udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4351-4380 | 4381-4410 | 4411-4440 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. november 2.
Sepsiszentgyörgyön rendezték meg október 26-a és 30-a között a Concordia Napok nevű V. magyar amatőr színjátszó fesztivált. A fesztiválon 11 együttes és Márkus Ervin fogarasi egyéni előadó jelent meg. Fellépett a szilágycsehi Tövishát csoport, a sepsiszentgyörgyi Padlódeszka együttes, a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád csoport, a dicsőszentmártoni Népszínház, a baróti Nevesincs együttes, a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc csoport és az erdőszentgyörgyi Bodor Péter csapat, a torjai Apor Péter együttes, a sepsiszentgyörgyi Mandala , a kolozsvári Maszkura, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör. A sok előadás bebizonyíthatta az amatőr-mozgalom létjogosultságát. Jancsó Árpád, a Jádzó Társaság elnöke kifejtette, gyakrabban, évenként kellene fesztivált szervezni, de nincs rá pénz. Ezért csak kétévente lehet jelentkezni. /Színház az egész sepsiszentgyörgyi világ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./1999. november 2.
A zilahi Wesselényi-szoborcsoport renoválását határozta el a városi önkormányzat RMDSZ-frakciója. Az Illyés Közalapítvány az előtanulmányok elkészítésére 200 ezer Ft-ot hagyott jóvá, a költségelőirányzat dokumentumát állítja jelenleg készíti Venczel Árpád kolozsvári szobrászművész. /Zilah. Restaurálják a Wesselényi-szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1999. november 2.
Okt. 31-én tartotta évi tisztújító közgyűlését Bánffyhunyadon a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület. Péntek László leköszönő elnök jelentését - annak hangvétele miatt - a közgyűlés nem fogadta el, és átírására újabb határidőként december 31-ét jelölte meg. Az új vezetőséget, valamint az elnököt, Buzás Pál kolozsvári zenetanárt a közgyűlés egyhangúlag választotta meg. /Bánffyhunyad. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1999. november 2.
Kocsis István a Nagyváradon létesítendő magyar magánegyetem elleni kifogásokról mondta el véleményét. Tőkés László püspök sok mindenbe belefogott, de képtelen e rengeteg dolgot egybefogni, uralni. Nem tanügyi szakember, és így nem vette figyelembe mindazt, amit egy ilyen egyetem szervezése igényel: megfelelő épület, szakkönyvtár, felkészült tanári kar, bentlakás stb. Anyaországi vendégtanárok meghívásával kapcsolatban megkérdezte, miért nem Kolozsvárra mennének a vendégtanárok? /Kocsis István: Váradi egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1999. november 2.
Hetedik alkalommal rendezik meg Marosvásárhelyen november 3?7-e között az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivált. A fesztiválra 25 országból 162 rövidfilm érkezett, az előzsűri ebből válogatta ki azt a körülbelül ötven filmet, mely a rendezvényen bemutatnak. Az idén a fesztivál fővédnöki tisztét Jancsó Miklós tölti be, a zsűri tagjai pedig olyan neves filmes szakemberek, mint Simó Sándor, a Hunnia Filmstúdió elnöke; Enyedi Ildikó magyarországi rendező; Radu Gabrea, a miniszterelnöki hivatal filmművészeti kérdésekkel foglalkozó főtanácsosa; Jan Kidawa Blonski lengyel filmrendező; Dinu Tanase filmrendező; Florin Mihailescu operatőr, a bukaresti Színház és Filmművészeti Akadémia rektora. /Alter-Native. Rövidfilmfesztivál Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1999. november 2.
November elsejétől a PRO Tv marosvásárhelyi nézői magyar nyelven is hallhatnak hírösszeállítást, amelyet hétfőtől péntekig 22 óra 25 perckor sugároznak román feliratozással. Stefan Ghergheli, a kolozsvári PRO Tv igazgatója szerint Kolozsváron is megszülethet egy magyar nyelvű hírműsor, de az 2001 előtt semmiképp sem indulhat meg. /Magyar nyelvű PRO tv-hírek Kolozsváron is? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1999. november 3.
