udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 5881-5910 | 5911-5940 | 5941-5970 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2000. január 29.
A jan. 24-én kezdődött tanügyi sztrájk folytatódik, jan. 28-án kellett volna elkészíteni a félévi bizonyítványokat, de ez elmaradt. /Szabó Csaba: Elmaradt a félév végi bizonyítványosztás az iskolákban. Hétfőn tárgyal újra a kormány a szakszervezetekkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2000. január 29.
A jan. 24-én kezdődött tanügyi sztrájk folytatódik, jan. 28-án kellett volna elkészíteni a félévi bizonyítványokat, de ez elmaradt. /Szabó Csaba: Elmaradt a félév végi bizonyítványosztás az iskolákban. Hétfőn tárgyal újra a kormány a szakszervezetekkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2000. január 29.
A kolozsvári Állami Magyar Színház január 28-án műsorra tűzött Koldusopera c. előadásában a kolozsvári közönség egykori kedvence, Lőrincz Ágnes színművész ismét fellépett. Jan. 3-án bemutatják A Lourcine utcai gyilkosság című zenés darabot, amely a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján tavaly elnyerte a legjobb előadás díját, ugyanezen színházi fórumon Bogdán Zsoltot a legjobb férfi alakítás, Borbáth Júliát a legjobb női alakítás díjával jutalmazták. /Lőrincz Ágnes ismét a kolozsvári színpadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29-30./2000. január 29.
A kolozsvári Állami Magyar Színház január 28-án műsorra tűzött Koldusopera c. előadásában a kolozsvári közönség egykori kedvence, Lőrincz Ágnes színművész ismét fellépett. Jan. 3-án bemutatják A Lourcine utcai gyilkosság című zenés darabot, amely a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján tavaly elnyerte a legjobb előadás díját, ugyanezen színházi fórumon Bogdán Zsoltot a legjobb férfi alakítás, Borbáth Júliát a legjobb női alakítás díjával jutalmazták. /Lőrincz Ágnes ismét a kolozsvári színpadon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29-30./2000. január 29.
Kolozsváron fejezte be háromnapos romániai látogatását Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, kisebbségvédelmi és régiófejlesztésügyi miniszter. A romák problémáival foglalkozó szimpózium megnyitója után Csáky Pál találkozott a romániai szlovák kisebbség képviselőivel is. A vele készült interjúban kifejtette, hogy a Magyar Koalíció Pártja előnyösebb helyzetben van a szlovák kormánykoalícióban, mint Romániában az RMDSZ, mivel arányait tekintve nagyobb erőt képvisel. Úgy látja, hogy kormányzati szerepvállalásuk óta számos pozitív lépést tettek a szlovákiai magyar közösség helyzetének javításáért. A kisebbségi oktatást illetően növelték az intézmények autonómiáját és visszahelyezték tisztségükbe azokat az iskolaigazgatókat, akiket annak idején önkényesen leváltottak. A kisebbségi nyelvek védelméről szóló törvény nem ideális, de nagy előrelépést jelent. Kassán újraépítik a magyar színházat. 50 év után végre aláírták a Párkány-Esztergom közötti híd felújításáról szóló szerződést. Csáky Pál szerint fejleszteni kellene Románia, Magyarország, illetve Szlovákia regionális együttműködését. Az RMDSZ vezetőivel megegyeztek abban, hogy vállalkozói csoportok számára szimpóziumokat rendeznek. Csáky Pál elmondta, hogy szlovákiai magyar önálló felsőoktatási intézményre ők is gondolnak, de jelenleg ez nem szerepel a kormány programjában. Lépésről lépésre kell előrehaladniuk, először egy önálló kart szeretnének létrehozni a nyitrai egyetemen a pedagógusképzés biztosítására. Csáky bonyolult kérdésnek nevezte azt, hogy a magyar kormány státustörvényben kívánja rögzíteni a határon túli magyarok magyarországi jogállását. Szlovákiában már létezik egy, a külföldi szlovákokról szóló törvény, és egy rossz törvény. Szerinte nem járható út, hogy bárki számára etnikai alapon próbáljanak különböző formális jogokat biztosítani. /Erdei Róbert: Erősíteni kell a regionális együttműködést. Interjú Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2000. január 29.
