udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2166
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 2161-2166
Helymutató:
Hargita megye
1999. szeptember 14.
Szeptemberben létre kívánják hozni a Székelyföldi Városok Szövetségét - jelentette be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Székelyföldet önálló régióként egyre markánsabban kell megjeleníteni. A szövetség minden egyes problémakörrel foglalkozik majd, az összes területen, az oktatástól a gazdaságig próbál megoldásokat keresni, védi és képviseli a térség érdekeit. Várhatóan a következő városok tartoznak majd a szövetséghez: Kovászna megyéből Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna, Hargita megyéből Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, illetve Maros megyéből Marosvásárhely, Szováta. /Székelyföldi Városok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./1999. szeptember 16.
Az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége és a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal szervezésében szept. 17-én 10 a Városháza dísztermében székelyföldi üzletember-találkozót tartanak. A visszajelzések szerint jelen lesznek Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati elnökei, a bejelentkezett hetven cég képviselői. /Üzletember-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./1999. szeptember 21.
Hét évvel ezelőtt szervezték meg először a Műkedvelő Színjátszók Találkozóját /MÜSZIT/, emlékezett a kezdetre Borzási Mária, a főszervező. A találkozót Gyergyószentmiklós művelődési háza és az Általános Műveltség Alapítvány szervezi, az Illyés Alapítvány, a budapesti minisztérium és a Hargita megyei Népi Alkotások Háza támogatásával. Évente negyven-ötven csoportnak küldenek meghívólevelet. Idén is lesz MÜSZIT. /Pál Hajnalka: Néhány szóban a MÜSZIT-ről. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 21-23./1999. szeptember 29.
Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./1999. október 12.
Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Az Európai Tanács fontos feladatokkal bízta meg, a helyi demokrácia és emberi jogok jelentéstevője volt Grúzia és Örményország Európa Tanács-beli tagfelvételénél. Kolumbán Gábort a moldvai vaslui-i bíróság rágalmazásáért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a fővállalkozóként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román-magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki amelyben rögzítette azt, hogy minden, a beruházást elindító dokumentumban az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel. Aristide Roibu panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy Kolumbán Gábor megrágalmazta őt, mondván: "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". - A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd visszautasította ezt a megállapítást. Az ítéletet mind Kolumbán Gábor, mind a büntetés mértékét és a 100 000 dolláros erkölcsi kártérítést kifogásoló (továbbra is egymillió dollárt követelő) Aristide Roibu megfellebbezte. -Az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. A vaslui-i bíróság által alkalmazott szankció is azt igazolja, hogy meg akarják félemlíteni a politikai állásfoglalót, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd ügyvéd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./1999. október 13.
A 2000-es magyar külügyi büdzséről szóló előterjesztésben a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 2 milliárd forintos támogatási tétel szerepel. A külügyi tárca szerint ezt az összeget fordítják majd az Erdélyi Egyetem alapításának, illetve fejlesztésének céljaira. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István okt. 11-i nyilatkozatában jelezte: a hírek szerint az összeget a magyar kormány esetleg teljes egészében a Tőkés László püspök által kezdeményezett nagyváradi magyar magánegyetem céljaira fordítaná.Ugyanakkor nem világos, hogy a többi határon túli magyar felsőoktatási intézmény támogatása miként valósulna meg 2000-ben. E felvetés nyomán Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára azonnal kijelentette, hogy az erdélyi egyházak egyetem- alapító kezdeményezése Erdélyben és Magyarországon, az oktatási és szakmai, valamint politikai közvéleményben általános támogatást élvez. "Kénytelen vagyok kútmérgezésnek minősíteni ezeket az állításokat" - szögezte le Németh Zsolt. Az RMDSZ Csík Területi Küldöttek Tanácsa állásfoglalása megerősítette korábbi döntését: Csíkszeredában a Csíki Területi Küldöttek Tanácsa hozzájárulásával csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló kihelyezett főiskolai tagozat a Csíki Területi RMDSZ szempontjából független és önálló. Az intézmény létrejöttét utólagosan nem ellenzi, nem próbálja leállítani, de az előzetes konzultáció elmaradása és a választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő tisztségviselőktől (Hargita megye prefektusa, Csíkszereda város polgármestere és Hargita megye Tanácsának elnöke) megvonja támogatását". /Indulatok az erdélyi egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./1999. október 14.
