udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5791-5820 | 5821-5850 | 5851-5880 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2000. január 15.
Gál Mária készített interjút Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki hangsúlyozta: egy pillanatig sem gondolta, hogy azok a célok, amelyeket a Hívó Szóban megfogalmaztak, megvalósulhatnak tíz éven belül. Pozitív változás a szólás-, a vélemény- és a gyülekezési szabadság. A legjobban fáj, hogy még nincs önálló egyetem. Jelenleg a Babes- Bolyain nemcsak magyar nyelv és irodalom, illetve néprajz tanszékek vannak, hanem az egyetem 18 fakultásából 13 karon tanítanak magyarul. 1989-ben kb. hetvenhatan voltak, most már 250 fölött van a magyarul tanító kollégák száma. változás a több mint félezer magyar alapítvány léte, a több mint 250 művelődési egyesület, és az, hogy van magyar közélet. A magyar tömegtájékoztatás is széles skálájú. Nincs egésznapos magyar rádióadás, televízióműsor, de Székelyföldön egésznaposak a helyi stúdiók adásai. Gyímesi kiállt az RMDSZ mint érdekképviseleti és politikai szervezet mellett. Arra intett, hogy "ne hagyjuk magunkat infantilizálni az anyaország befolyása által sem, hanem próbáljunk meg az erdélyi sajátosságoknak megfelelően, egy jó értelemben vett transzszilván autonómiában gondolkodni. Erdély mindig is viszonylag független volt az anyaországtól...". Az RMDSZ-nek "erkölcsi, emberi megújulásra lenne szüksége." A jócskán felerősödött Tőkés-Markó ellentétet higgadt, világos eszmei-ideológiai vitaként lehetne levezetni. Korszerűbb jövőképpel kellene ellensúlyozni a jelenlegi erősen múltorientált beállítódást, vallotta. Szerinte túl sok pénzt költöttek műemlékekre, szobrokra, emléktáblákra, és kitüntetésekre, ahhoz képest, amennyit valóságosan működő korszerű intézményekbe fektettek. Gyímesi Éva még azzal sem ért egyet, hogy az kap kutatási ösztöndíjat, aki a "romániai magyar tudományosság érdekeit szolgálja". /Gál Mária: Számoljunk a valósággal is. Interjú Gyimesi Éva professzorasszonnyal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Gál Mária a Népszava kolozsvári tudósítója.2000. január 15.
Gál Mária készített interjút Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki hangsúlyozta: egy pillanatig sem gondolta, hogy azok a célok, amelyeket a Hívó Szóban megfogalmaztak, megvalósulhatnak tíz éven belül. Pozitív változás a szólás-, a vélemény- és a gyülekezési szabadság. A legjobban fáj, hogy még nincs önálló egyetem. Jelenleg a Babes- Bolyain nemcsak magyar nyelv és irodalom, illetve néprajz tanszékek vannak, hanem az egyetem 18 fakultásából 13 karon tanítanak magyarul. 1989-ben kb. hetvenhatan voltak, most már 250 fölött van a magyarul tanító kollégák száma. változás a több mint félezer magyar alapítvány léte, a több mint 250 művelődési egyesület, és az, hogy van magyar közélet. A magyar tömegtájékoztatás is széles skálájú. Nincs egésznapos magyar rádióadás, televízióműsor, de Székelyföldön egésznaposak a helyi stúdiók adásai. Gyímesi kiállt az RMDSZ mint érdekképviseleti és politikai szervezet mellett. Arra intett, hogy "ne hagyjuk magunkat infantilizálni az anyaország befolyása által sem, hanem próbáljunk meg az erdélyi sajátosságoknak megfelelően, egy jó értelemben vett transzszilván autonómiában gondolkodni. Erdély mindig is viszonylag független volt az anyaországtól...". Az RMDSZ-nek "erkölcsi, emberi megújulásra lenne szüksége." A jócskán felerősödött Tőkés-Markó ellentétet higgadt, világos eszmei-ideológiai vitaként lehetne levezetni. Korszerűbb jövőképpel kellene ellensúlyozni a jelenlegi erősen múltorientált beállítódást, vallotta. Szerinte túl sok pénzt költöttek műemlékekre, szobrokra, emléktáblákra, és kitüntetésekre, ahhoz képest, amennyit valóságosan működő korszerű intézményekbe fektettek. Gyímesi Éva még azzal sem ért egyet, hogy az kap kutatási ösztöndíjat, aki a "romániai magyar tudományosság érdekeit szolgálja". /Gál Mária: Számoljunk a valósággal is. Interjú Gyimesi Éva professzorasszonnyal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Gál Mária a Népszava kolozsvári tudósítója.2000. január 15.
