Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 2166 találat lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 2161-2166

Helymutató: Hargita megye

2001. március 29.

Székelyudvarhelyen a Világbank és a helyi önkormányzat közös finanszírozásával megindulhat a Benedek Elek Tanítóképző régi épületrészének, a műemléképületnek a felújítása. Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője, valamint Kötő József egykori államtitkár közbenjárásával, több mint tízmilliárd lejes támogatással fog megkezdődni a munka. /Felújítják a tanítóképző főiskolát. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 29./

2001. március 29.

Törpevállalkozók mikrohitellel való támogatását vállalta fel a Bethlen Gábor Alapítvány, melynek kuratóriuma Sepsiszentgyörgyön tartott összejövetelén értékelte múlt évi tevékenységét. Sikeresnek ítélték az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végzett mikrohitelezési gyakorlatot, állapította meg dr. Birtalan Ákos kuratóriumi elnök. 2000-ben Hargita és Kovászna megyében mintegy százezer dollár mikrohiteles keret segítette a megvalósítható üzemtervvel rendelkező kisvállalkozókat, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben hetvenötezer dollár szolgálta a vállalkozókat. E mikrohitelekhez azok a kisvállalkozók juthattak hozzá, aki 10 személynél kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, kétéves tevékenységi múlttal rendelkeznek, megvalósítható üzemtervvel rendelkeznek és nincs adósságuk. A jövőben a Hargita-Kovászna övezet Brassó megyei fiókkal is bővül, ide sorolják a csángóföldi támogatást is. Újdonság a Maros-Kolozs megyei hálózat életrehívása, amely Beszterce, Fehér, Szeben megyei koordonálást is ellát. Bihar megye bekapcsolása a Szatmár-Máramaros-Szilágy megyei központ révén valósulhat meg, de fogadják, értékelik az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék igényléseit is. /Flóra Gábor: Bővül a támogatási hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2001. március 30.

Ápr. 1-jei hatállyal leváltották Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatóját. A döntést az Országos Vásárlóvédelmi Hatóság a 2001/2. számú sürgősségi kormányrendelettel indokolta. Az új országos vásárlóvédelmi igazgató, Rovana Plumb kinevezése után Bukarestben gyakorlatilag testületileg menesztették azt az ötven embert, akik az intézményt vezették, olyan fogyasztóvédelmi szakembereket iktatva ki a rendszerből, akik külföldön is elismertek voltak. A fővárosban történt változások a megyei hivatalokra is nagy nyomást gyakoroltak. Sok olyan igazgató, aki nem tagja a kormányzó pártnak, önként benyújtotta lemondását. Lengyel Györgyöt nem érte váratlanul a döntés. Lengyel György az egész országban zajló átszervezésekre hívta fel a figyelmet: 1996-ban négy magyar igazgató volt a fogyasztóvédelmi hálózatban, jelenleg csak egy, a Hargita megyei. Lengyel szerint Bihar megyében a magyar képviselet a közalkalmazotti szférában nagyon alacsony: a mintegy 120 igazgató és aligazgató között csak öt magyar van. Megjegyezte: "Ilyen arányok mellett, 11 év demokrácia után minimum aggasztónak kell tekinteni, hogy az RTDP ezt a minimális részvételt is csökkenteni akarja. Ideje lenne, hogy az RMDSZ tegyen valamit, hisz ez a jelenség nemcsak Biharra jellemző, hanem a többi magyarok lakta erdélyi megyére is." Lengyel elmondta, hogy a megyében nem tett semmit az érdekükben az RMDSZ. /Tököli Magdolna: Lengyel számított menesztésére. ,,Nem tett semmit az RMDSZ" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

0. április 2.

