udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 1981-2010 | 2011-2040 | 2041-2070 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2006. május 30.
Rangos kulturális eseményeket kínálnak a Hargitai Megyenapok keretében. Régóta nem vendégszerepelt a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Megyenapok programjában viszont négy előadásuk szerepel. Telt házzal fogadták a Bánk bánt, osztatlan sikert aratott a gyergyói, a székelyudvarhelyi, illetve csíkszeredai operakedvelők körében. Csíkszeredán meseoperát mutatott be a Magyar Opera társulata, Csermiczki Miklós A brémai muzsikusok operája sikert aratott. Székelyudvarhelyen zenei irodalmi estre várták az érdeklődőket, ahol fellépett Eperjes Károly előadóművész és Négyessi Katalin gordonkaművész is. /Székely Judith: VI. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./2006. június 1.
Május 31-én négy fúvószenekar szórakoztatta Csíkszereda lakóit a Szabadság téren, a csíkmadarasiak, az udvarhelyszékiek, a gyergyóalfalviak és a csíkdánfalviak. A találkozóra a megyenapok keretében a Hargita Megyei Művészeti Népiskola szervezésében került sor. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./ 2006. június 2.
Elindultak az első keresztalják a pünkösdi búcsú helyszíne felé. A csíksomlyói pünkösdi búcsú színhelyén, a kegytemplomban június 2-án, péntek délutántól fogadják a keresztaljákat, majd este hat órától ünnepi szentmisét tartanak. Csíkszereda és környéke készül a búcsús közösség fogadására. Június 2-án reggel Székelyudvarhelyről ötszázan és a környékről még ennél is többen gyalogosan indultak útnak, hogy énekelve és imádkozva hagyják maguk mögött a kilométereket. Gyergyószentmiklósról elindultak a huszárok Csíksomlyóra. Június 2-án, a búcsú előestéjén a város főterén a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új előadást mutatja be Csudatarisznya címmel, a Városi Művelődési Házban Papp Kincses Emese Székely Golgota című rockoperájának ősbemutatóját tartják. /Csíksomlyó várja a zarándokokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2006. június 2.
Gyergyóditrón tartotta Hargita Megye Tanácsa kihelyezett, ünnepi ülését. Hat esztendeje minden alkalommal a megyenapok keretében azon a településen tartják az ünnepi ülést, amelyből a Hargita Megyéért Díjjal kitüntetett származik. A szakintézmények javaslata alapján életműdíjakat is kiosztottak. Elismerésben részesült: dr. Venczel László sebész főorvos; Kovács Piroska máréfalvi tanítónő; Oláh István székelyudvarhelyi újságíró és költő; Tóth Miklós tusnádfürdői gyorskorcsolyaedző; Márton Árpád csíkszeredai festőművész; Páll Lajos korondi festőművész és költő; Ioan Platon 91 esztendős maroshévízi tanár. /Bajna György: Hargita Megye Tanácsának ünnepi ülése – Vencser Lászlót szülőfalujában tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./2006. június 2.
Idén már 80 stand áll a népművészek rendelkezésére Csíkszeredán, a Szabadság téren. Lőrincz Zsuzsanna, a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány elnöke, a sokadalom főszervezője jelezte, nem csupán erdélyi, de Vrancea megyei alkotók is kiállították termékeiket. Fafaragók, fazekasok, gyöngyfűzők, szövőasszonyok, használati edényeket, kegytárgyakat, rusztikus ruhákat készítők, népi bútorfestők, bőrdíszművesek, csipkeverők, mézeskalácsosok, üvegfúvó mesterek mutatják be termékeiket. Megnyílt a Hargita Megyei Művészeti Népiskola faragókörének munkáit bemutató kiállítás is. /Kristó Tibor: Míves emberek sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./2006. június 3.
Újabb színes esemény gazdagította a Hargitai Megyenapok programját. A XI. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánc- és Népi Játékok Találkozója keretén belül mintegy harminchat néptánccsoport lépett a közönség elé. A négyévestől az ifjú táncosig minden korosztály fellépett, mutatva, nincs veszélyben a magyar népzenei hagyomány és kultúra, ha ilyen népes gyerek- és ifjúsereggel sikerült megszerettetni a néptáncot és népzenét. /Antal Ildikó: Hargitai Megyenapok. Aprók és ifjak Csűrdöngölő találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./2006. június 5.
Nyolc település több mint húsz iskolás előadója állt színpadra június 2-án Gagyban, a környékbeli iskolák részvételével szervezett anyanyelvi vetélkedőn, a sokadszorra szervezett Móra Ferenc vers- és prózamondó versenyen. A jutalomkönyvek vásárlásához, a szervezéshez Hargita megye tanácsa nyújtott anyagi támogatást, illetve helyi vállalkozók, magánszemélyek is szívesen beszállnak. Pálffy Domokos vállalkozó és családja felajánlotta: egynapos buszkirándulásra viszik annak az iskolának a diákjait, amelyik Gagyban a legtöbb díjat szerzi meg. /(pbá): Móra apró népe Gagyban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./2006. június 7.
