Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1591 találat lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 1591-1591

Helymutató: Kovászna megye

2000. december 4.

Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2000. december 6.

A második világháború után Európában először fordul elő, hogy egy párt, melynek vezetői a gépfegyverrel való kormányzást emlegetik programjukban, ilyen sok szavazatot kapjon demokratikus választásokon - jelentette ki Márton Árpád Kovászna megyei RMDSZ-es képviselő. Szerinte nemcsak a romániai magyarság, de az egész román társadalom érdeke, hogy Vadim Tudor ne legyen köztársasági elnök: ki kell mondani, hogy Iliescura kell ütni a pecsétet. /Márton Árpád képviselő szavazásra buzdított. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

2000. december 8.

Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, államelnök-jelölt, Ceausescu hajdani udvari költője, aki a választás második fordulóján, dec. 10-én Iliescuval mérkőzik az elnöki címért, híres szélsőséges, uszító kijelentéseiről. Ebből idéz néhányat a Magyar Nemzet: ″Hatalomra jutásom esetén a magyaroknak egyik szemükkel bőröndjükön, a másikkal a határvonalon kellene lenniük.″ ″Jó lesz golyóálló mellénnyel járni az országban, mert gépfegyverrel fogom kormányozni az országot.″ ″Gheorghe Funart nevezném ki miniszterelnöknek.″ ″Törvényen kívül nevezném a szegregacionalista RMDSZ-t, és meglincseltetném annak vezetőit.″ ″A magyarokat, akik Európa idegbeteg emberei, állandó jelleggel nyugtatókkal injekcióznám.″ ″Militarizálnám Hargita és Kovászna megyét.″ ″A multikulturális egyetemnek Horthy-Hitler nevet adnám.″ /Vadim Tudor ″aranyköpéseiből″. = Magyar Nemzet, dec. 8./

2000. december 12.

Emil Constantinescu államfő dec. 11-re összehívta az újonnan alakult képviselőházat és szenátust. A parlamentbe bejutott pártok képviselőházi, illetve szenátusi frakciói megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Kelemen Attila Maros megyei képviselő maradt, alelnökök Márton Árpád (Kovászna megye) és Ráduly Róbert (Hargita megye). Titkár: Szilágyi Zsolt (Bihar megye). A szenátusi frakció vezetésével ebben az ülésszakban is Verestóy Attilát (Hargita megye) bízták meg. Alelnök: Szabó Károly (Szatmár megye), titkár: Sógor Csaba (Hargita megye). /Sz. K. [Székely Kriszta]: Tegnap tartotta első ülését az új parlament. Kelemen és Verestóy maradtak a frakcióvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 12.

Egy sürgősségi kormányrendelettel a Csíkszeredán /Szabadság tér 3./ található, 245 m2 felületű ingatlant fizetség ellenében átadták a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek. A püspökség jelenleg az épületet bérbe adja. /Ezek szerint nem is használja./ /Hecser Zoltán: Juttatás... a juttatásra. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 12./

2000. december 14.

Bensőséges ünnepség keretében hódolt Jókai Mór emléke előtt Sepsiszentgyörgy. A hallhatatlan magyar író születésének 175. évfordulóján domborműves emléktáblát avattak fel a város központjában, azon épületen, ahol Jókai Mór háromszéki látogatásai során megszállt. Az emlékplakett alkotója, Varga Mihály. A Jókai Emlékbizottság, a Kovászna Megyei Könyvtár, az EMKE Mikes Kelemen Egyesülete szervezte ünnepségen dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa leplezte le az emléktáblát. Jókai Mór emlékét, mint köztudott, Illyefalván mellszobor és emlékszoba is őrzi. /Jókaira emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2000. december 14.

A romániai sajtóban sokat szerepelt Erdély Ede felsőháromszéki vállalkozó neve. Több olténiai és dél-moldvai mezőgépészeti állomás, privatizációs botrányainak fő szereplőjeként mutatták be. Ő a kézdivásárhelyi Csavargyár többségi tulajdonosa, magánszemélyként megvásárolta a szépmezői Zoocomp Rt. 49,9 %-os részvénycsomagját. Az ország több megyéjében folyik az eljárás ellene, legutóbb a Zoocomp Rt. részvényeinek vásárlása kapcsán indított ellene nyomozást a rendőrség. Azzal gyanúsítják, hogy egyik cégének pénzét használta fel a részvények magáncélra történő megvásárlásához - ami törvénybe ütköző cselekedet. A rendőrség kihallgatásra idézte be Erdély Edét, az üzletember azonban nem tett eleget az idézésnek. Az aktacsomóban szereplő kár összege meghaladja a kétmilliárd lejt, a brassói Ügyészség parancsot bocsátott ki rendőri felügyelet mellett való előállítására. A rendőrök dec. 11-én a sepsiszentgyörgyi ügyészségre szállították Erdély Edét, ahol kihallgatták. A kihallgatáson jelen voltak védőügyvédei, egyikük a sepsiszentgyörgyi Adrian Vlad Casunean (az RTDP Kovászna megyei fiókjának elnöke, parlamenti képviselő). A kihallgatás végén az ügyész bizonyítékok hiányában nem bocsátott ki letartóztatási parancsot. /Bokor Gábor: Rohamrendőrös előállítás. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./

2000. december 18.

