udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 1831-1860 | 1861-1890 | 1891-1920 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2005. november 10.
A Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség felbontotta munkaszerződését annak a csendőrnek, akit a hét végén személygépkocsijával a városon kívüli helyre szállított egy gyergyószentmiklósi lányt, és ott magára hagyta. /Menesztették állásából a csendőrt. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./ Előzmény: Bajna György: Megalázva, mert nem beszélt románul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov.7./2005. november 10.
A Hargita Megyei Törvényszék visszaküldte a nyomozati szakaszba a halált okozó testi sértéssel vádolt Ioan Barsan dossziéját. A Suba Jánosként ismert gyimesbükki vállalkozónak esélye nyílik arra, hogy börtönbüntetés nélkül megússza a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasának halálra verését. A diszkóverekedés áldozatának, Szentes Szilárdnak az édesanyja elmondta, az ügyvéd felvetette, hogy lépjenek vissza, mert lehetetlen egy egész rendszerrel szemben pert nyerni. A Krónika tavaly januárban tényfeltáró riportban fedte fel a Gyimesek völgyét rettegésben tartó Suba-klán féléves botránykrónikáját. 2003. június 4-én Suba Viorel (Viorel Barsan) fényes nappal a nyílt utcán tépte ki autójából, és verte el a csíkszeredai Albert Ernőt úgy, hogy az áldozat koponyatörést szenvedett. Bő két héttel később Hajnal Andrást, az ügy szemtanúját hívta ki a diszkóból volt osztálytársa, Suba Bokor (Bucur Barsan), hogy a folyosón leüssék. A Subák három héttel később Antal Andrást gázolták el, és hagyták magatehetetlenül az út szélén. Augusztus 3-án az egyik Suba unokatestvér, Petru Neagu a sorkatonai szolgálatból hazalátogató Ráduly József fején tört szét egy üveget. A fiatalembert a marosvásárhelyi idegsebészeten elvégzett két agyműtét között hónapokig nem tudott megszólalni. Egy szeptember 28-i lakodalmon a vőlegény öccsét késelték meg, karácsony második napján pedig Főcze Lászlónak törtek szét üveget a fején. A felsorolt ügyek egyike miatt sem vonták felelősségre a tetteseket. A diszkóverekedés áldozata belehalt a sérüléseibe. Suba Jánost csak március derekán vették őrizetbe. Az alapfokon eljáró Hargita Megyei Törvényszéknek másfél év sem volt elég hogy pontot tegyen az ügy végére. Az eltelt idő alatt pedig Suba aratta győzelmeit. Ez év júniusában Bukarestben a legmagasabb szintű törvényszéki orvosi tanács enyhítő körülményeket fogalmazott meg. Megerősítette ugyan, hogy a halál erőszakos volt, és ok-okozati viszony áll fenn az áldozat sérülései és a halál között, de arra a következtetésre jutott, hogy ehhez nagyobb mértékben járult hozzá a fiatalember súlyos cukorbetegsége. Június közepén a Hargita Megyei Törvényszék elmulasztotta az előzetes letartóztatás meghosszabbítását kérni, ezért az üzletembert a marosvásárhelyi táblabíróság szabadlábra helyezte. /Gazda Árpád: Subát szolgálja a hatóság? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./2005. november 11.
Ez a törvény csak rontaná a mostani törékeny egyensúlyt ebben a térségben – véleményezte a kisebbségi törvénytervezetet Cosmin Gusa Csíkszeredában. A Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) elnöke november 10-én a tervezet megvitatására általa szervezett tanácskozáson kifejtette, az RMDSZ nem viszonyul felelősen ehhez a kérdéshez. A megbeszélésen sem a helyi, sem a megyei önkormányzatok vezetői, sem az RMDSZ képviselői nem vettek részt, a tanácskozáson jobbára a két megyében működő román kulturális szervezetek, illetve egyes pártok helyi szervezeteinek vezetői jelentek meg. Többen kifejtették, semmi szükség erre az RMDSZ által erőltetett törvényre. Az is elhangzott, hogy a Hargita és Kovászna megyékben élő románok legalább annyi jogot szeretnének, mint amennyit az itt élő magyarok élveznek. Cosmin Gusa kitért Verestóy Attila szenátor és a kormányfő üzleti kapcsolatára is, mondván, hogy annak hátterében is Dinu Patriciu üzletember áll. /Szüszer-Nagy Róbert: Monológ a kisebbségi törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./2005. november 15.