Románia az izraeli hadiiparának nagyságra legnagyobb ügyfele, Kína, Törökország és India után. Az aláírt román-izraeli haditechnikai és szállítási szerződések értéke jelenleg egymilliárd dollár. Az izraeli Elbit elektronikai társaság 400 millió dollárért részt vesz a román MiG-21-es vadászgépek korszerűsítésében. Ezeket, továbbá a román hadsereg helikoptereit és harckocsijait az Elta elektronikai cég szereli fel új radarokkal, 250 millió dollárért, illetve 30 millió dollárért. /Románia Izrael negyedik fegyvervásárlója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Románia az izraeli hadiiparának nagyságra legnagyobb ügyfele, Kína, Törökország és India után. Az aláírt román-izraeli haditechnikai és szállítási szerződések értéke jelenleg egymilliárd dollár. Az izraeli Elbit elektronikai társaság 400 millió dollárért részt vesz a román MiG-21-es vadászgépek korszerűsítésében. Ezeket, továbbá a román hadsereg helikoptereit és harckocsijait az Elta elektronikai cég szereli fel új radarokkal, 250 millió dollárért, illetve 30 millió dollárért. /Románia Izrael negyedik fegyvervásárlója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Molnár Gusztáv a Teleki László Intézet keretében 1995 óta folyó geopolitikai kutatások vezetője. Jelenleg a kolozsvári egyetem vendégtanára. Geopolitikai és regionális szerveződéseket szem előtt tartó megközelítése vitát váltott ki. A vitáról a Polirom Kiadó közölt válogatást Problema transilvania címmel. A kötetet Molnár Gusztáv Gabriel Andreescuval közösen szerkesztette. Molnár Gusztáv elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányában /Volt Európának egy különös tartománya/ pesszimista álláspontra helyezkedett. Ezt az írását a Szekuritate akkor elkobozta. Akkor úgy gondolta, hogy Erdély mint közép-európai tartomány teljesen megsemmisül. Mai gondolkodásában viszont a reménystratégia van jelen. Lehet tervezni, építkezni. Erdélyben már vannak csoportok, melyek a kérdés politikai oldalát felvállalják, így Sabin Gherman ligája vagy az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés csoport. Molnár Gusztávot a dolog ideológiája, egy lehetséges közös erdélyi nyilvánosság, közös hagyomány megteremtése foglalkozatja. - Molnár Gusztávot a területek, tartományok lázadása érdekelte, ami a század- és ezredforduló világjelensége. "Quebecktől Kelet-Timorig és Skóciától Kasmírig mindenütt megmutatkozik. Európában ez a kérdés most a nyugati civilizáció-állam keleti határvonala mentén kialakuló új Frontier problémájaként jelenik meg." Azokra a tartományokra gondol, amelyek képesek lennének a Nyugathoz való csatlakozásra, de az országok, amelyekhez tartoznak, nem. - Ösztönstratégia kezd érvényesülni ezekben a tartományokban, állapította meg: a Nyugat közelsége dezintegratív erővel hat a közvetlen környezetére. Nem véletlen Adrian Nastase hisztériája, amikor a regionalizmus szóba kerül. Molnár Gusztáv 1997-es tanulmányában, amely a Problema transilvania kötet vitaindítója, megállapította, hogy Bukarest egy angol típusú devolúciós stratégiával kezelhető szinten tudná tartani a kérdést, megőrizve az állam egységét, ugyanakkor Erdély számára bizonyos intézményi önállóságot biztosítana. Vitapartnere, Andreescu másra érzékeny. Amennyiben beindul Erdélyben az autonómia intézményesülése, akkor Ó-Románia nem-nyugati jellemvonásai élesebben kiütköznek. Andreescunak, a Bukarestben élő nyugatos értelmiséginek ez nem érdeke. A kötetben Tom Gallagher azzal érvel Molnár Gusztáv okfejtése ellen, hogy Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethetők össze egy közös erdélyi stratégia érdekében. Igaz, felelt erre Molnár Gusztáv, hogy eltérő, de meg lehet teremteni a közös stratégiát. Tom Gallagher a román erdélyiséget a Román Nemzeti Egységpárthoz közötte. Ma már azonban egyre gyengül ez a párt. Molnár Gusztáv hisz a közös erdélyi identitás megteremtésében. Először a közös erdélyi nyilvánosságot kell megteremteni. Amennyiben nem teremtik meg, figyelmeztetett Molnár Gusztáv, akkor "végzetesen megroppan - a németeké után - a magyar közösség ereje, konzisztenciája is." Akkor megkezdődik az Erdélyből való elvándorlás. Ez nagy veszély, "ezért az erdélyi regionalizmus nem elméleti kérdés, hanem egy vállalható, élhető létstratégia kérdése, amely nem mond ellent sem a román, sem egy régiófelelősséget is érző magyar nemzetstratégiának." Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. /Bakk Miklós: Beszélgetés Molnár Gusztáv erdélyi származású politológussal. Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Molnár Gusztáv a Teleki László Intézet keretében 1995 óta folyó geopolitikai kutatások vezetője. Jelenleg a kolozsvári egyetem vendégtanára. Geopolitikai és regionális szerveződéseket szem előtt tartó megközelítése vitát váltott ki. A vitáról a Polirom Kiadó közölt válogatást Problema transilvania címmel. A kötetet Molnár Gusztáv Gabriel Andreescuval közösen szerkesztette. Molnár Gusztáv elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányában /Volt Európának egy különös tartománya/ pesszimista álláspontra helyezkedett. Ezt az írását a Szekuritate akkor elkobozta. Akkor úgy gondolta, hogy Erdély mint közép-európai tartomány teljesen megsemmisül. Mai gondolkodásában viszont a reménystratégia van jelen. Lehet tervezni, építkezni. Erdélyben már vannak csoportok, melyek a kérdés politikai oldalát felvállalják, így Sabin Gherman ligája vagy az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés csoport. Molnár Gusztávot a dolog ideológiája, egy lehetséges közös erdélyi nyilvánosság, közös hagyomány megteremtése foglalkozatja. - Molnár Gusztávot a területek, tartományok lázadása érdekelte, ami a század- és ezredforduló világjelensége. "Quebecktől Kelet-Timorig és Skóciától Kasmírig mindenütt megmutatkozik. Európában ez a kérdés most a nyugati civilizáció-állam keleti határvonala mentén kialakuló új Frontier problémájaként jelenik meg." Azokra a tartományokra gondol, amelyek képesek lennének a Nyugathoz való csatlakozásra, de az országok, amelyekhez tartoznak, nem. - Ösztönstratégia kezd érvényesülni ezekben a tartományokban, állapította meg: a Nyugat közelsége dezintegratív erővel hat a közvetlen környezetére. Nem véletlen Adrian Nastase hisztériája, amikor a regionalizmus szóba kerül. Molnár Gusztáv 1997-es tanulmányában, amely a Problema transilvania kötet vitaindítója, megállapította, hogy Bukarest egy angol típusú devolúciós stratégiával kezelhető szinten tudná tartani a kérdést, megőrizve az állam egységét, ugyanakkor Erdély számára bizonyos intézményi önállóságot biztosítana. Vitapartnere, Andreescu másra érzékeny. Amennyiben beindul Erdélyben az autonómia intézményesülése, akkor Ó-Románia nem-nyugati jellemvonásai élesebben kiütköznek. Andreescunak, a Bukarestben élő nyugatos értelmiséginek ez nem érdeke. A kötetben Tom Gallagher azzal érvel Molnár Gusztáv okfejtése ellen, hogy Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethetők össze egy közös erdélyi stratégia érdekében. Igaz, felelt erre Molnár Gusztáv, hogy eltérő, de meg lehet teremteni a közös stratégiát. Tom Gallagher a román erdélyiséget a Román Nemzeti Egységpárthoz közötte. Ma már azonban egyre gyengül ez a párt. Molnár Gusztáv hisz a közös erdélyi identitás megteremtésében. Először a közös erdélyi nyilvánosságot kell megteremteni. Amennyiben nem teremtik meg, figyelmeztetett Molnár Gusztáv, akkor "végzetesen megroppan - a németeké után - a magyar közösség ereje, konzisztenciája is." Akkor megkezdődik az Erdélyből való elvándorlás. Ez nagy veszély, "ezért az erdélyi regionalizmus nem elméleti kérdés, hanem egy vállalható, élhető létstratégia kérdése, amely nem mond ellent sem a román, sem egy régiófelelősséget is érző magyar nemzetstratégiának." Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. /Bakk Miklós: Beszélgetés Molnár Gusztáv erdélyi származású politológussal. Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Gabriel Andreescu úgy látja, hogy a sovinizmus ereje csökkent, azonban újabb fenyegető erő az ortodoxizmus. Az "ortodoxizmus offenzívájának" kezdetét 1997 tavaszára tette. A jelenlegi kormánykoalíció hatalomra kerülésével sikerült egyik megbízható emberét, Gheorghe Anghelescut a vallásügyi államtitkárság élére állítani. Gheorghe Anghelescu teológiai tanár, aki hűségesen szolgálja ortodox egyházát. Az évek során az ortodox egyház kormányhatározatokkal nagy pénzösszegeket kapott. Bukarest szívében akarják felépíteni a Nemzeti Megváltás Katedrálisát, melynek helyét Emil Constantinescu elnök Teoctist pátriárkával közösen jelölte ki. Az ortodox egyház megszállta a közéletet, elöljárói minden rendezvényen megjelennek. Az egyházügyi törvény tervezetével az ortodox egyház gyakorlatilag megvalósítaná dominanciáját a többi vallás fölött. A törvénytervezetet a kormány 1999. szeptemberi ülésén elfogadta, anélkül, hogy egyeztetett volna a többi felekezettel. A tervezet jelenleg a képviselőházi emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottsága előtt van. Egyedül a rendkívül széles bel- és külföldi nyomás eredményezheti a visszavonását. /Gabriel Andreescu: Törvénnyel az ortodox állam felé. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Gabriel Andreescu úgy látja, hogy a sovinizmus ereje csökkent, azonban újabb fenyegető erő az ortodoxizmus. Az "ortodoxizmus offenzívájának" kezdetét 1997 tavaszára tette. A jelenlegi kormánykoalíció hatalomra kerülésével sikerült egyik megbízható emberét, Gheorghe Anghelescut a vallásügyi államtitkárság élére állítani. Gheorghe Anghelescu teológiai tanár, aki hűségesen szolgálja ortodox egyházát. Az évek során az ortodox egyház kormányhatározatokkal nagy pénzösszegeket kapott. Bukarest szívében akarják felépíteni a Nemzeti Megváltás Katedrálisát, melynek helyét Emil Constantinescu elnök Teoctist pátriárkával közösen jelölte ki. Az ortodox egyház megszállta a közéletet, elöljárói minden rendezvényen megjelennek. Az egyházügyi törvény tervezetével az ortodox egyház gyakorlatilag megvalósítaná dominanciáját a többi vallás fölött. A törvénytervezetet a kormány 1999. szeptemberi ülésén elfogadta, anélkül, hogy egyeztetett volna a többi felekezettel. A tervezet jelenleg a képviselőházi emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottsága előtt van. Egyedül a rendkívül széles bel- és külföldi nyomás eredményezheti a visszavonását. /Gabriel Andreescu: Törvénnyel az ortodox állam felé. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Bíró Béla kifejtette, hogy a magyarokkal folyton a románok, a románokkal a magyarok miatt került összeütközésbe. "Mindkét közösség hajlamos volt sajátjaként elfogadni, de csak abban az esetben, ha eldöntöm, mi is vagyok: magyar vagy román. Csakhogy ez képtelenségnek tűnt számomra. Román környezetben ugyanis magyarnak, magyarban (öt év román-magyar szak után) románnak (is) érezhettem magam." Bíró Béla sohasem értette meg, miért kell választania. "Miért ne érezhetném magam e két nyelv és kultúra (sőt, egyetemi évei után, harmadikként a zsidó) ismeretének arányában románnak és németnek (sőt zsidónak) is." Bíró Béla leszögezte: Gabriel Andreescut vagy Lucian Boiát "közelebb érzem magamhoz, mint Tőkés Lászlót például." /Bíró Béla: megtagadott identitások, traumák, gyűlölt alteregók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Bíró Béla kifejtette, hogy a magyarokkal folyton a románok, a románokkal a magyarok miatt került összeütközésbe. "Mindkét közösség