udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4021-4050 | 4051-4080 | 4081-4110 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. augusztus 14.
Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint az Egyesült Államok Szerbia demokratizálására törekszik, és az emberi jogok szerbiai érvényesülését tekinti elsődleges célnak, de érdeklődéssel fogadja azt a magyar álláspontot is, amely a vajdasági autonómia megteremtését célozza. Szabó aug. 11-én a washingtoni Kossuth Házban, amerikai magyarokkal találkozva beszélt erről. A nap folyamán találkozott Steve Flanagannel, a fehér házi nemzetbiztonsági tanács európai főigazgatójával, akinek átadta a hat vajdasági magyar tömörülés autonómiatervezetét. Ezt a koncepciót - tette hozzá - a magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja. Flanagan ígéretet tett arra, hogy a tervezetet gondosan tanulmányozni fogják Washingtonban. A magyar kormányzati illetékes ugyanakkor elismerte, hogy még nem dőlt el, mennyiben támogatja majd az Egyesült Államok az autonómia-elképzeléseket. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács tisztségviselője általában az emberi jogok érvényesítésére helyezte a hangsúlyt. Szabó Tibor megjegyezte: magyar értelmezés szerint e jogok szerves részét alkotják a kisebbségi közösségi jogok. A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előzőleg New Yorkban járt. Washingtonban a Flanagannel való eszmecserén túl James Swigerttel, a külügyminisztérium európai ügyekért felelős csoportfőnökével való megbeszélés is szerepel a programjában. Találkozott még Helmut Sonnenfeldt-del, a Brookings Intézet igazgatójával, csütörtökön pedig amerikai újságírókkal reggelizett. A hétvégét Clevelandben tölti, majd Ohio államban részt vesz a hagyományos Lake Hope-i magyar értelmiségi találkozón. /A Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke az Egyesült Államokba látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./1999. augusztus 16.
Aug. 14-én véget ért a Székelyudvarhely melletti Szejke-fürdőn az unitárius világtalálkozó. Erdélyi, anyaországi, angol, Egyesült Államokbeli, nyugat-európai küldöttségek, unitárius elöljárók, találkoztak egymással. Erdélyben mintegy hetvenezer unitárius él. Az ünnepi istentiszteletet Kedei Mózes esperes- lelkész nyitotta meg, aki emlékeztetett arra, hogy az erdélyi unitárius egyház tagja a Szabadelvű Vallások Nemzetközi Szövetségének, majd dr. Szabó Árpád kolozsvári püspök szólt a hívekhez. A püspök elmondta, hogy 1989 óta öt templomuk épül Erdélyben, ebből kettőt már befejeztek. Újjáalakultak az egyletek. 1993-ban alakult meg Kolozsváron és Székelykeresztúron az unitárius teológiai középiskola. Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke kifejtette, hogy céljuk az erdélyi unitárius és más szabadelvű ifjak összefogása. Tagságuk meghaladja a kétezret, ők mintegy félszáz egyházközségben vannak szétszóródva. Szejke-fürdőn közülük mintegy 400-an voltak jelen 33 egyházközségből. /Unitárius világtalálkozó Szejke-fürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./1999. augusztus 16.
Hármasfalu - Székelyszentistván, Atosfalva, Csokfalva - székely közössége a hét végét államalapító királyunk emlékének szentelte. A már hagyományossá vált Szent István-napokat Székelyszentistvánon tartották. A szent király nevét viselő Kárpát-medencei települések küldöttségei minden év augusztus 15-én találkozóra gyűlnek össze. Az ünnepi rendezvények nyitányaként két anyaországi művész állította ki alkotásait. A Györfi Lajos királyszobrait és Ferency Zsolt grafikáit bemutató kiállítást Kötő József közoktatási államtitkár nyitotta meg. Aug. 14-én Entz Géza, a Magyar Műemlékvédelmi Hivatal elnökének vezetésével a helybeli művelődési házban színvonalas tanácskozást tartottak. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten a szentbeszédet Tempfli József partiumi római katolikus megyéspüspök mondotta el. A magát német származásúnak, de magyar kultúrájúnak valló püspök a székelység erényeit, hitét, kitartását, optimizmusát dicsérte, majd a szent istváni örökség jelentőségét hangsúlyozta. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: Hajlamosak vagyunk arra, hogy a vereségeket hangsúlyozzuk, holott történelmünk a megmaradás, a felemelt fő története is. A szónokok sorát Egyed Ákos történész, akadémikus zárta. /Bodolai Gyöngyi: Szent István örökség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ A találkozón 16, a Szentkirály Szövetségbe tartozó település küldöttei vettek részt, közel százötvenen. A szövetség 1997-ben alakult a magyarországi Szentkirályszabadján. /S. Muzsnay Magda: István király köszöntése Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./1999. augusztus 16.