Március 31-én ülésezett Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fő fóruma, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Arról döntöttek, hogy az RMDSZ 2003-ban sorra kerülő, következő kongresszusáig az SZKT a jelenlegi összetételben folytatja munkáját. Markó Béla politikai helyzetelemzésében a választások után kialakult helyzetre és az ennek nyomán a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás eredményeire, illetve a szövetség előtt álló feladatokra összpontosított. Az RMDSZ elnöke elemezte az RTDP-vel kötött megállapodás pozitív és negatív eredményeit. Előbbiek közé sorolta a helyi közigazgatási törvény elfogadását, Nastase miniszterelnök márc. 15-i üzenetét a romániai magyarsághoz. Eredménynek számít, hogy különböző minisztériumokban és központi intézményekben a vezető tisztségeket betöltő magyarokat sikerült posztjaikon megtartani. Negatívumok: össze nem hangolt törvényjavaslatok, a magyar szakemberek megyei és helyi szinten történő eltávolítása különböző állami hivatalok éléről, illetve a kormánypárt erősödő nacionalista retorika, amely az utóbbi napokban a szenátus művelődési és oktatási szakbizottságainak döntésében is megmutatkozott. Várhatóan két-három héten belül megoldást keresnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezeti átalakításának, az önálló magyar tanszékek és karok létrehozásának tekintetében, s lépéseket tesznek a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, továbbá a kolozsvári agronómián és a zeneakadémián a magyar oktatási formák bevezetésére, illetve megerősítésére. - A szövetségi elnök üdvözölte a magyarországi státustörvény tervezetének megszületését, azt a romániai magyarság számára fontos, javára szóló jogszabálynak nevezte. Katona Ádám székelyudvarhelyi képviselő az elnöki helyzetelemzésről vitát javasolt, ezt azonban elvetették. - Az SZKT rátért az SZKT megújításáról szóló vitára. Toró T. Tibor "az RMDSZ kapuinak kitárását" javasolta. Verestóy Attila rámutatott: vagy megújítják az SZKT-t, s akkor minden egyes helyet választással töltenek be, vagy pedig a platformoknak, az ifjúságnak, a nőknek stb. korporatív alapon biztosítanak helyeket. Kónya-Hamar Sándor az 1996 márciusában elfogadott határozatot idézte, amelynek értelmében az SZKT-t a romániai magyarság kataszteri nyilvántartásának alapján kell általános választással megújítani. Markó Béla szerint nem szabad olyan célokat magunk elé tűzzünk, amelyekről eleve tudjuk, hogy megvalósíthatatlanok.- Két elképzelés alakult ki. Az egyik az ügyvezető elnökség által elkészített közvetlen választásról szóló szabályzat szerint az SZKT teljes megújítását vetítette elő, a másik pedig azt, hogy a 2003-ban sorra kerülő, következő RMDSZ-kongresszusig maradjon meg a jelenlegi képviselet, s ennek következtében az SZKT is maradjon változatlan. A szavazáson a második javaslat győzött, s ezután a tanácskozást azonnal berekesztették. - Délelőtt az SZKT és Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülést tartott, amelyen tudomásul vette Dézsi Zoltán SZKT-elnök lemondását, meghallgatta Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzését, megerősítette önkormányzati ügyvezető elnöki tisztségében Kerekes Gábort, és zárt ülésen megvitatta és elfogadta a szövetség költségvetését. Dézsi Zoltán azért mondott le, mert a kormány Hargita megyei alprefektusnak nevezte ki őt. Markó Béla leszögezte: mindazok a politikai, gazdasági és társadalmi okok, amelyek az RMDSZ-t az RTDP-vel kötött megállapodásra kényszerítették, ma is léteznek. Markó kijelentette: a kormányfő részvételével tartott múlt heti RMDSZ-RTDP-egyeztetésen ígéretet kaptak arra, hogy az egyetemi akkreditációs törvénnyel kapcsolatos hátrányos javaslatokat nem fogják továbbvinni. Elmondta: közölték Adrian Nastaséval, hogy azzal a nacionalista irányzattal, amelyet az Adrian Paunescu-George Pruteanu páros képvisel, az RMDSZ nem tud közösséget vállalni, s annak további erősödése a két párt közötti együttműködést kockáztatja. Markó bírálta a Reform Tömörülést, amelynek egyik legutóbbi tanácskozásán elhangzott, hogy "a jelenlegi vezetők a romániai magyarság áruló bandáját alkotják", hogy "politikai gyilkosságról" és "politikai prostitúcióról" kell az RMDSZ kapcsán beszélni. Az SZKT délutáni ülésén Tőkés László tiszteletbeli elnök javasolta, hogy az SZKT vitassa meg a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult helyzetet. A javaslatot Deák László Szilágy megyei ügyvezető elnök nem támogatta. Tőkés püspök javaslatát az SZKT 23 igen és 30 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elutasította. Az SZKT elfogadta Vekov Károlynak a Nemzetépítő Platform magalakulásáról szóló tervezetét. Az SZKT-ülést követően Tőkés László püspök sajtóértekezleten ismertette a zilahi Wesselényi-kollégium ügyét, és leszögezte: az iskolaigazgatónak vissza kell vonulnia. Tőkés László elmondta: az SZKT elutasító magatartása nem lepte meg, hiszen ez a testület rég nem döntéshozó, hanem "közjegyzői feladatokat ellátó szerv". Ez a gárda a "nemzeti érdekeink elárulója lett". /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: 2003-ig jelenlegi formájában működik az RMDSZ. Az SZKT nem élt a választások útján történő megújulás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2001. április 2.

Márc. 30-án rendezték meg Székelyudvarhelyen a Családorvosi Továbbképző Konferenciát, 200-nál több résztvevő volt jelen Bihar, Szatmár, Maros, Kovászna és Hargita megyékből. Dr. Balla Árpád gyerekgyógyász főorvos az egyik szervező testület, a Pápai Páriz Alapítvány részéről üdvözölte az egybegyűlteket, majd vázolta az alapítvány célkitűzéseit. Ezek között szerepel a Pápai Páriz-díj létrehozása kiváló erdélyi magyar orvosok számára. /Bálint Rozália Orvoskonferencia Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2001. április 5.

Ápr. 2-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség együttműködési szerződést írt alá. A HMKK akkor nyújt elsősorban szakmai támogatást az RMNSZ-nek, amikor annak a legnagyobb szüksége van rá, hiszen a több mint 150 tagot számláló szervezetben sikeresen beindultak a népművészet ápolását és a tárgyi népművészet fejlesztését elősegítő folyamatok. A két szervezet közös adatbázisokat készít az erdélyi népművészekről, együttműködik tanácskozások, konferenciák, szakmai fórumok, tudományos-ismeretterjesztő rendezvények szervezésében és kiadványok megjelentetésében. /A népművészeti munka szervezett támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2001. április 6.

