udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 1921-1950 | 1951-1980 | 1981-2010 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2006. március 13.
A Székely Nagygyűlés betiltását kéri a Nagy-Románia Párt, ha ez nem történik meg, legalább százezer román utazik Székelyudvarhelyre – jelentette be Gheorghe Funar március 11-én Sepsiszentgyörgyön. Tájékozódni, szervezkedni érkezett Hargita és Kovászna megyébe, elkísérte kollégája, a brassói, nagy-romániás Nicolae Iorga szenátor. Funar és kollégája gyűlölettől fröcsögő, Románia területi egységét féltő, aberrációkkal fűszerezett felszólalásukban összeesküvés-elméletet ismertettek. ,,Magyarország és az RMDSZ áll az akció hátterében, az autonómia kikiáltása első lépés, Székelyföldet szeretnék kiszakítani Románia szívéből” – hangsúlyozta Gheorghe Funar. Iorga szerint az RMDSZ és az MPSZ vezetőségében van néhány ,,elmeháborodott”, akik a kis lépések politikája mögé bújva aláássák az állam egységét. Hozzáfűzte, Corneliu Vadim Tudor pártelnök állandó kapcsolatban áll az államfővel, és keresik a megoldást, hogy ,,megmentsék az ország területi egységét”. Funar leszögezte, ügyészségi feljelentést tettek a nagygyűlés szervezői ellen. A NRP-s szenátorok találkoztak a Kovászna megyei románok képviselőivel, támogatást, védelmet ígértek nekik, Funar távozásakor külön gratulált az itt élő román újságíróknak ,,hősies helytállásukért”. /Farkas Réka: A Székely Nagygyűlés betiltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./2006. március 14.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szervezésében tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a VII. Agrofórumot, amely egyúttal az Agráreurópa Faluról-falura nyitókonferenciát is jelentette. A rendezvényt dr. Csávossy György nyitotta meg. A fórumon 220 meghívott vett részt 12 erdélyi megyéből, legtöbben Hargita és Arad megyéből érkeztek. Jelen voltak és előadást tartottak magyarországi vendégek is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta, a fórum célja bemutatni, mihez alkalmazkodjon az erdélyi vidék és agrárium, ismertetni a felkészületlen rendszer csatlakozásának kockázatait, továbbá egy záródokumentumot elfogadni. Dr. Vincze Mária, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora a vidékfejlesztésről értekezett, Sebestyén Csaba pedig arról a támogatási rendszerről beszélt, amelyhez a gazdák juthatnak a csatlakozás után. A záródokumentumban megfogalmazták, a szakemberek, gazdák, intézményvezetők aggodalmukat fejezték ki a mezőgazdaság és az erdélyi vidék felkészültségi állapotával szemben. Javasolták, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktárcán belül alakítsák meg a mezőgazdasági szakmai szervezetek konzultatív tanácsát és vezessék be az agráregyeztető fórumot, vonják be az RMGE-t a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2007–2013 bizottságába. /Barazsuly Emil: Kolozsváron a VII. Agrofórum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2006. március 15.
Hatalmas az érdeklődés Székelyudvarhelyen az ünnepség iránt, a hazai és nemzetközi hírügynökségek képviselői már napok óta lefoglalták szálláshelyüket. Az érkező járműveket már a város határa előtt ellenőrzi az országos közúti hatóság és a forgalmi rendőrség közös járőre. Ellenőriznek minden olyan autóbuszt és kisbuszt, amely a megye területén utasokat szállít – nyilatkozta Cezar Asandei, a Hargita Megyei Közlekedés-rendészet vezetője. Székelyudvarhelyre érkezett Anghel Andreescu, a közrendért és közbiztonságért felelős belügyi államtitkár, Gheorghe Popa, az országos rendőrparancsnok helyettese és Iosif Panduru, az országos csendőrparancsnokság közbiztonsági igazgatóságának vezetője. A Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Ferenc Csaba elmondta: Udvarhelyen, március 15-e megünneplése alkalmával a Kovászna, Hargita és Maros megyei Székely autonóm tartomány létesítéséről szóló kiáltvány hangzik el. Ferenc Csaba egyetlen politikai párt képviselőjét sem hívta meg a tüntetésre. /Közel tízezer résztvevőt várnak az udvarhelyi nagygyűlésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2006. március 16.