A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./1999. augusztus 17.
Csapó I. József szenátor nyílt levéllel fordult Tőkés László püspökhöz, kifejtve, hogy a püspöknek a tanügyi törvény tárgyában közreadott nyilatkozata ismételten bizonyította a romániai magyarság sorsa iránti töretlen felelősségérzetét. Csapó szenátor a törvénnyel kapcsolatos szavazásnál viszonyítási alapnak az RMDSZ programját, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, az Európa Tanács 1993/176. számú véleményezését és az 1997/1123. számú Határozatát, valamint a magyar történelmi egyházak jogköveteléseit tekintette. A "parlament által nemrég jóváhagyott törvényes rendelkezések gátjai alapvető követeléseink teljesítésének." A képviselőház tanügyi bizottsága elutasította a kolozsvári székhelyű, magyar oktatási nyelvű, önálló állami tudományegyetem újralétesítésére vonatkozó törvénytervezetet." Eltüntették még a "multikulturális" egyetem meghatározására vonatkozó rendelkezést is a tanügyi törvényt módosító törvénytervezet egyeztető bizottsági szövegéből, továbbá elfogadtak egy módosítást: a létesített tanintézménynek tartalmaznia kell legalább egy, a kezdeményezéskor már létező román oktatási nyelvű akkreditált fakultást! Mindezek miatt nem szavazta meg ezt a változatot Csapó szenátor, kifejte Tőkés Lászlónak: "Én az Ön által járt utat választom." /Dr. Csapó I. József szenátor: Nyílt levél Tőkés László püspök úrhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 17./1999. augusztus 17.
Az Emberi Jogvédelmi Liga (LADO) kolozsvári fiókjához eddig számos feljelentés érkezett az alapvető emberi jogok megsértésével kapcsolatban. Az emberjogi szervezet több olyan esetet tart számon, amikor rendőrök visszaéltek hatalmukkal, és munkaidőben molesztáltak ártatlan embereket. A liga tájékoztatása szerint Kolozs megyében számos ilyen eset történik. /Állampolgárokat bántalmaz a rendőrség Tiltakozik az Emberi Jogvédelmi Liga. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./1999. augusztus 18.
Minden magyar felelős minden magyarért! - jelszóval idén nyáron megalakult a Nemzetépítő Platform politikai kezdeményezés, amelynek legalább a programtervezete már napvilágot látott. Ennek értelmében pedig a nemzeti szolidaritás és a szakszerű politikai képviselet jegyében a Nemzetépítő Platform (rövidített nevén: NÉP) fő feladatának tartja egy olyan politikai irányzat létrehozását, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a romániai magyar egyének korlátok nélküli állampolgári jogait, valamint ezek gyakorlása alapján a nemzeti közösség megmaradását, egészének, illetve egyes tagjainak anyagi, szellemi és számbeli gyarapodását olyképpen, hogy ősei földjén "mindenki itthon érezhesse magát". A programban helyet kap a keresztény erkölcsiség, a polgári jogállamiság és a kereszténydemokrácia, az európai, illetve nemzeti hagyományok s végül a magántulajdon szentségének a szolgálata is. Az új platform elsődlegesen nem tagjai létszámára fekteti a hangsúlyt, hanem a tagok elkötelezettségére, vállalási készségére. Felépítése az RMDSZ területi struktúráját követi, vezetősége a területi elv és a demokratikus jogszabályok alapján jön létre egy ideiglenes választmány (Országos Tanács) formájában az alakuló ülésen. /Kisgyörgy Réka: Útban a Nemzetépítő Platform. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./1999. augusztus 19.
