udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 19231-19260 | 19261-19290 | 19291-19320 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2006. május 11.
Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság megalapításának tizedik évfordulója alkalmából tartott ülésen példaértékűnek nevezte e testületet, továbbá a 2003-ban létrejött Nyugati Magyar Tudományos Tanács Elnöki Bizottságának tevékenységét. Az MTA 1990-ben vezette be a külső tagságot, majd 2000-ben a köztestületi tagságot, megfogalmazása szerint ez utóbbi döntés azt jelentette: „ugyanolyan jogokkal testvérünknek, sőt társunknak fogadjuk a határon túl élő magyar tudósokat is”. Vizi E. Szilveszter kiemelte, hogy azóta az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van külföldről – a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Kolozsvári területi bizottság létrehozását tervezi az eddigi öt grémium mellett a MTA. Jelenleg Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben és Debrecenben dolgozik ilyen testület. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes fizikus, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ több erdélyi magyar tudóst és kutatót tüntetett ki munkásságukért: Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán erdélyi irodalomtudós Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat, míg a kárpátaljai születésű Dudics Iván, a műszaki tudományok kandidátusa, Arany János-érmet kapott. /Kolozsvári MTA-testület? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2006. május 11.
Az E-Melo Munkaközvetítő Hálózat alaptevékenysége információszolgáltatás és kapcsolatteremtés a munkaadó cégek, szervezetek, valamint álláskeresők között. 2004. május 10-én indították az RMDSZ kezdeményezésére a hálózatot, jelen pillanatban az elektronikus adatbázisban 882 alkalmazó cég, szervezet és 4183 munkakereső önéletrajza szerepel. Honlapjukon (www.e-melo.ro/www.e-works.ro) havonta 100–110 állást tesznek közzé a munkaadók. 2006. januárjában véget ért „A karriered most!” karrier-tanácsadás programsorozat, melyet az E-Meló a Babes–Bolyai Tudományegyetem Expert Pszichológiai Tanácsadó Központjával és a kolozsvári Agora irodával közösen indított 2005 tavaszán. A programsorozat célja a karrierfejlesztési ismeretek bővítése a diák- és ifjúsági szervezetek körében. /Kétéves az E-Melo. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ Két év alatt összesen 1054 munkaadó regisztrált a honlapra. A cégek több mint 80 százaléka romániai, a maradék pedig magyarországi. Barna Katalin programvezető elmondta, becsléseik szerint a munkaadók közel 85-90 százaléka megtalálja a keresett munkaerőt az e-melón keresztül. A munkakeresők esetében a jelentkezők 53 százaléka jut a hálózat révén munkához. A cégek kedvelik a magyar munkaerőt, mivel az a tapasztalat, hogy készségesebbek, alkalmazkodóbbak, dolgosabbak. /Debreczeni Hajnal: Kelendő magyar ifjak a munkaerőpiacon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./2006. május 11.
Papolc falu református gyülekezetének temploma belső falán látható az az emléktábla, amelyet a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja és a Magyar Tudományos Akadémia állított születésének 140. évfordulója alkalmával a falu jeles szülöttének, Barabás Samu (1855–1940) történelmi forráskutatónak és történetírónak, a Székely Oklevéltár szerkesztőjének. A templomban látható Kiss Sándor (1809–1849) honvédhuszár ezredes, a Tömösi-szoros hősének emléktáblája is. A templom közvetlen közelében áll az egyházközség gyülekezeti terme, átellenben a parókia impozáns épülete. Ebben a hármas épületegyüttesben zajlik le a település jelenleg 572 lelket számláló gyülekezetének élete. A papolci gyülekezet száma is egyre fogy, egyre több a vegyes házasság, és eléggé kevés a fiatal, tájékoztatott Beder Imre, az egyházközség fiatal lelkésze. Felújítják a templomot. Idén faragott székely kaput akarnak állítani a templom bejáratához és az imaterem elé. Papolcon élénk a gyülekezeti élet. A lelkész egyházi kórust alakított, s ezzel vettek részt a Kézdivásárhelyen megtartott egyházi kórustalálkozón. Mint másutt, Papolcon is oroszlánrészt vállal az egyházi rendezvények sikerében a nőszövetség. Papolcon van az ifjúsági bibliakör is. /Papolcon (Élő egyház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./2006. május 11.
Az Újvidéki Színház Pogánytánc című előadásával vendégszerepelt Kolozsváron május 9-én, ezután avatták a kolozsvári Állami Magyar Színházban az örökös tagokat. Öten részesültek a megtisztelő díjban: négy színész – Borbáth Júlia, Boér Ferenc, Mihály Pál és Török Katalin – és a színház egykori irodalmi titkára, később igazgatója, dr. Kötő József. A kitüntetéseket a teátrum két legfiatalabb színésznője, Györgyjakab Enikő és Skovrán Tünde nyújtotta át. A díjak átadása előtt szó esett a kitüntetettek pályájáról, néhány gondolat és – a kifeszített vetítővászon segítségével – kép erejéig felelevenítették a művészek legfontosabb szerepeit. Kötő József pályájának mintegy harminc éve kapcsolódik a színházhoz irodalmi titkárként, dramaturgként, illetve igazgatóként. Kötő kifejtette: az idei Harag-napokon elfoglaltsága miatt csupán két alkalommal tudott részt venni a rendezvényen. /Köllő Katalin: Örökös Tagok avatása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2006. május 11.