Hargita megyében mindenütt emlékeztek a szabadságharcra. Székelykeresztúron a város főterén került sor az ünnepségre. Az Orbán Balázs Gimnázium, az Unitárius Teológiai Középiskola diákjai, valamint a Polgári Fúvószenekar és a fiatfalvi lovasbandérium felvonulásával kezdődött az emlékezés. Benyovszki Lajos polgármester üdvözölte a résztvevőket. A főszónok, Potyó Ferenc általános érseki helynök, a város egykori plébánosa az ünnep összetartó erejére hívta fel a figyelmet. A múzeumban Vármegyeházak a századfordulón címmel nyílt meg Hatvani Sándor fotókiállítása. Gyergyószentmiklóson az ünnepi szentmise után a tekerőpataki fúvósok muzsikájára vonultak az ünneplők a térre. Ünnepi beszéd helyett diákok szerepeltek, majd a Szabadság-emlékmű és a Kossuth-szobor megkoszorúzása után a mintegy félezer ember a temetőbe vonult Kiss Antal szabadságharcos honvédezredes kopjafájához koszorúzni. A Gyergyói-medencében egyébként Vasláb és Marosfő kivételével minden településen megünnepelték március 15-ét. Borszéken két helyszínen zajlottak az események: délben az iskolában és délután az Emlékparkban. Agyagfalván a kultúrotthonban Farkas Márton polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Antal István parlamenti képviselő, az Agyagfalva 1848 Alapítvány elnöke mondott ünnepi beszédet. /1848. március 15-re emlékeztek megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2006. március 17.
Azért döntöttem úgy, hogy egy nappal az ünnepségek után érkezek Székelyudvarhelyre, hogy a Magyarország nemzeti ünnepének kijáró elnöki protokoll ne borítsa fel a helyi programot. Azonban félreértés ne essék, nincsenek komplexusaim, Románia határain belül akkor és olyan ünnepségre megyek el amilyenre akarok – szögezte le március 16-án a Székelyudvarhelyre érkező Traian Basescu. A „meglepetésszerűen” Udvarhelyre érkező államfő látogatását rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. A városközpont valósággal kéklett a sok egyenruhástól. Az államfő kifejtette, látogatásának célja, hogy folytassa a Szász Jenő polgármesterrel a múlt héten Bukarestben megkezdett eszmecserét, ugyanakkor tájékozódni kíván az udvarhelyi lakosságot érintő problémákról. A Szász Jenővel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen, többek között, Ladányi László alpolgármester, Constantin Strujan prefektus, Antal István és Mircea Dusa parlamenti képviselők is jelen voltak. A beszélgetésen terítékre került a helyi tanács és a polgármester közti konfliktus. Basescu államelnöki és volt polgármesteri minőségében is utalt arra, hogy nem szerencsés ha a helyi tanács aláássa a polgármester legitimitását. Basescu elmondta, autonómiáról csak a jelenlegi alkotmányos keretek között lehet beszélgetni. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e a székely nagygyűlésen elhangzottakkal, Traian Basescu elmondta: államelnökként nem érthet egyet egy tiltakozó jellegű megmozdulással, viszont tiszteli a szabad véleménynyilvánítás jogát. Az államfő és kísérete gyors látogatást tett a városi sportcsarnokban is, innen az udvarhelyi ortodox parókiához hajtott Basescu, ahol Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke fogadta. Szász Jenő a látogatást követően a Hargita Népének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: Traian Basescuban ma jobban bízok, mint a romániai magyar politikai elitben. Jóhiszemű vagyok, ha valaki őszinte párbeszédet kezdeményez velünk, ezt jóhiszeműen kell fogadnunk. Természetesen addig, amíg nem győződünk meg az ellenkezőjéről – fűzte hozzá. /Orbán Ferenc, Szüszer-Nagy Róbert: Államfői „meglepetés-látogatás” Udvarhelyen. Basescu: autonómiáról csak alkotmányos keretek között lehet szó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2006. március 17.
Ismét Bokor Márton a Hargita Megyei Kórház igazgatója. Az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa úgy döntött, felmenti ideiglenes igazgatói tisztségéből Bachner Istvánt. A döntésre azután került sor, hogy két nappal korábban a Bokor Márton volt igazgató leváltásáról szóló döntést a törvényszék felfüggesztette. Bachner István elmondta, hogy korábbi tisztségébe, a Megyei Mentőszolgálat igazgatói székébe tér vissza. /Igazgatóváltás a Hargita Megyei Kórháznál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2006. március 18.
