udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1591
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 1591-1591
Helymutató:
Kovászna megye
1995. január 16.
Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt RNEP/ elnöke jan. 16-án kiadott közleményében törvénytelennek, illegálisnak bélyegezte az RMDSZ országos önkormányzati tanácsának megalakulását, követelte az RMDSZ betiltását, a lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. Funar üdvözölte a parasztpárti elhatárolódást az RMDSZ-szel szemben. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 17., Népszabadság, jan. 17./A teljes szöveget a Cronica Romana hozta, ebben az is szerepel, hogy Hargita és Kovászna megye RMDSZ-listán megválasztott tanácselnökeit, polgármestereit és tanácsosait mentsék fel, mert hivatali esküjüket megszegve magyar autonóm tartomány létrehozásáért harcolnak. Funar javasolja , hogy "vitassák meg a két ország közötti lakosságcsere szükségességét és lehetőségét". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke egyaránt bírálta az RMDSZ autonómia-koncepcióját és az RNEP-nek az RMDSZ-t törvényen kívül helyező követeléseit. /Magyar Hírlap, jan. 18./1995. január 19.
Puskás Bálint, az új Kovászna megyei RMDSZ elnök lendületesen látott munkához. Közelebb akarnak kerülni az emberekhez. Szeretnének felállítani az RMDSZ tevékenységéről tájékoztató irodát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./1995. január 20.
A Kovászna megyei román sajtóban napvilágot látott az Andrei Saguna Keresztény és Kulturális Liga összeállításában az Emlékirat a Kovászna megyei románság helyzetéről című, a Hargita-Kovászna jelentéshez hasonló szellemiségű anyag. Azt állítják benne, hogy a két /székely/ megyében a bécsi döntés előidézte helyzet még mindig fennáll, az államalkotó nemzet sérelmeit még nem orvosolták. A "nemzeti létében fenyegetett" román népcsoport megmentése érdekében fordulnak a kormányhoz, az államelnökhöz,az egyházhoz, a törvényhozáshoz, de az akadémiához is. Sok kérésük között szerepel: "A 16 üresen álló parókiára olyan rátermett pópák felvétele, akik képesek lennének visszatéríteni az ősök hitére ama elmagyarosodott románokat, akiket kényszerrel soroltak be más felekezetekhez." Támogatni kell az itteni iskolákat, az akadémia folytassa az Erdély délkeleti részén élő románsággal kapcsolatos kutatásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./1995. január 20.
A Kovászna megyei román sajtóban napvilágot látott az Andrei Saguna Keresztény és Kulturális Liga összeállításában az Emlékirat a Kovászna megyei románság helyzetéről című, a Hargita-Kovászna jelentéshez hasonló szellemiségű anyag. Azt állítják benne, hogy a két /székely/ megyében a bécsi döntés előidézte helyzet még mindig fennáll, az államalkotó nemzet sérelmeit még nem orvosolták. A "nemzeti létében fenyegetett" román népcsoport megmentése érdekében fordulnak a kormányhoz, az államelnökhöz,az egyházhoz, a törvényhozáshoz, de az akadémiához is. Sok kérésük között szerepel: "A 16 üresen álló parókiára olyan rátermett pópák felvétele, akik képesek lennének visszatéríteni az ősök hitére ama elmagyarosodott románokat, akiket kényszerrel soroltak be más felekezetekhez." Támogatni kell az itteni iskolákat, az akadémia folytassa az Erdély délkeleti részén élő románsággal kapcsolatos kutatásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./1995. október 3.
Keleti György honvédelmi miniszter okt. 3-án találkozott a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Megállapodtak a forródrót, a közvetlen telefonkapcsolat létesítésében a két ország vezérkari főnöke között, továbbá arról, hogy felújítják a közös hadtörténészi bizottság 1990 óta szünetelő munkáját. Egyezményt készítettek elő a hadisírok gondozásáról. Póda Jenő, az MDF honvédelmi szakértője elmondta az MTI-nek, hogy kétarcúság tapasztalható a román katonapolitikában Magyarországgal szemben. Felső szinten látszólag kiválóak a kapcsolatok, közben folytatódik a román katonai egységek betelepítése Hargita és Kovászna megyébe, ezzel megváltoztatják az etnikai arányokat. Fel kellene vetni Gheorghe Tincának, hogy a román hadseregben nem egy esetben magyarságukért bántalmaznak magyar katonákat, a televízióban pedig román katonatisztek tettek magyarellenes kijelentéseket. - Ezt megteszi, amikor a román védelmi miniszter találkozik az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottságával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1995. október 3.
