udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 2101-2130 | 2131-2160 | 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
2006. november 16.
„Az 1989 előtti időkre emlékeztet, ahogy ez a választás zajlik” – fogalmazta meg Kozma József, az érmihályfalvi Philadelphia Transsylvania Alapítvány elnöke abban a tiltakozó levélben, melyet a Gazdasági és Szociális Tanácsnak (CES) címzett. A teleházat működtető és táborokat szervező alapítvány elnöke annak a választásnak a menetét kifogásolta, melynek során a Gazdasági és Szociális Tanácsot 15 – a civil szervezeteket képviselő – taggal egészítik ki. Kimaradtak a magyar civilek az érdekegyeztetésből. Kozma József elmondta, a Kormánystratégiák Ügynökségéről telefonon hívták fel, hogy közöljék vele: 12 óra múlva lejár a jelentkezési határidő. Kozma József a www.ces-ong.ro honlap tanulmányozása során jött rá, hogy csak szavazni hívják, nem választani. A jelöltállítási szakasz ugyanis már november 7-én lejárt. A civil szféra tíz százalékát a magyar civil szervezetek teszik ki, de a 47 jelölt között egyetlen magyart sem volt. Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kozma Józseftől értesült a választásokról. Mint elmondta, egyáltalán nem mellékes, hogy ki vesz részt ebben a tanácsban. Ez a testület véleményezi ugyanis a törvényhozás elé kerülő tervezeteket. Azért is fontos a jelenlét, mert aki részt vesz ebben a folyamatban, információkhoz jut, kapcsolatokat épít. A választások megszervezését a Civil Szervezetek Tanácsadó Központja, a Centras vállalta magára. A bukaresti szervezet internetes szavazási rendszert dolgozott ki. A jelöltállító szervezeteknek is a választásra jelentkező szervezeteknek is, egész sor dokumentumot kellett beküldeniük, hogy nyilvántartásba vegyék őket. Az erdélyi magyar közéletből ismert civil szervezetek közül csupán a gyulafehérvári, szatmárnémeti, nagyváradi és temesvári római katolikus Caritas segélyszervezet szerepel a listán. – Az a civil szervezet, amelyik nem tudott az országos választásról, magára vessen, jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács civil kapcsolatokért is felelős alelnöke. Az alelnök szerint megyéjéből 20-30 szervezetnek is folyamatban van a választási jog megszerzéséhez szükséges regisztrációja. A folyamattal azonban Borboly sem elégedett. Egy szűk bukaresti mag próbálja kisajátítani a CES civil frakcióját, magyarázta. Hozzátette, már megtámadták a Diszkriminációellenes Tanácsnál a választási folyamatot. A bukaresti programvezető sajnálatosnak tartotta, hogy nincs magyar civil szervezeti vezető a jelöltek között. Szerinte ha a Magyar Civil Szervezetek Szövetsége nem értesült a választásról, azt jelzi, hogy elszigetelődött a román civil szférától. /Gazda Árpád: Megspórolt hírverés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./2006. november 18.
November 24-ig kell dönteniük a székelyföldi helyi tanácsoknak arról, hogy csatlakoznak-e a Szövetség a Székelyföldért Egyesület önkormányzati társuláshoz. Összesen 32 Maros, 60 Hargita, 37 Kovászna és 4 Brassó megyei önkormányzatról van szó. A tervek szerint november 30-án tartanák az egyesület alakuló ülését. A társulás létrehozásával Demeter Jánost, a Kovászna megyei tanács elnökét bízta meg az RMDSZ. Demeter János kifejtette, egységesen elfogadott fejlesztési megoldást kell találni Székelyföld számára. A munkacsoportot a székelyföldi megyék és települések közti együttműködési lehetőségeket feltérképezi. A Szövetség a Székelyföldért Egyesület az első olyan intézménye lenne a Székelyföldnek, amelyben jelen vannak az összes önkormányzatai a régiónak. /Papp Annamária: Egységes fejlesztési stratégiát az új Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2006. november 18.