Kolozsváron fejezte be háromnapos romániai látogatását Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, kisebbségvédelmi és régiófejlesztésügyi miniszter. A romák problémáival foglalkozó szimpózium megnyitója után Csáky Pál találkozott a romániai szlovák kisebbség képviselőivel is. A vele készült interjúban kifejtette, hogy a Magyar Koalíció Pártja előnyösebb helyzetben van a szlovák kormánykoalícióban, mint Romániában az RMDSZ, mivel arányait tekintve nagyobb erőt képvisel. Úgy látja, hogy kormányzati szerepvállalásuk óta számos pozitív lépést tettek a szlovákiai magyar közösség helyzetének javításáért. A kisebbségi oktatást illetően növelték az intézmények autonómiáját és visszahelyezték tisztségükbe azokat az iskolaigazgatókat, akiket annak idején önkényesen leváltottak. A kisebbségi nyelvek védelméről szóló törvény nem ideális, de nagy előrelépést jelent. Kassán újraépítik a magyar színházat. 50 év után végre aláírták a Párkány-Esztergom közötti híd felújításáról szóló szerződést. Csáky Pál szerint fejleszteni kellene Románia, Magyarország, illetve Szlovákia regionális együttműködését. Az RMDSZ vezetőivel megegyeztek abban, hogy vállalkozói csoportok számára szimpóziumokat rendeznek. Csáky Pál elmondta, hogy szlovákiai magyar önálló felsőoktatási intézményre ők is gondolnak, de jelenleg ez nem szerepel a kormány programjában. Lépésről lépésre kell előrehaladniuk, először egy önálló kart szeretnének létrehozni a nyitrai egyetemen a pedagógusképzés biztosítására. Csáky bonyolult kérdésnek nevezte azt, hogy a magyar kormány státustörvényben kívánja rögzíteni a határon túli magyarok magyarországi jogállását. Szlovákiában már létezik egy, a külföldi szlovákokról szóló törvény, és egy rossz törvény. Szerinte nem járható út, hogy bárki számára etnikai alapon próbáljanak különböző formális jogokat biztosítani. /Erdei Róbert: Erősíteni kell a regionális együttműködést. Interjú Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./2000. január 30.
Zernyesten a közösségi házban január 14-15-én tanácskoztak a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyében ifjúsági pasztorációval foglalkozók, így az egyetemi lelkészségek képviselői is. Eddig a különböző ifjúsági rendezvényeken évente közel 10 000 fiatalt sikerült megmozgatni. Az ifjúsági lelkészségnek intézményeket /iskolákat, szórványkollégiumokat/ kellene létrehoznia. /Józsa Zsuzsanna: Merjünk álmodni! = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 30./2000. január 30.
Zernyesten a közösségi házban január 14-15-én tanácskoztak a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyében ifjúsági pasztorációval foglalkozók, így az egyetemi lelkészségek képviselői is. Eddig a különböző ifjúsági rendezvényeken évente közel 10 000 fiatalt sikerült megmozgatni. Az ifjúsági lelkészségnek intézményeket /iskolákat, szórványkollégiumokat/ kellene létrehoznia. /Józsa Zsuzsanna: Merjünk álmodni! = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 30./2000. január folyamán
A Látó villám-körkérdése: lesz-e a következő évezredben magyar Nobel-díjas? A válaszadók egysíkúak, a mai Élet és Irodalom felfogását tükrözik. Berszán István irodalomkritikus, egyetemi tanár Kolozsvár: figyelembe véve a friss "kanonizációt valószínűleg a Péterek pályázhatnának." Ő Nádas Péterre saccol. Kőbányai János a Múlt és Jövő főszerkesztője, Budapest: Nádas Péter és Konrád György. Balázs Imre költő, a Korunk szerkesztője, Kolozsvár: tippjei Orbán János Dénes és Esterházy Péter körül vannak. Kántor Lajos Mészöly Miklóst és Esterházy Pétert gondolja, de nem tiltakozna Nádas Péter ellen sem. Két évtizeddel ezelőtt még nehezen döntött volna Németh László, Déry Tibor és Illyés Gyula között. Visky András költő /Kolozsvár/ négy nevet említett: Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László és Nádas Péter. /A Látó villám-körkérdése. Látó (Marosvásárhely), január/2000. január folyamán
A Látó villám-körkérdése: lesz-e a következő évezredben magyar Nobel-díjas? A válaszadók egysíkúak, a mai Élet és Irodalom felfogását tükrözik. Berszán István irodalomkritikus, egyetemi tanár Kolozsvár: figyelembe véve a friss "kanonizációt valószínűleg a Péterek pályázhatnának." Ő Nádas Péterre saccol. Kőbányai János a Múlt és Jövő főszerkesztője, Budapest: Nádas Péter és Konrád György. Balázs Imre költő, a Korunk szerkesztője, Kolozsvár: tippjei Orbán János Dénes és Esterházy Péter körül vannak. Kántor Lajos Mészöly Miklóst és Esterházy Pétert gondolja, de nem tiltakozna Nádas Péter ellen sem. Két évtizeddel ezelőtt még nehezen döntött volna Németh László, Déry Tibor és Illyés Gyula között. Visky András költő /Kolozsvár/ négy nevet említett: Esterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László és Nádas Péter. /A Látó villám-körkérdése. Látó (Marosvásárhely), január/2000. október 1.
