udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5221-5250 | 5251-5280 | 5281-5310 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
1997. február 12.
Magyari Nándor László a vele vitatkozó írásokat, az "aktuális gyalázkodásokat, válogatott sértegetéseket, inszinuálásokat stb." összegyűjtötte, hogy válaszoljon. Elítélte a Szabadság napilapot, továbbá a Romániai Magyar Szót, "melynek deontológiai vétségeinél csupán professzionális inkompetenciája jellemzőbb". Ezt azzal bizonyítja, hogy a lap tudósítója nem vesz részt a rendezvényen, melyről beszámolót ír és "bután rágalmaz" neves egyetemi tanárt. /lásd: Miklós László: Elfecsérelt esély?, Romániai Magyar Szó, febr. 6./ Ez szakmai és etikai vétek, állapította meg Magyari, ezért az újságírószövetség figyelmébe ajánlotta. Magyari László Nándor mindegyik vitacikket indulatosan elvetette. Nagy Lászlónak azt ajánlotta például, hogy forduljon pszichológushoz, Neményi Ágnes rosszakaratú, rágalmazó, aki kizárható a szakma soraiból, mert nem tartja be a "szakmai deontológia" szabályait. /Magyari Nándor László: Rágalmaznak, tehát vagyok? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./1997. február 12.
Balázs Sándor vitatta Magyari Nándor László felmérését. A Szabadelvű Kör előadói azt mondták, hogy az egyetem ügyét nem szabad "megpolitizálni", holott éppen ők tették ezt. A Ziua másnapi száma szalagcímben közölte: a magyar diákok nem akarnak Bolyai Egyetemet. Ugyanezt írta kiemelten több román lap is. Balázs Sándor több kiválóságot felsorolt, akik mind a Bolyai Egyetemen végeztek. Azonban az a lényeg, hogy senki sem mondta: ezt a Bolyait kell feltámasztani. El lehet képzelni olyan egyetemet, ahol nincs informatika szak? "Akik nosztalgiázással bélyegzik meg azokat, akik egyszerűen múltunk megbecsülését szorgalmazzák, nemegyszer maguk is hamis múlttudattal élnek." Cs. Gyimesi Éva a Szabadelvű Körön felolvasott előadásában azt taglalta, hogy az önálló magyar egyetem az azonosságtudatunk pallérozását szolgálná, ezzel szemben /!/ nekünk a szakmai színvonalra, a minőségre kell fordítanunk a figyelmet. Mintha a magyar tannyelvű egyetemen a nemzettudat ápolását nem lehetne összekapcsolni a magas szintű szakmai igénnyel." /Balázs Sándor: Churchill és Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./1997. február 13.
Febr. 13-án Budapesten, a Katona József Színházban átadták a Soros Alapítvány 1996. évi díjait. Életműdíjat kapott Eörsi István író, Orbán György költő, Petri György költő, Poszler György irodalomtörténész, Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító és Sigmond István /Kolozsvár/ író. Az Ady Endre díjat a pozsonyi Grendel Lajos nyerte el. /Népszabadság, febr. 14./1997. február 13.
Erdélyi nem hivatalos körútja során a Fidesz-Magyar Polgári Párt Németh Zsolt országgyűlési képviselő vezette küldöttsége Kolozsváron lakossági fórumon vett részt. Az euroatlanti csatlakozás kérdésével kapcsolatban Németh Zsolt ismeri azt a vélekedést, hogy Magyarországnak a nemzetrészek eltávolodása miatt nem szabad megelőzni szomszédait, de ezt öngyilkosságnak tartja. Fel kell kapaszkodni a vonatra, majd felsegíteni a szomszédokat is.- A jelenlegi magyar kormány nincs ráhangolva az új stílusú román külpolitikára. - A Fidesz nagy fontosságot tulajdonít a magyar-magyar párbeszédnek, hangsúlyozták, jelezve, hogy a pártjuknak van távlati összmagyar elképzelése. - A Fidesz küldöttei a kolozsvári fórum előtt találkoztak Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, valamint Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezetővel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./1997. február 13.