Részben megtört az általános tanügyi sztrájk, mert több megyében a tanárok továbbra is elégedetlenek a kormány ajánlatával. A sztrájkot folytatók közé taroznak a Kolozs és Beszterce-Naszód megyei pedagógusok, a munkabeszüntetést viszont november 14-én már felfüggesztették egyes Hargita és Arad megyei iskolákban. Egy héttel a sztrájk kirobbantása után, Mihail Hardau oktatási miniszter a bírósághoz fordult, és kérte, nyilvánítsa törvénytelennek a pedagógusok sztrájkját. /N.-H. D: Beperelték a tanügyi szakszervezeteket. Elégedetlenek a pedagógusok a kormány ajánlatával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./2005. november 15.
Caritas – szolgáló jelenlét a társadalomban címmel szervez nyílt hetet a Caritas Hargita megyében. A rendezvénysorozat célja bemutatni, hogyan van jelen a Caritas az emberek mindennapi életében. November 17-én Csíkszeredában átadják a sérült gyerekekkel foglalkozó speciális központot, a Manó Tanodát, valamint a csíksomlyói Kalot új épületszárnyát. Másnap Gyergyóremetén szociális központot szentelnek fel, Gyergyószentmiklóson pedig a Caritas mezőgazdasági kirendeltségénél lehet megismerkedni az egységben zajló tevékenységgel. Végül szombaton Szent Erzsébet-napi búcsút szerveznek a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet-öregotthonban. A gyulafehérvári Caritasnak a megyében 31 otthongondozó és szociális központja működik, emellett tanácsadó irodájuk és családsegítő szolgálatuk is van. /D. Balázs Ildikó: Nyílt hetet tart a Caritas. Hargita megye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./2005. november 16.
A Hargita Kiadóhivatal és a Székelyföld szerkesztősége megdöbbenéssel vette tudomásul Csíkszereda tanácsának határozatát, amely felhatalmazza Ráduly Róbert Kálmán polgármestert, hogy a kiadónak kiutalt szolgálati lakásból peres úton lakoltassa ki a kiadó munkatársát, György Attilát. Amennyiben a tanácsa ugyanezt az eljárást kezdeményezi a Temesvár sugárút szolgálati és tanácsi lakásainak összes albérlőjével szemben (pl. Sógor Csaba szenátor, Mircea Dusa volt prefektus, a Distrigaz, Sapientia Egyetem, Csíki Játékszín, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és más intézmények és magánszemélyek), úgy elfogadják a kilakoltatást. Ellenkező esetben a városi vezetőség személyes ellenszenvének, a diszkrimináció bizonyítékának tudják be az egész ügyet, és az emberi jogok országgyűlési biztosához, illetve a Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. /Ferenczes István kiadóigazgató: Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./ „Személyem elleni bosszúnak tartom az intézkedést, és beperelem a polgármesteri hivatalt” – háborgott György Attila, a Székelyföld szerkesztője amiatt, hogy a városháza felszólította: hagyja el a várostól bérelt szolgálati lakását. A Csíkszereda központjában lévő 23 szolgálati lakás kérdése évek óta tabutéma volt a városban. A korábban több ízben is felújított bérleti szerződések egy részét azonban a városvezetés idén már nem hosszabbította meg. Antal Attila alpolgármester szerint inkább azokon az igénylőkön szeretnének segíteni, akik lakás hiányában nem tudnak Csíkszeredában megtelepedni, a városnak pedig szüksége lenne rájuk, vagy pedig jelenleg nem megfelelő körülmények között élnek. Az alpolgármester hangsúlyozta: kilenc bérlőt szólítottak fel, hogy lejárt a szerződése. A felszólítottak között volt Bunta Levente megyei tanácselnök és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, akikkel végül megállapodás született, így továbbra is az ingatlanban maradhatnak. Lányi Szabolcs egyetemi tanár már ki is költözött az ingatlanból, valamint a Distrigaz. Ugyancsak ebben a tömbházban kapott szolgálati lakást Sógor Csaba szenátor is, aki elmondta: szerződése arra az időre szól, amíg szenátori tisztséget tölt be, s a mandátum lejárta után rögtön ki kell költöznie az ingatlanból. Szintén itt rendelkezik szolgálati lakással Mircea Dusa volt prefektus, jelenlegi PSD-képviselő is. Ezekre az albérlőkre tesz utalást közlerményében a Hargita Kiadó igazgatója is. /Daczó Dénes: Szolgálatilakás-botrány Csíkszeredában – kilakoltatják György Attilát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./2005. november 18.