Szept. 15-17. között Kolozsváron újságíróképzést szerveztek a Vasárnap hetilap szerkesztői. Tapasztalható volt, hogy gyenge az érdeklődés a keresztény újságírás iránt. Az újságírás műfaji tipológiájáról Bánhegyesi Csilla, riportról pedig Lukács János gyulafehérvári médiareferens tartott előadást. /Veres Levente: Újságíróképzés Kolozsváron, kezdőknek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./2000. október 1.
Szept. 15-17. között Kolozsváron újságíróképzést szerveztek a Vasárnap hetilap szerkesztői. Tapasztalható volt, hogy gyenge az érdeklődés a keresztény újságírás iránt. Az újságírás műfaji tipológiájáról Bánhegyesi Csilla, riportról pedig Lukács János gyulafehérvári médiareferens tartott előadást. /Veres Levente: Újságíróképzés Kolozsváron, kezdőknek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./2000. október 1.
Államalapító Szent István király domborműve díszíti szeptember 9-e óta Nyárádtő katolikus templomának homlokzatát. Bálint Károly szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök áldotta meg. A nyárádtői és környékbeli hívek és a paptársak az említett események mellett a templom három védőszentjére emlékeztek. Az alvinci születésű Pongrácz István, a lengyel Grodecz Menyhért és a horvát Körösi Márk 1619. szeptember 7-én Kassán szenvedett vértanúhalált katolikus hitéért, és 1995-ben II. János Pál pápa avatta szentté őket. A templom új harangot is kapott, az Illyés Közalapítvány és mások támogatásával. Ugyanakkor márvány emléktáblát helyeztek el a templom falán a két világháborúban elesett nyárádtői férfiak emlékére, akiknek neve nem kerülhetett fel a falu központjában felavatott emlékműre. /Emlékezetes búcsú Nyárádtőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./2000. október 1.
Államalapító Szent István király domborműve díszíti szeptember 9-e óta Nyárádtő katolikus templomának homlokzatát. Bálint Károly szobrászművész alkotását Tamás József segédpüspök áldotta meg. A nyárádtői és környékbeli hívek és a paptársak az említett események mellett a templom három védőszentjére emlékeztek. Az alvinci születésű Pongrácz István, a lengyel Grodecz Menyhért és a horvát Körösi Márk 1619. szeptember 7-én Kassán szenvedett vértanúhalált katolikus hitéért, és 1995-ben II. János Pál pápa avatta szentté őket. A templom új harangot is kapott, az Illyés Közalapítvány és mások támogatásával. Ugyanakkor márvány emléktáblát helyeztek el a templom falán a két világháborúban elesett nyárádtői férfiak emlékére, akiknek neve nem kerülhetett fel a falu központjában felavatott emlékműre. /Emlékezetes búcsú Nyárádtőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./2000. október 1.
Jóbok és Kamillok címmel jelent meg - már a második kiadásban - László Attila fiatal lelkipásztor könyve a keresztény beteggondozásról. A beteg- és kórházpasztoráció kérdései mellett a kamilliánus család tevékenységével és a betegek jogaival ismerkedhet meg a könyv olvasója. /Jóbok és Kamillok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./2000. október 1.
