Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 2166 találat lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 2161-2166

Helymutató: Hargita megye

2000. október 18.

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezeti a tervezett lelkipásztori találkozókat a gyergyói, csíki és székelyudvarhelyi főesperesi körzetekben. A Hargita Népe munkatársának elmondta, hogy most tért haza Rómából, ahol a püspökök jubileumán és a magyar nemzeti jubileumi zarándoklaton vett részt. Az RMDSZ és az erdélyi magyar egyházak vezetőinek újabb találkozója volt okt. 16-án. Mostani körútja miatt nem vehetett részt a tanácskozáson, viszont Fogyó Ferenc általános helynök képviselte. Az RMDSZ annak idején elvállalta a magyar történelmi egyházak érdekképviseletét, mivel a katolikus egyház papjai nem vállalnak parlamenti tevékenységet. Arról beszélnek, hogy esetleges visszarendeződésre lehet számítani. - A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye azt teszi, amit a magyarországi katolikus püspöki kar is tesz hasonló helyzetben: kérik a híveket, hogy mindenki vegyen részt a választásokon, mert keresztény embernek nem lehet közömbös az, hogy kik kerülnek a törvényhozásba. A hívek nézzék meg azt, "hogy kit választanak, mert csak olyanra szabad szavazatot adni, aki mind a nemzeti, mind az egyházi érdekeinket szem előtt tartja." /Bajna György: Jakubinyi György érsek Hargita megyei körúton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. október 18.

Csíkszeredában a toleranciáról szervezett szemináriumot a Csíki Alapítvány, melyre a Kárpát-medence több magyarlakta területéről érkeztek vendégek. A résztvevők a csíkzsögödi és a Petőfi Sándor Általános Iskolát keresték fel, ahol a nagyobb osztályokban az interetnikai és interrassziális toleranciáról, az erőszak-ellenességről beszéltek a diákoknak. A szemináriumon Demeter Annamária, a Hargita Megyei Roma Szövetség elnöke a roma fiatalokat érintő megkülönböztető és kiközösítő intézkedésekről tartott beszámolót. /Tanítható tolerancia. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./

2000. október 19.

Nem indul a választásokon Kolumbán Gábor. A Hargita Megyei Tanács volt elnöke tudatta, hogy függetlenként sem vesz részt a megmérettetésen, ám nem vonul vissza a politikai élettől. A jövőben az önálló erdélyi magyar egyetem megteremtésére kívánja összpontosítani erejét. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./

2000. október 19.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közleményben tudatta, hogy határozatot hozott két lelkészi jellegű parlamenti jelölt ügyében. Sógor Csaba engedélyt nyer arra, hogy Hargita megyei szenátorjelöltként induljon a novemberi országos választásokon. Makay Botond resicabányai lelkipásztornak a Krassó-Szörény megyei RMDSZ szenátori listán való indulását az Igazgatótanács visszautasítja és az ügyben írásbeli megkereséssel fordul a Szövetség országos vezetéséhez. A visszautasítás indokai: az 1989-es temesvári eseményekben játszott negatív szerepe; az az összeférhetetlenségi körülmény, hogy Makay Botond jogerős egyházkerületi fegyelmi határozat által nyolc évre megfosztatott az - egyházi - választhatósági jogától, és ennek következtében világi közéleti tisztség betöltésére is méltatlanná vált" - áll az egyházkerületi határozatban. /Egy meleg, egy hideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

2000. október 23.

