udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 19141-19170 | 19171-19200 | 19201-19230 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2006. április 8.
Megnyílt Ábrahám Imola brassói képzőművész főként lenyomatokból és grafikákból álló kiállítása Kolozsváron. Székely Sebestyén György művészettörténész a kifinomult témakezelésről beszélt. /-kb-: Grafikai tárlat a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2006. április 8.
Bemutatták Kolozsváron, az Insomnia Művészeti Klubban Bréda Ferenc Mysterium Mythologiae című esszékötetét. Lászlóffy Csaba felolvasta rímekbe szedett, a kötethez fűződő mondanivalóját. /D. I.: Mysterium Mythologiae az Insomniában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2006. április 10.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett az Egységes magyar irodalom. Realitás vagy utópia? című előadás-sorozatot április 8–9-én rendezték meg Kolozsváron. Mindvégig megválaszolatlan maradt: lehet-e egységes, jó-e az, ha egységes a magyar irodalom, jó-e az, ha utópia? Az előadók magyarországi és erdélyi irodalomtörténészek, kritikusok voltak. Kérdésként merült fel az is, hogy hová sorolhatjuk a csángó népi költőket? A végkicsengés az volt, hogy nem beszélhetünk egységességről, nincs és nem volt irodalmi egység. Különvált, de összeforrt irodalomról beszélhetünk, egységesség helyett egyetemes magyar irodalomról, amelyben helyet kap a nyugati irodalom is. /Vetési Júlia: Egységes-e a magyar irodalom? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Kolozsváron megtartotta évi közgyűlését az E-MIL, az Erdélyi Magyar Írók Ligája. Márkus Barbarossa János elnök beszámolóját követően az eddigi vezetőség lemondott, majd új vezetőséget választottak. Az E-MIL új elnöke Orbán János Dénes, választmányi tagok Böszörményi Zoltán, Király Zoltán, László Noémi, Márkus Barbarossa János, intendáns György Attila. /Új vezetőséget választott az E-MIL. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./2006. április 10.
Április 7–8-án Kolozsváron rendezte meg a VIII. Ifjú Közgazdász Találkozót a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF). A gazdasági konferencia fő előadója Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter volt. A találkozó a gazdaság–informatika–média aktuális tématrió jegyében zajlott le. Nagy Zsolt elmondta: 2005-ben a számítástechnikai és távközlési piac Romániában 15%-os növekedést ért el, ami a kontinensen a legdinamikusabb fejlődést jelentette. A külföldi befektetések 70%-a Bukarestet célozta meg, de Temesvár is olyan keresetté vált, hogy már munkaerőhiánnyal kell szembenéznie. Kolozsvár a rangsor végén kullog. /Ö. I. B.: Fiatal közgazdászok tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2006. április 10.
Április 7-én mutatta be Kolozsváron, a belvárosi unitárius templomban a Schola Gregoriana Monostorensis egy két és fél évszázaddal ezelőtti erdélyi magyar szerző, Kozma Mihály Passióját. A Schola Gregoriana Monostorensis vezetője, Jakabffy Tamás elmondta a közönségnek mindazt, amit a szerzőről, a műről, valamint a magyar protestáns passióéneklés hagyományáról tudni lehetett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kozma Mihály: Passió. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2006. április 10.
Április 8-án adott hangversenyt a Transylvania Barokk Együttes Kolozsváron. Négy képzett zenész – Nagy István, Majó Zoltán, Erich Türk és Ciprian Campean – pályájuk delén európai hírnevet szerzett az erdélyi barokk és kortárs zenének. Ez volt a négyszázadik fellépésük, tíz éves munka van mögöttük. /Nagy-Hintós Diana: A Transylvania Barokk Együttes hangversenye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2006. április 10.
A harmadik alkalommal megrendezett Humorfesztet április 6–8-a között rendezték meg Kolozsváron, a diákművelődési házban. A Pofon 74 (a romániai magyar fapados csődzenekar) lemezbemutató koncertjén stílusosan 74 ezer régi lejért még az együttes műveit is meg lehetett vásárolni. A műsor viccmondó versennyel és humoristapályázattal indult. A legnagyobb sikert a Nagy–Gáspárik páros aratta. Fiatal kollégáik, a Szomszédnéni Produkciós Iroda és a Petőfi Rulez társulatok tagjai is felléptek. Az első díjat Felméri Péter nyerte el. /M. Zs., K. B.: Hahota és tapsvihar a humorfeszten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2006. április 10.