A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának vezetősége ismertette annak az 56 személynek a névsorát, akik meghatározatlan idejű munkaszerződéssel a tévénél maradhatnak a jelenlegi 120-ból. Az 56 között maradna a ma még 11 tagú magyar szerkesztőségből 2, továbbá 1 magyar vezetőségi tag és 1 operatőr, a német nyelvű adásnál viszont senki. Ennyi emberrel nem lehetne műsort készíteni. Az átszervezést a Román Televízió Társaság szeptember 15-én kívánja életbe léptetni. A szakszervezet jogtanácsosa szerint a tervezett átszervezést bírósági úton megtámadják, és 99 százalékos eséllyel meg is tudják akadályozni. A magyar szerkesztőség azon dolgozik, hogy az RMDSZ és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter segítségével elérjék egy úgynevezett kisebbségi szerkesztőség felállítását, mert ez, a jelenlegi szabályozások szerint, legkevesebb 15 emberből állna. /3-4 emberrel magyar állami tévé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1999. augusztus 19.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa elnöksége Szovátán rendezett tanácskozásán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSZ Országos Kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet a szeptemberben tartandó Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztenek megvitatásra. Takács Csaba ügyvezető elnököt elmondta, hogy az elfogadott határozattervezetek döntenek az önkormányzati tisztségviselők, a polgármesterek és tanácsosok jelölésére vonatkozóan is. Székelyföldön és a többségben magyarlakta településeken az előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. A tisztségviselőknek, függetlenül attól, újraindulnak-e vagy sem a választásokon, be kell számolniuk négy éves tevékenységükről. Azokon a településeken is, ahol a magyarság létszáma nem haladja meg a húsz százalékot ajánlatos az önálló polgármester-jelölt indítása. /Készülődés a helyhatósági választásokra El kell számolniuk helyi választottjainknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./1999. augusztus 19.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése júl. 24-i tanácskozásán megvitatta dr. Bucur Ildikó professzor, a tömörülés elnöke ellen folyó lejárató kampány részleteit. A magyar nyelvű közvélemény formáló eszközök Bucur Ildikóval szemben egy köztörvényes bűnöző pártjára álltak, aki börtönviselt bűntársaival tört rá Bucurék ingatlanára és testi épségére. Semmiféle "Bucur-Kun ügy" nem volt, és nem is lehetett. De volt egy, a Bucur házaspár testi épsége és ingatlanjavai ellen Kun Lajos Károly visszaeső bűnöző által elkövetett bűncselekmény. Kun Lajos Károly és bűntársai ellen folyó bűnügyi tárgyalásoktól nem számolt be egyetlen kolozsvári lap sem. Rokonok, cimborák, jó ismerősök beadványt készítettek, mely szerint Kun Lajos Károlyt becsületes, a magyar ügyet támogató derék polgár, kérték az RMDSZ megyei vezetését, hogy Bucur Ildikót zárja ki tagjai sorából. - A Kolozs megyei RMDSZ Etikai Bizottsága számonkérő, koncepciós eszközökkel politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen is, ezzel a tömörülés szerint önmagát megszüntette. A tömörülés felkérte Kónya-Hamar Sándor képviselőt, hogy ezt az ügyet szíveskedjen kivizsgálni. /Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének tájékoztatója és határozata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ Az RMDSZ Kolozs megyei Szervezetének Etikai Bizottsága visszautasította a fenti állításokat, nem indítottak politikai kampányt indított Bucur Ildikó ellen és rajta keresztül a Szociáldemokrata Tömörülés ellen. - Ugyanezen számban Makkay József főszerkesztő-helyettes szintén visszautasította azt az állítást, hogy a Szabadság ádáz harcot folytat dr. Bucur Ildikó ellen. A szerkesztőség soha nem foglalt állást a Bucur Ildikó és a Kun Károly körüli események kapcsán. /Makkay József: Ki etikátlan? Válasz a Szociáldemokrata Tömörülés vádjaira. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./1999. augusztus 19.
