Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 2166 találat lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 2161-2166

Helymutató: Hargita megye

1995. június 15.

Májusban rendezték meg Sződligeten, Budapest közelében a harmadik magyar-román értelmiségi találkozót, a megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte. A találkozón elfogadott közleményt egyik ország sajtója sem közölte, jegyezte meg Szász János. Jún. 9-10-én Hargitafürdőn a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság csíkszeredai csoportja Minifórumot hívott össze, amelyen részt vett a társaság elnöke, dr. Iglói Zoltán és a társaság Hargita megyei filiáléjának elnöke, Szüszter Katalin is. Az egybegyűlteket Doru Vasloban prefektus köszöntötte, felolvasva Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár üzenetét. A társaság sok román tagja szólalt föl. Szász János úgy értékelte, hogy a közeledési mozgalmak kiléptek a nyilatkozat szakaszából és a barátság, a sorsközösség útján indultak el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 27.

Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adat az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius. A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

1995. június 28.

Megjelent az 1992. jan. 7-i népszámlálás második kötete, amely a nemzetiségi és vallási megoszlást részletezi. B. Kovács András ezt ismertette, folytatásokban. Számos adatot az 1930-as népszámláláshoz hasonlítva jelent meg a kötetben. 1930-ban az összlakosság 77,9 %-a volt román, 1992-ben 89,5 %-a. Ezalatt a magyarok arányszáma 10-ről 7,1-re, a németeké 4,4-ről 0,5-re, a zsidóké 3,2-ről 0,1 százalékra csökkent. Erdélyben a románság aránya 57,8 %-ról 73,6 %-ra növekedett. 1930-ban még öt megyében voltak kisebbségben a román nemzetiségűek /Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár és Temes, hozzátéve, hogy akkor még nem ez volt az első két megye megnevezése/, ma már csak két ilyen megye van, Kovászna és Hargita, az előbbiben a magyarok aránya 75,2 %, az utóbbiban 84,7 %. Az 1992-es adatok szerint a magyarok 1625 ezres összlétszámának 98,7 %-a Erdélyben él. Maros megye lakosságának 41,4 %-a magyar, Szatmár megyének 35 %-a, Bihar megyének 28,4 %-a, Szilágy megyének 23,7 %-a, Kolozs megyének 19,9 %-a, Arad megyének 12,5 %-a, Máramaros megye lakosainak pedig 10,2 %-a magyar. A magyarság háromnegyede a következő hat megyében él: Hargita /295,1 ezer magyar/, Maros megye /252,7 ezer/, Bihar /181,7 ezer/, Kovászna /175,5 ezer/, Kolozs /146,2 ezer/ és Szatmár megye lakosságából 140,2 magyar nemzetiségű. - A nemzetiség és az anyanyelv eltér: 1639,1 ezer magyar anyanyelvű van az országban. A magyarok 47,1 %-a református, 41,2 %-a katolikus, 4,6 %-a unitárius, 0,8 %-uk zsinapresbiteri, 0,4 %-uk pedig ágostai evangélikus. Az újprotestáns egyházaknak is vannak magyar hívei: a magyar lakosság 0,5 %-a adventista, 0,8 %-uk baptista, 4,3 %-uk más felekezethez tartozik, az ateisták aránya 0,2 %. A népszámlálás szerint 1.161,9 ezer katolikus él Romániában, 57,6 %-uk magyar, 31,1 %-uk román, 6,1 %-uk német. Az ország 802,5 ezer reformátusának 95,4 %-a magyar nemzetiségű, hasonló az arány az unitáriusok között is. - A román-magyar vegyes házasságok száma 94,4 ezer. A beolvadás mértékére lehet következtetni a vegyes házasságok adatainak részletezéséből. Román férj magyar feleséggel 48.969 esetben élt együtt, a gyermekek nemzetisége 25.689 családban román, 5530-ban magyar, gyermektelen volt 16.278 házasság, nem sorolható be 1472 házasság. Magyar férj és román feleség 45.444 esetben alkotott családot, a gyermekek megoszlása: 11.248 családban a gyermek magyar, 19.415 családban a gyermek román. /B. Kovács István: A nemzetállam hat évtizede. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27., 28./

1995. július 25.