hajlamos volt sajátjaként elfogadni, de csak abban az esetben, ha eldöntöm, mi is vagyok: magyar vagy román. Csakhogy ez képtelenségnek tűnt számomra. Román környezetben ugyanis magyarnak, magyarban (öt év román-magyar szak után) románnak (is) érezhettem magam." Bíró Béla sohasem értette meg, miért kell választania. "Miért ne érezhetném magam e két nyelv és kultúra (sőt, egyetemi évei után, harmadikként a zsidó) ismeretének arányában románnak és németnek (sőt zsidónak) is." Bíró Béla leszögezte: Gabriel Andreescut vagy Lucian Boiát "közelebb érzem magamhoz, mint Tőkés Lászlót például." /Bíró Béla: megtagadott identitások, traumák, gyűlölt alteregók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg Budapesten, a Vármegye Galériában a Nagybánya festőtelep című tárlatot. A legjobb nemzetpolitika a művelődéspolitika, és a mai tárlat beszédes példája annak a törekvésnek, amelyet a mai magyar kormány ez irányban végez - mondta. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton több mint 40 mű, többek között Balogh Gyula, Gaál András, Gyurkovics Hunor, Kenéz Anikó, Lukács Katalin, Madarász Gyula, Simon Endre, Szakáll Ágnes, Véső Ágoston és Zsigmond Attila egy-egy festménye látható. /A nagybányaiak kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 15.
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg Budapesten, a Vármegye Galériában a Nagybánya festőtelep című tárlatot. A legjobb nemzetpolitika a művelődéspolitika, és a mai tárlat beszédes példája annak a törekvésnek, amelyet a mai magyar kormány ez irányban végez - mondta. Az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett tárlaton több mint 40 mű, többek között Balogh Gyula, Gaál András, Gyurkovics Hunor, Kenéz Anikó, Lukács Katalin, Madarász Gyula, Simon Endre, Szakáll Ágnes, Véső Ágoston és Zsigmond Attila egy-egy festménye látható. /A nagybányaiak kiállítása a Vármegye Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./2000. január 17.
Vekov Károly közölte számvetését az RMDSZ tíz év alatt megtett útjáról. 1989 után részleges, fokozatos változásokra került sor, amelyek rendszerváltásba torkollnak. A romániai magyarság helyzetében bekövetkezett változások nem ily gyökeresek és nem haladják meg az országos változások szintjét. Az RMDSZ indulását a helyzetteremtő politizálás jellemezte, ebben Kolozsvárnak nagy szerepe volt. A helyzetteremtő politizálást azonban folytatni kellett volna, "ehelyett megfogalmazódott egy olyan önámító együttműködési módozat, hogy miként is kerüljünk a Hatalom közelébe." Mindez lassan hatalombarát reflexeket alakított ki. Vekov úgy látja, hogy "kudarcaink évfordulójáról van szó, ünneplés helyett talán helyesebb lenne céljaink megvalósításának mikéntjén elgondolkodni, és azon, hogy kik képesek, egyáltalán kik alkalmasak elérésükre és megvalósításukra. /Vekov Károly: 10 éves az RMDSZ. Céljainkért.2000. január 17.
Vekov Károly közölte számvetését az RMDSZ tíz év alatt megtett útjáról. 1989 után részleges, fokozatos változásokra került sor, amelyek rendszerváltásba torkollnak. A romániai magyarság helyzetében bekövetkezett változások nem ily gyökeresek és nem haladják meg az országos változások szintjét. Az RMDSZ indulását a helyzetteremtő politizálás jellemezte, ebben Kolozsvárnak nagy szerepe volt. A helyzetteremtő politizálást azonban folytatni kellett volna, "ehelyett megfogalmazódott egy olyan önámító együttműködési módozat, hogy miként is kerüljünk a Hatalom közelébe." Mindez lassan hatalombarát reflexeket alakított ki. Vekov úgy látja, hogy "kudarcaink évfordulójáról van szó, ünneplés helyett talán helyesebb lenne céljaink megvalósításának mikéntjén elgondolkodni, és azon, hogy kik képesek, egyáltalán kik alkalmasak elérésükre és megvalósításukra. /Vekov Károly: 10 éves az RMDSZ. Céljainkért.2000. január 17.