A Határon Túli Magyarok Hivatala új székhelyén, az aug. 19-i átadás után, kötetlen beszélgetésen vett részt az intézményesített, úgynevezett magyar-magyar csúcsértekezlet több tagja, elsősorban a magyar határon kívül élő magyarság és a magyar kormány képviselői. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet egyik legfontosabb feladata, hogy rendszeres, intézményes és egyenrangú párbeszédet biztosítson Magyarország és a határon túli régiók között. Az ősz folyamán megtartják az alakuló üléseiket a szakbizottságok. Mind a hat szakbizottság megalakulás előtt áll. Az ősz folyamán meg szeretnék tartani a Magyar Állandó Értekezlet második ülését. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a Sulyok István Főiskola /Nagyvárad/ támogatását a magyar kormány fontos feladatának tekintette. Támogatást fog nyújtani a Partiumi Magyar Egyetemnek is. A romániai magyar történelmi egyházak alapítványt kívánnak bejegyezni annak érdekében, hogy alapítványi-egyházi magánegyetemet hozzanak létre. Ez a célkitűzés érthető. Az államtitkár kiemelte: a határon túli magyarság egy teljesen nyugat-orientált stratégiát valósított meg az elmúlt években. Békés eszközökkel, a demokrácia lehetőségeit kihasználva küzdött jogai érvényesítéséért. A nemzetközi közvélemény ezt úgy értékelte, hogy a határon túli magyarok és Magyarország a demokratikus elkötelezettség politikai erői közé sorolhatók. Nem véletlen, hogy a NATO elsők között hívta meg tagjai közé Magyarországot. - Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a kormánynak meg kell felelnie a nemzetpolitikai kihívásoknak, és a tárgyalóasztaloknál is a határon túli magyarság érdekeit képviselnie kell. /A magyar kormány köszönettel tartozik a határon túli magyarságnak a NATO-csatlakozásért. Interjú Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./1999. augusztus 20.
A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójánál a jogtanácsos szerint több törvénybe ütköző vonzata is van a tervezett elbocsátásnak. A szakszervezet révén az elbocsátottak mindenképpen beperelik majd a román tévétársaságot. /Nincs átszervezési terv a televíziónál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ 1999. augusztus 20.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ felhívja az egyetemi hallgatók, illetve felvételizők figyelmét az új román tanügyi törvény azon cikkelyére, mely szerint az egyetemek keretében kérésre magyar csoportokat lehet létrehozni. A magyar nyelvű műszaki oktatás újdonságnak számít Romániában, viszont azért, hogy ez beinduljon, tenni is kell valamit. Ezért az EMT felkérte az érdekelteket (diákokat, tanárokat, szülőket és diákszövetségeket), hogy használják ki ezt a lehetőséget, és az egyetemi év megnyitásakor nyújtsák be ezirányú kéréseiket. /Erkedi Csaba: Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./1999. augusztus 20.
Bihar megyében megalakult a "bécsi diktátum áldozatainak" társasága, s kártérítést követel a magyar kormánytól a "horthysta megszállás idején elszenvedett károkért", írta a Transilvania Jurnal. Gheorghe Feder, a társaság elnöke reménykedik, hogy követeléseiket támogatni fogják a román törvényhozók. Feder becslése szerint a sérelmet szenvedett román állampolgárokat fejenként 300 ezer és egymillió forint közötti kártérítés illetné meg. /Megalakult a "bécsi diktátum áldozatainak" társasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./1999. augusztus 20.
A Szent István-napi ünnepség hangulatát nagyban emelte két vendég képzőművész jelenléte Székelyszentistvánon. A püspökladányi vendégek a Barátos-kúriában mutatkoztak be: Györfy Lajos kisplasztikáival és Ferenczy Zsolt linómetszeteivel. Györfy Lajos nevéhez 60 köztéri szobor fűződik Magyarországon. Többségük történelmi figura, nagy személyiség. Ezeknek kisméretű változatát hozta el Székelyszentistvánra, amelyeket már 12 helyen mutattak be Történelmi arcképcsarnok címmel. /Királyszobrok Székelyszentistvánon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./1999. augusztus 20.
