udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
552
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 541-552
Helymutató:
Arad megye
2000. június 30.
A kormány kinevezte Somogyi Gyulát Kolozs megye alprefektusává, aki a megyei tanácsosi tisztséget választó Buchwald Péter helyébe lép. /Kinevezték Somogyi Gyulát Kolozs megye alprefektusává. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A kormány Túsz Ferencet nevezte ki Arad megye alprefektusi tisztségébe, miután elődjét - Bognár Leventét - a Maros-parti város alpolgármesterévé választották. Túsz Ferenc 60 éves, mérnök, egyetemi adjunktus, számos tudományos dolgozat szerzője, az elmúlt nyolc esztendőben az aradi helyi tanács RMDSZ-es tanácsosa volt. /Túsz Ferenc lett Arad megye alprefektusa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./2000. július 4.
Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelő hasznos kézikönyvet állított össze: Magyar nyelvű oktatás Arad megyében. Az összeállításban segítették: Csergő Ervin minorita atya, Király András tanár, az RMPSZ Arad megyei elnöke, Kiss Anna, a megyei tanítók pedagógiai körének vezetője és Fehér József iskolaigazgató. A könyvecskében megtalálhatók a statisztikai adatok az iskolákról, tagozatokról és a diáklétszámról, 358 pedagógus munkahelyéről. /Puskel Péter: Hézagpótló kiadvány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./2000. augusztus 18.
Valamikor 3000 lelket számláló település volt az Arad megyei Simonyifalva, mára alig 800-900-an maradtak. A magyarlakta településen a kertészkedés jobban hoz a konyhára, a simonyifalvi fűszerpaprika országszerte híres. A kultúrélet szíve-lelke Szivós Imre volt kultúrigazgató, aki már nyugdíjas. Aug. 12-13-án tartották a falutalálkozót, 70-80 külföldön élő haza is jött erre az alkalomra. Ökumenikus istentisztelet után a jelenlévők meglátogatták az iskolát, kimentek a temetőbe, majd megtekintették a simonyifalvi Brittich Erzsébet festmény - és grafikakiállítását. A kultúrműsorban fellépett a helybeli Leveles, az asszonykórus. A falutalálkozó alkalmából végre kétnyelvű tábla is került a helység bejáratához. /Péterszabó Ilona: Jól sikerült a falunap Simonyifalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 24.
Tokay Györgyöt a Petőfi-Schiller Egyetem ügyéről kérdezték. Tokay kifejtette: a ″Petőfi-Schillerről inkább ne mondjunk semmit. Amiért magam is tettem valamit: lehetett volna egy olyan szaka, amelyen európai kereskedelmet tanulhatott volna a fiatalság németül, német tanároktól is.″ Tokay szerint jogi szempontból a magyar állami egyetem ügye megoldottnak tekinthető, nincs olyan tény, ami ezt megtiltaná. ″Ha mi Petőfi-Schillert vagy magánegyetemet játszunk, amit most nyitnak meg, 5-6 esztendő után juthat el oda, hogy az elfogadási periódus után diplomát adhasson végzősöknek. Nem ez a járható út, hanem egy önálló állami egyetem, amelynek az első pillanattól kezdve olyan tanári kara és struktúrája kell legyen, hogy ha megcsinálom januárban, akkor szeptemberben a fiatalok már egy egyetemi joggal rendelkező intézménybe iratkozhassanak be. Az idő sürget, és nem vagyok hajlandó elfogadni egy magánegyetem ügyét úgy, hogy azt majd hat év múlva ismerjék n″ - szögezte le Tokay György. /Tokay György: A hátrányból előnyt kovácsolni. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./5/ Harmincadik alkalommal tartották meg augusztus 13-án a hagyományos Majláthi Vasárnapot, az Arad megyei hagyományőrző együttesek évi seregszemléjét. A színmagyar településen Matekovits Mihály tanár a szemle főrendezője. Ezen Arad megye valamennyi magyar néptáncegyüĐüttese jelen lehet - tájékoztatott Matekovits Mária, az EMKE országos alelnöke. A mostanin fellépett a simonyifalvi Leveles együttes, az erdőhegyi Bokréta együttes, a helybeliek Nefelejcs együttese és a pécskai Búzavirág együttes, Khell Levente tanító vezetésével. Szőke József majláthi RMDSZ-elnök elmondta: kétévi kihagyás után újraélesztették ezt a szép hagyományt. /Pataki Zoltán: Majláthi Vasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./2000. szeptember 1.
