udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4081-4110 | 4111-4140 | 4141-4170 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. szeptember 3.
Egy éve nyílt meg Kolozsváron a Gaudeamus könyvesbolt, amely kulturális intézménnyé szeretne válni, mondta András Veronka, a könyvesbolt tulajdonosa. A polcokon magyar, angol és román nyelvű kötetek sorakoznak. A vásárlók betérhetnek naponta két meghallgatni néhány klasszikus művet. Kéthetente fiatal festők és szobrászok munkáinak kiállítására is sor kerül. Havonta könyvbemutatót is tartanak, amelyek során a város híres, művészeivel is találkozhatnak majd az odalátogatók. /Majláth Orsolya: Egyéves a Gaudeamus könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./1999. szeptember 3.
Szept. 7-én kezdődnek a felvételi vizsgák Gyergyószentmiklóson azok számára, akik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett főiskoláján idegenforgalmi vagy földmérő szakon folytatnák tanulmányaikat. A földrajz karon 24 ingyenes, 10 fizetéses hely van a magyar nyelven tanulók számára, 12 ingyenes, 5 fizetéses hely a román nyelven tanulók számára. 5 magyar és 5 román fizetéses helyre azok számíthatnak, akik második főiskolai vagy egyetemi képesítést akarnak szerezni. A földmérő szakon 20 magyarul és 10 románul tanuló számára biztosítanak ingyenes oktatást, míg 5-5 fizetéses hely van azok számára, akik ide jutnak be. A felvételin magyar nyelven is lehet vizsgázni - Románia földrajzából is. A jelenleg itt tanuló 151 hallgatóból 122 (80,79%) magyar. /Felvételi a gyergyószentmiklósi idegenforgalmi főiskolára. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./1999. szeptember 4.
Szept. 3-án háromnapos hivatalos látogatásra Szlovákiába utazott Radu Vasile miniszterelnök. Az érkezést követően Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel együtt részt vett az üzletemberek fórumának megnyitóján. Radu Vasile kifejtette, hogy a román kormány bővíteni szeretné a pillanatnyilag várakozáson aluli román-szlovák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. /Radu Vasile Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Szept. 3-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A november 13-ra tervezett belső választásokat vitatták meg. Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ VI. kongresszusa óta eltelt időszak lényegesebb belpolitikai eseményeit. A jelen levő területi elnökök szerint a belső választásokra kijelölt dátumig lehetetlen megejteni a szükséges szervezési intézkedéseket, ezért javasolták annak elhalasztását. A döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szeptember 18-i ülésén várható. Elhangzott még, hogy az RMDSZ-nek nincs naprakész tagsági nyilvántartása. Kolozs megye álláspontját ismertetve Kónya-Hamar elmondta: nem értett egyet a közvetett, tehát elektoros változattal, hiszen ez a választójog megsértését jelenti. A képviselő, akit a napokban immár negyedszer választottak meg a képviselőház titkári tisztségébe, elmondta: ennek a tisztségnek a betöltése elsősorban az "ellenzéki időkben" jelentette az igazi kihívást. A titkári munkakörben elsősorban olyan feladatok tartoznak, mint az ülések előkészítése, a törvények szövegének véglegesítése, a képviselőház külügyi protokolljának szervezése. /Székely Kriszta: Ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Javasolták a belső választások elhalasztását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa ülésén többen javasolták, hogy a belső választásokat országosan egységes rendszer szerint - közvetett, elektoros módon - bonyolítsák le. Az értekezleten szó esett az önkormányzati választásokról is. Leszögezték: azon helységekben, ahol a magyar lakosság számaránya 55 % fölötti, sikerülnie kell saját polgármestert választani, az önkormányzati tanácsokban pedig megszerezni a feltétlen többséget. Az 50 % feletti magyar jelenlét kötelezővé teszi előválasztás tartását, illetve a jelölések ilyen úton történő véglegesítését. Markó Béla szövetségi elmondta, hogy jelentős törvényeket kell véglegesíteni, a tulajdont szabályozó törvényekről van szó a szenátusban, a képviselőházban a közigazgatási törvényről. - A privatizációból a magyaroknak nem szabad kimaradniuk. A tanácskozás után Kincses Előd (Maros megye) ismertette elhangzott javaslatát: az SZKT megválasztását össze kell kötni az önkormányzati előválasztással. A belső választáson mindenki részt vehetne, aki magát magyarnak tartja. Viszont az RMDSZ-tag más urnába helyezi el a szavazatát, mint a nem tag. A tagok szavazata egyként vonatkozna mind a szövetségi küldött, mind a polgármester, illetve a tanácsos személyére. A nem tagok szavazata ugyancsak döntő a közjogi funkciók, a polgármester és a tanácsosok szempontjából. Így aztán meg is lehetne látni, hogy a köztisztviselői funkcióra javasolt jelölt a nem RMDSZ-tagok között milyen szimpátiának örvend. Kónya Hamar Sándor (Kolozs megye) szerint: "Tisztázni kell, hogy miért történtek mulasztások. Tíz éve nem sikerült legitimizálni egy vezetést. Sajnos, a megyei szervezeteknek nincs egységes és érvényes nyilvántartásuk./(Csomafáy Ferenc): Tovább tolták a belső választások időpontját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1999. szeptember 4.
Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. szeptember 4.
Szept. 4-én Kolozsváron az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről tanácskozást szervezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatási és Ifjúsági Főosztálya valamint a Közoktatási Minisztérium kisebbségi államtitkársága. A tanácskozáson részt vettek: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy F. István oktatási alelnök, dr. Kötő József államtitkár, Murvai László minisztériumi főigazgató, valamint a magyar tanfelügyelők és a szakoktatásban érdekelt pedagógusok. A részvevők beszámolót hallgattak meg a most kezdődött tanév beiskolázási adatairól. Megállapították, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentős előrelépés tapasztalható a szakközépiskolai, szakmunkásképző és inasiskolai osztályok esetében a meghirdetett helyek betöltése tekintetében. A beiskolázási terv-javaslatok kidolgozására, a romániai magyar tannyelvű szakképzés tárgyi és szellemi feltételeinek összegezésére munkabizottság alakult, amelynek elnökévé Garbea Péter Hargita megyei szaktanfelügyelőt kérték fel. /Tanácskozás az erdélyi magyar szakoktatás helyzetéről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6. - 1550. sz./ A tanácskozáson elhangzott: nem egyszer hiányoznak a szaktanárok és oktatók. Szaktankönyv gyakorlatilag nem létezik anyanyelven. Ezeket mihamarabb meg kell íratni, ki kell adni. Fel kell mérni a jelenlegi, megyéről megyére változó helyzetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ Garbea Péter szakfelügyelő elmondta, hogy amíg a tömbben élő magyarság körében jelentős előrelépés tapasztalható a meghirdetett helyek betöltésében, addig a szórványban eredménynek számít az is, ha egy-két osztályt sikerül elindítani. A tanácskozáson ideiglenes megoldásnak ítélték azt, hogy az új tankönyvek megjelenéséig a régieket adják ki újra. /Tanácskozás a magyar nyelvű szakoktatásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./1999. szeptember 4.
