udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 4441-4470 | 4471-4500 | 4501-4530 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1999. november 22.
Nov. 22-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki Senkálszky Endre színművészt, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagját és Benkő András zenetörténészt, zenepedagógust, a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott tanárát. Az ünnepségen Benkő Samu, az EME elnöke köszöntötte a kitüntetetteket. Senkálszky Endre 1947-től a kolozsvári társulat helyettes igazgatója, majd 1964 és 1969 között igazgatója volt. 1957-től érdemes művész. Benkő András zenetörténész egyszemélyes erdélyi magyar zenetörténeti "intézetként" mindent felvállalt, ami ebbe a munkakörbe belefér, dokumentumok fölkutatásától, közlésétől és zenetörténeti értékelésétől a zenetörténeti múlt népszerűsítéséig. A laudációk után Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul átadta a Göncz Árpád köztársasági elnök adományozta kitüntetéseket. /Papp Annamária: Kitüntették Senkálszky Endrét és Benkő Andrást Alföldi László főkonzul adta át a magyar állami kitüntetéseket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1999. november 23.
Németh Zsolt külügyi államtitkár nov. 22-én Budapesten fogadta az RMDSZ Reform Tömörülés nevű nemzeti liberális platform vezetőit. Németh Zsolt elmondta, hogy a magyar kormány támogatja a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magyar magánegyetem létrehozását. Kijelentette: a partiumi magyar egyetemről a budapesti kormány nem kíván konzultálni az RMDSZ-szel, kész viszont velük tárgyalni a történelmi egyházak által kezdeményezett alapítványi magánegyetem ügyében. Hangsúlyozta: a magyar kormány minden esetben abban érdekelt, hogy a fontos ügyekben egységes álláspontot képviseljenek a határon túli magyar szervezetek. /A magyar kormány elvárja. Fontos ügyekben egységes álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1999. november 23.
Köln város polgármestere, Hary Blumm a kolozsvári polgármesteri hivatalba küldött levélben tiltakozott az ellen, hogy a helyi tanács Ion Antonescu marsallnak akar szobrot állítani. Kolozsvár német testvérvárosának polgármestere feltette a kérdést: miként emelhetnek Romániában egy olyan embernek szobrot, aki 150 ezer zsidó és 25 ezer cigány haláláért felelős? /Német tiltakozás az Antonescu-szobor ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1999. november 23.
Nov. 22-én kezdődött Kolozsváron a Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek háromnapos tanácskozása. A rendezvény célja a kapcsolatteremtés. Dr. Bartha Zoltán, a Tinivár lapkiadó igazgatója, a rendezvény fő szervezője a Szabadság kérdésére elmondta: Erdélyből jelen vannak a Napsugár, a Diákabrak, a sepsiszentgyörgyi Cimbora, a kolozsvári Géniusz szerkesztői, s várható a nagyváradi Szemfüles érkezése is. Magyarországról a pécsi Gyermekház, illetve a szegedi Kincskereső munkatársai jöttek el. A határokon túlról megérkeztek az újvidéki Mézeskalács és Jó Pajtás, a horvátországi Barkóca, a burgenlandi Hírhozó szerkesztői is. /Erdei Róbert: Gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztőinek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1999. november 24.
A kormány újabb egykori kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály előkészítésén dolgozik. A helyi közigazgatást felügyelő kormányhivatal november elején felkérte Kolozs megye prefektúráját, hogy szerezze be és készítse elő 39 olyan kolozsvári és Kolozs megyei ingatlan tulajdonjogi dokumentációját, amelyek egykor "a Romániában élő nemzeti kisebbségi közösségek tulajdonát képezték". A jelenlegi tulajdonjogi helyzet feltérképezésének az a célja, hogy lehetővé váljon az ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály előkészítése. Az ingatlanok listáját az érintett egyházak és kisebbségi szervezetek kérései alapján állították össze. /Újabb 39 Kolozs megyei egyházi ingatlan? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./1999. november 24.