Megjelent Sebestyén Péter erdőszentgyörgyi plébános Örömhír. Beszélgetések a Hegyi Beszédről /Verbum, Kolozsvár, 2006/ című könyve. A könyv eredeti anyaga beszélgetések formájában hangzott el a Marosvásárhelyi Rádióban, a Hitvilág című ökumenikus műsorban. /B.D.: Örömhír. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./2006. május 12.
Május 11-én Kolozsváron a Phoenix Könyvesboltban mutatták be Pomogáts Béla Együtt Európában című kötetét, melyet az Ariadné Könyvek sorozatban a Korunk Baráti Társaság Komp-Press kiadója jelentetett meg. A könyv a szerzőnek az utóbbi 35 évben a Korunkban és más erdélyi folyóiratokban, lapokban megjelent írásait tartalmazza. Pomogáts Béla elmondta: ma nagyobb aggodalommal tekint közeljövőre. A Magyar Írószövetség volt vezetőjeként, valamint az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány (IKA) jelenlegi elnökeként megállapította: mindhárom intézményt képtelennek tekinti hivatásuk betöltésére. Pomogáts kifejtette: Magyarországon nagy állami költségvetési gondok vannak. A határon túli magyarok támogatásának politikája kiszolgáltatott a költségvetésnek. –Kétségbe van esve, mert a határon túli magyarok támogatása lenne az a terület, ahol nem lenne szabad engedni. Az IKA a tavalyi 1 milliárd forint helyett idén 800 milliót kap, abból is 250–300 milliót úgy, hogy azt a jövő évre telepítsék át. – Ez teljesen tönkre teszi a közalapítvány helyzetét. Sokkal nagyobb összegeket költenek fölösleges dolgokra. /Ördög I. Béla: Pomogáts aggódik a támogatások csökkentése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2006. május 12.
Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő károsnak minősítette azt a „zavar”-t, amely szerinte képviselőtársa, Dobolyi Alexandra (MSZP) kolozsvári látogatása után a sajtóban, illetve a közvéleményben keletkezett a romániai magyar felsőoktatás kérdésével kapcsolatban. Gál Kinga szerint az említett zavar „hihetetlenül káros ezekben a pillanatokban, mikor Brüsszelben mindenki, a romániai magyar közösség egésze levelek, nyilatkozatok útján, aláírások gyűjtésével, Nobel-díjas professzorok levelével arra próbálja rávenni az Európai Bizottságot: jövő héten kiadandó országjelentésében foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy a másfél milliós erdélyi magyar közösségnek joga van anyanyelvi, államilag támogatott felsőoktatásra, és azokat az igényeket, amelyeket a Babes–Bolyai egyetemen oktatók, a kolozsvári civil szervezetek, egyetemisták és a Bolyai Kezdeményező Bizottság megfogalmazott, a bővítési biztos vegye bele a dokumentumba”. „Ezeket a nyilatkozatokat, amelyek egyoldalúak, nem minden féllel való egyeztetés és tájékozódás után születnek, felelőtlennek és kifejezetten károsnak tartom” – hangoztatta. Dobolyi Alexandra nyilatkozata azt a sokéves munkát teszik tönkre, amelyet az erdélyi magyar közösség egésze, az RMDSZ-től kezdve a legkisebb civil szervezetig végzett, és amelyre az elmúlt két évben az EP-képviselők is jelentős energiát fordítottak – vélte. Dobolyi Alexandra viszontreagálásában megismételte, hogy Magyarország kétéves európai uniós tagsága idején minden létező európai parlamenti plenáris felszólalásában szorgalmazta a román kormánynál a kisebbségi törvény mielőbbi meghozatalát, legutóbbi felszólalásában a kulturális autonómián kívül a felsőoktatás helyzetére külön is kitért. Hozzátette: „Gál Kingával együtt arra törekszünk, hogy az európai bizottsági jelentés foglalkozzon a kisebbség helyzetével.” /Össztűzben az egyetem kérdéséről nyilatkozó Dobolyi Alexandra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2006. május 12.
