udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1591
találat
lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 1591-1591
Helymutató:
Kovászna megye
2005. július 4.
Nagy-Magyarország térképét ábrázoló öntapadó matricát ragasztottak több felső-háromszéki település névtáblájára. Bélafalva, Poján és Kézdiszentlélek bejáratánál a kétnyelvű névtáblán piros-fehér-zöld alapon Nagy-Magyarország térképe látható, amelynek közepén H betűben a Magyarország felirat olvasható. Laurentiu Todoran Kovászna megyei rendőrparancsnok-helyettes elmondta, a rendőrség nem kezdeményez kivizsgálást az ügyben. Jakab Edit Bélafalva polgármestere szerint egyelőre nem távolítják el a térképét, majd a hatóságok döntenek a matrica további sorsáról. Petre Strachinaru demokrata képviselő a titkosszolgálat segítségét kérte, hogy kiderítsék, kik ragasztották ki az öntapadó térképeket. /Felső-Háromszék. Nagy-Magyarország-térkép. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./2005. július 5.
Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő július 4-én sajtótájékoztatón kijelentette, Emil Boc pártelnök jóváhagyta, hogy értesítse Vasile Blaga belügyminisztert bizonyos háromszéki akciókról, amelyek célja etnikai konfliktusok kirobbantása. Strachinaru példaként említette Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatását, ahol a magyar exkormányfő polgári engedetlenségre buzdított. A képviselő szerint valakik etnikumközi konfliktusok kirobbantását kívánják Kovászna megyében. /Hivatásos „értesítő”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./2005. július 6.
A Kovászna megyei rendőr-felügyelőség eltávolította a Nagy-Magyarország térképét ábrázoló matricákat a felső-háromszéki helységnévtáblákról, és hivatalból vizsgálatot indított az öntapadósokat kiragasztó személyek azonosítására – közölte Constantin Scurtu, a megyei rendőr-felügyelőség vezetője. /(p.): A rendőrség intézkedett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2005. július 8.
Július 8-án zárul az unitárius egyház szervezte gyermektábor Homoródalmáson. Brassó és Kovászna megyéből 40, I–VIII. osztályos gyermek vett részt a táborban, ahol mindennap istentiszteletet, csoportos foglalkozásokat szerveztek és kirándultak a környéken. Jövő héten kezdődik a hagyományos népművészeti alkotótábor a községben. /Táborozók Homoródalmáson. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./2005. július 9.
A korábbinál is kevesebben jutottak júliusban gyógyszereikhez, ezért a cukorbetegek naponta tömegesen várakoznak orvosságaikra a gyógyszertár előtt. Az inzulinfüggők egymástól és a járóbeteg-rendelőből kérnek kölcsön, a tablettások egy része egy-két napra megvásárolja a gyógyszert a patikában, mások a rosszullét határán orvosságra várnak. A több mint fél éve tartó gyógyszerkrízis állandó fejfájást okoz Kovászna megye 3700 cukorbetegének is, akik közül 700-an inzulinnal élnek. /Fekete Réka: Gyógyszer nélkül halálra ítélve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./2005. július 9.