Egyéves fennállását ünnepelte Kovászna és Hargita megye ortodox püspöksége, fényes külsőségek között. A püspök megállapította, hogy negyven templom építésére és felújítására kaptak segítséget. Paphiánnyal küzdenek, mondta, de már száz hallgatójuk tanul a bukaresti szemináriumban, akiket visszavárnak, húsz papot sikerült letelepíteniük, továbbá beköltöztek sepsiszentgyörgyi székhelyükre. Az árkosi kastélyban tudományos szimpóziumot tartottak, melynek résztvevői Iliescu elnökhöz, a miniszterelnökhöz és a művelődési tárcához fordultak a Keleti Kárpátok Múzeuma megalapítása tervével. Az itt dolgozók feladata lenne, hogy "megvalósítsák a román kulturális stratégiát a zónában", s hogy védelmezzék, megmentsék a "nemzeti művelődési értékeket". A megjelentek a székelyföldi állítólagos románüldözésről szóló fércművet hitelt érdemlő munkaként mutatták be, néhány hasonló munkával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ 1995. október 15.
Először meglepett, amikor az RNEP azzal vádolt, hogy eladom az országot a magyaroknak - kezdte okt. 15-i vitafórumát Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke Csíkszeredában. Nem kell félni, ha magyarlakta vidéken valaki magyarul írja ki a község nevét. Rusu elvetette a kollektív jogokat, viszont az egyéni jogok megadása jóval nagyobb fokú, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést - jelentette ki. Szerinte a kormánykoalíció tagjai közötti nézeteltérés csupán választások előtti porhintés az ország szemébe. Rusu elítélte a közelmúltban szintén Csíkszeredában járt demokrata párti Adrian Severinnek azt a törvénykezdeményezését, hogy a Kovászna és Hargita megyei románságnak a választási eredménytől függetlenül legyen parlamenti képviselete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./1995. október 15.
Emléktáblát avattak okt. 15-én a Kovászna megyei Papolcon a falu szülötte, Barabás Samu /1855-1940/ történész, levéltáros, Székelyföld és az erdélyi magyarság kutatója tiszteletére. Jakó Zsigmond, az MTA tiszteletbeli tagja, egyetemi tanár ismertette életútját, beszédet mondott többek között Szász Zoltán, az MTA történettudományi osztályának aligazgatója, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója és Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./1995. november 1.
A kormánykoalíció tagja a Román Nemzeti Egységpárt, elnöke, Funar elfogadta a történelmi megbékélés tervét, azonban ezt feltételekhez kötötte: Magyarország ismerje el a trianoni szerződést, ismerje el a magyar hatóságok bécsi döntés utáni kilengéseit és kérjen bocsánatot ezért a román államtól és a román néptől , többé ne avatkozzon be Románia belügyeibe, ne támogassa többet a fasiszta típusú RMDSZ-t, mondjon le az 1201-es ajánlásról és ismerje el Avram Iancu megyét, amely Kovászna és Hargita megyék egyesítéséből jön létre. Románia számára is szabott feltételt: az RMDSZ eltakarítását a politikai életből. Funar mindezt Cebe községben mondta el, Avram Iancu sírjánál. /Új Magyarország, nov. 2./1995. november 2.
Ion Donca Románia bukaresti nagykövete védelmébe vette az oktatási törvényt: nincsenek benne olyan előírások, amelyek megnehezítenék a magyar kisebbség nyelvi és kulturális hagyományainak ápolását. Szerinte nagyobb probléma, hogy Kovászna és Hargita megyében a magyarok nem beszélik jól a román nyelvet. A nemzeti jelképet használatát nem tiltja a törvény, állította, a magyar himnusz elhangozhat templomokban. A nagykövet bízik a megbékélésben. /Új Magyarország, nov. 2./1995. november 8.
Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./ 1995. november 13.
Tőkés László alternatív javaslatára adott elutasító Iliescu-válasz nyilvánosságra hozatala után Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke azzal vádolta Iliescu elnököt, hogy előszeretettel levelezik a románság ellenségeivel, az igazi patrióták leveleit válasz nélkül hagyja. A legfőbb ügyészség figyelmébe ajánlja azt a titokban működő és illegális romániai magyar kormányt, amely főként Hargita és Kovászna megyékben kapott helyet. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, nov. 14./1995. november 21.
Kovászna megye volt első titkára, Rab János A rágalom és a középszerűség nem helyettesítheti az igazságot címmel a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában nyílt levéllel fordult Farkas Árpádhoz, a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap főszerkesztőjéhez, amelyben védelmében vette a Harmónia Alapítványt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Harmónia Alapítványt a kormány által támogatja: 823. sz. jegyzet ? ápr. 12. 1995. november 25.
Kovászna megyében 26 077 munkanélkülit tartanak nyilván. Ebben a kimutatásban csak azok szerepelnek, akik maguk jelentkeznek nyilvántartásba vétel végett. Közülük mindössze 1869-nek jár munkanélküli segély, ún. társadalmi támogatásban is csupán 3663-an részesülnek, azaz közel húszezren semmit sem kapnak. A szociális segély folyósítását ugyan megszavazták, de alkalmazása nehezen indul be, írja B. Kovács András. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./1995. november 25.
Hetek óta tartó beharangozás után nov. 25-én mindössze 12 személy jelent meg Kolozsváron, a Hargita és Kovászna megyéből "elüldözött románok" találkozóján. Eljött viszont Funar polgármester, Adrian Motiu, az RNEP szenátora, Petre Turlea képviselő, Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus, az RNEP tagja és Victor Constantinescu, Kolozs megye tanácselnöke. A részvevők kijelentették, hogy szüntelen rettegésben éltek, mert a románokat terrorizálták. A 12 megjelent megalakította a Kovászna, Hargita és Maros Megyéből Elüldözött Románok Egyesületét. A résztvevők kidolgoztak egy javaslatot, hogy az elüldözötteket helyezzék vissza és kapjanak kárpótlást. Javasolták, hogy hozzanak létre egy szervet, amely figyeli az etnikai diszkriminációnak kitett románok helyzetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ 1995. november 25.
Hetek óta tartó beharangozás után nov. 25-én mindössze 12 személy jelent meg Kolozsváron, a Hargita és Kovászna megyéből "elüldözött románok" találkozóján. Eljött viszont Funar polgármester, Adrian Motiu, az RNEP szenátora, Petre Turlea képviselő, Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus, az RNEP tagja és Victor Constantinescu, Kolozs megye tanácselnöke. A részvevők kijelentették, hogy szüntelen rettegésben éltek, mert a románokat terrorizálták. A 12 megjelent megalakította a Kovászna, Hargita és Maros Megyéből Elüldözött Románok Egyesületét. A résztvevők kidolgoztak egy javaslatot, hogy az elüldözötteket helyezzék vissza és kapjanak kárpótlást. Javasolták, hogy hozzanak létre egy szervet, amely figyeli az etnikai diszkriminációnak kitett románok helyzetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ 1995. november 29.
Rab István, aki Ceausescu idejében Kovászna megye első titkára volt, a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában közölte Farkas Árpádhoz, a Háromszék főszerkesztőjéhez írt nyílt levelét, melyben védelmébe vette a Harmónia Alapítványt és visszautasította a személyét ért bíráló cikket, amely előzőleg a Háromszékben jelent meg, Simó Erzsébet tollából. Farkas Árpád Rab István levelének közreadása után válaszolt is. Emlékeztetett arra, hogy Rab István 1990-ben még magyarázkodott, mentegetőzött /A Háromszék 1990. márc. 2-10-e között hétrészes interjút közölt vele Robot voltam én is címmel/, most viszont már nyíltan támad. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./1995. december 6.