Dobolyi Alexandra, az MSZP európai parlamenti képviselője meglepetésszerű látogatást tett Kolozsváron, majd nyilatkozataival a kolozsvári multikulturális egyetemet a magyar felsőoktatást illetően megfelelőnek vélte, csak némi magyar feliratok hiányára utalt. A romániai magyar lapok némelyikében különféle állásfoglalások látnak napvilágot. ,,Találkozott az egyetem vezetésével – írja az egyik lap –, és a magyar nyelvű oktatásról tájékozódott, szóvá téve a kétnyelvű feliratok problémáját is.” Valójában a kolozsvári multikulturális egyetem ,,magyar vonalának” nincs semmiféle önállósága, a többség minden magyar kezdeményezést megkontráznak, a költségvetésből az arányos részesedés nem ismert, Dobolyi Alexandrától csak annyit kérnének az érintettek, hogy ha már nemzeti ügyeket nem támogatják, legalább ne ártsanak azoknak, szögezte le Sylvester Lajos. Dobolyi vagy teljesen tájékozatlan, s ebben az esetben ezekre a ,,meglepetésszerű” látogatásokra alkalmatlan, vagy rosszhiszemű, és a magyar megfelelési kormányzati politika híve. Tájékozatlanságára utal, hogy a Sapientia Egyetemet román állami támogatással fenntartott intézményként képzeli el, holott ezt a saját kormánya tartja el, s azt javasolja, hogy a mérnöki karokat vagy az agrártudományi képzést ennek a nyakába varrják. Majd ad neki Gyurcsány Ferenc, mert a régi/új kormány azt sem tudja, hogyan faragja le az eddigi támogatásokat. A képviselő asszony szembeszegül a világ sokféle táján élő és munkálkodó, nem magyar egyetemi oktatókkal, tudományos kutatókkal, Nobel-díjasokkal, akik felszólították a román államot a kérdés rendezésére. /Sylvester Lajos: Az Alexandra-effektus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./2006. május 12.
Előadássorozatot tervez a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári egyetem magyar tanszékeiről, erre meghívják Dobolyi Alexandra magyar szocialista EP-képviselőt is, mondta Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság szóvivője. Eszerint lezárulni látszik a sajtóban folyó vita. Dobolyi ugyanis meglátogatta a Babes-Bolyai Egyetemet, találkozott a vezetőséggel, de nem tárgyalt a BKB képviselőivel. Erre a BKB sajtónyilatkozatban reagált, elmarasztalva pozitív nyilatkozataiért Dobolyit, aki szintén a sajtó útján válaszolt. A BKB szerint a képviselő asszony csak az intoleráns egyetemi vezetőkhöz közelálló magyar oktatókkal találkozott, s habár Bodó Barna, a BKB elnöke értesült, hogy Dobolyi Kolozsváron van, nem sikerült találkozót kieszközölni. /Debreczeni Hajnal: BKB: konferencia az egyetemről, Dobolyi Alexandra is ott lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./2006. május 13.
Tíz napon át a színház játszotta a főszerepet Kolozsváron, május 13-án zárul a másodszorra megszervezett Harag György Emléknapok rendezvénysorozat. A fesztiválon bemutatott kolozsvári produkciók, vendégjátékok műsorát naponta közölte a lap. /(köllő): Harag György Emléknapok – Színházi marathon Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. május 13.
Róth Miksát nem kell bemutatni Marosvásárhelyen, hiszen az ő munkái a holland királyi palotában, a mexikóvárosi Nemzeti Színházban vagy a budapesti Parlamentben éppúgy láthatóak, mint a Kultúrpalotában – vélekedett Fényi Tibor, a budapesti Róth Miksa Múzeum igazgatója. Marosvásárhely a világ egyik leggazdagabb városa az üvegfestészet szempontjából, a Kultúrpalota mellett ott áll a Városháza, ahol a szintén Róth Miksa által tervezett és festett üvegablakok láthatók a főbejáratnál, a lépcsőházban és a tanácsteremben is. Ez utóbbiaknak csak a kerete van meg, de még így is gyönyörűek, akárcsak a Petru Maior Egyetemen, a közegészségügyi igazgatóság Dózsa György utcai épületében vagy a vízművek szivattyúházában lévő Róth-alkotások. Az üvegfestészet szempontjából Marosvásárhelynek két testvérvárosa van, Kecskemét és Szabadka. Mindhárom településen részben ugyanazok az építészek dolgoztak, és mindháromban nagyon sok Róth-alkotás található. A kecskeméti és a szabadkai városháza nagytermét is, ugyanúgy, mint a marosvásárhelyit, festett ablakokkal díszítették. Szabadkán a II. világháború után az ablakok közepéről a magyar történelmi személyiségeket ábrázoló részeket kivették és levitték a pincébe. A hetvenes évek azután visszakerültek a képek a helyükre. Igaz ugyan, hogy a neveket tartalmazó üvegdarabokat nem „találták meg”, de bárki láthatja, hogy Könyves Kálmánról, Szent Istvánról vagy Szent László királyról van szó. Marosvásárhelyen a Városháza üvegablakai továbbra is hiányosak. A Kultúrpalota mellett Marosvásárhelyen a többi Róth-üvegablak sürgős védelemre, restaurálásra szorul. Elképzelhető, hogy Szabadkához hasonlóan, valahol egy pincében a Városházát díszítő üvegek is megmaradtak. Temesváron például a volt papi szeminárium épületének nyolc gyönyörű üvegablakát, mivel azok egyházi személyiségeket, például Szent Ferencet, Szent Gellértet ábrázolták, a kommunista uralom idején kiszedték, s ládákba rejtették. A rendszerváltást követően, a ’90-es évek közepén német segítséggel helyreállították a Nagy Sándor által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett ablakokat, s azok most a város büszkeségei. Valóban a régi Városházáról hiányzó ablakbetétek egy része a megyei múzeum raktárából előkerült. Megmaradtak Róth-alkotások Kolozsváron a Karolina-kórház egykori ravatalozójában, ami ma ortodox imaház, az ugyancsak kolozsvári vérközpontban és a kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeumban is, a főtér sarkán. Gyergyóditróban és a Temesvárhoz közeli Detta katolikus templomában is vannak Róth-alkotások, de ilyen a dési ferences rendház homlokzati mozaikja is. /Bodolai Gyöngyi: Az üvegfestészet „Mona Lisája”. Hogyan sáfárkodunk az örökséggel? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./2006. május 13.