A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum /Kolozsvár/ igazgatósága beadvánnyal fordult a kolozsvári polgármesteri hivatalhoz, amelyben alkotmányellenesnek minősítette a Református Kollégium volt épületének visszaszolgáltatásáról rendelkező sürgősségi kormányrendeletet. Funar polgármester kijelentette, kérni fogja, hogy a kormány vonja vissza a rendeletet. A Kolozs megyei törvényszék az épületet szeptember 13-án telekkönyvezte az egyházkerület nevére, és így az ingatlan törvényesen is visszakerült az erdélyi református egyház tulajdonába. Tőkés Elek, az egyházkerület oktatási főosztályának vezetője azt javasolta, hogy az iskola igazgatósága elsőnek engedje be a jelenleg a 16-os iskolában ideiglenesen működő Református Kollégiumot a Farkas utcai épületrészbe, és nyolc tantermet bocsássanak a kollégium rendelkezésére, 2000. augusztus 15-ig teljes egészében adják át a Farkas utcai ingatlant a kollégiumnak, 5-10 év alatt építsenek maguknak új iskolát, addig is viszont az épületben maradhatnak. A Gheorghe Sincai Elméleti Líceum jelenleg huszonhét teremben folytat tevékenységet, az épületnek nyolcvannégy tanterme van. /Papp Annamária: Tiltakozik a Sincai-líceum a Református Kollégium visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./1999. november 24.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, november 20-án tartott választmányi ülésén meghatározta álláspontját a romániai magyar felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a nemzeti közösségnek a Kolozsvár központú, önálló, állami magyar egyetemhez való jogát és igényét. Az egyetemépítést olyan háttérintézményekkel (pl. kollégiumokkal) kell kezdeni, amelyek a majdani önálló egyetem keretében fontos funkciót tölthetnek be. Addig is alapvető fontosságú a jelenlegi intézményes keretek bővítése mind a kolozsvári egyetemen, mind a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemen és a színművészeti főiskolán. Ennek feltétele az egyetemek és főiskolák kari szintű önállósodása. A magyar nyelvű oktatás kereteit és feltételeit minden olyan intézményben javítani kell, ahol magyar nyelvű egyetemi oktatók és hallgatók vannak. Végig kell gondolni Székelyföld és a Partium felsőoktatási igényeinek szakmai hátterét. Az oktatáspolitikai döntésekben tekintettel lenni a szakmabeliek véleményére. - Az aláírók között van Benkő Samu, Bocskay István, Dávid Gyula, Imreh István, Jenei Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./1999. november 24.
Nagyváradon nov. 24-én a Kiss Stúdió Színház irodalmi estjének vendége Kocsis István. A Kolozsvárról 1984-ben Budapestre áttelepült író, drámaíró a Szent Korona-tanról tart előadást. A szerzői esten részletek hangzanak el az író Bolyai János estéje, Széchenyi és Árva Bethlen Kata című monodrámáiból. /Kocsis István szerzői estje. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 24./1999. november 24.
Az Erdélyi Tankönyvtanács kiadásában 300 példányban megjelent a Magyar népi kultúra című tankönyv /Kolozsvár, 1999/, mely mindenekelőtt a középiskolai oktatás számára készült. A tankönyv szerzői a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének tanárai. Mivel a jövő egyetemi tanévtől kezdődően a néprajz szakra felvételizők számára ez a tankönyv előreláthatóan kötelező vizsgaanyag lesz, kívánatos volna , ha a magyar nyelvű iskolák könyvtárai beszereznék a kézikönyvet. /Néprajz szakra felvételizők figyelmébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./1999. november 24.
A Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, november 4-i és 11-i szám) hasábjairól megtudható, hogy a KMDSZ közgyűlésén a diákszervezet új elnököt választott Boda Szabolcs Levente közgazdász hallgató személyében. A Suli Lapi (Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót diáklapja, novemberi szám) nyári élménybeszámolóknak és irodalmi próbálkozásoknak adott helyet. A Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, november 3-i szám) az 1956-os magyar forradalom romániai "elszenvedőire" emlékezett. - A Kis Tükör /a romániai CE Szövetség kiadványa, református missziói lap/ szeptember-októberi száma hírt adott arról, hogy közös táborozást szerveztek a magyarországi Bethánia CE szövetséggel. A Besztercei Híradó (közéleti havilap, idei június-szeptemberi, összevont szám) beszámolt a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ küldöttgyűléséről. /Hónapzáró lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23., folyt. : nov. 24./1999. november 24.