Október 12-én dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő politikai nyilatkozatot tett a képviselőházban. A gyulafehérvári Batthyaneum történetének bemutatása után az RMDSZ-képviselő elmondta, hogy az 1998. július 8-án kiadott sürgősségi kormányrendelet ellenére nincs változás. A Szociális Demokrácia Romániai Pártjának Fehér megyei szervezete bírósági eljárást kezdeményezett a sürgősségi kormányrendelet ellen. Dr. Garda Dezső kérte a bírósági huzavona megszüntetését, a döntések mielőbbi meghozatalát, hogy a Batthyaneum visszakerüljön az egyház tulajdonába, az épületeket visszaszolgáltassák jogos tulajdonosaiknak. /Áldatlan helyzet - kormányrendelet után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./1999. október 20.
Okt. 15-én a történelmi egyházak kolozsvári püspökei /dr. Csiha Kálmán református, dr. Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök/ fogadták a szeptember 19-i nyilatkozatot aláíró kolozsvári székhelyű civil szervezetek, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Kolozs Megyei RMDSZ vezetőit és képviselőit. A találkozón a katolikus egyház képviselője és dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora is részt vett. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatás kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kiegészítve kell együttműködniük. - Az RMDSZ Udvarhely Széki Szervezetének Elnöksége október 16-i ülésén megállapította, hogy az önálló magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmények létesítése elsőrendű feladat az RMDSZ programjának megfelelően. "A csíkszeredai kétnyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozását tudomásul vesszük, de tovább szorgalmazzuk a magyar tannyelvű önálló intézmény létrejöttét a fentemlített városban is. Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, Udvarhelyszék jelölése által RMDSZ tisztséget viselő megyei politikust, elmarasztaljuk a szükséges egyeztetések elmulasztásáért". Ezért halaszthatatlannak tartják a Hargita Megyei Egyeztető Tanács összehívását. /Egyetem a közfigyelem homlokterében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), október 20./1999. október 20.
A csíkszeredai Matematika-Informatika Főiskola megvalósításában vállalt szerepe miatt a csíkszeredai Területi RMDSZ megvonta Kolumbán Gábortól, Hargita Megyei Tanács elnökétől a támogatását. Erről fejtette ki véleményét Kolumbán Gábor. Figyelmeztetett: az egyetem, és a magyar nyelvű oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. A főiskolai kezdeményezést meg kell köszönni, szögezte le. Az oktatási törvény értelmében az egyetem alapításhoz szükséges a román parlament jóváhagyása. Az egyetem jóváhagyását az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a magyar egyetemalapítás felé, durva torzítás. A szenátus csak akkor hagyja jóvá a kollégiumot, ha van román tagozat is. Kolumbán szerint a felháborodás személye ellen szól. ./Gál Éva Emese: "A személyre szóló támadások helyettesítik az értékek versenyét". Beszélgetés Kolumbán Gáborral, a Hargita Megyei Tanács elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./1999. október 23.
Csíkszeredában okt. 23-án a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége és a Németh Géza Társaság szervezte az 1956-os emlékezést. Sántha Pál Vilmos városi RMDSZ-elnök beszédében elmondta, fontos ismerni a múlt történéseit, hogy megalkothassuk azt a társadalmat, amelyben minden egyén megtalálja a maga helyét és tiltakoznunk kell azok ellen, akik még most is az egyszínűséget hirdetik. Okt. 23-án Csíkcsobotfalva katolikus templomban tartottak megemlékező szentmisét a három csíki ötvenhatos vértanú emlékére. Orbán Istvánt (1900- 1958), Tamás Dezsőt(1901-1958), Tamás Imrét (1911- 1958) 1958 szeptember 1-én végezték ki Arad környékén, és a családtagok ma Csíkszerdában úgy emlékeztek, hogy az áldozatok hamvai még most is valahol a távolban, ismeretlen helyen vannak eltemetve. /(Daczó Dénes): Emlékezők és emlékeztetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1999. október 25.