Április 9-én megnyílt Gothárd Veronika sepsiszentgyörgyi festőművész kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Az absztrakt megjelenítési forma híveként ismertté vált művész harmadik kolozsvári kiállítását méltatva Németh Júlia műkritikus megjegyezte: a művész nyelvezetét a figuratív irányába tett kísérletekkel gazdagította. /(-h): Tavaszköszöntő a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2006. április 11.
Az irodalmi kanonizáció tüstént megérkezik, ha valaki a baloldal kultuszfigurája – jelentette ki Haklik Norbert. Magyarországon ha egy írónak nyilvánvalóvá válik az eszmei hovatartozása, akkor ő is elfoglalja helyét annak a bizonyos ároknak valamelyik oldalán. Beteges módon – tisztelet a kivételnek – politikai indíttatásból ítélnek meg olyan közszereplőket is, akikről egy egészséges társadalomban kizárólag teljesítményük és munkásságuk alapján lehetne véleményt mondani. Haklik emlékeztetett arra a kijelentésre, miszerint Egerszegi Krisztina már csak a fél ország Egérkéje. Ez a háttere Wass Albert megítélésének is. Wass Albert jó író, némelyik művében egyenest remek, de nem írófejedelem. Az átlag jobboldali nem olvassa a nemrégiben elhunyt Eörsi Istvánt, de letehetségtelenezi. Az átlag baloldali pedig Wass Alberttel teszi ugyanezt. A Wass Albert ellen zsigeri gyűlöletet érzők mankóra találtak a kolozsvári népbírósági ítéletben. Az akkori ítéletet a romániai semmítőszék is hatályon kívül helyezte. Ez a tény sem volt elég, hogy megváltoztassa a militáns Wass-gyűlölők ítéletét. A fiatal írók között is vannak, akik örömmel olvassák Wass Albert munkáit, és vannak, akik nem. Az irodalmi érték nem pártfüggő. Haklik Norbertet Wass Albert írásaiban elsősorban a történetközpontúság, a meseszövés fogta meg. Emellett Wass mestere a tájleírásoknak is. Írásainak roppant nyelvi gazdagsága is rabul ejtette. Irodalmi műveket szakmai vitákban, szakmai érvekkel kell bírálni. Amíg politikai jellegű hisztéria zajlik egy alkotó személye és műve körül, addig kevés az esély arra, hogy meginduljon a színvonalas szakmai vita. Haklik Norbert /sz. Ózd, 1976/ Budapesten él. Első kötete 1998-ban jelent meg A Mennybemeneteli Iroda és más történetek címmel. Második novelláskönyve 2001-ben látott napvilágot Világvége Gömörlúcon – Magyar kalendárium címmel. Írói tevékenységét 2000-ben Hajnóczy Péter-ösztöndíjjal, 2001-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal jutalmazták. /Fábián Tibor: Az irodalmi érték nem pártfüggő. Haklik Norbert író, publicista a militáns Wass-gyűlölőkről és a politikai jellegű hisztériáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 11./ Emlékeztető: Vitray Tamás mondta, hogy Egerszegi Krisztina úszó világbajnok már csak a fél ország Egérkéje, miután a volt világbajnok megjelent a Fidesz választási rendezvényén.2006. április 12.
Rangos Műszaki Tudományos Diákkonferencia (TDK) zajlott az elmúlt hét végén a Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) égisze alatt. Delesega Gyula temesvári egyetemi tanár a szakmunkák polarizálódását emelte ki. “Egyesek a gyakorlatban bizonyultak jónak, mások az elméletben – mondta. – Mindkét téren felkészültnek kell lenni, de ez is bizonyíték, hogy nem szabad összemosni az elméletet a gyakorlattal.” Preitl István TDK-elnök, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára szerint az ifjú kutatóknak ezek a rendezvények kínálják a legjobb alkalmat, hogy belekóstoljanak a dolgozatírásba. A nyolcadik temesvári Műszaki TDK-n neves hazai és magyarországi előadók bírálták el a temesvári, kolozsvári, marosvásárhelyi, budapesti, győri, veszprémi és szegedi egyetemi hallgatók négy szakosztályban (építőmérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki) benyújtott 28 dolgozatát. /P. L. Zs.: Műszaki TDK. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 12./2006. április 12.