Aradi szerző új könyve hagyta el az aradi Gutenberg nyomdát. Regéczy Szabina Perle Ha majd felébredek című kötete az alcím szerint a kortárs román költészet remekeiből válogatott verseket ad közre magyarul. A tolmácsoltak között van Ana Blandiana, Constanta Buzea, Anghel Dumbraveanu, Eugen Jebeleanu, az aradi Vasile Dan, Lucian Emandi és Iulian Negrila. A kötetet Ruja Ildikó tanár ismerteti szept. 11-én az Arad Megyei Könyvtárban. A Ha majd felébredek évtizedek óta az első, aradi szerzőtől magyarul megjelenő fordításkötet. /Aradi szerző új könyve. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1/2001. január 4.
Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2001. január 9.
Kocsik József RMGE ügyvezető elnök arról számol be, hogy az Arad és Temes megyei szervezet által az Új Kézfogás Alapítványnál vetőmagbúza vásárlásának támogatását megcélzó pályázatot jóváhagyták, így 25 ezer dollárral támogatják vetőmagbúza helyett vetőmagkukorica vásárlását, ha a két megye gazdálkodói is fel tudnak mutatni ennyi pénzt e célra, féláron juthatnak hozzá. A vetőmagot Magyarországon fogják megvásárolni. - Az információs központ beindításával szeretnék megújítani a gazdaköri tevékenységet. Remélhetőleg a jövőben több pénzük lesz, nem ismétlődik meg az, hogy még a számukra ingyen kiutalt autót se tudták elhozni. Pályázaton nyerték el az Aradon felállítandó információs központhoz szükséges számítógépeket. /Balta János: Több pénzben reménykedik az RMGE Arad megyei szervezete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./2001. január 16.
Jan. 12-én Temesváron tanácskozott az RMGE Arad és Temes megyei vezetősége. A fórumon a házigazdákat Kiss Károly megyei elnök, dr. Albert Ferenc, dr. Csősz János és dr. Fazakas Pál egyetemi tanárok, illetve a Temes megyei gazdakörök elnökei, míg a vendégeket Kocsik József Arad megyei ügyvezető elnök, valamint Molnár Gáspár, Gál Mihály, Sipos György és Szőke Endre agronómusok képviselték. A tanácskozás tárgya a féláron megszerzett kukorica-vetőmagnak Szegedről történő elszállítása, illetve a szétosztása volt, ugyanakkor megbeszélték a télen esedékes gazdaképző tanfolyamok megszervezésének lehetőségeit. - Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megye egyazon euro-régióhoz tartozik, a közösen benyújtott pályázatok előnyösebb elbírálásban részesülnek, mintha megyénként külön-külön pályáznának. Az RMGE országos szervezetén belül külön szövetség létrehozásán dolgoznak, amelyhez a statútum most készül. /Négy megye gazdálkodói szövetségre lépnek. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. jan. 16./2001. január 21.
A Caritas és Egyház, a temesvári egyházmegye Caritas-szervezetének folyóirata 2000 decemberi számában adta hírül, hogy gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932), a két világháború közötti neves magyar kultúrpolitikus, kultuszminiszter szobrot kapott szülőhelyén, az Arad megyei Magyarpécskán. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotását tavaly november 11-én a templomkertben állították fel. A ünnepi szentmisét Gyulay Endre szeged-csanádi és Martin Roos temesvári megyéspüspök celebrálta 13 pap segédletével. /Klebelsberg Kunó szobra Pécskán. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 21./2001. január 30.
Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke javaslatot dolgozott ki az Arad megyei szórványoktatás megoldására. Arad megye magyarsága 58 ezer főre tehető. A magyarság fele Aradon, fele pedig vidéken él. Aradon a város lakosságának 15 %-a magyar. A megyében magyar tannyelvű oktatásban (óvodától líceumig) 3299 fiatal részesült, ez 5,68 %-a a megye magyarságának. A fiatalok 50 %-a nem anyanyelvén tanul, pedig az iskolahálózat lehetővé tenné a magyar nemzetiségű fiatalok 80 %-nak a beiskoláztatását. Matekovits Mária javaslatában körzetekre osztotta a megyét, a jelenlegi helyzetből kiindulva tette vette számba a tennivalókat. Hegyalja vidékén teljesen leépült az anyanyelvi oktatás, annak ellenére, hogy jelentős magyar közösségek lakják a térséget. 15-20 évvel ezelőtt Gyorok és Pankota életképes I-VIII. osztályos iskolával rendelkezett, Galsán, Csermőn, Borossebesen még néhány esztendeje voltak magyar elemi iskolás tagozatok. Az elég nagyszámú, magát magyarnak valló közösségek Lippán és Borosjenőn nem igényelnek semmilyen magyar oktatást és Pankotán is éppen, hogy működik egy 5 tanulóból álló összevont osztály. Az előrelépést, a megoldást az RMDSZ, az egyházak, az EMKE és a civil szervezetek összefogása jelentheti. Fel kell térképezni az egyes területeken a közösségek hozzáállását az anyanyelvi oktatás újraindításával kapcsolatban. Mikrobuszok szükségesek iskolások szállítására. A szórványt felvállaló óvónők és tanítók számára a feltételeket meg kell teremteni /szolgálati lakás/. Fejleszteni kell az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumát. /Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke: Arad megyei javaslatok a szórványoktatás stratégiájára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./2001. február 23.
Kisiratoson Fodor Mátyás megszervezte Csepregi Éva kisiratosi koncertjét. Jelenleg koncertsorozatot szeretne indítani. Magyarországi, közkedvelt könnyű- és népzenekarokkal köt szerződéseket Arad megyei turnék ügyében. Ugyanakkor, Kisiratoson folytatni szeretnék a tavaly elkezdett klasszikus tánc-tábort, melyet népitánccal bővítenek. /Gazdag nyári program Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./2001. február 28.
A Bokréta tánccsoport 1998. februárjában alakult meg és először az erdőhegyi napokon lépett fel. Azóta bejárták Arad megye szinte minden magyarlakta települését. Egy békéscsabai koreográfus segítségével megtanulták a délalföldi tánc lépéseit. Érezték, hogy csak így maradhatnak meg magyarnak egy olyan vidéken, ahol igen nagy volt a magyarság kulturális hanyatlása. Eljutottak a kalotaszentkirályi tánctáborba is, ezután fellépéseiken helyet kapott a kalotaszegi tánc is. Most ünnepelték hároméves fennállásukat. /Hároméves az erdőhegyi Bokréta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./2001. március 7.
Az elmúlt héten Arad megyében vendégszerepelt a kolozsvári 1001 Mese bábtársulat. A farkaskirály című bábjátékot előadták Erdőhegyen, Szapárligeten, Simonyifalván, Gyorokon, Kisiratoson, Nagyiratoson, az aradi 11-es óvodában, valamint a minorita kultúrházban. Bereczky Gyula, a társulat vezetője elmondta, hogy a kolozsvári Puck Bábszínházhoz szerződött, később onnan kilépett és megalakította az 1001 Mese bábtársulatot. A farkaskirályt Bereczky Gyula írta. /Németh Beatrix: "A gyermekek csinálják a mesét" A bábszínházat felnőtt fejjel is lehet szeretni. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./2001. március 10.
