udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 19861-19890 | 19891-19920 | 19921-19950 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2006. november 23.
Bukarest és Székelyudvarhely után Kolozsváron koncertezik a Ghymes szlovákiai magyar együttes. /Ghymes-koncertsorozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2006. november 24.
A marosvásárhelyi METRO hipermarketet már a 2004-es megnyitásakor román- és magyar nyelvű tájékoztató és eligazító feliratokkal látták el. Kolozsváron 2005-ben a Selgros, majd egy évvel később a Cora áruház üdvözli látogatóit több nyelven, többek között magyarul is. Zsombolyán, Temes megyében, a román többségű lakosság magyar, ráadásul RMDSZ-es polgármestert választott, egymásután két alkalommal is. Ádám Gábor, kolozsvári Etnopolitikai Intézet (EDRC) igazgatója szerint nem az a cél, hogy „mindenáron” kitegyük a kétnyelvű táblákat. Elismeri, nem könnyű hinni abban, hogy Kolozsváron egyszercsak a románoknak jut eszükbe: nincs-e valami javaslat egy híres magyar személyiségre vonatkozóan, mert utcát kellene elnevezni róla? Ádám szerint ezért az eszményi világért „még sokat kell tennünk, többségieknek és kisebbségieknek is. Az első és legfontosabb lépés: megértetni a románokkal, hogy ez nekik is jó.” Ellenben most a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a románok letépik és széttaposhatják a magyar nyelvű táblákat. A cikkíró szerint: „Ezt értük el.” Szerinte nem lehet erőltetni, idő kell, türelem. /Ádám Gábor: Táblaháború. Minek? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ (a szerző a kolozsvári Etnopolitikai Intézet (EDRC) igazgatója)2006. november 24.
Fontosnak és szükségesnek tartják a kétnyelvű feliratozást a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a kolozsvári felsőoktatási intézmény magyar oktatói. Salat Levente rektor-helyettes elmondta, az oktatók egyetértettek abban, hogy a Hantzék kezdeményezte eseményre azért kerülhetett sor, mert az egyetem vezetősége a magyar vonal sorozatos kérése ellenére másfél éve halogatja a magyar nyelvű feliratok kérdésének rendezését. A magyar oktatók egyöntetűen kiálltak amellett, hogy magyar feliratok kerüljenek a BBTE épületeire és termeire, akadtak ugyanakkor, akik a Bolyai Kezdeményező Bizottság által alkalmazott módszert vitatták. A magyar oktatók nyilvánosságra hozandó közös álláspontjának tervezetében szerepel az is, hogy a magyar tagozat képviselői szolidaritást vállalnak a BKB tagjaival, ha a BBTE vezetősége esetleg retorzióval él velük szemben. Mindezt az indokolja, hogy Nicolae Bocsan rektor – aki „szélsőséges magyarok jelentéktelen csoportjának” számlájára írja a történteket – több ízben fegyelmi eljárással fenyegette meg az „egyetem rendje és nyugalma ellen áskálódó” Hantz Pétert és Kovács Lehel tanársegédet. A magyar oktatókhoz hasonlóan a román Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is síkra szállt a BBTE többnyelvű feliratainak elhelyezése ügyében. A Markó Attila államtitkár vezette bukaresti kormányhivatal leszögezte, aggodalommal követte a BBTE többnyelvű feliratai körül kialakult eseményeket. „Úgy gondoljuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt álló Romániában a többnyelvűség a társadalom sajátos értéke a közélet minden területén. Ilyen értelemben üdvözölni kell minden olyan kezdeményezést, amely ennek a demokratikus értéknek a kiaknázására irányul. Meggyőződésünk, hogy egy olyan felsőoktatási intézményben, mint amilyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a többnyelvűségnek nemcsak egyszerű kijelentések szintjén, hanem a mindennapi gyakorlatban kell jelen lennie” – állapítja meg a hivatal, hozzátéve: a BBTE – amely multikulturalitása révén magát Románia legsokrétűbb egyetemeként hirdeti – nem támaszthat akadályt a többnyelvű feliratokat kifüggesztésével szemben. /Oktatók a feliratokért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./2006. november 24.