Elhunyt Dénes István /Oklánd, 1954. szept. 7. – Barót, 2005. nov. 1./ Tanulmányai befejeztével a csíkszeredai Hargita Földtani Kutató és Feltáró Vállalatnál gyakornokoskodott, majd a Barcasági-Háromszéki medence peremterületein elhelyezkedő széntelepek kutatását végezte. A szénkutatás mellett vasércek, azbeszt, mészkövek, dacittufák, diatomit, díszkövek és borvizek kutatásával is foglalkozott. Baróti barátaival 1971-ben barlangászkört alapított Barlangi Medvék (Ursus Spelaeus) elnevezéssel, és elkezdték a Vargyas-szoros barlangjai és a Súgó-Gódra karsztterület felkutatását. 1975-ben bekapcsolódtak a szervezett barlangkutatásba, így minden év végén képviselték a székelyföldi barlangkutatást a rendezvényeken. A Vargyas-szorosban, a Gódra-karszton és a Nagy Hagymásban több mint száz új barlang felfedezésében, felkutatásában és térképezésében vett részt. Több hazai és nemzetközi kongresszuson, konferencián és találkozón ismertette a székelyföldi barlangkutatási eredményeket. Számos dolgozata jelent meg hazai és külföldi szaklapokban, 2002-ben Székelyföldi barlangvilág címmel jelent meg könyve. 1999 márciusától – korán bekövetkezett haláláig – a baróti Elveszett Világ Barlangász és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt. Kezdeményezésére tucatnyi erdővidéki területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül a legnagyobb és a legjelentősebb a Vargyas-szoros. Kezdeményezésére az egyesület 2001-től tagja a Román Barlangász Szövetségnek, melynek felkérésére 2004 szeptemberében Baróton, illetve a Vargyas-szorosban szervezték meg a XXXII. Országos Barlangász Kongresszust. A barlangászat mellett régészettel is foglalkozott, illetve aktív résztvevője volt Erdővidék kulturális és közösségi életének. /Demeter Zoltán, Zsarnóczay Attila: A székely barlangvilág mentora. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 18./2005. november 18.
Évek könyve címmel jelent meg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15. születésnapján az összefoglaló kötet, amely visszatekintés és összegzés, az együttes sikertörténetének számbavétele. Szó van benne a táncházmozgalomról, a prímástalálkozókról, az utánpótlás neveléséről is. Az Évek könyvét november 17-én Ferenczes István és Szatmári László mutatta be Csíkszeredában, az együttes egykori és mai vezetői társaságában a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes születésnapi ünnepségsorozata nyitányaként. Az emlékezés fénypontja a Pakulárnóta bemutató előadása volt. /Takács Éva: Tizenöt éves a Hargita együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 18./2005. november 19.
