udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1591
találat
lapozás: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 1591-1591
Helymutató:
Kovászna megye
2005. február 16.
Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor, a felsőház titkára a szenátus ülésén politikai nyilatkozatában az egészségügy problémáiról beszélt. Puskás szenátor erről több ízben szólt már előző mandátuma idején is. A családorvosokkal kapcsolatban szóvá tette, hogy az egészségügyi biztosító bizonyos szolgáltatásokra csökkentette az anyagi ráfordítást. Puskás Bálint hangsúlyozta, hogy az emberek a parlamenttől várják az egészségügy megreformálását. Ő majd megfogalmaz egy kezdeményező tanulmányt, és kéri az összes pártokat, fogjanak össze a humánum érdekében. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2005. február 17.
Győztesen kerültek ki a román pártok a Kovászna megyei koalíciós egyeztetésből: az intézményvezetői helyek 55 százalékára ők nevesítenek igazgatót, az RMDSZ-nek be kell érnie a posztok 45 százalékával. Az elmúlt hetek vitái során az RMDSZ vezetői több ízben hangsúlyozták, hogy választásokon elért eredmények szerint a megyei decentralizált intézmények 87 százalékára tartanak igényt. Albert Álmos területi RMDSZ-elnök elismerte, hogy a 87 százalékhoz képest sokkal kevesebb, amit elértek, azonban az eddigi 8 intézményvezető helyett mostantól 13–14 vezető tisztviselője lehet a szövetségnek. /Farkas Réka: A 87-ből 45 maradt (Több román intézményvezető lesz, mint magyar). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./2005. február 17.
Kovászna megye 90 millió euróval többet nyerhetett volna az EU-s programokból az elmúlt években, ha nem a hetes nagyrégióhoz tartozik – jelentette ki Demeter János, a megyei tanács elnöke. A hetes nagyrégiónak Kovászna megye mellett Brassó és Szeben megye is tagja, ezek fejlettsége miatt a régió gazdasági mutatói jók, és kevesebb támogatást kap a térség elmaradottabb része. Az önálló Székelyföldi Fejlesztési Régió sokkal gazdagabb lehetne – vélte Demeter. /Bíró Blanka: Átszervezés, hogy jobban éljünk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./2005. február 18.
Telente közel háromezer háromszéki családnak adnak négy hónapon keresztül alapélelmiszereket tartalmazó csomagot, több mint ötezer szegény embernek évente kétszer juttatnak ruhát és lábbelit, támogatják az állami gondozott gyermekeket, valamint a kórházban fekvőket, táboroztatják a szegénysorsú diákokat, segítik a mindkét szülőre árva gyermekeket, gondozzák az egyedül élő, idős betegeket, orvosi segédeszközöket juttatnak az ilyen jellegű segítségre szorulóknak. Betegápolókat képeznek és diákokat tanítanak elsősegélynyújtásra. A Kovászna Megyei Vöröskereszt huszonegy fiókszervezete képviselőinek jelenlétében február 17-én Sepsiszentgyörgyön tartott kétéves tevékenységi beszámolón milliárdos és több tíz-, illetve százmillió lejes nagyságrendű tételekben sorjázta Balázs Mária, a megyei szervezet igazgatója, hogy az elmúlt két esztendőben mire fordították a bevételezett összegeket. /(fekete): A Vöröskereszt nélkül a szegénység jobban fájna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./2005. február 25.
RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./2005. március 1.
Február 26-án Hargitafürdőn járt Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós, eleget téve a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) meghívásának. A találkozó megszervezésében a magyarországi Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége (HTBK-OSZ) segítette a CSTIT-t. A két szervezet között évekkel ezelőtt együttműködési megállapodás jött létre. Berencsi Attila, a HTBK-OSZ jelen lévő képviselője elmondta, hogy a napokban utaltak ki jelentősebb támogatást a csíkkozmási ifjúsági szervezet (KOMISZ) részére, tánccsoportjuk 2004-es fellépési költségeik részbeni fedezésére. Idén a magyarországi szervezet támogatja több csíki ifjúsági szervezet hagyományápoló kezdeményezését, illetve közösen szervezik meg júniusban Marosfőn a Kárpát-medencei középiskolás történelmi vetélkedő döntő szakaszát. A marosfői táborozást megelőzően felvidéki, kárpátaljai, Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve Hargita és Kovászna megyei középiskolákat kérnek fel a vetélkedők helyi szintű megszervezésére. /Ifjúsági rendezvények Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./2005. március 12.