Székelyudvarhelyen okt. 22-én Lőwey Lilla és Váradi Péter Pál bemutatták tizedik honismereti albumukat az Erdély - Székelyföld sorozatból, A Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke címűt. Hajdó István, gyergyói katolikus főesperes Noéhoz hasonlította a szerzőpárost, akik próbálják albumokba átmenteni Erdély földjéből mindazt, ami legértékesebb, s aminek örökre meg kellene maradnia. A szerzőpáros Erdélyből települt Magyarországra. Hargita megye bemutatásából még két kötet van hátra: a Nagy- és Kishomoród vidéke. Utána következne a Gyimesek világa. Kb. 2000?2001-ben fejeznék be a munkát Hargita megyében, és folytatnák Kovászna megyében. A mostani kötet elkészítésében nagy segítségükre volt Vofkori György és Vofkori László, Gál Ödön, Péter János és felesége, Éva. /Kisebbségünk Noéi. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./1999. október 26.
Messze földön ismert a Gyimesbükkön tevékenykedő Deáky András tanár nemzetnapszámosi munkája. Regényt lehetne írni az 1990 óta tanárként és helyi tanácsosként kifejtett munkájáról. Magyar iskolát létesíteni Moldvában, s ezt komolyan felszerelni. Meggyőzni a helyi tanácsot arról, hogy érdemes csatlakozniuk a velük szomszédos Hargita megyei települések által létrehozott Pogány Havas Kisrégióhoz. Ez részben jóvátette azt a történelmi igazságtalanságot, hogy ezt a települést adminisztratív úton, önkényesen elszakították Erdélytől, Bákó megyéhez csatolva. Meggyőzni az embereket a faluturizmusról... Deáky András most élő falumúzeumról álmodik. /Guther M. Ilona: Gond csak egy van: nem élünk 300 évet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./1999. október 29.
Okt. 28-án a kormányülésen visszavonták Vasile Salcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Farcas prefektus felmentése után az új prefektus kinevezése miatt belharc robbant ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél. - A kormány tartalékából kétmilliárd lejhez jutottak a magyar történelmi egyházak. E határozat a magyar egyházfőknek Radu Vasile miniszterelnöknél tett múlt heti látogatásának eredménye. A pénzt elsősorban a lelkipásztorok fizetésének kiegészítésére fordítják. - Sepsiszentgyörgyön az Árkádos-házat, amelyben eddig az állami levéltár működött, a Művelődési Minisztériumhoz utalták, az ingatlan a Keleti-Kárpátok Múzeumának ad majd otthont. /Kiss Olivér: Kétmilliárd lej a magyar egyházaknak Visszavonták Salcudean jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ Puskás Bálint Zoltán szenátor okt. 29-én, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy borúlátó Románia EU-csatlakozását illetően. Kijelentette, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormánykoalíció felelős, amiért a pénzintézetek és külföldi befektetők Románia szavahihetőségének elvesztése miatt maradnak távol. Közölte, hogy a magánosítás során 26 millió német márkával, 1,4 milliárd USA-dollárral és 14 684 milliárd lejjel lett gazdagabb az államkassza, de ennek felhasználásáról hallgat a pénzügyi tárca. Hozzátette azt is, hogy Romániában pillanatnyilag becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 55-60 százalékát teszi ki a feketepiac. A szenátor elmondta, hogy a levéltárnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Lábasházat a belügyminisztériumtól a művelődésügyi tárca venné át a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közbelépett, és ezt egyelőre megakadályozták. A Lábasházban töltötték életük utolsó napjait a forradalom újbóli kirobbantásáért létrehozott ún. Makk-féle összeesküvésben való részvételért 1852-ben halálra ítélt és kivégzett Váradi József és Bartalis Ferenc székely vértanúk. Ezért szorgalmazzák, hogy a ház a megyei vagy a városi tanács tulajdonába kerüljön. /Minden egyezség felborul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ Előzmény: Radu Vasile miniszterelnöknek kinevezése utáni első útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett. 1998. április 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel és találkozott a helyi román szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. ápr. 17, 18./ A tervezett Román Szellemiség Múzeumát Keleti Kárpátok Múzeumának is nevezték.1999. november 1.