Négy állandó kiállítás kapott helyet a Kolozsvár Társaság új székhelyének falain: Paulovics László: Erdélyi íróportrék; Cs. Szabó László és Kolozsvár; Cseh Gusztáv rézkarcai; Balázs Péter – emlékszoba. A látogató mintegy virtuális művelődés- és irodalomtörténeti sétát tehet a képek nyomán, a május 12-i megnyitón Poszler György kolozsvári születésű akadémikus volt a népes közönség kalauza. Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság képviseletében elöljáróban elmondta: az egyesületnek otthont adó műemléképület – egykor Balázs Péter, előtte Miklóssy Gábor műterme – ajtaja nem csak ünnepi alkalmakkor áll nyitva. Naponta felkereshetik az érdeklődők. Információs központként szolgál majd az épp zajló művelődési eseményekről, műemlékek látogatási idejéről, városséták lehetőségéről helyi érdeklődőknek, külföldi és belföldi turistáknak egyaránt. Boér Ferenc színművész Szabédi László verseiből összeállított versműsort adott elő. A Szabédi-napok programja délután megnyitóünnepséggel és előadásokkal folytatódott 1956, Erdély és a magyar írók témakörben. Május 13-án Szabédi sírjának megkoszorúzásával zárul a rendezvény. /F. I. Állandó tárlatavatóval indult a Szabédi-napok rendezvénysorozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. május 13.
A jeles grafikus, Unipán Helga tervezte a Polis Könyvkiadó Prospero Könyveinek sorozatát és a Kettős tükörben megjelenteket. Ezt mutatja be a Kolozsváron május 12-én nyílt kiállítás a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székházában. A megnyitón Botházi Mária Vitályos Ildikó színművésszel készített interjú kötetét ismertették. /(németh): A könyvtervezés művészete. Unipán Helga munkái a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. május 13.
A nagybányai művésztelep és festőiskola megalakulásának 110. évfordulója újabb alkalom az emlékezésre. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága nemzetközi kiállítással köszöntötte az évfordulót: a Teleki Magyar Házban május 6-án megnyílt Tavaszi tárlaton a kortárs nagybányai művészek alkotásai mellett magyarországi művészek, továbbá a nagyváradi Vassy Erzsébet, a csíkszeredai Gothárd Veronika valamint a kolozsvári Gally Katalin és Horváth Gyöngyvér festményei és grafikái is láthatók. /(n): Nagybánya – múlt és jelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./ 2006. május 13.
Utolsó kötetbemutatójához érkezett május 11-én a Harag György Emléknapok tíznapos rendezvénysorozata a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó által elindított Kis Könyv sorozatban jelent meg az a kötet, amelynek címe – a sorozat elnevezését alapul véve – Kis/Harag/Könyv, alcíme pedig Emlékpróba. Szerzője Marosi Ildikó, a kötet riportokat, jegyzeteket és interjúkat tartalmaz Harag Györggyel. Tompa Gábor színházigazgató elmondta: az elmúlt másfél évtizedben ez a negyedik olyan kötet, ami Haragról szól. A Pallas-Akadémia főszerkesztője, Kozma Mária, felelevenítette a kötet kiadásának történetét. A kiadó Kis/Könyv sorozata tulajdonképpen Marosi Ildikó találmánya, ennek első kötete a Kis/Bánffy/Könyv volt. A sorozat célja emberközelbe hozni nagy személyiségeket: erdélyi írókat, rendezőket, közéleti embereket. A Kis Harag Könyv történetéhez az is hozzátartozik, hogy Marosi Ildikó ötször adta be különböző kiadókhoz az interjú-antológiát, de valamilyen ok miatt ennek megjelentetésére eddig elmaradt. /Köllő Katalin: Kis/Harag/Könyv – Emlékpróba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. május 13.