Idén lenne hetvenéves Seres András néprajzgyűjtő. Két néprajzi vidék szerelmese, a Barcaságé és a moldvai csángó falvaké, amelyek gazdagságát tanulmányokban, önálló kötetekben mutatta be. Egy korrajznak is beillő interjúval emlékeznek a néprajzgyűjtőről, amelyet Pávai István 1992 tavaszán készített Seres András árkosi otthonában. A téma: Seres András moldvai emlékei és a Csángómagyar daloskönyv születése. 1991-ben jelent meg a Csángómagyar daloskönyv /Héttorony Könyvkiadó, Budapest/, Szervátiusz Tibor rajzaival. A közel 600 oldalt kitevő kottás kiadványban közölt 390 moldvai magyar dallamadat túlnyomó részét 1972 és 1988 között gyűjtötte Seres András. A teljes dallamanyagot, a szövegek tájnyelvi változatát Szabó Csaba jegyezte le. Ugyancsak ő rendszerezte és látta el jegyzetekkel a teljes gyűjteményt. Seres András húsz-huszonöt éve jár gyűjteni, mondta el 1992-ben. A Ceausescu-diktatúra idején magyarországi néprajzos nem mehetett a csángókhoz, mert rögtön felismerték és lefülelték. A falvak át voltak szőve besúgókkal. Klézsén viszont Seres András megismerkedett a falu besúgójával, Kotyor Andrással, nála viszont tudott gyűjteni, ő hívta el azokat, akik tudtak meséket, régi énekeket. Seeres megismerkedett Szabó Csaba zeneszerzővel, aki akkor Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskolán tanított. Szabó Csaba lekottázta a gyűjtött dalokat. Seres András /Krizba, 1935. márc. 23. – Árkos, 1992. nov. 27./ a középiskolát Brassóban végezte. Volt gazdasági technikus, kazánfűtő, majd 1971-től – Sepsiszentgyörgyre költözésétől – a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Központjának szakirányítója. Munkái: Barcasági csángó leányingek hímzésmintái, Sepsiszentgyörgy, 1972; Barcasági csángó férfiingek, menyecskeingek, öregasszonyingek és díszkendők hímzésmintái, Sepsiszentgyörgy, 1973; Barcasági magyar népköltészet és népszokások, Kriterion, 1984; Szabó Csaba–Seres András: Csángómagyar daloskönyv, Budapest, Héttorony Kiadó, 1991; 1848-as emlékek, 1992; Kicsi Péter, nagy Péter, 1992. Cikkei és tanulmányai a Művelődésben, az Alutában, a Népismereti Dolgozatokban, a Megyei Tükörben, valamint más heti- és napilapokban jelentek meg. /Fekete Réka: Seres András néprajzgyűjtő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./2005. július 12.
Július 11-én elkezdődött marosfői nyári szabadegyetem „A határokon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás” címmel. A Hargita és Kovászna Megyei Európai Tanulmányok Központja, valamint a Határon Túli Románok Alapítványa nyolcadik alkalommal szervezte meg tanácskozását. Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Alapítványának elnöke előadásában felrótta a hazai politikusoknak, hogy felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz, a román állam nem állt ki határozottan az ország határain kívül élő románok jogfosztása ellen. „Bulgáriában a román iskolákat felszámolás veszélyezteti, mivel az itt oktató pedagógusok már fél éve nem kaptak fizetést. A Vajdaságban elárverezik a román közösségek javait, Szerbia-Montenegróban pedig arra is volt már példa, hogy a szerb rendőrség román ortodox misét akadályozott meg.” – mondta Eugen Popescu. A szabadegyetemen mintegy százan vesznek részt a szomszédos országokból, illetve az Egyesült Államokból. /D. Balázs Ildikó: Románia megfeledkezett a határon túli románokról? = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./2005. július 16.
Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: előrehozott választások esetén az RMDSZ-nek nem sikerül elérni a parlamenti küszöböt, mivel a magyarokat „már nem lehet orruknál fogva vezetni” olyan témákkal, mint az autonómia. Szerinte Markó Béla azért találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, hogy a magyarországi ellenzéki párt az Európai Néppárt tagjaként gyakoroljon nyomást a Demokrata Pártra, hogy az RMDSZ elérhesse a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. /Casunean: az RMDSZ nem jut be a parlamentbe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./2005. július 18.
A határon kívüli román közösségek és az uniós csatlakozás című, egyhetes rendezvényen, a román civil szervezetek marosfői szabadegyetemén megállapították, hogy a hazai politikusok felelőtlenül viszonyulnak a határon túli románokhoz. A meghívott politikusok közül senki sem jelent meg. A román közösségek képviselői javasolták, hogy a Határon Túli Románok Főosztálya a mindenkori államelnök közvetlen fennhatósága alá kerüljön. A zárónap fő témája a Székelyföldön élő románok helyzete volt; a zárónyilatkozatban az aláírók egy jogszabály kidolgozását kérték a Hargita és Kovászna megyében élő román anyanyelvűek védelmére. /D. Balázs Ildikó: Panasz határon innen és túl. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./2005. július 19.
