargita megyében 5629-en iratkoztak be a vizsgákra, tíz központban folynak a vizsgák. /Megkezdődött az érettségi. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./2005. június 28.
Az országos átlaggal megegyezik a Hargita megyei nyolcadikos diákok záróvizsgájának eredménye. A 72,8 százalékos átmenési arány valamivel gyengébb, mint a tavalyi. A megóvott dolgozatokat most javítják újra Marosvásárhelyen. Románból 350 dolgozat jegyét óvták meg, magyarból 67-et, matematikából 45-öt. A román írásbelin születtek a leggyengébb eredmények. A záróvizsgára 4066 diák iratkozott be, közülük 112-en nem jelentek meg a vizsgán. A 3954 megjelent vizsgázó közül 2880-an értek el átmenőjegyet, 1074-nek nem sikerült a záróvizsgája. /Takács Éva: Románból óvtak a legtöbben. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./2005. június 30.
Korszerű felszerelés – hat számítógép, képolvasó, CD-író, digitális fényképezőgép, nyomtató, internet-hozzáférés biztosítja a teleházak céljait Csíkmadarason is, melyek közül a legfontosabb, hogy lehetőséget nyújt az információszerzésre, -továbbításra. A Csík Terület Ifjúsági Tanácsa által létrehozott HargitaHáló-projekt keretében részesülnek a szélessávú internet-hozzáférés előnyeiben. Egyelőre két évre szól a szerződés az ingyenes használatról. /Teleházat avattak Csíkmadarason. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./2005. július 1.
Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya CD-n megjelentette az erdélyi megyék műemlékeinek jegyzékét, a Hivatalos Közlöny melléklete alapján. Hargita megye műemlékeinek jegyzéke 687 objektumot tartalmaz. Jó lenne, ha magyarul is rendelkezésre állna a jegyzék, de erre sem a listát összeállító megyei műemlékvédők, sem pedig a CD-t megjelentető RMDSZ-főosztály munkatársai nem gondoltak. /Borbély László: Műemlékek jegyzéke. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./2005. július 1.
1974 szeptemberében Parajdon szervezték meg az első fúvószenekari találkozót, hasonló rendezvényeket azóta szerveznek Erdély egész területén. Hargita megyében a parajdi és a székelykeresztúri a legjelentősebb. Székelykeresztúron az idei találkozó június 26-án a zenekarok és mazsorettcsoportjaik zenés felvonulásával kezdődött. Uzon zenekara a múlt század közepén alakult, de a mostani 30 tagú formáció csak 9 éve tevékenykedik. 1910-ben alakult a barátosi zenekar, Keresztúron most 27 taggal szerepeltek. A fehéregyháziak zenekara 1931-ben alakult, az új formáció 1992-ben, a mostani találkozóra eljöttek. Az agyagfalvi zenekar 1996-ban alakult, és az egyesület keretében tevékenykedik. 2000-ben felvette az Udvarhelyszéki Zenekar nevet. Kápolnásfaluban 1935-ben alakult zenekar, de 1965–80 között nem tevékenykedett. 1980-ban alakult újra, most is jelen voltak. A rendezvény szervezője, a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar, 1895-ben alakult. /László Miklós: XXIV. Nemzetközi fúvóstalálkozó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./2005. július 5.
Július 4-én kezdődött a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által a Hargita megyei Tusnádfürdőn szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diáktábor. Előadást tartott Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, valamint Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Veress úgy ítélte meg, hogy az önkormányzati jogharmonizáció terén Románia nagyvonalakban teljesíti az uniós elvárásokat. A kisebbségi törvénytervezetről szóló tusnádfürdői előadásában, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár megjegyezte, jelenleg is akadnak olyan kormánykoalíciós politikusok, akik megpróbálják megakadályozni az érdekvédelmi szervezet célkitűzéseit. /K. O.: Elkezdődött a MIÉRT diákszeminárium Tusnádfürdőn. Mona Musca a kormánykoalíció Pruteanuja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Nem a Tusványos ellentábora kíván lenni a Tusnádon megkezdődött, az RMDSZ mellett működő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) által szervezett diákszeminárium – szögezte le Borboly Csaba szervező, a Hargita megyei tanács alelnöke. Ezen a héten Tusnádon megfordulnak az RMDSZ vezetői, Magyarországról a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó, illetve integrációs szakemberek érkeznek. /Farkas Réka: Nem ellen-Tusványos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./2005. július 5.