Hogyan értelmezi Traian Basescu Szász Jenőnél tett látogatását? Egyfajta „betartás” az RMDSZ-nek? – tette fel a kérdést a lap munkatársa Markó Bélának, az RMDSZ szövetségi elnökének. A román államelnökök nem látogatnak gyakran Székelyföldre, Markó helyesli, jöjjenek el Székelyudvarhelyre, Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Hargita megyébe és Kovásznába is, nézzék meg a helyszínen, mi a helyzet. A látogatás alkalmával a székelyudvarhelyi polgármester nem vetett föl semmilyen fontos kérdést a magyarság helyzetével kapcsolatosan, sem az autonómiáról, sem az iskolaproblémákról. A vezető román lapok Markó március 15-i beszédét primitív, sovén, agresszív nacionalista szónoklatnak nevezték. Markó erről kifejtette, egyes füleknek szokatlanul éles hangütés lehetett, de nem különbözik attól, amit ő eddig is mondott. Aki magyar közösségben akar hivatalt ellátni, az tudjon magyarul. Komoly támadás indult az RMDSZ ellen. Az eddig a románok által legjobban elfogadott Frunda Györgyöt támadták meg minősíthetetlen módon Most Markót támadják. Sok magyarnak vágták a fejéhez, hogy milyen kenyeret eszik. A székelyudvarhelyi rendezvényt az RMDSZ meggyengítésére próbálják felhasználni. Az oszd meg és uralkodj rajta elv működik. Markó szerint a székelyudvarhelyi polgármester is beleájult az államelnök ölébe, és rettenetesen elérzékenyült. Önérzetesen hozzátette: Nekünk nem szabad meghatódni ezektől a dolgoktól. – /Mózes Edith: Markó Béla: Aki magyar közösségben akar hivatalt ellátni, az tudjon magyarul! Szász Jenő „beleájult” Traian Basescu ölébe. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./2006. március 21.
Markó Béla RMDSZ-elnök viselkedésének „elítélése” mellett szavazott március 20-i ülésén Bodzaforduló helyi tanácsa, továbbá a testület megbízta Gheorghe Baciut, a település polgármesterét, a Demokrata Párt (DP) Kovászna megyei elnökét, hogy nyilvánosan szólítsa fel a szövetségi elnököt, mondjon le miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. A székelyföldi románság azért fakadt ki Markó Béla ellen, mivel a politikus március 15-én Kézdivásárhelyen elmondott beszédében kijelentette: Székelyföldön mindenkinek beszélnie kell magyarul. – Kovászna, Hargita, de Erdély románsága is mélyen sértve érzi magát – mondta Baciu. A DP Kovászna megyei elnöke ugyanakkor arról is beszámolt, Hargita és Kovászna megye románsága, a politikai, civil és egyházi szervezetek képviselői egyaránt találkozni szeretnének Traian Basescu államfővel, hogy ismertessék a székelyföldi román közösség gondjait. Markó Béla a Kossuth Rádiónak nyilatkozva visszautasította a Konzervatív Párt követelését, hogy kérjen bocsánatot, vagy mondjon le kormányfő-helyettesi posztjáról a március 15-i kijelentése miatt. /Az RMDSZ elnökének lemondását követelik a székelyföldi románok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./2006. március 21.
Szabó Béla csíkszeredai főkonzul szerint az igazi diplomaták a táncosok, akik itthon és a határokon túl is képviselik a magyar kultúrát. „Egyetemista koromban én is eljártam táncházba, azóta az idő egy kicsit megkoptatta a tudásomat, de mindig is érdekelt a népzene és a néptánc” – mondta Szabó Béla. A diplomata feleségével tett látogatást a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes otthonában, ahol betekinthetett a csíkszeredai hivatásos együttes mindennapjaiba. Rövid ideig a főkonzult és feleségét is táncra perdítették a hargitások. /Daczó Dénes: Táncos diplomaták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./2006. március 22.
A Konzervatív Párt (PC) baklövést követett el azzal, hogy saját jelöltet állított a képviselőház elnöki tisztségére – értékelte sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök, aki szerint politikai szempontból nagy szükség lett volna a kormánykoalíción belüli egységes álláspontra. A PC vezetősége azzal fenyegetőzik, hogy kérvényezni fogja a kormánykoalíciós partnerektől Markó Béla miniszterelnök-helyettesi tisztségből való lemondatását, ha továbbra is a március 15-én tartott beszédéhez hasonló nyilatkozatokat tesz. Nicolae Popa PC-s képviselő úgy értékelte, hogy “Markó Béla nyilatkozatai nagyon veszélyesek és rasszista gyűlölködésre, illetve etnikai szeparatizmusra uszítanak”. Popa szerint Markó március 15-i kijelentése, amely szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyei román köztisztviselők tanuljanak meg magyarul, sértik az alkotmányt. /G. G.: Markó Béla: bakot lőttek a konzervatívok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./2006. március 22.