Ápr. 4.-én a marosvásárhelyi Közigazgatási Táblabíróság ítéletet hirdetett a székelyudvarhelyi alpolgármester-választás ügyében folyó perben. Az újonnan kinevezett Hargita megyei prefektus, Mircea Dusa megtámadta a csíkszeredai törvényszék döntését, amelyben jogszerűnek találták Orbán Árpád alpolgármesterré választását, aki az Udvarhelyi Polgári Egyesület színeiben lett székelyudvarhelyi városi tanácsos. Az ítélettel több hónapos pereskedésnek szakadt vége, a székelyudvarhelyi önkormányzatnak immár van alpolgármestere, továbbá a megalakult szakbizottságok is törvényesek. /Orbán Árpád az udvarhelyi alpolgármester. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2001. április 11.

A Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ tevékenységének támogatásáról írt alá stratégiai együttműködési szerződést Michelberger Pál akadémikus, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) elnöke és Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az MTESZ elsősorban szellemi támogatást nyújt, amelynek első lépéseként a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központtal való együttműködés szorosabbá tétele. Michelberger Pál szerint az MTESZ határon túli programja - a műszaki szakemberek, a kutatók, a fejlesztők, azaz a tudásipar aktivizálásával - a regionális innovációt szolgálja. A magyarországi tudomány és technikaházak gyakorlatára alapozva egy olyan program elindítását tűzték ki célul, amelynek végeredményeként a határon túl technológiai ügynökségek jönnek létre, s különféle szolgáltatásokkal járulnak hozzá az adott térség gazdasági, műszaki, tudományos fejlesztéséhez. Bíró Zoltán, a Csíkszeredai Tudomány és Technika Központ szervezője, a humánantropológiai műhely vezetője azt emelte ki, hogy az együttműködés keretében a csíkszeredai és a város környéki műszaki szakemberek magyar nyelven juthatnak hozzá a nélkülözhetetlen szakmai ismeretanyaghoz. /Tudásiparral a regionális innovációért. MTESZ-Hargita megyei együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2001. április 12.

Sűrűn látogatják a miniszterek mostanában Székelyföldet. Néhány napja Hargita és Kovászna megyében járt Silvia Ciornei, a kis- és középvállalkozókért felelős miniszter, egy hete járt Sepsiszentgyörgyön Nicolae Berechet belügyminisztériumi államtitkár, az elmúlt hét végén pedig Vasile Dancu tájékoztatási miniszter volt Sepsiszentgyörgy vendége. Tegnap váratlan villámlátogatásra érkezett Ioan Rus belügyminiszter is, aki előbb a prefektúrán tájékozódott, aztán találkozott a megyei tanács elnökével, Demeter Jánossal, majd a megyei rendőrparancsnokságon folytatott kétórás megbeszélést a minisztériumnak alárendelt intézmények vezetőivel. /Sűrűn látogatják a Székelyföldet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2001. április 12.

A Pénzügyminisztérium jóváhagyta azt a kormánygaranciát, amely segítségével az ABN Amro Bank budapesti fiókja 25 millió dollár értékű, 10 éves futamidejű, 2 éves türelmi időt magába foglaló, 6,3 százalékos kamatlábú hitelt ad a Hargita Gáz Rt.-nek. Ennek köszönhetően 60 ezer Hargita megyei családhoz vezethetik be a földgázt. /Megkapja a kölcsönt a Hargita Gáz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

2001. április 12.

A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet 1996-ban alakult (korábban Junior Bussines Club néven volt ismert) Brassó, Kovászna, Hargita, Maros megyékből származó fiatal egyetemisták és diplomások kezdeményezésére. A szervezet fő tevékenysége, hogy segítse a különböző intézményeket és vállalkozásokat céljaik elérésében. Ehhez több programot is beindítottak a fiatalok, mint a Karrier Pont Hálózatot (www.karrier.ro), befektetővonzási programot (www.investhere.ro), illetve a vállalkozásfejlesztési programot. A Karrier Pont Hálózat program eredményeként több városban, egyebek mellett Csíkszeredában is beindult a karriertanácsadás szolgálat. A Hargita megyében élő vagy itt megtelepedeni szándékozó diplomások számára jelenleg 32 betöltetlen állást tartanak nyilván. Csíkszeredában ápr. 25-én szervezik meg az álláskereső diplomások és a diplomást kereső munkáltatók fórumát. Vállalkozásfejlesztési programjával a Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet általános vállalkozási tanácsadást működtet, kedvezményes hitelkonstrukciókról, kereskedelmi és munkaügyi jogszabályokról, helyi, országos és nemzetközi vásárokról. /Fiatalok a gazdaságfejlesztésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2001. április 12.