Hargita megye is felkerült a madárinfluenzával fertőzött megyék listájára, miután június 6-án Székelyudvarhelyen néhány elhullott baromfiban a gyorstesztek kimutatták a vírust. Dr. Ferenczy Ferenc, a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a Szentjános utcában két szárnyas hullt el, a jelek szerint madárinfluenza miatt. Az utcát egyelőre a gépjárműforgalom elől zárták le. /Tóth Adél: Madárkór: karantén Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2006. június 7.
A koalíciós egyeztető tanácsnak nem sikerült konszenzust kialakítania a kormány átalakításáról. Abban viszont megállapodtak, hogy körülbelül egyharmadára csökkentik az állami ügynökségek, valamint az államtitkárok számát. Az RMDSZ-nek kilenc államtitkára tevékenykedik a kormányban. Az ÚMSZ kérdésére ők maguk értékelték eddigi tevékenységüket. Bogos Zsolt a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkáraként az integrációs kérdésekért felel 2005 szeptemberétől. Államtitkári kinevezése előtt tanácsos, majd kabinetvezető volt a Gazdasági Minisztériumban. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes jelentős megvalósításnak tartja, hogy sikerült bevezetni egy új rendszert, amely szerint minden jogszabály kidolgozásakor elemzik a tervezet gazdasági-szociális vonzatait, és figyelnek az alkalmazással járó költségekre is Cseke a magyar közösség tekintetében saját sikerként könyveli el, hogy tíz megye 21 településén több mint 25 ingatlant kaptak meg az önkormányzatok. Cseke 2002-2004 között a Bihar megyei tanács elnöke, illetve a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség jogtanácsosaként tevékenykedett. Csutak István az integrációs tárca államtitkára, villamosmérnök két területen véli úgy, hogy eredményes volt. Az első, hogy „változás állt be az ügyféllel való bánásmódban”. Másik: a fejlesztési régiók átalakításának előkészítése. Csutak István 1990-1992 között Hargita megyei képviselő volt. Korodi Attila a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. Rendkívüli eredménynek tekinti, hogy az idei országjelentésben sikerült zöldre és sárgára „festeni” a környezetvédelmi zászlócskákat. Részt vett annak az európai infrastrukturális fejlesztési programnak a beindításában. Korodi Attila kinevezése előtt a Hargita megyei tanács jogi bizottságának elnöke, 2000-2001 között pedig az RMDSZ képviselőházi frakciójának tanácsosa volt. Markó Attila 2001-től vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. A Tariceanu-kormányzás másfél évét „a nagy csaták időszakaként” élte meg. „A nevemhez fűződő legnagyobb eredménynek a kisebbségi törvénytervezet, valamint a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája kormány általi ratifikálásának előkészítését tartom” – fejtette ki. Markó Attila 2002 óta az egyházi tulajdonokat visszaszolgáltató kormánybizottság alelnöke. Ezt megelőzően, 1997-től négy éven át dolgozott osztályvezetőként a Kisebbségvédelmi Hivatalnál, 1995-1997 között az RMDSZ elnökének emberjogi tanácsosaként tevékenykedett. Niculescu Tóni a külügyi tárca államtitkára. Vegyészmérnöki oklevele mellett nemzetközi kapcsolatokból szerzett mesterfokozatot az egyetemen. A román delegáció élén helytállt magas szintű nemzetközi rendezvényeken. Niculescu Tóni politikai tanácsosként, illetve szakértőként dolgozott alapítványoknál, illetve az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén. A konvenciós kormány idején szintén integrációs államtitkár volt, előzőleg azonban a kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget töltötte be. 2003 óta az RMDSZ EU-integrációs főosztályát vezeti, ügyvezető alelnök. Székely Ervin Zoltán az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, jogász. 1992-től parlamenti képviselő, 2004 vége óta államtitkár. Az egészségügyi reform kidolgozásában, alkalma volt olyan irányba elmozdítani a törvénycsomagot, hogy az elsősorban a betegek érdekeit szolgálja. Kötő József oktatási államtitkár másodszor tölti be ezt a tisztséget: a konvenciós kormányzás idején két évig volt a tanügyi tárca államtitkára. Pályafutását magyar nyelv és irodalom szakos tanárként kezdte egy vidéki iskolában. 1991-től tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsész Karának Színházi Tanszékén, ahol tanszékvezető helyettes is. Számos könyv és tanulmány szerzője. 2003-tól az RMDSZ oktatási és egyházügyi alelnöke. Jelenleg a kisebbségi oktatásért felel az oktatási minisztériumban. Jakab István pénzügyi államtitkár jelentős szerepet vállalt a kormányváltás után az egységes adókulcs bevezetésében. Az egyetem elvégzése után két mesterfokozatot szerzett a dublini University College-ban, illetve a budapesti Közép-európai Egyetemen. 2003-2004 között a megyei pénzügyi igazgatóság tanácsosa, államtitkári kinevezése előtt a képviselőházi RMDSZ-frakció szakértője volt. Kötő József oktatási, illetve Jakab István pénzügyi államtitkárt nem sikerült az UMSZ-nek elérnie. /Ön)értékelés a záróvizsga előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2006. június 7.