A Saguna Liga Sepsiszentgyörgyön létre akarja hozni az országos rangú Keleti-Kárpátok Múzeumát. Kérésüket azzal indokolják, hogy Kovászna és Hargita megye megyei múzeumait "egyoldalúan átszervezték, alapkiállításaikat felszámolták, azokból a román történelmi és civilizációs értékek nagy részét" kiemelték. A tervezet szerint azt új múzeum vegye át a meglevőktől az őstörténeti leleteket. /B. Kovács András: Kultúrmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./1995. december 8.
Vlad Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa igyekezett meggátolni a tanügyi törvény elleni tiltakozó tüntetést: dec. 8-án 3-4000 diák vonult a prefektúra elé, jogaikat követelő transzparensekkel. A megyei főtanfelügyelő-helyettes körlevelet küldött szét, megtiltva a politikai szervezetek akcióiban való részvételt. Ez a tiltás alkotmányellenes. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 679. sz./1995. december 19.
Dec. 19-én tartotta Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceum dísztermében éves közgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kovászna megyei szervezete. A székekre osztott felelősök beszámoltak az esztendő eseményeiről. A tanárok tanúsítsanak nagyobb bátorságot az igazságtalanságok orvoslásáért való kiállásban, erősítsék kapcsolatukat az egyházakkal, javasolta Fekete Miklós. Az RMPSZ megyei elnöke, Pál Ferenc elmondta, hogy 5432 aláírást gyűjtöttek össze a tanügyi törvény elleni tiltakozásképpen. A hozzászólásokban elhangzott: össze kellene gyűjteni az iskolamonográfiákat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./1995. december 21.
Magyar iskolák igazgatói fenyegető leveleket kapnak az Oktatási Minisztériumtól, Romulus Pop államtitkártól, melyeket a tanfelügyelőség is ellát kézjegyével: Kovászna megye iskolaigazgatóit figyelmeztette /44119/1995. dec. 6-i levél/, hogy "csak Romániára utaló olyan könyveket szabad bevenni az iskolai és pedagógusházi könyvtárakba, amelyek a mi országunkat helyesen mutatják be, és nem sértik az állami érdekeket." Olyan külföldi könyvek kerülhetnek a könyvtárakba, amelyek "a megértés, a tolerancia és az emberi méltóság tiszteletben tartásához járulnak hozzá." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./ 1995. december 29.
Az áradások nagy veszélyt jelentenek Hargita, Kovászna és Maros megyében. Beszterce-Naszód megyében az árvíz egy halottat követelt. Kolozsváron szünetelt a vízszolgáltatás, mert az áradás a Hideg Szamoson épült vízellátó rendszert is érinti. Fehér megyében a hadsereg mentette az elzárt falvak lakóit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ 1995. december 30.
A Korunk novemberi száma alapos elemzést, szociológiai leírást közölt a romániai magyar egyesületekről és alapítványokról. Kérdőíves felméréssel 289 szervezet adatait dolgozták fel, ebből 152 alapítvány és 137 egyesület. Székelyföld arányán felül képviselteti magát a szervezetek között, Kovászna, Hargita és Maros megyében él a magyar népesség 44,5 %-a, mégis itt található a szervezetek 65 %-a. A romániai magyarság 56,2 %-a él városokban, a szervezetnek pedig 85 %-a működik a városokban. - A tevékenységi területet nézve az összes szervezet fele a kultúrával és a vallással kapcsolatos, oktatási vonatkozású 17 %, szociális szolgáltatásra vonatkozó 9,7 %. A kultúrával és vallással kapcsolatos szervezeteket tovább bontva a következő képet kapjuk: kulturális örökség megőrzése 49 %, művészetek 23 %, többcélú és egyéb kulturális tevékenység 18 %. - A szervezetalapítási kedv 1993 óta csökkent. - A szervezetek vezetői foglalkozás szerinti megoszlásában első helyen a tanárok, tanítók állnak /29,4 %/, majd a műszaki értelmiségiek következnek /12,6 %/, azután a nyugdíjasok /9,2 %/, orvosok /6,6 %/, ugyanilyen arányban az írók és újságírók, továbbá a diákok, a lelkészek /5,3 %/. A felmérés szerint a szervezetek közül 44 volt az 1989 előttinek jogutódja, ez az összesnek 15 %-át teszi ki. A 289 szervezetből 247-nek van tagsága, a