Petru Lucinschi, Moldova Köztársaság elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. Nemrég Kijevben moldovai-ukrán-orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét tekintve sikerült egyezségre jutniuk, mondta. Nagyon nehezek a tárgyalások, mégiscsak fegyveres konfliktus volt, amely mintegy 600 emberéletbe került. Ezen a területen a moldovaiak aránya 40 százalék körüli, míg az oroszoké, az ukránoké és a többi nemzetiségé összevéve 60 százalék. Különféle dokumentumokat, jegyzőkönyveket írnak alá. Egyes minisztériumok közös akciókat hajtanak végre. Gazdasági téren vannak gondok: nekik saját pénzük, bankjaik vannak, létrehozták saját külön struktúráikat. Egyetlen kérdés maradt hátra: a Dnyeszter mentieknek el kell ismerniük, hogy Transznisztria a Moldovai Köztársaság szerves része, szögezte le Lucinschi. Õk makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó a Moldovai Köztársaságon belül - Transznisztria és Moldova -, e két elemnek kell föderációt vagy konföderációt létrehoznia. Az EBESZ is készített rendezési tervet. Kijevben arról állapodtak meg, hogy a létező terveket egyesítik. - A transznisztriai térségben jelen az orosz hadsereg, továbbá a transznisztiaiak saját hadseregük, továbbá a békefenntartó alakulatok. Lucinschi kitért arra, hogy Moldova orientációja nem kimondottan nyugati, hanem európai. Hagyományos kapcsolataikat nem akarják felszámolni, például Ukrajnával, Oroszországgal és a kaukázusi államokkal. - Arra a kérdésre, hogy Romániával különleges viszonyban állnak-e, Lucinschi azt válaszolta, hogy ő nemigen használja ezt a kifejezést. "Persze, nyelvünk, kultúránk, hagyományaink majdnem azonosak, s ez meghatározza viszonyunkat, ám mindez nem elég ahhoz, hogy a különleges viszonyt hivatalos szintre emeljük. Moldovában a lakosságon belül 65 százalékos a moldovaiak aránya, s 35 százalékot tesz ki a többi nemzetiség. Ilyen bizonytalan szakaszban az ilyen megfogalmazások egyeseket irritálnak." - Nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországgal, azokat fejleszteni kívánjuk, jelentette ki. /Légy jóban a szomszédod szomszédjával! Interjú Petru Lucinschival, Moldova Köztársaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Ion Sturza, Moldova Köztársaság miniszterelnöke a vele készült interjúban elmondta, hogy számunkra a legfontosabb az erősen leromlott gazdasági helyzet stabilizálása. Javult az inflációs mutató, a nemzeti valuta árfolyama, nőnek a valutatartalékok, kiegyensúlyozódott a valutapiac és a külkereskedelem export-import mérlege. Sikerült elérniük az adósság átcsoportosítását. Szigorú energetikai politikát folytatnak. Sturza szerint a média és a politikusok katasztrofálisnak értékelik az ország helyzetét, valójában azonban nőtt a közvetlen külföldi tőkeberuházás. - A Dnyeszter menti erőmű a legnagyobb Európa ezen térségében, és gyakorlatilag egyetlen piaca van: Moldova. Sturza szerint tehát nem Moldova függ az erőműtől, hanem fordítva. A múlt hetekben, amikor a transznisztriaiak kikapcsolták az áramszolgáltatást, két nap alatt készen álltak arra, hogy a moldovai áramellátó rendszert átkapcsolják a romániaira és a bulgáriaira. Létezik alternatíva. - A Magyarországgal való gazdasági kapcsolatról elmondta, hogy a moldovai tőke jelentős része legálisan vagy illegálisan a magyar bankokban fekszik. Sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. - Elmondta, hogy az utóbbi időben a Független Államok Közösségéhez való tartozásuk, teljesen formálissá vált. Megkezdték a kihátrálást különböző egyezményekből. /A példa: Magyarország Interjú Ion Sturzával, Moldova Köztársaság miniszterelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Valerij Lickáj, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminisztere a Szabadságnak nyilatkozott a Moldovai Köztársasággal való viszonyukról. Arra a kérdésre, megfelel-e az, hogy Kisinyov autonómiát kínál a Dnyeszter menti területnek, azt válaszolta: az első ilyen dokumentumot most kapták Moldovától, bár már ötödik éve tárgyalnak. Jelenleg öt terv létezik készült a rendezésre: a moldovai, az orosz, az ukrán, az EBESZ és a saját tervük. Kijevben július 16-án Lucinschi-Kucsma-Szmirnov csúcstalálkozóra került sor, és ott született egy dokumentum. Kezdetként ez a dokumentum a közös állam öt ismérvét sorolta fel. A Dnyeszter mentiek két hónapot kaptak arra, hogy tervüket előterjesszék. Szeptemberben konferenciát rendeznek Tiraszpolban, a moldovai, az EBESZ és brüsszeli szakértők részvételével. - Az áram kikapcsolását azzal indokolta, hogy a villamos erőművükhöz orosz földgázt vásárolnak. Moldovának nincs pénze. A románok és az ukránok kikapcsolták az áramot. A Dnyeszter mentiek is ezt tették. Előzőleg január óta öt jegyzőkönyvet írtak alá, ezekben a Moldovai Köztársaság ígérte, hogy fizetni fog, de nem fizetett. - A románok 7 centért adnak a Moldovai Köztársaságnak egy kilowattórát, a Dnyeszter mentiek 3 centért.