Újabb két kötettel (a szerkesztő szerint füzettel) gyarapodott a Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése című könyvsorozat. A nagy erdélyi nyelvtudós életcélja volt Erdély teljes történeti helynévtárának összeállítása és közzététele. Harmincöt kartondoboz volt tele sokféle tárgyú és jellegű följegyzéssel, amikor 1987-ben Szabó T. Attila elhunyt. Az anyagot a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára vásárolta meg, a kiadást pedig pályázatokon nyert pénzösszegek biztosították. Jó ötlet volt az anyag megyénkénti elrendezése, az adatoknak pedig időrendbe való besorolása. Eddig a következő kötetek láttak napvilágot: Alsó-Fehér megye, Háromszék, Szilágy megye, Kis-Küküllő és Nagy-Küküllő megye, Torda-Aranyos megye, Udvarhelyszék. A mostani kiadvány címe: Maros–Torda megye. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi Hajdú Mihály és Sófalvi Krisztina. A megjelenés éveként 2005 szerepel, de a Hajdú írta előszó 2006. január 12-én keletkezett. A lejegyzés, javítás, ellenőrzés, korrektúra munkáját Sófalvi Krisztina végezte, akinek román nyelvtudása segített. Sófalvi Krisztina erdélyi származású, eddig, huszonévekben számolható élete a Hargita megyei Felsősófalvához kötődik. Már több nyelvészeti vonatkozású közleménye látott napvilágot. A régi helynevek ismerete nélkül roppant nehéz volna a nyelv-, település-, egyház- és iskolatörténet „művelése”, de a helynévanyag sok esetben az egykori joggyakorlatra, szokásvilágra is utal. Maros-Torda megye helynévanyaga egyike a leggazdagabb helynévtárral rendelkező településeknek. /Ráduly János: Történeti helyneveink. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./2006. november 20.
A decentralizáció és autonómia ellen agitáltak a székelyföldi románok, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának (FCRHC) tagjai Marosfőn. A megbeszéléshez – melyet több politikai párt is támogatott – csatlakozott néhány Maros megyei polgármester és a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének tagjai is. Ioan Solomon, a fórum elnöke a magyarok autonómiatörekvéseit aberránsnak és európaiatlannak minősítette. A találkozón többen is úgy vélték, hogy Székelyföld román többségű falvaiban szándékosan hátráltatják a megyei elöljáróságok az infrastruktúra fejlesztését. A magyar érdekvédelmi szervezetek autonómiatörekvéseit székely enklávé létrehozására tett kísérletnek nevezték. Az egyik felszólaló kijelentette: ő nem soviniszta, semmi baja az RMDSZ-szel, amely jól teszi, hogy képviseli a magyarság érdekeit, de ezt ne a kormányban tegye. A gyűlésnek egyetlen „fekete báránya” volt Mihai Meres balánbányai polgármester személyében, aki gyávák gyülekezetének nevezte a fórumot. „Az az érzésem, hogy sürgősségi kórházba tévedtem. Itt mindenki siránkozik, versfelolvasást tartanak veteránok. Ezek az események már mindjárt száz éve történtek, inkább a jövőbe kellene tekintenünk és felkészülni egy esetleges olyan forgatókönyvre, hogy létrejön a székelyföldi autonómia” – mondta. A találkozó végén jelen volt néhány ortodox egyházi méltóság is. A résztvevők elfogadtak egy memorandumot, melyben többek között azt kérik a román államtól, hogy foglaljon határozottan állást a magyar követelések ellen, valamint „akadályozza meg a magyarok revizionista, szeparatista és irredenta törekvéseit”. /Horváth István: A román nyelv hivatalossá tételét kérik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20 2006. november 20.
Rendőrségi kihallgatáson megvertek és elektrosokkal áramot vezettek több kiskorúba november 17-én Csíkszeredán a rendőrségen. A Kós Károly Szakközépiskola és a Székely Gábor Iskolaközpont három-három tanulóját lopás kapcsán kísérték be a rendőrségre, a kihallgatás alatt több ízben megütötték őket. A csíkszeredai diákok a rendőrség feltételezése szerint több gépkocsiról eltávolították a márkajelvényeket. Tankó József, a Kós Károly Szakközépiskola oktatója kifejtette, a rendőrök a tanóra megkezdése előtt az osztályteremből vitték ki a tanulókat. Néhány óra múlva engedték vissza őket az iskolába, s a diákok elmondták, hogy a rendőrök többször is megütötték őket. „Javasoltam, hogy szerezzenek be orvosi látleletet, azonban mivel nem csíkszeredaiak, és haza kellett utazniuk a szülőfalujukba, ez elmaradt” – tájékoztatott Tankó. Hozzátette, az egyik iskolás arra panaszkodott, hogy az ütések következtében megfájdult a mája, egy másik diáknak pedig a fején látszottak ütésnyomok. Az iskolás fiú azt is elmondta, két rendőr többször megpofozta és hasba vágta őket. A Hargita megyei rendőrparancsnokság szóvivője, Filip Gheorghe közölte, hogy valóban kihallgattak hat kiskorú személyt a rendőrségen lopás gyanújával, és bebizonyosodott, hogy ők a tettesek. Filip Gheorghe nem tudott arról, hogy a tanulókat megpofozták vagy esetleg megverték volna. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor a Krónikától értesült a történtekről. Elmondása szerint nem először történik rendőri túlkapás a környéken, amit az RMDSZ-képviselők rendszeresen jeleznek az illetékes hatóságoknak. A szenátor úgy véli, elejét kell venni a hasonló rendőri túlkapásoknak. /Kelemen Tamás: Iskolásokat vertek meg a csíkszeredai rendőrök. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./2006. november 21.
