udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
20038
találat
lapozás: 1-30 ... 6001-6030 | 6031-6060 | 6061-6090 ... 20011-20038
Helymutató:
Kolozsvár
2000. október 11.
1945. január elsején kezdődött el Romániában a németek deportálása, és 1949 decembere hozta meg a szabadulást. Állig felfegyverkezett katonák jelentek meg, férfiakat, nőket, gyerekeket tuszkoltak marhavagonokba a leghidegebb téli hónapokban. Több heti utazás után, szögesdrótok mögött kezdődött el keserves életük. Szakadt rongyokba voltak öltözve, meleg vizük nem volt. Az éhség, a hideg és a nehéz munka következtében csonttá és bőrré fogytak, az 544 Bihar megyei németből 103 deportált meghalt. Jelenleg a megyében 139 német él. Köszönetet mondtak azért a kárpótlásért, melyet deportálásuk éveiért kaptak, és külön köszönték a magyar kormánynak, hogy 1994-ben kárpótlásban részesítette őket. Elhurcolásuk 55. és hazatérésük 50. évfordulója alkalmából október 15-én Nagyváradon baráti összejövetelt szerveznek, melyre várják a volt deportáltakat és a hozzátartozókat. /Nilgesz János volt deportált: Deportálásunkra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2000. október 11.
1945. január elsején kezdődött el Romániában a németek deportálása, és 1949 decembere hozta meg a szabadulást. Állig felfegyverkezett katonák jelentek meg, férfiakat, nőket, gyerekeket tuszkoltak marhavagonokba a leghidegebb téli hónapokban. Több heti utazás után, szögesdrótok mögött kezdődött el keserves életük. Szakadt rongyokba voltak öltözve, meleg vizük nem volt. Az éhség, a hideg és a nehéz munka következtében csonttá és bőrré fogytak, az 544 Bihar megyei németből 103 deportált meghalt. Jelenleg a megyében 139 német él. Köszönetet mondtak azért a kárpótlásért, melyet deportálásuk éveiért kaptak, és külön köszönték a magyar kormánynak, hogy 1994-ben kárpótlásban részesítette őket. Elhurcolásuk 55. és hazatérésük 50. évfordulója alkalmából október 15-én Nagyváradon baráti összejövetelt szerveznek, melyre várják a volt deportáltakat és a hozzátartozókat. /Nilgesz János volt deportált: Deportálásunkra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./2000. október 12.
A kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor köszöntötte a társulatot, a kolozsvári hivatásos zenés színjátszás 209., az önálló 53. és az új idők 11. kezdődő évadja alkalmából. Az intézmény új művészeti titkára Dániel Zsolt a 2000-2001. színiévad kiemelkedőbb művészi eseményeit ismertette. Az évad első bemutatója - okt. 19-én - Erkel Ferenc Bátori Mária című kétfelvonásos történelmi operája. /Turánitz J. Lajos: Évadnyitó társulati gyűlés a kolozsvári Állami Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
A kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor köszöntötte a társulatot, a kolozsvári hivatásos zenés színjátszás 209., az önálló 53. és az új idők 11. kezdődő évadja alkalmából. Az intézmény új művészeti titkára Dániel Zsolt a 2000-2001. színiévad kiemelkedőbb művészi eseményeit ismertette. Az évad első bemutatója - okt. 19-én - Erkel Ferenc Bátori Mária című kétfelvonásos történelmi operája. /Turánitz J. Lajos: Évadnyitó társulati gyűlés a kolozsvári Állami Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
Okt. 11-én rendhagyó lelkésztalálkozóra került sor Szilágycseh kisvárosban, ahol Molnár Kálmán esperes indítványára azok a református lelkészek gyűltek össze, akik 1956-ban kezdték el Kolozsváron teológiai tanulmányukat. Harmincan végeztek egykoron, emlékezett az esperes, mára csak tizennyolcan maradta a lelkészi pályán. A találkozón Tőkés László püspök is részt vett; ő hozta el az egyházkerület millenniumi zászlóját. Az istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. /Szabó Csaba: "Emlékezzél meg az egész útról..." Lelkésztalálkozó Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
Okt. 11-én rendhagyó lelkésztalálkozóra került sor Szilágycseh kisvárosban, ahol Molnár Kálmán esperes indítványára azok a református lelkészek gyűltek össze, akik 1956-ban kezdték el Kolozsváron teológiai tanulmányukat. Harmincan végeztek egykoron, emlékezett az esperes, mára csak tizennyolcan maradta a lelkészi pályán. A találkozón Tőkés László püspök is részt vett; ő hozta el az egyházkerület millenniumi zászlóját. Az istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. /Szabó Csaba: "Emlékezzél meg az egész útról..." Lelkésztalálkozó Szilágycsehben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
Kolozsvár 1000 éve címmel rendez tudományos konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2000. okt. 13-14-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Dáné Tibor Kálmán, az egyik fő szervező elmondta, hogy a rendezvény a kárpát-medencei millenniumi rendezvénysorozat végén valósul meg. Különböző érdekességeket emelnek ki az előadók a kincses város életéből. Az elhangzottakból egy- két éven belül kiadványt készítenek. A konferencia másik szervezője, dr. Egyed Ákos (EME) csak annyit mondott: az esemény fontosságát növeli, hogy a szétforgácsolódó erdélyi magyar kultúra következtében mostanában szűnik meg a kolozsvári központúság. /Előzetes egy közérdeklődésre számot tartó konferenciához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