Gyarmati Zsolt tanulmánykötete /Nyilvánosság és magánélet a békeidők Kolozsvárán. KOMP-PRESS, Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005/ a kincses város nem is olyan nagyon rég múltját idézi fel. A fiatal kutató érdeklődésének tárgya a XIX–XX. századi Kolozsvár, a maga békebeli hangulatával. A kötet naplókat, levelezéseket is közöl, a magánélet szerves tartozékait. /Sándor Boglárka Ágnes: Magánélet régen és ma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./2006. április 13.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság további érveket sorakozatott fel az önálló Bolyai Egyetem mellett, melyet a Szabadság folytatásokban közölt. Februárban 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra nem érkezett válasz. A román álláspont: sehol a világon nincsenek nyelvi alapon szervezett egyetemek vagy karok. Román álláspont: a magyar népesség körében az országos átlagnak megfelelő a felsőfokú végzettségűek aránya. Valójában a felsőfokú végzettségűek aránya Romániában 6,60 % a magyar népességben csupán 4,48 %, mintegy 30 000-rel kevesebb mint elvárható volna. A 2004/2005-ös adatok szerint 10 000 román lakosra 300 egyetemista jut, de 10 000 magyar lakosra mindössze 207, ami súlyos diszkriminációnak tekinthető. Román álláspont: a romániai magyar egyetemi hallgatók tekintélyes része Magyarországon tanul, ezért nem indokolt egy állami magyar egyetem fenntartása. Valójában körülbelül 2900 román állampolgárságú magyar diák tanul magyarországi egyetemeken, főiskolákon. Ez kevesebb, mint a romániai magyar egyetemi hallgatók 10 %-a. A BBTE vezetői szerint a BBTE magyar tagozata széleskörű autonómiának örvend. Ez nem igaz. Az egyetem szenátusa figyelembe sem vette 149 magyar oktatónak három magyar tannyelvű kar létesítésére vonatkozó kérését, a Matematika-Informatika Kar tanácsa is elutasította az informatika szakos magyar oktatók egyöntetű kérését, hogy hozzanak létre magyar tannyelvű informatika tanszéket. A BBTE jogi karán a román kari vezetés megakadályozta a magyar oktatás megszervezését, melynek következtében jelenleg mindössze egyetlenegy főállású magyar oktató dolgozik a jogi karon. A magyar tagozat órái gyakran több tanszéken vannak szétszórva, nem lehet egy álláshoz kötni őket, így pályázatot sem lehet hirdetni betöltésükre. Mivel nincs döntéshozói szerepkörük, a magyar oktatók gyűlései informálisak. A BBTE vezetőinek álláspontja: a magyar karok és az önálló magyar egyetem létesítése nincs megtervezve. Valójában 1998-ban részletes terv készült egy magyar egyetemi campus megvalósítására, de a román vezetés megakadályozta ezt. Román álláspont: a magyar oktatók megfelelő arányban képviseltetik magukat az egyetem vezetőségében. A valóság: míg a Babes és a Bolyai egyetemek egyesítése után a dékánok fele magyar nemzetiségű volt, ma már csak a két teológiai kar dékánja magyar. Egyetlen természet-, humán- vagy társadalomtudományi karnak sincs magyar dékánja. Román álláspont: a BBTE multikulturális egyetem. Valójában az egyetemnek a magyar nyelv nem hivatalos nyelve. Az egyetem csak román nyelven ad ki okleveleket. Román álláspont: a magyar egyetem, a magyar karok elveszítenék az egyetemi könyvtárakban levő könyveket. Valójában a könyvek a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár leltárába tartoznak, nem pedig a BBTE leltárába. Tariceanu miniszterelnök épp a román–magyar közös kormányülést követő sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy nem ért egyet a BBTE magyar tannyelvű karainak létrehozásával. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium nyilvános állásfoglalásban és az egyetemnek küldött miniszteri átiratban közölte, hogy nem ért egyet a magyar karok létrehozásával. Emil Boc, a kormánykoalícióban résztvevő Demokrata Párt elnöke és egyben Kolozsvár polgármestere szintén nyilvános állásfoglalásban vetette el a magyar karok létrehozásának tervét. Az egyetem vezetői nyilatkozatok egész sorában támadták a magyar oktatók önállósulási törekvéseit, és fenyegették az ügy támogatóit. Román álláspont: érthetetlen a magyar oktatók elégedetlensége, hiszen az ország összes állami egyeteme közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosítja a legtöbb jogot a magyar felsőoktatás számára. Valójában a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem a BBTE-vel szemben megvalósította a tényleges kétnyelvűséget: egy román és egy magyar tagozattal működik, a beiskolázott diákok fele-fele kerül az egyes tagozatokhoz. A szakok indításáról a tagozatok önállóan döntenek. Karok nincsenek, az egyes tagozatok önállóan szervezhetnek tanszékeket, az intézménynek mind a román, mind pedig a magyar hivatalos nyelve. A Bolyai Kezdeményező Bizottság három vezetője rágalmazó és fenyegető levelet kapott az egyetem rektorától, ami szintén megjelent az egyetem hivatalos lapjában. A levélben a rektor retorziókat is kilátásba helyezett. /Bolyai Kezdeményező Bizottság: Tények, érvek az önálló Bolyai Egyetem ügyében. Kiegészítés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7., folyt: ápr. 10., 13./2006. április 13.
Nagyenyeden Márai Sándor munkáiból adott ízelítőt Albert Júlia, a kolozsvári Állami Magyar Színház színésznője. Közel egy órán keresztül adta elő a veretes prózai és verses szövegeket. /Józsa Miklós: A Költészet Napja Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ 2006. április 13.
Kolozsváron bemutatták Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót /Alexandra Kiadó – Szignatúra Könyvek, Pécs/, valamint a Meghívó minden keddre /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című, Demény Péternek és Papp Sándor Zsigmondnak a Krónika napilapban megjelent irodalmi publicisztikáit tartalmazó kötetét. Demény Péter véleménye szerint: ez a műfaj személyes véleményüket tükrözte adott esetben, adott dolgokról, és munkájuk legérdekesebb rétegének számított abban az időszakban. Papp Sándor Zsigmond Az éjfekete bozót című kötetét az Európai Elsőkötetesek Fesztiváljára jelentették meg Magyarországon. A szerző ugyan jelezte, hogy neki már jelentek meg kötetei Erdélyben, mire a válasz az volt: ami Erdélyben jelent meg, nem számít. /Köllő Katalin: Találkozások a bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./2006. április 14.
W. A. Mozart és Bartók Béla születésének 250., illetve 125., valamint Robert Schumann halálának 150. évfordulójára emlékeztek képekkel és zenével április 12-én, Kolozsváron, az Apáczai Galériában. A szervező, Székely Géza képzőművész tanár utalt a 18 erdélyi képzőművész alkotásait tartalmazó tárlat jelentőségére. Olyan jeles művészek küldtek munkákat a kiállításra, mint például a szebeni Orth István és a brassói Ábrahám Jakab. Németh Júlia műkritikus értékelte a tárlatot, elemezte a kiállított munkákat, rámutatott a zenei és a képi megjelenítés közös gyökereire. /(-h): Kép és zene az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2006. április 15.
Nemrégiben mutatta be Gyergyószentmiklóson dr. Marton József nagyprépost, a kolozsvári BBTE teológia tanszékének dékánja Fogarasy Mihály (1800–1882) erdélyi püspök élete és munkássága című könyvét. Fogarasy építész nagyapja építette a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templomot, a család másik ága Ferenczy György vikáriusra, gyergyószentmiklósi plébánosra, Erdély meghatározó egyházi méltóságára is büszke lehetett. A nagy püspöknek a történelem viharos korszakában kellett bizonyítania, hogy mit jelent Krisztus követőjének lenni. Páratlan volt Fogarasy Mihály iskolateremtő munkája, adakozó kedve. A most is működő gyergyószentmiklósi kórházotthont leégett szülőháza helyére építtette. A gyergyói leánynevelde isd neki köszönhető. A tanárok és tanítók fizetésének támogatására magtárakat építtetett, s a nemes magok kölcsönzéséből befolyó hasznot a nevelők fizetésének pótlására fordította. Nyugdíjalapot létesített a pedagógusoknak. A csángók megsegítésére már akkor gondja volt. /Bajna György: Gyergyó legnagyobb személyisége. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 15./2006. április 20.