Ápr. 8-13-a között immár negyedik alkalommal szervezett bútorfestő tábort a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Haáz Sándor zenetanár elmondta, főleg Hargita megye iskoláinak pedagógusai és tanulói vesznek részt az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő bútorfestő táborban. Eljöttek a csernátoni Haszman-lányok is, mint oktatók. Az első csoport tanulói a vargyasi és az almási népi festett bútorok technológiájával ismerkednek, a többiek a háromszéki bútorok tanulmányozásával töltik idejüket. /Bútorfestő tábor negyedszer Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2001. április 13.

Hargita Megye Önkormányzata a gyergyószárhegyi Kulturális Központtal és a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat szerkesztőségével máj. 10-12. között Irodalom az utódállamokban címmel rendezi meg az erdélyi magyar írók találkozóját. A találkozót a hargitafürdői Ózon Szállóban rendezik meg. Tavaly Gyergyószentmiklóson 32 erdélyi és Erdélyből elszármazott, de ide kötődő író és irodalmár A romániai/erdélyi magyar irodalom 1980-2000 között és tovább... címmel tanácskozott. "Az eltelt húsz esztendő óta irodalmunk helyzetében alapvető változások következtek be - fogalmazták meg közös nyilatkozatukban a tavalyi találkozó résztvevői -; a mai világban más - és másképpen nehéz - helyzetbe került a kultúra, változott az irodalomban az értékrend, átalakult az írók egymáshoz és az irodalom intézményeihez való viszonya. Súlyos gondokat okoz az irodalom és az azt hordozó könyv sorsát meghatározó anyagi feltételek hiánya vagy esetlegessége, megváltoztak az olvasók szokásai, átalakultak a velük való kommunikáció formái." A megjelentek elhatározták, hogy a tábort rendszeresítik. A májusi írótáborban a mai magyar irodalom és a határokon kívüli magyar irodalomrészek kapcsolatának/viszonyának kérdését kívánják megvitatni felkért előadók vitaindítói alapján, minél bővebb részvétellel. A tábor anyagi hátterének előteremtését nyolcvan százalékban az Alkotóközpontnak a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapnál való sikeres pályázata biztosítja. A programmenedzseri teendőkkel Fekete Vincét, a Székelyföld és a Helikon laptestében megjelenő Serény Múmiák szerkesztőjét bízták meg. A találkozó vitaprogramjait Egyed Emese, Egyed Péter, Gál Éva Emese, Gergely Edit, Kinde Annamária, László Noémi, Máthé Adél vezetik. /Irodalom az utódállamokban. Írótalálkozó Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

2001. április 18.

Ápr. 17-22. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ rendezésében a X. Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Idén 13 diákszínjátszó csoport vetélkedik, 2 csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az idei ODIF koncepciójának kidolgozásába fiatal szakembert, Csíky Csengele színművészt és drámapedagógust vontak be. Ezúttal nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé közeledésre helyezik a hangsúlyt. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente dékán vezetésével műhelymunkákon vesznek részt, és az itt elkészített előadást a fesztivál utolsó napján közönség elé viszi. Az ODIF héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrijének elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /X. Országos Diákszínjátszó Fesztivál - ODIF. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A fellépők között van a Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr, Krasznai Ipari Iskolacsoport, Szilágysomlyó gimnáziuma, Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely, Áprily Lajos Gimnázium, Brassó, Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Szilágycsehi Iskolacsoport, Kölcsey Ferenc Kollégium, Szatmárnémeti, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy és az Árpád Szakképző Iskola, Székesfehérvár színjátszó csoportja. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Egész napos színjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Ápr. 17-én tartották Csíkszeredában az Országos Diákszínjátszó Fesztivál ünnepélyes megnyitóját. A tavalyi fesztiválhoz képest idén kétszeres költségvetésből tudják lebonyolítani a diákszínjátszók találkozóját, s ezért is - a korábbi fesztiváloktól eltérően - a jelen rendezvény nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé való közeledésre helyezi a hangsúlyt. Megnyitóbeszédet mondott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, illetve Béres András rektor. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Életképes színházi rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2001. április 19.

Ápr. 17-én ünnepélyesen megnyitották Csíkszeredában a IX. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF), amelynek főszervezője ez évben a Hargita Megyei Kulturális Központ (MKK), anyagi támogatója pedig Hargita Megye Önkormányzata. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektora köszöntőjében a színházkedvelő közönség kialakításának fontosságáról beszélt. A találkozó során tizenegy csapat mutatja be előadását a verseny keretében, két csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az ODIF-nak héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrije van: elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /A játszás öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Ápr. 17-én kezdődött a fesztivál, mely évek óta a színművészeti főiskolákra felvételizők fóruma is. A rendezők deklaráltan a profizmus felé való közeledésre helyezték a hangsúlyt. Idén 13 diákszínjátszó csoport vesz részt a találkozón. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem dékánja vezetésével műhelymunkákon vesznek részt. A rendezvény szakmai fővédnöke Béres András egyetemi rektor, színházigazgató; társadalmi fővédnök Zsombori Vilmos, Hargita Megye Önkormányzatának elnöke. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A színművészeti egyetem nulladik évének is nevezhető a fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./

2001. április 19.