- A Dnyeszter menti államalakulatot nem zavarja, ha elmarad a nemzetközi elismerése, jelentette ki Lickáj, Tajvan példáját említetve. - A Dnyeszter menti iskolákban a moldovaiak használják a moldovai nyelvet, de cirill írással. /Az autonómia nem rossz szó. Interjú Valerij Lickájjal, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Csökken az egyetemen tanulni vágyó diákok száma. Az állami egyetemeken még mindig kisebb a tandíj a fizetéses helyekre, mint a magánegyetemeken, tájékoztatott Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese. Újdonság, hogy a 4812 állami támogatású hely mellett még 2500 tandíjas hely áll a diákok rendelkezésére. A tandíj nagysága karonként változik 300-tól 700 dollárig, annak függvényében, hogy a diákok csak előadásokat hallgatnak, vagy laboratóriumi gyakorlatot is végeznek. A bentlakások száma nem nőtt, sőt valamivel csökkent. /Jóval kisebb az egyetemre felvételizők száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./1999. szeptember 4.
Az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó /Kolozsvár/ új sorozatként, többnyire első, illetve második és harmadik kötetes szerzőket jelentetett meg, és egyben olyan költőket, akik egy nemzedéket alkotnak. /Orbán János Dénes Hivatalnok-líra című verseskötete, egy harmadik kötetes szerző, Sántha Attila Az ír úr, valamint Farkas Wellmann Endre A vágy visszakézből című, és végül Dankuly Csaba Egyfajta edzés és Gergely Edit Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete./ Olyan generáció jelentkezett pár éve, amely mindenképp figyelmet érdemel. Legizgalmasabbak két igen-igen fiatal szerző munkái: az Előretolt Helyőrség-könyvek sorozatának újabb darabjai, Dankuly Csaba és Gergely Edit könyvei. /Kisgyörgy Réka: Egy nemzedék kötetei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1999. szeptember 4.
125 éve született Seprődi János /Kibéd, 1874. aug. 15. – Kolozsvár, 1923. márc. 6./ , a magyar néprajztudomány, a népdalgyűjtés egyik úttörő munkása. Zenetörténeti tanulmányai közül kiemelkedő jelentőségű a Kájoni-kódexről írt terjedelmes dolgozata, a népdal zenei fejlődéséről írt eszmefuttatása. Gyűjtését, a Marosszéki dalgyűjteményt a magyar folklorisztika első népzenei falumonográfiájaként tartják számon. Születésének századik évfordulóján, 1974-ben végül is napvilágot láthatott hagyatékának java része, Seprődi János válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése címmel. /Seprődi időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./1999. szeptember 6.
Szőcs István író, irodalomkritikus 1979-ben megjelent Selyemsárhajó című könyve, voltaképpen művelődéstörténeti tanulmánygyűjteménye egy újabb, jelentősen kibővített résszel megjelent. /További kalandozások a selyemsárhajón. Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó, Kolozsvár, 1999/. A szerző elmondta, hogy azok a tanulmányok, amelyekkel most bővült a kötet, részben a Selyemsárhajóval egy időben keletkeztek, részben pár évvel ezelőtt. - Az előítéletek nagy része a népek között fennálló színvonalkülönbségekre vonatkozik, arra, hogy vannak kultúrateremtő, civilizációt létrehozó, uralomra termett népek, és vannak alkotóerő, szellemi eredetiség nélküli másodosztályú népek. Ami a magyarságot illeti, még ha manapság másképpen is nyilatkoznak egyes újabb történészek és nyelvészek, arra az előfeltevésre építenek, hogy őseink ezerszáz évvel ezelőtt "tiszta lappal", azaz négykézláb, a legelemibb művelődési értékek nélkül másztak be a Kárpát-medencébe. Nem csoda, ha ezeket nézeteket a környező országok barátságtalan beállítottságú, rosszhiszemű propagandistái felkapták és kialakították róluk a "vad mongol csorda" képzetét. - A hivatalos adatok szerint is Magyarország ezerszáz éves az ország - amely a szó eredeti értelmében államot is jelent. A magyar történelemnek számtalan megoldatlan kérdése van, amely az immár elenyészett huszadik század egész folyamán nem volt képes kivívni a hivatalos tudomány érdeklődését, hangsúlyozta Szőcs István. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence és részben környéke is, már ezer évvel a honfoglalás előtt, magyar földrajzi neveket hordozott. Felvetette a székely kérdést is: hogy lehet, hogy ez az ízig-vérig magyar népcsoport gyakorlatilag, azaz jogilag majdnem a XIX. század elejéig külön nemzetnek számított? Szőcs István szerint feltehető, hogy az ómagyarok használtak egy másféle írást is, amely különbözött a rovásírástól. /Kisgyörgy Réka: Kalandozások a selyemsárhajón. Exkluzív interjú Szőcs István íróval, irodalomkritikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ 1999. szeptember 6.
A Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat augusztusi számát Petőfi Sándor emlékének szentelte, halálának 150. évfordulója alkalmából. /Megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat júliusi száma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./1999. szeptember 7.
Szept. 6-án az RMDSZ szenátusi frakciójában döntöttek a frakció új vezetőségéről. A szavazás eredményeképpen a frakció élén változás nem történt, elnöknek egy évre újra Verestóy Attilát, alelnöknek Szabó Károlyt és titkárnak Lőrinczi Gyulát választották meg. Az RMDSZ-frakciót ismét titkári tisztség illeti meg a szenátus állandó bizottságában, erre szintén Puskás Bálint háromszéki szenátort jelölték. A szenátus plénuma az RMDSZ jelöltjét megszavazta. /Tisztújítás a szenátusi RMDSZ-frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1999. szeptember 7.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete fennállásának legnagyobb sikerét könyvelhette el a napokban, amikor a tanfelügyelőség alkalmazottaival karöltve sikerült elérnie: Kolozsváron újra beindult a magyar tannyelvű iskolai szakoktatás. Tavaly ősszel még nem sikerült a kolozsvári magyar szakiskolai hálózat kialakítása. /Szabó Csaba: A pedagógusszövetség győzelme. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1999. szeptember 7.
Kolozsvár mindkét magyar tannyelvű szakiskolai osztályában megkezdődött szept. 6-án a rendszeres oktatás. A Könnyűipari Iskolaközpontban, a ruhakonfekció szakos osztályban már az egyházi jellegű tantárgyak oktatási gondjait oldják meg; az iskola aligazgatónője, Simion Margit székelyföldi hasonló jellegű iskolákkal is keresi már a kapcsolatot tapasztalatcsere céljából. - Nagy F. István, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője elmondta, hogy legalább kétszer ennyi magyar tagozatos szakiskolai diák kellene hogy legyen Kolozsváron, mint amennyi most van. /Szabó Csaba: Megkezdődött az oktatás a magyar szakiskolai osztályokban. Az RMDSZ elégedetlen Kolozsvárral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./1999. szeptember 8.
Az RMDSZ szenátusi frakciója szept. 7-én úgy döntött, hogy támogatja a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát. Dr. Csapó József szenátor ezt nem vállalta, ezért a frakció visszahívta őt a szenátus mezőgazdasági szakbizottságából, ami egyúttal a szakbizottsági alelnöki tisztség megvonását is jelenti. A mezőgazdasági szakbizottság alelnöki tisztségébe a szenátusi frakció Szabó Károly szenátort delegálta. A munkaügyi bizottság alelnöki tisztségét mostantól Németh Csaba foglalja el. /Mert nem vállalta a földtörvény támogatását, Csapó szenátort az RMDSZ-frakció visszahívta a mezőgazdasági bizottságból. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1999. szeptember 8.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa közvéleménye szerint jogerőre emelkedett a református püspökség nagyváradi székházának visszaadására vonatkozó határozat. Ezzel egy kilencéves pereskedés ért véget, melynek nyomán az egyházkerület végérvényesen sajátjának tudhatja jogtalanul elkobzott épületét. A székház egyházkerületi funkciói mellett a Partiumi Keresztény Egyetem székhelyéül is fog szolgálni. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület birtokba vette székházát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1999. szeptember 8.
Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanár, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy Kolozsváron a holocaust előtt erős zsidó hitközség létezett, amely körülbelül 18 000 lelket számlált. A deportálásból és a munkaszolgálatból mindössze nyolc százalékuk tért haza. A hazatértek megpróbálták újrakezdeni a hitközségi életet, de jött a kommunizmus, mely újabb kivándorlási hullámot eredményezett, ennek következtében nemcsak itt Kolozsváron, hanem az egész országban rendkívüli módon leapadt az izraelita vallásúak száma. Jelenleg országszerte mintegy 12-14 ezerre tehető a zsidók lélekszáma. A kolozsvári hitközségnek jelenleg mintegy ötszáz tagja van. Közülük nem mind zsidó, ugyanis meglehetősen sok vegyes házasságot kötöttek. A hagyományos vallási kritériumok alapján Kolozsvárott nincs több, mint háromszáz zsidó, 80 százalékuk hetvenen felüli. - A hitközség a hagyományos zsidó értékeket ápolja. Az amerikai JOINT (Nemzetközi Zsidó Szervezet) közreműködésével a hitközség rendszeres segélyeket biztosít 35-40 tagjának. - Romániában egyre több a szennylap, mely a zsidó közösséget mocskolja. Vannak kimondottan legionárius kiadványok is, és nemrég jelent meg az Atac de Cluj, amely szintén tele van antiszemita cikkekkel. A "Mein Kampf" a főügyész beleegyezésével jelent meg, ami hihetetlen dolog. - A kolozsvári zsidó hitközség két ingatlant kap vissza. Az egyik a volt uszoda épülete, a másik a valamikori zsidó imaház. Bár a visszaszolgáltatásra vonatkozó rendelet a Hivatalos Közlönyben megjelent, nem történt semmi, ugyanis bírósági döntésre van szükség. /Nánó Csaba: "Leggyakrabban temetéseken találkozunk" Beszélgetés Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanárral, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1999. szeptember 8.
Szept. 15-től új vezetője lesz a kolozsvári magyar főkonzulátusnak: a magyar külügyminisztérium visszavonta Bitay Károly megbízatását és Alföldi Lászlót nevezte ki az intézmény élére. Alföldi László ismerősként tér vissza Kolozsvárra, a 80-as években ugyanis konzuli tisztséget töltött be a magyar főkonzulátuson. Mint ismeretes, tevékenységüknek a Ceausescu-rezsim vetett véget 1988-ban, kiutasítva a főkonzulátus tagjait az országból. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Új magyar főkonzul Kolozsváron Bitay Károly utódja Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1999. szeptember 8.
Sok magyar szülő nem íratja gyereküket magyar tagozatra. Ennek legfőbb oka az a krónikus bizonytalanság, ami nagyon sok magyar jellegű tanintézmény felett ott lebeg. Az állandó bizonytalanságnak /beindul vagy nem indul be a tagozat, lesz elég gyerek vagy nem lesz, van tankönyv - nincs tankönyv, van tanár - nincs tanár, engedélyezik - nem engedélyezik/ a napokban több tucat magyar áldozata volt. Az egyik iskolában az első osztályban nem volt elég magyar nyelvű tankönyv. A másik helyen kiderült, hogy a keresett óvónő kirándult Magyarországra, s azzal a két-három gyerekkel nem valószínű, hogy az idén is lesz magyar tagozat. Désen viszont a szülők nem tudták megérteni, hogyan történhet meg: nem tisztázott procedurális okok miatt nem tudják szülővárosuk líceumának magyar tagozatára beíratni gyerekeiket! /Kokárdás rendetlenség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1999. szeptember 8.