Nov. 20-21-én kétnapos konferenciát tartottak Szamosújváron az erdélyi örmény-magyar szervezetek. A csíkszeredai Szentháromság Alapítvány elnöke, Ajtony Gábor elmondta, hogy mintegy száz résztvevő képviselte Brassó, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyó, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad és Szamosújvár örmény-magyarságát. A konferencia első napján tudományos ülés keretében az előadók elemezték az örmény katolikus egyház, az identitástudat, múlt és jelen helyzetét. A második napon a résztvevők Szamosújvár örmény vonatkozású történelmi színhelyeit keresték fel. A konferencia résztvevői intézőbizottságot alakítottak, amely kidolgozza az örmény szervezetek szövetségének keretét. /Szövetségbe tömörülnek az örmény szervezetek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./1999. november 25.
A kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok szerkesztői tanácskozásra gyűltek össze nov. 22-én Kolozsváron. Nov. 23-án Mirnics Zsuzsa, a szabadkai Mézeskalács szerkesztője elmondta, hogy a gyermek, ha felnő, főleg a rövid műfajokat fogja kedvelni. Lévay Erzsébet, a Hírhozó burgenlandi gyerekeknek főszerkesztője szerint az internet miatt a gyermekek könyvet már nem értékelik. Lennert Géza, a szabadkai Jó Pajtás szerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermeket meg kell kímélni a háború borzalmaitól, főleg, ha ezek a gyerekek már átélték azokat. A Szemfüles /Nagyvárad/ a 6-10 éves gyermekeknek, a Diákabrak pedig a tizenéveseknek szól. Biztató, hogy Erdélyben még olvassák a lapokat. Havonta 94 000 példány kel el ifjúsági kiadványokból, ami azt jelenti, hogy három gyerek közül kettő valamelyiket olvassa, és itt még nem is beszélhetünk a szórványban élőkről, mivel a terjesztés ott igencsak akadozik. /Horváth Gyöngyvér: A következő évszázad a mese reneszánszának lesz a kora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./ Nov. 24-én véget ért a találkozó. Az utolsó nap kalotaszegi kirándulással telt, majd a vendégek a Napsugár /Kolozsvár/ szerkesztőségébe látogattak, ahol Zsigmond Emese, a lap főszerkesztője fogadta őket, ezután a Tinivár /Kolozsvár/ szerkesztősége következett. A találkozó elérte célját, annak ellenére, hogy a szlovéniai Ifi, a kárpátaljai Irka és a szlovákiai Tábortűz anyagi gondok miatt nem volt jelen. A találkozón létrehoztak egy szakmai fórumot, melynek célja a régiókban történő magyar nyelvű gyermeklapok kiadásának figyelemmel követése, esetenként támogatása, a közös együttműködés kialakítása. A következő évben Szabadkán találkoznak. /Horváth Gyöngyvér: Jövőre Szabadkán találkoznak. Sikeres volt a gyermeklapok kolozsvári fóruma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./1999. november 25.
Leltárt kellene készíteni egyszer magyar létformáinkról, írta Lászlóffy Aladár. Abba a leltárba fel kellene venni "minden templomot, a jáki romokat és a magyarigenit, ahol a falak állnak csak, maholnap nem ül be közéjük senki." /Lászlóffy Aladár: Nomád milleneum. = Helikon (Kolozsvár), nov. 25./1999. november 25.
Szőcs István vitába szállt Láng Zsolttal, aki Dobok. Trolius és Cressida kolozsvári előadásáról /Látó (Marosvásárhely), 1999/8-9. sz./ címmel a legnagyobb elismeréssel méltatta a Tompa Gábor-rendezte előadást. Szőcs István nem fogadta el Láng Zsolt értelmezését: "Amikor Thersites a szent edénybe vizel... felfedi a világ értelmezhetetlenségét." Szőcs István megjegyezte, hogy "a vizelő fickó mutatványa kötelező egy Európába igyekvő rendező gesztustárában." Láng Zsolt "a romantikus színházi tradíciók eltakarítását" ünnepelte az előadás alkalmával, elfogadta, hogy Tompáék elvetik a konvenciókat "mint Hősiesség, Nép, Döntés, Becsület, Nemzeti Érdek Stb". Szőcs István szerint Lángéknak és Tompáéknak nem is annyira a bolsevizmus kollektivitása fáj, hanem a konzervativizmus eszmerendszere. /Szőcs István: Szeget szeggel. = Helikon (Kolozsvár), nov. 25./1999. november 26.