A magyarság helyzete a Kárpát-medencében (20–21. század) címmel tartott konferenciát november 23-án a Korunk, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a budapesti Politikatörténeti Intézet Kolozsváron. A tanácskozás központi alakja a száz éve született Balogh Edgár /1906-1996/ volt. A Balogh Edgár pályáját meghatározó törekvések az utókor tudatában másként tükröződnek. Tanulságos életpálya, érdemes róla beszélni – mondta bevezetőjében Kántor Lajos irodalomtörténész. Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet történésze Balogh Edgár szavait idézte a nacionalizmus hajtóerejével kapcsolatban: az államoknak át kell esniük a nemzetállami állapoton, csak azután kezdődhet a polgáriasodó élet. A népszolgálat fogalma címet viselő előadásában Bárdi tisztázta a felmerülő problémákat: mi a fogalom genezise, és milyen szociális folyamat hozta létre. Balogh Edgár életét nagyrészt az „önösszeszedés” mellett a népszolgálat jellemezte, az az ideológia, amely a saját érdek közösségi érdekként való feltüntetését jelenti. Jobbágy István Kisebbségi pártok a két világháború közti Csehszlovákiában című előadásában a kommunista világnézethez és a csehszlovák kommunista párthoz egyre inkább közeledő Balogh Edgár tevékenységének ismertetése után röviden beszélt az 1920–1938 között, az országban jelen lévő kisebbségi magyar pártokról. Gyakorlatilag a három legfontosabb párt közül kettő (Országos Keresztényszocialista Párt és Országos Magyar Kisgazda Párt) erős budapesti támogatás, ugyanakkor kötődés alatt állt. 1936-ban a két párt egyesült, és megalakult az Egyesült Magyar Párt. A csehszlovák földreformban viszont – Jobbágy elmondása szerint – a magyarok mellőzése sikertelen kormánypárti politikát vont maga után. Az író unokája, Balogh András egyetemi tanár tartott előadást arról, hogy miként viszonyult Balogh Edgár a német kultúrához, a német irodalomhoz. A német írók közül elsősorban az erdélyi származásúakat kedvelte, de a nagy német irodalmat is szerette. A mintegy ezer levélre terjedő hagyatékot egy hallgatói csoport már elkezdte feldolgozni. Pomogáts Béla előadásában kitért a Balogh Edgár által átélt politikai-ideológiai ideálok teljes sorára, de a jelenkor kihívására is. A dunai népek stratégiai összefogása Balogh Edgárnak harcos célkitűzése volt. Hitte, hogy a Trianon utáni utódállamokban a magyar kisebbségi értelmiség sorsa összefonódik a román és a szláv értelmiségével. Ezek a súlytalan illúziók idővel lekerültek a történelem napirendjéről. Jakab Gábor plébános tíz évvel ezelőtt kísérte utolsó útjára Balogh Edgárt, a közírót, akivel sokszor folytatott komoly és mély beszélgetést, előadásának címe: Balogh Edgár és a boldogság. Végül Dávid Gyula egy másik, másféle Balogh Edgárt mutatott be, a dolgost, a kitartóan, túlfűtötten alkotót, aki létrehozta az Erdélyi Magyar Noé Bárkáját, azaz a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont. /Ercsey-Ravasz Ferenc, Ferencz Zsolt: Balogh Edgár öröksége. Tanulságos életpálya. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Egry Gábor tudományos kutató beszámolt az októberi budapesti konferenciáról. Cseke Péter Az erdélyi fiatalok és a Sarló című fejtegetésében aláhúzta: a Duna menti államoknak össze kell fogniuk. Nagy Mihály Balogh Edgár elképzelései a romániai magyarság útjáról (1944-1948), Balogh András Balogh Edgár és a német kultúra, Pomogáts Béla Dunai Konföderáció – Európai Unió című előadások hangzottak el. A budapesti és kolozsvári előadások anyagát a pozsonyi Madách Könyvkiadó fogja megjelenteni. /Köntös Imola: Építő egymásrautaltság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2006. november 24.
Kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött november 23-án Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Tanszékének a szervezésében, amelynek fő témája az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Az események ötvenedik évfordulója alkalmából tartott, 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című értekezleten neves magyarországi és hazai kutatók, történészek tartottak előadást. A résztvevőket Csucsuja István professzor, a Történelem és Filozófia Tanszék dékán-helyettese üdvözölte. A konferencián Jan Sadlak, a Felsőoktatásért Európai Központ igazgatója a lengyelországi történéseket felidézve kifejtette: 1956-ban Magyarország részéről érkezett az első reakció a lengyelországi eseményekre. Előadást tartottak neves magyarországi történészek, köztük Földes György, a budapesti Politikatörténeti Intézet főigazgatója, Illés Pál Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora. A hazai kutatók között volt Vekov Károly, Novák Csaba Zoltánt, Lönhárt Tamás és Tóth Szilárd is. A témakörök voltak: az 1956-os események szerepe a desztalinizációs folyamatban, a Szovjetunió és a kelet-közép-európai történészek 1956-ban, elnyomatás és antikommunista ellenállás Romániában az ötvenes években, kísérlet Gheorghe Gheorghiu-Dej félreállítására az 1956-os forradalom körülményei között, Lengyelország 1956-ban, a forradalom kihatásai a Román Munkáspárt kisebbségpolitikájára, a forradalom szimbólumai, a Kossuth-címer és/vagy a lyukas zászló. /P. A. M.: 1956 – A vég kezdete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Földes György kiemelte, hogy az ’56-os magyar forradalom gyökereit nem lehet csak a gazdasági és társadalmi elégedetlenségekben, az ebből származó feszültségekben keresni, megvannak annak a maga desztalinizációs gyökerei is. Smaranda Vultur az antikommunista ellenállás 1950-es évekbeli történéseiről, Liviu Tarau a szovjetunióbeli és a kelet-közép-európai folyamatokról, Vekov Károly a forradalom előzményeiről, Alina Ilinca és Liviu Marius Bejenaru a Gheorghe Gheorghiu-Dej félreállítására tett kísérletről, Novák Csaba Zoltán 1956 kisebbségpolitikai következményeiről, Lönhárt Tamás a romániai magyarság és a forradalom viszonyáról, Tóth Szilárd pedig a román hadseregben 56-ban lezajlott puccskísérletről értekezett. /Benkő Levente: Kényelmetlen és érdekfeszítő: 1956. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./2006. november 24.