Olvasói levél panaszolta el, hogy az illető június 27-én, zuhogó esőben felszállt a Borszékről Marosvásárhelyre tartó mikrobuszra. Magyarul szólt a mellette állóhoz. Erre a kalauz rákiáltott: ne beszéljen magyarul, mert leszállít a buszról. Borszék lakóinak több mint 80%-a magyar nemzetiségű, s a mikrobusz is Hargita megyében állomásozott. Az illető megkérdezte, miért nem függeszti ki írásban ezt a tilalmat. Erre a sofőr kijelentette: azonnal szálljon le. Le kellett szállnia, megalázottan. /Takács Auróra, marosvásárhelyi lakos: Leszállítottak a buszról, mert magyarul beszéltem. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./2005. július 5.
Július 2-a óta zajlik több felcsíki településen a hagyományőrző gyermektábor. Szervezői a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Tiszta Forrás Alapítvány, a Pántlika Egyesület és a Csíki Gyermekek Egyesület. Csíkmadaras, Csíkdánfalva és Csíkkarcfalva–Jenőfalva művelődési intézményei, önkormányzatai és nem utolsósorban a székelyföldi és magyarországi gyermekeket fogadó helyi családok támogatják a szervezők munkáját. /II. Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./2005. július 5.
Július 3-án Homoródszentmártonban rendezték meg a tizenkettedik Nyíres-fesztivált. A rendezvény támogatója a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központja, a Cygnius Alapítvány, valamint a helyi polgármesteri hivatal. A seregszemlét a homoródszentpáli László Gyula Általános Iskola Csalóka Péter színjátszó csoportja nyitotta meg. A fesztivál végén felléptek a szentmártoni nyugdíjasklub műkedvelői. /Fekete B. Zoltán: Nyíres-fesztivál: műkedvelők seregszemléje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./2005. július 7.
Milyen volt a Hargita megyei RMDSZ-képviselők és -szenátorok parlamenti tevékenysége 2005. február 1.–június 30. között? Garda Dezső képviselő szerint tevékenységüknek három alapvető fokmérője van: parlamenti beszédek száma, törvénykezdeményezések száma és az interpellációk száma. Ezek alapján a honatyánk tevékenységének mérlege: Parlamenti beszédek száma – Törvénykezdeményezések száma – Interpellációk, kérdések száma Kelemen Hunor, képviselő – Csíkszereda, Hargita megye 8 – 1 – 0; Sógor Csaba, szenátor – Csíkszereda, Hargita megye 2 – 3 – 2; Antal István, képviselő – Székelyudvarhely, Hargita megye 8 – 0 – 0; Asztalos Ferenc, képviselő –Székelyudvarhely; Hargita megye 3 – 0 – 0; Dr. Verestóy Attila, szenátor –Székelyudvarhely, Hargita megye 0 – 0 – 0; Dr. Becsek Garda Dezső képviselő – Gyergyószentmiklós; Hargita megye 19 – 10 – 13 /Beszédek, törvénykezdeményezések, interpellációk. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./2005. július 12.
Július 11-én elkezdődött marosfői nyári szabadegyetem „A határokon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás” címmel. A Hargita és Kovászna Megyei Európai Tanulmányok Központja, valamint a Határon Túli Románok Alapítványa nyolcadik alkalommal szervezte meg tanácskozását. Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke előadásában felrótta a hazai politikusoknak, hogy felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz, a román állam nem állt ki határozottan az ország határain kívül élő románok jogfosztása ellen. „Bulgáriában a román iskolákat felszámolás veszélyezteti, mivel az itt oktató pedagógusok már fél éve nem kaptak fizetést. A Vajdaságban elárverezik a román közösségek javait, Szerbia-Montenegróban pedig arra is volt már példa, hogy a szerb rendőrség román ortodox misét akadályozott meg.” – mondta Eugen Popescu. A szabadegyetemen mintegy százan vesznek részt a szomszédos országokból, illetve az Egyesült Államokból. /D. Balázs Ildikó: Románia megfeledkezett a határon túli románokról? = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./2005. július 13.
Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./2005. július 15.
Július 14-én Újtusnádon okozott károkat az árvíz. A többi árvíz sújtotta településen, Gyergyóhollótól Gyimesközéplokig emberek százai dolgoznak az elárasztott portákon, igyekeznek a hordalékot kitakarítani a házakból, az udvarokból. Helyenként továbbra is gondot okoz az ivóvíz hiánya. Zsögödön a Kisvár alatt az Olt szélessége meghaladta a száz métert. Hargita megyében 30 helységet érintett az árvíz. Elöntött 51 házat, amiből hét tönkrement. Öt helységet elvágott a külvilágtól. Összesen 1312 gazdaságot, 5627 hektár termőföldet, 984 kutat lepett el a víz. A vonatok továbbra sem közlekednek Az árvíz 44 pallót és három hidat teljes egészében lerombolt. /Szüszer-Nagy Róbert: Vonul az ár lefele a folyókon. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./2005. július 18.