Magyarországi segítséggel vezetik be a földgázt a Székelyföldre. A mintegy hatvanezer családot érintő tervet a helyi bejegyzésű Harghita Gaz Rt. végezné, a munkálatok finanszírozását pedig román kormánygarancia mellett az ABN AMRO Bank budapesti fiókjának 25 millió dolláros kölcsöne biztosítja. - A Harghita Gaz Rt.-t márciusban alakította a Hargita megyei tanács és a szolnoki Electrosoft Holding Kft. Az új cég az ABN AMRO Bank kölcsönét kétéves türelmi idővel tíz évre kapta meg, igen kedvező, 6,3 százalékos kamat mellett. /Magyarok vezetik be a földgázt Székelyföldre. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2001. április 23.

Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2001. április 24.

A Hargita megyei kormánybiztos, az RMDSZ-szel szövetséges RSZDP által kinevezett Mircea Dusa kilátásba helyezte a székelyudvarhelyi önkormányzati testület feloszlatását, amennyiben az három hónapon belül nem kezd a közigazgatási törvénynek megfelelően működni. Március elején a prefektúra kivizsgálta a helyi tanács addigi működését, megállapítva, hogy az RMDSZ-többséggel hozott idei kilenc határozat közül hét törvénytelen. Székelyudvarhelyen az RMDSZ igyekszik minden eszközzel egyeduralmat gyakorolni a székelyudvarhelyi önkormányzatban, elutasítva a konszenzuskeresést a kisebbségben lévő Udvarhelyért Polgári Egyesülettel, amely a választók akaratából polgármestert adott a városnak, írta az Erdélyi Napló. /Dúl-fúl az RMDSZ Udvarhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

2001. április 26.

Kellő számú munkáltató, a vártnál viszont jóval kevesebb diplomás érdeklődött munkalehetőség után az ápr. 25-én Csíkszeredában megrendezett karrierbörzén. Tizenhat vállalkozás összesen 76 munkahelyet kínált felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az előzetesen bejelentkezett 30 érdeklődőből mindössze 14-en voltak kíváncsiak az ajánlatokra, további 65-en a börze napján jelentkeztek be, és mintegy 45-en regisztráció nélkül vettek részt - jelentette be Dénes István a szervező Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet elnöke, a rendezvényt követő sajtótájékoztatón. - A karrierbörze keretében konferenciát tartottak, amelyen előadást tartott többek között Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Tagozatának kinevezett dékánja; Bara Gyula, a Free Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, volt munkaügyi államtitkár; Mircea Dusa prefektus; Papp Előd alpolgármester; Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A karrierbörze rendezvényei Sepsiszentgyörgyön majd Brassóban folytatódnak. /Állásbörze diplomásoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2001. április 27.

A Gyergyói TKT április 24-i ülésének vendége volt Beder Tibor, Hargita megye főtanfelügyelője. Az első napirendi pont a szórványmagyar iskolák helyzetének megvitatása volt, annak tükrében, hogy a tanfelügyelőség a kislétszámú iskolák összevonását és iskolaközpontok kialakítását kezdeményezte. A főtanfelügyelő kifejtette, hogy ezt a kis települések gyenge tanszemélyzete indokolja, amely nem nevel versenyképes gyermekeket. Dézsi Zoltán, és később mások is kifejtették, hogy a kis létszámú iskolák felszámolása leépülést jelent, ami a szórványmagyarság felszámolásához vezet. Dimány Béla, a tölgyesi magyar tagozat igazgatója fölhívta a figyelmet a hágótői gyermekek helyzetére, akiknek Tölgyesen bentlakást biztosítanak, hétvégeken pedig 15 km-t gyalogolnak haza, mert Hágótőre nincs semmilyen járat. Itt fölmerült az utak állapotának kérdése. Borsos Géza az utak állapotát is eszköznek minősítette a székelység kohéziójának megbontásában. Az ülésen különösen a salamási és galócási iskolák magyar tagozatának fontossága merült fel, a tanfelügyelőség elképzelése szerint ugyanis a maroshévízi Kemény János Általános Iskola, amely világbanki támogatással rövidesen korszerű épülethez jut, jelentené az erős iskolaközpontot. A salamási képviselő kifejtette, hogy iskolája magyar tagozatán a fő tantárgyakból szakképesített tanárok vannak. Mohacsek Ákos, a maroshévízi Kemény János Általános Iskola igazgatója szólt a szórványban élés nehézségeiről: a múlt héten kétszer törtek be iskolájába, ellopva televíziót és számítógépet, második alkalommal a közös udvaron levő román iskolába is betörtek. A történtek után egy éjjeliőr engedélyezését kérte. /Gál Éva Emese: TKT a szórványmagyar iskolákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2001. április 28.

Ápr. 28-án rádiós-biciklis karaván kel útra Marosvásárhelyről. Mint ismeretes, a Marosvásárhelyi Körzeti Rádióstúdió adásait négy megyében (Maros, Hargita, Kovászna, Brassó) lehet hallani. Az egyik szervező, Kádár Zoltán sport-, ifjúsági és hírszerkesztő beszámolt arról, hogy elmennek oda, ahol hallgatják őket. Így szeretnék reklámozni adásaikat. - Marosvásárhelyről a Maros völgyén felfele haladnak, megállnak a nagyobb településeken, mint Szászrégen, Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, és mennek tovább Tusnád, Sepsiszentgyörgy irányába. Visszafele ugyancsak Csíkszereda érintésével jutnak el Székelyudvarhelyre, majd Szovátára, Nyárádszeredába. - Kilenc napon át 550 kilométert szeretnének megtenni. Számításaik szerint 97 településen haladnak át. /Hat rádiós - tizenkét keréken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28-29./

2001. május 3.