Jóbok és Kamillok címmel jelent meg - már a második kiadásban - László Attila fiatal lelkipásztor könyve a keresztény beteggondozásról. A beteg- és kórházpasztoráció kérdései mellett a kamilliánus család tevékenységével és a betegek jogaival ismerkedhet meg a könyv olvasója. /Jóbok és Kamillok. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 1./2000. október 2.
Jogos a határon túli magyarságnak az az igénye, hogy Magyarország európai integrációjával párhuzamosan egyfajta magyar integráció is megvalósuljon - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Bihari Napló nagyváradi lapnak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyarság körében aláírások gyűjtése kezdődött a külhoni állampolgárság intézményének támogatására. A magyar integrációnak az egyik nagyon fontos eleme az, hogy törvényben is rendezzék Magyarország és a határon túli magyarok viszonyát. Szabó Tibor leszögezte: "Ennek célja az, hogy amikor a határon túli magyar Magyarországon tartózkodik, akkor a lehető legnagyobb mértékben megközelítse azt a helyzetet, amelyben a magyar állampolgárok vannak. Ugyanakkor azok a kedvezmények, amelyek őt magyarországi tartózkodása alatt megilletik, azt szolgálják, hogy otthon, a szülőföldjén könnyebben boldoguljon." A státustörvény előkészítése már olyan szakaszba érkezett, amikor konkrét kedvezmények, konkrét jogi megoldások vetődtek fel. Ezek megfogalmazása a határon túli magyar szakértők bevonásával történt. - Az MVSZ Budapesten ülésező elnöksége tapssal fogadta a hírt, miszerint Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni magyar állampolgárság mellett nyilatkozott. /Meg kell vitatni minden olyan javaslatot, amelynek megvalósítására a körülmények adottak. Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni állampolgárság kezdeményezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/ "Nem valószínű, hogy még az idén megszületik a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény, mert csak a közigazgatási egyeztetés után kerülhet a kormány elé, s kezdődhet el a kodifikációs folyamat. A tervezetet még a MÁÉRT-nek is meg kell vitatnia, de az abban helyet foglaló határon túli magyar szervezetek jelenleg a választásokkal vannak elfoglalva" - nyilatkozta Szabó Tibor a Népszabadságnak. A HTMH-elnök szerint legkorábban november végén lehet az értekezletet összehívni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak elmondta: A romániai magyarságon belül a külhoni állampolgárságra valós igény van. Ez egyébként természetes is, hiszen akármilyen Magyarországról származó kedvezmény lehetőségét üdvözlik a romániai magyarok. Különösen akkor, ha ez egy, a világban a románnál sokkal jobban használható útlevél megszerzését is lehetővé teszi. Az RMDSZ vállalta, hogy összesíti a támogatók listáját és módot ad az igények kielégítésére, amikor erre megnyílik a lehetőség. /Megalapozatlan várakozások? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/2000. október 2.
Jogos a határon túli magyarságnak az az igénye, hogy Magyarország európai integrációjával párhuzamosan egyfajta magyar integráció is megvalósuljon - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Bihari Napló nagyváradi lapnak adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy a romániai magyarság körében aláírások gyűjtése kezdődött a külhoni állampolgárság intézményének támogatására. A magyar integrációnak az egyik nagyon fontos eleme az, hogy törvényben is rendezzék Magyarország és a határon túli magyarok viszonyát. Szabó Tibor leszögezte: "Ennek célja az, hogy amikor a határon túli magyar Magyarországon tartózkodik, akkor a lehető legnagyobb mértékben megközelítse azt a helyzetet, amelyben a magyar állampolgárok vannak. Ugyanakkor azok a kedvezmények, amelyek őt magyarországi tartózkodása alatt megilletik, azt szolgálják, hogy otthon, a szülőföldjén könnyebben boldoguljon." A státustörvény előkészítése már olyan szakaszba érkezett, amikor konkrét kedvezmények, konkrét jogi megoldások vetődtek fel. Ezek megfogalmazása a határon túli magyar szakértők bevonásával történt. - Az MVSZ Budapesten ülésező elnöksége tapssal fogadta a hírt, miszerint Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni magyar állampolgárság mellett nyilatkozott. /Meg kell vitatni minden olyan javaslatot, amelynek megvalósítására a körülmények adottak. Szabó Tibor HTMH-elnök a külhoni állampolgárság kezdeményezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/ "Nem valószínű, hogy még az idén megszületik a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény, mert csak a közigazgatási egyeztetés után kerülhet a kormány elé, s kezdődhet el a kodifikációs folyamat. A tervezetet még a MÁÉRT-nek is meg kell vitatnia, de az abban helyet foglaló határon túli magyar szervezetek jelenleg a választásokkal vannak elfoglalva" - nyilatkozta Szabó Tibor a Népszabadságnak. A HTMH-elnök szerint legkorábban november végén lehet az értekezletet összehívni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak elmondta: A romániai magyarságon belül a külhoni állampolgárságra valós igény van. Ez egyébként természetes is, hiszen akármilyen Magyarországról származó kedvezmény lehetőségét üdvözlik a romániai magyarok. Különösen akkor, ha ez egy, a világban a románnál sokkal jobban használható útlevél megszerzését is lehetővé teszi. Az RMDSZ vállalta, hogy összesíti a támogatók listáját és módot ad az igények kielégítésére, amikor erre megnyílik a lehetőség. /Megalapozatlan várakozások? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2/2000. október 2.