A Magyar Nemzet május 15-i számában Hankiss Elemér cikket közölt Merre, Magyarország? címmel. Erre szeptember 22-ig mintegy huszonöt hozzászólás jelent meg a lap hasábjain. A nemzet mai nagy sorskérdései sorában három szerző vetette fel a magyarok népességcsökkenésének fenyegető rémét. - Az 1997. október 13-i száma beszámolt a Tusnádon véget ért, Népbetegségek a Kárpát-medencében elnevezésű nemzetközi orvoskongresszusról. Megrendítő volt Burány Béla újvidéki orvosprofesszor jelzése: a vajdasági magyarság az 1961. évi 442 561 főről 1991-re 340 946-ra csökkent. Burány professzor elmondta, hogy az anyaország lakossága évente 30-40 ezer fővel csökken. Három évtized mérései alapján kimutatható, hogy a Kárpát-medencében naponta 100-200 fővel csökken a magyarság lélekszáma. "Demográfiai szemléletváltozásunk egy új honfoglalással érne fel" - zárta előadását Burány Béla professzor. - Romániában az 1992. január 7-i népszámlálás 1 625 ezer magyar lakost mutatott ki, a lélekszám 1995. január 1-re 1 586 ezerre csökkent. Hargita megyében az 1990. évi 361 856 lakosból 1996-ra 344 898 maradt, miközben 3000 fővel nőtt a 60 éven felüliek száma. A temesvári református egyházmegyében 1996-ban 151 kereszteléssel szemben 571 temetés volt. /Barabás István: Ne ilyen "tisztaságot"! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./1999. november 3.
A Temesváron nemrég véget ért Határon Túli Regionális Együttműködések hetedik Európai Konferenciáján Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök javasolta: az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzését és az anyaországgal való kapcsolatrendszerének kiépítését célzó intézmények létrehozását és fenntartását bele kell építeni egy román-magyar regionális együttműködés által, esetleg európai támogatással megvalósítandó projektbe. Kolumbán Gábor, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa tagja, ezzel kapcsolatban kifejtette: "A helyi közigazgatási törvényben ma már biztosított az a joga az önkormányzatoknak, hogy határon túli együttműködésekben vegyenek részt." Az ő javaslata az, hogy Székelyföldet beépítik a határon átnyúló együttműködésbe. /"Románia egyik legkomolyabb politikai kérdését próbáltam megoldásközelbe hozni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./1999. november 3.
A sepsiszentgyörgyi Berde Áron Tudományos Társaság elnöke, Birtalan Ákos kezdeményezésére okt. 29-én megvitatták a középfokú (köz)gazdasági oktatás helyzetét. A rendezvényen részt vettek: Brassó, Kovászna és Hargita megye gazdasági szakközépiskoláinak, illetve gazdasági szakosztályainak tanárai, dr. Vincze Mária egyetemi tanár, Szécsi Kálmán, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság országos alelnöke, valamint a fenti megyék RMKT-fiókjainak képviselői. A jelenlévők elhatározták: folytatják az együttgondolkodást. Megállapították, hogy szakszerű felmérést kell készíteni a gazdasági szakközépiskolákban, a diákok körében arról, hogy mit akarnak tanulni e téren és milyen nyelven. Szükség van az alternatív közgazdaságtan-tankönyvek megírására, illetve a szaktantárgyak román nyelvű tankönyveinek magyarra fordítására, szakszótárakat és gyakorlati munkafüzeteket kell készíteni. /A középfokú (köz)gazdasági oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./1999. november 10.
Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1999. november 13.
A Pallas-Akadémia Kiadó /Csíkszereda/ Barangolás a Székelyföldön címmel útikönyv-sorozatot jelentet meg. Az első kötet Hargita megyéről szólt, a másodikat - a Maros megyéről szólót - Balás Árpád földrajztanár írta meg. Négytagú csapattal dolgozott: a szakmában elismert szerzőkkel /Biró Donát szászrégeni nyugalmazott történelemtanár, Fodor Sándor marosvásárhelyi nyug. tanár, Incze Árpád, Jakab Sámuel, a talajtani tudományok doktora/ Közös munkájuk tartalmazza mind az 513 település legfontosabb történelmi, földrajzi, népesedési, idegenforgalmi, néprajzi és gazdasági vonatkozású adatait. /B. Á. [Balás Árpád]: Útikönyv Maros megyéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./1999. november 15.
Nov. 12-14-e között zajlott le Székelyudvarhelyen a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ VII. kongresszusa. Az RMDSZ vezetése nem képviseltette magát, üdvözlő levelet sem küldtek. Jelen volt viszont Ráduly Róbert Hargita megyei parlamenti képviselő, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere és Pap Kincses Előd, a Reform Tömörülés alelnöke. Nagy Pált (Székelyudvarhely) újra elnökké választotta a kongresszus. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSZ-ek és ifjúsági szervezetek között. /Az RMDSZ nemlétezőnek tekintette. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ A zárónyilatkozat szerint a szövetség nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a tagszervezetek közötti együttműködés javítására, valamint a helyi RMDSZ-szervezetekkel való kapcsolattartásra. /MISZSZ-kongresszus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./1999. november 19.