Orbán István kolozsvári képzőművész, pedagógus, a Báthory István Líceum rajztanára, Jósika Miklós íróra emlékező kötetet szerkesztett Jósika örökség – a kolozsvári Báthory István Gimnázium múltjából címmel, melyet a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület adott ki. /Ö. I. B.: Egy Jósika örökség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./2006. április 21.
A Magyar–román Gozsdu Közalapítványról szóló kétoldalú kormányközi szerződés elutasítására kérte fel a román parlament felsőházának tagjait Bartolomeu Anania kolozsvári ortodox mitropolita. Szerinte a szerződés szenátusi elutasítása „a mai és az eljövendő tehetséges fiatalok” javára leadott szavazat lesz, amely „a nagy jótevő (Gozsdu) kincsének eltulajdonítása” ellen irányul. Anania azzal vádolta a magyar kormányt, hogy megszegte a trianoni szerződésből és az 1937. évi román–magyar szerződésből rá háruló kötelezettségeket, mivel megtagadta a Gozsdu-vagyon átadását a román államnak, illetve a nagyszebeni Gozsdu Alapítványnak. /A Gozsdu Közalapítvány ellen hangol Anania. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2006. április 21.
Közel háromszáz oldalas felmérést készített az összes hazai kisebbség helyzetéről az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a kolozsvári Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ. A romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó törvények alkalmazása című dokumentum „rendkívül átfogó adatbázis” – mondta Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke. Az 1300 területi-közigazgatási egységben, kérdőíves módszerrel végzett kutatás többek között arra nyújt választ, hogy a kisebbségek esetében melyik településen, miként alkalmazzák a kétnyelvű feliratokhoz, helységnévtáblához, az anyanyelvi oktatáshoz, a közintézményekben történő anyanyelvhasználathoz való jogot. A tizennégy – bolgár, cseh, horvát, német, görög, magyar, lengyel, orosz-lipován, szerb, szlovák, tatár, török, ukrán és roma – kisebbségre kiterjedő felmérés a magyarság esetében azt mutatja, hogy 13,25 százalékban semmiféle közigazgatási anyanyelv-használati jog nem jár. Ez azt jelenti, hogy az 1366 területi-közigazgatási egységben élő több mint 190 ezer magyar nemzetiségű hazai állampolgár nem intézheti ügyeit anyanyelvén a közintézményekben. A felmérés arra is kitér, hogy a magyarság alig 23 százaléka él olyan közösségben, amelynek aránya az adott településen nem éri el a 20 százalékos küszöböt, továbbá rámutat, hogy 73 településen az előírások ellenére sincs kétnyelvű helységnévtábla. /Gujdár Gabriella: Térképet készítettek a romániai nemzetiségekről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./2006. április 21.
A szenátus közigazgatási bizottságának titkári tisztségét betöltő Gheorghe Funar szenátor, a Nagy–Románia Párt főtitkára ígérte: az RMDSZ parlamenti tisztségviselői egy hét múlva már nem lesznek tagjai a parlamentnek. A magyargyűlöletéről közismert egykori kolozsvári polgármester szerint a jelenleg kormányon lévő „fekete négyes” (PNL, PD, RMDSZ, PC) gyászba borította egész Romániát az elmúlt években. A jelenleg hatalmon lévők, nem is akarják megoldani az ország problémáit. Minden idejüket leköti a fosztogatás, állította. Az RMDSZ kormányon van, ez a románok számára fájdalom, Magyarország és a magyar irredentizmus számára nagyon előnyös dolog, jelentette ki. Funar jelezte, komoly meglepetést készítenek az RMDSZ–esek számára. /Fodor István: Funar: jövő héttől az RMDSZ nem lesz parlamenti párt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./2006. április 21.