Okt. 17-én Kolumbán Gábor, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke közleményében bejelentette: új szövetség létrehozását tűzte maga elé célul, ugyanakkor nem indul függetlenként a parlamenti választásokon az RMDSZ ellenében. Kolumbán a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy levéllel fordult Markó Bélához, de nem kapott választ. Levelében leszögezte, hogy nem kötöttek szövetséget: hallgatólagos egyezség volt 1990-ben, amikor elindult a magyarságért való politizálás Erdélyben. Ezért most új szövetség szükséges, olyan szövetség, amely bizonyos értékeket és elveket tisztázott. Az erőviszonyok most megközelítik a fele-fele arányt, ezt rendkívül komolyan kell venni. Az RMDSZ jelenlegi gyakorlata tipikusan a politikai pártként működő alakulatnak a gyakorlata. A szervezet kérdése alárendelődik a szövetségnek. Kolumbán szerint először egy szövetséget kell megkötni, és utána eldönteni, hogy abban a szövetségben megkötött dolgoknak a kivitelezésére egy vagy több szervezet szükséges. - Ma nincs szövetség az erdélyi magyar politikában, vallotta Kolumbán. /Daczó Dénes: Kolumbán Gábor és az "újra kötött szövetség" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2000. október 24.

Okt. 22-én volt a névadó ünnepség Csíkkozmáson: a falu iskolája e naptól a település szülöttje, dr. Boga Alajos nevét viseli majd. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Hajdu Gábor államminiszter, Boga Alajos testvérének unokája. Hajdu Gábor ismertette a névadó életútját. Dr. Boga Alajos 1886-ban született Csíkkozmáson, pap lett, később Gyulafehérváron püspöki helynök. Nem volt hajlandó szolgálni a kommunista rezsimet, 1950 májusában elvitték és a máramarosi börtönbe zárták, ítélet nélkül, ahol 1954 szeptemberében meghalt. Mai napig is jeltelen sírban nyugszik Máramarosszigeten. Az ünnepi szentmisét követően, Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője leleplezte iskola névtábláját. /(Daczó Dénes): Méltó emlék a falu szülöttjének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./ Dr. Boga Alajos Csíkkozmáson született 1886. február 18-án. Csíksomlyón és Székelyudvarhelyen járt gimnáziumba. 1910-ben szentelték pappá Bécsben. A kolozsvári egyetemen folytatta tanulmányait. 1919-től a kézdivásárhelyi gimnázium tanára volt, 1930-tól a gimnázium igazgatója. 1931-től az Erdélyi Katolikus Státus referensévé nevezték ki. 1933-tól az erdélyi iskolák főtanfelügyelője. 1945-től Márton Áron püspök általános helynöke. A püspök letartóztatását követően az egyre terjedőbb békepap-mozgalomnak - amelynek az volt a célja, hogy a romániai katolikusságot elszakítsa a Szentszéktől - ő volt az egyik leghatározottabb ellenzője. 1950. május 10-én éjszaka letartóztatták Gyulafehérváron. 1954. szeptember 14-én hunyt el. Ismeretlen sírban nyugszik. /Iskolát neveztek el Boga Alajos vértanú papról. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

2000. október 24.

Székelyudvarhelyen okt. 14-én Országos Gyermekkórus Találkozót szervezett a Hargita Megyei Tanács, a Romániai Magyar Dalosszövetség és a Schola Cantorum Alapítvány, melyen vett részt az Aradi 1-es számú Iskola Vox Juventutis gyermekkara. A találkozón a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola, a dévai Magyarok Nagyasszonya, a baróti Gyöngyharmat, a marosvásárhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola és 15-ös számú Általános Iskola kórusai vettek részt. A kórusok karnagyai Emléklapokat vehettek át. /Horváth Tünde karnagy: Országos gyermekkórus-találkozó Udvarhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2000. október 25.

Az 1956-os magyar forradalom befolyásolta a romániai értelmiségiek gondolkodásmódját - jelentette ki okt. 24-én dr. Garda Dezső Hargita megyei képviselő a képviselőház plénuma előtt a magyar forradalom és szabadságharc 44. évfordulójára emlékezve. Elmondta, hogy a kolozsvári egyetemi tanárok és diákok elsőként ekkor fogalmazták meg az egyetemi autonómia szükségességét. A romániai városokban kibontakozott értelmiségi mozgalmakat megszüntette a hatalom, a diákokat kizárták az egyetemekről, az események résztvevőit pedig nehéz börtönévekkel, kényszermunkával sújtották - emlékeztetett. Garda Dezső azt is elmondta, hogy a romániai kommunista hatalom a magyarországi forradalmi eseményeket, valamint a romániai szolidarizáló megmozdulásokat a hazai magyar kisebbség jogainak csorbítására használta fel. A legdurvább intézkedés a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem felszámolása volt - hangsúlyozta. /Megemlékezés a magyar '56-ról a román parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./

2000. október 27.