November 20-án a Hargita együttes egykori prímása, Duduj Ádám emlékére állított plakett leleplezésével folytatódott az együttes születésnapi rendezvénysorozata. Este a VIII. Erdélyi Prímások Találkozója gálaműsorán kapott ízelítőt a közönség az autentikus népzenéből. A Hargita együttes zenekara után a magyarlapádi Piros Pántlikás Zenekar, a gyimesi Buhai Misi és Bodor Tibor, a kolozsvári Tarisznyás együttes, a Keleti Szél Szabadcsapat, a türei Magyarosi Laci és zenekara lépett színpadra. A gálát a szászcsávási cigányzenekar zárta. /Erdélyi prímások találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./2005. november 21.
A hét végén második alkalommal szervezték meg a Hargita Megyei Civil Konferenciát, amelyen a megyében működő fontos egyesületek, alapítványok, szövetségek képviselői vettek részt és folytattak párbeszédet a megyei, helyi és országos döntéshozók képviselőivel. – A megyei önkormányzat a civil szféra szereplőit elfogadja egyenlő partnernek, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. A második konferencián már jóval nagyobb számban jelentek meg a nemkormányzati szervezetek képviselői. – Bátorságot kap a civil társadalom, és megérti azt, hogy próbálják elfogadni őt – mondta Potozky László, a Csíki Magánvállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Borboly Csaba szerint az Országos Ifjúsági Hatóságnak nincs elegendő forrása ahhoz, hogy a megyében létező táborokat felújítsa, így a civil szférából próbálnak bevonni forrásokat. Az Úz-völgyi tábor kapcsán megállapodás jött létre a Bákó megyei és a Hargita megyei Ifjúsági Hatóságok között, így megvan az esély arra, hogy a tábor tényleg visszakerüljön Hargita megyéhez. /A partnerségen a hangsúly. Civil konferenciát tartottak Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./2005. november 22.
Bunta Levente Hargita megyei tanácselnöknek a doktorátussal kapcsolatos illetékeinek, vizsgadíjainak kifizetését vállalta el határozatában Hargita Megye Tanácsa, hat ellenszavazattal és négy tartózkodással. Bunta Levente tanácselnök kijelentette, ő maga nem akarta, hogy ez a határozattervezet most a tanács elé kerüljön. Ő csak azt kérte, vizsgálják meg, hogy a megyei önkormányzat tudja-e állni a képzési díjat. „Nagyon helyes dolog, ha egy vezető képezi magát, de ennek a költségeit ne közpénzből állja. Maga a doktorátus nem szakmai továbbképzés” – nyilatkozta Papp Kincses Emese megyei tanácsos, aki maga is a határozat elfogadása ellen szavazott. A tanácsos kijelentette, ő is a saját költségén szerezte meg doktorátusát. Papp Kincses Emese szerint „példátlan, hogy valaki közpénzen akar tovább tanulni, morálisan nem tartom ezt tisztességesnek és elfogadhatónak.” Bunta Levente úgy érzi, hogy politikai hajsza indult ellene. /Daczó Dénes: Bunta: politikai hajsza indult. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ Hargita Megye Tanácsa 100 millió lej (pontosabban 10 200 új lej) támogatást szavazott meg Bunta Levente tanácselnöknek doktorátusa költségeinek fedezésére. Ő első személy, akinek doktorátusi költségeit állja a megyei tanács. Az annak idején szintén megyei tanácselnökként doktoráló Zsombori Vilmos minden költséget a saját zsebéből fizetett. Jelenleg is vannak a megyei tanács apparátusában dolgozó személyek, akik éppen doktorálnak, de saját zsebből fizetik a költségeket. Bunta Levente bejelentette, hogy a számára megszavazott összeget felajánlja az árvízkárosultak számára, de fenntartja: a továbbképzéseket törvényesen fizetni lehet. /Szondy Zoltán: Pozitív gesztus a megyevezető részéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 23./2005. november 23.