- Az RMDSZ kormányzati eszközeit is latba vetve minden segítséget megad az árvíz sújtotta székelyföldi közösségek számára az áradások okozta károk mihamarabbi felszámolása érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes székelyföldi körútján, mely során Borbély László miniszterrel, a megye szenátoraival, képviselőivel, valamint a helyi és megyei önkormányzat vezetőivel több árvízkárokat szenvedett települést látogatott meg. Maroshévízen egész sor házat öntött el a víz, az utcát közel egy kilométeres szakaszon valóságos folyómederré változtatva. Az utat, a házak és a gyaloghidak helyreállításához az RMDSZ támogatását kérik. Hargita megye 26 településén 85 lakást tett tönkre az árvíz. Legtöbbet, 33-at Gyergyótölgyesen. Madéfalván a Zöld Péter Iskola került víz alá. Dánfalván két és fél kilométeres útszakaszt és két hidat vitt el a víz, mintegy 50 házat pedig elöntött. Az RMDSZ-vezetők végül a Hargita megyei önkormányzat épületében találkoztak az árvíz sújtotta települések polgármestereivel, akik ismertették az áradások által okozott károkat, valamint a szükséges intézkedéseket. /Kárfelmérés Hargita megyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./2005. július 18.
A határon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás című, egyhetes rendezvényen, a román civil szervezetek marosfői szabadegyetemén megállapították, hogy a hazai politikusok felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz. A meghívott politikusok közül senki sem jelent meg. A román közösségek képviselői javasolták, hogy a Határon Túli Románok Főosztálya a mindenkori államelnök közvetlen fennhatósága alá kerüljön. A zárónap fő témája a Székelyföldön élő románok helyzete volt; a zárónyilatkozatban az aláírók egy jogszabály kidolgozását kérték a Hargita és Kovászna megyében élő román anyanyelvűek védelmére. /D. Balázs Ildikó: Panasz határon innen és túl. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./2005. július 19.
Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában kiállt az idősebb nemzedék jogai mellett. A Romániában 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között hatalmon lévő rendszerek által etnikai okokból üldözött személyek kárpótlására vonatkozó törvényt még öt évvel az életbelépése után sem alkalmazzák megfelelően. A jogszabállyal orvosolni akarták a romániai nemzeti kisebbségek által elszenvedett jogsérelmeket. Jelenleg Maros, Hargita és Kovászna megye kivételével Erdély többi vidékén a jogszabályt eltorzítva értelmezik. Például a gyulafehérvári, hunyadi, brassói és kolozsvári megyei pénztárak – az országos nyugdíjpénztár értelmezése alapján – elutasítják a magyar nemzetiségűek kérelmeit, arra hivatkozva, hogy 1944. szeptember 1-jén az 1627-es számú törvényerejű rendelet eltörölt minden etnikai üldözésre vonatkozó diszkriminatív törvényt. Ha ez így lenne, mivel magyarázható az, hogy 1944. november 3-án, tehát két hónappal a törvényerejű rendelet megjelenése után, a Hivatalos Közlönyben megjelent az internáló táborok létrehozására és működésére vonatkozó szabályzat? Ezekbe a lágerekbe az észak-erdélyi magyar és német kisebbségeket internálták. Nem alkalmazzák a törvényt a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekültekre sem. Ezzel szemben a megyei nyugdíjpénztárak minden további nélkül helyet adnak az Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekült román nemzetiségűek kérelmeinek. /Román Győző: Kerekes Károly képviselő pontosít: Ki az etnikai üldözött? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./2005. július 19.
Becslések szerint évente 250–300 ezerre tehető az Erdélyben nyaraló magyarországi turisták száma. Többségük szervezett utazás keretében látogat ide, de egyre több a bakancsos turista is. A falusi turizmus vendéglátóit a „margarétás házak” hálózata fogja össze. A turistaszezonban szombatonként Hargita megyei rendszámú autóbusz várja az utasokat a budapesti Déli-pályaudvarnál. Utasai Erdélyország és Székelyföld egy-egy karéjával ismerkedhetnek meg a „7 nap/6 éjszaka” jelzésű túra során. A falusi vendéglátás Erdélyben is kiépült hálózatának köszönhetően egy hét – autóbuszos utazással, félpanzióval – ötvenezer forint alatt kihozható! /Juhani Nagy János (MTI-Press): Margarétás erdélyi vendéglátás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./