Valószínűleg ebben a parlamenti ülésszakban már nem kerül sor a helyi közigazgatási törvénytervezet képviselőházi vitájára - nyilatkozta Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő. /A következő parlamenti ülésszakra marad a közigazgatási törvénytervezet megvitatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. október 27.

Negyvennyolc Kárpát-medencei helység egy-egy képviselőjét hívta meg a csíkszeredai Julianus Alapítvány az idei Lármafa-találkozóra. Olyan településeket, ahol még megvan, vagy bizonyíthatóan megvolt a Szent László-legendát ábrázoló templomi freskó. A meghívott települések közül 26 templomában még megvan a freskó, a többiben megvolt. A találkozó színhelyei a Hargita megyei Bögöz és Székelyderzs, valamint a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke. A találkozó okt. 28-án kezdődik az agyagfalvi negyvennyolcas emlékműnél, majd a bögözi református templomban folytatódik ökumenikus istentisztelettel. A magyar anyanyelvűségről tartott előadások elhangzása után Székelyderzsbe utaznak a találkozó résztvevői, ahol Szent László emlékére rendezett koncerten vesznek részt az unitárius templomban. Okt. 29-én, vasárnap Cegőtelkén a cserhalmi csata emlékére állított emlékműhöz zarándokolnak, majd az ütközetet jelenítik meg az emlékmű közelében. /Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./ A találkozó az anyanyelv védelmének szükségességére szeretné felhívni a figyelmet, hisz annak jövője a Kárpát-medence peremterületein újra kérdésessé vált. A cserhalmi csata emlékére kerültek a történelmi Magyarország peremterületein levő templomok falára a legmagyarabb legendánkat megörökítő freskók. Székelyderzs templomában van a legszebb Szent László-freskó, a találkozón Ruha István és zenekara fog koncertezni. A rendezvény védnökei az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Magyarok Székelyföldi Társasága, Hargita megye tanácsa és művelődési bizottsága. /Lármafa- találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./

2000. október 27.

Okt. 26-án Csíkszeredában, a Székelyföld szerkesztőségében került sor a folyóirat nívódíjának átadására, amelyet az idei döntés Oláh-Gál Elvirának ítélt a lapban megjelent interjúkért, illetve Kányádi Sándornak az októberi számban megjelent versciklusáért. A díjátadás eseménye évfordulós ünnepséggel esett egybe, ugyanis most három éve indult a Székelyföld. Ferenczes István költő, a folyóirat főszerkesztője nyitotta meg az ünnepséget. A Székelyföld kulturális folyóirat a szépirodalom mellett a történelem, a néprajz, a képzőművészet területére is betekintést nyújt. A díjátadáson és lapévfordulón jelen voltak a bécsi Bornemisza Irodalmi Társaság Hargita megyében előadókörúton lévő tagjai, Szépfalusi István, Szépfalusi Wanner Márta és Antal Imre. /Ferencz Imre: Harmadszor díjazott a Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./

2000. október 28.

A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatás-tudományi Karával közösen meghirdeti a "Távoktatási Rendszer a Helyi Közigazgatásban" nevű program második szakaszát. A program hat erdélyi megyében /Fehér, Hargita, Kolozs, Kovászna, Maros és Szatmár/ működik, az anyagi hátteret az Európai Unió PHARE-programjának két alapja, az Alap a Helyi Közigazgatás Fejlesztéséért (FMAPL) és "A Demokráciáért", illetve az Alapítvány a Nyílt Társadalomért biztosítja. A képzésen résztvevők oktatócsomagot kaptak kézhez, melynek segítségével a tananyagot önállóan elsajátíthatták. Az oktatáscsomag román nyelven íródott, magyar nyelvű változata nemsokára magyar nyelven is hozzáférhető lesz. /A Civitas Alapítvány sajtóközleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./

2000. október 28.