A Hargita megyei alkalmazottak felét minimálbérrel alkalmazzák, jelentette ki Adrian Panescu, a Hargita Megyei Munkaerőképző és – Elhelyező Ügynökség igazgatója. Panescu szerint az elmúlt időszakban aggasztónak mondható a munkanélküliek száma is. Az elmúlt év hasonló időszakához képest háromezerrel több munkanélkülit tart nyilván a hivatal. Jelenleg a megyében 13 588 az állástalan van, közülük 7161 személy vidéken él. Az igazgató szerint ennél jóval többre tehető a munkanélküliek valós száma. /Sok a minimálbéren foglalkoztatott. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./2006. március 22.
1995 novemberében hivatalosan is megalakult az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ néptáncegyüttese Szarkaláb néven. A Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője a kezdetekben Pillich Gyöngyvér volt. Az évek során mind az együttes-vezetők, mind pedig a tagok cserélődtek. 1998-tól a Szarkaláb vezetését Pillich Balázs vette át, az Apáczai Csere János Líceum részéről pedig 1999-től Mihály Béla testnevelés tanár felelt a csapat munkájáért. 1999-ben teljes egészében kicserélődött az együttes tagsága, ez a szakadás egybeesett egy új kolozsvári néptáncegyüttes, az Ördögtérgye megalakulásával. Ettől kezdve a Szarkaláb zömét már nem apáczais diákok, hanem Erdély különböző vidékeiről származó, Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatók alkotják. Az új csapat több bel- és külföldi rangos fesztiválon, rendezvényen vett részt. A Szarkaláb fennállásának tíz éve alatt több mint 40 fesztiválnak, falunapnak, kiállításnak, ünnepségnek volt a meghívottja Magyarországon, Felvidéken, Vajdaságban Horvátországban és más országokban. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány az együttes fenntartó intézménye, turnészervezéssel, támogatásszerzéssel, a teljes infrastruktúrájának használatával nyújtott támogatást. A Heltai Alapítvánnyal való szoros együttműködés eredményeként a Szarkaláb társszervezője az évente megszervezendő „Szent István-napi Néptánctalálkozónak”, melyet a szakmai körök már Erdély legnagyobb nemzetközi kisebbségi fesztiváljaként tartják számon. Az együttesnek saját zenekara nincs, Erdély valamennyi táncház-zenekarával dolgoztank már. Muzsikált már nekik a Palló, Tarisznyás, Tüske, Pirászló zenekar, a Háromszék és a Hargita Együttesek zenekarai és mások is. A Szarkaláb Néptáncegyüttes 2005/2006-ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. /Tíz év Szarkaláb – Ünnepi fesztivál március 25–26-án. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2006. március 23.
Két évet sem töltött rács mögött Csibi István csíkszeredai üzletember, akit március 22-én helyeztek szabadlábra. Csibi ellen több vádpontban – bűnszövetkezet szervezése, korrupció, adócsalás – indult eljárás. Emberölési kísérletért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, de az ítéletet nem lehet végrehajtani, mivel fellebbezett. Csibivel együtt szabadlábra helyezték az ügy többi vádlottját, Tankó Róbertet, Katona Jánost, Moise Fluerast, Stefan Gogut és Danut Andrei Girlescut is. A Hargita megyei pénzügyőrség főfelügyelőjét, Fluerast, és helyettesét, Gogut csúszópénz elfogadásával és közérdek elleni munkahelyi visszaéléssel vádolják. A vád szerint Csibi négymilliárd lej értékben vesztegette meg a pénzügyőrség vezetőit, akik ennek fejében nem végeztek vizsgálatokat cégeinél. Ügyvédje szerint Csibi István két évvel ezelőtti előzetes letartóztatása törvénytelen volt, és nehezményezte, hogy két évig tartották védencét előzetesben. Csibi István csíkszeredai vállalkozót, az alkoholforgalmazásra szakosodott Neptun kft. tulajdonosát 2004. április 22-én vették őrizetbe. A többrendbeli erőszakos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanújával őrizetbe vett Csibi bűnlajstromán emberölési kísérlettől a rablásig, felbujtástól a személyi szabadság korlátozásáig számos bűncselekmény szerepel. A nyomozóhatóság szerint Csibi és 13 társa az elmúlt öt év során számos esetben erőszakkal hajtotta be a Neptunnak okozott károkat, emellett konkurens vállalkozók és ártatlan emberek tucatját félemlítette és verte meg. Veress Róbert 2003-ban és 2004-ben jelentetett meg az Adevarulban leleplező cikkeket a csíkszeredai üzletember ügyleteiről. A Csibi által ellenőrzött egyik csíkszeredai lap, a Transzilván Figyelő újságírója, Hacsek Gusztáv korábban már figyelmeztette Veresst, hogy „amint a dolgok lecsendesednek”, Csibi „rendezni fogja az adósságait”. /S. M. L.: Szabadlábra helyezték a rettegett Csibi Istvánt. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2006. március 24.