Gazda László sepsiszentgyörgyi tanár a hetvenes években pionírkirándulásokat szervezett Moldvába azzal a céllal, hogy tanulócsoportok élén hivatalosan járja végig a csángómagyarok által lakott falvakat. Tapasztalatait Csángó expedíció címen megírta és a Csángóújságban, majd a későbbi/jelenlegi Moldvai Magyarságban megjelentette, nemrég pedig a Hargita Kiadóhivatal Codex címen könyv formájában adta közre. Ezt a kiadó Bibliotheca Moldaviensis című kétnyelvű sorozatának hatodik köteteként mutatta be Ferenczes István kiadóigazgató. A Székelyföld és a Moldvai Magyarság kiadója abból a meggondolásból indította útjára a kétnyelvű sorozatot, hogy a csángók történelméről szóló dokumentumokra alapozva olyan munkákat jelentessen meg magyarul és románul, amelyek Bandinustól egészen a jelenkorig feltárják a moldvai magyarságot érintő történelmi/társadalmi jelenségeket. Bandinus munkái mellett, a sorozatban megjelentek Petrás Incze János tudósításai, Zöld Péter és Domokos Pál Péter írásai, a jászvásári egyetemi tanár, Nastase történelmi leírásai, valamint Gazda László Codexe. /(fekete): Csángó expedíció. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./2005. november 24.
Együttműködési tervet alakított ki a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség és a Pest Megyei Rendőrkapitányság. A tervek között az is szerepel, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmával magyarországi rendőrök is részt vegyenek a rendfenntartásban, a mogyoródi Forma–1-es versenyen pedig Hargita megyei rendőrök is segítsék magyarországi kollégáik munkáját. /Kiss Edit: Hargitai rendőrök a Hungaroringen. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./2005. november 25.
A november 24-én tartott ülésén több magyarságot érintő döntést hozott a román kormány. Újabb 120 ezer lej támogatást kap Csíkszereda a távfűtési hálózat fejlesztésére. Módosították az áfából a megyéknek visszaosztott összegek jegyzékét, ezzel a csíkszeredai Goscom távhőszolgáltatónak járó összeg 1,52 millió, ezáltal a Hargita megyének kiutalt teljes összeg 2,92 millió lej. A pénzt a szolgáltató a hőközpontok átépítésére, fejlesztésére fordíthatja. Újabb támogatásban részesül Gyergyószentmiklós távfűtési hálózata is. Az egymillió lej értékű támogatást a kormány tartalékalapjából utalják ki. A kabinet a kézdivásárhelyi 24-es Általános Iskola felújítási munkálatainak folytatására 1 milliárd lej támogatást, illetve a bukaresti Ady Endre Líceum javítási munkálataira 200 millió lejt hagytak jóvá. Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen a Tanulók Háza olyan ingatlanban folytatta eddig tevékenységét, amelyet nemrég jogos tulajdonosa visszaigényelt. Az új épület megvásárlására a kormány170 ezer lejt hagyott jóvá. Kovászna Megye Tanácsának tulajdonába utalta át a kormány a Nemzeti Bank sepsiszentgyörgyi volt épületét. /Pénz a magyar intézményeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./2005. november 25.
Vállalkozói alapismeretek címmel udvarhelyszéki fiataloknak szervezett képzést az Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület, az Országos Ifjúsági Hatóság, valamint a Hargita Megyei Tanács Székelyudvarhelyen. A tanfolyamon mintegy harminc érdeklődő vesz részt. A tanfolyamot főleg azoknak szervezték, akik a közeljövőben szeretnének vállalkozást indítani, illetve azok ismereteit egészíti ki, akiknek újonnan indított vállalkozása van. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Képzés fiatal vállalkozóknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./2005. november 26.
Csíki fiatal pedagógusok számára szervezett fórumot Csík Terület Ifjúsági Tanácsa a Hargita Megyei Tanács, a tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Csík Területi Szervezete, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság társszervezésével. A konferencia célja az ismeretátadás mellett az iskolák, önkormányzatok, civil szervezetek közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése, a pedagógusok problémáinak számbavétele. A decentralizáció előnyeiről, a normatív finanszírozásról szólt többek közt Bondor István főtanfelügyelő. A Romániai Magyar Pedagógusok Csíki Szövetségéről beszélt Szén János elnök, előadás hangzott el a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáról. /Székely Judith: Pedagógusfórum Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 26./2005. november 28.