Hargita megyében kifüggesztették ki a megyei választási irodánál a bejegyzett jelöltlistákat: 23 párt és választási szövetség tette le parlamenti képviselő- és szenátor-jelöltlistáit a megyében, összesen mintegy 59 szenátor- és 130 képviselőjelölttel. A megyében a versenyben részt vevő politikai alakulatok: Bánáti Bolgárok Szövetsége; Demokrata Párt (PD); Hazáért Párt (PP); Nagyrománia Párt; Nemzeti Liberális Párt - Câmpeanu (PNL); Nemzeti Liberális Párt (PNL); Nemzeti Szövetség (PUNR-PNR); Neokommunisták Pártja (PN); Nyugdíjasok Pártja; RMDSZ; Roma Párt; Román Élet Pártja (PVR); Román Környezetvédő Párt (PER); Román Munkáspárt (PMR); Romániai Demokratikus Konvenció 2000 (CDR 2000); Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (PLDMR); Romániai Szociáldemokrata Pólus (PDSR-Romániai Humanista Párt-Román Szociáldemokrata Párt); Szabaddemokrata Párt; Szabaddemokrata Szocialista Köztársasági Párt (PLRSD); Szocialista Munkapárt (PSM); Szövetség Romániáért (APR); Titel Petrescu Szociáldemokrata Párt (PSD); Új Nemzedék Pártja (PNG). Független jelöltek nem indultak Hargita megyében. - Az RMDSZ szenátori listáján a következő jelöltek szerepelnek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán és Dombi Dezső. A képviselőházi lista: Ráduly Róbert Kálmán, Asztalos Ferenc, dr. Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor, Farkas Csaba és Kedves Imre. - A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt is teljes listát tett le, a képviselőházi jelölteknél listavezető maga a párt elnöke, Kiss Kálmán. /Párttúltengés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

2000. október 31.

Okt. 31-én van az 1996-ban megválasztott törvényhozás utolsó munkanapja. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta, hogy már okt. 30-án nem volt kvórum. " Kettőt előre, egyet hátra, így jellemezném az elmúlt négy év teljesítményét mind a kormányban, mind a törvényhozásban" - nyilatkozta Ráduly Róbert. - Négy évvel ezelőtt elhatározták a magánosítás befejezését, de ez sem sikerült. A Victor Ciorbea volt kormányfő idején kibocsátott, a közigazgatási reform beindítását szavatoló 22-es sürgősségi kormányrendelet alig egy évre hatályba lépése után "megbukott". - A helyi közpénzekről szóló törvény nagy előrelépésnek ígérkezett, de azt a sürgősségi kormányrendelet jelentősen csonkította. Az elfogadott tanügyi törvény bizonyos mértékben visszalépés. Az eltelt négy évet sok kapkodás jellemezte. /Székely Kriszta: Kettőt előre, egyet hátra... Utolsó munkanap a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. október 31.

Az első száz nap eredményeiről számolt be a Hargita Megyei Tanács, Zsombori Vilmos elnök, valamint Dézsi Zoltán és Bunta Levente alelnökök. A megye 58 településének felkeresésével bebizonyították, hogy az Esélyt a vidéknek szlogen nem csupán a kampány idején volt fontos számukra. Nagy hangsúlyt fektettek a közbirtokossági erdők, az elkobzott ingatlanok visszaadására. Sikeresen halad a kistérségi fejlesztés. Tervezik a közhivatalnokok képzését, a vállalkozói környezet, a vállalkozói kultúra fejlesztését. /D. Balázs Ildikó, Székelyudvarhely: Száz nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. november 2.