Alighogy hazaért a börtönből, Csibi István máris halálosan megfenyegette egyik riválisát. Kurkó János Hargita megyei üzletembert, aki az ellene folyatott perekben a vád egyik tanúja volt. /Csibi máris fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2006. március 27.
A véres marosvásárhelyi események visszhangja, idézetek. Adevarul, 1990. március 22.: Romulus Vulpescu író az év március 18-án kelt nyílt leveléből: „Holmi agresszív, idegen csoportok élnek közöttünk, amelyek hihetetlen arcátlansággal akarnak bennünket ököllel, bottal, sarlóval és kalapáccsal letiporni, hogy a nyakunkba varrják magukat. Hirdetik az irredentizmust, a területi annektálást, a polgárháborút, uszítanak a románok ellen. Ünnepelni akarják Erdély meggyalázását (Kossuth!), de mi tudjuk, hogy Hargita és Kovászna megyében kik vágják el sarlóval a román paraszt nyakát: a határon túli és a határon belüli magyarok.” – Viata Armatei, 1990/4.: Mi történt Marosvásárhelyen? Románokat, akik békésen tüntettek, énekeltek, az RMDSZ székházából váratlanul téglákkal, üvegekkel, kövekkel kezdték dobálni. Vérszemet kaptak, mert a román állam egész történelme folyamán a sovén agitáció, a románellenes uszítás, az erőszak módszereit használták. Magyarország legutóbb, márciusban, Marosvásárhelyre segélyszállítmánynak álcázott túróshordókban pisztolyokat szállított az itteni magyaroknak, hogy a szuverén nemzetállam ellen támadjanak. Semmi sem változott e nomád törzsek felfogásában, amióta megtelepedtek Pannóniában. – Est-Vest, 1990/9.: A románok jól ismerik Magyarországot, mert eddig kétszer foglalták el; ha tovább feszítik a húrt, reggel elindulunk, és este a Balatonban mossuk le a verejtékünket. Mi befogadtuk a magyarokat, mint bérlőket, és cserében meggyalázzák templomainkat, sírjainkat, külön iskolákat nyitnak maguknak, az intézményekre Horthy nyelvén tesznek ki feliratokat, mindezt Budapest utasítására. A magyar albérlőket nem Erdélyből, nem Európából, hanem a földkerekségről kellene száműzni. – Romania Mare, 1995. november 3.: Ha a Vatra Romaneasca nem lett volna, a magyarok ma csárdást táncolnának Erdély holttestén, mert nem volt elég nekik, hogy 1990 márciusában meglincselték a románokat, hanem az országot is meg akarták csonkítani. – Hírügynökségi jelentések, 2005. március 25.: Ion Iliescu, volt államelnök, marosvásárhelyi sajtóértekezletén kijelentette: „Nem csoda, ami 1990 márciusában Marosvásárhelyen történt, mert a magyarok agresszív szellemben ünnepelték meg március 15-ét, azonnal külön magyar iskolákat akartak létesíteni. A románság megrémült...” – Tricolorul, a Nagy-Románia Párt napilapja, 2005. március 18.: 1990. március 15-én Marosvásárhelyen 15 ezer magyar szállta meg a város intézményeit, majd elindultak a kaszárnyák felé, könnyű kitalálni, milyen céllal. Megtudták a görgény-völgyi parasztok, és bementek a városba megfékezni a magyar irredentizmust, de itt a magyarok fejszével, vasvillával fogadták őket. A románok a 896. évtől adnak szállást Attila hordáinak, miután Ázsia végéből e tájakra érkeztek. Mi lett volna Erdély sorsa, ha a Vatra Romaneasca 1990 márciusában nem szegül szembe a magyar próbálkozással? Az RMDSZ ma mégis követelésekkel zsarolja a kormányt. /Barabás István: A fekete március visszhangjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2006. március 31.
A Csángóföldön zajló, iskolán kívüli magyar oktatás szakmai felügyeletét ezentúl a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség végzi majd, az iskolai oktatás ellenőrzését pedig a Hargita megyei magyar szaktanfelügyelő látja el – jelentette be Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Jelenleg több mind hétszáz csángó gyermek vesz részt iskolai magyarórán. /D. D.: Gátolják a magyar oktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2006. április 1.
Dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul közölte, Hargita, Kovászna, Maros valamint Suceava, Neamt, Bákó és Botosani megyék tartoznak területileg hozzájuk. A helybeliek elsősorban munkavállalási vízumot kérnek, egy részük idényjellegű munkákra, mások tartósan, akár egy évet szeretnének Magyarországon dolgozni. A nemzeti vízumot a csíkszeredai főkonzulátuson is lehet kérelmezni, ez ingyenes. Marosvásárhely közelebb van Kolozsvárhoz, a kolozsvári konzulátushoz már nem fordulhatnak a megye lakói? – kérdezte az újságíró. A marosvásárhelyi lakosokat nem fogják elküldeni Kolozsvárról, de a főkonzul arra biztat mindenkit, hogy Csíkszeredába jöjjön. Szabó úgy látja, hogy körülbelül 8-10 ezer ember fogja a csíkszeredai konzulátust választani. Tavaly 24 ezer romániai munkavállaló dolgozott Magyarországon. A munkavállalói vízum Budapest engedélyéhez kötött. A konzulátus csak beveszi a kéréseket és kiadja az útlevelet. /(bodolai): Munkavállalás, nemzeti vízum. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./2006. április 4.
Az elmúlt 24 órában Románia számos vidékét árvizek sújtották. A Maros, a Szamos, valamint a Körösök erdélyi vízgyűjtő medencéiben sok patak, helyi jelentőségű folyó és több helyen a nagyobb folyók is kiléptek medrükből. Lakott települések, nagy kiterjedésű termőföldek kerültek víz alá. Fehér megyében a medréből kilépett Maros és mellékfolyói négy települést öntöttek el, Máramaros megyében öt település került víz alá. Székelyföldön a múlt héten Hargita megye településeinek egyharmadát sújtotta az Olt folyó felső szakaszán keletkezett árhullám. Nőtt az árvízveszély a Feketeügy mentén fekvő településeken. Maros megyében, a Kutyfalvához tartozó Marosdátos mintegy 600 lakosát teljesen elszigetelte a kiöntött Maros. /Továbbra is gondot okoznak az árvizek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./2006. április 5.
Az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport hetilap a leggazdagabb romániai magyar politikus, Verestóy Attila tulajdona, akinek részvényei vannak a Krónikában is. Továbbá médiaérdekeltségei Kovászna és Hargita megyében, s ahol nem ő vásárolja fel a lapokat, rádióadókat, megteszi azt sógora, Ferenczy Károly udvarhelyi vállalkozó – írta az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Kelemen Hunor szenátornak, a SZET elnökének, Verestóy egyik leghűségesebb politikai harcostársának tulajdona a népszerű internetes hírportál, a Transindex – folytatta a lap. A magyar olvasók kénytelenek a RMDSZ sajtómágnásaihoz lojális újságokat olvasni. Ez csak részben igaz, tette hozzá a Háromszék. Léteznek még RMDSZ-tisztségviselőtől független lapok Erdélyben. Többek között a Háromszék vagy az Erdélyi Napló, a Krónika is, ahol lehet ugyan 11,2 százalék részvénye Verestóynak és embereinek, de meghatározni az újság profilját nem tudták. A Krónikánál tulajdonosváltás volt. A lap többségi részvénycsomagját Nagy Elek kolozsvári származású, Magyarországon élő üzletember vásárolta meg, akinek polgári elkötelezettsége közismert. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2006. április 6.
Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa bejelentette, feloszlatta a székelyudvarhelyi tanácsot, mivel az önkormányzat több mint három hónapja nem hozott egyetlen érvényes döntést sem. Az elmúlt időszakban kialakult helyzet miatt a városnak most sincs költségvetése. A Népi Akció Párt színeiben bejutott 9 tanácsos a rendkívüli üléseken nem vett részt, míg az RMDSZ 9 taggal maradt frakciója a rendes üléseken nem jelent meg. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere a napokban jóváhagyja a költségvetést, így hamarosan a tanárok is megkapják esedékes bérüket. Ezt követően egy konzultációs tanácsot állít fel, nem kíván egyedül döntéseket hozni. Sófalvi László, az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy a prefektus határozatát megfellebbezik. /Tóth Adél: Feloszlatták a székelyudvarhelyi tanácsot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2006. április 7.