Nov. 11-én a képviselőházban kiosztották az erdőkitermelésben történő visszaéléseket kivizsgáló parlamenti bizottság 400 oldalas jelentését, tájékozatott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő. Dr. Garda Dezső hozzászólásában kifejtette: a régi erdészeti igazgatóságok mindent elkövettek azért, hogy fedezzék a törvénytelenségeket, amelyek során az állami erdők nagy részét nagyon olcsó áron játszották át kétes vállalkozóknak. Hozzátette, hogy a magánerdőkben is nagyméretű pusztítás zajlik. Érintette a remetei és csomafalvi helyzetet, hangsúlyozva, hogy Csomafalván igazságtalanul bántak a lakossággal: Dejeu volt belügyminiszter szabad teret adott a Hargita megyei rendőrségnek a bosszúállásra. Felelősségre kell vonni a vétkeseket, és kártérítést kellene fizetni a gyergyószentmiklósiaknak, javasolta Garda. Elmondta azt is, egyes cégek radioaktív anyagot terítettek szét a Gyergyói- medence különböző útjaira, kitéve a lakosságot a radioaktív sugárzásnak. Jelezte, hogy az erdők visszaadása korlátozott mértékben történik. /Gál Éva Emese: "Felelősségre kellene vonni a vétkeseket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1999. november 26.
Nov. 23-án a kisebbségek nyelvén írt magyar nyelvű líceumi tankönyvekről tanácskoztak a Tanügyminisztériumban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) Lászlóffy Pál elnök, Burus Botond, a Hargita megyei Pedagógusok Háza igazgatója, Farkas István Kovászna megyei tanfelügyelő, valamint az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője, Székely Győző képviselte. Évtizedek óta nem volt erre példa: a minisztérium pedagógiai jellegű civil szervezeteket hívott a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügyének rendezésére. Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke a kisebbségek tankönyvgondjait felvállaló kiadó létrehozásában látta a megoldást. A fordításra javasolt tankönyvek példányszámának növelése érdekében más javaslat is elhangzott: a magyar és német nyelvű tankönyvek ügye kapcsolódjék valamiképpen össze. Megállapították, hogy a kilencedikes tankönyvek ügyét meg kell oldani: magyar nyelvű tankönyveket kell adni a kilencedikesek kezébe. /Szabó Csaba: Tanügyminisztériumi nyitás A civil társadalom kezében a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./1999. december 2.
Az elmúlt héten az RMDSZ vezetősége konzultációk sorozatát folytatta a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtésével kapcsolatban a különböző régiók szakembereivel, a civil szervezetek és önkormányzatok vezetőivel. A tanácskozássorozat nov. 22-én kezdődött a szovátai Teleki Oktatási Központban, ahol Hargita és Kovászna megye képviseltette magát. Nov. 23-án a Maros és a Kolozs megyei érdekeltekkel találkozott a szövetség vezetősége, ezt követte a partiumi megbeszélés. A Felsőoktatási Tanácsnak - amely nov. 26-án ülésezett Marosvásárhelyen - az volt a feladata, hogy a régiók szintjén lezajlott megbeszélések alapján kidolgozza azt a szakmai álláspontot, amit az RMDSZ vezetősége politikailag felvállalhat. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a Felsőoktatási Tanács neves magyar nemzetiségű egyetemi tanárokból tevődik össze. A tanácskozásokon körvonalazódott: a magánegyetem központja Kolozsváron legyen, az egyetemnek különböző városokban is működnének karai. Székelyföld sem akar kimaradni ebből az építkezési folyamatból. /(Jakab Árpád): Kolozsváron lesz a magánegyetem központja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 2./1999. december 7.