Az állam által elismert vallási felekezetek képviselői nov. 24-én a képviselőház emberjogi bizottságának meghívására immár második alkalommal találkoztak a bizottság tagjaival, hogy kifejtsék véleményüket az egyházügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A magyar történelmi egyházak vezetői levelet intéztek Emil Constantinescu államfőhöz, amelyben a törvénytervezet visszavonására, illetve egy új jogszabály kibocsátására szólították fel a kormányt. Leszögezték, hogy a romániai egyházak képviselőinek sikerült egy konszenzusos szövegváltozatban megállapodniuk, mégis a magyar egyházak alapvető érdekeit sértő szövegváltozatot terjesztettek a parlament elé. Ez a változat nem szavatolja az állam által elismert vallási felekezetek közti egyenlőséget, valamint korlátozta a parókiák létesítését. A magyar történelmi egyházak tiltakoztak amiatt, hogy a tervezet az ortodox egyházat állami egyháznak nyilvánította.- Az ortodox egyházat kivéve az egyházak többsége nem értett egyet a parlament elé terjesztett törvénytervezet szövegével. Az RMDSZ képviselői a tervezet visszaküldése mellett foglaltak állást. A nemzetközi fórumok jelezték, hogy a törvénytervezet nem felel meg az alapvető emberjogi, illetve vallásszabadsági követelményeknek. /Papp Annamária: A vallásügyi törvénytervezet visszavonását kérik a magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./1999. november 26.
Az Interetnikus Párbeszéd Egyesület /alapította dr. Octavian C. Buracu, 1992-ben/ tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezése ellen, hogy Ion Antonescu marsallnak szobrot emeljenek. Ion Antonescu Romániában fasiszta típusú diktatúrát vezetett be, Romániát "nemzeti- legionárius államnak" kiáltották ki, ő maga a "Conducator (Vezér)" címet vette fel, a többi fasiszta vezető mintájára: Führer, Duce, Caudillo, Poglavnik, Nemzetvezető. Antonescu szándékában állt a zsidóság teljes megsemmisítése, közvetlenül felelős a zsidók ellen elkövetett tömegmészárlásokért, a bukovinai és besszarábiai zsidóknak Transznisztriába való deportálásáért, akiknek nagy része elpusztult az úton vagy a megsemmisítő lágerekben. Az áldozatok száma 100 ezernél többre becsülhető. Antonescu 25-30 ezer romát is Transznisztriába deportált, akik közül sokan elpusztultak az úton vagy a lágerekben. A megszállt területeken a marsall beosztottjai rendszeresen követtek el vérengzéseket a polgári lakosság, elsősorban a zsidók ellen. Egyedül Ogyesszában mintegy 40 000 személyt öltek meg, többnyire zsidókat. Európában sehol sincs a közterületeken szobruk volt fasiszta vezéreknek, a háborús bűnösöknek, nem neveznek el róluk utcákat. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./1999. november 26.
Nov. 23-án a kisebbségek nyelvén írt magyar nyelvű líceumi tankönyvekről tanácskoztak a Tanügyminisztériumban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét (RMPSZ) Lászlóffy Pál elnök, Burus Botond, a Hargita megyei Pedagógusok Háza igazgatója, Farkas István Kovászna megyei tanfelügyelő, valamint az Erdélyi Tankönyvtanács szerkesztője, Székely Győző képviselte. Évtizedek óta nem volt erre példa: a minisztérium pedagógiai jellegű civil szervezeteket hívott a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügyének rendezésére. Lászlóffy Pál, az RMPSZ elnöke a kisebbségek tankönyvgondjait felvállaló kiadó létrehozásában látta a megoldást. A fordításra javasolt tankönyvek példányszámának növelése érdekében más javaslat is elhangzott: a magyar és német nyelvű tankönyvek ügye kapcsolódjék valamiképpen össze. Megállapították, hogy a kilencedikes tankönyvek ügyét meg kell oldani: magyar nyelvű tankönyveket kell adni a kilencedikesek kezébe. /Szabó Csaba: Tanügyminisztériumi nyitás A civil társadalom kezében a magyar nyelvű líceumi tankönyvek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./1999. november 27.
Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./1999. november 27.