Kozma Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora vehette át az aranygyűrűs teológiai doktor elnevezésű kitüntetést a Magyarországi Református Egyház zsinati ülésén november 23-án Budapesten. Kozma Zsolt az elismerést több évtizedes teológiai tudományos munkássága elismeréséül kapta. /Erdélyi professzoré az aranygyűrűs teológiai doktori kitüntetés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./2006. november 24.
In memoriam Bartók Béla címmel szervezett kétnapos rendezvénysorozatot az Amaryllis Társaság és az unitárius egyházközség Kolozsváron. László Bakk Anikó, az Amaryllis tiszteletbeli elnöke szerint a rendezvény célja minél több emberrel megismertetni Gaál István Gyökerek című dokumentumfilmjét. Kallós Zoltánnak a kilencven éves Ambrus Kata néniről készült rövidfilmjét is bemutatták az érdeklődőknek, amelyben Kata néni elmeséli, hogyan találkozott az 1933-as Nemzetközi Vásár alkalmával Bartókkal Budapesten. A kétnapos rendezvényt Sipos László felvinci festőművész kiállítása színesítette, valamint a kolozsvári zeneiskolák diákjai és tanárai által előadott Bartók-művek. /D. I.: Amaryllis – unitárius Bartók-emlékműsor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2006. november 24.
Örvendetes, hogy az embereket érdekli, foglalkoztatja Trianon kérdése, és azzal sincs semmi baj, hogy léteznek legendák körülötte. Semmiképp sem vezet jó irányba viszont, ha történelmi magyarázat épül rájuk – mondta dr. Ablonczy Balázs történész, a budapesti Teleki László Intézet tudományos főmunkatársa. A kutató A történelmi emlékezet furcsaságai címmel tartott előadást november 22-én Kolozsváron, a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. Az Ablonczy által írt Trianon-legendák című tanulmány a 2002-ben, Romsics Ignác Mítoszok, legendák, tévhitek a XX. századi magyar történelemről című kötetben jelent meg. A történész szerint Trianon súlyos nemzeti csapásnak minősíthető, amely kihat a mai társadalomra, és nagyban meghatározza azt. A Glatz Ferenc szerkesztésében és vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársai által készített Magyarok krónikája című lexikon jó példa erre a tévedésekre. A kiadvány a trianoni szerződés aláírásának helyeként a Kis- és Nagy Trianon közötti folyosót nevezi meg, annak ellenére, hogy a két épület távol esik egymástól, folyosó pedig nem létezik. Hibásak azok a megállapítások is, amelyek szerint a Kis Trianon adott otthont az eseménynek, valójában a Nagy Trianon folyosója, amely a XIV. Lajos által építtetett kastély két szárnyát köti össze. Apponyi Alberttel kapcsolatban született a másik legendárium: kiváló szónoklatával hívta fel magára a figyelmet. A legendárium szerint Apponyi 1920. január 16-án három nyelven (franciául, angolul, olaszul) elmondott beszédében „vette védelmében” Magyarországot. Apponyi beszéde valójában franciául hangzott el, angolul csupán az egyes fejezeteket foglalta össze röviden, olaszul pedig a végén szólt néhány mondatot. Az idős miniszter tevékenysége és beszéde Ablonczy szerint is bámulatos, Apponyi elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy már életében tereket és utcákat neveztek el róla. Egy másik legenda szerint Georges Clemenceau miniszterelnök magyar menye, Mihnai Ida iránt érzett gyűlölete testesült meg tulajdonképpen a trianoni döntésekben. Habár Clemenceau felelőssége és elfogultsága vitathatatlan a békeszerződés megalkotásában – a fiatalok válása egyáltalán nem befolyásolta a miniszter politikai döntéseit. Franciaország vélt vagy valós érdekei szerint cselekedett. /Ferencz Zsolt: Trianon-legendák. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2006. november 24.