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség két év alatt gazdagodott két épülettel és több kolostor, földet is vásárolt. Élvezi a kormány segítségét. Az ortodox egyház Csíkszereda központjában újabb épületet vásárolt. A Hivatalos Közlöny okt. 26-i számából kiderült, hogy az ortodox püspökség a csíkszeredai Szabadság tér 7 szám alatti kereskedelmi felületet vásárolta meg, s az árverés nélkül eladott ingatlanért 378 millió 500 ezer lejt kell fizetnie. Tavaly - ugyancsak kormányhatározattal -, a csíkszeredai Kereskedelmi Bank egykori Virág utcai székházának egy részét megkapta az ortodox püspökség. Akkor azt mondták, hogy itt rendelőt nyitnak. Az épületet felújították, ám rendelő helyett váratlanul a BPR (Banca Populara Romana) kirendeltsége kezdett működni. Mindezt Hajdu Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter erősítette meg, kifogásolván a bérbeadást. - Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel beszélgetett a lap munkatársa. Selejan elmondta: igaz, hogy orvosi rendelőket szerettek volna berendezni, de ezt az orvosok elvetették. Ezért azután bérbe adták az épületet a banknak. A marosfői ortodox kolostor - a püspök véleménye szerint - a turizmus fellendüléséhez vezet. - Hajdu Gábor államminiszter a kormány előtt hangoztatta: biztosítsanak ugyanolyan lehetőséget a katolikus püspökség számára is. Az Állami Vagyonalap helyi vezetője, Csiszer Csaba szerint a városban ők csak a traktorgyár épületével rendelkeznek, de az nem megfelelő az egyházaknak. /Daczó Dénes: Amikor a pénz prédikál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. november 4.

Második alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a Székelyföldi Turisztikai Konferenciát. A nov. 3-i megnyitón közel százan voltak jelen Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Fehér megyékből, turisztikai cégek képviselői, szakemberek, különböző intézmények képviselői. A konferencián részt vettek magyarországi (Veszprém megyei) szakemberek, valamint az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének szaktanácsadója is. /Székelyföldi turisztikai konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2000. november 6.

Nov. 3-án Sepsiszentgyörgyre érkezett Constantinescu elnök. A helyi közélet képviselőivel való találkozóján megköszönte a magyarság részéről irányában megnyilvánuló támogatást, a fordulatot követő évtized egészéhez való demokrácia-építő hozzájárulását. Szerinte elnöksége alatt Hargita és Kovászna megyékben az együttélés sajátos modellje jött létre, "amelyet az egész világ elismer, s amely hozzájárul a konfliktusok megelőzéséhez". A modellt aztán Szlovákia, Macedónia, Horvátország és Ukrajna is átvette, sőt az amerikai vezetés is nagyra értékelte. A kétnyelvűséget, a szabad nyelvhasználat garantálását is értékként, a holnap Európájához való csatlakozás igényeként kell felfogni, jelentette ki Emil Constantinescu. Az elnök Kézdivásárhelyre ment, részt vett a megyei jogú várossá /municípiummá/ avatás ünnepségén. A megbeszélésen a helyi tisztségviselők az egyházi és más jellegű tulajdonok visszaszolgáltatásával, a moldvai csángók helyzetével, valamint a hazai magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos problémákat vetették fel az államfő előtt. Az államfő Csíkszeredába ment, ahol a közéleti találkozón Kontesveller József prefektus Hargita megye adottságairól számolt be az elnöknek, Csedő Csaba István polgármester a rendezetlen egyházi ingatlanok kérdéséről s a magyar állami magyar egyetem létrehozásának szükségszerűségéről szólt. Ezután Constantinescu a katonai alakulatot kereste fel, innen Csíksomlyóba ment, ahol Tamás József római katolikus segédpüspök kérvényt nyújtott át az államfőnek, amiben a somlyói járványkórház helyzetének megoldását kérte. Csíkszeredából az államfő Gyergyószentmiklósra utazott majd vacsorára a marosfői ortodox kolostorba volt hivatalos. /Emil Constantinescu a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2000. november 6.