A képviselőház állandó bürója november 20-án felhatalmazta Bogdan Olteanu házelnököt, folytasson tárgyalásokat George Maiorral, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, azt megelőzően, hogy a SRI vezetője beszámolna a plénum előtt az általa vezetett intézmény tevékenységéről az ország azon régióiban, ahol esetleges etnikai konfliktusokra lehet számítani. A képviselőház elnökét azért kellett felhatalmazni, hogy előzetesen tárgyaljon a SRI vezetőjével, mert nagyon sok információ, amellyel a szolgálat rendelkezik, jelenleg nem tárgyalható a plénumban. Nem minden képviselő rendelkezik ugyanis az Állami Titkos Információk Nyilvántartásának Országos Hivatala (ORNISS) által kibocsátott igazolvánnyal. A Konzervatív Párt parlamenti frakciója a múlt héten fordult kéréssel az állandó bizottsághoz: George Maior a plénum előtt számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény miként védi a román állam érdekeit a lehetséges etnikumközi konfliktusoknak kitett régiókban, nevezetesen Hargita, Kovászna és Maros megyében. A konzervatívok felszólították Maiort: ismertesse, hogy a SRI mit tesz az állam biztonságát, a térség stabilitását, a többség és a kisebbség közti békés együttélést zavaró, etnikai alapon történő elszakadást szorgalmazó megnyilvánulások megelőzése és megakadályozása érdekében. /Újabb Har-Kov-jelentést sürgetnek. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. nov. 21./2006. november 23.
Magyarok lakta települések önkormányzatai is kaptak a tervezettnél nagyobb állami bevételekből származó költségvetés-kiegészítések elosztásánál. Bihar megyében Berettyószéplak önkormányzata 900 ezer új lejt költhet a községi utak javítására, Nagyváradon bővítik a víz- és csatornahálózat. Szilágy megyében Krasznán korszerűsítik a megyei utak kereszteződését, Máramaros megyében Felsőbányán a római katolikus templom felújítására kaptak pénzt, Kapnikbányán folytathatják a megkezdett beruházásokat. Egymillió új lejt utaltak ki a Hargita megyei Szentegyházának a fűtésrendszer korszerűsítésére. A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyott további 9,6 millió új lejt mintegy 93 magyar, illetve vegyes tannyelvű tanintézetnek. /Kormánypénzek magyar településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2006. november 23.
Nem hozott eredményt a Hargita-Bákó megyeközi vegyes bizottság Úz völgyi határjárása. Céljuk a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) és a hargitai Csíkszentmárton község tényleges közigazgatási határának megállapítása lett volna, az Úz völgyi ifjúsági tábor tulajdonjogi viszonyának tisztázására. Márton Edit, a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal főmérnöke és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere korábbi térképekkel, telekkönyvi kimutatásokkal igazolta: Úz völgye Szentmárton községhez tartozik, de Dormánfalva polgármestere szintén régi térképekre hivatkozva próbálta ezt cáfolni. Ezért Csíkszentmárton a közigazgatási bírósághoz fordul. /Horváth István: A Bákó és a Hargita megyeiek nem tudtak megegyezni az Úz völgyi táborról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2006. november 24.
Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke a székelyföldi románoknak azt javasolta, hogy nemzeti identitásuk megőrzése érdekében kérjék a kulturális autonómiát. Gazda Zoltán “hasztalannak és felháborítónak” tartja a Kovászna és Hargita megyei románok fóruma által szervezett marosfői találkozót. Az összegyűlt Kovászna és Hargita megyei románok képviselői ugyanis “hamis állításaikkal kürtölték tele a hazát. Hazudtak, félretájékoztattak, irredentizmussal, szeparatizmussal, revizionizmussal riogattak.” A MPSZ sepsiszéki elnöke szerint a mindenkori román kormány nem tett egyebet, minthogy szándékosan visszafejlesztette a Székelyföldet, és ennek a románok is tudatában vannak, hiszen országos szinten e két megye lakói keresnek a legkevesebbet. Emiatt van szükség Székelyföld autonómiájára. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./2006. november 25.