Strujan Constantin Hargita megyei prefektus körlevélben figyelmeztette a megye polgármestereit, hogy a nemzeti zászlót állandó jelleggel ki kell függeszteni a középületekre, a törvény szerint pedig más államok nemzeti szimbólumait csak hivatalos rendezvényeken, a román nemzeti szimbólumokkal együtt lehet használni. A prefektus arra reagált körlevelével, hogy június 4-én Csíkszentmártonban az első világháború áldozataira emlékező rendezvényen a szervezők csak a magyar és a német nemzeti himnuszokat játszották el, a román himnuszt nem. /Megrótták a Hargita megyei polgármestereket. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2006. június 8.
A múlt hét végén tartották Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő döntőjét, melyet idén hetedszer rendeztek meg. Öt elődöntőn mutatták meg tudásukat a versenyzők – tájékoztatott dr. Szalay Zoltán, a szervező Csak Tiszta Forrásból Alapítvány vezetője –, Gyergyó vidéke Borszékkel, Felcsík, Alcsík a Kászonokkal, Csíkszereda és környéke, Gyimes és Moldva. Az elődöntőkön összesen 173 tanuló vett részt 25 helységből. 58 egyéni versenyző és 8 dalcsoport került be a csíkszeredai döntőbe. A rendezvény támogatója az Illyés és a Communitas alapítványok, valamint a Hargita megyei és a csíkszeredai önkormányzat voltak. /Sarány István: Csak tiszta forrásból. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./2006. június 9.
Hargita megyében 3214-en végzik idén a középiskolát, közülük 2456-an magyar nyelven. A látogatás nélküli tagozaton 476-an végeznek, közülük 283-an magyarul tanultak. A szakiskolák XI., kiegészítő évében 1206 diák végzett, akiknek túlnyomó többsége (988-an) magyarul tanult. Hargita megyében 3656 nyolcadik osztályos diák végez, többségük, 3072-en magyarul tanult. /Takács Éva: Kicsengetések ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2006. június 9.
Az általános iskolások közül elsőként, június 9-én zárják le a tanévet a nyolcadikos diákok. A nyolcadikosoknak még egy utolsó próbát kell kiállniuk: a kisérettségit. Közel tizennégyezer szabad ifjúsági táborhely várja az itthon nyaralni szándékozó diákokat. A jelentkezők száma itt viszont duplája a tavalyinak, miközben a romániai ifjúsági táboroknak csupán 32 százaléka működik. A többit vagy visszaigényelték régi tulajdonosaik, vagy pedig annyira leromlott állapotúak, hogy nem érdemes felújítani. Emellett a Hargita megyei Úz-völgye miatt pereskedik a Bákó megyei önkormányzat és az ANT: a moldvai megye a hatályos döntés ellenére sem szándékozik a Hargita megyei szakhatóságnak átadni az üdülőhelyet. Közel ezerrel több beiskolázási hely van a magyar diákok számára az ősztől induló középiskolai osztályokban, mint ahány nyolcadikos végzős elhagyja az általános iskolák padjait. Az Oktatási Minisztérium adatai szerint a magyar osztályokban közel 11 ezer gyermek készülhet a június 20-án kezdődő kisérettségire. Az új tanévben viszont 11 800 hely várja a magyar nyelvű kilencedikeseket az elméleti, illetve szakoktatásban. Az utóbbi években drasztikusan csökkent a középiskolába lépő tizenéves gyerekek száma, ez a jelenség mostantól mérséklődik. „A rendszerváltás utáni években látványosan visszaesett a születések száma, a csökkenés csak 1994-től lassult le” – fejtette ki Veres Valér szociológus, a BBTE adjunktusa. Erősödik a gyerekekért folyó versengés az iskolák között. A kisérettségire készülő magyarul tanult nyolcadikosok legtöbbjének a román nyelv és irodalom lesz a legnehezebb. A próba-kisérettségin, melyet májusban tartottak, országszerte a diákok mintegy fele ért el átmenő eredményt, egy tantárgy, a magyar nyelv és irodalom kivételével, amelyből a diákok 82 százaléka volt sikeres. /Benedek István, Domokos Péter: Ezerrel több hely, mint magyar diák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2006. június 9.