Nov. 27-én Babes-Bolyai Tudományegyetemen a Comenius Tudományos Diákkör szervezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak. Szilágyi Pál, az egyetem rektor-helyettese kiemelte, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi magyar tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főiskolai szintű intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Addig, ameddig létrejön az önálló magyar tannyelvű egyetem, a magyar tagozatok erősítéséért, az önálló karok létrehozásáért kell tenni. Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató kifejtette, hogy 1989-ben Romániában 107 líceumban működött magyar tagozat, ez a szám 1990-ben 136-ra nőtt, 1989 előtt egyetlen magyar líceum sem működött az országban, addig ma 50 tanintézetben folyik csak magyar nyelven az oktatás. Szamosközy István, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományi Karának dékán-helyettese emlékeztetett: 1990-ben 8 tanár oktatott a magyar tagozaton, jelenleg 27 tanár áll a 152 magyar diák rendelkezésére. Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos elnöke a szövetség megalakulásáról és tevékenységéről beszélt, Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke pedig a pedagógusi életfelfogásról írt esszéjét olvasta fel. Bajcsi Ildikó, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója jelezte, hogy Kovászna megyében jelenleg több mint ötszáz képesítés nélküli óvónő, illetve tanítónő tanít. Létszámuk jövőre visszaesik háromszázra. Sajnos, nem azért, mert utánpótlás érkezik, hanem azért, mert ennyire csökken a jövő évben a magyar gyerekek száma Kovászna megyében. /Szabó Csaba: A közoktatás reformjáról értekeztek a pedagógusok A reform kulcsa az iskolaigazgatók zsebében van. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./1999. november 27.
Nov. 27-én Kolozsváron csángó-napot tartott a Kriza János Néprajzi Társaság. Mirk László Beszámoló a csángó gyermekek csíkszeredai oktatásáról címmel tartott előadást. Ezt követte Pozsony Ferenc és Hegyeli Attila A moldvai csángók társadalma és kultúrája című előadása, majd Csicsó Antal a moldvai csángók érdekvédelméről, míg Duma András a csángók identitástudatbeli zavarairól beszélt. Bemutatták a Pozsony Ferenc szerkesztette Csángósors c. könyvet. Pozsony Ferenc elmondta, hogy az 1989-es változások után Péntek János professzor kezdeményezte a néprajzkutatás oktatását a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A néprajzos csoport fölvállalta a moldvai csángókultúra, a társadalomszerkezet kutatását. Évi rendszerességgel kutatóutakat szerveznek a moldvai csángók körébe, ahol nemcsak a tanszékiek vettek részt, hanem a Kriza János Néprajzi Társaság székelyföldi és máshol élő szakemberei is. A vizsgálódásokba bevonták a magyarországi kollégákat is. Összeállt egy kötetre való anyag, amit a Kriza János Néprajzi Társaság ötödik évkönyvében jelentettek meg. A most megjelent Csángósors című kötet a moldvai világnak egy olyan arcát mutatja be, amelyet a politikusok, tanügyiek és más szakemberek is hasznosíthatnak. A könyvet Tánczos Vilmos tanulmánya vezeti be. Ezt követi Halász Péter nagyobb lélegzetű írása. Külön tanulmány foglalkozik a moldvai csángók oktatásának tapasztalataival. - A csángó napon az érdeklődők megnézhették Ferenc Csaba és Fekete Reka filmjét Pusztináról. A rendezvény főszervezője Fistos Gizella, aki a bákói Diószénről származik. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római-Katolikus Hittudományi Kar Teológia-Történelem szakán harmadéves egyetemi hallgató. /(András Szabolcs) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27., Nánó Csaba: Csángó Nap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról /Kolozsvár, 1997/ Csángósors /Teleki László Alapítvány, Budapest, 1999/ - Moldvai csángók a változó időben1999. november 27.
Nov. 26-án nyílt Kolozsváron Vetró Artúr elhunyt jeles kolozsvári szobrász, jó tollú művészeti író, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára alkotásaiból tárlat. Jelen volt a művész fia, a neves szobrász Vetró András is, aki egy plakettel adózott édesapja emlékének. /Vetró Artúr-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./1999. november 29.