Az egyetemes magyar színjátszás kiemelkedő alakja Senkálszky Endre, aki október 2-án tölti nyolcvanötödik életévét. 1957-ben tüntették ki az érdemes művész címmel. 1992-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1995-ben az EMKE a Kemény János-életműdíjjal jutalmazta munkásságát, és szintén életműdíjat vehetett át 1998-ban Kisvárdán. Senkálszky 1939. szeptember elsejétől kezdve volt tagja a Kolozsvári Színháznak. Egyik példaképe báró Kemény János, aki 1945 után Tompa Miklóssal megalapította az első állandó magyar színházat Marosvásárhelyen, Székely Színház néven. Senkálszky 1945 után tanított Kolozsváron a Színművészeti Főiskolán, 1954-ben azután a főiskolát áthelyeztették Marosvásárhelyre. - Senkálszky megállapította, hogy jelenleg több ideig próbálnak egyes darabokat, mint amennyi ideig játsszák. Elpártolt a közönség egy része a színháztól. /"Hiszek az élő szóban" Beszélgetés Senkálszky Endre érdemes művésszel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ 1999. augusztus 20.
Elhunyt id. Veress László /sz. Temesvár/, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera tagja, neves operettbonviván volt. Több mint 250 koncertelőadáson szerepelt áriákkal és népdalokkal. Hangját - magyar nótákkal - nagylemez őrzi. Élete utolsó percéig híven szolgálta közönségét és az erdélyi magyar művelődés ügyét. /Veress László 1929?1999. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./1999. augusztus 21.
A kolozsvári Tinivár Kiadó által 1999-ben megjelentetett, Kész röhej című könyv, melyet dr. Bartha Zoltán szerkesztett. Az előszók, az érdekes nyelvismertetés után diákok által kimondott, megírt, csattanós történeteket, "jópofa" reklámszövegeket, átformált irodalmat és humoros kifejezéseket olvashatunk majdnem 200 oldalon át. /(Ilyés András-Zsolt): A diáknyelv humora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./1999. augusztus 23.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./1999. augusztus 24.
Az oktatási reform sokrétű: a szeptember elsejére előrehozott tanévkezdés, a kilencedik osztály kötelezővé tétele, a tanítóképzőt felváltó egyetemi szintű tanítóképzés. A legnagyobb gondot az iskolák finanszírozásának új rendje, az ún. hármas forrás jelenti. A minisztériumi finanszírozást (1) kiegészítő helyi költségvetésből származó iskolafenntartó támogatás (2) és a szülői megajánlások (3) hármasa ugyanis az iskolák hagyományos függetlenségének bizonyos fokú feladását is feltételezi. A helyi tanács nyilvánvalóan nem fogja "ingyen" támogatni az iskolát: több-kevesebb beleszólási jogot követel majd a tanintézménytől. /Szabó Csaba: A közoktatás beteglapja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./1999. augusztus 24.
A Dragan Alapítvány közleménye után, amely a Kolozsvári nyilatkozat állítólagos aláírói elleni támadás, a temesvári Renasterea Banateana augusztus 19-i számában megjelent a Lugosi nyilatkozat, amely részben elismételte a közlemény vádjait, majd név szerint támadta Bakk Miklós lugosi városi tanácsost. Bakk Miklós RMDSZ tanácsos reagált a vádaskodásra. Számtalan támadás érte a helyi sajtóban, majd nyilatkozatban ítélte el nyolc helyi képviselőtársa. Azt állítják, hogy a Bánság a tolerancia földje, akkor viszont elvárható lett volna, hogy e toleranciát gyakorolják is a másfajta gondolkodás irányában. Dialógust kellett volna keresniük, s nem az ügyészségi eljárás megindítását. Bakk Miklós emlékeztetett: több kérdésben egyedül fogalmazott meg markáns különvélemény a lugosi városi képviselőtestület előtt, ezek közül a Iosif Constantin Dragan díszpolgársága elleni vált közismertté.- Az Antonescu-szoborállítás tervét a Nagy Románia Párt tűzte napirendre, Bakk Miklós tiltakozott a szoborállítás ellen. /Pataki Zoltán: Antonescu szoborállítás - a "bánsági tolerancia" nevében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Megjegyzés: 1993. okt. 22-én avatták Románia első Antonescu-szobrát Slobozia kisvárosban, egy belügyi államtitkár és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének avató beszédével. /Vasárnapi Hírek, okt. 24, Népszabadság, 1993. okt. 25./ 1994 júniusában Karánsebesen, 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avattak - katonai tiszteletadással - újabb Antonescu-szobrot, emlékeztetett Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995.aug. 30./ 1999. augusztus 24.