Május 12-én Kolozsváron bemutatták Simó Márton Bozgor című kétkötetes regényét. A könyv a szerző szerint kísérlet a címbe emelt szó értelmezésére. „Valaha élt, élő és lehetséges személyek téblábolnak e száz esztendőben, amelyre innen visszalátok. A módszer, a témakezelés, a hozzáállás nem véletlen. Az lenne a lényeg, hogy ebben a gyors időben is emlékezetes maradjon valami ezekből a történetekből, túl a szavakon” – vallja a szerző. A bozgor tulajdonképpen hazátlan, mert nem abban a házban él, amelyben bölcsőjét ringatták, hanem „mesterséges hazát” kell teremtenie ott, ahova száműzetett. A szerző harmadik kötetet is ír. Simó Márton 1963-ban született a Zsil-völgyében lévő Urikány városban. Tanulmányait Székelyudvarhelyen, Szegeden és Budapesten végezte. Írásai 1983 óta jelennek meg a romániai sajtóban. 2003-ban jelent meg Az utolsó tanító című prózakötete. /D. I.: Egy bozgorlét történetei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. május 15.
Az erdélyi magyar színházak igazgatóival találkozott május 13-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes Kolozsváron. A megbeszélésre a Harag György Emléknapok rendezvénysorozat keretében került sor. A kulturális szférában is decentralizációs folyamat zajlik, mondta az elnök, ez pozitív dolog. Természetesen a Művelődési Minisztériumnak szerepe meg kell, hogy maradjon a kultúra fenntartásában és szubvenciójában, de a helyi és megyei önkormányzatoknak minél több feladatot kell ellátniuk ezen a téren is. A Romániában létező, magyar társulatot is fenntartó kilenc színház közül nagy részüket az önkormányzatok támogatják. /(köllő): Kormányrendelet a színházak működéséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 15.
Május 13–14–én Szatmárnémetiben megtartották a Jakabffy Elemér kisebbségpolitikai napokat. „Első hallásra talán úgy tűnhet, hogy az autonómia és az integráció kizárja egymást, számunkra viszont a kettő közt nemhogy nincs ellentét, de nagyon is összefüggnek egymással” – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes előadásában. A két világháború közti neves erdélyi kisebbségi politikusra rangos előadók emlékeztek születésének 125. évfordulóján. „A rendszerváltáskor azt hittük, hogy a szomszédos országok új politikusai nem zárkóznak el a nemzetiségek autonómiájától. Lám, legtöbben szembefordultak vele, amihez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy az EU sem következetes a nemzetiségi gondok megoldásában. Ennek ellenére folytatni kell a párbeszédet, minden lehetséges fórumon következetesen kiállni az autonómiáért” – mondta Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter, aki kitért a kisebbségben élő magyarság összefogásának, együttes fellépésének szükségességére is. Törzsök Erika budapesti szociológus szerint a problémák súlyosságának egyik oka, hogy miközben Magyarország egyre nyitottabbá válik, a kisebbségben élő magyar közösségek mind zártabbak lesznek. „Korszerű kisebbségi politikára, közösen kidolgozott hosszú távú stratégiára van szükség, s akkor az EU-ban is jobban érvényesíthetjük a kisebbségvédelmet” – hangsúlyozta Törzsök Erika, a HTMH volt elnöke. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató, Kötő József, Pomogáts Béla és más előadók szerint is elérkezett a kisebbségi politika újragondolásának ideje. A két napos rendezvénysorozat keretében emléktáblát avattak a néhai parlamenti képviselő egykori lakóházán, illetve síremlékét is megkoszorúzták Szatmáron. Lugoson, Jakabffy Elemér szülővárosában Kisebbségi törvények Jakabffytól napjainkig címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést. A lugosi Jakabffy Napokat a Balázs Sándor szerkesztette Kisebbségi sorskérdések című Jakabffy-kötet bemutatója és H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatójának előadása zárta. /Sike Lajos: Jakabffytól napjainkig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Komlós Attila, a HTMH új elnöke mondta el a megnyitó beszédet. Bárdi Nándor budapesti tudományos kutató Az Országos Magyar Párt nemzetpolitikai programja és a párhuzamos kisebbségpolitikai stratégiák a két világháború között címmel tartott előadást. Arról sorolt példákat, hogy egy életképes nemzet bármilyen csapás után „újra termeli magát”. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Göncz László szlovéniai történész, valamint Deák Ernő bécsi kutató arról beszéltek, hogyan működik náluk a magyar kisebbség jogainak védelme. Szekernyés János temesvári helytörténész a bánsági magyarság történetéről beszélt. Bakk Miklós lugosi tudományos kutató Az RMDSZ és a román politikai rendszer címen tartott előadásában választ adott a nap folyamán addig nyitva maradt kérdésekre. Mindezzel párhuzamosan az épület földszinti termében Tamás Edit sárospataki történész, Székely István kolozsvári lapszerkesztő, Kereskényi Sándor közíró, Bottoni Stefano bolognai és Novák Zoltán Csaba marosvásárhelyi tudományos kutatók tartottak előadást a kisebbségpolitika különböző vetületeiről. /Báthory Éva: Jakabffy Napok – nyolcadszor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 15./2006. május 15.