Tompa Gábor Kínai védelem című alkotása nyerte el az elsőfilmes kategóriában a fődíjat a salernói fesztiválon. Az olaszországi városban november 15. és 20. között 52. alkalommal rendezték meg a mozis mustrát. A film forgatókönyve Csiki László azonos című novellája alapján készült. A román-magyar koprodukcióban létrejött alkotás főszereplője, Győry Emil a legjobb férfialakítás díját nyerte meg a Szocsiban megtartott nyári seregszemlén. A kolozsvári magyar színház igazgató- főrendezőjének Kínai védelem című játékfilmjét sikerrel mutatták be az ez évi berlini filmfesztiválon is. /Tompa Gábor elsőfilmes fődíja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./1999. november 29.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar diákjai által szerkesztett Perspektíva című magyar nyelvű egyetemi lap nyerte el nov. 27-én a Legjobb egyetemi lap kitüntető címet az egyetemi lapok II. nemzetközi konferenciáján, Budapesten. A háromnapos találkozón 35, köztük 10 határon túli egyetemi lap készítői vettek részt információs együttműködésük erősítése érdekében. A Perspektíva főszerkesztője Horvát Zsolt, a BBE európai tanulmányok fakultásának harmadéves hallgatója. A Perspektíva 1995 óta jelenik meg Kolozsváron ezer példányban. /Egyetemi lapok konferenciája. Kolozsvári a legjobb diáklap. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./1999. november 29.
1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyről a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenőre, Szent Hedvig pedig a kimenőre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a varsói magyar nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a magyar külügyminisztérium első számú lengyel szakértője, s a Székelyföld jó ismerője, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Nov. 27-én ünnep keretében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében adták át a magyar külügyminisztérium és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. Az esten Petrás Mária istenes csángó énekeket adott elő. A szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte fel, ökumenikus küldetésének szentségéről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendező dicsérte, majd Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila műépítésznek, a kapu tervezőjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minőségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítő motívumokat tervező Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu domborműveit kifaragó Vargha Mihály szobrászművésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás előállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztőjének valamint Kalamár György operatőrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. /(bodolai): Kitüntették a kapuállítókat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./1999. november 30.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 29-én Budapesten találkozott Németh Zsolt államtitkárral. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot az erdélyi magyar magánegyetem kapja. A felek szerint kívánatos lenne, ha ez összhangban történne a már létező romániai magyar állami felsőoktatás intézményrendszerével. Romániában reális lehetőség van arra, hogy törvényesen is tágítani lehessen az állami magyar egyetem körét - mondta Markó Béla. Kijelentette: az elképzelések szerint az erdélyi magyar magánegyetem több székhelyre és régióra épül majd fel, és hozzátette: nem egyszeri, hanem ismétlődő költségvetési támogatásra van szükség a magyar kormány részéről. - A találkozó jó alkalom volt tisztázni a Reform Tömörülés RMDSZ-platform múlt heti budapesti látogatása kapcsán felmerült nézeteltéréseket. Németh Zsolt leszögezte, hogy az Reform Tömörülés küldöttségét a Fidesz hívta meg, és a tagjai csak protokoll-látogatáson találkoztak a Külügyminisztériumban a Fidesz politikusaival. Hozzátette: bármikor készek fogadni az RMDSZ többi platformjának képviselőit is. /Erdélyi magyar magánegyetem: több székhelyre és régióra épül. Németh Zsolt-Markó Béla találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./1999. november 30.
Dénes László ironikus hangon emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége hírügynökségek útján kezdett el üzengetni az 1989-es temesvári események hősének, a romániai forradalom szikrájának, a rendszerváltás egyik elindítójának, Tőkés Lászlónak, a szövetség tiszteletbeli elnökének: rosszallva a püspöknek az RMDSZ vezetőire tett kijelentésére, az Ügyvezető Elnökség a "vörös szőnyegre" citálta Tőkés Lászlót. Azonban a meghívólevelet csak azután küldték el, miután a tiszteletbeli elnök a rádióból tudomást szerzett arról, hogy Kolozsvárra hívják. A Romániai Magyar Szó - Dénes László szavaival - a Párt központi orgánuma széles körű "közvélemény-kutatást" kezdeményezett a pártaktíva soraiban, felszólítva "a Párt pártmunkásait, hogy teljes mellszélességgel határolják el magukat Tőkés Lászlótól". /Dénes László: Hétpróbás napjaink. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./1999. november 30.