Kéthetes kampánykörútra indult tucatnyi lelkes magyar fiatal, akik november 5-én három kiplakátolt autóval indultak el Gyergyószentmiklósról. Az erdélyi körút célja: eljuttatni a magyar fiatalokhoz az RMDSZ üzenetét. A Mi Erdélyben utazunk mottó kettős értelmet takar: nemcsak az utazás jellegére utal, hanem hangsúlyozza azt is, hogy nagyon sok fiatal Erdélyben gondolkodik, bízik abban, hogy Erdélyben van megélhető, bíztató jövő. A Kézdivásárhelyről induló karaván az elmúlt hétvégén bejárta a környező falvakat. A napokban Kovászna és Hargita megyében járó karaván Szatmár, Bihar megyében folytatja útját. Szilágy és Kolozs megyében is megfordul az ifjúsági karaván, majd Maros megyébe utaznak, végül pedig visszatérnek Hargita megyébe. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

2000. november 7.

A Bethlen Gábor Alapítvány /Budapest/ kuratóriuma huszadszor adományozta oda nov. 3-án a Bethlen Gábor és a Tamási Áron-díjat, illetve a Márton Áron Emlékérmet. 2000-ben Bethlen Gábor díjban részesült Benkő Samu kolozsvári történész, Herczegh Géza jogtudós, az A. Kovács Andor-Szőllőssy Árpád közgazdász páros, illetve Sava Babic szerb irodalomtudós. Márton Áron Emlékérmet kapott Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, Cseh Tibor lapszerkesztő (Egyesült Államok), Utasi Jenő plébános (Vajdaság) és Atzél Endre budapesti jogász. A Tamási Áron Díjat Cs. Nagy Ibolyának ítélték meg könyvkiadói tevékenységéért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

2000. november 8.

Az Európai Unió Phare-programjának támogatásával több mint egy millió euró kerül szétosztásra a Központi Fejlesztési Ügynökség által. Hargita megye 22 beadott pályázatából 16 kap támogatást. Ezek a következők: a csíkszeredai polgármesteri hivatal vártér-rendezési terve, a Hargita Megyei Innovációs és Inkubációs Központ turizmusfejlesztési terve, egy máréfalvi turisztikai pályázat, a tusnádfürdői kezelőközpont rehabilitálási terve, valamint a Szárhegyi Kulturális Központ, a junior Business Club, a keresztúri magánvállalkozók alapítványa, a Regionális Oktatási Központ, a székelyudvarhelyi Colas kft, Novorg Alapítvány és a Matplast Rt egy-egy pályázata. A projektek 50%-át a Phare, másik felét pedig a helyi szervezetek, közösségek állják majd. /(Daczó Dénes): Hargita megyének is jutott a Phare pénzekből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2000. november 8.

Hargita megye teljes jogú tagja lett a Kárpátok Eurorégiójának, amely ukrajnai, lengyelországi, magyarországi és romániai - elsősorban határ menti - megyéket tömörít. A tagfelvétel nov. 3-án, a szervezet közgyűlésén történt, Nagybányán. Előnyösebb a Kárpátok Eurorégió tagjaként pályázni európai forrásokhoz. /Orbán Ferenc: Teljes eurorégiós tagság. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2000. november 10.

A millenniumi év tiszteletére egyhetes rendezvény-sorozatot szervezett a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal és a Szent Márton Alapítvány. Ennek keretében kiállításmegnyitót, sport- és ügyességi vetélkedőket szerveznek. Nov. 10-én a Hargita megyei könyvtárosok találkozójára kerül sor, majd nov. 12-én búcsús szentmise keretében átadják a millenniumi zászlót és újraszentelik a megjavított világháborús emlékművet, majd este a faluban vendégszerepel a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. (Daczó Dénes): Millenniumi Szentmárton napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2000. november 10.