Szept. 30-án és okt. 1-jén ünnepelték a kolozsvári Református Kollégium újraindításának és az iskolakórus megalakulásának tizedik születésnapját. Az eseményre eljöttek az öregdiákok, jelen volt Kötő József oktatási államtitkár és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is. Székely Árpád, a kollégium igazgatója köszöntője után dr. Anghi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora tartott előadást. Az ünnepség a Farkas utcai református templomban istentisztelettel folytatódott: Székely Árpád igazgató elmondta: a kórus rendszeresen szolgált Kolozsvár gyülekezeteiben, sikeresen vendégszerepelt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Hollandiában, elnyerte a Romániai Magyar Dalosszövetség jutalmát. Felszentelték az énekkar zászlaját, amelynek zászlóanyjává a kollégium volt titkárát, Szabó Éva tanárt kérték fel. A Romániai Magyar Dalosszövetség részéről Major László elnök és Guttman Mihály tiszteletbeli elnök gratulált az elért sikerekért. A vasárnapi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta: bár az iskolának nincs épülete, van lelke, szellemisége, amitől nem tudják megfosztani. /Papp Annamária: Ünnepelt az újraindult Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
Szept. 30-án és okt. 1-jén ünnepelték a kolozsvári Református Kollégium újraindításának és az iskolakórus megalakulásának tizedik születésnapját. Az eseményre eljöttek az öregdiákok, jelen volt Kötő József oktatási államtitkár és Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke is. Székely Árpád, a kollégium igazgatója köszöntője után dr. Anghi István, a Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora tartott előadást. Az ünnepség a Farkas utcai református templomban istentisztelettel folytatódott: Székely Árpád igazgató elmondta: a kórus rendszeresen szolgált Kolozsvár gyülekezeteiben, sikeresen vendégszerepelt az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Hollandiában, elnyerte a Romániai Magyar Dalosszövetség jutalmát. Felszentelték az énekkar zászlaját, amelynek zászlóanyjává a kollégium volt titkárát, Szabó Éva tanárt kérték fel. A Romániai Magyar Dalosszövetség részéről Major László elnök és Guttman Mihály tiszteletbeli elnök gratulált az elért sikerekért. A vasárnapi istentiszteleten dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A püspök hangsúlyozta: bár az iskolának nincs épülete, van lelke, szellemisége, amitől nem tudják megfosztani. /Papp Annamária: Ünnepelt az újraindult Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
Szept. 30-án Kolozsváron, az unitárius püspökség dísztermében bemutatták az egyház gondozásában megjelent A szent szabadság oltalmában - Erdélyi unitáriusok 1848-1849-ben című tanulmánykötetetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette: 50 esztendő óta ez az első alkalom, hogy az erdélyi unitárius egyház könyvbemutatóval jelentkezik. A könyv közös munka gyümölcse. Dr. Gaal György, a könyv szerkesztője beszélt a kötetről: kétévi munka eredménye ez a könyv. /Horváth Gyöngyvér: Rendkívüli unitárius könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
Szept. 30-án Kolozsváron, az unitárius püspökség dísztermében bemutatták az egyház gondozásában megjelent A szent szabadság oltalmában - Erdélyi unitáriusok 1848-1849-ben című tanulmánykötetetet. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök kifejtette: 50 esztendő óta ez az első alkalom, hogy az erdélyi unitárius egyház könyvbemutatóval jelentkezik. A könyv közös munka gyümölcse. Dr. Gaal György, a könyv szerkesztője beszélt a kötetről: kétévi munka eredménye ez a könyv. /Horváth Gyöngyvér: Rendkívüli unitárius könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