Kolozsvár 1000 éve címmel rendez tudományos konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2000. okt. 13-14-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Dáné Tibor Kálmán, az egyik fő szervező elmondta, hogy a rendezvény a kárpát-medencei millenniumi rendezvénysorozat végén valósul meg. Különböző érdekességeket emelnek ki az előadók a kincses város életéből. Az elhangzottakból egy- két éven belül kiadványt készítenek. A konferencia másik szervezője, dr. Egyed Ákos (EME) csak annyit mondott: az esemény fontosságát növeli, hogy a szétforgácsolódó erdélyi magyar kultúra következtében mostanában szűnik meg a kolozsvári központúság. /Előzetes egy közérdeklődésre számot tartó konferenciához. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
Okt. 11-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, illetve Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség országos kampánystábjának vezetője megbeszélést tartott a romániai magyar média vezetőivel Marosvásárhelyen. A szövetségi elnök összefoglalta a szövetség felkészülését a választásokra, beszámolt az Amerikai Egyesült Államokban tett útjáról. Markó kifejtette: a szövetség informális forrásokból arról értesült, a választások után a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) nem zárná ki az együttműködés gondolatát az RMDSZ-szel. Markó nem tartja valószínűnek, hogy az RTDP elfogadná az RMDSZ támasztotta feltételeket: teljes körű anyanyelvű oktatás (beleértve az állami magyar egyetemet), a közigazgatás decentralizációja, a tulajdonjog rendezése, az egyházi és közösségi ingatlanok visszajuttatása, illetve regionális fejlesztés. Ion Iliescu vezette párt inkább a nacionalista és etatista köröket választja. Markó elmondta: amennyiben a felmérésből az derül ki, hogy igény van a külhoni állampolgárságra, az RMDSZ ezt képviselni fogja. A külhoni állampolgárság témája lesz a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésének. Takács Csaba az Interetnikai Kapcsolatokat Kutató Központ által végzett A romániai magyar választók 2000 szeptemberében című felmérés eredményeit ismertette. Kiderült: a két nagy kérdéskör a megélhetéshez kapcsolódó gondok és a magyar önazonosságtudat megőrzése egyaránt fokozott mértékben foglalkoztatja a romániai magyarságot. A tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó rész szerint az erdélyi magyarok elsősorban és túlnyomórészt a helyi magyar napilapokat olvassák. Ezeket az országos román kereskedelmi tévéadók, a Duna tv és a magyar kettes műsor követi. Az országos magyar napilapok népszerűsége ennél jóval kisebb. /Markó Béla a romániai magyar média képviselőivel találkozott. Három Kolozs megyei RMDSZ-képviselő kerülhet a parlamentbe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
Okt. 11-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, illetve Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség országos kampánystábjának vezetője megbeszélést tartott a romániai magyar média vezetőivel Marosvásárhelyen. A szövetségi elnök összefoglalta a szövetség felkészülését a választásokra, beszámolt az Amerikai Egyesült Államokban tett útjáról. Markó kifejtette: a szövetség informális forrásokból arról értesült, a választások után a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) nem zárná ki az együttműködés gondolatát az RMDSZ-szel. Markó nem tartja valószínűnek, hogy az RTDP elfogadná az RMDSZ támasztotta feltételeket: teljes körű anyanyelvű oktatás (beleértve az állami magyar egyetemet), a közigazgatás decentralizációja, a tulajdonjog rendezése, az egyházi és közösségi ingatlanok visszajuttatása, illetve regionális fejlesztés. Ion Iliescu vezette párt inkább a nacionalista és etatista köröket választja. Markó elmondta: amennyiben a felmérésből az derül ki, hogy igény van a külhoni állampolgárságra, az RMDSZ ezt képviselni fogja. A külhoni állampolgárság témája lesz a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésének. Takács Csaba az Interetnikai Kapcsolatokat Kutató Központ által végzett A romániai magyar választók 2000 szeptemberében című felmérés eredményeit ismertette. Kiderült: a két nagy kérdéskör a megélhetéshez kapcsolódó gondok és a magyar önazonosságtudat megőrzése egyaránt fokozott mértékben foglalkoztatja a romániai magyarságot. A tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó rész szerint az erdélyi magyarok elsősorban és túlnyomórészt a helyi magyar napilapokat olvassák. Ezeket az országos román kereskedelmi tévéadók, a Duna tv és a magyar kettes műsor követi. Az országos magyar napilapok népszerűsége ennél jóval kisebb. /Markó Béla a romániai magyar média képviselőivel találkozott. Három Kolozs megyei RMDSZ-képviselő kerülhet a parlamentbe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület "általában véve támogatja az RMDSZ-t a parlamenti helyekért zajló megmérettetésben", híveit a szavazáson való részvételre szólítja fel, de mindenkinek a lelkiismeretére bízza, hogy mely jelöltre adja voksát - hangsúlyozta az egyházkerület igazgató tanácsának okt. 10-én nyilvánosságra hozott nyilatkozata. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, ellentmondásosnak ítélte az RMDSZ jelöltállítási gyakorlatát, mivel "nem minden esetben tudja jó lelkiismerettel támogatni azokat a jelölteket, akik a jelöltlisták befutó helyeire kerültek". Az egyházkerület szerint az RMDSZ erkölcsileg és politikailag meggyengült, s ez a hozzá való viszonyulását is aggályossá teszi. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szerint kérdéses az, hogy méltók-e azok a szenátorjelöltek az újraválasztásra, akik az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet szenátusi vitájában "szavazataikkal nem utasították vissza az egyházi épületingatlanokra vonatkozó hátrányos törvényszöveget, hanem tartózkodásukkal asszisztáltak ezen, egész népünk és egyházunk számára elfogadhatatlan szenátusi határozat keresztülviteléhez". A Királyhágómelléki Református Egyházkerület végezetül leszögezte, nem tartja elképzelhetőnek, hogy az RMDSZ bármilyen helyzet előállta esetén kormányra lépjen az RTDP-vel. /Tőkés László: Érdemes-e újraválasztani azokat a szenátorokat, akik tartózkodásukkal asszisztáltak az ingatlantörvény elfogadásánál? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület "általában véve támogatja az RMDSZ-t a parlamenti helyekért zajló megmérettetésben", híveit a szavazáson való részvételre szólítja fel, de mindenkinek a lelkiismeretére bízza, hogy mely jelöltre adja voksát - hangsúlyozta az egyházkerület igazgató tanácsának okt. 10-én nyilvánosságra hozott nyilatkozata. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, ellentmondásosnak ítélte az RMDSZ jelöltállítási gyakorlatát, mivel "nem minden esetben tudja jó lelkiismerettel támogatni azokat a jelölteket, akik a jelöltlisták befutó helyeire kerültek". Az egyházkerület szerint az RMDSZ erkölcsileg és politikailag meggyengült, s ez a hozzá való viszonyulását is aggályossá teszi. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szerint kérdéses az, hogy méltók-e azok a szenátorjelöltek az újraválasztásra, akik az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet szenátusi vitájában "szavazataikkal nem utasították vissza az egyházi épületingatlanokra vonatkozó hátrányos törvényszöveget, hanem tartózkodásukkal asszisztáltak ezen, egész népünk és egyházunk számára elfogadhatatlan szenátusi határozat keresztülviteléhez". A Királyhágómelléki Református Egyházkerület végezetül leszögezte, nem tartja elképzelhetőnek, hogy az RMDSZ bármilyen helyzet előállta esetén kormányra lépjen az RTDP-vel. /Tőkés László: Érdemes-e újraválasztani azokat a szenátorokat, akik tartózkodásukkal asszisztáltak az ingatlantörvény elfogadásánál? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2000. október 12.
Az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ (CCRIT) az RMDSZ megbízásából szept. 27. és okt. 2. között 1164, 18 év fölötti, önmagát magyar nemzetiségűnek valló egyén körében végzett felmérést. A felmérés szerint a novemberi választásokon az RMDSZ biztosan számíthat az erdélyi magyar szavazók támogatására, a magyarság csaknem 90%-a szavazna az RMDSZ-re, egyetlen olyan párt sincs, amelynek támogatottsága a magyarok körében meghaladná az 1%-ot. A megoldandó problémák romániai magyarok által megjelölt prioritáslistáján a munkanélküliség (25,3 %), a magas infláció (22 %), a korrupció (10,5 %) és az életszínvonal csökkenése (10,2 %) szerepel, s csak ezután következnek az RMDSZ programja által kijelölt célok: az anyanyelv használata hiánya a közigazgatásban (5,9 %), Székelyföld területi autonómiája (4,8 %), illetve az önálló magyar egyetem kérdése (4,1 %). /A romániai magyarok továbbra is csak az RMDSZ-ben bíznak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ A megkérdezett romániai magyarok zöme (77,2%) szerint az országban a dolgok rossz irányba mennek. A Szabadság kérésére Péter Pál, az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője kommentálta a felmérésben körvonalazódó véleményeket. A felmérés azt tükrözi, hogy a szavazópolgárok szerint az RMDSZ elsősorban a kisebbségi jogosítványok megszerzésével foglalkozik, miközben számukra elsősorban a szociális kérdések élveznek prioritást. Az életszínvonal csökkenése a magyar lakosságot épp úgy megvisel, mint a román választókat. - A kivándorlási szándék felerősödésének is elsősorban egzisztenciális jellegű okai vannak. - Az adatok szerint a romániai magyarok 88,6%-a támogatja az RMDSZ-t. Ennek elnökjelöltjére, Frunda Györgyre viszont a megkérdezettek alig 66,2%-a szavazna. A további 33,8% szavazata viszont nagyon felaprózódik a többi román jelölt közt. (Stolojanra 4,1%, Melescanura 0,9%, Romanra 1,5%, Isarescura 6,5%, Iliescura pedig alig 1,3% magyar szavazna)./Székely Kriszta: Frundára a romániai magyarok 66,2%-a szavazna. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 12.