Felelőtlenség bizonyítékok nélkül a Romániát fenyegető föderalizációról és az erdélyi probléma kirobbantásáról beszélni - jelentette ki Emil Constantinescu államfő a Transilvania Jurnal című új napilap nov. 2-i számában megjelent interjújában. Ezzel reagált az elnök Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnökhelyettese vádaskodására. Nastase a román állam egységét fenyegető veszélyre figyelmeztetett. Nastase kijelentése azért is súlyos, mert ő külügyminiszter volt, jelenleg pedig a képviselőház alelnöke - hangsúlyozta Constantinescu. /Lapszemle Constantinescu: Felelőtlenség a Romániát fenyegető föderalizációval riogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./1999. november 3.
Funar, Kolozsvár polgármestere nyílt levelet intézett Ion Caramitru művelődési miniszterhez, amelyben azt javasolja: a kolozsvári Állami Magyar Opera és az Állami Magyar Színház kerüljön a városháza hatáskörébe. Ugyanakkor a román Nemzeti Színházat és Operát a minisztériumnak hagyná. - Ez provokáció - nyilatkozta erről Kelemen Hunor művelődési államtitkár. A minisztériumnak meg kell tartania a reprezentatív kisebbségi kulturális intézményeket. Ilyen a kolozsvári magyar színház és az opera. Egy nem kisebbségbarát önkormányzatnak nem lehet odaadni ezt a két intézményt. /(kiss): Provokáció a polgármester nyílt levele - véli Kelemen Hunor művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./1999. november 3.
Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készült interjúban kifejtette, hogy Kolozsváron, Erdély szellemi központjában hagyománya van annak, hogy különböző európai országok külképviseletet vagy legalábbis útlevélhivatalt, irodát tartanak fönn. A világban 12 magyar főkonzulátus van Ausztráliától Kanadáig. A Kárpát- medencei magyarsághoz fűződő sokrétű politikai, kulturális, gazdasági érdek miatt a kolozsvári főkonzulátus az egyik legfontosabb az összes közül. - A román vezetés végül is fölvállalt egy új szomszédságpolitikát, egy új regionális, integrációs politikát. A jelenlegi romániai helyzetre jellemző, állapíthatta meg, hogy születnek kormányhatározatok, születnek pozitív döntések, ugyanakkor ezeket visszavonják, ezek csak papíron léteznek. A magyar külképviseleteken Bukarestben, Kolozsvárt és sok más helyen 90 óta töretlen gyakorlat, hogy a külképviseletek a címeres zászlót használják. Ahol jelentős számú kisebbség él, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban a magyar nemzet szimbólumát használják. A külképviselet vezetőjének joga van, hogy a külképviseleten kívül saját gépkocsiján, illetve rezidenciáján is a bécsi egyezmény szerint, de a magyar-román konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény szerint is használja a fogadó ország sajátosságainak figyelembe vételével. - Ismeretes Kolozsvár polgármesterének hosszú évek óta tartó folyamatos, tudatosan gyűlöletkeltő, magyarellenes magatartása. Sajnos nincs olyan politikai légkör Kolozsváron, ami normális, elvárható lenne. - Egy polgármesternek nincs jogosítványa arra, hogy önálló külpolitikát folytasson. - Alföldi László bízik abban, hogy rövid időn belül létre fog jönni a bukaresti Magyar Kultúrház itteni fiókja. /Csomafáy Ferenc: Főkonzulátus és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./1999. november 3.
Nov. 2-án Nagyváradon a Nyílt Társadalomért Alapítvány kolozsvári fiókjának képviselője, Kali Zoltán tájékoztatott a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos legújabb programokról. A meghirdetett pályázatok között szerepel a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatok fejlesztése, művészet a fejlődő etnikai közösségekben, Kolozsvárott szervezendő tanfolyamokon való részvétel, melyeken budapesti szakértők tartanak előadásokat. /Civil szervezetek. Új pályázati lehetőségek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 3./1999. november 3.