A csíkszeredai Csángó Napok rendezvénysorozatai közül talán az idei volt a legsikeresebb – összegezte Borbáth Erzsébet, a csángó kultúra népszerűsítését szolgáló esemény egyik szervezője. A moldvai csángó magyar gyermekek csíkszeredai, erdélyi taníttatásában jelentős szerepet vállaló pedagógus szerint az idei megbeszélésekre nem telepedett rá a politika. November 26-án a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában csángó diákok csángó költők verseiből szavaltak, majd a Tanulók Háza Borsika gyermeknéptánc-együttese moldvai táncokat mutatott be. A Moldvai csángó diákok Csíkszereda középiskoláiban témájú szakmai eszmecserén a 46 moldvai csángó magyar diák csíkszeredai oktatásában szerepet vállaló intézmény képviseletében számoltak be sikerekről, keresték a gondokra a megoldást. Ferenczes István költő ismertette az általa vezetett Hargita Kiadóhivatal csángó témájú kiadványait. /Sarány István: A csángó kultúrát népszerűsítő rendezvények. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./ Bemutatták a Iancu Laura-Benedek Katalin szerzőpáros: Magyarfalusi emlékek című könyvét és a Moldvai Magyarság című folyóiratot. Darvas Kozma József esperes szerint a magyar misék erőltetése helyett kezdetben a magyar irkára van szükség, hiszen a magyar misék bevezetésének csak akkor van értelme, ha ezt a moldvai csángók is értik. Ehhez pedig magyar óvodák, iskolák kellenek. /Daczó Dénes: Csángókért szólt a harang. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2005. november 29.
A kolozsvári Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság gondozásában havonta megjelenő Matlapban részletes adatok találhatók azokról az iskolákról, amelyekben a lapban kitűzött feladatok megoldásával foglalkoznak a tanulók. Azonban a Matlap nem jut el sok olyan családhoz, amelyben matematikát kedvelő emberek élnek. Az elmúlt iskolai évben Maros megye 38 iskolájából küldtek be megoldott feladatokat a Matlap szerkesztőségébe, országos szinten ez a legnagyobb szám. Maros megye mellett jól szerepelt még Hargita (36 iskola), Szatmár (23 iskola) és Bihar megye (14 iskola), míg például Fehér, Hunyad, Szeben és Temes megye valamint Bukarest csupán egy iskolájából küldtek be megoldott feladatokat. /(antalfi): Kis matematikusok sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2005. november 30.
Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2005. november 30.
Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./2005. december 2.
Új formában került a könyvespultra az idei év legszebb írásait – verset és prózát – tartalmazó kötet /Erdélyi szép szó/, amely negyvennyolc szerzőt vonultat fel, a legidősebbtől, az 1909-ben született Anavi Ádámtól a legfiatalabb nemzedéket képviselő Farkas Wilmann Éváig és Papp Attila Zsoltig, akik 1979-ben, hetven évvel születtek később. A kötetet Fekete Vince költő szerkesztette, a Hargita Kiadó és a Pro-Print Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Az Erdélyi szép szó a romániai magyar irodalom tükre, amely, akárcsak évtizedeken át a magyarországi Szép versek és Körkép, egy év terméséből, pontosabban az irodalmi folyóiratokban megjelent írásokból válogat. /(Ferencz Imre): Erdélyi szép szó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./2005. december 5.
Integráció – térség – együttműködés témával rendezett egynapos szakmai fórumot a hét végén Csíkszeredában, a Sapientia Egyetem aulájában a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Tudományos Akadémia, a csíkszeredai Sapientia EMTE, a Hargita megyei önkormányzat, illetve a KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja. Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke rávilágított, hogy a térség számára az a legfontosabb, hogy fontossági sorrendet állítson fel. Jakab István, államtitkár szerint összpontosítani kell, hiszen a gazdasági fejlődést csak központokban lehet megvalósítani. Korodi Attila államtitkár az integráció nyújtotta előnyökre próbált rávilágítani. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint a Sapientia Egyetem akkreditációjának megszerzéséig meg kell állapítani annak a lehetőségét, hogy a román állam miként tudja támogatni az intézményt. A Szülőföld Alap szakkollégiumai elkezdték a munkát, a beérkezett pályázatok elbírálása folyamatban van és a rendelkezésre álló 1 milliárd forint egy része még ebben az évben megérkezik. /Daczó Dénes: A fejlődés lépcsőfokai. Szakmai fórum az EU-integrációról a csíkszeredai Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./2005. december 7.