A barcasági csángóföldön, ahol a Tatrangnak hatalmas víztárolója van, amikor fenyeget az ár, útjára engedik az elképesztő mennyiségű vizet: ,,hadd menjen Kovászna megye felé, az ő dolga, hogy ott milyen bajokat okoz!” Bácsteleken tetőzik az ár, itt ömlik a Feketeügybe a Falupataka. Kökös községben egy négy házból álló tanyafélét körülvett az ár, elzárta a kijárást. Közel 50 hektárnyi mezőgazdasági területet és 90 hektárnyi kaszálót tett tönkre Kökös és Kökösbácstelek területén az árvíz. Három óra alatt pusztított Lisznyóban a Falupataka, temérdek kárt okozott. Lisznyóban hét házat öntött el a víz, és húsz bennvaló zöldségeskertjeit tette tönkre. Lisznyóban, Lisznyópatakon és Bikfalván egy-egy hidat rontott szét. A májusi áradás után is felmérték a károkat, de eddig még senki sem részesült kártérítésben. A hegyi patakok medreit is szabályozni kellene teljes hosszúságban. /Kisgyörgy Zoltán: Víz alatt az alsó-háromszéki róna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 192005. július 19.
Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában kiállt az idősebb nemzedék jogai mellett. A Romániában 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között hatalmon lévő rendszerek által etnikai okokból üldözött személyek kárpótlására vonatkozó törvényt még öt évvel az életbelépése után sem alkalmazzák megfelelően. A jogszabállyal orvosolni akarták a romániai nemzeti kisebbségek által elszenvedett jogsérelmeket. Jelenleg Maros, Hargita és Kovászna megye kivételével Erdély többi vidékén a jogszabályt eltorzítva értelmezik. Például a gyulafehérvári, hunyadi, brassói és kolozsvári megyei pénztárak – az országos nyugdíjpénztár értelmezése alapján – elutasítják a magyar nemzetiségűek kérelmeit, arra hivatkozva, hogy 1944. szeptember 1-jén az 1627-es számú törvényerejű rendelet eltörölt minden etnikai üldözésre vonatkozó diszkriminatív törvényt. Ha ez így lenne, mivel magyarázható az, hogy 1944. november 3-án, tehát két hónappal a törvényerejű rendelet megjelenése után, a Hivatalos Közlönyben megjelent az internáló táborok létrehozására és működésére vonatkozó szabályzat? Ezekbe a lágerekbe az észak-erdélyi magyar és német kisebbségeket internálták. Nem alkalmazzák a törvényt a Dél-Erdélyből Észak-Erdélybe menekültekre sem. Ezzel szemben a megyei nyugdíjpénztárak minden további nélkül helyet adnak az Észak-Erdélyből Dél-Erdélybe menekült román nemzetiségűek kérelmeinek. /Román Győző: Kerekes Károly képviselő pontosít: Ki az etnikai üldözött? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./2005. július 20.
Július 19-én Tusnádfürdőn folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője. Megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően. Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba. A legtöbb résztvevő a Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Európai Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában. Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. A tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el”. /Kiss Olivér: /Gál Kinga: az Európai Unió nem fogja megoldani a kisebbségi kérdést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Meglepetést váltott ki Ráduly, Róbert csíkszeredai polgármester, aki egy kalap alatt emlegette a székely nemzet elleni, magyar és román oldalról jövő „elnemzetlenítő” kísérleteket. Abból indult ki, hogy nem születtek meg azok a háttértanulmányok, amelyek az autonóm Székelyföld működtetéséhez kellenének. A székely öntudat hiányát szintén hátránynak tekintette, arra lenne szükség, hogy a gyermekek székely történelmet tanuljanak az iskolában. „Én a székely nemzethez tartozom, de magyar anyanyelvű vagyok, punktum” – jelentette ki. Álláspontjára némiképp magyarázatul szolgált, hogy közben a „hiányos történelmi ismereteire” hivatkozott. /Gazda Árpád: Autonómia Európában és Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2005. július 22.