Külföldi meghívásoknak tesz eleget a Transylvania Barokk Együttes és a Flauto Dolce. Előbbi november végén Rómában lép fel, egy hétre rá pedig a Flauto Dolce Madridban hangversenyezik. Mindkét alkalommal adventi, barokk és kortárs zeneművek hangzanak el. Majó Zoltán előadóművész, aki mindkét együttesben tevékenykedik, elmondta, külön öröm számukra, hogy idén e két kolozsvári együttesre esett a választás. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsvári régizene-együttesek külföldi fellépése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2006. november 24.
„Több ötletem készült el makettben, de ezek tervek maradtak, nem valósultak meg, hasonló okok miatt. Egyrészt azért, mert az a szellemiség, amit képviselek, nem tetszik a jelenlegi politikai rendszernek. Nem szeretik, ha valaki konkrétan, egyenesen fogalmaz, a magyarság sorsát vállalja és mutatja fel alkotásaiban” – mondta el a vele készült beszélgetésben Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész. Kora ősszel avatták fel az Ister-pár elnevezésű – összetartozó emberpárt ábrázoló – legújabb szobrát Táton. A kompozíció bálványszerűségével az erőt és időtlenséget akarta kifejezni. Maivá akarta tenni az alakokat: a férfi arca egy magyar parasztemberre hasonlít, az asszony ruhája, nyakéke kicsit erdélyi vonatkozású. Mindez azt kívánja jelezni: ragaszkodjunk múltunkhoz, hagyományainkhoz, tegyünk meg mindent megmaradásunkért! A mai nehéz világban derűt, örömöt, optimizmust szeretne felmutatni alkotásával. Szervátiusz Tibornak voltak olyan elképzelései, amelyeket a politika nem engedett megvalósítani. Az Aradi Vértanúk emlékműve a budai várba került volna, de Aczél György ezt nem engedte. Ez a szoborterv a rendszerváltozás után sem valósulhatott meg. Két ’56-os szoborterve közül az egyik elkészült, ez a szobor Budafokon áll, a másik viszont nem készült el. A Szervátiusz-albumban e terv mellett egy szó olvasható: megvalósítatlan. A művészenek nagy fájdalma, hogy „az anyaországban is kisebbségben él, szellemileg és lelkileg a magyarság.” Kilátástalan a művészek sorsa, a nemzeti alkotóművészet fejlődése. Nem történt igazai rendszerváltozás. Amikor a kolozsvári Szent Mihály templomot restaurálták, Szervátiusz kapott egy megbízást az egyháztól egy Pieta elkészítésére. Akkor Márton Áron püspököt szobafogságra ítélték Gyulafehérváron, ezért Szervátiusz elküldte neki a dombormű fényképét. A püspök üzente: nagyon tetszik neki, és áldását küldte rá. Ez a Pieta ma is látható a kolozsvári Szent Mihály templom oldalhajójában. /Frigyesy Ágnes: Az erő és időtlenség művei. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./2006. november 25.
Amit a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem a multikulturalitás zászlaja alatt művel a magyar feliratok ügyében, az már tényleg állam az államban felállás, állapította meg a lap munkatársa, Orbán Ferenc. Ismét Kolozsváron akadt emberére a magyar felirat. Az egyetem szenátusa tavaly májusban hozott egy döntést, melynek értelmében már régen ki kellett volna helyezni a többnyelvű feliratokat. /Orbán Ferenc: Táblaháború. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 25./2006. november 25.
„Ha 1848. március 15. a magyar nemzet születésnapja, akkor 1956. október 23. a magyar nemzet újjászületésének napja” – jelentette ki Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) elnöke a Kolozsváron megtartott Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű fórumon. 1956 – A vég kezdete. Forradalom és ellenállás Közép- és Kelet-Európában című konferencia második napján Egyes Ákos elmondta: 1956 a huszadik század egyik történelemformáló eseménye, amelynek hatása kiterjedt Erdélyre, a Kárpát-medencére, az egész világra. Az értekezleten tizenöt előadást hallgathattak meg a jelenlévők, jeles magyarországi és hazai történészek elemezték az 1956-os forradalom eseményeit, illetve annak hatását Erdélyben, a Kárpát-medencében, a világtörténelemben. Előadást tartott Pomogáts Béla irodalomtörténész, Gyarmati György, a magyar Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, Fischer Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem tanára, Pál-Antal Sándor, a Román Országos Levéltár Maros Megyei Igazgatóság nyugalmazott főlevéltárosa, Dávid Gyula irodalomtörténész, Novák Zoltán Csaba, a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Kutatóintézet képviselője, továbbá Tófalvi Zoltán, az ELTE doktorandusza, Buzogány Dezső egyetemi tanár, Vekov Károly docens, Bura László irodalomtörténész, Olti Ágoston, valamint az ELTE doktoranduszai, Ioanid Ilona és Benkő Levente kutatók. A rendezvényen hidvégi Gróf Mikó Imre emléklapokat nyújtottak át Pál Antal Sándornak, Dávid Gyulának és Bura Lászlónak az ’56-os események kutatása terén, illetve az EME-ben kifejtett munkásságuk elismeréseképpen. Ez alkalomból jelentette be Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, hogy 2007. január 1-től létrejön az MTA hatodik, egyben első határon túli akadémiai bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), amelynek az EME ad majd otthont, feladata a romániai magyar tudományos közösség munkájának a segítése és a tudományos ismeretterjesztés lesz. /P. A. M.: Magyar Tudomány Napja Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2006. november 25.