A Magyar Professzorok Világtanácsa nov. 10-11. között rendezi meg Nyíregyházán, a millennium jegyében, a Kárpát-medencei Magyar Professzorok 4.Találkozóját. A találkozó három kiemelt témaköre: a környezetvédelem időszerű kérdéseinek megvitatására, a külhoni magyar felsőoktatás és a tudományos nyelvhasználat (anyanyelv-idegen nyelv). Ez alkalommal átadják a Fehér Dániel Emlékérmet is. Kecskés Mihály professzor, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke a találkozót megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Magyar Professzorok Világtanácsának jelenleg 23 országból vannak tagjai, létszámuk 500 körüli. Elkészült az első szaknévsor, mely félezernél több magyar professzor adatait tartalmazza. Kiemelten fogják megvitatni a vendégprofesszorok biztosítását a romániai magyar magánegyetemek egyre növekvő karai számára. A vendégprofesszorok tömbösített formában, két hét alatt adnák le egy félév anyagát. Szívesen tanítanának Erdélyben nemcsak magyarországi, hanem nyugat-európai, szlovákiai vagy tengerentúli magyar egyetemi tanárok is. A Külföldi Magyar Tudományosság MTA Elnöki Bizottsága részéről Berényi Dénes professzor felvázolja a magyarok tudományos együttműködést a Kárpát-medencében. Szilágyi Pál professzor /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ ismerteti a kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét. Önálló magyar egyetem Romániában címmel tart előadást Kulcsár László professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő). A magyar nyelvű agrár-felsőoktatás helyzetét ismerteti Heszky László professzor, ezt követően pedig a romániai magyar nyelvű agrár-felsőoktatás kérdéseit veti fel Füleky György professzor, mindketten a gödöllői Szent István Egyetemen tanítanak. A Ph. D.-képzés külföldi tapasztalatairól számol be Imreh István professzor (Karolinska Institut, Stockholm). Tőkés László püspök és Kovács Béla a Partiumi Keresztyén Egyetem aktuális helyzetéről tartanak beszámolót, Zsombori Vilmos (Hargita Megyei Tanács) a csíkszeredai felsőfokú oktatás kérdéseit ismerteti. A kárpátaljai magyarok továbbtanulási lehetőségeiről a Beregszászon működő Kárpátaljai Tanárképző Főiskola igazgatója, Orosz Ildikó számol be. /Guther M. Ilona: Kárpát-medencei magyar professzorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2000. november 10.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Pro Professione Alapítvány támogatásával néhány hónapja megkezdődött Hargita megye művészeti múltjának alapos dokumentálása. A tervezett tanulmánysorozat és dokumentáció most készül. A Székelyföldi képzőművészek és műemlékek elnevezésű tervezet dokumentációjába bekerült, többek között, Siklódy Ferenc portrécsarnoka. A portrégaléria anyaggyűjtését Szatmári László végezte. Mindez egy majdani erdélyi képzőművészeti lexikonnak is megvetné az alapjait. Ehhez a munkához kapcsolódik a gyergyószárhegyi képzőművészeti gyűjtemény minden egyes darabjának digitális megörökítése és felmérése. Másik jelentős anyag a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium állagmegóvási terve. A dokumentáció tartalmazza a jeles iskola múltját felelevenítő tanulmányt is. A harmadik súlypontos anyag Gyergyószárhegyről szól, és a hozzá kötődő jeles személyekről. /Szatmári László: Székelyföldi képzőművészek és műemlékek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

2000. november 10.

Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban találkoztak a szegedi Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság szakemberei Hargita és Kovászna megyék nagyobb mezőgazdasági egységeinek vezetőivel. A vendégek tavaszi mezőgazdasági kultúrák vetőmagjait hozták és tavasszal bemutatóparcellákat létesítenek a két megye különböző övezeteiben. /Talajelőkészítés magyar vetőmagvaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

2000. november 11.