1996-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökségi ülésén Csomós Attila akkor még országos alelnök és Máthé László megyei elnök - székházat akartak létrehozni, és erre pályázatot nyújtottak be. Magyarországi segítséggel házat vásároltak Marosvásárhelyen. Itt kezdődtek el az ezüstkalászos téli tanfolyamok és a traktoros tanfolyamok. 40 működő gazdakört sikerült kialakítani Maros megyében: több, mint 2000 RMGE-taggal büszkélkedhetett az országban legsikeresebben működő RMGE-szervezet. Ellenségeskedés kezdődött: Arad megyében összehívták az RMGE kisiratosi küldöttgyűlést, ahova előre telefonált a legfelsőbb vezetés: "Csomóst nem szabad megválasztani országos elnöknek, van nála jobb". Ezzel megpecsételődött a Marosvásárhelyre megálmodott országos RMGE-központ sorsa. - A Kolozs megyei gazdákat a kolozsvári országos székházból kizárták, az Erdélyi Gazdából magánlapot csináltak, a szervezet vagyonát magáncélokra használják... A Maros megyei tagság azonnal megerősítette Csomós Attilát a megyei szervezet elnöki tisztségében. Csomós Attila felkereste a világhírű paprikakutató szakembert, dr. Somogyi Györgyöt. Szakmai tanácsot kért, majd meghívták erdélyi látogatásra. Hamarosan megállapodás született, és ennek értelmében a Nyárád menti 1500 hektáron termelt paprikát magyarországi gyógyszergyár vásárolta meg. Egyik kapcsolat hozta a másikat. Csomós Attila újra előállt tervével: országos oktatási központ és országos információs hálózat létrehozásának megvalósítása. A szegedi Progres Alapítvány és a Maros megye Romániai Gazdák Egyesülete a Phare Partnerség Program keretében megpályázta az oktatási központhoz szükséges pénzösszeget. A pályázat nyerte el a jóváhagyást. Építkezni kezdtek, az épület befedése még 2000. dec. 31. előtt megtörtént, ezzel megkezdhették az oktatást. A jelentkezők menedzsment, pénzügyi, marketing és falusi vendéglátói ismeretből kaptak oktatói kiképzést. Az elméleti tanulmányok után magyarországi tanulmányútra mentek A képzés befejeztével az oktatók a román állam által kibocsátott diplomát vehették kézhez. Az itt képzést nyert előadók tudásukat tovább adhatták a gazdáknak. Az első tanévben 100 farmergazdasági, élelmiszer-feldolgozó és falusi turizmussal foglalkozó mezőgazdasági termelő, vállalkozó alkotta a kiképzettek csoportját. A felnőttképzés hosszú távon megteremthető. Az oktatási központ létrehozásával egyidőben 5 regionális központot létesítettek információs és oktatási céllal. Kovásznáról Arad megyéig számítógépekkel ellátott megyei irodákon keresztül biztosított az információáramlás. A Maros megyei oktatási központ Erdély-érdekeltségűvé bővült. Újabb Phare-pályázatukat 2001. januárjában már beiktatták Brüsszelben. Könyvtárra, szakfolyóiratokra, rengeteg oktatási eszközre van szükség. Az építkezést be kell fejezni. /Horváth Arany: Országos gazdaoktatási központ létesült A balsors ellenfele a teremtés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2001. március 20.
Ápr. 20-án fogja tisztújító közgyűlését tartani Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Arad megyei szervezete, határozták el márc. 18-án Majláton, ahol megjelent a legtöbb megyebeli gazdakör elnöke. A megbeszélés fő témája a gazdakörök jövője volt. Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a "törékeny", azaz kellőképpen meg nem szilárdult szervezetek fokozott törődést igényelnek. A gazdakörök úgy működhetnek eredményesen, ha állandó kapcsolatban vannak egymással. Ehhez szükséges a napokban Aradon beindult információs központ üzemeléséhez az anyagi alapok megteremtése. Dr. Almási Béla megyei elnök és Kocsik József ügyvezető elnök szerint rövid időn belül a központ önellátóvá válhat. /Április 20-án tisztújító közgyűlés az aradi RMGE-ben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./2001. március 29.
Márc. 24-én Szovátán tartotta küldöttgyűlését a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos szervezete. Külön pontban foglalkoztak az anyanyelvű szórványoktatással. Erről számolt be Király András, az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke. Az Apáczai Csere János Alapítvány képviselőivel történt egyeztetés alapján úgy döntötek, hogy Erdélyben 6 szórványközpontot hoznak létre idén. Aradon kívül ilyen oktatási központ fog működni Temes, Hunyad és Szilágy megyékben, illetve Kőváron és Déván a Böjte Csaba atya által vezetett központban. Az Apáczai Csere János Alapítvány Erdély és a Vajdaság számára idén 50 millió forint támogatást ígér e célra. Erdély ebből 30 milliót kapna, ami azt jelenti, régiónként évente 5 millió forintnak megfelelő összeg jutna. A tervekben négy nagy kategória szerepel: intézmények beindítása vagy újraindítása; tanszerekkel, segédeszközökkel történő felszerelése; a szórványoktatást felvállaló pedagógusok külön javadalmazása; illetve a diákok utaztatásának a támogatása. /Fordulat a szórványoktatásban? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./2001. április 25.