Két bölcsészettudományi szakkönyvet ajánlottak az érdeklődők figyelmébe november 22-én a BBTE Bölcsészkarán. Berszán István Irodalomelmélet – Olvasásgyakorlat című, tankönyv jellegű kötetét a Kolozsvári Egyetemi Nyomda adta ki, az említett szerző szerkesztésében megjelent Gyakorlat-Etika-Pragmatizmus című tanulmánygyűjteményt pedig a Scientia Kiadó gondozta. A tanulmánykötet társszerzője Székely Melinda. Ez a könyv folytatása a Scientia Bölcsészettudomány sorozatában korábban megjelent Alternatív mozgáselemek: működés és/vagy gyakorlás a kognitív folyamatban című munkának. Viszonylag állandó kutatócsoport tett kísérletet az irodalomtudomány újabb társtudományokkal kialakuló kapcsolatának alternatív javaslatokat is megfogalmazó vizsgálatára – olvasható az előszóban. /-f-: Új bölcsészeti szakkönyvek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./2006. november 27.
November 25-én Kolozsváron, Protestáns Teológiai Intézetben tartotta 121. évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke az 1956-os magyar forradalomra emlékezett. Elnöki beszámolójában Kötő József az egyesületben 2006-ban zajlott építő munkát tekintette át: a sztánai Varjuvár felújítása, a pusztinai Csángó Közösségi Ház megépítése, Kolozsváron a Szabédi-ház felújítása (ez jelenleg 80%-ban sikerült), magyar házak megépítése a Szilágyságban, Máramarosban. Szellemi építésnek számít a kiművelt emberek képzése és foglalkoztatása, az EMKE önépítés-modelljének megfelelően. A jövőben sok feladat vár az EMKE-re: többek között elkerülni a magyar kulturális védőháló eltűnésének veszélyét, gondoskodni arról, hogy az erdélyi magyar kultúra megfelelően képviseltessék 2007-ben Nagyszebenben, az európai kultúra fővárosában. Lépéseket kell tenni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézet létrehozására. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök ismertette az elmúlt év egyesületi eseményeit. A gazdag program a társszervezetekkel való együttműködéssel (Kolozsvár Társaság, Barabás Miklós Céh, Romániai Magyar Dalos Szövetség stb.), a Határon Túli Magyarok Hivatala adatbázisának pályázatírásra való felhasználásával, a sajtó eredményes közreműködésével válhatott valóra. A közgyűlés elfogadta az önrendelkezésért síkra szálló nyilatkozat szövegét. Az EMKE „teljes mértékben támogatja a romániai magyarság közösségének azon törekvéseit, amelyek a közösségi önrendelkezés közjogi formákba iktatott megszerzését célozzák „ – áll a dokumentumban. Ezután tizenhárom kategóriában osztották ki az EMKE 2006-os díjait azoknak a személyiségeknek, akik kulturális, szervezői vagy mecénási munkásságukkal hozzájárultak az egyesület célkitűzéseinek teljesítéséhez. Az idei ünnepeltek névjegyzéke: Spectator-díj – Köllő Katalin, Kacsó András-díj – Szarkaláb Néptáncegyüttes, Bányai János-díj – Tőtszegi Tekla, Kun Kocsárd-díj – Gábos Dezső, Nagy István-díj – Fórika Éva, Bánffy Miklós-díj – dr. Kovács Levente, Kovács György-díj – Rapper Gábor, Poór Lili-díj – Biluska Annamária, Szentgyörgyi István-díj – Bodea György, Szolnay Sándor-díj – Ujvárossy László, Monoki István-díj – Kovács Erzsébet, Balázs Ferenc-díj – Burus János, Gr. Mikó Imre-díj – ifj. Pászkány Árpád. /Ördög I. Béla: Kiosztották az EMKE 2006-os díjait. Az önrendelkezést sürgeti a közművelődési egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2006. november 27.