Demény Péter reagált a Molnár Gusztávval készült interjúra /Krónika, jan. 15./: az RMDSZ-nek ki kell dolgoznia egy jövőképet. Stratégiára van szükség. Fölkészült politikusok kellenek, a magyar ifjúság számára egyetemet, munkaalkalmat kell teremteni. /Demény Péter: Jövőkép az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2000. január 17.
Demény Péter reagált a Molnár Gusztávval készült interjúra /Krónika, jan. 15./: az RMDSZ-nek ki kell dolgoznia egy jövőképet. Stratégiára van szükség. Fölkészült politikusok kellenek, a magyar ifjúság számára egyetemet, munkaalkalmat kell teremteni. /Demény Péter: Jövőkép az RMDSZ-nek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2000. január 17.
Jan. 15-én Kolozsváron az Előretolt Helyőrség folyóirat rendezésében Sántha Attila költészete volt műsoron, a házigazdák, Orbán János Dénes és Páll Zita beszélgettek a költővel. A közönség megismerkedhetett a "transzközép atyjának" nevezett Sántha Attila irodalom- illetve világszemléletével. Transzközép címmel jelent meg 1993-ban az Echinoxban, a kolozsvári folyóiratban Sántha Attila kiáltványa, amelyben emberközpontú irodalmat követelt az addig uralkodó transzszilvanista irodalomszemlélettel, valamint a Magyarországon divatos posztmodern irodalommal szemben. Szerinte ugyanis az 1990-es évek elején a transzszilvanista mítosz még fénykorát élte, mindenki a politikumot kereste a költészetben, amely még mindig a megmaradást hirdette a törpefenyő motívumával. Ezzel szemben Sántha Attila olyan irodalmat szeretett volna olvasni és művelni, amely az embert és a mindennapi problémákat állítja a középpontba. Sántha Attila felolvasta néhány versét Az ír úr című kötetéből (Erdélyi Híradó,Kolozsvár, 1999.). A kézdivásárhelyi költő felolvasott néhányat a székely verseiből is. Szerinte a székely szavak másként alakítják a verset, megsokszorozzák az érzelmeket. - Költészetének groteszk, horrorisztikus és szadista vonulata bontakozik ki a Kemál és Amál című ciklusban, amelynek nyelvezete időnként egészen elképesztő. /Sándor Boglárka: Hogyan ír egy ír úr? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2000. január 17.
Jan. 15-én Kolozsváron az Előretolt Helyőrség folyóirat rendezésében Sántha Attila költészete volt műsoron, a házigazdák, Orbán János Dénes és Páll Zita beszélgettek a költővel. A közönség megismerkedhetett a "transzközép atyjának" nevezett Sántha Attila irodalom- illetve világszemléletével. Transzközép címmel jelent meg 1993-ban az Echinoxban, a kolozsvári folyóiratban Sántha Attila kiáltványa, amelyben emberközpontú irodalmat követelt az addig uralkodó transzszilvanista irodalomszemlélettel, valamint a Magyarországon divatos posztmodern irodalommal szemben. Szerinte ugyanis az 1990-es évek elején a transzszilvanista mítosz még fénykorát élte, mindenki a politikumot kereste a költészetben, amely még mindig a megmaradást hirdette a törpefenyő motívumával. Ezzel szemben Sántha Attila olyan irodalmat szeretett volna olvasni és művelni, amely az embert és a mindennapi problémákat állítja a középpontba. Sántha Attila felolvasta néhány versét Az ír úr című kötetéből (Erdélyi Híradó,Kolozsvár, 1999.). A kézdivásárhelyi költő felolvasott néhányat a székely verseiből is. Szerinte a székely szavak másként alakítják a verset, megsokszorozzák az érzelmeket. - Költészetének groteszk, horrorisztikus és szadista vonulata bontakozik ki a Kemál és Amál című ciklusban, amelynek nyelvezete időnként egészen elképesztő. /Sándor Boglárka: Hogyan ír egy ír úr? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./2000. január 17.