Május 13-án Szabédi László házsongárdi sírjának megkoszorúzásával zárult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió és a Magyar Nyelv- és Kultúra Nemzetközi Társaság – Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-napok ünnepségsorozata. Május 12-én a Kolozsvár Társaság szervezésében a konferencián neves irodalomtörténészek előadásai hangzottak el 1956, Erdély és a magyar írók témában. A temetőben Egyed Emese egyetemi tanár beszédében Szabédi életét és munkásságát ismertetve hangsúlyozta: korai halála mérhetetlen veszteség a magyar nyelvtudomány számára, hiszen a magyar nyelv őstörténetének megírására, valamint összehasonlító szótár elkészítésére készült. Balázs Imre József elmondta: 1956 a csomópontja az 50–60-as évek zsúfolt, érdekes korszakának. Erdélyi irodalom – az olvadástól a megtorlásig címmel Dávid Gyula tartotta meg előadását, a romániai írók 56-hoz való viszonyulását vizsgálva. A megtorlás nem váratott magára: Páskándi Géza letartóztatása, az ő és Kányádi könyvének bezúzása, korábbi kiadói kezdeményezések visszavonása. Az 56 után offenzívába szorult romániai magyar értelmiség és írótársadalom helyzetét nem lehet fehéren feketén értelmezni – szögezte le az előadó. Pomogáts Béla személyes élményeivel indított: 56 őszén negyedéves bölcsészhallgatóként cikkezett, az elsők között sürgetve a magyar állam és a határon túli közösségek kapcsolatának rendezését, hat hónapos szabadságvesztéssel fizetve ezért, aminek hozadékaként több éves késéssel kezdhette meg szakmai előre menetelét választott területén. Egy mondat a zsarnokságról – több mondat a szabadságról című előadásának kiindulópontja Illyés Gyula 1950-ben született „szakralizálódott” verse volt. Antal Árpád nyugalmazott egyetemi tanár nem lehetett jelen, 1956, ahogy egy fiatal tanár megélte címet viselő visszaemlékezését felolvasták. Kántor Lajos Szabédi októberéről beszélt. Egyes kérdések még megoldásra várnak – Mózes Huba irodalomtörténész 56-ra írt irodalmi munkákra, újságcikkekre építő előadásának címe végkövetkeztetése lehet az idei Szabédi-napoknak. /F. I.: Az óvatos álmodozó – Szabédi Lászlóra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 15.
Május 12-én ünnepelték a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Tonk Sándorról elnevezett könyvtár fennállásának egyéves évfordulóját Kolozsváron. Mócsy Ildikó tanszékvezető köszöntő beszéde után dr. Kötő József művelődésügyi államtitkár emlékezett a Sapientia első rektorára, az egyetemalapító Tonk Sándorra. Dr. Szilágyi Pál, a Sapientia rektora kifejtette: megnő a Sapientia jelentősége olyan körülmények között, amikor az erdélyi önálló állami magyar egyetem újraindítását egyre inkább akadályozzák. Molnár Erika könyvtáros elmondta: a Tonk Sándor Könyvtár hozzávetőlegesen 4000 kötettel rendelkezik, az állomány pedig folyamatosan bővül: tavalyhoz képest 1000 kötettel nőtt. /Egyéves a Tonk Sándor Könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 15.
Május 14-én tartották a Kolozsvár-Hídelvi Református Egyházközség gyülekezeti napját. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Dr. Börzsöny József szerencsi református lelkipásztor, sárospataki teológiai professzor mondott köszöntő beszédet, majd a Kolozsvár-Kerekdombi Református Egyházközség gyülekezetének kórusa lépett fel. Az istentisztelet után a felújított gyülekezeti otthonban Németh Júlia műkritikus megnyitotta Lőrincz Lehel szobor- és pasztellkiállítását. /Ö. I. B.: Ünnep a hídelvi egyházközségben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 15.
Május 14-én tartották a Kolozsvár-Hídelvi Református Egyházközség gyülekezeti napját. Az ünnepi istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Dr. Börzsöny József szerencsi református lelkipásztor, sárospataki teológiai professzor mondott köszöntő beszédet, majd a Kolozsvár-Kerekdombi Református Egyházközség gyülekezetének kórusa lépett fel. Az istentisztelet után a felújított gyülekezeti otthonban Németh Júlia műkritikus megnyitotta Lőrincz Lehel szobor- és pasztellkiállítását. /Ö. I. B.: Ünnep a hídelvi egyházközségben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 16.