Febr. 15-én ülésezett az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa állásfoglalást fogadott el a független Bolyai Egyetem újraalakításának szükségességéről. Ez különben része az RMDSZ programjának is ? állapította meg az KMKT, amely ugyanakkor tiltakozott azon kísérletek ellen, melyek igyekeznek megfosztani Kolozsvárt a romániai magyarság szellemi életében gyakorolt vezető szerepétől. A KMKT nem ért egyet azzal az állásponttal, mely szerint a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás kérdése megoldható a jelenleg működő szerkezet szintjén, önálló egyetemi intézmény megteremtése nélkül. Továbbra is támogat minden olyan intézkedést, amely a jelenlegi intézményi hálózat, így a Babes-Bolyai Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését, új tagozatok létrehozását, önállósulását célozza, mindez azonban csak az első lépés az önálló magyar egyetem felé. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy elutasítja azt a vádat, mely szerint az autonóm magyar egyetem léte szeparatizmust jelentene. Éppen ellenkezőleg, ez emelné magasabb szintre, tenné intézményközi kapcsolattá a román és magyar tannyelvű felsőfokú oktatási intézmények viszonyát. Veszélyes politikai cselekedetnek tartják egy félresikerült felmérés alapján annak bizonygatását, hogy az ifjúság nem akar önálló egyetemet. "Nem véletlen, hogy a román sajtó egy része az RMDSZ meggyöngítésére próbálja felhasználni" ezt az álláspont, azt állítva, hogy a tanulóifjúság és az RMDSZ oktatáspolitikája között ellentmondás van. A KMKT tiltakozik minden olyan kísérlet ellen, amely meg akarja fosztani Kolozsvárt az erdélyi magyar művelődési központ szerepétől. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 17., 968. sz., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./1997. február 13.
Emil Constantinescu elnök az államügyészség febr. 15-i ülésén az 1989. decemberi és 1990. júniusi események kivizsgálásának meggyorsítását kérte. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./1997. február 13.
Akik kirobbantói voltak az önálló magyar egyetem létjogosultságát kétségbe vonó akciónak, "fölmérték-e a közösségnek okozott erkölcsi kár mértékét?" - tette fel a kérdést Murádin Jenő. "Szabad elfelejtenünk azt a balkáni taktikát, amellyel 1959-től egyetemünket elsorvasztották ?" Most "az elitképzés, a nemzet megmaradásnak alapja ellen indítottak némelyek támadást." Mindenképpen önálló magyar egyetemre van szükség. /Murádin Jenő: Az nem lehet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./1997. február 13.
Horváth István kifogásolta az önálló magyar egyetemmel kapcsolatos vita hangnemét, azt is, hogy azt újságírók szintén kifejtették véleményüket. /Horváth István: Zsákutcás történelmi alkat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./1997. február 14.
Adrian Severin külügyminiszter elfogadta Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnökének meghívását egy két múlva tartandó nyilvános vitára a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitásával kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./1997. február 14.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei részlegének új elnöke van, Székely Géza. Nemcsak az ingázást kell támogatni, hanem vidéki szolgálati lakásokat kellene létesíteni, ezt az RMDSZ és az egyházak segítségével lehetne ezt megoldani. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./1997. február 14.
Orbán Ferenc kolozsvári tudósításában emlékeztetett a Bolyai Egyetem körüli vitára. Jan. 31-én a Szabadelvű Kör összejövetelén az a vélemény összegződött, hogy: "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik - az integrációs folyamatok felől nézve - az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozása". Magyarán: nem kell Bolyai Egyetem. Jelentőségteljes, hogy ezekben a napokban széles nyilvánosságot kapott a Szabadelvű Kör érvelése a tévé magyar adásában, a Duna Televízióban, a román lapok pedig szalagcímben közölték: a román diákok nem akarnak Bolyai Egyetemet. A Szabadság napilap átvette Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettesének Ellenségkép nélkül című, a Magyar Hírlap jan. 25-i számában megjelent írását, "amely sok mindent megmagyaráz." Törzsök Erika szerint "Autonómiát, egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan." Továbbá: "A nagy követelők az adott ország állapotának figyelmen kívül hagyásával követelőztek..." "...az a játék, amelyben a többségi hatalom azért kreált kisebbségi ellenállókat, hogy folyamatos konfrontálódásukkal megosszák a kisebbségi közösségeket, Magyarországról a továbbiakban - feltehetően - nem kap támogatást." Ez tiszta beszéd, tette hozzá Orbán Ferenc. - A szabadelvűek vitája nagy felháborodást váltott ki. Egyre többen mondják, hogy az RMDSZ-nek érvényesítenie kell saját stratégiáját, erre az alapszerződés is módot ad. /Orbán Ferenc: Kinek nem kell Bolyai Egyetem? = Magyar Szó (Újvidék), febr. 16./1997. február 15.