A most megjelent nyelvészeti könyv /Vallomások az anyanyelvről (Gloria Kiadó, Kolozsvár, 1999) Gyűjtötte: Péterfy Mihály, gondozta: Tar Károly, kiegészítette: Lázár Oszkár ny. egyetemi tanár, szerkesztette: Sztranyiczki Mihály./ tárgyszerűen aforizma-gyűjteménynek is nevezhető. A kiadványban csaknem 250 magyar és más nemzetiségű szerző több mint félezer rövidebb-hosszabb sorban kifejtett gondolata sorakozik. A svédországi Magyarok Országos Szövetségének Anyanyelvünk Alapítványa, valamint a Magyarok Világszövetsége támogatásával napvilágot látott könyvecske állandó útitársa, lehet minden magyarnak. /László Ferenc: Őszintén erős várunkról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./1999. november 3.
A Magyar Kisebbség /Kolozsvár/ nemzetpolitikai szemle legutóbbi száma a kettős állampolgárság kérdéskörével foglalkozik. Az 1999/1. számban Tamás Sándor vitaindítójára Benyhe István (Kettős állampolgárság a Kárpát-medencében?), Borbély Imre (Pro vagy kontra. A magyar állampolgárság alanyi jogának kiterjesztése minden magyarra), Csapó I. József (Szabadon választott nemzeti önazonosság, önként vállalt kettős állampolgárság), Harrach Gábor (Különleges státus és nemzetgyarapodás. Demográfiai tendenciák és anyaországi szerep), Pataki Gábor Zsolt (Közép-európaiság és többes állampolgárság) és Varga Attila (Néhány észrevétel a kettős állampolgárság vitájához ) írt válaszokat közli a lap a Fórum rovatban, kiegészítve az európai integráció, a schengeni egyezmény és a határon túli magyarság kérdéskörét taglaló tanulmányokkal, dokumentumokkal. Az Archívum rovatban Vincze Gábor Állampolgárság és kisebbségpolitika Romániában a II. világháborút követő években című írása olvasható. /Magyar Kisebbség ? Nemzetpolitikai Szemle. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./1999. november 3.
Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója szerint 45-47 százalékos év végi inflációra kell számítani az idén. Tavaly év végén 40,6 százalékos inflációt mértek. /Isarescu szerint is 45-47 százalékos az infláció. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 3.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) november 11-12-én tartja második ülését Budapesten. Orbán Viktor magyar miniszterelnök meghívására a találkozón a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt. Az ülésen Orbán mellett jelen lesz Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Értesüléseink szerint a budapesti konferencián az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnök képviseli. A MÁÉRT áttekinti a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén az alakuló ülés óta eltelt időszak főbb fejleményeit, és megvitatja a hat szakbizottságának eddigi munkájáról szóló jelentéseket. A Magyar Állandó Értekezlet hat szakbizottságot hozott létre, amelyek több javaslatot tettek az értekezlet napirendjére vonatkozóan. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ülésezett az Operatív Tanács Egyeztetett RMDSZ-álláspont a Magyar Állandó Értekezleten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 3.
Nov. 3-án Kőrösi Csoma Sándor és keleti gyökereink címmel konferencia kezdődött Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. Nov. 4-én dr. Csetri Elek megnyitja a tudományos ülésszak munkálatait. Az előadók között van Szilágyi Ferenc, Kubasek János, Ikeda Tetsuro (Japán), Lin Gan, Zheng Xian Fa /Kína/ és Györffy Dénes. /Nemzetközi őstörténeti értekezlet Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 3.
Nov. 6-án adják át Kolozsváron a Diaszpóra Alapítvány idei Czedler Márton és Földes Károly szórványdíjait. Az ünnepségen Vetési László elnök bemutatja a díjazottakat. A Czedler Márton-díjat ifj. Kun Árpád lelkésznek, a Földes Károly-díjat Pásztor Lajos mezőörményesi presbiternek dr. Bustya Dezső egyházkerületi főjegyző nyújtja át. /A Diaszpóra Alapítvány díjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 3.