Nem számolják fel a sepsiszentgyörgyi és zaláni katonai egységeket, mint ahogy korábban szó volt róla, sőt, felújítják, korszerű eszközökkel felszerelik azokat, hisz NATO-kompatibilis erőket képeznek ki itt jövő év októberétől – jelentette ki Sorin Frunzaverde védelmi minisztert, aki november 24-én Háromszékre és Hargita megyébe látogatott. A tárcavezető Gheorghe Marin admirális, a román hadsereg fővezérkari főnöke és Ioan Ciupei tábornok, a Constantin Prezan marsallról elnevezett erdélyi hadtest parancsnoka társaságában érkezett a sepsiszentgyörgyi Ciresoaia hegyivadász-alakulathoz. A Háromszék napilap érdeklődésére, hogy miért éppen itt, a térségben létesítik e különleges katonai egységeket, a miniszter kitérő választ adott. Arra a kérdésre, hogy nőni fog-e az állomány, azt válaszolta, körülbelül ugyanakkora marad, mint eddig volt. Arra, hogy látogatásának időzítése kapcsolatban áll-e az egyes székelyföldi önkormányzatok általi, az autonómia-referendum kiírásáról szóló határozatok elfogadásával, nemleges választ adott. A védelmi miniszter tárgyalt még Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és György Ervin kormánymegbízottal. Előhozta, hogy egyes, a tárca tulajdonában levő területeket felajánlana lakásépítés céljára, de azzal a kikötéssel, hogy a hadsereg is részesüljön azokból: ugyanis a terület az övék. /Szekeres Attila: Virulnak a kaszárnyák (A védelmi miniszter Háromszéken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./ Minden bizonnyal Székelyföldön van a lakosság számához viszonyított legnagyobb katonai jelenlét. A hadügyér tagadja, hogy ennek valami köze lenne az autonomista mozgalmakhoz, de azért tisztán látszik, a román központi hatalom bebiztosítja magát a többségében magyarok lakta vidéken. Az országban máshol katonai egységeket szüntetnek meg, s az ingatlanokat az önkormányzatok tulajdonába juttatják, Székelyföldön erről szó sincs. Egy időben még arról volt szól, hogy felszámolják a sepsiszentgyörgyi és a zaláni alakulatokat. A városháza már tervezte, mivel népesíti be az ingatlant. Háromszék megye szívében, Sepsiszentgyörgyön van a hatalmas csendőrlaktanya, amelyből a kötelező katonai szolgálat felszámolása után tiszt- és altisztképző központot varázsoltak. A helyőrségen kívül egyelőre száz idegen csendőr befogadására képes, de a jövő évi költségvetésbe belefoglalták az épületegyüttes befejezését és felszerelését, s akkor már kétszáz idegen csendőr tartózkodhat itt állandó jelleggel. A csendőrség fegyvernem katonai jellegű rendőri erő. Ezek beékelt állások, mint a csíkszeredai dandár is. A Hargita és Kovászna megyeiek a brassói dandár számára képeznek ki NATO-erőt… /Szekeres Attila: Erődemonstráció Székelyföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2006. november 27.
Nem fogadta el az árkosi helyi tanács az autonómiával kapcsolatos népszavazás megszervezésére vonatkozó határozattervezetet. A 99 helybéli támogató aláírásával ellátott tervezetet Tóth Kálmán, a Székely Nemzeti Tanács helyi szervezetének elnöke terjesztette a testület elé. Máthé András árkosi polgármester közölte, támogatná a tervezetet, de a jelenlegi törvények nem engedik meg hasonló határozat elfogadását. Kovászna megyében eddig csupán Gidófalva helyi tanácsa fogadta el a határozattervezetet, a Hargita megyei Gyergyócsomafalván már a népszavazás időpontját is kitűzték. /F. N.: Árkoson nem lesz autonómiareferendum. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./2006. november 27.