Súlyos következményei lesznek a határon túli magyarság számára a magyar kormány megszorító intézkedéseinek, mondta Kolozsváron könyvének bemutatóján Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke. Most tudta meg, hogy az Illyés Közalapítvány költségvetése idén további 270 millióval fog csökkenni. Pomogáts Béla Magyarországról szólva rávilágított, hogy az ország gazdasági válságban van, és gyakorlatilag két táborra szakadt. Mostani állapotában nem képes pozitív végkifejletre, ez megbénítja külpolitikai cselekvését, és negatívan hat ki a határon túli magyarság boldogulási esélyeire. A magyarországi gazdasági és szellemi válságról szólva, Pomogáts kitért több jeles intézmény megfeneklésére is. Az 56-os forradalom idején oly jelentős szerepet játszó Magyar Írószövetség mára elveszítette súlyát. Igaz ugyan, hogy 800 tagja van, de a legjelentősebb 200 magyar íróból legalább 120 már nem tagja a szövetségnek. Az írótársadalom, akárcsak a különböző szekértáborokhoz tartozó magyar értelmiség, atomizálódik. Hasonló válságról számolt be az Anyanyelvápolók Szövetségének háza tájáról is, amelynek elnökeként meg kellett tapasztalnia, hogy ha egy testület nem felel meg a politika elvárásainak, egyszerűen elzárják előle a pénzcsapot. Pomogáts Nyugat-Európával összevetve példátlannak tartja a politikának teljesen kiszolgáltatott magyar támogatási rendszert, amely immár az egész Kárpát-medencei magyar nyelvterületre jellemző. Pomogáts a legnehezebbnek az Illyés Közalapítvány helyzetét mondta. Gazdasági tanácsadók az összes közalapítvány megszüntetését javasolták Gyurcsány Ferenc kormányfőnek. Noha ez nem történt meg, az IKA elnöke tragikusnak nevezte a tavaly még egymilliárd forint fölött rendelkező Illyés Alapítvány költségvetésének immár másodszori megnyirbálását: először 800 millióra csökkentették, most pedig, további 270 millió forintot vesznek el. Ez súlyos válságba sodorhat több határon túli magyar intézményt. Az Illyés Közalapítvány pénzügyi megbénítása mögött Pomogáts a kormány azon szándékát sejti, hogy a határon túli magyarság támogatásában a kormánynak teljesen alárendelt Szülőföld Alap vegye át az irányítást. Pomogáts Béla szerint az Illyés Alapítvány jövője alighanem megpecsételődött. /Makkay József: A határon túli magyarok támogatásának megszüntetését javasolták Gyurcsánynak. Felére csökkent az Illyés alapítvány idei költségvetése. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 16./2006. május 16.
Az erdélyi magyar színházi társadalom nagyobb anyagi támogatást, az alkotói munkába való kevesebb beleszólást vár el az önkormányzatoktól, a vegyes színházak esetében pedig nagyobb mértékű függetlenséget kérnek a társulatok számára – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök azt követően, hogy megbeszélést folytatott Kolozsváron az erdélyi színházak és társulatok vezetőivel. /Anyagi biztonság, alkotói szabadság. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./2006. május 17.
Tisztázó megbeszélést javasol Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti (EP) képviselő az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében. Egyetértett Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a tájékozódási problémák jövőbeni elkerülésére jobb magyar–magyar párbeszéd szükséges. Tabajdi ezért azt javasolja, az érintettek, Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, Kötő József államtitkár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, az MSZP, a FIDESZ az SZDSZ és az MDF magyar országgyűlési és EP-képviselői, a magyar kormány illetékesei, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar vezetőségi tagjai részvételével tartsanak megbeszélést akár Kolozsváron, akár Marosvásárhelyen, június végén. /Tisztázó egyetemvitát javasol Tabajdi. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2006. május 18.
Nem csökken az Illyés Közalapítvány idei költségvetési kerete – nyilatkozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára arra a sajtóhírre reagálva, hogy Pomogáts Béla, a közalapítvány elnöke az idei 800 millió forintos keret 270 millió forintos csökkentéséről beszélt egy kolozsvári könyvbemutatón. Az államtitkár kifejtette, félreértés történhetett, mert a 270 millió forintot nem elvonják, hanem a költségvetési szervek számára előírt tartalékolási kötelezettség folytán átütemezik a kifizetését a következő évre. Pomogáts Béla megerősítette az államtitkár által közölteket. „De ez az idei évből mindenképpen elvonás – hangsúlyozta -, még akkor is, ha jövőre kifizetik, és én ezt nagyon helytelennek tartom” – szögezte le. Kifejtette, ez sok gondot fog jelenteni, mert például az idei évben kellene különböző építkezéseket befejezni ahhoz, hogy tél előtt tető alá kerüljenek. Ez együtt jár azzal, hogy a jövőre esedékes költségvetési keretnek megint egy részét át fogják ütemezni 2008-ra. „Nekem bizonyos tények alapján a benyomásom, hogy a kormányzat a Szülőföld Alapra akarja áttenni a hangsúlyt a támogatáspolitikában, az Illyés Közalapítvány korábbi szerepét ezzel egy kicsit leértékelve, amit nem tartok helyesnek” – jegyezte meg Pomogáts. Az IKA elnökének ezt a kijelentését Szabó Vilmos államtitkár nem kívánta kommentálni, megjegyezve, hogy a Szülőföld Alap „egyáltalán nem egy kormányzati irányítás alatt álló intézmény”, mind a tanácsába, mind a kollégiumaiba a MÁÉRT-en képviselt szervezetek küldtek képviselőket, és magyarországi részről a közalapítványok elnökei is tagok. /Guther M. Ilona, Budapest: Vita az IKA költségvetése körül. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2006. május 18.