Új folyóirat jelent meg a napokban, a Jádzó Társaság kiadásában, a közművelődési és helytörténeti "Vidék" /Sepsiszentgyörgy/, amely tartalmazza a "Vidéki Gazda" mezőgazdasági mellékletet. A lapot Hargita és Kovászna megyében terjesztik. Az összesen 16 oldalon megjelenő folyóiratnak két irányvonalának megfelelően két címoldala van, tartalmai középen találkoznak. A "Vidék" cikket közöl Uzon kulturális életéről, a Mikes Kelemen vegyeskarról, a "Vidéki Gazda" a mezőgazdaság és a takarmányozás tudományáról értekezett. A bemutatkozó, ingyenes lapszámban Bokor Gábor főszerkesztő megfogalmazta: "A Vidéki Gazda célja információkkal ellátni a gazdatársadalmat." Az új lapot egyelőre a gazdaegyesületek keretein belül terjesztik, s ha igény lesz rá, átalakul hetilappá. /Új lap: a Vidéki Gazda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2001. május 4.

Az RMDSZ politikusai közül egyesek pozitívan vélekednek a státustörvény által biztosított kedvezményekről, mások szerint azonban a jogszabály viszonylag "szerény" előnyökben részesíti a határon túli magyarokat, jelentette a Mediafax. Székely Ervin Bihar megyei képviselő a hírügynökségnek kijelentette: valamely nemzethez való tartozás az állampolgárnak kizárólagos, személyes ügye, amit törvényben nem lehet szabályozni. Mint fogalmazott, magyar igazolvány nélkül is magyarnak tartja magát. A képviselő a törvénytervezet egyik hibájának tekinti, hogy ezáltal lehetőség nyílik az "álmagyarok" megjelenésére, akik a jogszabály biztosította kedvezmények reményében vallják magyarnak magukat. Kovács Csaba Brassó megyei képviselő szerint a státustörvény a Fidesz választási ígéreteinek a megvalósítását jelenti. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának az elnöke, Kelemen Attila (Maros megye) a Mediafaxnak kijelentette: a román és a magyar diplomácia közti egyeztetésre azelőtt kellett volna sor kerülnie, mielőtt a magyar országgyűlés napirendre tűzte volna a törvénytervezet vitáját. A képviselő természetesnek tartja a jogszabályban megfogalmazottakat, mivel szerinte minden államnak meg kell védenie a határain túl élő nemzettársait. Kelemen úgy véli, Romániának is követnie kellene a példát. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő szerint a kedvezmények biztosításával a magyar állam elsősorban a szülőföldön való maradást kívánja elősegíteni. Kónya-Hamar Sándor szerint a jogszabály egy olyan politikai és történelmi helyzetet próbál orvosolni, amelyben a nemzet határai nem esnek egybe az anyaország határaival. - A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatos román hivatalos kifogások nem veszélyeztetik az RTDP és az RMDSZ közti parlamenti együttműködési megállapodást - hangoztatta Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő. Az RMDSZ Reform Tömörülés nevű platformjának vezetője a Cotidianul kérdéseire adott válaszában úgy vélte, hasznos, ha a törvény kapcsán a magyar és a román kormány konzultációt folytat egymással. Toró annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezeknek a konzultációknak a nyomán - tekintettel arra, hogy a magyar kormány milyen kedvező tapasztalatokat szerzett az Európai Unióval való viszonyban - Romániában is megszületik a határon túli románok érdekeit védelmező, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabály. Úgy vélte, a magyar státustörvénnyel szembeni támadásokat az is magyarázza, hogy a román kormány tagjainak nincs elegendő információja. /Nincs konszenzus az RMDSZ-ben a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2001. május 4.