Bem tábornok és Petőfi „kapitány” saját kezűleg is gyilkolták az erdélyi románokat, ez derül ki a Nagy-Románia Párt Tricolorul című napilapjának február 26–27-i számaiban Petre Turlea Petőfi Sándor – hős vagy hóhér? – című írásából. Turlea azt írta, hogy Petőfi gyilkos, elvetemült soviniszta, aki részt vett az öldöklésben, továbbá verseiben buzdította is a magyarokat, hogy kövessék példáját. Állításaira egyetlen forrást sem idézett Petre Turlea, aki szereti a neve előtt feltüntetni a „prof. univ. dr.” titulust. Felsorolt mintegy harminc erdélyi falut, ahol Bem és Petőfi 1849 nyarán olyan sok románt ölt meg, hogy ha összeadjuk a számokat, kiderül, hogy annyian összesen nem éltek e tájakon. Ha a térképen keressük a helységeket, olyan kacskaringós útvonal jön ki, amelyet bejárni a honvédseregnek egy évre lett volna szüksége. Dr. Turlea a forradalom után a ploiesti-i marxista tanszékről egyenesen a Román Nemzeti Egységpárt és a Vatra Romaneasca soraiban kötött ki. Kovászna megye parlamenti képviselője lett, de felvállalta a hargitai románság érdekeit is. Ilyen minőségben 1998. december 29-én a képviselőház plénumában hevesen tiltakozott a baláni bánya bezárása ellen. Azzal érvelt, hogy a város 10 ezer lakosából 7000 román, az RMDSZ őket akarja elűzni a megyéből azáltal, hogy kenyérkereset nélkül hagyja. Turlea azóta kibukott a parlamentből, de újságcikkeiben folytatja a soviniszta uszítást. Felemelte szavát a Petőfi-emlékművek ellen is. /Barabás István: Feltámadó kísértet. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./2005. március 15.
A háromszéki városi iskolákban hét tanító elveszítheti eddigi állását, mert kevés gyermek iratkozott be első osztályba a tanfelügyelőség által szabott határidő leteltéig. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, a vidéki iskolákban a gyereklétszámtól függetlenül megalakulnak az önálló vagy az összevont első osztályok, ez azonban a városokban nem lehetséges. Háromszék beiskolázási tervében 53 városi első osztály szerepel, az eddig beiratkozott gyerekek létszáma alapján csak 46 alakulhat meg. Sepsiszentgyörgyön öttel, Kézdivásárhelyen és Baróton egy-egy osztállyal kevesebb indulhat ősztől. A sepsiszentgyörgyi Kiss Árpád Általános Iskolába egyetlen gyerek sem iratkozott be első osztályba. Ez az első megyeszékhelyi tanintézet, amely az önfelszámolás határára jutott. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, évek óta csak a belvárosi iskolák teljesítik a beiskolázási terveket. A Mikes Kelemen, a Székely Mikó, a Mihai Viteazul és a Váradi József tanintézet elszívó hatást gyakorol, amióta megszűnt a körzetesítés, és a szülők szabadon választhatják meg, melyik iskolába íratják gyermeküket. /Bíró Blanka: Harc iskolák és óvodák között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 17.
A Székely Nemzeti Tanács bírálta György Ervin Kovászna megyei prefektus döntését azzal kapcsolatban, a kormánybiztosi hivatal kérni fogja a vargyasi önkormányzattól a népszavazás kiírásáról szóló határozat visszavonását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint ezzel a döntéssel az RMDSZ bebizonyította, hogy csak a nyilatkozatok szintjén akar autonómiát. /Autonómiavita. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./2005. március 19.