Információk szerint Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelenlegi elnöke lesz a csíkszeredai magyar főkonzul. „A diplomáciai szabályok szerint erről a külügyminiszternek kell döntést hoznia, és erről értesítenie kell a román felet” – nyilatkozta a HTMH elnöke, aki nem erősítette, de nem is cáfolta meg az értesülést. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus kijelentette: „Nem hivatalos találkozó keretében már találkoztam az új magyar konzullal.” „A tervek szerint január elején fog bemutatkozni itt, Csíkszeredában is a főkonzul” – nyilatkozta Terényi János bukaresti magyar nagykövet. Közel másfél hónapig tartó tárgyalások után létrejött a megállapodás a csíkszeredai főkonzulátus épületéről. A zárt ajtó mögött zajló tárgyalások után december 6-án Csíkszeredában Terényi János nagykövet elmondta: „Elégedettek lehetünk. Közel másfél havi kölcsönös erőfeszítések után úgy érezzük, hogy sikerült egy olyan megállapodást kötnünk, a helyiek által Pál Gábor-féle háznak nevezett ingatlanra vonatkozóan, amely kielégíti mind a jövőbeni magyar főkonzulátus, mind a tulajdonos igényeit.” A főkonzulátuson kívül a főkonzuli rezidencia számára is kijelölték az épületet, amely az unitárius papilak közelében, a Dózsa György út 30. szám alatt található. Ebben a házban kezdi el tevékenységét január első felében a magyar főkonzul, mivel a konzulátus épületének belső munkálatai február 20-ig eltartanak, a külső munkálatokat pedig április 30-ig kell befejeznie a kivitelezőnek. „A hivatalos tervek szerint a főkonzulátus már január elején működni fog ideiglenes jelleggel. A főkonzuli rezidencia épületében lesz kialakítva egy iroda, ahol a konzuli segítségnyújtáshoz szükséges feltételek rendelkezésére fognak állni az ügyfeleknek” – mondotta Terényi. /Daczó Dénes: Januárban érkezik a főkonzul. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2005. december 7.
Dr. Jakab Attila indulatosan elutasította a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége, Borboly Csaba elnök és Kovács Péter társelnök által november 29-én kiadott közleményt, melyben elítélték Salat Leventének a Kossuth Rádióban elhangzott kijelentését. Jakab szerint ez az elítélés zsigeri értelmiségellenesség, továbbá a BBTE-t összetévesztik az egykori kommunista pártfőiskolával. Valóság ugyanis a fiatalság elvándorlása, az elöregedés, a romániai magyarság demográfiai és szellemi térvesztése. A MIÉRT elsődleges célja lenne azoknak a társadalmi, gazdasági viszonyoknak a javítása és megváltoztatása, amelyek Hargita megyében uralkodnak, ahol magyar semmizi ki a magyart. /Dr. Jakab Attila, aki teljes mértékben egyetért Salat Levente nyilatkozatával: A diktatúra vonzáskörében – Keresetlen szavak a MIÉRT közleményére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2005. december 8.