Dr. György Antal egyetemi docens, a Pro Hargitae Universitas Alapítvány elnöke bemutatta a Csíkszeredában folyó oktatást. A tíz tanterem egyike a számítógépes terem 20 géppel, képkivetítő berendezéssel. Csíkszeredában beül ebbe a terembe az egyetemista, és látja, hallgatja a Gödöllői Szent István Egyetem professzorának előadását. Két ilyen teremmel rendelkeznek. Háromszéki egyetemisták is járnak át, évfolyamonként öt-hat. Idén vadgazdamérnöki szakot indítanak a Soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki karával közösen, 40 hallgató felvételére lesz lehetőségük. Csíkszeredában a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatain jelenleg négy évfolyamon 73-an tanulnak, ezek közül 17-en tandíjfizetők, 19-en tanulmányi ösztöndíjasok, négyen részesülnek szociális segélyben. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatai körül sok volt a vita, az RMDSZ egyes képviselői úgy látták, hogy ez az önálló állami magyar egyetem megteremtését gyengíti. A feltételezett igény, a román szak indítása egybeesik azzal a törekvéssel, hogy a Hargita megyében több mint hétszáz szakképesítetlen és elsősorban a román nyelvet és irodalmat tanító pedagógus diplomát szerezhessen. A helyzet az ugyanis, hogy a román nyelv tanítása Székelyföldön valóban problematikus, éppen a szakemberek hiánya miatt. És hiába neveznek ki az itteni iskolákhoz moldvai, havaselvi román szakos tanárt, aki egy mukkot sem tud magyarul, nem érzékeli az itteni helyzet specifikus voltát. - Csíkszeredában alapképzésben részesült és oklevelet szerzett eddig: a mezőgazdasági gépészmérnökin, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tagozatán 30 fő (két évfolyam, 1991-97 között), mezőgazdasági üzemmérnökin 12 fő, agrár-közgazdaságin 92 fő (3 évfolyam, angol, földrajz, biológia), az Egri Tanítóképző Főiskolán 48, a Jászberényi Tanítóképző főiskolán 81, az egri szociálpedagógián 31, a Soproni Egyetem erdőmérnöki karán 13, angol-földrajz, biológián 54 fő. A folyamatban lévő képzésekben az agrárközgazdász szak öt évfolyamán 122-en tanulnak. A soproni környezetmérnöki két évfolyamán 37-en, ugyanennek az egyetemnek a vadgazdamérnöki szakán 73-an. A Csíkszeredai Oktatási Központ biztosít otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Informatikai Főiskolájának, amelyen 73-an tanulnak (I-II. évfolyam). /Sylvester Lajos: Szellemi ködoszlatás Csíkban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2001. május 4.

Maroshévíz Hargita megye egyetlen városa, amelyben kisebbségben él a magyar lakosság. Szabó Kálmán RMDSZ-elnök bemutatta jelenüket. Maroshévízen a lakosság 29%-a magyar nemzetiségű, ez 1992-es adat, amikor 4970 magyar élt a városban, de ma már nincsenek ennyien, a létszám ma hozzávetőleg 4000 fő. Az RMDSZ taglétszáma csökkenőben van, nagyon kevesen fizetnek tagsági díjat. A munkanélküliség a magyarságot jobban érinti, mint a többségi nemzetet. Nagyon ritka eset, hogy vegyes családból valaki tagja legyen az RMDSZ-nek. A városi tanácsban hatan RMDSZ-tanácsosok, ez 30%, tehát a lakossági aránynak megfelel. Mohacsek Ákos igazgató ismertette a Kemény János Általános Iskola jelenlegi helyzetét. A maroshévízi magyar iskola 1990-ban alakult meg, sok ember áldozatos munkája, küzdelme árán. A legnagyobb gondot az épülethiány jelentette: az elemi és az V-VIII. osztály két épületben, 2 kilométer távolságra van egymástól. Az új iskola építése több mint egy évtizedes kérdés. Az iskolaépítés végre bekerült a Világbank programjába. A tanulók létszáma évről évre csökken, minden évben gondot jelent a két párhuzamos első osztály beindítása. Tanárhiány van, elsősorban magyar, román, és idegen nyelv szakos tanárra, és informatikusra lenne szükségük. - A magyar diákok egyharmada román tagozatra jár. - Sokan elköltöztek Maroshévízről, a tehetősebbek, értelmiségiek kimentek Magyarországra, és az ezekből a családokból származó jobb tanulók is hiányoznak. /Gál Éva Emese Magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2001. május 5.

Az RMDSZ javaslatot dolgozott ki arról, hogy miként bővítsék a közszolgálati rádió magyar nyelvű adását az országnak azon területein, ahol jelentős számban élnek magyar nemzetiségűek - közölte máj. 4-én Kelemen Hunor Hargita megyei parlamenti képviselő. Ez a tavalyi választásokra kidolgozott programjában is szerepelt. A kormányzó Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával (PDSR) kötött megállapodásba is bekerült az, hogy megvizsgálják a közszolgálati rádió 24 órás magyar nyelvű adásának lehetőségét. A javaslat kidolgozására az RMDSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek munkáját Kelemen Hunor koordinálta. Az RMDSZ elképzelését eljuttattatta Adrian Nastase miniszterelnöknek. Az elképzelés lényege a román rádió jelenlegi négy magyar nyelvű területi adásának összekapcsolása, ennek eredményeként Romániában azokon a területeken, ahol jelentős számban élnek magyarok, egész nap hallható lenne magyar nyelvű rádióadás. /Egész napos magyar (nyelvű) rádióadás készül. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./

2001. május 7.