Ferencz Imre a Hargita Népében megjelent írásait tartalmazza Madár a fényben /Alutus Kiadó, Csíkszereda, 2006/ című kötete, melyet nagy elismeréssel méltatott kollégája. /Ady András: Továbbképző a szűkebb pátriáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./2006. április 8.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes Sepsiszentgyörgyről Csíkszereda felé haladva állt meg Csíkszentimrén, hogy a tavaszi áradások okozta károkról tájékozódjon. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere kifejtette, hogy a két éve különvált település az önállósodással járó többlettevékenység mellett kell megküzdjön minden évben a természeti csapással. Ezután az árvíz által érintett települések – Karcfalva, Madéfalva, Csíkszentkirály, Csíkszentsimon, Tusnád, Tusnádfürdő és Kászonaltíz – polgármesterei vázolták a településeket ért károkat. Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízgazdálkodási Hivatal igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ha nem folytatják az Olt mentén a tavaly megkezdett árvízvédelmi munkálatokat, továbbra is árvizekkel kell számolni a környéken. Markó Béla úgy értékelte, hogy az árvíz elleni védekezés a hosszú távú székelyföldi árvízvédelmi stratégia kidolgozásán múlik. /Orbán Ferenc: Markó Béla a Székelyföldön. Alcsíkon az árvízhelyzetről tájékozódott. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 8./2006. április 12.
Sürgősen megoldást kell találni a székelyudvarhelyi „tanács nélküli állapot” megszüntetése érdekében, hangzott el az RMDSZ három Hargita megyei területi szervezeteinek /Csík, Gyergyó és Udvarhely/ vezetőit tömörítő Egyeztető Tanácsának (HET) ülésén. A résztvevők elfogadták Verestóy Attila soros elnök javaslatát, miszerint állítsanak össze egy olyan, folyamatosan frissíthető adatbázist, amely tartalmazza a megyei, valamint a helyi önkormányzatok által a kormányintézményekhez benyújtott dokumentációk, kérések fontosabb adatait és helyzetét. A testület tagjai Székelyudvarhelyen részt vettek Jancsó Benedek A székelyek – Secuii – Les sicules című, három nyelven újra kiadott tanulmánykötetének bemutatóján. /Egyeztettek a területi szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./2006. április 14.
Az utóbbi években valóságos sajtóbirodalmat épített ki Verestóy Attila Erdélyben, mely által könnyűszerrel manipulálhatja a romániai magyarságot – írta az Evenimentul Zilei bukaresti napilap. A lap szerint az országos terjesztésű Új Magyar Szó napilap vagy az Erdélyi Riport hetilap Verestóy, a leggazdagabb romániai magyar politikus tulajdonát képezi, ugyanakkor részvényes a Krónikánál is, a Hargita és Kovászna megyei médiaüzletei mögött pedig sógora, Ferenczy Károly áll, aki a térségben több kábeltévés-társaság és rádióállomás tulajdonosa. Ferenczy és felesége (Verestóy testvére) vezetik például a székelyudvarhelyi Digital 3 TV-t és a Sztár Rádiót, amelyek az utóbbi években igencsak sok borsót törtek Szász Jenő polgármester orra alá. A sajtóbirodalom Sepsiszentgyörgyöt is magába foglalja, ahol a Selectronic kábeltévés társaságot az a Trinvest nevű részvénytársaság hozta létre, melyben Verestóy is érdekelt. Kelemen Hunor, a Verestóy Attilához közel álló képviselő birtokolja a Transindex internetes oldalt, amely a legfontosabb magyar nyelvű hír- és kommentár-portál Romániában. A Transindex kapcsán azt mondták, hogy Kelemen Verestóy pénzén vette meg, mert a képviselőnek a fizetésén kívül más jövedelme nem volt. Az RMDSZ-képviselő ezt tagadta. A Transindex portál szerkesztősége azonnal cáfolt. /Verestóy a sajtómágnás? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 14./2006. április 14.
Kovásznán a régi napközi épületét és a hozzá tartozó telket visszakapták a régi tulajdonos örökösei. Az ingatlant nemrég megvásárolta a Böjte Csaba atya nevével fémjelzett dévai Szent Ferenc Alapítvány. A régi napköziben ősztől gyermeksegítő központot szeretnének működtetni. Böjte atya elmondta, hogy tavaly hazai és magyarországi vállalkozók, illetve cégek jelentős összeget utaltattak át adójuk egy százalékából az alapítvány számlájára, így sikerült Hargita megyében és Kovásznán ingatlant vásárolniuk. /(bodor): Egyházi gyermeksegítő központ létesül (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./2006. április 14.