Negyedik alkalommal adja át Varga Attila, az Identitas Alapítvány /Szatmárnémeti/ elnöke az Identitas díjat, amelyet azok a személyek kapják meg, akik a legtöbbet tettek a helyi magyar közösség kulturális fejlődéséért. Ebben az évben Fejér Kálmán kapja meg a díjat. Fejér Kálmán nemcsak az utóbbi 16 évben kifejtett munkásságáért, hanem az azt megelőző években folyamatosan és önzetlenül folytatott tevékenységéért kapja a kitüntetést. Csirák Csaba, a megye kulturális életének másik kiemelkedő személyisége kifejtette: Fejér Kálmán a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán zenepedagógia szakon szerzett oklevelet. A szatmárnémeti zeneiskola tanára volt, már nyugdíjas. Több mint egy évtizeden át kamarakórust vezetett. Népzenét gyűjtött Szatmár megye falvaiban, zenepedagógiai szakmunkákat írt, több népdalfeldolgozása is megjelent. Szatmárnémetiben 1973–1983 között az Iparosotthonban működő táncház a romániai táncház mozgalom egyik legjobban működő intézményesített változata volt. 1991-től a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny szakirányítója. A Romániai Magyar Dalosszövetség alelnökeként, majd területi népzenei irányítóként számos szakmai továbbképzőt, kórusfesztivált, fúvószenekari karmester tanfolyamot szervezett, vezetett. /B. I.: Fejér Kálmán kitüntetése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 21./2006. április 21.
Április 24-ig még megtekinthető a Budapesti Történeti Levéltár 1956-os fotógyűjteményéből és a kolozsvári emlékműpályázat makettjeiből rendezett kiállítás a Kolozsvár Galériában. A Kolozsvár Társaság 56-os emlékműpályázatán 11 szobrászművész vett részt, s a kiállítás a pályázatra beérkezett köztéri szobor makettjeit is bemutatja. Az első díjazott Szakáts Béla temesvári képzőművész alkotása, amely remélhetően a Sétatéren kerül felállításra. /Kolozsvár Galéria. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2006. április 22.
Antropológia és vizuális kommunikáció az egyetemi oktatásban címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést április 21-én Kolozsváron, amelyen magyarországi és romániai szakemberek osztották meg tapasztalataikat. Az eszmecserére a Film, antropológia, oktatás címet viselő, háromnapos műhelytalálkozó keretében került sor. A beszélgetésen részt vett Könczei Csilla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz- és Antropológia Tanszékéről, Füredi Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kulturális Antropológia Tanszékéről és Buglya Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Sapientia Média Tanszékéről. A kerekasztal legfontosabb jellemzője a műhelyjelleg, nyilatkozta Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány vezetője, a műhelytalálkozó egyik szervezője. A BBTE Néprajz- és Antropológia Tanszékén keresik annak a lehetőségét: hogyan lehet a társadalomtudományok kutatásban úgy használni a vizuális antropológiát, hogy hasznosítható legyen mind a társadalomkutatók, mind pedig a filmes társadalom számára. /Köllő Katalin: Tapasztalatcsere a vizuális antropológiáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 22.
Kolozsváron a Bethánia óvoda az egyetlen, ahova magyar fogyatékos gyerekeket is befogadnak. A holland civil szervezetek, amelyek eddig az intézményt támogatták, jelezték: az idén ősztől nem tudják folyósítani az összeget, amely az óvoda működtetéséhez évente szükséges. A Bethánia óvodát csaknem másfél évtizeddel ezelőtt alapították. Az óvodában mintegy 60 sérült gyerekkel foglalkoznak. Valamilyen megoldást kellene találni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megszűnik a Bethánia óvoda? Az alapítvány anyagi gondokkal küszködik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 22.
A Klorofilm BT. és a kolozsvári Filmtett folyóirat hagyományteremtő szándékkal elhozta Aradra is – Zilahon, Nagyszalontán és Besztercén kívül – a Magyar film napját. Bemutatkozott a Filmtett Zágoni Balázs főszerkesztő, Buzogány Klára szerkesztő és Tóth Orsolya lapterjesztő részvételével. /(Kiss): A Magyar film napja Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./2006. április 22.