Megjelent egy 170 oldalas kiadvány a Kisebbségi Tanács égisze alatt: Romániai nemzeti kisebbségek intézményi és jogi keretei /Román Emberjogi Intézet kiadása/. A könyvben túlzások és pontatlanságok vannak. Hargita megye vonatkozásában például két magyar napilapról ír /csak egy van/ és olyan lapok szerepelnek a felsorolásban, amelyek nem léteznek /Kereskedelmi Közlöny/, vagy már megszűntek /Új Sport/. Más megyék adataival is ez a helyzet. /Hecser Zoltán: Túlzott jó szándék. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

1995. július 25.

Júl. 26-a és aug. 4-e között rendezik meg Zajzonban a VI. Népismereti Tábort 60-70 hazai és külföldi, néprajz iránt érdeklődő középiskolás részvételével. A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szervezésében tartandó táborban történelmi, néprajzi előadást, fafaragást, barcasági csángó táncok tanítását, népdalvetélkedőt és gyűjtőmunkát terveznek. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./

1995. július 29.

Vécsei Károly több folytatásban közölte adatgazdag írását. A 4. folytatásban két táblázatot közöl, az egyik az erdélyi román, a másik az erdélyi magyar anyanyelvűek lélekszámát mutatta be 1910-ben és 1992-ben, megyénként, szerepeltetve a két időszak közötti változás százalékát. A magyar anyanyelvűek száma 1910-ben 1 662 834 volt, 1992-ben 1 619 735 fő, Kovászna, Maros, Hargita és Brassó megyében mutatkozik növekedés, a többi megyében csökkent a magyarok lélekszáma. A román anyanyelvűek száma ugyanezen időszak alatt Erdélyben megkétszereződött /1910: 2 823 494, 1992: 5 814 425/, ezen belül Brassóban négyszeresére nőtt a lélekszámuk. Kolozs megyében 1910-ben 230 662 román élt, 1992-ben 582 831. Maros megye 1910-ben magyar többségű volt /189 618 magyar és 151 327 román/, 1992-ben már román többségű /255 597 román és 331 160 magyar/. /Vécsei Károly: Az erdélyi román és magyar lakosság tényleges és természetes szaporulatának dinamikája az elmúlt századok során. /4./. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29-30./

1995. augusztus 3.

A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./

1995. augusztus 12.

Csíksomlyón a magyar nyelvű oktatásért és az egyházi iskolákért hirdettek szentmisét aug. 12-re. Zsúfolásig megtelt a kegytemplom. Kányádi Sándor egyik versét olvasta fel, majd kifejtette, hogy mindegyik nyelv Isten kiválasztott nyelve, mindegyik nép Isten kiválasztott népe, minden nép számára saját anyanyelve a legszentebb. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke elmondta, hogy az a szentmise a Hargita megyei magyarság tiltakozó akciójának kezdetét jelenti. /Új Magyarország, aug. 14./

1995. augusztus 3.

A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica Romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./

1995. augusztus 12.

1995. szeptember 23.

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./

1995. szeptember 26.

Debreczi Árpád és Murvai László - az előző évekhez hasonlóan -most is közreadták a statisztikai összeállítást az elmúlt /1994/95-ös/ tanévről. Az országban 2454 óvodában és iskolában folyt magyar nyelvű oktatás, ennek 53,2 %-a /1307/ önálló magyar nyelvű intézet, 46,7 %-a pedig tagozat. Két megyében, Hargita és Kovászna megyében az önálló magyar iskolák száma meghaladja az 50 %-ot, viszont Kolozs megyében csak a 25 %-ot éri el, Brassó megyében mindössze két önálló magyar iskola van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

1995. szeptember 28.

Az 1994/95-ös iskolaévben 14 430 pedagógus tanított a magyar oktatásban /a pedagógusok 5,4 %-a/, ebből 2450 óvónő, 3468 tanító, 5688 V-VIII. osztályban tanító tanár és 2824 középiskolai tanár. Problémát jelent a szakképzetlenek maga száma, a pedagógusok 71,8 %-ának volt szakképesítése. A magyar nyelvű oktatásnak 4000 szakképesített tanárra lenne szüksége, hogy mindenütt megfelelően képzett pedagógusok tanítsanak. A legtöbb képesítés nélküli tanár éppen Hargita, Kovászna és Maros megyében volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Előzmény: 1888, 1891. sz. jegyzet.