1948-ban Romániában is megkezdődött a tisztogatás a baloldal berkeiben is. Ahhoz, hogy a Magyar Népi Szövetségben is tisztogatást kezdjenek, szükség volt Kurkó Gyárfás és híveinek eltávolítására. Az MNSZ balos szárnya segédkezett a "népfrontiak" félreállításában. Kurkót már az 1947-es MNSZ-kongresszuson leváltották elnöki tisztségéből. December 10-én Kolozsvárott tartották a szövetség utolsó kongresszusát. Ezúttal végképp eltávolították a Kurkó köréhez tartozókat. 1949. novemberében letartóztatták a félreállított MNSZ-vezetőket, Kurkó Gyárfást, Balogh Edgárt, Méliusz Józsefet, Csőgör Lajost, Demeter Jánost. Ugyanakkor vettek őrizetbe néhány, az MNSZ-szel szemben álló magyar közéleti személyiséget, Szász Pált, az EMGE volt elnökét és Antal Dániel alelnököt is, illetve Korparich Edét, a Hangya Szövetkezet elnökét. 1950-ben folytatódott a sor a magyar szociáldemokraták legismertebbjeivel, Lakatos Istvánnal, Pásztai Gézával. Ezután Venczel József, Teleki Ádám, Bodor Bertalan kerültek sorra. Gondosan készítették elő a kirakatper minden mozzanatát. Elsőként a rendszer legfőbb ellenségének tekintett Márton Áron püspököt vették őrizetbe, őt követték az MNSZ-vezetők. A tervezett nagy perből végül kettő lett: a memorandisták és az autonomisták pere. A memorandista per fővádlottja Márton Áron püspök volt. Ide sorolták be Kurkó Gyárfást is, akinek semmi köze nem volt ahhoz a memorandumhoz, amelyet a püspök és köre megszerkesztett és bátran vállalt is. Balogh Edgárnak, Csőgör Lajosnak, Demeter Jánosnak és az időközben letartóztatott Jordáky Lajosnak azért kellett fizetniük, mert 1944 őszén létrehozták és működőképessé tették az észak-erdélyi autonómiát. /(gál): 50 éve történt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 3.
Az 1945 utáni romániai magyar baloldali vezető értelmiség a román baloldallal szövetkezve kezdte építeni a jövőt. A front mögött azonnal létrejött a Magyar Népi Szövetség, amelynek vezetését a baloldali értelmiség vette át. A konzervatív vezető értelmiség fokozatosan kiszorult a közéletből, átadva helyét a baloldalnak. Erdélyben azonban nem volt az anyaországihoz hasonlítható elválasztóvonal a különböző társadalmi osztályok, illetve a különböző ideológiai platformok képviselői között. A huszonkét éves kisebbségi lét bizonyos fokig közelítette-egyesítette őket, legalábbis a kisebbségi sorskérdések tekintetében. - Az 1944-1948 közötti MNSZ-vezetőség nem volt egységes a szocializmus, illetve a nemzet iránti elkötelezettség tekintetében: voltak közöttük keményvonalasak is, de zömében elsődlegesen a nemzeti érdekeket tartották szem előtt, az osztályszemlélet szabta határok között. A szervezet kezdeti eredményes működésének köszönhetően kialakult egy olyan romániai magyar intézményrendszer, amely az elkövetkező évtizedekben, a felszámolások és sorozatos csonkítások ellenére, az egyetlen menedéket nyújtotta a kisebbségi magyarság számára. Ma a Magyar Népi Szövetséget a politikai közvélemény és a történetírás jó része is csak a Román Kommunista Párt fiókszervezetének tartja, vezetőit pedig a román hatalom kiszolgálóinak. Gál Mária szerint voltak hibák és később bűnnek minősülő politikai tévedések, de voltak érdemek is. Tíz év elteltével a sajtóban Balogh Edgár és az MNSZ puszta említése is elegendő ahhoz, hogy felizzanak a romániai magyar indulatok. Gál Mária kiállt Balogh Edgár mellett, szerinte Balogh Edgárt és társait a történelem süllyesztőjébe próbálja söpörni a jelen, anélkül, hogy szembenézne az elmúlt ötven évvel. /Gál Mária: A múltat nem elvetni, hanem értékelni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ Gál Mária baloldalt rehabilitáló szándékának ellentmond a Magyar Népi Szövetség tevékenységét bemutató színvonalas és alapos tanulmány: Vincze Gábor: A Magyar Népi Szövetség válsága /Magyar Kisebbség (Kolozsvár), 1999. 2-3. sz./1999. november 3.
Nov. 4-én jelent meg először a Szabadság Műsorhét nevű tévé- és rádióműsor-melléklete, melyet úgy reklámoznak, hogy Erdély, sőt Románia legnagyobb példányszámban megjelenő magyar nyelvű sajtókiadványa, mert egyszerre öt lap - a Szabadság, a Bihari Napló, a Háromszék, a Brassói Lapok és az Új Kelet - közös melléklete. Összesen 60 600 példányban jelenik meg hetente egyszer Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig jóformán egész Erdélyben. /Legnagyobb példányszámban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 4.