Az Etnikumközi Kapcsolatokat Kutató Központ (CCRIT) az RMDSZ megbízásából szept. 27. és okt. 2. között 1164, 18 év fölötti, önmagát magyar nemzetiségűnek valló egyén körében végzett felmérést. A felmérés szerint a novemberi választásokon az RMDSZ biztosan számíthat az erdélyi magyar szavazók támogatására, a magyarság csaknem 90%-a szavazna az RMDSZ-re, egyetlen olyan párt sincs, amelynek támogatottsága a magyarok körében meghaladná az 1%-ot. A megoldandó problémák romániai magyarok által megjelölt prioritáslistáján a munkanélküliség (25,3 %), a magas infláció (22 %), a korrupció (10,5 %) és az életszínvonal csökkenése (10,2 %) szerepel, s csak ezután következnek az RMDSZ programja által kijelölt célok: az anyanyelv használata hiánya a közigazgatásban (5,9 %), Székelyföld területi autonómiája (4,8 %), illetve az önálló magyar egyetem kérdése (4,1 %). /A romániai magyarok továbbra is csak az RMDSZ-ben bíznak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./ A megkérdezett romániai magyarok zöme (77,2%) szerint az országban a dolgok rossz irányba mennek. A Szabadság kérésére Péter Pál, az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője kommentálta a felmérésben körvonalazódó véleményeket. A felmérés azt tükrözi, hogy a szavazópolgárok szerint az RMDSZ elsősorban a kisebbségi jogosítványok megszerzésével foglalkozik, miközben számukra elsősorban a szociális kérdések élveznek prioritást. Az életszínvonal csökkenése a magyar lakosságot épp úgy megvisel, mint a román választókat. - A kivándorlási szándék felerősödésének is elsősorban egzisztenciális jellegű okai vannak. - Az adatok szerint a romániai magyarok 88,6%-a támogatja az RMDSZ-t. Ennek elnökjelöltjére, Frunda Györgyre viszont a megkérdezettek alig 66,2%-a szavazna. A további 33,8% szavazata viszont nagyon felaprózódik a többi román jelölt közt. (Stolojanra 4,1%, Melescanura 0,9%, Romanra 1,5%, Isarescura 6,5%, Iliescura pedig alig 1,3% magyar szavazna)./Székely Kriszta: Frundára a romániai magyarok 66,2%-a szavazna. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
Okt. 12-én hivatalosan megkezdődött a 45 napos romániai parlamenti és elnökválasztási kampány. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitóján Kónya-Hamar Sándor megyei elnök mondott beszédet. Az RMDSZ államelnökjelöltje, Frunda György Szatmárnémetiben tartotta kampánynyitóját. Frunda kifejtette: 1996-ban pozitív folyamat kezdődött, amelynek főbb lépései a tanügyi törvény, a közigazgatási kormányrendelet és a diszkriminációellenes kormányhatározat voltak. Hangsúlyozta: Még mindig távol állunk attól, hogy Románia ezen a téren modellként említtessék. Nem biztosítják a szabad nyelvhasználatot, az önálló magyar egyetemet, nem szolgáltatják vissza az elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Frunda célja gazdasági téren a tulajdonjog szentesítése, az állami tulajdonban lévő bankok, vállalatok magánosítása, a veszteséges nagyüzemek rehabilitálása, vagy csődeljárással történő felszámolása, szociális téren pedig a nyugdíjasok helyzetének megkönnyítése. A közösségi biztonság megteremtését valamennyi diszkrimináció eltörlésében látja. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával az RMDSZ csak abban az esetben tudna koalícióra lépni, ha az RTDP vezette párt radikálisan változtatna programján, és ha egyetértene mindazokkal a jogos követelésekkel, amelyekért az RMDSZ küzd. Frunda a következő időszakban Erdély magyarlakta megyéit kívánja végiglátogatni. Az indulásához szükséges 300 ezer aláírásból eddig 250 ezret sikerült összegyűjtenie, és azt reméli, hogy az október 26-i határidőig a hiányzó aláírások is begyűlnek. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmárnémetiben nyitotta kampányát Frunda. A román szenátorok feleségei az RMDSZ jelöltjére szavaznak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
Okt. 12-én hivatalosan megkezdődött a 45 napos romániai parlamenti és elnökválasztási kampány. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kampánynyitóján Kónya-Hamar Sándor megyei elnök mondott beszédet. Az RMDSZ államelnökjelöltje, Frunda György Szatmárnémetiben tartotta kampánynyitóját. Frunda kifejtette: 1996-ban pozitív folyamat kezdődött, amelynek főbb lépései a tanügyi törvény, a közigazgatási kormányrendelet és a diszkriminációellenes kormányhatározat voltak. Hangsúlyozta: Még mindig távol állunk attól, hogy Románia ezen a téren modellként említtessék. Nem biztosítják a szabad nyelvhasználatot, az önálló magyar egyetemet, nem szolgáltatják vissza az elkobzott egyházi és közösségi vagyont. Frunda célja gazdasági téren a tulajdonjog szentesítése, az állami tulajdonban lévő bankok, vállalatok magánosítása, a veszteséges nagyüzemek rehabilitálása, vagy csődeljárással történő felszámolása, szociális téren pedig a nyugdíjasok helyzetének megkönnyítése. A közösségi biztonság megteremtését valamennyi diszkrimináció eltörlésében látja. - A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával az RMDSZ csak abban az esetben tudna koalícióra lépni, ha az RTDP vezette párt radikálisan változtatna programján, és ha egyetértene mindazokkal a jogos követelésekkel, amelyekért az RMDSZ küzd. Frunda a következő időszakban Erdély magyarlakta megyéit kívánja végiglátogatni. Az indulásához szükséges 300 ezer aláírásból eddig 250 ezret sikerült összegyűjtenie, és azt reméli, hogy az október 26-i határidőig a hiányzó aláírások is begyűlnek. /Tibori Szabó Zoltán: Szatmárnémetiben nyitotta kampányát Frunda. A román szenátorok feleségei az RMDSZ jelöltjére szavaznak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