Nov. 27-én Székelyudvarhelyen díjat osztott az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány. A kisregénypályázatra 103 pályamunka érkezett. A zsűri az első díjat megosztotta, így tehát a két első díjas: Penckófer János (Beregszász, Kárpátalja) és Zsidó Ferenc (Székelyudvarhely). Második díjat nem osztottak, s a harmadik ugyancsak megosztott - a sepsiszentgyörgyi Balogh László kapta, illetve a Máramaros jeligét választó szerző. A díjátadás után Gálfalvi Zsolt, az A Hét főszerkesztője köszöntötte 70 éves vagy annál idősebb erdélyi magyar írókat: a 90. évét betöltő Anavi Ádám /Temesvár/ költőt, színműírót, a 80 éve Nagy Ilona /Nagyszalonta/ prózaírót, a 75 esztendős Papp Ferenc /Marosvásárhely/ prózaírót és Nagy Pál /Marosvásárhely/ irodalomtörténészt, a 70 éves Kányádi Sándor /Kolozsvár/ költőt és Veress Dániel /Sepsiszentgyörgy/ írót. /Megosztott díjak Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Kiosztották a kisregény-pályázat díjait. = Népe (Csíkszereda), nov. 29./1999. november 30.
1903-ban ülésezett utoljára Vargyason az unitárius zsinat. Nov. 27-én ismét a fafaragásáról és festett bútorairól híres erdővidéki unitárius falu adott otthont a legfőbb egyházi törvényhozó testületnek. A zsinaton 120 unitárius egyházi és világi küldött jelent meg. Két olyan döntés született a tanácskozáson, amely fontos mind az unitárius egyház, mind az ökuménia szempontjából: a miatyánk ökumenikus szövegének a bevezetése az unitárius liturgiába, valamint a szertartásoknak és az istentiszteletek rendjének egységesítése. A zsinaton 19 fiatal lelkészt szenteltek fel. Azokat, akik az 1996-os székelykeresztúri zsinat óta léptek az egyház szolgálatába. /Erdélyben is egységes a miatyánk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./1999. november 30.
A Fidesz Magyar Polgári Párt és a Reform Tömörülés RMDSZ-platform Budapesten tartott megbeszélésén részt vett Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere is. Elmondta, hogy tárgyaltak az Illyés Közalapítvány elnökével, Halzl Józseffel, Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Közalapítvány elnökével, fogadta őket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Várhegyi Attila, valamint Szabó Tibor a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Elmondták az Illyés Közalapítvány határon túlra vonatkozó egyes döntéseivel kapcsolatos kifogásaikat, például azt, hogy a tudományos szaktestület pénzeinek 80%-át Kolozsvárnak juttatták, és csupán 20%-át osztották szét más helységekben. Ezt az egyenlőtlenséget az Illyés Közalapítvány budapesti kuratóriuma meg akarja szüntetni. Szász Jenő szerint ezt a gyakorlatot úgy is lehet értékelni, hogy az RMDSZ jelenlegi politikai elitje sokszor saját klientúrájának osztogatja az alapítvány pénzeit, a különböző szaktestületeken keresztül. A legnagyobb baj az, hogy különböző szervezetek fenntartására költik a pénzt, és csak mintegy húsz százaléka jut olyan célokra, amely a fejlődéshez vezet, az eredeti cél szerint. /Fülöp D. Dénes: Kifogások az Illyés Közalapítvány döntéseivel szemben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./1999. november 30.
Nov. 27-én a Román Példányszám-auditáló Iroda kiállította a Bihari Naplónak azt a bizonylatot, amely a hivatalosan nyomtatott és eladott példányszámát igazolja. A nagyváradi napilap a harmadik helyen áll a országban megjelenő ama megyei napilapok között, amelyek a hitelesíttették példányszámunkat. A napi átlagosan eladott 16.653 példánynál csak a craiovai Gazeta de Sud és az aradi Adevarul de Arad tud többet igazolni. A Bihari Napló mellékleteként kiadott ingyenes hetilap, a Műsorhét példányszáma 1999 első félévében átlagosan 26.280, és 24.412 példányban kelt el hetente. Ez a műsormelléklet jelenleg Románia legnagyobb példányszámú magyar sajtóterméke: hetente 62 ezer példányban nyomtatják ki a nagyváradi Dialog nyomdában, s a Bihari Napló olvasói mellett a kolozsvári Szabadság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a Brassói Lapok, valamint a Gyergyószentmiklóson megjelenő Új Kelet olvasói is megkapják. /A legnagyobb példányszám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./