A ploiesti-i táblabíróság elutasította az első fokon 11 évi börtönbüntetésre ítélt két magyar kamionsofőr fellebbezési kérelmét. Debreczeni Ferencet és Ulicsnyi Ferencet csempészés, sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megsértése miatt ítélték a súlyos büntetésre. A két sofőr másfél évvel ezelőtt a magyar-román határ borsi vámparkolójában hagyta azt a kamiont, amellyel nagy mennyiségű kávét szállítottak Romániába, s a kocsinak másnap már csak hűlt helyét találta. Az ügyben első fokon hat személyt ítéltek el. A két magyar állampolgár mellett egy magyar nemzetiségű román állampolgár szintén 11 évi börtönbüntetést kapott, a többi vádlottra ennél jóval enyhébb ítéletet szabtak ki. Szász Zita védőügyvéd elmondta: fellebbezést nyújt be a román Legfelsőbb Bíróságnál. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után tíz fellebbviteli tárgyalást is meghirdettek, majd elhalasztottak, mire az elutasító döntés megszületett. A szintén magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián jelenleg is egy romániai börtönben sínylődik, noha az évek óta zajló meghurcoltatás következtében elméje gyakorlatilag elborult. Román vámtisztek jogosulatlan intézkedésének állt ellen a petei határátkelőnél, emiatt ráfogták: okozója az egyik vámos napokkal később elszenvedett, maradandó károsodást okozó agyvérzésének, amelyet orvoskonzíliumi közreműködéssel hoztak összefüggésbe az incidenssel. A fiatalember nyilvánvalóan bűnbak, akitől az "áldozat" hozzátartozói csillagászati összegeket követelnek fájdalomdíjként. A kézdivásárhelyi magyarok ügye közismert. Az ún. Agache-per egyenes folytatása azon nacionalista indíttatású, kimondottan politikai hátterű megtorlásoknak, amelyeket az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, illetve Cseresnyés Pál és társai szenvedtek el az 1989-es Hargita megyei, illetve az 1990-es marosvásárhelyi események után. /Magyarellenes perek Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./1999. december 8.
RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ nyilatkozatban erősítette meg, hogy igazságtalannak és diszkriminatívnak tartja a bukaresti táblabíróság által, az úgynevezett Agache-per fellebbviteli tárgyalásán hozott ítéletet. Ez az ítélet azt a korábbi szemléletet tükrözi, amely a Hargita és Kovászna megyékben 1989 decemberében lezajlott forradalmi eseményeket Románia más régióiban történt hasonló eseményektől eltérően kezeli a magyar résztvevők esetében. Azokat szolgálja, akiknek politikai érdeke az etnikai ellentétek szítása, a konfrontáció légkörének fenntartása, valamint 10 év eltelte után is az 1989 decemberi események teljes és valós feltárásának megakadályozása. Az RMDSZ támogatja a döntés ellen benyújtott fellebbezéseket. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./1999. december 10.
Dec. 9-én kezdődött Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában A jövő iskolája témájú nemzetközi konferencia, amelyen Kárpát-medencei előadók értekeznek a témakörben. Köszöntőbeszédet Kötő József államtitkár és Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke mondott. A jövő iskolája címmel Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője /egyben a Jövő Iskolája Alapítvány elnöke/ tartott előadást, majd Kabarcz Zoltán, a Jövő Iskolája Alapítvány munkatársa Öt ország - öt város címmel értekezett. Dec. 10-én Csíkszentdomokoson folytatódik a konferencia. Megtekintették a csíkszentdomokosi mintaiskolát. Dec. 11-én pályázati értékelés lesz, a megjelentek ökumenikus istentiszteleten vesznek részt Csíksomlyóban, a kegytemplomban, ezt követi a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Julianus Alapítvány idei díjkiosztó ünnepsége. /Konferencia a jövő iskolájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Beder Tibor Gondolatok a Jövő Iskolájáról című, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza által kiadott ismertetőjét is kézbe lehetett venni. /Becsengettek a Jövő Iskolájában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1999. december 13.
Dec. 2-án gyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson a Vitézi Rend gyergyószentmiklósi tagjai, amelyen részt vett a budapesti Vitézi Rendtől dr. Vitéz Bercsényi Miklós és dr. Vitéz Lehr György, és Vitéz György Fazakas Dénest a rend Hargita megyei székkapitányának választották az egybegyűltek. A budapesti dr. Vitéz Lehr György 1995-től járta Erdélyt, hogy fölkutassa a rend tagjait, illetve azok gyermekeit, akik szintén jogosultak a kitüntetésre. A Vitézi Rend 1996-ban avatóünnepséget tartott Debrecenben, ám ezen a romániai 58 jelentkező jogosultból csak heten vettek részt - köztük Vitéz György Fazakas, akit édesapja után vitézzé avattak -, ezért 1997. június 14-én ünnepélyes eskületételt és vitézi avatást szerveztek Gyergyószentmiklóson, amikor 14 gyergyószentmiklósit avattak vitézzé. Ma György Fazakas úr összesen 18 vitézt tart számon a városban. Az elmúlt két- három évben több vitézzé avatást is tartottak Erdélyben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon. Az Erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya Vitéz Bereczky Árpád, Kolozsvár székhellyel. - A Vitézi Rendbe való felvételre jogosultak mindazok, akik vitézi kitüntetést nyertek a világháborúkban, valamint ezek gyermekei, akik igazolni tudják szüleik vitézzé avatását. Hargita megye székely vitézeinek száma összesen 336. /Gál Éva Emese: A Vitézi Rend Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./1999. december 30.