Csíkszereda híres gimnáziumának tanárai közül számosan gyakorolták a történetírást, köztük van dr. Antal Imre, aki éppen most 75 éves, igen előkelő helyet foglal el. Dr. Antal Imre /sz. Gyimesközéplok, 1931. jún. 6./ a Bolyai Tudományegyetemen végzett. 1955-től Segesváron, Gyimesközéplokon, Gyimesfelsőlokon, 1961-től pedig a csíkszeredai, a mai Márton Áron Gimnáziumban tanított. Az 1980-as évek végén Svédországba emigrált. Első írása: Adatok Gyimesközéplok község monográfiájához, a Csíki és Gyergyói Múzeumok Közleményeiben (1957) látott napvilágot, amelyet Kovács Dénes múzeumigazgató adott ki. Írásai, tanulmányai a Hargitában, A Hétben, a Korunkban, a Művelődésben és más kiadványban láttak napvilágot. Tanártársaival elkészítette a csíkszeredai líceum (gimnázium) kétnyelvű monográfiáját (1968). A kötetben az 1661-es nagy török–tatár inváziót követően a Damokos Kázmér ferences püspök által alapított vagy újraalapított középiskola 300 éves múltját, a csíki oktatásban-nevelésben és a művelődésben betöltött első rangú szerepét idézték fel. Antal Imre az 1970-es években a csíki közbirtokosságról írt dolgozatával doktori címet szerzett. A Csíkszeredai Múzeum kiadványaként (1972) nyomtatták ki a Bibliográfiai adatok Csíkszereda történetéhez című füzetet. „Ötszáz esztendő óta ez az első ilyen jellegű munka” – állt a füzet előszavában. Terjesztését azonban nem engedélyezték. Antal Imre a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak éveken át a Hargita megyei szerkesztője volt. Néhány adat a Csíkmegyei erdőpanamákról (Acta Hargitensia, 1980) című dolgozatában a közbirtokossági erdők helyzetét (1920–1944) jellemezte. Azok a tények, melyeket Antal Imre az 1970-es években a közbirtokossági vagyonok kirablásáról, elherdálásáról feltárt, azok ma újból aktuálisak. A történész 1992-ben, amikor már külföldön volt, megjelentette a Gyimesi krónikát. Az első olyan jellegű könyv ez, amelynek a tárgyát a gyimesi csángók története képezi. Antal Imre 1994-ben, Csíkszeredában kiadott Tisztesség adassék című könyvében a csíki középiskolai oktatás kezdeteiről írt. Munkájában az 1770–1846 között a Csíksomlyón végzett gimnáziumi tanulók jegyzékét is közölte. Jórészt ezek közül az ifjak közül került ki mintegy századnyi időszakra Csík értelmiségi rétege. Legújabb tanulmánykötete: Történelmi események Gyimes vidékén a régmúlttól napjainkig. E munkájában a Gyimesi krónikában közölt fejezeteken kívül újabbakkal bővítette az ismeretek tárházát. /Szőcs János muzeológus: 75 éve született Antal Imre történész, a gyimesi csángók krónikása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2006. június 17.
Június 16-án a Hargita megyei balánbányai bányát hivatalosan is bezárták. 640 alkalmazott került az utcára. A bányászok a vállalattól szolgálati idejük függvényében kárpótlásban részesülnek. A bánya bezárásával Balánbányán a munkanélküliségi mutató elérte a 30%-ot. Helyi szinten semmilyen munkalehetőség nincs. Ezért az elküldött bányászok többsége külföldön akar munkát vállalni. Az utóbbi 400 évben a bánya jelentette az egyetlen megélhetési lehetőséget a város 8000 lakosának, de a környékbeliek számára is. /Lakat a bányán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./2006. június 19.
Jubileumi, tizedik nemzetközi konferenciáját tartotta június 17-én Csíksomlyón az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Építésztudományi Szakosztálya. A helyszín immár hetedszer a Jakab Antal Tanulmányi Ház volt. A konferencián közel kétszáz szakember vett részt, mintegy hatvanan hazaiak, a többiek pedig az anyaországból. A Hargita megyei szakemberek megint távolmaradtak. Összesen több mint hetven előadás hangzott el. /Hecser Zoltán: ÉPKO 2006. Megyei érdektelenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./ 2006. június 20.
A múlt hét végi heves felhőszakadások Hargita megye néhány települését is érintették. Kaszonaltízen, Tusnádfürdőn, Újtusnádon, Csíkkozmáson, Várhegyen és Salamáson okoztak kisebb-nagyobb károkat a felhőszakadások és a szélviharok. Újtusnádon a Mitács-pataka 20 udvaron sepert végig, pincéket öntött el. /Kristó Tibor: Özönvíz tombolt Hargita megyében is. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./2006. június 20.