A 81 éves Kerekes Jenő kolozsvári egyetemi tanárnak, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnökének megjelent 88 tanulmánya (ebből 11 könyv alakban, magyarul, románul és németül), 12 egyetemi jegyzete, számtalan szakfolyóirati munkája. Napjainkban is sokat oktat, szervez, tanácskozik. 1944 augusztusától Kerekes Jenő lett a Méhkas Diákszövetkezet ügyvezető igazgatója, egészen 1946-ig. Ráálltak a könyvkiadásra és együttműködtek a Móricz Kollégiummal, amely a magyar kollégiumokat tömörítette, székhelye a Mátyás-házban volt. Azután 1948 decemberéig a Magyar Népi Szövetség jogügyi, majd később gazdasági osztályának a vezetője volt. 1948-ban kinevezték egyetemi tanárnak a Bolyai Egyetem Jog- és Közgazdaságtudományi Karára. A Bolyain a közgazdasági kar felszámolása már 1956-ban elkezdődött, akkor ugyanis Bukarestbe összpontosították a közgazdászképzést, Kolozsváron fokozatosan felszámolták azt. 1959-től csak románul adhatott elő az egyetemen. Kerekes Jenő amióta nyugdíjas azóta is megszakítás nélkül dolgozik, előad Kolozsváron a Babes-Bolyain, a Dimitrie Cantemiren, a Gábor Dénesen, Nagyváradon a Sulyok István Főiskolán. /Ördög I. Béla: Az örök cserkész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./1999. augusztus 24.
Bartha Zoltán, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét. Ha ma Romániában egy magyar nyelvű könyv hétezer példányban jelenik meg, az már csoda: egyetlen jó nevű kiadó sem reszkíroz ekkora példányszámot, még ha az erdélyi magyarság egészét célozná is meg. Egy-egy verseskötetet kb. 500 példányban, szépirodalmat pedig 1000-1200 példányban adnak ki. 1991 decemberében jelent első termékük, a 32 oldalas Tinikoktél. Az első számot 10 ezer példányban adták el, majd átmeneti pénzhiány miatt a negyedik szám után felfüggesztették a kiadását. 1992-től indították útjára a Diákabrakot, ami most már a VIII. évfolyamában jár. - Három évvel ezelőtt adták ki a Kilencedikes leszek című szöveg- és nyelvtani "példatárat" a felvételizni szándékozó nyolcadikosok számára, s az eredeti 5500-as példányszámra majdhogynem rá kellett duplázni, 8000 fogyott el. Az Elődeink című válogatás ötezres példányszámát is még kétezerrel meg kellett toldaniuk, Diákévkönyvekre jelenleg 4500- 5500 körül van igény, a tavaly kiadott Árpád-vér című ifjúsági regény - III. Béla király regényes életrajza - 7000 példányban került piacra és mostanra mind elkelt. Hasonló sikere volt minden kiadványuknak, az óvodásoknak készített kifestőkönyvektől Szilágyi Domokos eddig kiadatlan verseinek gyűjteményéig, vagy a portugál-baszk-galego mesefordításoktól a románul és magyarul kiadott Dsida-kötetig, az ifjúsági regényektől a szórakoztató francia nyelvtani összeállításig. Nemcsak fiataloknak szóló könyveket adnak ki. Sikeres volt dr. Molnárfi Tibor tanulmánya a Szent Koronáról, a Kós Károly egyetemessége című válogatás, Solymár József mitológiai elbeszélésgyűjteménye, Horváth Arany riportkötete, Veres József sci-fi-regénye és mások. Az igazgató szívéhez legközelebb álló két könyv Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság története című négykötetes összefoglalója, valamint az idén ötödjére megjelent Maturandusok című kiadvány, melyet kordokumentumként fognak nyilvántartani nemcsak itthon, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Készülő könyvek között van az angol-magyar diákszótár, folytatják új folyóiratuk, a Géniusz kiadását. /Molnár Judit: Tinivár Kiadó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./1999. augusztus 24.