Budapesten harmadik alkalommal rendezték meg az Egyetemi Lapok Nemzetközi Konferenciáját. A konferencián a 12 anyaországi és erdélyi egyetemista kiadvány került versenyhelyzetbe. Lapot kellett szerkeszteni, a versenyen a különdíjat a Campus /a Szabadság melléklete/, az első helyet a KMDSZ Perspektíva című lapja szerezte meg, ezenkívül számos egyéni díjat is elnyertek. /(póka): "Olimpiai siker" Budapesten is. Különdíj a Campusnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
Budapesten harmadik alkalommal rendezték meg az Egyetemi Lapok Nemzetközi Konferenciáját. A konferencián a 12 anyaországi és erdélyi egyetemista kiadvány került versenyhelyzetbe. Lapot kellett szerkeszteni, a versenyen a különdíjat a Campus /a Szabadság melléklete/, az első helyet a KMDSZ Perspektíva című lapja szerezte meg, ezenkívül számos egyéni díjat is elnyertek. /(póka): "Olimpiai siker" Budapesten is. Különdíj a Campusnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
A Nagy-Románia Párt országos tanácsa hivatalosan is bejelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátort, a párt elnökét indítja jelöltként a novemberi elnökválasztáson. Tudor leszögezte: ő nem szélsőséges politikus. "Csak a becsületesség és az igazságosság fanatikusa, felvilágosult nacionalista vagyok" - állította. Legfontosabb feladatainak azt tekinti, hogy Románia visszaszerezze Oroszországtól a második világháború idején elhurcolt nemzeti kincseket, csökkentse az élelmiszerek, az italok és az üzemanyagok árait. Az NRP a román állam védelmében újratárgyalná a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodásokat. Kiutasítják az országból azokat a személyeket, akik szabotálják Románia területi integritását és egyesülését a Moldovai Köztársasággal. /C. V. Tudor a Nagy-Románia Párt elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
A Nagy-Románia Párt országos tanácsa hivatalosan is bejelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor szenátort, a párt elnökét indítja jelöltként a novemberi elnökválasztáson. Tudor leszögezte: ő nem szélsőséges politikus. "Csak a becsületesség és az igazságosság fanatikusa, felvilágosult nacionalista vagyok" - állította. Legfontosabb feladatainak azt tekinti, hogy Románia visszaszerezze Oroszországtól a második világháború idején elhurcolt nemzeti kincseket, csökkentse az élelmiszerek, az italok és az üzemanyagok árait. Az NRP a román állam védelmében újratárgyalná a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodásokat. Kiutasítják az országból azokat a személyeket, akik szabotálják Románia területi integritását és egyesülését a Moldovai Köztársasággal. /C. V. Tudor a Nagy-Románia Párt elnökjelöltje. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
A hét végén Budapesten harmadszor rendezte meg az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület az egyházi konferenciát, melyre Ausztriából, Németországból és Erdélyből is eljöttek a magyarörmények. A Magyarörmény kulturális napok keretében fellépett a szamosújvári örmény katolikus székesegyház jól ismert kórusa is, majd Lászlóffy Aladár mondott beszédet. A budapesti rendezvényen részt vett a szamosújvári Pro Armenia Alapítvány is, élén Tarisnyás Csilla tanárnővel. /Erkedi Csaba: Örmény konferencia szamosújvári részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 2.
A hét végén Budapesten harmadszor rendezte meg az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület az egyházi konferenciát, melyre Ausztriából, Németországból és Erdélyből is eljöttek a magyarörmények. A Magyarörmény kulturális napok keretében fellépett a szamosújvári örmény katolikus székesegyház jól ismert kórusa is, majd Lászlóffy Aladár mondott beszédet. A budapesti rendezvényen részt vett a szamosújvári Pro Armenia Alapítvány is, élén Tarisnyás Csilla tanárnővel. /Erkedi Csaba: Örmény konferencia szamosújvári részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2000. október 3.