Beke Ernő kézdivásárhelyi gyűjtő évtizedek óta tartó gyűjtőmunkája most hozza meg gyümölcseit. Beke Ernő Üdvözlet Kézdivásárhelyről című, régi képeslapokat bemutató albuma sikertörténetnek bizonyult. A szerző új albumok kiadására készül. Gyűjteménye oly gazdag és oly sokrétű, hogy immár valóban egy egész nemzet, egy egész kultúra közfigyelmére érdemes. A sok-sok ezer összegyűjtött képeslapból most van előkészületben Kovászna és Orbaiszék anyaga. /Magyari Lajos: A vállalkozás dicsérete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./2005. március 21.
Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./2005. március 25.
Háromhetes szünet után újból az asztal köré ülnek a háromszéki RMDSZ, illetve a kormányban részt vevő politikai alakulatok Kovászna megyei képviselői. Időközben Bukarestben járt a Demokrata Párt megyei elnöke, akárcsak a liberális alakulat megbízott vezetője, ahonnan hazaérkezve „kész forgatókönyv” létezéséről beszéltek. Albert Álmos vitatja az 50–50%-os tisztséglebontás helyességét, az RMDSZ-nek minimálisan 60%-os képviseleti arányt kell szorgalmaznia. /(Flóra Gábor): Arányos jelenlétet akarnak a vezetői posztokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2005. március 26.
Kovászna megyében is aláírták az együttműködési megállapodást az RMDSZ, az NLP, a DP és az RHP megyei szervezetei. A protokollum szerint a decentralizált intézmények 60 százalékát az RMDSZ által kinevezett személyek vezetik, 40 százalékán pedig az NLP, a DP és az RHP osztozik. A megállapodás aláírásához szükség volt a központi pártvezetések közbenjárására. A négy párt elnöke egyelőre csak annyit árult el, hogy a megyei erdészet a román pártoké lett, a pénzügyi igazgatóság vezetőjét az RMDSZ választhatja ki. /Farkas Réka: Az erdészetet megtartják, a pénzügyet megkapjuk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./2005. március 30.
Megkérdőjelezhetővé válhat az a civil szervezet, melynek tagjai között aktív szolgálatban, sőt többé-kevésbé kulcspozícióban lévő rendőrtisztek, nem utolsósorban egykori szekusok is szerepelnek. A sepsiszentgyörgyi Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Ligáról van szó, melynek alapító tagjai között szép számmal vannak ex-állambiztonságiak, rendőr- és katonatisztek. A ’90-es évek elejéről származó Saguna-alapítólevél tagjainak névsorában Cornea Ilie ex-gazdasági kémelhárító, Negrea Petru volt állambiztonsági tiszt és Tesiu Alexandru szekus őrnagy szerepel. Továbbá megtalálható a listán volt állambiztonsági családtagja (Andras Zoe), a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság volt kabinetvezetője, Ivan Nicolae mérnök-alezredes, valamint az 1990–1991 között a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ megyei képviseletét vezető Florescu Ioan katona alezredes, továbbá Oniscu Ioan tartalékos katona alezredes, Iusco Gheorghe tartalékos katona alezredes. Az azóta elhunyt Oniscu s az RNEP-hez állt közel, Iusco pedig a Nagy-Románia Párt elveit vallja. Andras Dorel a ’80-as évek végétől 1989. december 22-ig vezette az állambiztonság lakosságmegfigyelési osztályát, majd 1991–1994 között a megyei hírszerző szolgálatot. Szintén a listán szerepel egy másik rendőrségi elhárító tiszt családtagja, Irimia Elena, Irimia Gheorghe őrnagy felesége is. /Neményi Gábor (Székely Hírmondó): Szekusok a keresztény ligában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./2005. március 30.
A Csibi Istvánnal és bűntársaival kapcsolatos perek egy részét Suceava városába helyezték. Miért? Értelmes választ erre nem lehet adni. Szondy Zoltán újságírónak Csibi István s az általa szerződtetett verőlegények elleni perben kellett megjelennie Suceaván. A Claudiu Sere elleni három rágalmazási és becsületsértési pert összevonták, a vádlott megjelent: büszkén és holtrészegen, harsányan ordította, hogy ő a román nemzetgazdaságot védi Kurkó János ellen, aki Orbán Viktor rokonainak privatizálta Hargita és Kovászna megyét. Ezt a viselkedést mosolyogva tűrte a suceavai bíró, majd újból halasztást rendelet el, ki tudja, hányadszor. Ezután következett Szondy ügye. Csibi István nem jelent meg, nem jött el a craiovai fogházból. Szondynak erről nem szóltak. Előzőleg volt egy tárgyalás, ahová megidézték Szondy Zoltánt, de az idézőre nem írták rá a házszámot, így nem kapta meg. Újra megidézték Suceavára, ekkor pedig elírták a dátumot: február 11-ét írtak az idézőre, holott tizedikén volt a tárgyalás. Mintha valakik azt szeretnék, hogy Csibi István ügyét ne lehessen letárgyalni. /Szondy Zoltán: Bukovinai csavarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./2005. április 5.