Neményi József Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy febr. 18-ával Románia gazdaságtörténetének új fejezete kezdődik. Ennek alfejezetei: a teljes árfelszabadítás, 2300-2400 nagyvállalat privatizációja az év végéig, a munkanélküliség elérheti a 15 %-ot, bezárnak gazdaságtalan nagyüzemeket, beindul a csődeljárás, nem lesz gazdasági növekedés, szabad valutaárfolyam, a dollár a tízezer lejt is elérheti, csökken az életszínvonal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./1997. február 15.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Kossuth Rádiónak nyilatkozott a Bolyai Egyetem kérdéséről. Félreértésnek nevezte azt, hogy nem fogja erőltetni az egyetem újraindítását. Elmondta, hogy a vitát mesterségesen robbantotta ki egy felületesen elvégzett és nagy sietve közreadott közvélemény-kutatás. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./1997. február 15.
A Romániai Magyar Szó interjút közöl Eckstein Kovács Péterrel, a Szabadelvű Kör elnökével. A Kolozs megyei szenátor kifejtette, szükséges volt a probléma felvetése, de a Szabadelvű Kör rendezvényén elhangzott vélemények nem feltétlenül tükrözik az RMDSZ liberális platformjának álláspontját. "Azt akartuk, hogy az egész közösségre vonatkozó kérdést egyáltalán vita tárgyává tegyük. Arra törekedtünk, hogy olyanokat kérjünk fel előadónak, akikről tudtuk, hogy ezen a kérdésen éveken keresztül dolgoztak? ? mondta a szenátor. Mint ismeretes, ezen az előadáson hangzott el először annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye, miszerint a kolozsvári magyar diákok többsége nem kívánja az önálló Bolyai egyetem újraalakítását, s ez jelentős vitát váltott ki nemcsak a kolozsvári, hanem a romániai magyar értelmiség körében is. /Zsehránszky István: A Bolyai-vita margójára. Felsőoktatás vagy tűzoltómunka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./1997. február 17.
Magyari Tivadar szociológia szakos egyetemi adjunktus kiállt amellett, hogy a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos felmérés szakmai ügy, az a szakmabeliekre tartozik. Szét kell választani a felsőoktatás jövőjének kérdését és a felmérés lebonyolítását, javasolta. Magyari Tivadar nem foglalt állást az egyetem vitájában. /Magyari Tivadar: Kérés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./1997. február 17.
Dr. Neményi Ágnes reflektált Magyari Nándor László "akadémia nyelvezettel nem jellemezhető" cikkére /Rágalmaznak, tehát vagyok, Szabadság, febr. 14./. Számszaki hibák vannak a Magyari Nándor László által közölt adatokban /a megkérdezett hallgatók száma évfolyamonként összeadva 241, tanulási nyelv szerint 238, nemenként 242, szakonként 245 fő/. Neményi továbbra is állítja, hogy a felmérés koncepciós hibákat és súlyos értelmezési hiányosságokat tartalmaz. Magyari nyíltan megfenyegette Neményit, ez viszont durva agresszió, volt diákja részéről. /Dr. Neményi Ágnes: Közvélemény-kutatásról, ismételten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./1997. február 17.