Ünnepség keretében szentelte fel Ferencz Ervin ferences szerzetes a Gyergyószárhegyen levő Ferenc-rendi kolostor szomszédságában a gyermekotthont. A felújítást külföldi és hazai adományokból finanszírozták, az épület bútorzatát pedig a magyarországi szarvasi Vajda Péter Szakközépiskola és a szintén szarvasi Emberöltő Alapítvány adományozta. A nevelőotthont a kolostor neves polihisztoráról, Kájoni Jánosról nevezték el. Az ünnepi szentmisén Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője hangsúlyozta, szükséges vidéken is segíteni a gyermekeket, hogy Isten adta tehetségükben kibontakozhassanak. Kifejtette, össze kell fogni a gyermekek érdekében, és nem engedhetjük meg, hogy egyetlen kiskorú is elkallódjék. Böjte atya értesülései szerint Hargita megyében jelenleg 6000 olyan gyermek él, akit beírattak az első osztályba, de nem végezte el a nyolcadikat. /Jánossy Alíz: Kájoni János nevét viseli a gyermekotthon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./ A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 13. napközi otthonát szentelték fel a gyergyószárhegyi ferences kolostor udvarán. Országszerte 1500 emberpalánta gondozását vállalta eddig az alapítvány, közülük mintegy hatszáznak otthont is biztosítanak. Az alapítvány a román államtól eddig nem sok támogatásra számíthatott. Szárhegyen Csergő József és hitvese, Hajnalka gondjaira negyven gyermeket és serdülőt bíztak. A hálószobákat szarvasi adakozók bútorozták be. A szarvasiak több mint tíz esztendeje támogatják Böjte Csaba törekvéseit. Böjte Csaba elmondta, hogy a tizennégy esztendő alatt az alapítvány gondozásában felnőttek közül egy lélek sem kallódott el. December 3-án újabb otthont avatnak: Kovásznán. A tizennegyediket a sorban. Ez már a magyarországi és romániai személyi jövedelemadóból leírható 1%-os támogatásokból született. /Bajna György: A tizenharmadik otthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./2006. november 27.
Miniszterek, képviselők, városvezetők köszöntője, ünnepélyes fáklyagyújtás – hivatalosan Gyergyószentmiklós hőközpontjaiban működik már a gázszolgáltatás. Az ünnepélyre miniszterek is meghívást kaptak: Sorin Frunzaverde védelmi miniszter és Borbély László közmunkaügyi és területrendezésért felelős miniszter. Jelen volt továbbá Hargita megye prefektusa, Dézsi Zoltán, Pap József polgármester és a Hargita Gáz Rt. operatív igazgatója, Kele János is. Pap József polgármester kijelentette, hálás a Hargita Gáz Rt.-nek. A város 600 ezer új lejjel tartozik a cégnek, ami a törvényben előírt csatlakozási díjnak felel meg, és amit az üzembe helyezésig kellett volna kifizetni. Borbély László miniszter beszámolt arról, hogy idén Gyergyószentmiklós 2,5 millió új lejt kapott az adósságok kifizetésére. /Barabás Márti: Fáklyagyújtás Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./2006. november 28.
Egy újabb Hargita megyei önkormányzat, ezúttal Gyergyószárhegy helyi tanácsa döntött a népszavazás kiírásáról a székelyföldi területi autonómia ügyében. A Gyergyószéki Székely Tanács örömmel vette tudomásul, hogy Gyergyócsomafalva után Gyergyószárhegy önkormányzata is határozatot hozott a Székelyföld autonómiájára vonatkozó véleménynyilvánító népszavazás kiírásáról. /Gyergyószárhegyen is megszervezik a népszavazást. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./2006. november 29.
A Maros megyei települések december 7-én nem tudnak csatlakozni a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez, mert tíz önkormányzat erre vonatkozó határozatát megtámadta a prefektus. A dokumentumokban a prefektus csupán formai hibákat talált, ezért az önkormányzati vezetők javított formában újra előterjesztik a határozattervezeteket. A prefektusi intézkedés miatt az alakuló ülésen csak megfigyelőként vesznek részt a Maros megyei települések képviselői. A tervek szerint 32 Maros, 37 Kovászna, 60 Hargita, és 4 Brassó megyei település csatlakozna a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez. /Kovács Zsolt: Csonka szövetség. = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./2006. december 5.
Fábián Ernő emlékkonferenciát tartottak a hét végén Kovásznán, a filozófus, tanár, iskolaigazgató halálának 5. évfordulóján. Tanárkollegák, tanítványok, politikusok, családtagok, a város polgárai koszorúztak a síremléknél. A konferencián Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Fábián Ernő, az európai gondolat őrizője címmel tartott előadást, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor pedig az író A példaadás erkölcse című könyve alapján Erkölcs és politika címmel értekezett. /Emlékkonferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 5./2006. december 8.