A rendőrség okt. 12-i sajtóértekezletén az intézmény szóvivője, Simona Pintea a Funar-Vincze-ügy legújabb fejleményéről tájékoztatta az újságírókat. Okt. 11-én az ügyészség tiltott fegyvertartás és csempészés vádjával harminc napra szóló előzetes letartóztatásba helyezte Vincze József kolozsvári lakost, aki állítólag okt. 9-én merényletet kísérelt meg Gheorghe Funar ellen. A feltételezések szerint a 46 éves Vincze József elmebetegségben szenved. A Ziua riporterének Vincze felesége elmondta: nem volt tudomása arról, hogy férje Funarral készül leszámolni. Állítólag Vincze letartóztatásáról a polgármestert egy Ioan David nevű kolozsvári rendőrtiszt - aki Funarnak nagy tisztelője - "adta le a drótot" és az "ötletet", hogy milyen jó kis botrány kerekedhetne az ügyből. /Megrendezett merénylet? Rendőrtiszt "adta le a drótot" Funarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
A rendőrség okt. 12-i sajtóértekezletén az intézmény szóvivője, Simona Pintea a Funar-Vincze-ügy legújabb fejleményéről tájékoztatta az újságírókat. Okt. 11-én az ügyészség tiltott fegyvertartás és csempészés vádjával harminc napra szóló előzetes letartóztatásba helyezte Vincze József kolozsvári lakost, aki állítólag okt. 9-én merényletet kísérelt meg Gheorghe Funar ellen. A feltételezések szerint a 46 éves Vincze József elmebetegségben szenved. A Ziua riporterének Vincze felesége elmondta: nem volt tudomása arról, hogy férje Funarral készül leszámolni. Állítólag Vincze letartóztatásáról a polgármestert egy Ioan David nevű kolozsvári rendőrtiszt - aki Funarnak nagy tisztelője - "adta le a drótot" és az "ötletet", hogy milyen jó kis botrány kerekedhetne az ügyből. /Megrendezett merénylet? Rendőrtiszt "adta le a drótot" Funarnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
Október 15-én, immár 5. alkalommal tartják a Beszterce-Naszód megyei Vicén a mezőségi néptánc és népzenei fesztivált, melyre több mint 40 környékbeli hagyományőrző, vagy műkedvelő néptánccsoportot, valamint egyházi kórust hívtak meg. Ez évben, tekintettel a millenniumra, Szent István-szoboravatásra is sor kerül, melyet a vicei faluközösség a templommal szembeni téren állíttatott fel. A bronzból öntött mellszobor Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotása, elkészítése Gergely István csíksomlyói római katolikus plébános segítségével valósulhatott meg. - A fesztivál népviseleti felvonulással kezdődik, majd leleplezik a Szent István-szobrot, ezután lépnek fel a meghívott tánccsoportok, a fesztivál műsora a nemrég kárpát-medencei turnéról hazatért Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásával ér véget. /Füleki Zoltán: Mezőségi néptánc és népzenei fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet az RMDSZ kampánynyitó ünnepi rendezvényén Szatmárnémetiben. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője rámutatott: a kampány legfőbb üzenetei "az európai értékrend szerinti politizálás, az Erdélyben való megmaradás meggyőződéses hite, a tenni akarás, a cselekvés, és a tudatos építkezés kell hogy legyen". Markó Béla hangsúlyozta: "Olyan magyarságot akarunk, amilyen az évezredes országot megálmodó Szent István királyunké, a borotvaeszű Bethlen Gáboré, az egyszerre megújító és toleráns Dávid Ferencé, a protestáló és protestáns Ady Endréé, a mélyen katolikus, népéért nehéz időkben is szólni tudó Márton Áron püspöké volt. Olyan magyarságot, amely képes szembe nézni az új évezred kihívásaival, és képes megőrizni szülőföldjét, Erdélyt." Elismerte, hogy az elmúlt tíz esztendőben várva várt csodák nem következtek be, a felelős, kitartó munkának viszont vannak eredményei. Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta: könnyebb dolga volt négy évvel ezelőtt, amikor ellenzéki pozícióból kampányolhatott. Frunda elismerte: a magyarság ma nem él jobban mint négy évvel ezelőtt. Ezt azzal magyarázta, hogy az elfogadott törvények hatását még nem érezzük. Bár ma 19 700 tanul felsőoktatásban magyarul, és Kolozsváron magyarul lehet újra jogot és közgazdaságot is tanulni, itt nem állhatunk meg. - A Bolyai-egyetem a miénk, a miénk volt és biztosan a miénk lesz - mondotta Frunda. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: A várt csodák nem következtek be, a kitartó munkának viszont vannak eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2000. október 13.