Kolozsváron bemutatták dr. Balázs Lajos Szeretet fogott el a gyermek iránt című könyvét, ez a Csíkszentdomokosról írt monográfiájának harmadik darabja. A három kötet a falu életét mutatta be a házasság, halál és születés kapcsán. /Ketesdy Beáta: Könyvbemutató a Kriza János Néprajzi Társaságnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2000. január 17.
Kolozsváron bemutatták dr. Balázs Lajos Szeretet fogott el a gyermek iránt című könyvét, ez a Csíkszentdomokosról írt monográfiájának harmadik darabja. A három kötet a falu életét mutatta be a házasság, halál és születés kapcsán. /Ketesdy Beáta: Könyvbemutató a Kriza János Néprajzi Társaságnál. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./2000. január 18.
Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./2000. január 18.
Jan. 17-én elhunyt Ion Ratiu képviselő. A parasztpárt egykori alelnökét londoni otthonában érte a halál. /Elhunyt Ion Ratiu. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./ A Parasztpárt, amelynek Ratiu kilenc éve volt alelnöke, a halálhírre nem szakította félbe ülését. A politikus földi maradványait hazahozták, és szülővárosában, Tordán temetik el. Ion Ratiu 1917. június 6-án született Tordán. Ratiu Kolozsváron szerzett jogi diplomát, majd 1943-ban a cambridge-i egyetemen a politikai tudományok doktorává avatták. Ratiu 1940-ben politikai menedékjogot kért Angliától, amit meg is kapott. Szintén abban az évben csatlakozott a Szabad Románok Mozgalmához. Később a londoni rádió, a BBC tudósítója lett. Különböző kereskedelmi cégeknél dolgozott, majd létrehozta saját cégét, a J. R. Shipping Co. Ltd-t. 1992 óta tagja volt a Romániai Újságírók Szövetségének. A Nemzeti Parasztpártnak már fiatalon tagja lett, száműzetése idején a romániai kommunizmus ellen emelte fel hangját. Ratiu 1990. januárjában tért vissza hazájába, egy évvel később a Parasztpárt alelnökének választották, 1990 óta képviselői mandátuma volt. A Romániai Demokratikus Konvenció színeiben 1996. november 3-án Arad megyei képviselő lett. /Jakab Árpád: Elhunyt Ion Ratiu. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), jan. 20./2000. január 18.
A multikulturális egyetem kérdésében az a megállapodás született, hogy erősíteni kell a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemet, és teljes vertikumú oktatást kell létrehozni román, magyar és német nyelven - jelentette ki jan. 17-én Andrei Marga román oktatási miniszter. A miniszter elmondta, hogy erre az "egyeztetett megoldásra" az elmúlt hónapokban az EBESZ kisebbségi főbiztosával, Max van der Stoellel és a romániai magyar kisebbség képviselőivel folytatott tárgyalásokon jutottak. A miniszter közölte, hogy márciusban további megbeszélések lesznek a multikulturális egyetem kérdéséről az EBESZ és az Európai Unió képviselőivel. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a szövetség továbbra is a magyar nyelvű állami egyetem létrehozásáért küzd. Markó elmondta, hogy az RMDSZ szerint a Babes-Bolyai Egyetemen van lehetőség a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére, de ehhez magyar nyelvű tanszékeket és fakultásokat kell létrehozni, mert a jelenleg létező magyar nyelvű szakok és oktatási csoportok nem elegendőek. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly szeptember végén rendeletet hozott a Petőfi-Schiller nevű multikulturális egyetem alapításáról, azonban ebből semmi nem valósult meg. Az ellenzéki pártok a bíróságon támadták meg ezt a tervet, s első fokon pert nyertek, de a fellebbviteli bíróságon veszítettek. A végső, jogerős ítélet még várat magára. /Az RMDSZ az állami magyar egyetemért küzd. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./2000. január 18.