Megkönnyítené a székely diákok kisérettségijét az a magyar pedagógusok bevonásával készülő RMDSZ-es törvénymódosító javaslat, amely külön tantervet írna elő a román nyelv oktatására a kisebbségek számára. Június 19-én a román képességvizsga a Diszkriminációellenes Tanács által „esélyegyenlőtlennek” nyilvánított formában zajlott. A kisérettségi tétje nagy: eredményétől függ ugyanis, hogy a következő négy évben melyik középiskolában folytatják a nyolcadikosok. Hargita megyében a legnagyobb kihívást évek óta a román nyelv és irodalom vizsga jelenti: a tavalyi kisérettségin 72,84 százalékos volt az átmenési arány, a közel 4000 diák közül több mint ezren buktak meg románból; a megyében 483 óvást nyújtottak be, ebből 350 a román nyelv és irodalom dolgozatot érintette. A nyelvet nem a gyerekek szintjén tanítják. A legtöbben nem beszélnek jól románul, a felkészülésük abból állt, hogy magoltak, így pedig könnyen tévedhetnek – fejtette ki az egyik apuka. A kisebbségekhez tartozó diákok számára más tantervet és tankönyveket kellett készíteni, mint a román anyanyelvűeknek. Ezt a nézetet osztja az RMDSZ is. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács már hetek óta eljuttatta az Oktatási Minisztériumba azt a hivatalos határozatot, amelyben megállapította: a jelenlegi tanügyi rendszer nem biztosítja a szükséges esélyegyenlőséget a kisebbségi diákoknak a román nyelv elsajátításához. A testület elnöke, Asztalos Csaba elmondta, a Bolyai Kezdeményező Bizottság napokban benyújtott óvására reagálva fontolgatja, hogy egy újabb határozatban konkrét határidőt is megszabjon a minisztérium számára. A tárcánál egyébként csupán azután történt némi elmozdulás az ügyben, hogy Varga Attila és Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselők a múlt héten parlamenti interpellációban kérték számon a határozat sorsát. Matekovits Mihály, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója a napokban átiratot kapott a minisztérium jogi osztályától, amelyben felkérik, hogy véleményezze a diszkriminációellenes tanács dokumentumát. /Cseke Péter Tamás, Tóth Adél: „Esélyegyenlőtlen” a román kisérettségi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2006. június 21.
Többen megsérültek a hét végén egy gyergyószentmiklósi szórakozóhelyen kitört verekedésben. Garda Dezső RMDSZ-képviselő június 21-i parlamenti politikai nyilatkozatában kivizsgálást követelt a belügyminisztertől. A képviselő szerint a törvénytelenség tettese az a 25 csendőrtiszt és altiszt, aki az ártatlan lakosság ellen erőszakot követett el. „A hatóságok félelmét ettől a nagygyűléstől jelzi az a tény, hogy az ország minden részéről csendőralakulatokat hoztak a rend fenntartására. Ezek a rend őrei azonban képtelenek voltak türtőztetni a gyűlöletüket a gyergyószentmiklósi magyarsággal szemben. Június 17-e és 18-a éjszakáján 1 óra körül behatoltak a Művelődési Ház épületében lévő diszkóba és etnikai konfliktust idéztek elő. Kiadták a parancsot a magyar nyelvű zene megszüntetésére és az általuk óhajtott zeneszámok lejátszását követelték. Mikor rákérdeztek, hogy mi az oka ennek az agresszív magatartásnak, durva módon ütlegelni kezdték a diszkóban lévő személyeket. A sebesültek száma olyan nagy volt, hogy a mentőautók szinte képtelenek voltak a sérülteknek a városi kórházba való szállítására” – olvasható Garda Dezső politikai nyilatkozatában. A Hargita megyei csendőrség szóvivője nem tudott az esetről. Cristian Ipate hadnagy rövid tájékozódás után elmondta, semmilyen jelzés nem érkezett intézményükhöz az esettel kapcsolatosan. A gyergyószentmiklósi kórháztól kapott információk szerint az orvosok összesen hat személy sérüléseit látták el. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség közleménye szerint június 18-án éjjel 1 óra 14 perckor a 112-es sürgősségi hívószámon arról értesítették a gyergyószentmiklósi rendőrséget, hogy az X-treme diszkóban incidens robbant ki. A helyszínre kiszálló rendőröknek fiatalok egy csoportja arról számolt be, hogy egy másik csoport támadásának szenvedő alanyai lettek a botrány során. Az előbbi csoport öt tagját a mentők szállították el. A közlemény hangsúlyozza: a konfliktus a lemezlovastól igényelt eltérő stílusú zeneszámok okán robbant ki. Az előzetes kivizsgálás során megállapították, hogy a vita hevében az egyik csoportból üveget hajítottak a másik csoport tagjaira, aminek következtében a két csoport összeverekedett, kölcsönösen ütlegelve egymást. A későbbiek során az érintettek közül öt személy tett panaszt a helyi rendőrségen, amelyekben nincs utalás a többi szereplő személyazonosságára, illetve minőségére vonatkozóan. – Szórakozóhelyi incidens volt, de nem volt benne politika – hangsúlyozta a diszkó tulajdonosa. Burján Ferenc nyomatékolta, a verekedés résztvevői közül senki sem volt egyenruhában. /Szüszer-Nagy Róbert: Gyergyószentmiklós. Diszkóbunyó és parlamenti nyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./2006. június 21.