Október 15-én, immár 5. alkalommal tartják a Beszterce-Naszód megyei Vicén a mezőségi néptánc és népzenei fesztivált, melyre több mint 40 környékbeli hagyományőrző, vagy műkedvelő néptánccsoportot, valamint egyházi kórust hívtak meg. Ez évben, tekintettel a millenniumra, Szent István-szoboravatásra is sor kerül, melyet a vicei faluközösség a templommal szembeni téren állíttatott fel. A bronzból öntött mellszobor Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotása, elkészítése Gergely István csíksomlyói római katolikus plébános segítségével valósulhatott meg. - A fesztivál népviseleti felvonulással kezdődik, majd leleplezik a Szent István-szobrot, ezután lépnek fel a meghívott tánccsoportok, a fesztivál műsora a nemrég kárpát-medencei turnéról hazatért Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásával ér véget. /Füleki Zoltán: Mezőségi néptánc és népzenei fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet az RMDSZ kampánynyitó ünnepi rendezvényén Szatmárnémetiben. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ országos kampánystábjának vezetője rámutatott: a kampány legfőbb üzenetei "az európai értékrend szerinti politizálás, az Erdélyben való megmaradás meggyőződéses hite, a tenni akarás, a cselekvés, és a tudatos építkezés kell hogy legyen". Markó Béla hangsúlyozta: "Olyan magyarságot akarunk, amilyen az évezredes országot megálmodó Szent István királyunké, a borotvaeszű Bethlen Gáboré, az egyszerre megújító és toleráns Dávid Ferencé, a protestáló és protestáns Ady Endréé, a mélyen katolikus, népéért nehéz időkben is szólni tudó Márton Áron püspöké volt. Olyan magyarságot, amely képes szembe nézni az új évezred kihívásaival, és képes megőrizni szülőföldjét, Erdélyt." Elismerte, hogy az elmúlt tíz esztendőben várva várt csodák nem következtek be, a felelős, kitartó munkának viszont vannak eredményei. Frunda György, az RMDSZ államfő-jelöltje elmondta: könnyebb dolga volt négy évvel ezelőtt, amikor ellenzéki pozícióból kampányolhatott. Frunda elismerte: a magyarság ma nem él jobban mint négy évvel ezelőtt. Ezt azzal magyarázta, hogy az elfogadott törvények hatását még nem érezzük. Bár ma 19 700 tanul felsőoktatásban magyarul, és Kolozsváron magyarul lehet újra jogot és közgazdaságot is tanulni, itt nem állhatunk meg. - A Bolyai-egyetem a miénk, a miénk volt és biztosan a miénk lesz - mondotta Frunda. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: A várt csodák nem következtek be, a kitartó munkának viszont vannak eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2000. október 13.
A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep résztvevőinek alkotásaiból nyílt kiállítás okt. 11-én Kolozsváron, a Bánffy-palotában. Marczin István, a művésztelep vezetője mutatta be a legrégibb magyarországi alkotótábort, amely minden év júniusában három hétre megnyitja kapuit a Kárpát-medence művészei és a hasonló nézeteket valló anyaországi művészek előtt. /Hajdúböszörmény művészi üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep résztvevőinek alkotásaiból nyílt kiállítás okt. 11-én Kolozsváron, a Bánffy-palotában. Marczin István, a művésztelep vezetője mutatta be a legrégibb magyarországi alkotótábort, amely minden év júniusában három hétre megnyitja kapuit a Kárpát-medence művészei és a hasonló nézeteket valló anyaországi művészek előtt. /Hajdúböszörmény művészi üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./2000. október 13.
Dr. Csávossy Györgyöt aligha lehet beskatulyázni: agrármérnök, tanár, kutató, borszakértő, szakíró, közéleti személyiség, RMDSZ-tisztségviselő, nem utolsósorban költő. Emellett kilenc színdarabját játszották már a színházak. Ezúttal a költő Csávossy György mutatkozik be Ilyenkor ősszel /Gazda Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetével. A könyv aradi bemutatóját, a szerző jelenlétében okt. 13-án tartják az RMDSZ székházában. /Puskel Péter: Ilyenkor ősszel. Dr. Csávossy György és új veseskötete Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./2000. október 13.
Dr. Csávossy Györgyöt aligha lehet beskatulyázni: agrármérnök, tanár, kutató, borszakértő, szakíró, közéleti személyiség, RMDSZ-tisztségviselő, nem utolsósorban költő. Emellett kilenc színdarabját játszották már a színházak. Ezúttal a költő Csávossy György mutatkozik be Ilyenkor ősszel /Gazda Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetével. A könyv aradi bemutatóját, a szerző jelenlétében okt. 13-án tartják az RMDSZ székházában. /Puskel Péter: Ilyenkor ősszel. Dr. Csávossy György és új veseskötete Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./2000. október 14.
Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt államelnökjelöltje korteskörúton okt. 13-án Kolozsváron tartotta A szabadság mint kötelesség című önéletrajzi kötetének bemutatóját. Petre Roman elmondta, hogy könyve a franciaországi Éditions Payot 1992-ben született felkérésére született, és ugyanazon év szeptemberében jelent meg francia nyelven, Le devoir de liberté címmel. 1994-ben jelent meg, a kolozsvári Dacia Kiadó gondozásában a könyv román nyelvű változata. A Paideia Kiadónál idén megjelentetett, átdolgozott változatban Petre Roman leírta '89 decemberében játszott szerepét, majd miniszterelnökségét, és apjának, Valter Romannak is szán egy fejezetet. Petre Roman elmondta, annak idején Ion Iliescu, Dan Martian és Alexandru Barladeanu nem a rendszer megváltoztatásáért, hanem az "ésszerű szocializmus", a peresztrojka érdekében, a Ceausescu házaspár eltávolításáért és a Szovjetunióhoz való közeledésért szálltak síkra. A Szabadság kérdésére Petre Roman elmondta, az 1990. december 1-jei gyulafehérvári népgyűlésen tett gesztusáért /az RMDSZ és a magyarság ellen a szószékről bujtogatta a felbőszült tömeget/ vállalja a felelősséget, de nem táplál szégyenérzetet. Kijelentette, hogy akkor még nem volt érett politikus. "Nem saját szándékomból történt, én nem óhajtottam ezt tenni. Oda nem illő gesztusok mindkét részről voltak, és könnyen azzá alakult a párbaj, amivé nem kellett volna. Az, hogy ma eljutottunk addig, hogy az RMDSZ-szel közösen kormányzunk, mutatja, milyen hosszú utat sikerült megtennünk" - nyilatkozta Petre Roman, aki kihagyta önéletrajzi kötetéből a gyulafehérvári epizódot. A külügyminiszter kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy a Demokrata Párt a választások után az Iliescu vezette RTDP-vel szövetkezne. /Salamon Márton László: Petre Roman: Nem szégyellem 1990. december 1-jét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ 2000. október 14.
Petre Roman külügyminiszter, a Demokrata Párt államelnökjelöltje korteskörúton okt. 13-án Kolozsváron tartotta A szabadság mint kötelesség című önéletrajzi kötetének bemutatóját. Petre Roman elmondta, hogy könyve a franciaországi Éditions Payot 1992-ben született felkérésére született, és ugyanazon év szeptemberében jelent meg francia nyelven, Le devoir de liberté címmel. 1994-ben jelent meg, a kolozsvári Dacia Kiadó gondozásában a könyv román nyelvű változata. A Paideia Kiadónál idén megjelentetett, átdolgozott változatban Petre Roman leírta '89 decemberében játszott szerepét, majd miniszterelnökségét, és apjának, Valter Romannak is szán egy fejezetet. Petre Roman elmondta, annak idején Ion Iliescu, Dan Martian és Alexandru Barladeanu nem a rendszer megváltoztatásáért, hanem az "ésszerű szocializmus", a peresztrojka érdekében, a Ceausescu házaspár eltávolításáért és a Szovjetunióhoz való közeledésért szálltak síkra. A Szabadság kérdésére Petre Roman elmondta, az 1990. december 1-jei gyulafehérvári népgyűlésen tett gesztusáért /az RMDSZ és a magyarság ellen a szószékről bujtogatta a felbőszült tömeget/ vállalja a felelősséget, de nem táplál szégyenérzetet. Kijelentette, hogy akkor még nem volt érett politikus. "Nem saját szándékomból történt, én nem óhajtottam ezt tenni. Oda nem illő gesztusok mindkét részről voltak, és könnyen azzá alakult a párbaj, amivé nem kellett volna. Az, hogy ma eljutottunk addig, hogy az RMDSZ-szel közösen kormányzunk, mutatja, milyen hosszú utat sikerült megtennünk" - nyilatkozta Petre Roman, aki kihagyta önéletrajzi kötetéből a gyulafehérvári epizódot. A külügyminiszter kijelentette, nem tartja valószínűnek, hogy a Demokrata Párt a választások után az Iliescu vezette RTDP-vel szövetkezne. /Salamon Márton László: Petre Roman: Nem szégyellem 1990. december 1-jét! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ 2000. október 14.
Az RMDSZ okt. 12-én Kolozsváron elindította választási hadjáratát az RMDSZ. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint elég Adrian Nastase RTDP első alelnök nemrégi kolozsvári magyarellenes nyilatkozataira gondolni, ha bárki is fel kívánja mérni, mennyire hiányzik egy esetleges RMDSZ-RTDP együttműködés közös alapjai. Kónya-Hamar Sándor az elmúlt négy évről megjegyezte, hogy az RMDSZ nem volt ugyan politikailag és erkölcsileg minden egyes lépésében következetes, de mindenképpen sikereket is elkönyvelt. Ezek lennének: a románság magyarokkal szembeni gondolkodás- és magatartásmódjának megváltoztatása kedvező irányba, a román-magyar vegyes vállalkozások előretörése, egy romániai magyar politikai osztály és - például pénzügyi - szakértői gárda kinevelése és megszilárdítása. Például Borbély László területrendezési és közmunkálatügyi, vagy Pete István mezőgazdasági államtitkár nélkül az illető szaktárcák jóval gyengébb tevékenységet tudtak volna felmutatni, vélekedett a megyei elnök. - Frunda György államfői megmérettetésének támogatására eddig a várt 14 000 helyett 16 000 aláírás gyűlt Kolozsváron, s a megyei 30 000-es szint eléréséről csak az adatok összesítése után nyernek világosabb képet. /Előtérben a társadalmi és gazdasági célok az RMDSZ-nél. 16 000 aláírás Frunda Györgynek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ 2000. október 14.