Az árvizek halálos áldozatainak száma 24-re emelkedett. A kormány külön határozatban hagyta jóvá az árvíz sújtotta vidékek iskoláinak újjáépítésére, illetve javítására szükséges összegek folyósítását. A kormányhatározatban szerepelnek a kisebbségek által lakott vidékek árvíz sújtotta tanintézeteinek helyrehozatalára szükséges pénzalapok is. Így a Temes megyei Újvár, Ótelek, Gátalja óvodái és iskolái, a Kovászna megyei Zabrató, Bodzaszita, Nagyborosnyó tanintézetei részesültek segélyben. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 22./2005. július 22.
Ha minden politika alku kérdése, az RMDSZ miért nem alkuszik meg a Magyar Polgári Szövetséggel? Hogyan lehetséges az, hogy olyan passzusokat hagynak a kisebbségi törvénytervezetben, amelyeket uniós fórumok a jogállamiság szempontjából már korábban kifogásoltak? A kérdéseket Márton Árpád Kovászna megyei képviselő próbálta megválaszolni a Bálványosi Szabadegyetemen. Érvelése szerint a területi és a személyi elvű autonómia nem áll ellentétben egymással, ellenben bizonyos esetekben ütközhetnek a személyi és közösségi érdekek. Mint elmondta, azért maradtak a tervezetben ilyen passzusok, mivel fontosabbnak tartja a közösségi érdekeket a személyieknél. Az MPSZ-szel való együttműködéssel kapcsolatosan rámutatott, az MPSZ-ben sincs hajlandóság az RMDSZ-szel való megalkuvásra. Máté András Levente Kolozs megyei képviselő azt vetette fel: nem biztos, hogy a tömbmagyarság területi autonómiája mindenkinek megfelel, hiszen a magyarság jelentős aránya szórványban él. Csapó József SZNT-elnök a területi autonómiát célzó törekvéseket bemutatva kifejtette, az önkormányzás alapvető közösségi jog, amely része az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak. Toró T. Tibor képviselő felvázolta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács törekvéseit. Garda Dezső arra hívta fel a figyelmet, hogy a masszív székelyföldi erdőirtásokkal gazdasági alapjaitól fosztják meg az autonómiát. /L. L.: Vérszegény eszmecsere, megizzasztott képviselők. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./2005. július 22.
Július 14–26. között több mint négyszáz cserkész jött el a gelencei emléktáborba. A romániai magyar cserkészmozgalom tizenöt éves fennállásának alkalmából a Romániai Magyar Cserkészszövetség vajdasági, felvidéki, európai uniós és egyesült államokbeli magyar cserkészeket is meghívott a Kovászna megyei településre. Az ifjú cserkészek Wass Albert Vérben és viharban című kisregényének szellemében szervezik a tábori életet; a négy altábort is a regényben szereplő Csele, Udvarhelye, Ernák és Orgovány helynévről keresztelték el. A cserkészek kézműves-foglalkozásokat tanulnak, esténként népdalokat énekelnek, és gyalogtúrákat tesznek a környéken. Ezenkívül naponta busz szállítja őket Tusnádfürdőre, ahol részt vesznek a szabadegyetem előadásain. /Bartos Lóránt: Cserkészemléktábor: angol szabályzat, székely eredetmítosz. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./2005. július 22.
Jogi személlyé alakulása céljából július 9-én gyűlést tartott Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság. Azokat várták, akiket az 1956-os forradalom miatt meghurcoltak. A megjelent küldöttek elfogadták az új alapszabályzatot, tájékoztatott Puskás Attila, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetségének alelnöke. A tisztújítás során újraválasztották az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság elnökét, Józsa Árpád Csabát, titkárrá választották Váncsa Istvánt. Kovászna megyét Puskás Attila képviseli. A társaság együttműködési szerződést írt alá a magyarországi Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnökével, Vasvári Vilmossal. A Kovászna megyei volt politikai foglyok száma háromezer körül van. Nemrég meghalt Lőrincz Károly, akit a Szoboszlay-perben ítéltek el. Lőrincz Károlyt Ordán temették el. /Bokor Katalin: Jogi személlyé alakul az ’56-os Társaság. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 22./2005. július 25.