Az RMDSZ Szabadelvű Köre kiadott nyilatkozatában foglalkozott a jan. 31-én általuk szervezett nyilvános vitával /A magyar nyelvű egyetem kérdése a megváltozott helyzetben/. A rendezvény célja a témában felmerült vélemények nyilvános megvitatása volt.A Szabadelvű Kör ebben a kérdésben is közvetítő szerepet óhajtott felvállalni szakma és politikum között, a rendezvényen nem kívánt állást foglalni a vitatott kérdésekben. A Szabadelvű Kör szükségesnek tartja az autonóm magyar nyelvű egyetemi oktatást. A tudományegyetem létrehozását, fejlesztését csak Kolozsvár központtal tartják megvalósíthatónak. Sajnálattal tapasztalják, hogy a "véleménynyilvánítás szabadsága szellemében fogant rendezvényünket egyesek felhasználták a Szabadelvű Kör elleni indokolatlan támadásokra." - olvasható a Szabadelvű Kör Elnöksége által kiadott nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19., 970. sz./ A nyilatkozatot Eckstein Kovács Péter képviselő, a Szabadelvű Kör elnöke olvasta fel a Kolozs megyei képviselők ülésén. A képviselő érdemként hangsúlyozta nyomásgyakorlásukat. A nyilatkozattal kapcsolatban több felszólaló nehezményezte, hogy az nem tartalmazza tételesen, hogy a Szabadelvű Kör a Bolyai Egyetem visszaállításáról beszél-e. /Miklós László: Állásfoglalások Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./1997. február 18.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ kezdeményezésére febr. 19-én kerekasztal-megbeszélést folytattak az önálló magyar egyetemről. A vitán megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - mivel a vita idején külföldön volt - levélben állt ki az önálló magyar egyetem mellett, kifejtve, hogy azelőtt a hatalom tiltotta be az egyetemet, most pedig belülről akadályozzák az újraindítását. A tiszteletbeli elnök javasolta a felsőoktatás ügyében egy reprezentatív összmagyar erdélyi találkozó összehívását, továbbá "egyetemes magyar összefogással" gyűjtés indítását az önálló egyetem megteremtésére. Balázs Sándor professzor történelmi analógiáról beszélt: 1945-ben azért hozták létre a Bolyai Egyetemet, hogy a párizsi békeszerződés előtt gesztust tegyenek, majd a békeszerződés aláírása után, bizonyos idő elteltével, megszüntessék. Most az euroatlanti beilleszkedés a cél, tehát figyelmet kell fordítani a jogi garanciákra. Juhász Tamás teológiai tanár a Protestáns Teológiai Intézet tapasztalatára hivatkozott: a kezdeti szerény eszközökkel is fel lehet nőni a kor színvonalára. Selinger Sándor a budapesti Gábor Dénes Műszaki Egyetem távoktatási hálózatát ismertette: öt erdélyi városban van központjuk. Ezek eredményes működése bizonyítja, hogy a Bolyai mellett más intézmény is elképzelhető. Kötő József az RMDSZ programjára hivatkozott, amely határozottan kiáll az óvodától a főiskoláig terjedő anyanyelvi oktatási rendszer mellett. Kötő József alelnök hangsúlyozta, hogy az RMDSZ programjában szerepel a Bolyai Egyetem. Dobai István jogász az állam felelősségét emelte ki, az állampolgári jogegyenlőség alapjára kell hivatkozni az egyetem esetében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rossz szájízzel követte az elmúlt hetek vitáját, nem gondolta volna, hogy egyesek vitatni fogják az önálló magyar egyetem szükségességét. Első lépés lenne a tiltások felszámolása, ilyen tiltás például az, hogy a felsőoktatásban csak csoportok és tagozatok lehetnek magyar nyelven. A koalíciós partnerek az önálló magyar egyetemet lépcsőzetesen tudják elképzelni. Kolumbán József egyetemi tanár közbeiktatott lépésként a magyar nyelvű tanszékek létrehozását tartotta szükségesnek, mert a román tanszékvezetők nem törődnek a magyar csoportokkal. A magyar tagozatok léte sem jelent garanciát, hiszen a színvonalas magyar nyelvű matematika tagozat beszüntetésére is történt már kísérlet, mondta Szeghő Katalin. Molnos Lajos arra figyelmeztetett, hogy a magyar tagozatok létrehozása kijátszható az önálló magyar egyetem ellen. A teremben jelen voltak a Bolyai Egyetem visszaállítását szakmai okokkal megkérdőjelezők képviselői is, de nem szólaltak fel.1997. február 18.