Idén is sikerült az IKE-tábor megszervezése Lelében: a 135 fiatal és 15 Kolozsváron és Sárospatakon tanuló teológus jól érezte magát. /IKE-tábor volt Lelében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./1999. augusztus 24.
Aug. 27-én a Kolozsváron, a Korunk Kávéházban bemutatják Kibédi Varga Áron Noé könyvei /Komp-Press, Kolozsvár, Ariadné Könyvek/ című tanulmánykötetét a szerző jelenlétében. A Hollandiában élő irodalomtudós, költő kötete az irodalomtörténet-írás, irodalomelmélet aktuális problémáit tárgyaló tanulmányok mellett néhány erdélyi vonatkozású szöveget is tartalmaz. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./1999. augusztus 25.
Július végén Romániában az infláció rátája 11,3 százalékos volt, ami nagyjából a júniusi szintnek felel meg. A hivatalosan jegyzett munkanélküliek száma 1 114 200 volt. A legtöbb munkanélkülit a következő megyékben tartottak nyilván. /Változatlan az inflációs ráta. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./1999. augusztus 25.
A Határon nevű projekt a szegedi József Attila Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének együttműködésén alapszik. Az irodalomtörténet Interaktív Elmélete nevű program 1996-2001 között fut. Ennek keretében Romániában előadás- és szeminárium sorozatok folynak, Szegeden a kolozsvári hallgatók továbbképzése történik, a nyári irodalmi tábort 1997-ben Parajdon, tavaly, illetve idén augusztusban a szovátai Teleki Oktatási Központban rendezték meg. Az előadások között volt például Hárs Endre: Hermeneutika és dekonstrukció. /Virginás Andrea: Határon - Szovátán? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./1999. augusztus 25.
Megszakításokkal több mint 20 éve képzőművészeti alkotótábor működik a Maros megyei Makfalván. Oda igyekezett két évtizeddel ezelőtt a Nagy Pál festőművész vezette kis csapat is: Varga Katalin, A Hét, és Kemény Zsuzsa, az Új Élet munkatársai. Nem érkeztek meg, autóbaleset áldozatai lettek mind a hárman. Az idei táborzárás névadói ünnepség is volt, az alkotóműhely felvette Nagy Pál nevét. /S. Muzsnay Magda: Nagy Pál Alkotóműhely Makfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./1999. augusztus 25.
Nagyszalonta városa Bocskay István-szobor felállítására pályázatot írt ki. A zsűri a neves, fiatal kolozsvári szobrászművész, Kolozsi Tibor alkotását ítélte a legsikeresebbnek. A jövő évezredben tehát Kolozsi Tibor háromméteres bronzszobra ékesíti majd a várost. /A pályázat nyertese Kolozsi Tibor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./1999. augusztus 26.
Péntek János nyelvész, kolozsvári professzor pontosított. A Székelyföld /Csíkszereda/ 5. számában jelent meg egy vele készített interjú. Megjelenés előtt nem látta az írást, a nyersen közreadott interjúszövegben tartalmi elírás (vagy félreértés?) is szerepel, amely ellentétes azzal, amit mondott. Elfogadhatatlan, hogy a Románia történelme tankönyvek továbbra is a magyar ellenségképet forgalmazzák meg, és ez a szövegben pontosan fordítva jelent meg. A Romániai Magyar Szó július 23-i számában Kuszálik Péter Morfondírjában kifogásolta az interjúnak azt a részét, amelyben úgy szólt az anyanyelv- oktatás két évtizeddel ezelőtti reformjáról, hogy közben megfeledkezett Kuszálik édesanyjáról, akinek tankönyvírásban és egy tanári kézikönyv megírásában szerzőtársa volt. Nem volt szándékában, hogy saját érdemeit mások rovására felnagyítani. /Péntek János, Kolozsvár: Helyesbítés és pontosítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./