Nyárádszeredai látogatása során Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter, valamint Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke a Nyárád-mente Kistérségi Régió 13 polgármesterével tanácskozott a térség gondjairól. A miniszter úgy fogalmazott, hogy egy pár éve elég „unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Mint most is, amikor az előrehozott választásokkal kapcsolatosan hangoztatta, hogy ez nem megfelelő pillanat. A válság arra volt jó, hogy a múlt héten 193 kormányhatározatot, sürgősségi rendeletet fogadott el a kabinet, számos közülük a magyarság számára is fontos döntéseket tartalmaz. Nagyváradon például a hadapródiskola épülete visszakerült a megyéhez és ez azt jelenti, hogy a püspöki palotából ki tudják a múzeumot telepíteni. Gyergyószentmiklós kapott 15 milliárd lejt fűtéstámogatásra, Bánffyhunyadon, Margittán kaszárnyákat adtak át a helyi önkormányzatoknak. A miniszter fontosnak ítélte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében további, használaton kívül levő honvédségi tulajdonú telkek és kaszárnyák kerüljenek minél hamarabb a megyei tanácsok tulajdonába. az árvízkárok felszámolására az RMDSZ-nek sikerült 50-50 milliárd lejt kiutaltatnia Maros- és Hargita megyének a megyei utak és kishidak javítására. A beszámolót követően a polgármesterek községeik gondjairól beszéltek, legtöbben az útjavításokat jelölve meg a legsürgősebb teendőnek. Az útjavításokkal kapcsolatosan többen felvetették azt is, hogy bár sikeresen pályáztak SAPARD-alapokra, pénzhiány miatt csak az ígéretnél maradtak. Maros megyében 32 ilyen pályázat várja a támogatást. Szintén közös gond a térségben az ivóvízhálózat bővítése. Ezzel kapcsolatosan jó hír, hogy a Solel Boneh cég hozzáfogott a Felső-Nyárád mente fővezetékének a kiépítéséhez. /Bögözi Attila: „Unalmas” az RMDSZ, mert általában igaza van. Kistérségi tanácskozás Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./ 2005. július 27.
A Hivatalos Közlöny közölte, hogy létrehozták a kis- és középvállalatok és szövetkezetek négy területi hivatalát. Székhelyeik: Konstanca, Craiova, Iasi és Temesvár. Hargita, Kovászna és Brassó megye Iasihoz tartozik. Véletlen-e ez a területi elosztás, vagy egyenes folytatása azoknak az intézkedéseknek, melyek révén a Hargita és Kovászna megyei telefontudakozó székhelye például Bákóba került? A kormányzatban részt vevő RMDSZ-tisztségviselőket valószínűleg nem tájékoztatták erről a minden túlzás nélkül állítható merényletről az erdélyi magyar gazdasági érdekek ellen. Tehát többek között a székelyföldi szövetkezeti mozgalom újjászervezését, amiért annyit küzdött az RMDSZ, és kiharcolta az erre vonatkozó törvény megalkotását és elfogadását, Iasi-ból fogják irányítani és ellenőrizni. Czédly József szerint ezt a durva jogsértést, bíróságon kell megtámadni. /Czédly József: Az RMDSZ vezérkarának figyelmébe! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./2005. július 27.
A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ és a Kovászna Megyei Művelődési Központ augusztus 5–13. között színjátszó tábort szervez a Sötétpatak-völgyében műkedvelő színjátszók számára. A tábor nyitott bármely más megyéből érkező csoport számára is. /Színjátszó tábor műkedvelőknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ 2005. július 28.
Éhségsztrájkba kezdett július 27-én egy háromszéki férfi, mivel az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek hiánya miatt nem tud gyógyszereket vásárolni feleségének. A kökösi Nagy Attila egykori unitárius lelkész elmondta, azért választotta a tiltakozásnak ezt a formáját, hogy felhívja a figyelmet az ártámogatott és ingyenes gyógyszerek hiányára Kovászna megyében. Feleségének gyógyszerei havonta 100 lejbe (1 millió régi lejbe) kerülnek, 200 lejes (2 millió régi lejes) rokkantnyugdíjából pedig lehetetlen megvásárolni a gyógyszereket, mivel a családnak ez az egyetlen jövedelemforrása. Nagy Attila három napig éhségsztrájkol, ez idő alatt csak vizet vesz magához és lakásán marad. /Éhségsztrájk az ártámogatott gyógyszerek hiánya miatt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2005. augusztus 3.