A KMKSZ ismertette stratégiatervezetét, mely szerint dönteni kell, hogy visszaállítsák a Bolyai Egyetemet, vagy új magyar egyetemet hozzanak létre. Lépni kell az ingatlanszerzés ügyében, biztosítani kell a tanárokat, külföldi vendégtanárok, középiskolai tanárok meghívásával, dönteni kell a magyar egyetem indulása reális dátumáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., 21., Miklós László: Bolyai-kerekasztal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22., 24./1997. február 18.
Mitruly Miklós helytelennek tartja, hogy ha már szembefordultak az RMDSZ programjával, melynek egyik platformja a Szabadelvű Kör, akkor miért nem úgy szervezték meg az eszmecserét, hogy az RMDSZ többi csoportosulása, a civil intézmények is felkészüljenek és megjelenjenek a vitaesten. Úgy tűnik, ez nem volt a Szabadelvű Kör ínyére. Mitruly nem ért egyet azzal, hogy az önálló magyar egyetemen alacsonyabb lenne a színvonal. "Az egyetemes mérce biztosítaná a magyar oktatók és hallgatók hazai és nemzetközi versenyképességét." "Nemzeti érdekeken felülemelkedő tudományos kommunikáció csak egyenlő felek között lehetséges." Egyenlő felekről nem lehet beszélni "közös" egyetem mellett. Ki tudná megmondani, hogy a jelenlegi megváltozott helyzet meddig tart? Megbocsáthatatlan bűn lemondani az önálló egyetemről. /Mitruly Miklós: Nem csupán szakmai kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1997. február 18.
A magyar egyetem ügyéről szólva Kása Zoltán nem érti az RMDSZ vezetőit. Önálló magyar egyetem szükséges, hangsúlyozza, annak itthontartó, hazahívó ereje lenne. /Kása Zoltán: Nem értem. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1997. február 18.
Dr. Újvári József határozottan kiállt az önálló magyar egyetem mellett /"az erdélyi, magyar nyelven alkotott kultúrát csak magyarul érdemes tanítani."/. Ez nem jelent elszigeteltséget, a nyelvtanulást biztosítani kell külföldi nyári nyelvgyakorlatokkal. /Dr. Újvári József, a fizikai-földrajzi tanszék egyetemi tanára: Kultúra, tudományos kutatás és a felsőoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./1997. február 18.
Bodor Pál sietett kiállni Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője mellett, újból megdicsérte, amiért nekiment a Magyarok Világszövetségének és ezért püspöki feddésben részesült. Erdélyben némelyek élesen támadták Tibori Szabó Zoltánt, amiért az anyaországban kitüntetésben részesült. Bodor csak irigyli ezért Tiborit. /Bodor Pál: Margó. = Magyar Hírlap, febr. 19./1997. február 18.
Nagy vitalitásra vall egy nemzeti kisebbség esetében, amikor a saját, önálló egyetem kérdése, úgyszólván össznépi üggyé válik, állapította meg Cs. Gyimesi Éva. Az egyetem ügy nem válhat politikai nézetütközések martalékává. Lírai módon fogalmazta meg, mi is az egyetem. Nincs joguk a volt kommunistáknak, párttitkároknak leckéztetni nemzeti becsületből. Az egyetem leglényegesebb tulajdonsága az univerzitás eszméje, az egyetemesség, nemzeti korlátokon túlra is nyíló ablak. - Ma már Európa-szerte egyezményes kritériumok szabályozzák, hogy melyek az elismert, akkreditált felsőoktatási intézmények. Amíg nem tudjuk teljesíteni ezeket a kritériumokat, az "önállóság" csak mondvacsinált lehet. Bizonyos karok magyar tagozatán egy évtizedbe is beletelik, amíg a jelenlegi tanársegédek professzorok lehetnek /Cs. Gyimesi Éva: A jogfolytonosság és az egyetem öntörvényűsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./ Cs. Gyimesi Éva fel sem veti azt, hogy vendégprofesszorokkal indulhatna az egyetem. 1997. február 18.