A RMDSZ által 1996-ban létrehozott Iskola Alapítvány jelenleg is kiterjedt oktatási támogatási rendszert működtető intézmény, megalakulását közel százan ünnepelték Kolozsváron. Kelemen Hunor, az alapítvány vezetője, az Iskola Alapítvány eddigi tevékenységét ismertette. Az alapítvány az elmúlt tíz éve során több mint tízezer magyar fiatal számára nyújtott szociális ösztöndíjat, és 130 ezer diáknak folyósított oktatási nevelési támogatást. /Tízéves az Iskola Alapítvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ – Az Iskola Alapítvány az erdélyi magyarság életében fontos pozitív példák egyike, amely azt a felismerést erősíti, hogy a magyar közösség boldogulásához nem elég a politikai küzdelem, nem elég a harc: emellett építkezni, dolgozni kell – jelentette ki Markó Béla november 25-én Kolozsváron, az alapítvány létrehozásának tízéves évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. Markó emlékeztetett, az alapítvány megszületése előtt, 1995-ben az RMDSZ rendkívül nehéz helyzetben volt: a szövetség által kidolgozott oktatási törvénytervezet és az ennek támogatására összegyűjtött mintegy 500 ezer aláírás dacára ugyanis a román parlament olyan oktatási törvényt fogadott el, amely elfogadhatatlan tiltásokat tartalmazott a magyar nyelvű oktatásra nézve. /Tízéves az Iskola Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2006. november 27.
Díszdoktorává avatta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bokros Lajos professzort, a budapesti Közép-európai Egyetem tanárát és gazdasági igazgatóját. Bokros számos előadást tartott a kolozsvári egyetemen és a bukaresti Közgazdasági Akadémián is. A professzor román nyelven szinte hibátlanul tartotta meg előadását. /Bokros Lajos románul biztatott a kölcsönös tiszteletre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./2006. november 27.
Díszdoktorává avatta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bokros Lajos professzort, a budapesti Közép-európai Egyetem tanárát és gazdasági igazgatóját. Bokros számos előadást tartott a kolozsvári egyetemen és a bukaresti Közgazdasági Akadémián is. A professzor román nyelven szinte hibátlanul tartotta meg előadását. /Bokros Lajos románul biztatott a kölcsönös tiszteletre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./2006. november 27.
November 25-én Kolozsváron, a Szent Kamill Szociális Otthonban dr. Fuchs Ferenc, a Gheorghe Dima Zeneakadémia adjunktusa által összeállított műsorral köszöntötték a vendégeket, a Külhoni Magyarok Perjelségét, Esterházy Antal herceg nagypriort, Bartha Árpád helyettes nagyperjelt és kancellárt és a többieket, akik jelentős összeget adományoztak az otthonnak a Szent János Ispotályos Lovagrend nevében. A lovagrend munkája elismeréséül kitüntette az otthon vezetőjét, Tokay Rozáliát a rend arany fokozatával. /Végh M. Balázs: Jeles vendégek a Szent Kamill Otthonban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2006. november 27.
Az 1944. október 11–12-én Kolozsvárra bevonuló szovjet csapatok – a román katonasággal karöltve – házról házra jártak, és hurcolták el a magyar férfiak zömét, évekig tartó szovjet hadifogságba kerültek, sokan ott pusztultak el az idegenben. Mile József egyike azoknak a kolozsvári magyar embereknek, akik áratlanul kötöttek ki a „szovjet paradicsomban”. Gyalog kellett Tordára indulniuk. Bevagonírozták a foglyokat és étlen-szomjan utaztak összezsúfolva. Később sós halat kaptak, de vizet nem adtak. Amikor megérkeztek Magnyitogorszkba, alig tudtak leszállni a vonatról. Hatalmas barakkokban szállásolták el őket, deszkapriccseken aludtak. Civil ruháik helyébe rossz, szakadt katonaruhákat és fatalpú cipőket kaptak. Mile József a fogságban elkapta a maláriát. Gyakran előfordult, hogy reggel a mellette lévőt holtan találta. Ötezren voltak a táborban, s abból több mint ezerötszázan haltak meg egy év alatt. Az orvosi vizsgálat során levetkőztették a rabokat, és megnézték a feneküket, hogy van-e rajta hús vagy csak csont és bőr. Az utóbbi esetben végelgyengüléshez közel állónak tekintették az illetőt, őket hazaengedték, gondolva, hogy útközben úgyis kikészül. Így került Mile József is haza. Néhány hónap kellett, hogy összeszedje magát. Három vagy négy hónapig egyszerűen nem tudott normálisan gondolkozni. Teljesen megzavarodott. /Papp Annamária: Egy évig tartó „séta” Magnyitogorszkban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2006. november 27.