December 8-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Szövetség Székelyföldért Egyesület. Eddig 30 Maros-, 37 Kovászna-, illetve 53 Hargita megyei önkormányzat fogadta el az egyesülethez történő társulási határozatot, melyek közül 25-öt támadtak meg a marosi és hargitai prefektusok. Demeter János háromszéki közgyűlési elnök köszönetét tolmácsolta azoknak a román képviselőtestületi tagoknak, akik szavazatukkal támogatták a Maros megyei határozatok elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy szeptember 23-án, a csíkszeredai székelyföldi polgármesterek találkozóján is elhangzott: Székelyföld létezik mint hagyomány, történelem, de valóságban ez az entitás még nem létezik csak megyékként, Kovászna, Hargita, Maros nagy része, valamint Brassó kis részeként. Markó kiemelte: „Az önkormányzatok nem tudnak megtenni mindent külön-külön, még megyénként sem, gazdaságfejlődési stratégia kell Székelyföldnek, de kultúrában, oktatásban, infrastruktúrában is közös koncepció kell”. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ háromszéki területei szervezetének elnöke ismertette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület (SZSZE) alapszabályzat-tervezetét. A jelenlévők elfogadták a testület alapító okiratát, majd megválasztották az SZSZE vezetőségét. Az első elnöki mandátumot Albert Álmos kapta, akit Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármesterek helyettesítenek alelnöki tisztségben. /Domokos Péter: Sepsiszentgyörgyön alakult meg tegnap a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A székelyföldi önkormányzatok társulásával létrejött szervezet fő feladata, hogy kidolgozza Székelyföld egységes kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiáját, konkrét fejlesztési tervek révén segítse a különböző autonómia-törekvéseket, és szorgalmazza a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását. /Megalakult a Szövetség a Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2006. december 8.
Marosvásárhelyen a Sapientia Tudományegyetemen tartották meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) agrártudományi szakosztályának idei ülését, amelyen Hargita, Kovászna, Kolozs és Maros megyei agrárszakemberek, kutatók, tanárok, diákok vettek részt. A 2300 hektár területű közbirtokossági erdő jelentheti a továbbiakban a Nyárád-térség számára a továbblépés lehetőségét – emelte ki előadásában dr. Jakab Sámuel, a budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai kihelyezett Kertészeti Karának vezetője. A versenyképesség csak akkor valósulhat meg, ha van szervezett piac, ha a termelés nyereséges, vélekedett Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) elnöke. Romániában jelenleg a gazdaságok háromnegyede, három és fél milliónyi családi farm önellátásra termel, egymillió kisgazdaság fele-fele arányban érdekelt önellátásban és áruértékesítésben, s mindössze 22 ezer farm gazdálkodik kétszáz hektárnál nagyobb területen. /B. Z.: Régiókban gondolkodik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2006. december 9.
Jövőépítő szándékkal indította útjára az RMDSZ a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet. Előbb a Maros megyei prefektus támadta meg a kezdeményezést, majd a Hargita megyei indított akciót, megakadályozni már nem tudta, de az egyesület bejegyzését megvétózta. Az ügyészség közbenjárásával akár évekig halogatható a Szövetség a Székelyföldért bejegyzése. Ennek ellenére végigjátszották a színjátékot, abban bízva, hogy az együttműködésről, a székely összefogásról szóló szép szavak átlendítik az RMDSZ-t a választásokon, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ cselekszik, nem kinyilatkoztatásokkal harcol az autonómiáért – hangsúlyozta Markó Béla, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozatalát említve példaként. Egy újabb szervezet alakult, amelynek feladatai vannak, de senki nem tudja megmondani, mikor látnak dologhoz. Kiderült: nincsenek határidők, munkacsoportok, csak tervek. Az RMDSZ már többször megígérte a székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozását. /Farkas Réka: A cselekvés szövetsége? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./2006. december 9.
Nem volt zökkenőmentes a Szövetség a Székelyföldért Egyesület december 7-i alakuló ülése. Nézeteltérés alakult ki a kilenctagú vezetőtanács megválasztása körül. Egy listáról felolvasták az öt Kovászna és négy Hargita megyei jelöltet, majd felszólították az egybegyűlteket, hogy szavazzák meg az ajánlott testületet. Kiss József, Zágon polgármestere felháborodott, mondván, kihagyták Orbaiszéket, kijelentette, akkor a Kovászna környékiek távoznak. Rövid tárgyalás után visszaléptették Bölöni Dávidot, Csernáton községvezetőjét, és helyette felkerült a listára Kiss József. Ezt követően szólalt fel Benedek Huszár János, Illyefalva független polgármestere, és kérte, a nem RMDSZ-es polgármesterek is kapjanak helyet a testületben, hisz 100.000-150.000 székelyföldi magyart képviselnek. Demeter János megyei tanácselnök próbálta megmagyarázni, hogy ez nem politikai szervezet. /Farkas Réka: Kommunista módszerekkel választottak? (Szövetség a Székelyföldért Egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./2006. december 13.