Nyolc Kovászna megyei román alapítvány és civil szervezet arra kérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, hogy váltsa le György Ervin prefektust, aki ,,ahelyett, hogy Kovászna megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgáló projekteket és az etnikumok együttélését normalizáló intézkedéseket kezdeményezne, az etnikai alapú területi autonómia létrehozását célzó lépéseket valósít meg”. E lépések szerintük a megyei közterület-névadó bizottság tagjainak cseréje, a sepsiszentgyörgyi utcanév-változtatási kezdeményezés felkarolása és a mikrorégiós szervezkedés bátorítása. /A prefektus leváltását kérik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2005. április 6.
Jogosnak tartja a gépkocsivezetők felháborodását, mégis politikai lépésként értékeli Borbély László közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által Hargita és Kovászna megyében szervezett autós tüntetést az utak rossz állapota miatt. „Bárkinek joga van tüntetni, ám a párbeszéd, a tanácskozás sokkal hasznosabb. Tudjuk, hogy mi a helyzet, fölösleges felhívni a figyelmünket egy tüntetéssel arra, hogy rosszak az utak” – nyilatkozta Csíkszeredában a miniszter. Borbély Hargita megye gondjainak feltérképezésére érkezett a megyébe. Az elöljárók felvázolták, hogy százmilliárd lejre lenne szükség, hogy a megyei, valamint a községi utakon betömjék a gödröket. A miniszter kifejtette: az útjavításokra fordítandó keret nagyon szűkös. Borbély tudatta, hogy idén mintegy ötezer ifjúsági lakást szeretnének átadni országszerte, a sporttermek ügyében pedig ésszerűbb programot dolgoztak ki. /Péter Attila: Borbély: politikai autós tüntetés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./ Több száz elégedetlen autóst vár Brassóba április 13-án a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a székelyföldi utak rossz állapota miatt kezdeményezett tüntetésre – nyilatkozta Szász Jenő, az MPSZ elnöke. /D. Balázs Ildikó: Több száz tüntető autóst vár az MPSZ Brassóba. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./2005. április 8.
Székelyudvarhelyen az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszertudományi szakosztálya, a megyei orvosi kollégium és a székelyudvarhelyi Pápai Páriz Ferenc Alapítvány szervezésében lezajlott az idei családorvosi továbbképző konferencia. A kétnapos rendezvényen az egyik főszervező, illetve az ötletgazda, dr. Balla Árpád főorvos szerint Hargita, Maros, Kovászna és Szilágy megyéből több mint kétszáz szakorvos vett részt. Hazai és magyarországi szakemberek vállalták az előadásokat. /Több mint kétszázan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2005. április 20.
A fejlesztési régiók átszervezése mellett foglalt állást a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetsége. Úgy látják, hogy régiók a megyék önkéntes szövetségei által alakulhatnának ki. Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének alelnöke szerint üzenetértéke van annak, hogy az állásfoglalás megerősíti, ez nem a magyarok, a románok vagy a németek ügye, hanem a gazdaságfejlesztésé. Mindenki megértette, kisebb és hatékonyabb régiókra van szükség.” /Bíró Blanka, Gazda Árpád: Nem magyar ügy a régiók átszervezése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./2005. április 20.