A szenátus és a képviselőház jogkörét világosabban el kell határolni egymástól alkotmánymódosítás révén, hogy megszűnjön az átfedés a parlament házainak működésében, mondta Calin Popescu Tariceanu kormányfő. Három, Kovászna és Hargita megyei RMDSZ-képviselő felhívást intézett a két megye román civil társadalmához, hogy a térség reális helyzetéről beszéljenek, mivel az itteni románokat „paravánként használják különböző figyelemfelkeltő politikai manőverekre”. Antal Árpád András, Tamás Sándor és Kelemen Hunor képviselők szerint „sok ostobaságot mondtak és most is mondanak” a két megye helyzetével kapcsolatban, ezért szükség van a figyelmeztető jelzésre. A Braila megyei Zavoaia településről származó minták első laboratóriumi vizsgálatai szerint lehetséges, hogy a madárinfluenza vírusáról van szó. A parlamenti frakciók vezetői december 7-én felhatalmazták a titkosrendőséget, az SRI-bizottságot, vizsgálja ki a Románia területén lévő CIA-börtönök ügyét. /Belföldi hírek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2005. december 8.
A Brassói Lapok, a Hargita Népe, a Háromszék és a Népújság munkatársai megtartották a Székelyföldi Lapok VII. Találkozóját. Ezek a megyénként magasan piacvezető lapok olyan kiadványok, amelyek képesek saját lábukon megállni. Függetlenségüket a maguk erejéből teremtik meg nap mint nap. A Csíkszépvízen – ezúttal Hargita Népe szervezésében – történt találkozón egyetértettek abban, hogy továbbra is össze kell fogniuk a lappiacon érvényesülő versenyt eltorzító elfogultságokkal szemben. /Mészely Réka: A Székelyföldi Lapok VII. Találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./2005. december 8.
December 7-én meghalt Albert Antal, a hajdani Hargita napilap alapító főszerkesztője, aki 1989-ben nyugdíjasként ugyancsak alapítója lehetett a Hargita Népének. Tisztelettel vissza, hogy tanácsot adjon. A népszolgálat főszerkesztői igény volt az évek során az ő részéről. A diktatúra idején Albert Antal mindig megvédte a szerkesztőséget, megvédeni az újságíróit. Színvonalas, bátor lapot csinált, bevonva a szerkesztőségbe olyan személyiségeket, mint Székely János, Szabó Gyula, Beke György, Sütő András, Varró Ilona és mások. A Hargita Kalendárium az évek során az ő szerkesztésében lett országos érdeklődésre számot tartó kiadvány. /Ferencz Imre: Búcsú Albert Antaltól. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./2005. december 9.
Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2005. december 10.
Az Egészségügyi Minisztérium alkalmazottainak a mulasztása következtében oltóanyag híján februártól szeptemberig szüneteltek a kanyaró elleni kötelező oltások Románia legnagyobb részében, ami több kisgyermek halálát okozta az elmúlt hetekben – tájékoztatott Molnár Géza, az Országos Járványtani Társaság elnöke. A héthónapos kiesés elegendő volt ahhoz, hogy nagyméretű járvány kezdődjön. Évente mintegy 230 ezer csecsemő jön világra, a számítások szerint közel 7 hónap alatt 100–120 ezer gyerek oltása maradt el. A járvány kitörése és a tíz haláleset cselekvésre késztette a minisztériumot. A legtöbb megbetegedést Hargita, Konstanca és Prahova megyében jegyezték. Beszterce-Naszód, Brassó, Kovászna, Szilágy és Szeben megyében egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak. A hónap elején 10 erdélyi megye területén 596 megbetegedést észleltek. /F. I.: Büntethetnek a kanyaróoltás elmulasztása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./2005. december 12.
Békés megye közgyűlésének hozzájárulásával épült házat avattak december 9-én Farkaslakán, Székelyudvarhelyen pedig átadták a Magyar Televízió ötvenötezer kötetes könyvajándékát a székelyföldi árvízkárosultak számára. A Farkaslakán átadott új családi ház volt az első, amelyet magyarországi önkormányzatok támogatásával építtetett Hargita megye önkormányzata, a Hargita Megyéért Egyesület révén. A segélyként érkezett pénzösszeg felhasználásával a Hargita Megyéért Egyesület öt ház építését kezdhette meg. Az ötvenötezer kötetnyi könyvszállítmányt Kozma Huba, az MTV kuratóriumának alelnöke adta át a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium aulájában szervezett ünnepségen Ambrus Attilának, a MÚRE elnökének. /Házavatás és könyvajándék. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./