A megyei tanács augusztus 2-i rendkívüli ülésén elfogadták Kovászna megye címertervét, mely a korábbi Háromszék megye, az azelőtti Háromszék vármegye és a még régebbi szék címerének elemeit tartalmazza. A román tanácstagok a határozattervezet ellen szavaztak. Demeter János, a megyei tanács elnöke kifejtette, alapvetően hibás a román ellenzők hozzáállása, s ez tíz éve változatlan. Európában mindenütt tisztelik a hagyományokon, ősi kultúrán alapuló címereket. /Szekeres Attila: Elfogadták a megyecímertervet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2005. augusztus 4.
Csíkszeredában megnyílt a Iasi-ban élő Bartos Jenő festőművész kiállítása. Bartos, aki 1945-ben született a Kovászna megyei Zabolán, több mint harminc éve él a Prut melletti városban, ahol előad a helyi képzőművészeti egyetemen. Az évek során számos egyéni és közös tárlaton mutatkozott be. /Ferencz Imre: Kiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./2005. augusztus 5.
Közel egyéves késéssel, várhatóan szeptemberben nyitják meg Sepsiszentgyörgyön a Magyar Kulturális Központot, miután a magyarországi és a romániai illetékes szaktárcáknak sikerült megállapodásra jutniuk. Az eredeti tervek szerint 2004 novemberében kellett volna megnyílnia. Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. – A székelyföldi magyar kultúrát eddig Bukarestben népszerűsítették, ezért úgy gondoltuk, hogy közelebb hozzuk ezt a tevékenységet – mondta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. A bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókja a Kovászna Megyei Könyvtár épületében működik majd. /Szeptemberben nyílik a Magyar Kulturális Központ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./2005. augusztus 6.
A magyarországi Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Szövetsége és a Debreceni Hőszolgáltató Rt. 17 nagy teljesítményű számítógépet és 3 lézernyomtatót tartalmazó adományt juttatott el Csíkkozmásra, a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által elindított Hargita Háló rendszerben működő teleházak számára. A csíkkozmási ifjúsági szervezet, a KOMISZ vezetője, Szántó László megköszönte az adományt, amelyből tíz gép és egy nyomtató a kozmási teleházban marad, hármat Kovászna megyei, illetve négyet más csíki teleházak kapnak meg. /Magyarországi adomány a teleházak számára. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug.6./2005. augusztus 10.
Közel hárommillió forint értékű segélyt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyének a Heves Megyei Közgyűlés. A 2,15 millió forintnyi készpénzt és a 780 ezer forint értékű tartós élelmiszert, tisztító és fertőtlenítőszert a megyében működő cégek, önkormányzatok és kistérségek ajánlották fel az erdélyi testvérmegye számára. A segélycsomagokat egy teherautó szállítja Sepsiszentgyörgyre. /Árvízi segély Hevesből Kovásznának. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./2005. augusztus 17.
Markó Béla kormányfő-helyettes augusztus 16-án hivatalos látogatást tett Kovászna megyében, Borbély László területrendezési megbízott miniszter kíséretében. Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális beruházások szintjével kapcsolatban. /Nagy beruházások kellenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./ Figyelemfelhívónak, egyértelmű üzenetnek nevezte augusztus 16-i háromszéki látogatását Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. A vizitet záró sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte a látottakat Borbély László területfejlesztési és közmunkálatügyi miniszter is, külön hangsúlyozva: az Erdővidéket átszelő út építése nagyon megkésett, erre további négymilliárd lej átutalását ígérte. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ, illetve azok, akik a kormányban a szövetséget képviselik, próbálnak odafigyelni a Székelyföldre. A mostani látogatáson elsősorban infrastrukturális kérdések merültek fel. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók átszevezése mellett foglal állást. ,,A cél, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyéből hozzunk létre egy fejlesztési régiót” – mondta a politikus, hozzátéve, kiállnak az autonómia mellett (igaz, a Székely Nemzeti Tanács tervezetét nem tartják jónak), de pillanatnyilag a kisebbségi törvény, illetve a decentralizációt támogató jogszabályok elfogadását tartják elsődlegesnek. /(mózes): Figyelnek a Székelyföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./2005. augusztus 18.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kizárta soraiból a szervezet Bihar megyei és nagyváradi elnökét, mivel a két tisztségviselő rossz fényt vetett a szervezetre. Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPSZ elnöke szerint az MPSZ vezetőségének és a helyi szervezetek elnökeinek ez a döntése nem vezet a szövetség kettészakadásához. Gazda elmondta, a támogató aláírások összegyűjtése szeptember közepén kezdődik, hogy az év végéig meglegyen a pártként való bejegyzéshez szükséges számú aláírás. /Válságban az MPSZ? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2005. augusztus 19.