A Kolozsvárhoz közeli, másfél ezres lélekszámú színmagyar Györgyfalván, az iskolaudvaron modern, új játszótér van, a zwollei-i holland testvérgyülekezet segítségével épült, tájékoztatott Kiss Sándor iskolaigazgató. Nemcsak a 38 óvodás örvend ennek, hanem a nagyobbak is. Idén megnőtt a diákok száma, sőt Györgyfalvának idén húsz újszülöttje van, eddig legfeljebb tíz gyerek született évente. A fiatalság elvándorlása ugyanis leállt, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a kolozsváriak "beköltözése". /Izmosodik a Györgyfalvi Iskola. Több a magyar gyerek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1999. szeptember 9.
Csapó I. József szenátor nyilatkozatában megindokolta, hogy nem szavazza meg a földtörvénynek a képviselőházban elfogadott változatát, mert az magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az Európa Tanács Romániára vonatkozó 1997/1123. számú határozata kiemelten az elkobzott vagy kisajátított egyházi vagyonok visszajuttatását és a "restitutio in integrum", illetve a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazta. A földtörvény elfogadott változata jogsértő rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák az egyházak és az erdőtulajdonosok tulajdonjogának teljes értékű visszaállítását. A történelmi magyar egyházak az 1945-ben tulajdonukban maradt erdőterületek csupán egy része felett szerzik vissza a tulajdonjogot. - Az erdőtulajdonosok tulajdonjogát csupán 10 ha-ig állítják vissza, holott az 1997/169. számú törvényben 30 ha-ig váltak jogosultakká. A közbirtokossági erdők tulajdonosait megfosztják a szerzett jogtól: az 1997/169. számú törvényben előírt 30 hektár helyett résztulajdonosként csupán 10 ha-ig állítják vissza a tulajdonjogot. /Csapó I. József szenátor: Nem szavazom meg a magyar egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint szó sincs arról, amit Csapó szenátor állít, nevezetesen, hogy a készülő jogszabály restriktív lenne. Markó ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. "Ami pedig a földtörvény állítólagos jogfosztó jellegét illeti, nos egyszerűen nevetséges ilyesmiről beszélni. Ez a jogszabály rendkívül nagy előrelépés az előző, 18. számúhoz képest. Ugyanakkor sajnos nem oldja meg a restitúciót teljes egészében. Számos államosított földterület, erdőterület ily módon nem fog visszakerülni a jogos tulajdonosokhoz, viszont az előző jogszabályhoz képest nagyon nagy mennyiségű erdő- és földterület juthat vissza." /Szeghalmi Örs: "Nevetséges jogfosztásról beszélni". = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 9./1999. szeptember 9.
Az Aradon tervezett magyar-román megbékélési emlékpark létrehozása eddig Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfő marosvásárhelyi megegyezésének megfelelően történik, s van esély arra, hogy az emlékpark alapkövét október 6-án a két miniszterelnök közösen tegye le. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy miután a román kormány múlt heti ülésén megszületett az a határozat, amelynek alapján az aradi vértanú tábornokok emlékművét az aradi minorita rend gondozásába adják, most ennek a határozatnak a végrehajtására, illetve az emlékpark helyének kijelölésére kell az RMDSZ-nek figyelnie. Tokay György képviselő szerint a számba jöhető helyszínek közül az aradi Avram Iancu tér, vagy a Kultúrpalota előtti Enescu tér, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó park látszik a legmegfelelőbbnek. Demeter János, a román kormányfőtitkár helyettese elmondta: a határozat tervezete várhatólag hamarosan a kabinet ülésének napirendjére kerül. /RMDSZ-politikusok a magyar-román megbékélési emlékparkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1999. szeptember 9.
Szept. 9-én tartotta heti sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. A tulajdonviszonyokat rendező törvénytervezetek, a földtörvény, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására és az állami mezőgazdasági vállalatok privatizációjára vonatkozó törvények ügyében szept. 9-én egyeztető konzultációt tartanak Constantinescu elnök kezdeményezésére, amelyen az RMDSZ küldöttsége - Markó Béla és Verestóy Attila - képviseli a szövetség álláspontját. Az RMDSZ szerint e törvényeket mielőbb el kell fogadni, a tulajdonviszonyok rendezése nélkül ugyanis nem folytatható a gazdasági reform. Románia maradt az utolsó ország, ahol a tulajdonjog, a visszaszolgáltatás, a kárpótlás kérdését még nem oldották meg. Dr. Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az EU törvények 50%-a a mezőgazdaságra vonatkoznak, egynegyedük pedig kifejezetten az állategészségügy kérdéseit szabályozzák. Markó Béla bejelentette, hogy dr. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az erdélyi, kolozsvári magyar nyelvű felsőoktatás helyzetéről szeretne tájékozódni, és ezért tesz látogatást Kolozsváron. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9. - 1553. sz./1999. szeptember 9.