A multikulturális egyetem kérdésében az a megállapodás született, hogy erősíteni kell a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemet, és teljes vertikumú oktatást kell létrehozni román, magyar és német nyelven - jelentette ki jan. 17-én Andrei Marga román oktatási miniszter. A miniszter elmondta, hogy erre az "egyeztetett megoldásra" az elmúlt hónapokban az EBESZ kisebbségi főbiztosával, Max van der Stoellel és a romániai magyar kisebbség képviselőivel folytatott tárgyalásokon jutottak. A miniszter közölte, hogy márciusban további megbeszélések lesznek a multikulturális egyetem kérdéséről az EBESZ és az Európai Unió képviselőivel. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a szövetség továbbra is a magyar nyelvű állami egyetem létrehozásáért küzd. Markó elmondta, hogy az RMDSZ szerint a Babes-Bolyai Egyetemen van lehetőség a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére, de ehhez magyar nyelvű tanszékeket és fakultásokat kell létrehozni, mert a jelenleg létező magyar nyelvű szakok és oktatási csoportok nem elegendőek. A hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly szeptember végén rendeletet hozott a Petőfi-Schiller nevű multikulturális egyetem alapításáról, azonban ebből semmi nem valósult meg. Az ellenzéki pártok a bíróságon támadták meg ezt a tervet, s első fokon pert nyertek, de a fellebbviteli bíróságon veszítettek. A végső, jogerős ítélet még várat magára. /Az RMDSZ az állami magyar egyetemért küzd. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./2000. január 18.
Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén újból kitűnt magyargyűlöletével: okirathamisítással, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőit, ugyanis - szerinte - a hajdani Ady-Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be. Funar elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielőbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. A református egyház képviselői a sátán földi küldöttei, jelentette ki. Tőkés Elek református egyházkerületi tanácsos elmondta: az ingatlant három ízben is betáblázták. Az elsőt ellopták, majd újat nyitottak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. /Kiss Olivér: Durva városházi offenzíva a református ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./2000. január 18.
Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletén újból kitűnt magyargyűlöletével: okirathamisítással, sikkasztással, hazugsággal vádolta az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőit, ugyanis - szerinte - a hajdani Ady-Sincai Líceum épületét törvénytelenül táblázták be. Funar elmondta: annak érdekében, hogy a román állam lehessen mielőbb a törvényes tulajdonos, a városháza kérni fogja a telekkönyv mihamarabbi kiigazítását. A református egyház képviselői a sátán földi küldöttei, jelentette ki. Tőkés Elek református egyházkerületi tanácsos elmondta: az ingatlant három ízben is betáblázták. Az elsőt ellopták, majd újat nyitottak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta: a tulajdonjog visszaállításáról van szó, így a líceum épületét a kormány jogosan juttatta vissza volt tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az ingatlan rendeltetését nem szabad megváltoztatni. /Kiss Olivér: Durva városházi offenzíva a református ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./2000. január 18.
Dr. Vofkori László földrajztanár A nemzetközi turizmus földrajza címmel írt főiskolai jegyzetet, melyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi turisztikai kollégiuma hallgatóinak szánt. A tankönyv, melyet táblázatok, képek és ábrák tesznek érdekesebbé, a gyergyószentmiklósi F&F International Kft. gondozásában jelent meg 1999-ben. /A nemzetközi turizmus földrajza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./2000. január 18.
Dr. Vofkori László földrajztanár A nemzetközi turizmus földrajza címmel írt főiskolai jegyzetet, melyet a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi turisztikai kollégiuma hallgatóinak szánt. A tankönyv, melyet táblázatok, képek és ábrák tesznek érdekesebbé, a gyergyószentmiklósi F&F International Kft. gondozásában jelent meg 1999-ben. /A nemzetközi turizmus földrajza. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./2000. január 19.
Megjelent Kinde Annamária Egy másik arc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című verseskötete. Első verseskötete /A hiúzok természetéről/ 1996-ban látott napvilágot. Kinde Annamária ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a nyolcvanas évek elején tűnt fel az erdélyi irodalomban, s azóta javarészt szét is szóródott. Ennek a szétszóródott nemzedéknek egyik alapélménye a Szent Anna tó és a partján történt táborozás. /Balázs Imre József: A Szent Anna tó és a helyi széljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./2000. január 19.
Megjelent Kinde Annamária Egy másik arc /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1999/ című verseskötete. Első verseskötete /A hiúzok természetéről/ 1996-ban látott napvilágot. Kinde Annamária ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a nyolcvanas évek elején tűnt fel az erdélyi irodalomban, s azóta javarészt szét is szóródott. Ennek a szétszóródott nemzedéknek egyik alapélménye a Szent Anna tó és a partján történt táborozás. /Balázs Imre József: A Szent Anna tó és a helyi széljárás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./