Dec. 18-án a szenátus megválasztotta vezető tisztségviselőit: az Állandó Bizottság elnökét, alelnökeit, titkárait és kvesztorait. Az RMDSZ-frakció egyöntetűen az első két ülésszakon az alelnöki tisztségre Puskás Bálint Zoltán Kovászna megyei szenátort javasolta. A szenátus a javaslatot elfogadta és megszavazta. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 18. - 1873. sz./

2000. december 28.

Múlt hét végén Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítő Székelyföldért Konzorcium. A székely városok polgármesterei Kovászna, Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek, melynek lényege, hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása, szakmai összefogás civil, egyházi, kulturális, művészeti, oktatási és sportkérdésekben és közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért. A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Tusnádfürdő, Borszék, Barót, Kézdivásárhely, Kovászna, Szováta, Erdőszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. /Összefogtak a székelyföldi városok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./

2000. december 29.

Az új nemzetvédelmi miniszter Ioan Mircea Pascu. A szakbizottságok előtt sorra került meghallgatáson Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő tőle is megkérdezte: irányítása alatt a nemzetvédelem számára ″sajátos helyzetet″ jelent-e a két székelyföldi megye? Pascu úgy nyilatkozott: Hargita, Kovászna és Maros megye is szerves része Romániának, tehát ezekre is kiterjed a román állam hatásköre. Tudatában van ugyanakkor annak is, hogy léteznek olyan ″konkrét helyzetek″, ″sajátos problémák″, amelyek sajátos megoldást igényelnek. Arra a kérdésre, miszerint a hadseregnek csak az idegen ellenséges erőkkel kell megbirkóznia, vagy feladata az ország területén tapasztalható zavargásokban való beavatkozás is, Pascu kifejtette: amennyiben ezek az akciók veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát, a hadseregnek közbe kell lépnie. - Pascu 1949-ben született, és a gazdasági tudományok akadémiáján külkereskedelem szakon szerzett diplomát, majd doktori címet. 1989-1992 között elnöki tanácsos, 1993-1996 között államtitkár a nemzetvédelmi minisztériumban, 1996-2000 között a parlament védelmi bizottságának elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2000. február 7.

Sepsiszentgyörgyön febr. 5-én összegyűltek a megye fával foglalkozó vállalkozói, hogy megbeszéljék az őket érintő gondokat. A székelyudvarhelyi kiadású immár negyedik éve havi rendszerességgel két nyelven megjelenő asztalosszaklapot, az Intarziát Kovács Judit főszerkesztő mutatta be, és ajánlotta "fások" figyelmébe. Kató Béla illyefalvi lelkész a RAIFFCOOP hitelszövetkezetről beszélt, amelynek gyökerei a LAM Alapítványig nyúlnak. A RAIFFCOOP folyosó a nyugati pénzek hozzáférhetőségéhez, bárki kap hitelt bizonyos feltételek mellett. A Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetségét (Asimcov) Bagoly Miklós elnök és Vajda Lajos ügyvezető igazgató képviselte. Az Új Kézfogás Közalapítvány, a Saxonia Közalapítvány programjai, a Sapard-programok vállalkozókért vannak, élni kell velük. /Faiparosok fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2000. február 14.

A The Washington Post febr. 12-i száma a háromszéki Kilyénből (Chilieni) keltezett riportban számolt be arról, hogy a hétszáz lelket számláló településen, ahol a lakosság 96 százalékban magyar, megdöbbentek azon, hogy a román ortodoxok új templomát pusztán 30 hívő érdekében csaknem teljes egészében állami pénzből építették meg. A cikk beszámolt arról, hogy a 75, illetve 85 százalékban magyarok lakta Kovászna és Hargita megyében a román ortodoxok 65 templomot akarnak építeni. Ez az amerikai szerző szerint több évtizedes, elnyomatással, sőt kiűzetéssel kapcsolatos félelmeket élesztett újra, és aggodalmat keltett Budapesten is. /(Kárpáti János, Washington): Kilyén és az amerikai sajtó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. február 21.

A Hargita megye és Maros megye után megjelent a Pallas-Akadémia Kiadó Barangolás a Székelyföldön útikönyvsorozatának harmadik kötete, a Kovászna megye, Kisgyörgy Zoltán munkája. /Kisgyörgy Zoltán: Kovászna megye. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

2000. február 22.

A Román Nemzeti Egységpárt híresztelése szerint Mugur Isarescu kormányfő nemrégiben aláírta a párt ama javaslatát, hogy az ortodox egyház Hargita és Kovászna megyébe "delegált" alkalmazottait plusz juttatásban részesítsék, kárpótlásként a szerintük veszélyes területen végzett tevékenységükért. Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa elmondta, hogy erről nincs semmilyen információja. Megjegyezte, hogy egy demokratikus államban nem születhetnek olyan kormányzati, hatalmi döntések, amelyek nem publikusak. Igazságtalannak tartaná, ha ezt megtennék. Az ortodox papoknak semmivel sincs nehezebb dolguk, mint a szórványban dolgozó magyar papoknak vagy tanároknak, akiknek a közössége szinte szemmel láthatóan számolódik fel, pontosan a nehéz körülmények miatt. - 1989 előtt a Székelyföldön élő románok nyíltan kivételezett helyzetben voltak. 1989 után nekik rosszulesett a demokrácia. /D. Balázs Ildikó: Egyenlők és egyenlőbbek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

2000. február 22.