Nem vonják vissza a tavalyi Pro Urbe díjakat, és megfellebbezik a törvényszék határozatát – jelentette ki Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. A háromszéki prefektúra tavaly diszkriminatívnak minősítette a díjazottak kiválasztásának módját, és megtámadta az erre vonatkozó tanácshatározatot. A Kovászna Megyei Törvényszék a napokban tárgyalta az ügyet, elfogadta a prefektúra érvelését, és arra kötelezte a sepsiszentgyörgyi tanácsot, vonja vissza határozatát és a díjakat. Tavaly ugyanis három magyar nemzetiségű személyiség kapta meg a díjat, a román tanácstagok által javasolt személy díjazását pedig a testület visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem teljesítette a jelölési feltételeket. György Ervin Kovászna megyei prefektus a Krónikának elmondta, az előző prefektus „örökségét” kötelezően folytatnia kell, így nincs törvényes lehetősége arra, hogy a folyamatban levő bírósági pereket visszavonja. Az április 20-i tanácsülésen idei Pro Urbe Díjra javasolták László Károly színészt, Dali Sándor újságírót, Fekete Gábor testnevelő tanárt és Alexandru Zaharia tartalékos alezredest. Kónya Ádám és Rodica Pirvan tanácstag az idei díjazottak számának növelését kérve javasolt újabb két díjazottat. Kónya Király Károlyt, Rodica Pirvan pedig Stella Buda volt iskolaigazgatót – aki tavaly a Lósy Schmidt Ede-emléktábla elhelyezésekor magyarellenes jelszavak skandálására uszította az iskola diákjait. Ez felháborította a magyar tanácstagokat, akik végül leszavazták a díjazottak számának emelését. A PSD-s tanácsos önkényeskedéssel vádolta a testület magyar tagjait, és azt is felrótta nekik, hogy mindig beindul az RMDSZ szavazógépezete, amikor a román tanácstagok javaslatait kell leszavazni. /Bíró Blanka: Pro Urbe díjak: idén is megkülönböztetés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./2005. április 20.
Megjelent Török Árpád 2001-ben kiadott Sepsiszentgyörgy városkalauzának aktualizált, bővített – magyar, román és angol nyelvű – változata. A térképekkel, grafikával és színes fotókkal gazdagított kalauz címe Sepsiszentgyörgy bemutatkozik /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy). A könyv bemutatja a város műalkotásait, közli az utcanévadók és a település jeles személyiségeinek rövid életrajzát. Napvilágot látott a Könyvatlasz Kovászna megyéről /Sun-Cart Térképkiadó, Kolozsvár/, a kétnyelvű – román és magyar – színes atlasz a megye általános jellemzése mellett a községeket s a hozzá tartozó falvakat is bemutatja, fotókkal együtt. Kolozs és Szilágy megye után ez a sorozat harmadik darabja. /(kisgyörgy): Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./2005. április 29.
A helyi tanács Dorel Lungu demokrata párti képviselő javaslatára elnapolta a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség február 15-én kelt kérésének megvitatását, amelyben Ioan Selejan püspök 15 ár területet kér az önkormányzattól egy ortodox templom és papi lakás építésére. A 3590 lelket számláló kovásznai román közösségnek ez lenne a negyedik temploma, ugyanis Kovásznán már van három ortodox templom, amelyből az egyik óhitű. A helyi ortodox egyházközség vezetői nem örülnek az új templomépítési tervnek, ugyanis ha a központban egy újabb templom felépül, akkor megoszlik a nyáj. /Bodor János: Újabb ortodox templomért a helyi románság sem lelkesedik (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./2005. május 7.
Az RMDSZ Nemzeti Liberális Kör platformja másfél hónap alatt több erdélyi megyében létrehozta helyi képviseletét. Császár Miklós, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnöke azt nyilatkozta, hogy a platformnak Kovászna megyén kívül Hargita, Brassó, Maros és Arad megyében is van már képviselete, és a tervek szerint a következő időszakban minden erdélyi megyében létrejönnek a képviseletek. A Nemzeti Szabadelvű Kör a háromszéki RMDSZ keretében jött létre március közepén, Császár Miklós vezetésével. /Liberális magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./2005. május 9.