Július 9–16-a között lesz a 26. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. Karda Emese, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, fesztiváligazgató elmondta, hogy a fesztivál megnyitása előtt, az érdeklődők kézbe vehetik a csíkszeredai Alutus nyomdából frissen kikerült, 52 oldalas, magyar, román, illetve angol nyelvű változatban kivitelezett műsorfüzetet, amelynek célja, hogy átláthatóvá tegye az igen gazdag és sok színhelyen zajló eseményeket, továbbá közel hozza a magyar nyelvterületen muzsikáló, illetve az ország különböző, továbbá Franciaországból, Angliából, Olaszországból, Németországból, Csehországból érkező muzsikusokat. Karda Emese egyúttal ismertette a fesztivál immár hetek óta működő, állandóan gazdagodó, az új információkat azonnal tükröző háromnyelvű honlapját. /Három hét múlva rajtol a 26. Csíkszeredai Régizene Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2006. június 24.
Felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, magyarországi, valamint hazai szervezetek részvételével, kétnapos műhelymunka ért véget július 23-án Székelyudvarhelyen. A Békéscsabai Regionális Képző Központ által kezdeményezett találkozó résztvevői a Norvég Alap pályázatát előkészítő cél és tevékenységrendszert dolgozták ki. A projekt megvalósítására 1 millió eurós támogatást igényelnek. Molnár György, a Pannon Forrás Kárpát-medencei Felnőttképzési és Szolgáltatási Hálózat szenátusának elnöke elmondta, céljuk egy egységes magyar nyelvű, azonos színvonalú felnőttképzési rendszer létrehozása, mely a Kárpát medence valamennyi területén élő magyarság számára egyaránt elérhetővé válik. Amennyiben a tervezett forrásokat sikerül megszerezni, első lépésként egységes gazdasági, számítógép felhasználói, és idegen nyelvi kurzusok válnak elérhetővé a célközösség számára. A kezdeményezők szerint a két éve, Székelyudvarhelyen elindított folyamat, egy magyar nyelvű felnőttképzési hálózat létrehozása az előkészítésből immár a megvalósítás szakaszába lépett. Öt ország tizenöt magyarlakta régiója szövetkezik arra, hogy európai szinten élvonalbeli, a munkaerő piacon és a vállalkozási szférában egyaránt fenntartható, gazdasági versenyelőnyt biztosító felnőttképzést valósítson meg. Az anyaországi képzési központnak három székelyföldi megyében, Maros, Kovászna, és Hargita megyékben vannak partnerei. /Szász Emese: Felnőttképzési hálózatot építenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./2006. június 24.
Az évente megrendezett Lármafa találkozó a közönybe süppedt magyarság felrázását, fellármázását tűzte ki célul. A Szent László-kultuszt éltető, a magyar identitást védelmező lármafások idei Kárpát-medencei találkozója Belényesen kezdődött június 21-én. Az elszakított területekről származó több mint száz résztvevő június 23-án érkezett Hargita megyébe, Székelykeresztúr, Székelyderzs, Székelyudvarhely érintésével. Ma Csíksomlyó, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Gyergyószentmiklós a célpont. A programban a csíksomlyói kegytemplom és a csíkszépvízi Szent László-emlékhely meglátogatása, a csíkszentmihályi templom és Szent László-freskó megtekintése szerepel. Június 25-én a rendezvény Cegőtelkén folytatódik, majd június 26-án a dési református templomban lesz a Lármafa-találkozó záróünnepsége. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 24./2006. június 26.
Tizenkettőre emelkedett az elmúlt napokbeli áradások halálos áldozatainak száma. A mentőalakulatok folytatták a kutatást további három személy után a Beszterce-Naszód megyei Felsőilosvánál. A felhőszakadások újabb áradásokat okoztak. Fehér megyében több száz háztartásban keletkeztek károk. A Hargita megyei Csíkszentkirályon negyedórás felhőszakadást követően öntött ki két patak, száznál több háztartásban okozva károkat, Kovászna megyében is több mint hatmillió lejnyi árvízkár keletkezett. Máramaros megyében Nagybányát és a Gutin túloldalán lévő Deszefalvát érintették leginkább a hétvégi áradások. /Árvíz: egyre több az áldozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2006. június 26.