Ápr. 20-án tartották meg az RMGE Arad megyei szervezetének tisztújító közgyűlését Gájon, a Caritas székházában, jelen volt Kiss Károly országos alelnök is. Dr. Almási Béla elnök leköszönő beszédében elmondta: személy szerint nem elégedett saját tevékenységével. Kocsik József ügyvezető alelnök számolt be a szervezet eddigi munkájáról. Továbbképző tanfolyamokon vettek részt, pályázatokat nyertek, a megyében több helyen Ezüstkalászos tanfolyamokat szerveztek, Kisiratoson országos küldöttgyűlést tartottak. Kiss Károly országos alelnök a kukorica-programról beszélt, amelyet pályázat útján 50 százalékban a magyar kormány finanszírozott. A jelenlévők egyhangúlag Kocsik Józsefet választották új elnöknek. A szervezet további sikere nagymértékben függ a májusban Aradon rendezendő országos agrárfórumtól és az információs központ felavatásától. /Májusban országos agrárfórum. Új vezetősége van az RMGE aradi szervezetének. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./2001. április 26.
Az EMKE Arad Megyei Szervezete meghívót kapott a tízéves születésnapját ünneplő békéscsabai Karácsonyi János Honismereti Egyesülettől. Az április 27-i egynapos rendvezvény előadói között lesz Halász Péter, az Országos Honismereti Szövetség elnöke, aki Honismeret és nemzettudat címmel értekezik. Dr. Köteles Lajos művelődéstörténész Európaiság és nemzettudat című munkáját mutatja be, míg dr. Jároli József Karácsonyi János munkásságáról tart előadást. Dr. Lovász György és Fabulya Lászlóné a honismereti mozgalomról számolnak be. Délután koszorúzás lesz Karácsony János sírjánál Gyulán. - Az aradi EMKE képviselői 1994 óta vesznek részt a Karácsony János honismereti konferenciákon, ilyen jellegű táborokban és közös kiadványok szerkesztésében. /Meghívó Békéscsabára. Az EMKE számára fontos a kapcsolattartás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./2001. április 30.
Jean Claude Périsset érsek, pápai nuncius április hónap utolsó napjaiban pasztorális látogatást tett a lugosi görög katolikus egyházmegyéhez tartozó Temes, Krassó-Szörény, Hunyad és Arad megyékben. Ápr. 28-án Alexandru Mesian lugosi görög katolikus püspök kíséretében mintegy két órát töltött Aradon, ahol megtekintette a minorita palotában a görög katolikusoknak berendezett kápolnát. Ápr. 29-én a nuncius Lugoson részt vett a görög katolikus katedrális belsejének felújítását követő újraszentelésen, majd Aradra ment, az épülő görög katolikus templomhoz. Az épülő templom plébánosa tájékoztatta a vendéget arról, hogy Alexandru püspök felszentelte az elkészült munkálatokat, így 53 év után először tudtak az aradi hívek saját templomuknál körmenetet tartani. Beszélt az épülő, immáron harmadik aradi görög katolikus templomról. Az első kettő még mindig nem került vissza a görög katolikus egyházhoz. Az ünnepségen jelenlévő Timotei Seviciu aradi ortodox megyés püspök kifejtette: Romániában különböző egyházak és felekezetek tevékenykednek, tisztelik a másságot, és mindig az igazi ökumenizmus szelleme érvényesült. - Jean Claude Périsset az ortodox és görög katolikus egyház kapcsolatairól azt nyilatkozta: Nem lehet megrekedésről beszélni, inkább teológiai nehézségek merülnek fel, amelyeket Baltimore-ban (a katolikus és ortodox egyház közötti megbeszélésen) nem sikerült rendezni. /Nunciusi látogatás az ökuménia szellemében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./2001. április 30.
Ápr. 28-án a romániai Nagylak polgármesteri hivatalában Stefan Szuchanszky polgármester házigazdaként várta az Euro Rando 2001 páneurópai gyalogos turista staféta román és magyar résztvevőit. Megjelent a stafétát Arad megyében hordozó öt turistaklub, az aradi, pécskai, nagylaki cserkészek, valamint a Gorj és Hunyad megyei staféta több képviselője. A magyar Nagylakon kulturális előadással, beszédekkel és természetesen büfével folytatódott az ünnepség. Thuróczy Lajos felolvasta a strasbourgi turista világtalálkozó résztvevőihez intézett levelet, és külön köszönetet mondott a romániai turistáknak, akik az Euro Rando 2001-re a romániai turistaösvények felfestésével, rendbehozásával egy fehér foltot tüntettek el Európa gyalogos térképéről. A magyar turisták Nagylakról tovább indultak a stafétabottal. /Román és magyar turisták a két Nagylakon. Átadták az Euro Rando 2001 stafétát. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./2001. május 2.