Sikerrel mutatta be a Kolozsvári Magyar Opera Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirálynőt. A Csárdáskirálynő biztos sikert arat közel száz évvel az ősbemutató után is, Selmeczi György rendező, Venczel Attila díszlettervező és Szakács Ágnes jelmeztervező alkotóhármas munkája eredményeként. A sikerhez a balettkar is hozzájárult. /Nagy-Hintós Diana: Csárdáskirálynő – a biztos siker. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 22.
Elkészült a leendő kolozsvári 1956-os emlékmű városházi engedélyeztetéséhez szükséges dokumentáció, a látványterv, beindult az a meglehetősen hosszú engedélyeztetési folyamat, hogy a Sétatéren felállíthassák a pályázatnyertes Szakáts Béla temesvári szobrászművész alkotását. A Kolozsvár Társaság (KT) reprezentatív köztéri szobor felállításával kíván az 1956-os magyar forradalomra emlékezni. A KT reményei szerint a szobrot idén október 23-án, a forradalom kezdetének 60. évfordulóján sikerül majd felavatni. 1956-ban Kolozsváron zajlottak azok a diákmegmozdulások, amelyek után a Bolyai Tudományegyetemről 15, a Képzőművészeti Főiskoláról 3, a Protestáns Teológiáról 20 diákot és tanárt ítéltek el. És Kolozsváron került sor az 1956. november 1-jei Házsongárdi temetői tüntetésre, és ugyanitt működött a Kolozsvári Területi Katonai Bíróság, amely székhelyén és kihelyezett tárgyalások során egész Erdély területén, az 1956-hoz kötött perekben több, mint húsz halálos ítéletet hozott. Ezeket az ítéleteket később Szamosújváron, Aradon és Jilaván hajtották végre. Ugyanakkor Kolozsvár a román megmozdulások színhelye is volt, hiszen a magyar forradalommal rokonszenvező román diákokat ítéltek el a Babes Egyetemről, köztük a Volcinschi-csoport 12 tagját. /Tibori Szabó Zoltán: Közös ügy az 56-os szobor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 22.
Gothárd Veronika sepsiszentgyörgyi festőművész 2003-as bemutatkozása óta immár harmadszor jelentkezik önálló tárlattal Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Mostani kiállításán a figurativitás irányába tett lépései láthatók. /N. J.: Lírai és drámai színfolyamok. Gothárd Veronika festészeti tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ 2006. április 22.
Ercsey Gyula néhai nagyenyedi tanár visszaemlékezéseinek foglalata a Kolozsváriak a Gulágon /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár/ című könyv. A könyv megjelenését a szerző már nem érhette meg, 2000 októberében elhunyt. Munkájában megörökítette az 1944 őszén elhurcolt kolozsvári civilek kálváriáját. /Kényszermunka az Urálban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ 2006. április 22.
Jancsó Benedek A székelyek című, 1921-ben megjelent munkáját adta ki újból az udvarhelyi Litera-Veres Kiadó Az Emberért, Holnapunkért Alapítvánnyal közösen. A magyar és francia nyelvű szöveg e kiadásban román nyelven is olvasható, Murányi János fordításában. Előszót Demény Lajos történész írt hozzá. Az alcímében történelminek és néprajzinak nevezett tanulmány szerzője kevésbé ismert a nagyközönség számára. Jancsó Benedek /Gelence, 1854. nov. 19. – Budapest, 1930. jún. 27./ Kolozsváron és Bécsben járt egyetemre, Kolozsváron doktorált. Munkái közül a Román politikai történelmi tanulmányok, Szabadságharcunk és a dákoromán törekvések, illetve A román nemzeti törekvések története címűeket emelte ki Demény Lajos előszavában. Jancsó Benedek könyvében A székelyek mint a népek szabadságának harcosai című fejezet zárta a kötetet, ebből kiderült, hogy a magyarság védelme mellett a két román fejedelemségben, sőt török, lengyel, olasz, amerikai földön is omlott a székely vér a zsarnokok elleni csatákban. E részből egyetlen mondat: „E nép története azonban megtanít arra is, hogy a székely nemcsak Magyarországért és a székely szabadságért harcolt, hanem idegen nyelvű és fajú népekért is, ha azt hitte, hogy egyúttal az emberiség egyetemes érdekeiért és a népek szabadságáért, lelkének az eszményképéért harcol.” /P. Buzogány Árpád: A székelyekről, több nyelven. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./