„Itt az ideje nagyobb figyelemben részesíteni az erdélyi tudományos szellemiséget” – jelentette ki Markó Béla kormányfő-helyettes az Apáthy István Biológiai Oktató- és kutatóközpont megnyitásán. Sárkány-Kiss Endre, a BBTE magyar biológia szakos oktatóit tömörítő Apáthy István Egyesület elnöke kifejtette, a közel ötven személy befogadására alkalmas központban az első- és másodéves biológiai szakos egyetemisták kötelező terepgyakorlata zajlik majd. Az intézmény az Apáczai Közalapítvány, a Communitas Alapítvány, valamint több cég támogatásával, több mint 2 milliárd lejes beruházással épült fel a Hargita megyei Szemétén. /Barabás Márti: Kutatóközpont nyílt Szenétén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./ – Egy egészséges erdélyi magyar jövő megteremtéséhez elengedhetetlenül szükségünk van az értelmiségiekre, ezért a továbbiakban is kiemelten támogatni kell az erdélyi magyar szellemiséget, a tudományosságot – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Hargita megyei Szemétén, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia Kara kutatási és oktatási központjának ünnepi felavatásán. Dr. Sárkány-Kiss Endre, az Apáthy Egyesület vezetője elmondta, a közel ötven személy befogadására alkalmas központban az első- és másodéves biológia szakos egyetemisták kötelező terepgyakorlata zajlik majd, de kiváló feltételeket biztosít szakirányú kutatások folytatására is. Markó úgy értékelte, az elmúlt másfél évtizedben a magyarság szobrok, emlékművek révén számos alkalommal állított emléket a múltnak, most itt az idő, hogy az erdélyi szellemiség, a magyar tudományosság erősítésével a jövőnket mutassuk fel. /Erdély nemcsak a balladák földje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./2006. június 26.
Nemrég jelent meg az Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok V. kötete a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal gondozásában. Talán a szűkülő érdeklődés az oka, hogy a szerkesztők nem érzik ünnepnek az ötödik évkönyv megjelenését. A kötetben Róth András Lajos és Róth Edit Aranyosszék történetének csaknem két századát, Pakot Levente a házasságon kívüli születéseket vizsgálta Kápolnásfaluban, Szentegyházasfaluban, Lövétén és Homoródalmáson, Hermann Gusztáv Mihály Zsombori Józsefről, Forró Albert a reformátusok templomi ülésrendjéről, Tóth Levente az udvarhelyszéki reformátusok oktatásáról, Kolumbán Zsuzsánna az egyházmegyéket érintő megújulásról, Mihály János Kirulyfürdő történetéről, Novák István Károly az Udvarhely környéki fürdőkről közöl tanulmányt, Kápolnási Zsolt az egykori Udvarhelyi Híradót, Gidó Csaba a székelyföldi vasútépítést, Nagy Róbert Székelyudvarhely, az anyaváros közelmúltbeli gazdasági fejlődését választotta témául. /P. Buzogány Árpád: Ötödik Areopolisz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 26./2006. június 27.
Kizáró jellegűek a június 26-án megkezdődött érettségi szóbeli vizsgái, akik nem felelnek legalább ötösre, azok ősszel próbálkozhatnak ismét. A román irodalom és nyelv-vizsgát a magyar diákok és tanárok egyaránt a legnehezebbnek tartják. Román nyelv és irodalom szóbelivel kezdődött az érettségi. A román nyelvű tételek azért nehezek, mert ugyanazt várják a magyar diákoktól, mint a román nemzetiségű végzősöktől. Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a székelyföldi gyerekek számára a román nyelv és irodalom vizsga különösen nehéz. /Benedek István, Tóth Adél: A román nyelv az érettségizők réme. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2006. június 27.