A Demokrata Párt Kovászna megyei szervezete felhívást intézett a megye prefektusához és kérte György Ervint, hogy támadja meg a helyi tanácsok határozatait, amellyel csatlakoztak a múlt héten megalakult önkormányzati társuláshoz. Gheorghe Baciu arra hivatkozott, hogy a Hargita és Maros megyei prefektusok a közigazgatási bírósághoz fordultak az önkormányzati határozatok ügyében. A törvény ugyanaz Kovászna megyében is – hangsúlyozta a demokraták helyi vezetője hozzátéve: pártja nem tud egyetérteni egy olyan szervezettel, amelynek bevallott célja a Székelyföld autonómiájának elérése. /Háromszéki demokraták a társulás ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./2006. december 14.
Két magyar alprefektust – Dézsi Zoltánt (Hargita) és Burkhárdt Árpádot (Maros) – mentett fel tisztségéből december 13-án a kormány. Dézsi helyét ideiglenesen Ladányi László, Székelyudvarhely korábbi alpolgármestere tölti be a versenyvizsga kiírásáig. Dézsi Zoltánnak más, fontosabb beosztást szán az RMDSZ, a leköszönő alprefektus várhatóan a Kis- és Középválalkozások Ügynökségének alelnöki tisztségét tölti majd be, amelyet a Konzervatív Párt (PC) kormányból való kilépése következtében kapott meg a Szövetség. Burkhárdt Árpád nyugdíjba vonul, helyettese Bárczi Győző István, Marosvásárhely jelenlegi alpolgármestere lesz, a versenyvizsga kiírásáig. /Menesztettek két magyar alprefektust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A kormány december 13-i ülésén elfogadta Ladányi László Zsolt alprefektusi kinevezését, aki Dézsi Zoltán visszalépése után tölti be ezt a tisztséget. Dézsi Zoltán nyugdíjba vonul. A 36 éves Ladányi László 2004-től Székelyudvarhely alpolgármestere. A Romániai Magyar Jogászok Egyesületének elnöke, illetve 2000-től az udvarhelyi RMDSZ elnöke. /Máthé László Ferenc: Ladányi László Zsolt alispán lett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./2006. december 14.
A következő tanévtől oktatási komplexum lesz a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola: a minisztérium országszerte több olyan központot hoznak létre, ahol a tanítás mellett más tevékenységekre is lehetőség nyílik. Hargita megyében összesen 11 ilyen intézmény lesz, mondta el Pálhegyi Pál igazgató. /Katona Zoltán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./2006. december 14.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon semmisnek nyilvánította Szász Jenő polgármester egy személyben meghozott az Urbana Rt. ama közgyűlési határozatát, mellyel módosította a cég alapító okiratát, illetve megváltoztatta a vezetőség személyi összetételét. Ennek értelmében azok a rendelkezések is semmissé válhatnak, melyeket az új vezetőség hozott meg, beleértve a magyarországi szolgáltatókkal kötött szerződéseket is. Az ügy a Marosvásárhelyi Táblabíróságon folytatódik. A városvezetőnek az Urbana Rt. közgyűlésére vonatkozó határozatait két egykori tanácsos, az RMDSZ frakciójának vezetője, Borbáth István, valamint Biró Enikő támadta meg. /Szász Emese: Ítélet Urbana-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./2006. december 14.
Az Összetartozunk Bojtorján-dal Egymásért vagyunk üzenetét tűzte ki mottóként az az Őrangyal-program, amely a gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság kezdeményezésére indul útjára azzal a céllal, hogy a fogyatékkal élő és egészséges gyermekek, illetve fiatalok közti barátságok létrejöttét szorgalmazza. A karácsonyfadísz- és ajándékkészítést, énektanulást, közösségi játékokat magában foglaló tevékenységsorozat sajátos és különleges. A tervek szerint 2007. december végéig havonta találkozhatnak az új barátok. /Antal Ildikó: Barátságot kötő őrangyalok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./2006. december 14.
December 14-én lesz az ősbemutatója Nagyváradon: a magyarországi Medveczky Ádám vezényletével egy kifejezetten Biharországnak írt szerzeményt fog eljátszani a zenekar. Az Utazások Biharban (op.93) című kompozíciót Balassa Sándor, a jelenleg Budapesten élő zeneszerző gyermekkori élményeiből merítette, a szerző édesanyja ugyanis ebben a határmenti régióban született. „Nagy eseménynek számít a városban, hogy a zeneszerző jelenlétében fogja zenekarunk bemutatni a darabot” – nyilatkozta a Sarkady Zsolt, a nagyváradi filharmónia igazgatója. Balassa Sándor a Partiumi Keresztyén Egyetemre is ellátogat, ahol a Bartók Béla emlékünnepség díszvendége lesz. A zeneszerző a székház belső udvarában a Bartók Béla emléktábla leleplezésén vesz részt. Az emlékév zárásaként mutatja be Csíkszeredában, illetve Székelyudvarhelyen Bartók nyomában című műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a budapesti Jánosi Együttes. Az előadást Jánosi András és András Mihály rendezte. /Gergely Gizella: Gyermekkor zeneműben. Ősbemutatót tart a nagyváradi filharmónia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./2006. december 18.