Nov. 4-én mintegy tízezer diák lepte el a bukaresti Egyetem teret. Az egyetemisták tiltakozó menetelésük során kormányellenes jelszavakat kiabáltak, a járókelőket is buzdították, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Hasonló tüntetésekre az ország más városaiban is sor került. Adrian Miroiu államtitkár elmondta, hogy a diákszervezetek követeléseire írásban válaszolt a Tanügyminisztérium. /A diákok elfoglalták Bukarestben az Egyetem teret. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 4.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közleményben tiltakozott Kolozsvár városi tanács Antonescu-emlékmű állításáról rendelkező határozata ellen. Antonescu tudtával és cinkosságával meggyilkoltak, illetve haláltáborba hurcoltak nagyszámú zsidót és romát. "Nemzeti kisebbségügyi miniszteri minőségben tiltakozom a kolozsvári polgármester azon kezdeményezése ellen, amely sérti mindazok emlékét, akiket üldöztek és megöltek pusztán azért, mert valamely nemzetiséghez, illetve etnikumhoz tartoztak. Kérem Kolozsvár városi tanácsát, hogy vizsgálja fölül ezt a határozatát, s amennyiben kérésem teljesítését megtagadja, az állam illetékes szerveihez fordulok, hogy lépjenek közbe e határozat semmissé nyilvánítása érdekében, mert ezt több Romániában érvényben lévő törvény megszegésével hozták." /Az Antonescu-szobor felállítása ellen tiltakozik a kisebbségügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./1999. november 4.
Nov. 4-én Iosif Panduru ezredes, a rendőrség főfelügyelőjének helyettese a belügyminisztériumi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendőrség a bűnözés megfékezésére külön szolgálatot létesített. A szolgálatnak öt alegysége alakult meg Brassóban, Konstancán, Temesváron, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán. Egy alegység legkevesebb huszonhat személyt alkalmaz. Pandaru szerint a szolgálat a lakosság kérésére jött létre, nincs szándékosság a települések kiválasztásában. /E. Ferenc Judit: Megszületett a Belügyminisztérium döntése. Több rendőr Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5. - I. évf. 6. sz./ Székelyföldön tehát tovább növelik a román rendőrök létszámát. 1999. november 4.
Désen, a Ferenc-rendi katolikus templom felújítása alkalmából október 24-én hálaadó misét celebrált P. Benedek Domokos, az erdélyi Ferenc-rend provinciálisa. A felújítás 1997 tavaszán kezdődött. A ferencesek szobánként kapták vissza a kolostort, amelyben 1974-től a városi múzeum működött. A városban a ferencesek lelki és szociális gondozást végeznek. Van óvodás, hittanos, házas és idős csoportjuk. Az ifjúsági csoport elkezdte találkozásait a szórvány katolikus ifjúsággal, például Magyarláposon. A ferenceseknek könyvtáruk is van, melyet a magyartanár vezet. Börtönpasztorációt végeznek a szamosújvári elítéltek között. /Lukács Éva: "Akarom, fontos ne legyek magamnak" Teljesen felújították a dési Ferenc-rendi templomot és kolostort. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./1999. november 4.
A Pax Romana mozgalomról Jakabbfy Tamás, a Keresztény Szó /Kolozsvár/ felelős szerkesztője tájékoztatott. A Pax Romana mozgalom világszintű, 1921-ben kezdődött. Ma már az öt lakott kontinens mindegyikén megtalálható. Erdélyben 1992 óta létezik. Azzal a céllal született, hogy kapcsolatot létesítsen az értelmiségiek között, mert elszigetelten él a katolikus értelmiség. A Pax Romana ezek között egyfajta hálót, láncot szeretne kialakítani. Vannak helyi Pax Romana csoportok - például Brassóban, Székelyudvarhelyen, Szatmáron. A Pax Romana nem kirekesztő jellegű, sokszor hívnak nem katolikus előadót is. - A jelenlegi egyetemisták és frissen végzettek is szép számban jelen vannak, minden év tavaszán egyetemistáknak és középiskolásoknak szóló rendezvényeket szerveznek. - A Pax Romana apolitikus szervezet a világon mindenhol. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közéletben nem kíván jelen lenni, de a Pax Romana szervezetként nem foglalhat állást politikai kérdésekben. /Gál Mária: Az értelmiségi lét meghatározó eleme a közéletiség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./1999. november 4.