Nyolcra emelkedett az árvizek halálos áldozatainak száma. Négy embert agyoncsapott a villám, a többiek vízbe fulladtak. Vasile Blaga belügyminiszter szerint az özönvíz már huszonegy megyében pusztított, Arad, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben is érintett. Az országos összesítés szerint több mint 3800 házat öntött el a víz, 1140 lakhely súlyosan megrongálódott, csaknem százat teljesen újjá kell majd építeni. Augusztus 18-áig összesen 787 személynek kellett elhagynia lakhelyét. Mintegy 15 000 hektár termőföld került víz alá. Összesen 530 kisebb hidat sodort el országszerte a hömpölygő víz. /Nyolc halálos áldozata van az árvíznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./2005. augusztus 19.
Elégedetlenségének adott hangot Markó Béla kormányfő-helyettes a Kovászna és Hargita megyei beruházások szintjével kapcsolatban. Hangsúlyozta: a javítási munkálatok fontosak, de nagyobb figyelmet kell fordítani a nagy terjedelmű programok kidolgozására és azok megvalósítására. Arra törekednek, hogy az elmúlt évtizedek mulasztásait valamennyire pótolni lehessen. /Kevés Székelyföldön a beruházás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2005. augusztus 19.
Markó Béla kormányfő-helyettes a vele készült beszélgetésben megállapította, az RMDSZ-en belül szakembereket, politikusokat vittek Bukarestbe és bíztak meg különböző felelős tisztségekkel. Ez elég jól sikerült. A fiatalítást programszerűen kellene folytatni. Elmondta, előkészítik az RMDSZ reformját, a vezetőtestületeket megújítják, Az elképzelés szerint minden platform, csoportosulás listát indíthat, szervezett formában is lehet majd listával versenyezni. Háromszéket valami módon meg kell mozdítani. A megye jelen pillanatban gazdasági csődhelyzetben van. Sorra zárnak be a nagyvállalatok, igen magas a munkanélküliség, a nyugdíjak, bérek 3,5 millió lejjel kisebbek, mint az országos átlag. Romániában a költségvetés elosztása nagymértékben a kormánytól függ. Az árvizek kapcsán elkészült a belügyminisztériumi támogatási lista, és az első tervezetben, melynek kidolgozásában az RMDSZ nem vett részt, szó sem volt Kovászna, Hargita, illetve Maros megyéről. Az RMDSZ tárgyalásának köszönhetően a három székelyföldi megye is kap valamennyi pénzt. Az elmúlt években az erdélyi megyék aránytalanul kevesebb támogatást kaptak a központi alapokból. Székelyföldet kiemelten kell támogatni, ennek a régiónak ki kell lépnie a letargiából. Az autonómiára még valamennyit várni kell, de az autonómia irányába kell menni. Most elsősorban a kisebbségi törvénytervezet, illetve a decentralizációs törvénycsomag elfogadtatása a prioritás, de közben előkészítik a gazdasági fejlesztési régiók átszervezését. A Fidesszel való kapcsolatról Markó kifejtette, ez a mostani közeledés egybeesik azzal, hogy vannak bizonyos elégedetlenségek a magyar kormánnyal szemben. A Szülőföldprogram egyelőre nyilatkozatról nyilatkozatra bukdácsol. Markó Béla úgy gondolja, hogy Tőkés László püspökkel párbeszédet kell folytatni. /Farkas Réka: Háromszéket ki kell moccantani a mozdulatlanságból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./