Febr. 21-én hivatalos látogatásra Romániába érkezett Jacques Chirac francia elnök, akit Bukarestben, a repülőtéren Emil Constantinescu elnök és a kormány tagjai fogadtak. A francia elnököt elkísérte Hervé de Charette külügy-, Jean-Louis Debré belügyminiszter és Yves Galland külkereskedelmi miniszter, továbbá befolyásos üzletemberekből álló küldöttség. Chirac a román elnökkel folytatott tárgyaláson a francia-román gazdasági, politikai és társadalmi partnerséget javasolta. A parlament két házának ülésén mondott beszédében Chirac támogatásáról biztosította Románia euroatlanti integrációs törekvéseit. Látogatásának célja, mondta a francia elnök, a két ország közötti együttműködés megalapozása. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./1997. február 18.
Kelemen Hunor újonnan kinevezett művelődési államtitkár Román Viktor Romániából Franciaországba települt szobrászművész Budapesten febr. 21-én megnyílt kiállítására Budapestre érkezett. Találkozott Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel is, áttekintették azokat az oktatási és kulturális feladatokat, amelyek a két ország előtt állnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./1997. február 19.
Balázs Sándor filozófus, konzultáns professzor emlékeztetett arra, hogy 1990-ben nagy reményeik voltak a Bolyai Egyetem újraindítására vonatkozóan, Mihai Sora akkori oktatási miniszter is elismerte a szükségességét. Akkoriban több mint százezer, a magyar egyetem újraindítását követelő aláírás gyűlt össze. Ennek nagyobb a súlya, mint a közvélemény-kutatásban megszólaló 242 diák 44 százalékának véleménye. - Az önálló egyetemnél az első lépés a jogi garanciák kiharcolása. A Marianum épülete a katolikus egyház tulajdona volt. Amennyiben az egyház visszakapná tulajdonát, akkor a Bolyai megkaphatná a Marianum épületét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./1997. február 19.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban állt ki az egyetem jelenlegi szerkezeti felépítése mellett, mert szerinte a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás a jelenlegi keretek között is megoldást nyerhet. Az egyetem jelenlegi felépítésének megbolygatása a rektor szerint mindkét fél számára kárt okozna. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./1997. február 19.
Fey László szerint maximalista követelés az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása, nincsenek meg hozzá a személyi és anyagi feltételek. Szerinte vendégtanárokra sem nagyon lehet számítani. Járható út a jelenlegi egyetem keretén belül a megerősödés, írta, ebből majd kinőhet az új magyar egyetem. Fey László a vidéki kihelyezett tagozatok indításával egyetért. /Fey László: Két maximalizmus között. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./1997. február 20.
Febr. 22-én Kolozsváron tartotta tudományos ülésszakát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. A megváltozott helyzetben új műemlékvédelmi stratégiára van szükség, állapította meg az ülésen Csetri Elek akadémikus. Megelégedéssel nyugtázták, hogy az Országos Műemlékvédelmi Bizottság élére a neves történészt, Andrei Pippidit nevezték ki. A társaság eddig is eredményes munkát végzett a műemlékállag számbavétele, megőrzése és népszerűsítése terén. Nem hagyható figyelmen kívül a történelmet meghamisító emléktáblák sokasága sem, amelyekkel Funar polgármester teleaggatta Kolozsvárt. Építkezése és városrendezés a milleneum évében címmel tartott előadást Gaal György, megjegyezve, hogy az 1996-os millecentenárium emlékét még egy árva kopjafa sem őrzi Kolozsváron. Dr. Kovács András egyetemi tanár a műemlékek szakszerűtlen átalakításáról szólt, példaképpen a gyulafehérvári székesegyház belső terének sikertelen átrendezését hozta fel. Az érsekség nagy összegeket költ olyan munkálatokra, amelyek a liturgikus céloknak megfelelnek ugyan, de tönkretesznek egy rendkívül értékes műemléket. Kérésére a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ az érsekséghez címzett levélben foglalta össze javaslatait. Keresztes Géza a műemlékvédelem városrendészeti kérdéseiről értekezett. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője a lapjában megjelent műemlékvédelmi írásokra hívta fel a figyelmet. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke A műemlékpolitika aktuális kérdései címmel tartott előadást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./