Az anyanyelvi oktatás egészét tekintve az RMDSZ elégedett a jelenlegi helyzettel. Az elmúlt évekhez képest sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Nagy István, az RMDSZ oktatási alelnöke. Az RMDSZ képviselői szerint 1989 után először tapasztalható a magyarul tanuló diákok számának növekedése. Az 1999-2000 tanévben Kolozs megyében körülbelül 550 magyar diák részesül az elméleti oktatásban, a szakiskolákban pedig 125 helyet sikerült biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: annak ellenére, hogy számos megye szakiskoláiban sikerült magyar osztályokat indítani, a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok. Véleménye szerint ennek a korábbi években megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelven történő szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. Hozzátette: hiányoznak a tankönyvek. - A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ tanító magyar tanárok elégedettek a felsőfokú magyar oktatás helyzetével, de úgy látják, hogy szükség lenne az anyanyelvi oktatás további fejlesztésére a jogi és közgazdasági karokon. Az 1999-2000-es egyetemi évben a jogon a nemzeti kisebbségek számára 45 helyet biztosítanak /ebből 10 fizetett/, a közgazdasági karon pedig több tantárgyat anyanyelven oktatnak. Az 1999-2000-es egyetemi évre a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a kihelyezett kollégiumokban a magyar fiatalok számára 780 helyet biztosítottak. Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta: a magyar fiataloknak fenntartott helyek száma megfelel a szükségleteknek. Ennek ellenére a BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karok létesítéséről. /Az RMDSZ elégedett az anyanyelvi oktatás helyzetével A BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1999. szeptember 9.
A múlt héten a kormányülésen abba kellett hagyni a kultusztörvény tervezetének tárgyalását, mivel nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítő javaslata. Ennek értelmében, az ortodox vallást államvallássá nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet valamennyi vallás képviselője elfogadott, ezt a kitételt korábban nem tartalmazta. /Államvallás lesz-e az ortodox vallás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1999. szeptember 9.
Szept. 6-án kuratóriumi gyűlést tartott a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány. Az alapítvány elnöke, Széman Péter elmondta, hogy az idei Báthory-napok /szept. 25-26./ programját véglegesítették. Az idei Báthory-napok csúcspontja Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásának, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrának felavatása lett volna. Maga a szobor - dr. Surányi József, Szilágysomlyóról elszármazott budapesti lakos ajándéka - készen is van, de a polgármesteri hivatal - arra hivatkozva, hogy a városnak nincs érvényes városrendezési terve - nem adta ki a szobor felállításához szükséges építési engedélyt. A szobrot a római katolikus plébániatemplom kertjébe akarták felállítani. Sem az alapítvány kuratóriuma, sem a város magyar lakossága nem mond le a szoborállításról. A Báthory-napok alkalmából bemutatják a szobrot, és leteszik az alapkövet. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó - Báthory-napok 1999. Nem engedélyezik Báthory István szobrának felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1999. szeptember 9.
A gyergyószentmiklósi Kópé bábcsoport kilenc tagja vett részt augusztus első felében a Báboktatás ábécéje címmel Biatorbágyon megrendezett egy hetes továbbképzésen, tájékoztatott Borzási igazgatónő. A kurzusok részt vettek a székelyudvarhelyi tanítónők is. Bábszínházelméletről, bábkészítésről, mesék dramatizálásáról hallgattak előadásokat. A bábcsoport a napokban kapott meghívót az I. Romániai Bábostalálkozóra, amelyet szeptember 17-19-e között rendeznek meg Kolozsvárott. /Sikeres vizsga után meghívás bábostalálkozóra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./