Zsigmond Győző, a bukaresti hungarológia szak tanszékvezetője, illetve professzora, Három macska, kettő közülük kommunista című politikai viccgyűjtemény-kötetét mutatták be november 24-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. Keszeg Vilmos a kolozsvári néprajz tanszék vezetője méltatta a kötetet. Ezek a viccek a történeti szájhagyomány részét képezik, igazi kordokumentumok. /Mihály Zsombor: Viccgyűjtemény, mint kordokumentum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./ 2006. november 27.
A Pece-partról jöttem című könyvével jelentkezett Varga Vilmos nagyváradi színművész. A regényes önéletírást a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió és az Európa Szívében Alapítvány támogatásával a Kiss Stúdió Alapítvány jelentette meg. Kolozsváron Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal. Bukaresti életutak /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című interjúkötetét mutatták be. Marosvásárhelyen Pomogáts Béla Felelősség Erdélyért című, nemzetpolitikai jegyzeteit összesítő kötetét, illetve Bertha Zoltán Erdélyiség és modernség című tanulmánykötetét ismertették. Mindkét könyv a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál látott napvilágot. /Új kötetek az erdélyi magyar könyvpiacon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./2006. november 28.
Transylvanian Contributions to European Culture – azaz: Erdélyi hozzájárulások az európai kultúrához. A hangzatos cím a november 23–24 közt, Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szervezésében tartott konferenciához tartozik. A konferenciához készült színes programfüzet a politikai korrektség mintapéldánya lehetne. Szerepel benne Szabó Árpád unitárius püspök, a Temesvári Nyugati Egyetemen tanító Victor Neumann professzor, Magyari-Vincze Enikő, Dan I. Papuc matematikus és az Arizónai Egyetemen tevékenykedő Ileana Olrich neve. Igaz, Magyari-Vincze Enikő neve „Enikö”-re módosult, Veres Valér pedig Veres Valer lett. Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke hangzatos megnyitóbeszédében épp a román–német–magyar történelmi együttélés tapasztalatának jelentőségét hangsúlyozta. Közben a konferencia első napján megjelenő újságokon látható: Hantz Pétert ragadja nyakon egy kapus, mert magyar nyelvű táblákat próbál elhelyezni az egyetemen. Aki multikulturalitást prédikál, közben pedig leszedeti a magyar nyelvű táblákat, az bizony demagóg. /Kiss Bence: Demagógia és Európa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2006. november 28.
November 25-26-án Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színháztudományi konferenciát szervezett. Három szekció előadásai zajlottak párhuzamosan: az A szekció a román és francia nyelvű előadásokat jelentette, magyar (valamint angol) nyelvűeket pedig a B és a C szekció. A kínálat gazdagnak és változatosnak bizonyult, elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a jelenlevők. Témakörök: Intézmény és identitás, Nonkonformizmus és intézmény, illetve Színházesztétika és ideológia. A felszólalók között volt a magyarországiak mellett János Szabolcs (Nagyvárad, PKE) és Ungvári Z. Ildikó (Marosvásárhely, SZE). A C szekció témakörei: Intézmény és képzés, A kortárs dramaturgia kérdései és Kortárs színház: élmény és intézmény. Az előadók között volt többek között Hatházi András, Bodó Márta és Egyed Emese (Kolozsvár, BBTE), Kovács Levente, Killár Kovács Katalin, Gyéresi Júlia, Budaházi Attila, Albert Mária, Farkas Ibolya, Balási András és Csiky Csabat (Marosvásárhely, SZE). A színházi intézményekről és egyetemi reformokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult a sikeresnek bizonyult színháztudományi konferencia. Az elhangzott összes előadás olvasható lesz az intézmény Symbolon című színháztudományi folyóiratának következő számában. /Nagy Botond: Színháztudományi konferencia a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./2006. november 28.
Alig egy hónap alatt kilenc erdélyi városban kutatta a tehetségeket a Médiabefutó csapata, és nem hiába. Minden helyszínen jócskán akadtak olyan jelentkezők, akik továbbjutottak a regionális döntőkbe. December 3-án Székelyudvarhelyen, december 10-én Marosvásárhelyen folytatódik a megmérettetés. A legjobbak pedig december 18-án Csíkszeredában léphetnek színpadra az országos döntőn. Kolozsváron zsúfolásig telt a Báthory István Gimnázium díszterme a Médiabefutó helyi szakaszán. Hajni és TSZ (Debreczeni Hajnalka és Tóth Szabolcs), a verseny állandó műsorvezetői jelenlétében kezdődött a megmérettetés. Nem hiányzott a tavalyi győztes, Felméri Péter sem. Szatmárnémetiben a Filharmónia épületében folyt a verseny. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió Színházának nemcsak az előadóterme, hanem előcsarnoka is megtelt érdeklődőkkel. A Cinige együttes nem először mutatkozott be. /Regionális döntőkre készülnek. Médiabefutó 2006: véget értek a helyi selejtezők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./2006. november 28.