Ápr. 28-án az Arad megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlésén Király András 54 éves történelem tanárt választották meg megyei elnöknek. A küldöttgyűlés a továbbiakban megválasztotta a Szabályzat-felügyelő, Ellenőrző és Etikai Bizottságok tagjait, majd kijelölte a 45 tagú Megyei Választmány 23 választott tagját. Az újonnan megválasztott választmány kijelölte, majd a küldöttgyűlés megerősítette a Megyei Elnökséget. /Király András az Arad megyei elnök. = RMDSZ Tájékoztató, máj. 2. - 1960. sz./2001. május 15.
Pécsi Ferenc parlamenti képviselő szívén viseli a régiós fejlesztés kérdését. Kifejtette, hogy a Partium gazdasági fejlődése messze elmarad a lehetőségektől, különösen azoktól az előnyöktől, amelyek helyzetéből, az ország nyugati kapujaként adódik. Igaz, a nyugati befektetők óvatosan közelednek Románia felé, az elmúlt tíz évben alig több, mint ötmilliárd dollárt ruháztak be az országba. A román-határ mentén azonban valamivel nagyobb a bizalom, főleg a német cégek részéről. Temes megye Bukarest után a második-harmadik helyet foglalja el a külföldi beruházások tekintetében, de Bihar és Arad megyében is mind több a befektetés. - Az EU regionális politikája eredményeként Kelet-Magyarország igen komoly támogatásban részesül. Komolyabb szerep hárul a következő években az eurorégiós együttműködésre a Kárpátok Eurorégió és a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió keretében. Pécsi szerint a Kárpátok Eurorégió túl nagy területet foglal magába. A kisebb régiók sikeresebben pályázhatnak. Pécsi szorgalmazta, hogy az önkormányzatok építsenek ki minél szorosabb együttműködést a szomszédos magyar önkormányzatokkal, amelyek lehetővé tehetik Magyarország EU-tagságából fakadó előnyök minél jobb kihasználását. /Sike Lajos: Még mindig bátortalan a határ menti együttműködés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2001. május 21.
Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2001. május 24.
Május 23-án Békés megye képviselői Aradon tárgyaltak a június 15-i, nagyzerindi polgármesteri találkozó előkészületeiről. Ez lesz a 11. alkalom a magyarországi, Békés megyei Kevermesen 1995 őszén megtartott első találkozót követően. Ma Arad megyéből 12, Békésből 11 község alkotja a határ menti polgármesterek fórumát, amely évente kétszer - felváltva Magyarországon és Romániában - találkozik a közös érdekű problémák megbeszélésére. Eddig három-három helység (Mezőhegyes-Nagypereg, Battonya-Pécska, Dombegyháza-Iratos) kötött testvértelepülési megállapodást. /Határmenti települések, Arad-Békés. Előkészítik a 11. polgármesteri találkozót. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./2001. május 24.
Május 25-én Aradon tartja soros ülését az RMGE országos szervezetének elnöksége - tájékoztatott Bogdán Andzselika, az RMGE Arad megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A fórumot Sebestyén Csaba országos elnök nyitja meg, ami után kezdetét veszi az előadássorozat. Az előadók között lesz Pete István és dr. Vincze Mária. /Elnökségi ülés, Agrofórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./2001. május 29.