Elhunyt a 71 éves dr. Kardalus János /Bögöz, 1935. szept. 20. – Csíkszereda, 2006. ápr. 9./ tanár, néprajzkutató. Tanítóból tanár lett, tanárból iskolaigazgató, iskolaigazgatóból a Hargita Megyei Népi Alkotások Háza igazgatója, majd a megyei tanfelügyelőség tanfelügyelője. A népi kultúra meglátójából a népi tárgyi világ, majd a népművészet összefüggéseinek felfedezője, kutatója – a néprajztudományok doktora. Néprajzkutatóként a székely kapukkal, kerítésekkel, a festett bútorokkal, szedettesekkel, népi mesterségekkel foglalkozott. Több saját könyve, általa szerkesztett kötet mellett közel ötven tanulmányt írt. /Dr. Balázs Lajos néprajzkutató: Kardalus János halálára. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./2006. április 21.
Őshonos alma- és körtefacsemetéket ültettek Lázárfalván, az András Alapítvány oktatási központjánál. András Mihály, az alapítvány elnöke és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója az egészséges, élhető környezet fontosságára hívta fel a figyelmet. /Kovács Attila: Gyümölcsfákat ültettek a jövőnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2006. április 21.
Hagyományos ünneppé vált Csíkszentgyörgyön a Szent György-napok rendezvénysorozata, amelyet idén hatodik alkalommal szervezett meg a helyi Gátkötők Ifjúsági Egyesület. Sportvetélkedők és előadás mellett kézműves foglalkozás is lesz, de nem hiányzik a Szent György misztériumjáték bemutatása sem. /Szent György-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ 23/ Lőrincz György székelyudvarhelyi író hatvanéves /sz. Kápolnásfalu, 1946. ápr. 21./. Írói munkássága a kommunista diktatúra sötét éveiben kezdődött, amikor a sorskérdéseket, a kisebbségi helyzetet bemutató/elemző írásokhoz bátorságra is szükség volt. A kritika minden eddig megjelent – szám szerint tizenegy – művéről elismerően szólt. Legutóbbi, tavaly megjelent alkotása, a Pusztulás című, műfaját tekintve: regény. A jeles irodalomtörténész Pomogáts Béla egyebek mellett ezt írta a könyv utószavában: „Én Köblös Orsolya alakjának megformálását tartom a regény legnagyobb epikai, egyszersmind erkölcsi értékének. (...) Örvendetes lenne, ha Erdély magyar leányifjúsága bennük találná meg a maga hőseit és példaképeit.” Lőrincz György a művészi ábrázolás mellett kedvenc területének tarja az esszét és a szociográfiai publicisztikát is. Ez utóbbi műfajban kiemelkedő munkásságáért 2002 júniusában a Magyar Írószövetség Budapesten Szabó Zoltán-díjjal tüntette ki. Tanulmányait kötetbe foglalta (Imázskészítők, Pallas–Akadémiai Kiadó Csíkszereda, 2004). A magyarságtudat őrzése, az anyanyelvhez való hűség Lőrincz György kiemelt fontosságú témái közé tartozik. A Hargita Megyei Művelődési Tanács udvarhelyszéki szakirányítójaként szerepet vállalt köztéri szobrok felállításában, létrehozta az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, annak elnökeként rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, évfordulós köszöntőket, segítette az udvarhelyi színház és néptáncműhely megalakulását, tagja a román és a magyar írószövetségnek, állandó munkatársa a Székelyföld című kulturális folyóiratnak. /Komoróczy György: Amíg csak él az ember. Lőrincz György író köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2006. április 22.
Sepsiszentgyörgyön hatalmas karriert futott be tizennégy év alatt a Szent György-napok, a kezdeti kis kirakóvásár kulturális eseményekkel megtűzdelt kitöltő rendezvénnyé vált, tíz év óta egyhetes nagyrendezvénnyé. Az április 23-án kezdődő városnapok összművészeti fesztivállá növekedett, melynek párja sem határokon belül, sem azokon túl nincs. Nagy Kopeczky Kálmán, a rendezvény főszervezője kifejtette, mindenféle műfajból akarnak jönni előadók, a határon túlról is érkeznek. Idén meghívással alakították ki a programot. Válogattak a helyi előadókból is A színházról szólva: van egy kortárs dráma, van egy klasszikus előadás, a Lear király, egy kortárs táncszínházi előadás és egy hagyományosabb, a Hargita Néptáncegyüttesé. /Váry O. Péter: Kirakodóvásártól a fesztiválig – és hogyan tovább? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./2006. április 26.
A Hargita Népe Levélbontás rovatában közölte egy tanárnő véleményét a magyarországi választás eredményéről. Megszavazták, hogy a zömében külföldi érdekkörök megvegyék a termőföldet, magánkórházakat hozzanak létre, úgy magánosítják tovább az energiaellátást, hogy egekbe szöknek majd az árak, lesznek kakaóbiztos számítógépek stb. /Bartos Júlia tanár, Csíkszereda: Győzött a globalizáció. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./