Az erdélyi magyar média keveset írt vagy félretájékoztatással élt a június 17-ről 18-ra virradó éjszaka Gyergyószentmiklóson történt súlyos csendőri visszaélés ügyében. A csendőrök az éjszaka folyamán beállítottak a diszkóba, s ott azt követelték, hogy a szervezők állítsák le a magyar zenét, és helyette kizárólag román zene szóljon. A magyar fiatalok kérdésére, hogy ezt milyen jogon követelik, záporozni kezdtek a pofonok. Tucatnyi agyba-főbe vert sebesültet szállítottak a helyi kórház sürgősségi osztályára. A lapokban megjelent tudósítások (Hargita Népe, Új Magyar Szó és mások) megpróbálták szépíteni a történteket. A Hargita megyei csendőrség cáfolt, úgy tett, mintha nem tudna az ügyről semmit. Ezzel a magyarellenes cselekmény akár feledésbe is merült volna, ha Garda Dezső, az RMDSZ gyergyói képviselője nem interpellál a román parlamentben a történtekről. Parlamenti felszólalása előtt a nevük elhallgatását kérő helyi magyar és román rendőrök erősítették meg, hogy valóban a nagygyűlésre idecsődített csendőrök ütötték agyba-főbe a helyi magyar fiatalokat. Garda Dezső a történtekről érdemben tájékoztatta a magyar újságírókat, ennek mégis kevés nyoma van a lapokban. A sajtó képviselőinek egy része betegesen fél etnikai színezetről beszélni. Garda Dezső Markóék megkerülésével tudott felszólalni a parlamentben, hiszen ha előzőleg a frakcióvezető Márton Árpádnak vagy más RMDSZ-vezetőnek szól, aligha övezi egyetértés szándékát. A csendőrségi magyarverés, illetve az SZNT vezetőinek megbírságolása mutatja, hogy távol van még a jogállamiság, amely a kisebbségek alapvető jogait garantálná. Az RMDSZ vezetőinek elhatárolódása az autonómiarendezvényektől, illetve cinkos hallgatása a már felsorolt jogsértésekről még nehezebb helyzetbe hozza az erdélyi magyarságot. /Makkay József: Magyarverések Erdélyben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./2006. június 28.
A Hargita Megyei Tanács idősek és nyugdíjasok egyesületeivel közös programjának pályázatán a Pro Ditró Egyesület zarándokút céljára nyert pályázatot. Az út fő célja a templomépítő Takó János főesperes-plébános sírjának meglátogatása és rendbetétele volt – Vízaknán. A ditrói nyugdíjasok egy csoportja és a Takó János nevét viselő cserkészcsapat hat tagja június 11-én utazott Vízaknára. Takó János főesperes-plébános 1853-ban született Baróton. Ditróból Vízaknára kérte áthelyezését, itt is halt meg 1933-ban. A katolikus temető Vízaknán van, ahol katolikus hívek már nincsenek. /Madaras Albert, Gyergyóditró: Zarándokút Vízaknára. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./2006. június 28.
A Hargita Megyei Kulturális Központ udvarhelyszéki irodája szervezésében június 29-én nyílik meg Székelyudvarhelyen Jakab Csaba építész, belsőépítész, bútortervező kiállítása. Az 1965-ben Farkaslakán született Jakab Csabát és munkásságát Mihály János, a HMKK munkatársa méltatja. /(bb): Építészeti kiállítás az udvarhelyi könyvtárban Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 28./2006. július 1.
A nagyobb székelyföldi városok RMDSZ-es polgármesterei, tisztségviselői tanácskoztak június 30-án Sepsiszentgyörgyön. Az autonómia témakört elsősorban a megnyitóbeszédekben érintették, a továbbiakban a regionális átszervezésről, a három megyét (Maros, Hargita, Kovászna) magában foglaló fejlesztési régió kialakításáról folyt a vita. Az autonómia ügyét nagygyűlések, tömegrendezvények nem visznek előre, apró lépésekben, tégláról téglára építve lehet elérni azt, jelentette ki Tóth-Birtan Csaba sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: a városoknak igen fontos szerep jut a székelyföldi régióban. Klárik László egyetemi tanár, a Közigazgatási Minisztérium vezérigazgatója előadásában Székelyföld mint európai régió esélyeit taglalta. Ebben a térségben a városi lakosság aránya a romániai átlagnál is kisebb, alacsony a vidéki települések fejlettsége, rossz az infrastruktúra, kevés az értelmiségi, a gazdasági struktúra nem felel meg az európai normáknak. Az EU-s csatlakozás pozitív és negatív oldalaira is rávilágított. Nagyon sok pénzt hozhat az integráció, de a globalizáció hátrányaival is számolni kell. Kitért a szomszédos Brassó egyre erőteljesebb fejlődésének veszélyeire is, egy emberöltőnyi idő alatt lenyelheti Sepsiszentgyörgyöt, illetve a Székelyföld egy részét. Feladatként határozta meg, hogy polgárosítani kell Székelyföldet, ki kell emelni a falvak népét a parasztsorból, növelni kell az értelmiséget, ,,egy jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kell teremteni”. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a szakmai hátteret hiányolta, sok tanulmány született az elmúlt években Székelyföldről, de kevés olyan volt, amely segíthetett a politikai döntések meghozatalában. Antal Árpád képviselő azt hiányolta, hogy tizenöt év alatt nem volt képes a székelyföldi magyarság létrehozni egy olyan reprezentatív testületet, ,,egyfajta Székely Nemzeti Tanácsot”, amely rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges kellő politikai súllyal. /Farkas Réka: Mit akar az RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./