1997. január 3.

1996. dec. 30-án Csíkszeredában ünnepélyesen beiktatták hivatalába Hargita megye új prefektusát, Dézsi Zoltánt, akinek természetszerűleg le kell mondania gyergyószentmiklósi polgármesteri tisztségéről. Az így megüresedett polgármesteri székért új választásokat kell kiírni. Ezért a Gyergyószentmiklós városi RMDSZ Választmánya január 3-án összeült, hogy kidolgozza jelöltállítási rendszerét a polgármester-választásra. Minthogy előreláthatólag többen is megpályázzák a jelöltséget, a városi RMDSZ-nek szándékában áll új előválasztásokat szervezni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./

1997. január 6.

Az elmúlt esztendő utolsó napjaiban lezajlott kormánykoalíciós tárgyalások eredményeként az RMDSZ jelöltjei közül a kormány két prefektust és nyolc alprefektust iktatott be. Hargita megyében Dézsi Zoltán, 50 éves tanár, Gyergyószentmiklós polgármestere kapott prefektusi kinevezést, Szatmár megyében pedig Riedl Rudolf 52 éves mérnök foglalta el a prefektusi széket. A nyolc kinevezett és beiktatott alprefektus:- Arad megyében Bognár Levente, 40 éves, mérnök, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke; - Bihar megyében Modok Gusztáv, 52 éves, jogász-közgazdász;

1997. január 11.

Jékely Zsombor A bögözi templom című igényes füzete a sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány kiadásában jelent meg, a "Horor vacui" sorozat harmadik füzeteként. Az albumszerű könyv kiadását a magyar Közoktatási és Művelődési Minisztérium, továbbá a Hargita és Kovászna megyei művelődési felügyelőség anyagi támogatása tette lehetővé.A tanulmány törzsanyaga a falképek Szent László-legenda, Szent Margit-legenda és Utolsó ítélet/ leírása és elemzése. A sorozat szerkesztője Jánó Mihály. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./

1997. január 14.

A magyar lapok példányszámára vonatkozó néhány érdekes adatot közöltek a Sajtó és az etnikai kisebbségek című nemzetközi szemináriumon, melyet nemrég rendeztek meg Brassóban. A vidéken megjelenő magyar lapok összpéldányszáma 120 ezer mindössze, az évekkel ezelőtt elért nagy fellendülésnek csupán negyede-ötöde. Ennek jó háromnegyedét alig néhány nagyobb megyei lap adja, a kisebb magyar lélekszámú megyék napi- vagy hetilapjai külön támogatásra szorulnak, hangzott el a szemináriumon. A Kovászna és Hargita megyékben megjelenő, alig párezres példányszámú román lapok állami szubvencióját hozták fel példának. /Példányszámok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1997. január 14.

Jan. 18-án tartják meg az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének tisztújító közgyűlését. Mint ismeretes, a területi szervezetnek a parlamenti választások óta nincs elnöke, az előkészületeket ezért a választmányi Állandó Bizottság irányítja. Az elmúlt héten ülésezett a Csíkszeredai RMDSZ Városi Küldötteinek Tanácsa is, amely többek között a területi szervezethez való csatlakozás kritériumait vitatta meg, és számos más kérdésben próbált egységes álláspontot kidolgozni. Több helyi RMDSZ-értekezleten hangzott el ugyanis olyan vélemény, hogy a csíkiakat sorozatosan háttérbe szorították a különböző Hargita megyei tisztségek betöltésénél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 15., 945. sz./

1997. január 25.