Szeptember 24-29. között tartották a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye zsinatát. Az előkészítő munkálatok során huszonkét dokumentumtervezetet ismertettek és bocsátottak vitára minden egyházközségben. A zsinaton 72 pap és 37 világi hívő vett részt. Az elfogadott dokumentumokat dr. Czirják Árpád zsinati megbízott, érseki helynök a szeptember 29-én Gyulafehérváron tartott szentmisén adta át a főpásztornak. A zsinat határozatainak gyakorlatba ültetésével dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek dr. Czirják Árpád érseki helynököt bízta meg. /Gyakorlatba ültetik a zsinat határozatait. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./ Tamás József segédpüspök elmondta, hogy az egyházmegyében 1913-ban volt az utolsó zsinat. A mostani zsinat célja volt, hogy szélesebb körben megismertessék az emberekkel a II. Vatikáni Zsinat tanítását, amely a ma embere számára fogalmazta újra az egyház tanítását. 1996-ban hirdette meg Jakubinyi György érsek a zsinatot, melyet négyéves előkészítő munka után most tartottak meg. A dokumentum nagyon széles kört fogott át. Ezek között van az evangelizáció: újra kell evangelizálni Európát, mert ha az gyökereiben keresztény is, de az utóbbi idők folyamán Kelet-Európa a kommunizmus, Nyugat-Európa pedig a kapitalizmus igája alatt eltért a keresztény eszméktől. Ehhez kapcsolódik egy másik téma: a katekézis, vagyis a hitoktatás. Olyan témák is szerepeltek, mint a világiak szerepe az egyházban: a világiakat jobban be kell vonni az egyház életébe. Terítékre került a papi élet, a szerzetesi élet megújítása. Foglalkoztak az erdélyi sajátosságokkal, és megfogalmazták, hogy a hagyományokat át kell menteni. Megfogalmazták továbbá, hogy miként alakuljon a katolikus egyház más vallásúakkal való kapcsolata. Fontos téma volt az ifjúság nevelésének kérdésköre, a lelkiségi mozgalmak kérdése, a szórványpasztoráció, a szórvány felmérése és segítése. /Sarány István: A kor követelményeihez alkalmazkodva. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./2000. október 3.
Szeptember 24-29. között tartották a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye zsinatát. Az előkészítő munkálatok során huszonkét dokumentumtervezetet ismertettek és bocsátottak vitára minden egyházközségben. A zsinaton 72 pap és 37 világi hívő vett részt. Az elfogadott dokumentumokat dr. Czirják Árpád zsinati megbízott, érseki helynök a szeptember 29-én Gyulafehérváron tartott szentmisén adta át a főpásztornak. A zsinat határozatainak gyakorlatba ültetésével dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek dr. Czirják Árpád érseki helynököt bízta meg. /Gyakorlatba ültetik a zsinat határozatait. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./ Tamás József segédpüspök elmondta, hogy az egyházmegyében 1913-ban volt az utolsó zsinat. A mostani zsinat célja volt, hogy szélesebb körben megismertessék az emberekkel a II. Vatikáni Zsinat tanítását, amely a ma embere számára fogalmazta újra az egyház tanítását. 1996-ban hirdette meg Jakubinyi György érsek a zsinatot, melyet négyéves előkészítő munka után most tartottak meg. A dokumentum nagyon széles kört fogott át. Ezek között van az evangelizáció: újra kell evangelizálni Európát, mert ha az gyökereiben keresztény is, de az utóbbi idők folyamán Kelet-Európa a kommunizmus, Nyugat-Európa pedig a kapitalizmus igája alatt eltért a keresztény eszméktől. Ehhez kapcsolódik egy másik téma: a katekézis, vagyis a hitoktatás. Olyan témák is szerepeltek, mint a világiak szerepe az egyházban: a világiakat jobban be kell vonni az egyház életébe. Terítékre került a papi élet, a szerzetesi élet megújítása. Foglalkoztak az erdélyi sajátosságokkal, és megfogalmazták, hogy a hagyományokat át kell menteni. Megfogalmazták továbbá, hogy miként alakuljon a katolikus egyház más vallásúakkal való kapcsolata. Fontos téma volt az ifjúság nevelésének kérdésköre, a lelkiségi mozgalmak kérdése, a szórványpasztoráció, a szórvány felmérése és segítése. /Sarány István: A kor követelményeihez alkalmazkodva. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./