„Akarja-e, hogy Székelyföld autonómia-státust kapjon és a település, ahol él, ehhez tartozzék?” – ilyen szövegű szavazócédulával kopogtattak a helybeli családoknál Vargyas községben. A mozgóurnás csapat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett autonómia-népszavazást bonyolította le a régióban. A vargyasi, erdőfülei, bardóci és magyarhermányi bizottságoktól kapott jegyzőkönyvek alapján a 3780 szavazatra jogosult közül településenként 60 és 83 százalék között fejezték ki véleményüket, ezen belül 99,7 és 100 százalékban támogatták a vidék autonómiáját. Az SZNT kezdeményezését a hét végén bírálta Verestóy Attila szenátor, közönséges csalásnak nevezve a népszavazást. „Az embereknek olyan kérdést tesznek fel, amelyre az egyetlen elfogadható igen választ adnak. Ezt követően azok, akik ezeket a válaszokat begyűjtik, kisajátítják maguknak az ügyet, ami végül is közös ügy és nem valamely szakadár platformnak, valamilyen székely vagy magyar tanácsnak az ügye” – vélekedett a politikus. /Domokos Péter: Referendumot szervezett az elmúlt hétvégén a Székely Nemzeti Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Nem hivatalos népszavazás kezdődött december 16-án Székelyföld területi autonómiájáról 23, többségében magyarok által lakott Kovászna és Hargita megyei településen. A referendumot az SZNT helyi szervezetei kezdeményezték a Kovászna megyei Erdővidék 20 településén, valamint a Hargita megyei Székelyudvarhelyen, Bögözön és Gyergyócsomafalván. A szervezők a megfigyelői szerep ellátására 25 romániai és külföldi civil, valamint politikai szervezetet kértek fel. /Nem hivatalos népszavazás az autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./2006. december 19.
A Hargita megyei Csíkszentirályon december 18-án ünnepélyes keretek között üzembe helyezték a földgázhálózatot. Szentkirály az első az alcsíki helységek között, amelyben földgázhálózatot helyeznek üzembe. /Benkő Levente: Földgáz ég Szentkirályon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2006. december 20.
Csaka Józsefet, Székelykeresztúr jelenlegi alpolgármesterét jelöli a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnöki tisztségére az RMDSZ. Az Állami Tartalékalap elnöki posztjának várományosa Dézsi Zoltán, Hargita megye leköszönt alprefektusa. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségében Tonk Gabriellát látná szívesen a szövetség. A jelöléseket Calin Popescu-Tariceanu kormányfőnek is jóvá kell hagynia. A demokratákkal folytatott egyezség alapján az RMDSZ még két megüresedett államtitkári tisztséget is kapott. /Megvan a három RMDSZ-es ügynökségvezető-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./2006. december 21.
György Ervin Kovászna megyei prefektus is megtámadta a Szövetség a Székelyföldért Egyesülethez való csatlakozásról szóló önkormányzati határozatok egy részét. Miután a Demokrata Párt helyi szervezete, illetve a Kovászna és Hargita megyei románok fóruma is több ízben jelezte a hiányosságokat, György Ervin a tanácsi határozatok felülvizsgálatával bízta meg a prefektúra jogászát. Codrin Munteanu a csatlakozó 37 Kovászna megyei önkormányzatból 16 testület határozatában talált formai hibákat. Az érintett tanácsokat a prefektúra levélben szólította fel a dokumentum kijavítására. György Ervin hiányolta, hogy a csatlakozó önkormányzatok a határozataik elfogadása előtt nem szerveztek közvitákat a témáról, illetve a szavazás előtt 30 nappal nem hirdették meg a sajtóban a határozattervezet szövegét. Korábban a Maros és Hargita megyei kormánybiztosok is ugyanerre a jogszabályra hivatkozva támadták meg a tanácsok társulási határozatát. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök, akit az RMDSZ vezetősége az egyesület létrehozásának előkészítésével bízott meg, elmondta: az érintett önkormányzatok hibája korrigálható. /Kovács Zsolt: Közvita nélküli székelyföldi szövetség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./