Az ellenzéki pártok vezetővel folyó tanácskozás-sorozat keretében Emil Constantinescu elnök jan. 28-án fogadta a Román Nemzeti Egységpárt Gheorghe Funar vezette küldöttségét és a Nagy-Románia Párt delegációját, Corneliu Vadim Tudorral az élen. A két pártvezető támogatja a korrupció elleni harcot, viszont aggasztónak tartják azt a tervet, hogy külföldi beruházók megvásárolhatják azt a földterületet, amelyen vállalkozásaik működnek. Funar közölte, hogy felvetette Emil Constantinescu elnöknek "a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet". Az államfő biztosította őt, hogy "megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg arról, mi a helyzet." Petru Berteanu elnöki tanácsos az MTI tudósítójának elmondta: Funar arról beszélt, hogy a székelyföldi megyékben eltávolítják a románokat, Constantinescu válaszában csak annyit mondott: őrködik azon, hogy az országban sehol se kövessenek el törvénysértéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

1997. január 25.

Dénes László helyesbíti B. Kovács András adatát: a brassói sajtószemináriumon nem hangzott el semmiféle konkrét, hivatalos adat a Romániában megjelenő magyar lapok példányszámáról. Hitelt érdemlő adatok még a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ sincs az egyes lapok példányszámairól, az egyes lapok adatai erősen túlzóak, amellett a példányszám hullámzik. Például lapja, írja Dénes László, a nagyváradi Bihari Napló péntekenként 27 ezer, szerdánként 18 ezer példányban jelenik meg, de az adatok naponta változnak. Dénes alacsonynak mondja a 120 ezres példányszámot /az összes vidéki magyar lapra vonatkozóan/, ez a szám feltehetően a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Kolozs és Arad megyei napilapokra vonatkozhat, a heti, kétheti lapokat, a folyóiratokat, illetve az egyéb periodikákat, közlönyöket nem számolták ide. Az Európai Idő például legutóbbi számában jelezte: 32 250 példányban jelenik meg, igaz, kéthetente. /Dénes László: Százhúszezer? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: jan. 14.

1997. január 29.

Antal István Hargita megyei képviselő a Finnországi Magyarok Szövetségének és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására január 15-28-a között látogatást tett a két skandináviai országban. Az RMDSZ-képviselő Stockholmban a Magyar Házban és más városokban, így Helsinkiben találkozott az ottani magyar szervezetek és közösségek tagjaival, és tájékoztatást adott a választások után kialakult romániai politikai helyzetről, az RMDSZ kormányzati szerepéről. Antal István látogatása során magánbeszélgetésen találkozott Gunnar Janssonnal, a finn parlament svéd képviselőjével, az ET romániai jelentéstevőjével, és ellátogatott a stockholmi és helsinki román nagykövetségekre is. Baráti megbeszélést folytatott többek között Bihari Szabolccsal, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 31., 957. sz./

1997. január 30.

Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./

1997. január 31.

Gál Éva Emese készített interjút Dézsi Zoltánnal, Hargita megye prefektusával. Dézsi Zoltán szerint a földtörvény következtében kialakult helyzet orvoslását kell megkezdeni minél előbb, nagyon fontos a földtörvény alkalmazását hatékonyabb rendszerbe foglalni, szakemberek segítségével. - Nagy gondot jelent a megyében a fűtőhálózat, mivel a meleg- és melegvíz-szolgáltatás rossz. Rendkívül rossz állapotban van Hargita megye a szolgáltatások terén, rosszak az útjaik, 52 településben nincsen villany. Szerinte a korrupció jelentőségét eltúlozták, annak felszámolása nem fogja megoldani az összes gondot. A magyar prefektus úgy véli, hogy egy rossz gazdaságpolitikához minden társul: korrupció, kompetenciahiány, versenyszellemhiány. Ha országos viszonylatban a növekedés nagyobb lesz, nagyobb lesz a megyében is, mivel most a költségvetés elosztásának kritériumai objektívebbek mint előzőleg, és a költségvetés elosztása végre normális helyzetbe hozza Hargita megyét ahol az önkormányzatok bevételi lehetőségeinek a növelésére is törekednek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1997. január 31.