Székelyudvarhelyen továbbra sincs működőképes tanács, közölte Kontesveller József, Hargita megye prefektusa a sajtó képviselői előtt. Miután a marosvásárhelyi táblabíróság törvénytelennek ítélte meg a tanács előző megalakulását, most újabb alakuló ülést hívott össze a prefektus. Az ülésen a 21 tanácsos mandátumát igazolták, két RMDSZ tanácsos, akiket a megyei önkormányzatba is megválasztottak, lemondtak városi tanácsosi tisztségükről. Ezt követően az RMDSZ lista újabb két helyezettjének mandátumát kellett volna elfogadni. Ezekből azonban csak az egyiket szavazták meg az UPE (Udvarhelyért Polgári Egyesület) tanácsosai, a másodikat - minden indoklás nélkül - nem. Erre az RMDSZ tanácsosok elhagyták a teremet és a korelnök berekesztette az ülést. Amint a prefektus beszámolt arról: az ülést az UPE képviselői tovább folytatták - igaz, törvénytelenül. A csíkszeredai sajtótájékoztatón a prefektus még elmondotta: jövő hétre újabb alakuló ülést hív össze. /Daczó Dénes: Csalódott a prefektus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2000. november 14.

Nagyenyeden Templom és iskola címmel a református vártemplomban nemzetközi konferencia zajlott, majd felavatták a Pápai Páriz Ferenc-emlékplakettet. Rövid idő múlva következett a Bethlen Gábor Kollégium millenniumi ünnepsége, amit tudományos konferencia vezetett be. Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő hangsúlyozta: nem elég ismerni az anyanyelvet, vállalni is kell! Győrfi Dénes a Nagyenyeden tartott, múlt századi millenniumi ünnepségekről beszélt, Bakó Botond a nagyenyedi tanítóképzés történetéről, Józsa Miklós Pápai Páriz Ferencről, Lőrincz László a tudomány és képzés történetéről értekezett. Ezt követően a diáktudományos ülésszakon 19 tanuló mutatta be dolgozatait. A második napon zenés-irodalmi műsor, majd vetített képes előadás következett. A Collegium Gabrielense régizene és táncegyüttes műsora nagy sikert aratott. Krizbai Jenő igazgató és Szabó Hajnal aligazgatónő szervező munkával járult hozzá a felemelő ünnepséghez. /Bakó Botond: Millenniumi hangulat Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2000. november 15.

A marosvásárhelyi Cuvantul liber napilap szept. 20-i számában a főszerkesztő, Lazar Ladariu, nemzeti egységpárti parlamenti képviselő támadta Wass Albertet, annak kapcsán, hogy Hargita megyében iskolát neveztek el az íróról. Ladariu szerint a kolozsvári Népi Törvényszék halálra ítélte Wass Andrást és Wass Albertet, mivel 1940. szeptember 23-án parancsot adtak a magyar honvédeknek arra, hogy embereket öljenek meg. A cikk szerint Wass Albert háborús bűnös volt. Ezek után Marosvásárhelyen, a Nemzetközi Könyvvásáron bemutatták az író trilógiája, A Funtineli boszorkány román fordítását (Langa Scaunul Domnului címmel). A regény fordítója Corneliu Caltea. Ion Coja, bukaresti történész-professzor méltatta a kötetet. Elmondta, hogy a könyv íróját Erdélyben halálra ítélték. Marosvásárhelyen van egy utca: Ion Antonescu. Őt is halálra ítélték. Ugyanakkor sok olyan egyént nem ítéltek el, akik tényleg gyilkosok voltak. Sokan közülük a kommunista párt tagjai lettek. A kommunizmus perére többek között azért nem került sor, hogy ez ne derüljön ki. Végül kimondta: Wass Albert tisztességes embernek tűnik a könyv alapján. /Máthé Éva: Wass Albert - románul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

lapozás: 1-30 ... 451-480 | 481-510 | 511-540 ... 2161-2166