A Bánság mellett az ország déli és központi részében is nagy károkat okoztak a medrükből kilépő folyók, több helységben is ki kellett lakoltatni a veszélybe került lakosokat. Az árvíz a legnagyobb pusztítást Kovászna, Buzau, Prahova, Dimbovita és Ialomita megyékben végezte. Időközben megérkeztek Lugosra a magyar környezetvédelmi minisztérium által küldött huszonkét nagyteljesítményű szivattyú is. „Az eset rávilágít arra, hogy a Kárpát-medencében a népek egymásra vannak utalva, arra a segítségre, amelyet most Magyarország nyújt Románia számára, mi is számíthatunk, ha szükség lesz rá a jövőben” – hangsúlyozta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. – Kovászna megyében öt települést árasztott el a víz, a lakóházak, gazdaságok mellett két iskolaépület is károsodott. /Tovább pusztít az árvíz az országban. Magyar segítség a bánságiaknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2005. május 9.
Kovászna megyében Zabratópatakon 40 ház és 100 hektár termőföld, valamint a helybéli iskola került víz alá. Zágonbárkányon 22 házat, 40 hektár földet öntött el az ár, két kisebb hidat elsodort az áradat. Kézdivásárhelyen négy gazdaság került víz alá. Sepsiszentgyörgyön a május 8-ára virradó éjszakán több ingatlan pincéjéből kellett kiszivattyúzni a vizet. /Újabb áradások. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./2005. május 9.
Május 6-án ünnepelte 325 éves évfordulóját a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium. Bokor Tibor, a gimnázium igazgatója, majd a céhes város polgármestere, Török Sándor, illetve Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő méltatta az iskola múltját és jelenét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a gimnázium egykori diákjaként elmondta, hogy iskolája sajátos örökséggel bocsátotta pályájára. Példaértékű a Nagy Mózes Gimnázium, amely mindmáig méltóképen ötvözte a hagyományőrzést és korszerűséget. /325 éves a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./2005. május 10.
A Kovászna megyei Nagyborosnyón 18 családot kellett május 9-én kiköltöztetni, miután az ár 64 házat öntött el. A hétvégi áradás Háromszék 13 helységében 208 bennvalót és 1200 hektár földet árasztott el. /Mérhetetlen károk Erdély-szerte. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./2005. május 10.
Kovászna megye tanácsát és a prefektúrát teszi felelőssé a sepsiszentgyörgyi Közösségért Egyesület, amiért Háromszék országos szinten az utolsó helyen van az elnyert pályázatok számát illetően. Az egyesület szerint 2002-től Háromszéken nyolc SAPARD- és 37 RICOP-pályázatot nyertek, illetve 24 pályázatot a központi fejlesztési régiónál. Kovászna megyében mindössze két szakember foglalkozik az európai uniós kérdésekkel azt követően, hogy Demeter János megyei tanácselnök és Horia Grama korábbi prefektus felszámolta az általuk vezetett hivatalokban az Európai Integrációs Irodákat. Demeter János szerint annak ellenére, hogy Románia népességének egy százalékát teszi ki Kovászna megye lakossága, a pályázati alapok két százalékát sikerült behozni a térségbe. /Bíró Blanka: Túl kevés az uniós pályázat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./2005. május 11.
A Romsilva, az állami erdészet közölte több Kovászna megyebeli helyi tanáccsal, csak abban az esetben adja át nekik az erdei utakat – amire nemrég elfogadott jogszabály kötelezi –, ha cserébe azok erdejükkel kárpótolják. Tamás Sándor jogi nonszensznek tartja az igényt, és május 5-én beadvánnyal fordult Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszterhez, melyben a törvényre hivatkozva kéri az említett ,,törvényszegő” akció leállítását. /(b. kovács): A Romsilva újraállamosít. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./2005. május 12.
A harmincas évei elején járó Kelemen László /Sepsiszentgyörgy/ fáradhatatlan madarász. Szervez, pályázatokat, tanulmányokat ír, hetente többször 20–30 kilométeres körzeteket bejárva a madarak viselkedését figyeli. Kelemen László hat évvel ezelőtt megalapította a Rara Avis Madártani és Természetvédő Egyesületet. Tervük az, hogy feltérképezik Kovászna megye madárvilágát, majd a nyolcéves lejáratú program végén könyvet adnak ki az összegyűjtött adatokkal. A Rara Avis Egyesületnek már 250 tagja van, többségük szakember. Több ezer gyereket vontak be tevékenységükbe, játékosan tanítanak a természet tiszteletére, védelmére. /Bíró Blanka: Kelemen László értelmetlennek látja azt az időt, amit nem a madarakra fordít. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./