Az RMDSZ képviselőházi csoportja február 3-án megválasztotta a frakció új vezetőségét. A frakció elnökévé Varga Attila Szatmár megyei, alelnökeivé Asztalos Ferenc Hargita, illetve Kovács Csaba Brassó megyei képviselőt választották, míg a frakciótitkári tisztséget továbbra is Ráduly Róbert látja el. Ugyanakkor a frakció ismét Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselőt javasolta a Képviselőház Állandó Bizottságának titkári tisztségébe, és a Képviselőház plénuma a javaslatot megszavazta. Ez utóbbi tisztségbe az RMDSZ szenátusi frakciója is megtette javaslatát, amelyet a Szenátus plénuma február 3-i, első ülésén elfogadott, így a Szenátus Állandó Bizottságának titkári tisztségét továbbra is Kozsokár Gábor Kovászna megyei szenátor tölti be. Az RMDSZ szenátusi frakciójának új vezetőségét szerdán, február 5-én választják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./

1997. február 2.

Febr. 4-én megtartotta tisztújító ülését az RMDSZ szenátusi frakciója. A frakció új vezetősége a jelen törvényhozási ciklus - tavaszi - ülésszakára a következő: frakcióvezető - Verestóy Attila Hargita megyei szenátor; alelnök - Szabó Károly Szatmár megyei szenátor; titkár - Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 960. sz./

1997. február 4.

Febr. 6-án a székelykeresztúri RMDSZ és RMPSZ meghívásának eleget téve Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke találkozott a város és a környező falvak pedagógusaival. A beszélgetés alaptémáját a tanszemélyzet státuszának törvénye képezte, amelyet a képviselőház nemrég, 1997. január 23-án fogadott el.Asztalos Ferenc értékelése szerint a törvénytervezet képviselőházi változata megteremti annak lehetőségét, hogy a pedagógus az elkövetkezőkben az őt megillető erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljön. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./

1997. február 9.

Febr. 11-én tárgyalták a szenátusban a külföldi beruházások rendszerét szabályozó törvényt módosító törvénykezdeményezés, amelynek értelmében a teljes egészében vagy részlegesen külföldi tőkével dolgozó, román jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságok, fennállásuk idejére, a működésük színteréül szolgáló telekre is tulajdonjogot szerezhetnek. A módosítást hosszas vita után a Szenátus 80 mellette, 50 ellene leadott szavazattal, két tartózkodással elfogadta. Ugyancsak febr. 11-én a képviselőházban dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő napirend előtti felszólalásában az egykori közbirtokossági erdők és legelők visszaszolgáltatását szorgalmazta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11., 964. sz./

1997. február 24.

A képviselőházi emberjogi és kisebbségi bizottság előtt ismertette febr. 26-án Tokay György az általa felügyelt Kisebbségvédelmi Hivatal működését. Elmondta, hogy a hivatal 46 személlyel működik, 2-2 fővel kihelyezett irodái lesznek Erdélyben, Moldovában és Dobrudzsában. A román integrálódásával foglalkozó osztályon hat szakértő lesz. Petre Turlea képviselő /RNEP/ azt kérte Tokaytól, hogy Hargita és Kovászna megyébe küldjön kér román megbízottat, akik az ott kisebbségben levő helyi román lakosságot képviselik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

1997. március 1.

Márc. 4-én a Képviselőházban a napirend előtti felszólalások során Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő a politika és a civiltársadalmi szféra kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Szükségesnek nevezte a civiltársadalmi szerveződések fokozottabb mérvű támogatását a központi adminisztráció részéről, ugyanakkor a különböző alapítványok és egyesületek monitorizálását szorgalmazta, tekintettel arra, hogy számos ilyen szerveződést csupán különböző javak - gépkocsik, irodafelszerelés stb. - vámmentes behozatalának biztosítására hoztak létre. Megemlítette ugyanakkor, hogy a civiltársadalmi szféra politikailag semlegessé tételének elmaradása miatt hét éve merő ábránd a Romániai Ifjúsági Tanács létrehozása és e szervezet teljes jogú tagként való csatlakozása a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok Európai Tanácsához (CENYC). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 4., 979. sz./

1997. március 5.

Márc. 7-én tartják soros találkozójukat az Udvarhelyszéki nagyközségek (a "10-ek") Bögözben. A találkozó meghívottja Antal István Hargita megyei képviselő, aki a Parlament napirendjére kerülő állami költségvetésről tájékoztatja az önkormányzati tisztségviselőket. Ugyanakkor más, az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is megbeszélnek a találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./

lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 2161-2166