Május 26-án tudományos ülésszakkal egybekötött szoboravató ünnepséget tartottak Buziásfürdőn. Klebelsberg Kunó, az Arad megyei Pécska szülötte után Buziásfürdő jótevője, Trefort Ágoston egykori magyar kultuszminiszternek is szobrot állítottak a Bánságban. Jecza Péter temesvári szobrászművész alkotásának leleplezésén jelen volt Tőkés László református püspök, dr. Alföldi László kolozsvári főkonzul, dr. Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtikára, Bálint-Pataki József, a HTMH főosztályvezetője is. /(Pataki Zoltán): Európainak és jó magyarnak lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ Buziásfürdő kisszámú, de lelkes magyarsága újra bronzszoborral fejezi ki háláját Trefort Ágoston (1817-1888) művelődéspolitikusnak, közgazdásznak és írónak, 1872-től 1888-ig volt vallás- és közoktatásügyi miniszternek, kinek a település fürdővárossá emelkedését köszönhette. Tőkés László püspök példaértékűnek nevezte két oktatásügyi miniszter és művelődéspolitikus örökségét: Klebelsberg Kunóét és Trefort Ágostonét. Az egyiknek Pécska község állított emléket, a másiknak most másodízben, az első szoborállítási szándék (1881) megszületésének 120. évfordulóján Buziásfürdő polgársága. Az előző, 1883-ban állított szobrot, mint annyi más magyar emlékművet, lerombolták. "Legyen Trefort Ágoston szobra az újjáépítés jelképe" - javasolta Tőkés László püspök. Dr. Entz Géza helyettes államtitkár beszédében kiemelte: egy közösség most beért hiteles kezdeményezése a normális érték- és erkölcsi rend helyreállítását jelenti. Dr. Alföldi László főkonzul a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője felvázolta Trefort Ágoston életpályájának főbb állomásait. Tudományos ülésszakkal folytatódott a rendezvénysorozat. Trefort Ágoston életművét mutatták be az előadók. /Szekernyés Irén: Szabadtéri istentisztelet és emlékünnepség. Szobra van ismét Trefort Ágostonnak Buziásfürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./2001. június 29.
Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója közölte, hogy Temes megyében idén 121 nyolcadikos végzett magyar tagozaton. A képességvizsgára jelentkező 116 diák közül 86-an vették sikerrel az akadályt, ami 74,2%-ot jelent. Ez valamivel jobb a megyei átlagnál (73%) és hasonló a tavalyi eredményekhez. Temesváron összesen 100 magyar középiskolai hely van: 75 a Bartók Béla Líceum három osztályában, 25 a Gerhardinum Katolikus Líceumban. Csak 86 magyar gyermeknek sikerült a vizsgája, de a Gerhardinumba az egész egyházmegye területéről jönnek felvételizők, elsősorban Arad megyéből, ezért valószínű, hogy mind a négy osztály elindulhat. /Pataki Zoltán: Képességvizsga után, középiskolai felvételi előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./2001. július 28.
Meghosszabbította öt éve meglévő együttműködési megállapodását az Arad Megyei Hitelszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége, az erről szóló dokumentumot júl. 26-án Szegeden írták alá. Valószínűleg még az idén sor került a magyar és a román országos szövetségek közötti együttműködési megállapodás aláírására is. Az Arad megyei szövetséghez 20 hitelszövetkezet tartozik, 55 milliárd lej összesített mérlegfőösszeggel.(1 dollár = 29 ezer lej) A tagság száma meghaladja a 21 ezret. A tagoknak folyósított hitelek összege évente mintegy 32 milliárd lej, a betétállomány pedig 15 milliárd lej. A Csongrád megyei szövetség 70 ezer tagot számlál. Tíz szövetkezete 66 egységben működik. A nettó hitelállomány tavaly 7,3 milliárd forint volt, a betétállomány pedig 24,5 milliárd forint. A múlt évet csaknem 27 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárták, a saját tőke 1,8 milliárd forint volt. /Magyar-román takarékszövetkezeti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2001. augusztus 17.
Az Arad megyei Angyalkút és Szépfalu határa már a XIX. században felkeltette az archeológusok figyelmét. Az Arad Megyei Múzeum régészei 1982-ben ásatásokat végeztek a vidéken, de akkor nem kaptak anyagi támogatást a folytatáshoz. Idén augusztus elején újra megnyitották a régészeti tábort. Az ásatásokat a George Pascu Hurezan múzeumigazgató, Mircea Barbu osztályvezető és Hügel Péter régészekből álló csapat irányítja. Az Arad Megyei Múzeum szeretné feltérképezni a megye területén fellelhető középkori emlékhelyeket. A régészeti tábor munkatársai szenzációs leletekre bukkantak: egy templom falaira, 11 sírhelyre és a jórészt épségben maradt török kútra. Az itteni, minden bizonnyal benedekrendi kolostor feltehetően a XVI. századig állt, amikor is áldozatul esett a törökdúlásnak. - A múzeum legsikeresebb kezdeményezéseinek egyike a mostani szépfalusi régészeti feltárás. /Puskel Péter: Szenzációs régészeti leletek Szépfalu közelében. Középkori apátság romjaira bukkantak a régészek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./2001. augusztus 17.
Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./