Máj. 5-én szekcióülésekkel folytatódott Kolozsváron a III. Civil Fórum, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által a hazai magyar nemkormányzati szervek számára rendezett seregszemle. A gazdasági szekció keretében az érdeklődők nagy száma azt mutatta: a gazdaság "kinőtte" a szekciót, ezért lehetséges, hogy jövőre több témára bontják. Az önkéntességtől a szakmaiság felé a tapasztalaton keresztül vezet az út, amelyen az ifjúsági szervezeteknek haladniuk kell - derült ki az ifjúsági szekció ülésén. A környezetvédelmi szekció résztvevői hangsúlyozták: a sajtónak jelentős szerep jut munkájukban. A műemlékvédelmi szekció előadásai a történelmi városok megőrzéséről értekeztek. A művelődési szekció a romániai magyar művelődési élet sokrétűségére mutatott rá. Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó és kulturális attaséja előadásában kifejtette: Romániában jelenleg ötezer civil szervezet működik, amelyeknek egynegyede magyar. Ezek többsége hagyományőrző, kulturális jellegű, kevés a gazdasági. Cs. Gyimesi Éva előadásában a globalizáció kihívásaira mutatott rá, Szilágyi Pál pedig a hazai magyar egyetemi oktatás helyzetéről beszélt. Dr. Selinger Sándor szerint az oktatásnak arra kell törekednie, hogy olyan képzettséget biztosítson a diákok számára, amilyet a piac megkíván. A központi kormányzat szociális téren egyre nagyobb felelősséget hárít a helyi közösségekre, az egyházakra és nem utolsósorban a civil szervezetekre. A feladat csak úgy oldható meg, ha a három érintett szféra együttműködik. A szociális szekció munkálatai ezt az összefogást kívánták segíteni. A tudomány a fejlődés szolgálatában - ezt a témát járta körül a tudományos szekció. - A tavalyihoz hasonlóan - az idei konferencia anyaga is megjelenik majd könyv formájában. /III. Civil Fórum 2001 - szekciómunkálatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke leszögezte: "Megteremtettük tehát autonómiánk művelődési kereteit, de szükségünk van ezek közjogi szentesítésére." Az EMKE elnöke két kezdeményezést is ajánlott a Civil Fórum figyelmébe. Az egyik arra vonatkozik, hogy támogatni kell azt a mozgalmat, amely célul tűzte ki maga elé, hogy 2002 végéig egyetlen erdélyi magyarlakta település se maradjon valamilyen egyesület nélkül. A másik: népszerűsíteni kell az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozásának gondolatát, megszervezni a helyi kisközösségekben az Alap támogatását. - Kolumbán Gábor Hargita megyei vezető kifejtette, hogy a regionális versenyben az a térség képes jobban fejlődni, amelyikben egyrészt jelen van a "4K" - úgymint kompetencia, kommunikáció, kultúra és kreativitás -, másrészt intézményes keretek között van jelen. Figyelmeztetett arra, hogy a fejlesztés nem állhat meg az innováció behozatalán, hanem tovább kell lépni a "tudástermelés" szintjére, ugyanis ilyen esetben "már nekünk is van eladható tudásunk". Bodó Barna politológus, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnöke a tudás célját és hasznát abban jelölte meg, hogy az állampolgár a tudás által képessé váljék különbséget tenni értelmes és értelmetlen, lehetséges és lehetetlen dolgok között, hogy megértse a tudomány és a technika hatalmát és korlátait egyaránt, és ne szoruljon állandóan szakértőkre. /Erdélyi Magyar Civil Fórum Kolozsváron. A tudás céljáról és hasznáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A III. Civil Fórum keretében a műemlékvédelmi részleg tanácskozásán Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke Történelmi városok a XXI. században címmel a városok jövőképére keresett választ. Kolozsváron tartottak tömeggyűlést a Mátyás-szobor megmentése ügyében, amikor a nacionalista helyi hatalom, a funari vandálság a lebontással fenyegette a szobrot. A tüntetés eredményes volt. Utána azonban a történelemhamisítás jegyében szobrokat és emléktáblákat emeltek, erre a város belefásult lakossága már nem reagált szervezett módon. - A lakosság véleményét tolmácsoló nemkormányzati szervezeteknek össze kell fogniuk és fellépniük közös értékeik védelmében. A műemlékeinkért aggódók vannak többségben, hiszen az új városlakók tömegét hidegen hagyja a téma. Mert a mi múltunk nem az ő múltjuk, állapította meg az előadó. /Ördög I. Béla: Műemlékek és mű emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2001. május 9.

Csíkszeredában máj. 8-12-e között könyvtári menedzserképző tanfolyamot szerveztek. Magyarországi előadók részvételével kezdődött el a szakmai képzés a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. A Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és más Hargita megyei településekről érkezett könyvtárosok a minőségmenedzsment alapelveiről, a csoportmunka szabályairól, a stratégiai tervezés jellemzőiről hallgattak előadásokat, a következőkben a könyvtári információs trendekről, a humán erőforrás menedzsmentről lesz szó. /Könyvtári menedzsment. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2001. május 9.

Máj. 4-én kettős kulturális rendezvény színhelye volt a Pro Art Galéria Gyergyószentmiklóson: Botár László csíkszeredai festőművész tárlatmegnyitója és Sarány István - Szabó Katalin Megyecsinálók /Státus Kiadó, Csíkszereda/ c. könyvének bemutatója. A Megyecsinálók c. kötetet Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet az 1968-as csíkszeredai eseményekről közöl visszaemlékezéseket és dokumentumokat, amikor létrejött a 86%-ban magyar lakosságú Hargita megye, s amikor tömegmegmozdulás, két napos csíkszeredai tüntetés volt azért, hogy a megyeközpont Csíkszereda legyen és nem Székelyudvarhely. /Kiállítás és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 2161-2166