A tavalyi sikeren felbuzdulva, idén november 25–26-án szervezte meg a Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Bardócz Csaba segédlelkész a Fehér Megyei Ifjúsági Találkozót. Fülöp Szabolcs székelydályai lelkész és harcos csapata gondoskodott a szórakozásról. Iváncsits Tamás Tékozló fiú c. rockoperáját a kolozsvári belvárosi ifjak mutatták be. Az ifjúsági színjátszó találkozó első díjas produkciója Nagyenyeden is osztatlan sikert aratott. /Takács Ildikó: Ifjúsági Találkozó Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./2006. november 28.
Az anyaországi Kenderesen tartott megemlékezést november 16-án, Budapest vörös terror alóli felszabadításának emléknapján a Jobbik Magyarországért Mozgalom dunaújvárosi szervezete, valamint a település polgármesteri hivatala. A Horthy Miklós emlékszobornál beszédet mondott: Lokodi Ferenc Attila Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nagyváradi szervezetének vezetője, valamint több kolozsvári vármegyés. Az erdélyi magyarok hűségét az is jelzi, hogy még a legkeményebb vaskommunista időkben is megőrizték a kormányzó emlékét – hangoztatta Lokodi. /F. T.: Nagyváradiak Kenderesen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 28./2006. november 28.
Kolozsváron az Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában mutatták be november 24-én Hatházi András A hetérák tudománya /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét, mely a szerző hat drámáját tartalmazza. A kortárs drámatörténetet figyelve két életmű kezd kirajzolódni: Visky Andrásé és Hatházi Andrásé. Az előbbi műveiben a hit által összekovácsolódó közösség jelenik meg, míg Hatházi darabjai azt mutatják fel, hogy nincs közösség – vélte Demény Péter, a kötet szerkesztője. /(köllő): Új drámakötet a Polis Kiadónál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2006. november 29.
Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2006. november 29.
November 28-án elutasította kolozsvári ítélőtábla a magyar állam kérését, miszerint szerepeljen a nagybányai Transgold Rt. hitelezőinek listáján, emiatt jelentősen csökkent az esélye, hogy Magyarország kártérítést kapjon a hat évvel ezelőtti ciánszennyezésért. A magyar állam által beperelt ausztrál-román társaság azután jelentett csődöt, hogy a budapesti Fővárosi Bíróság tavalyi döntése nyomán 15 százalékra volt kénytelen csökkenteni termelési kapacitását, emiatt fizetésképtelenné vált. Az idén áprilisban elindított csődeljárás keretében a felszámolók összeállították a hitelezők – külföldi bankok, román állami intézmények, szolgáltató vállalatok – névsorát, ám végleges bírósági ítélet hiányában kihagyták a magyar államot. A ciánperben felperes Magyarország emiatt a romániai bíróságon kérte, hogy vegyék fel a hitelezők közé, sőt megtámadta a korábban Aurul néven működő aranybánya csődeljárásáról, valamint eladásáról szóló intézkedéseket. A kolozsvári ítélőtábla a magyar állam valamennyi fellebbezését elutasította, így Magyarországnak immár szinte semmi esélye nincs behajtani a vállalattól követelt 120 millió dolláros kártérítést. A magyar állam által indított ciánper valószínűleg még évekig elhúzódik. /Rostás Szabolcs: Ciánper: oda a kártérítés? = Krónika (Kolozsvár), nov. 29./2006. november 29.
Sajtótájékoztatót tartott az EMKE Maros megyei szervezete, Ábrám Zoltán elnök a hétvégi kolozsvári közgyűlésről, a szervezet jövő évi terveiről beszélt. Országos szinten az EMKE 66 társszervezettel és 18 saját szervezettel működik együtt, ezek mindegyike jogi személy. Feltett céljuk létrehozni az Erdélyi Magyar Művelődési Intézetet, hogy intézményes keretet is biztosíthassanak a működésüknek, rendezvényeiknek. Ezt az EMKE hozná létre, de a későbbiekben önállóan működne. A Maros megyei EMKE székházgondjai továbbra sem oldódtak meg, nincs normatív támogatás. 2007-ben lesz többek között mezőségi szórványprogram, Gyöngykoszorú, vásárhelyi Mindentudás Egyeteme, Vártemplomi esték, emlékező rendezvény a Don-kanyari áldozatokra, magyar kultúra napja, Bod Péter-napok, Rákóczi-megemlékezés, EMKE Tavaszi Fesztivál és Maros megyei Civil Fórum. /Nb.: EMKE-tervek, EMKE- díjak. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./