Megjelent az Erdélyi Gazda /Kolozsvár/ novemberi száma, amely tájékoztat a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete múlt hónapban megtartott bővített elnökségi üléséről. /Megjelent az Erdélyi Gazda novemberi száma. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./1999. november 6.
Nov. 4-én kezdődött el Bulgáriában, Borovecben a román-bolgár-görög államfői találkozó. A hármas csúcs nov. 5-én folytatódott. Emil Constantinescu elnök elmondta, hogy teljes egyetértéssel zárultak az eddigi tárgyalások Petar Sztojanov bolgár és Kosztasz Szimisztisz görög elnökkel. Egyetértettek a bűnözés visszaszorításában, ebből a célból regionális központ felállításáról döntöttek, a központ Bukarestben lesz. Vita a bolgár és a román fél között a két országi összekötő Duna-híd helyének meghatározásában volt. /Balogh Levente: Boroveci hármas csúcs. Majdnem teljes balkáni egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./1999. november 6.
Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának (RTDP) alelnöke, ajánlást terjesztett az Európa Tanács elé, amelyben azt kéri, hogy az európai normáknak megfelelő gyakorlat szerint rendezzék az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Frunda György szenátor Nastase indítványáról elmondotta: az RTDP-s politikus beadványának egyetlen célja az, hogy fékezze az ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazását Romániában. /Papp Annamária: Értelmetlen Adrian Nastase Európa Tanács-i beadványa - véli Frunda György szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./1999. november 6.
Október 23-án összeült néhány erdélyi középiskola, /a szatmári Kölcsey Ferenc, Kolozsvárról a Brassai Sámuel Líceum, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a csíkszeredai Márton Áron Líceum, a kézdivásárhelyi Tanítóképző, a szecselevárosi Zajzoni Rab István Líceum/ diáktanácsa. A küldöttek elhatározták, hogy a MAKOSZ-szal (Magyar Középiskolások Országos Szövetsége) szembeni elégedetlenségük miatt megpróbálnak kidolgozni egy új utat a középiskolás diákszervezeteket tömörítő szövetség számára, megalakították a Romániai Magyar Középiskolás Szövetséget. - A MAKOSZ természetesen még működik, és folynak az egyeztetések arról, hogyan tovább, mert mindenki tudja, hogy ez a két szervezet párhuzamosan nem létezhet. Több alternatíva is létezik: az egyik az lenne, hogy a MAKOSZ-t is tovább vinni, ha ez nem megy, akkor az RMKSZ vonalát követni, esetleg a két szervezetet összevonva egy harmadikat indítanánk el. /Gáspár Miklós: MAKOSZ, holnap PISZOK Az RMKSZ mint alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./1999. november 6.