A Kolozsvár Társaság új székhelyén május 16-án megtartott közgyűlésen a szavazatok alapján eldőlt: az elnöki tisztséget továbbra is Kántor Lajos tölti be. Négy új választmányi taggal bővült az egyesület: Macalik Arnold, Nagy Réka, László Miklós és Balázs László személyében. Kántor Lajos hangsúlyozta: a szervezet Kolozsvár rangját kívánja visszaadni. /-f-: Változatlan a Kolozsvár Társaság vezetősége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2006. május 18.
Erdély a hadak útján címmel kiállítás nyílt Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A tárlaton az első és második világháborúban szolgált magyar, német, orosz és román katonák használati tárgyait, öltözékeit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás anyaga egy 17 éves marosvásárhelyi diák, Benkő József magángyűjteményének része. A megnyitón bemutatták az újonnan elkészített 1942-es váradi térképet is, melyhez utcanévjegyzék is tartozik. Csomortány István, az 1942-es térkép készítője elmondta: az eredeti, nagyon rossz állapotban volt, s a rengeteg utca, rajzolnivaló miatt több száz órányi munkára volt szükség a térkép újbóli elkészítéséhez. A térképhez tartozik egy, a város lakosságával kapcsolatos statisztikai adatokat tartalmazó tájékoztatófüzet s egy utcanévjegyzék is. Azért készítette el ezt a térképet, hogy az elfeledett, régi magyar utcanevek újra bekerüljenek a köztudatba. Szeretnének sorozatot indítani, s ily módon elkészíteni Kolozsvár, Marosvásárhely és Szatmárnémeti térképét is. /Tóth Hajnal: Sorsokról mesélő emléktárgyak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 18./2006. május 19.
Nagyváradon a Festum Varadinum kiemelt rendezvényeként kezdődött el a Limes – I. Határ menti könyvfesztivál. A nagyváradi rendezvénysorozat átível a határon. „Mi régióban gondolkodunk, határon átívelő régióban, s a tőlünk nyugatra lévő területtel képzeljük el a közös jövőt” – fogalmazott Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány elnöke. A könyvfesztivál széles, Kolozsvártól Szolnokig, Szatmárnémetitől Szegedig terjedő területet ölel fel, az itteni könyvkiadóknak teremt bemutatkozási lehetőséget. Derzsi Ákos főszervező, az Europrint Könyvkiadó /Nagyvárad/ tulajdonosa szerint hiánypótló rendezvény, ugyanis Belső-Erdélyhez képest itt a könyvkiadás hadilábon áll. A május 18-i megnyitón Konrád György magyarországi író volt a meghívott. Szűcs László költő a Nagyváradi Ady Társaság képviseletében elmondta: az alkotó a Bihar térség, Berettyóújfalu szülöttje. A kiadók bemutatkozása mellett számos könyvbemutatót is tartanak. Bemutatkozik a debreceni Bárka folyóirat, május 21-én vasárnap lesz a Várad folyóirat irodalmi riport- és négysoros pályázatának kiértékelőjére. A fesztiválon a Partiumi Keresztény Egyetem reklámgrafika szakos hallgatóinak könyvgrafika- és plakátkiállítását, és az Ady Endre Sajtókollégium diákjainak sajtófotó-kiállítását is megtekinthetik az érdeklődők. /Pap Melinda: Limes és Várad Bárkája. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./2006. május 19.
Május 17-én Kolozsvár a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre ünnepelte Albert Annamária operaénekest, a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagját. Megtekintették a Víg Emese által ezelőtt két évvel készített portréfilmet a művésznő életéről, pályafutásáról. Dr. László Ferenc, a Zeneakadémia tanára felolvasott egy Albert Annamáriával majdnem négy évtizeddel ezelőtt készített interjút, majd felelevenítette a régi időket, a magyar konzervatóriumról való emlékeket. /Nagy-Hintós Diana: Albert Annamária operaénekest ünnepeltük. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./