Az RMDSZ okt. 12-én Kolozsváron elindította választási hadjáratát az RMDSZ. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint elég Adrian Nastase RTDP első alelnök nemrégi kolozsvári magyarellenes nyilatkozataira gondolni, ha bárki is fel kívánja mérni, mennyire hiányzik egy esetleges RMDSZ-RTDP együttműködés közös alapjai. Kónya-Hamar Sándor az elmúlt négy évről megjegyezte, hogy az RMDSZ nem volt ugyan politikailag és erkölcsileg minden egyes lépésében következetes, de mindenképpen sikereket is elkönyvelt. Ezek lennének: a románság magyarokkal szembeni gondolkodás- és magatartásmódjának megváltoztatása kedvező irányba, a román-magyar vegyes vállalkozások előretörése, egy romániai magyar politikai osztály és - például pénzügyi - szakértői gárda kinevelése és megszilárdítása. Például Borbély László területrendezési és közmunkálatügyi, vagy Pete István mezőgazdasági államtitkár nélkül az illető szaktárcák jóval gyengébb tevékenységet tudtak volna felmutatni, vélekedett a megyei elnök. - Frunda György államfői megmérettetésének támogatására eddig a várt 14 000 helyett 16 000 aláírás gyűlt Kolozsváron, s a megyei 30 000-es szint eléréséről csak az adatok összesítése után nyernek világosabb képet. /Előtérben a társadalmi és gazdasági célok az RMDSZ-nél. 16 000 aláírás Frunda Györgynek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ 2000. október 14.
Okt. 13-án kezdődött a Kolozsvár 1000 éve konferencia a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében. Megnyitó beszédében Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke emlékeztetett arra, hogy Kolozsvár mindig jelentős városa volt Erdélynek, Magyarországnak, majd Romániának. Jelenleg válságban van kultúrateremtő ereje. Benkő Samu EME-elnök a kommunista rendszerben volt romániai falurombolási jelszó árnyékában folytatott városrombolásra emlékeztetett, melynek hatásai a kincses várost sem kerülték el. Kötő József, arról beszélt, hogy a történelem során Kolozsvár az egyetemes kultúra továbbfejlesztője volt. Most pedig frontváros, az egyetemes kultúra és a barbárság közötti harc színtere. A főteret éppen sajátos transzszilván magyar kulturális jellege miatt akarják megváltoztatni. R. Várkonyi Ágnes (Budapest) az értékek túlélését szorgalmazó "tudomány munkásainak" önfeláldozó magatartását emelte ki. /Ördög I. Béla: Kolozsvár ezer évéről, tudományos szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14., Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A konferencia ötletgazdája, Egyed Ákos megállapította, hogy kevesen foglalkoznak alapvetően Kolozsvár történetével. Az elmúlt 55 évben nem is lehetett, mert ennek feltételei nem voltak adottak. Ezért kezdte szervezni Dáné Tibor Kálmánnak, az EMKE főtitkárával, és Wolf Rudolffal, az EME Bölcsészet-Nyelv és Történettudományi Szakosztály titkárával a konferenciát. A konferenciából kiderült, hogy Kolozsvár kultúra teremtő város volt, és erre igényt tart ma is. Ez a kultúra a magyar művelődéstörténetben nemcsak helyi jelentőségű értékeket hozott létre. Kolozsvár szerepének fenntartása összmagyar érdek! - hangsúlyozta. A konferencián elhangzottakat könyv formájában kiadják. - Növekszik az elvándorlás, ugyanúgy a vegyes házasságok száma is. Kolozsvár történelme nem helytörténet, mert Kolozsvárnak kisugárzó hatása volt Erdélyre és a magyar történelemre is. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2000. október 14.
Okt. 13-án kezdődött a Kolozsvár 1000 éve konferencia a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében. Megnyitó beszédében Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke emlékeztetett arra, hogy Kolozsvár mindig jelentős városa volt Erdélynek, Magyarországnak, majd Romániának. Jelenleg válságban van kultúrateremtő ereje. Benkő Samu EME-elnök a kommunista rendszerben volt romániai falurombolási jelszó árnyékában folytatott városrombolásra emlékeztetett, melynek hatásai a kincses várost sem kerülték el. Kötő József, arról beszélt, hogy a történelem során Kolozsvár az egyetemes kultúra továbbfejlesztője volt. Most pedig frontváros, az egyetemes kultúra és a barbárság közötti harc színtere. A főteret éppen sajátos transzszilván magyar kulturális jellege miatt akarják megváltoztatni. R. Várkonyi Ágnes (Budapest) az értékek túlélését szorgalmazó "tudomány munkásainak" önfeláldozó magatartását emelte ki. /Ördög I. Béla: Kolozsvár ezer évéről, tudományos szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14., Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A konferencia ötletgazdája, Egyed Ákos megállapította, hogy kevesen foglalkoznak alapvetően Kolozsvár történetével. Az elmúlt 55 évben nem is lehetett, mert ennek feltételei nem voltak adottak. Ezért kezdte szervezni Dáné Tibor Kálmánnak, az EMKE főtitkárával, és Wolf Rudolffal, az EME Bölcsészet-Nyelv és Történettudományi Szakosztály titkárával a konferenciát. A konferenciából kiderült, hogy Kolozsvár kultúra teremtő város volt, és erre igényt tart ma is. Ez a kultúra a magyar művelődéstörténetben nemcsak helyi jelentőségű értékeket hozott létre. Kolozsvár szerepének fenntartása összmagyar érdek! - hangsúlyozta. A konferencián elhangzottakat könyv formájában kiadják. - Növekszik az elvándorlás, ugyanúgy a vegyes házasságok száma is. Kolozsvár történelme nem helytörténet, mert Kolozsvárnak kisugárzó hatása volt Erdélyre és a magyar történelemre is. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./