A dec. 28-i kormányülésen heves vitát váltott ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek az elfogadása, amelynek értelmében a kormány anyagi támogatást nyújt a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségekhez tartozó egyházi segítő személyzet fizetésének a fedezésére. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette, hogy ez az intézkedés sérti az egyházak közti egyenlőség elvét, és kifogásolta, hogy a kormány miért csak a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökségeknek biztosít többletjuttatást. - Eckstein-Kovács sértőnek minősítette a két frissen kinevezett kormánytagnak, Petre Roman külügyminiszternek és Mircea Ciumara tárca nélküli gazdasági koordinációs államminiszternek a vita során tanúsított magatartását. Petre Roman és Mircea Ciumara többek között azzal vádolták meg Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi minisztert, hogy Hargita és Kovászna megyéből el akarja űzni a román nemzetiségű állampolgárokat. Végül Isarescu miniszterelnök /Eckstein-Kovács Péter ellenérvei ellenére/ elfogadta a sürgősségi kormányrendeletet. /Papp Annamária: Sürgős támogatás a székelyföldi görögkeletieknek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./1995. január 5.
Király Károly /1972-ig Kovászna megyei első titkár, akkor lemondott és elkezdte tiltakozó akcióit, volt faipari kombináti, majd konzervgyári igazgató, munkanélküli, a Nemzetmentési Front marosvásárhelyi elnöke, majd országos alelnöke, egy ideig Kovászna megyei szenátor, a szenátus alelnöke, az Erdélyi Világszövetség egykori tiszteletbeli elnöke, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány kuratóriumának elnöke/ a vele készült interjúban elmondta, hogy nem saját házában lakik, itt csak bérlő Sepsiszentgyörgyön. Marosvásárhelyen levő házát 1990-ben Suciu polgármester és Undrea prefektus jóváhagyásával feltörte Neagoe ezredes, az SRI egyik vezetője, aki korábban a Securitate Hargita megyei parancsnoka volt. Király Károly ekkor még szenátor volt, tiltakozó levelet írt Virgil Magureanunak, az SRI vezetőjének, Iliescu elnöknek, Petre Roman akkori miniszterelnöknek és a főügyésznek. Egyedül a főügyész válaszolt: forduljon a közigazgatási bírósághoz. Végül Neagoe ezredes a lakásában maradt. - Ismert a Király Károlynak Domokos Gézával való ellentéte. - Király Károly - az egész parlamentben egyedül - nem volt hajlandó részt venni a kisebbségekre sérelmes alkotmány fölötti szavazáson, ezért 1991. nov. 23-ától elvesztette szenátori mandátumát. Jelenleg magyarországi megjelenésre előkészíti az ellenállás esztendeiről írt Nyílt kártyákkal című könyvét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 5./1995. január 14.
Jan. 14-én Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa, elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanács elnökét választották. Ez a tanács konzultatív szerv, az RMDSZ listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek legfőbb testülete, az önkormányzatokat érintő kérdésekben döntéselőkészítő, határozathozó feladatköröket lát el, célja az RMDSZ-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Népszabadság, jan. 16./ 1995. január 14.
Az utóbbi időben a székelyekről szólva csak Hargita és Kovászna megyét említik, mintha a Maros megyei székelység nem lenne a székelység integráns része, figyelmeztet Fábián Ernő. Az "enklávé sem helyénvaló kifejezés, mert a székelység nem zárvány és nem beépült valakik közé, hanem saját területén - Háromszék, Csík-, Udvarhely-, Gyergyó-, Maros-, és Aranyosszék - népileg egységes, ezeréves kultúrájú történelmi magyar nemzetrész." Amikor megvalósul a székelység önkormányzata, a marosszékieknek is mellettük a helye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./