Nov. 4-5-én én Szilágycsehben tartotta kihelyezett őszi közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A szilágycsehi református egyházközség ünnepi évfordulók alkalmából hívta meg a közgyűlést: 480 éves a református templom és 400 éve tartottak zsinatot benne. A közgyűlésen elnöklő Tőkés László püspök többek közt bejelentette: az elmúlt tíz évben hiányzott az újításhoz szükséges megfelelő erő, a kezdeti lelkesedés lanyhult. A közgyűlésen emlékeztek az 1989-es események 10. évfordulójára, valamint a földvári haláltábor partiumi áldozataira, majd átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia díjakat. /Baksai Károly: Jubileumi református közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Nov. 5-én osztották ki Szilágycsehben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület idei kitüntetéseit, a kihelyezett igazgatótanácsi közgyűlés keretében. Szilágy megyéből Pro Ecclesia kitüntetésben részesült Bántó Bálint, az egyházmegye jelenleg legidősebb lelkésze. Bántó Bálint 1910. május 23?án született Nagykárolyban. A kolozsvári protestáns teológiáról Szatmárnémetibe került, ahol három évig volt a Láncos-egyházközség segédlelkésze. 1940 őszétől negyven évig, vagyis nyugdíjazásáig volt a mikolai gyülekezet lelkipásztora. Nyugalomba vonulása után helyettesítő lelkészi állást töltött be Királydarócon, Érszentkirályon, Avasfelsőfaluban. A Pro Ecclesia kitüntetés odaítélésével az egyház a lelkipásztor által végzett rendkívül értékes szolgálatot ismerte el. /Bántó Bálint nyugalmazott lelkipásztor Pro Ecclesia kitüntetést kapott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./ Véső Ágoston nagybányai képzőművész és Dánielisz Endre nagyszalontai közíró Pro Partium-díjat kapott. A Pro Ecclesia Militans-díjjal tüntették ki dr. Molnár János lelkipásztort, tanárt és írót, akinek a közgyűlésen mutatták be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyve első kötetét, műve az egyházkerülettel foglalkozó első történeti munka, amely alakulásától 1941-ig ismerteti annak történetét. Tőkés László püspök laudációjában felvázolta dr. Molnár János életpályáját, akit a diktatúra éveiben kizártak az ország minden iskolájából, a teológiáról, sorozatosan meghurcolták, és az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóirat szerkesztésében való részvétel miatt bukott le, került a tiltott írók listájára. 1989-ben áttelepült Magyarországra. /Fejér László: Emlékezés a megtett útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1999. november 6.
Ezelőtt 40 évvel, 1959 novemberében a Securitate emberei a Szatmár megyei Érendréről elhurcoltak nyolc férfit. Hozzátartozóik sokáig nem tudtak semmit róluk. 1960 szeptember 3-án a kolozsvári hadbíróság államellenes szervezkedésért, két főt pedig feljelentési kötelezettség elmulasztásáért ítélt el: Bujdosó Géza állatorvos 15, Kovács Lajos 10, Szaleczky Miklós 7. Ábrám Sámuel 5, dr. Avasán Gyula 4, Fischer Lajos 4, Toroczkai Sándor 3, Kiss Miklós 2 év börtön. Végül 1963-ban amnesztiával szabadultak. Koncepciós per zajlott, azért ítélték el őket, mert ellenszegültek a kollektivizálásnak. Románia Legfelsőbb Bírósága 1998. május 25-én felülvizsgálta és jogtalannak ítélte az 1960-ban kimondott ítéletet. Nov. 6-án Érendréd református templomában az ártatlanul elhurcoltak emlékére márványból készült emléktáblát állítottak. /Boros Ernő: Rehabilitálták a szekuritate áldozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./ 1959. november 3-án éjjel tartóztatták le a nyolc érendrédi férfit. Tíz hónapig az Nagybányán kínozták és vallatták őket. A katonai ügyész halálbüntetést kért a fővádlottra, Bujdosó Gézára, míg a többiek legkevesebb 15 év börtönt kaptak volna. Szerencsére a Nagybányán lezajlott nyílt tárgyalás kedvező fordulatot vett. A tárgyalásra beidézett koronatanú lelkiismeret-furdalása miatt visszavonta addigi vallomásait. Az államhatalom nem bocsátott meg neki: még aznap ellenőrzést tartottak Varga József üzletvezetőnél, és sikkasztás miatt három évet kapott. Az ártatlanul elítélt érendrédieket a Duna-delta koncentrációs táborába, Peripravára vitték. A politikai foglyok lágerében embertelen körülmények között kubikosmunkát végeztek, nádat vágtak. Ketten büntetésük letöltése után szabadultak ki, a többiek 1963 telén amnesztiával kerültek haza. /Dr. Ábrám Zoltán: Emlékezés az érendrédi politikai elítéltekre. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./ Nov. 6-án Érendréd református templomában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1959?ben elhurcolt, majd utána koncepciós per nyomán bebörtönzött helybéliek emlékének állított emléktábla felavatása alkalmából. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Németi János történész emlékeztetett arra, hogy a törvénytelenül elítéltek rehabilitálására 1998 májusáig kellett várni. A márványtáblán az 1960-ban elítéltek névsora szerepel, továbbá Márton Attila lelkész, akit 1958?ban ítéltek el Kolozsváron 7 évre. /Ünnepség Érendréden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./