tagság összlétszáma 82 700 fő, de sok helyen csak hozzávetőleges létszámadatot szolgáltattak, azonkívül egyesek irreálisan magas létszámot közöltek, a tényleges taglétszám 30-35 ezer fő lehet. - Az RMDSZ határozottan integrálja a szervezeteket, legtöbbjükkel kapcsolatot tart, RMDSZ-politikusok jelentős arányban vállalnak szerepet a szervezetek vezetőségeiben. - A szervezetek 45 %-a rendelkezik 1995-ös költségvetéssel, ami azt jelenti, hogy a szervezeteknek több mint fele esetlegesen működik. A szervezetek 17 %-ának van teljes munkaidős alkalmazottja, 18 %-uk foglalkoztat részmunkaidős munkatársat, 25 %-uk fizet tiszteletdíjat, a többi önkéntesekkel dolgozik, de önkéntesek majdnem mindenütt vannak. - A szervezetek 70 %-a rendelkezik minimális infrastruktúrával /helyiség, telefon/. A szervezetek 1994. évi jövedelme 3,9 millió dollár, azaz kb. 6 milliárd lej volt, de itt is sok helyen csak becsült értéket közöltek. A megoszlás aránytalan: a leggazdagabb 22 szervezet az összjövedelem 82 %-ával rendelkezett. Az állami központi költségvetésből csekély mértékű volt a támogatás, ebben csak 22 szervezet részesült és a bevételeknek mindössze 0,45 %-át tette ki. /Horváth István - Deák Sala Zsolt: A romániai magyar egyesületek és alapítványok szociológiai leírása. = Korunk (Kolozsvár), nov. / A novemberi szám késve jelent meg.1995. február 1.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./1995. február 2.
Vlad Casunean, Kovászna megye prefektusa febr. 2-i közleményében bejelentette, hogy fellép minden olyan lépés ellen, amely arra irányul, hogy az RMDSZ megvalósítsa "alkotmányellenes és törvénybe ütköző" határozatait. /Esti Hírlap, febr. 3./1995. február 14.
Alkotmány- és nemzetellenesnek tartja az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsát, nyilatkozta Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa, ha azt a gyakorlatba ültetik, javasolja a kormánynak az illető polgármesterek és tanácsosok menesztését. A prefektus törvénytelennek tartja márc. 15-e megünneplését, mert kitűzik a magyar zászlót és eléneklik a magyar himnuszt. A prefektus körlevelet adott ki: minden ünnepséget csak a helyi vezetők jóváhagyásával lehet megszervezni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Erre a nyilatkozatra reagált Puskás Bálint Zoltán jogász, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke: márc. 15-e ünneplését mindig az RMDSZ szervezi meg, arra nem kell engedélyt kérni. Nem törvényellenes, ha az ünnepségen megjelennek a polgármesterek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./1995. március 3.
A székelyföldi - főleg Hargita és Kovászna megyei - városok fölött az utóbbi napokban következetesen ismétlődő gyakorló repüléseket végeznek a román hadsereg helikopterei és lökhajtásos vadászgépei. A gépek hatalmas zajt csapnak. A Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap nemcsak légi, hanem szárazföldi mozgásokról is hírt ad. Mindez márc. 15-e előtti erőfitogtatásnak tulajdonítható. A jelenség meglepő, mert Keleti György honvédelmi miniszter látogatásakor Gheorghe Tinca személyesen megígérte, hogy ilyen repülős hadgyakorlatok a jövőben nem lesznek. /Új Magyarország, márc. 3./1995. március 10.
Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./ 1995. március 23.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./ 1995. március 25.
Márc. 25-én az eddig csak Kovászna megyében működő Moldvai Csángómagyarok Szövetségének küldöttei megbeszélést tartottak Bákóban, ahol megjelentek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselői is. A jelenlevők a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét a csángók legitim képviseletének fogadták el, és kérték felvételüket az RMDSZ társult szervezeteinek sorába. A szövetség létrehozza helyi szervezeteit a csángómagyarok lakta településeken. A szövetség ápr. 29-én tart közgyűlést. A megbeszélést Erőss Péter, a MCSMSZ elnök vezette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 500. sz./