Tárgyalások folynak a hamarosan meginduló Marosvásárhely-Budapest repülőjárat ügyében. Tervezik a nemzetközi státust nyert repülőtér mellett szabadkereskedelmi övezetet létesítését. Petru Stefan Runcan repülőtéri igazgató elmondta, hogy a szükséges fejlesztéseket Hargita, Kovászna és Beszterce-Naszód megye anyagilag is támogatja. A kifutópályát 3350 méterrel kell bővíteni, az említett szabadkereskedelmi övezet kiépítése szintén rengeteg pénzbe kerül. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az itteni vidrátszegi repülőtér az egyetlen a régióban, amely korlátlanul fejleszthető, ellentétben a nagyszebenivel és a kolozsvárival, ahol a domborzati viszonyok ezt nem teszik lehetővé. A tervek szerint márciusban induló járatot a Romair magántársaság működteti, az utasszervezést a parajdi székhelyű Transtour fogja lebonyolítani. /Marosvásárhely-Budapest repülőjárat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

2000. február 23.

Ismeretes, hogy a Csíki Magánjavak a hajdani határőrezredek vagyonából alakult ki, Csík vármegyében közösségi vagyonként szolgálta a lakosságot, elsősorban oktatási, kulturális és szociális kérdések megoldására fordították. A Csíki Magánjavakat jelentő erdőknek, földterületeknek, ingatlanoknak stb. igen hányatott sorsuk lett 1920 után, az államosítással, téeszesítéssel pedig látszólag végleg múlttá lett a vagyontest. A Kovászna, Beszterce megyékben levő volt határőrvagyon már visszakerült községek tulajdonába, az 1/2000-es törvény pedig módot nyújt ezen javak visszaigénylésére is, azaz újra életrehívható a Csíki Magánjavak. Ennek érdekében kezdeményező bizottság alakult. Mivel a határidő szoros, az önkormányzatokkal, polgármesterekkel közösen hatalmas munka vár a szervezőkre. /Visszaigényelhető a Csíki Magánjavak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

2000. március 9.

Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter munkalátogatáson volt Hargita és Kovászna megyében. Kijelentette, hogy a rendőrség nemzeti intézmény, tagjainak ismernie kell az állam hivatalos nyelvét, hozzátette, hogy nagyon kevés magyar ifjú választja a rendőri hivatást. Dudu Ionescu miniszter közölte, hogy a két megyében altiszti iskolákat létesítenek. Egy-egy ilyen rendőriskola létesítése a többségi magyar lakosságú Gyergyóban, Baróton, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen stb. a nemzeti homogenizálás hívei számára kedvező változást hoz. Ezek az iskolák zömében távolabbi tájak román ifjúságát fogják ide vonzani. Jönnek majd a román tanáraik, mestereik, könyvelőik és egyéb szakembereik. Nekik majd lakás kell, feleségüknek állás, gyermekeiknek iskola, iskolájuknak tanító, mindannyiuknak templom, ennek pópa, kell művelődési otthon, klub, ennek igazgató, kell helyi rádióadó, tévéműsor, ezeknek szerkesztő, ezeknek lakás, hitvestársuknak állás, gyermeküknek újabb tanító és így körbe-körbe. - A gyergyóditrói rendőr törvényileg biztosított jogos kérésére egyetlen gyermekének külön román osztályt létesítettek, tanítójának az apa unokatestvérét szerződtették Moldvából, most várható, hogy a csíkszeredai ortodox püspök papot is küldjön, akinek természetesen lakást, templomot is kell majd építeni. /Barabás István: Rendőriskola házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

2000. március 20.

Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki szervezete. Az eseményre a háromszékiek mellett Hargita, Maros és Brassó megyei sorstársak is eljöttek. Megállapíthatták, hogy az 1989 decembere utáni kormányok szemmel láthatóan mellőzik őket. A megjelentek szorgalmazták: össze kell gyűjteni minden emléket, minden visszaemlékezést, hogy az utókor megismerhesse az ő kálváriájukat. A háromszéki VPFSZ 1990. március 11-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Dózsa Klubban. Az eltelt évtizedről Török József elnök kifejtette: Elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink közöttünk járnak, köszönik, jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Romániában a nehezen alakuló demokrácia megtörik. - Az eltelt tíz év alatt a megye több helységében állítottak emléket a kommunista diktatúra alatt meghurcolt és kivégzett sorstársaknak. Kapcsolatot tartanak a romániai központi és fiókszervezetekkel, valamint a magyarországi bajtársak szövetségeivel. Török József amiatt méltatlankodott, hogy éppen az új hatalom faragot le azokból a jogokból, amelyeket az Iliescu-időszakban kaptak. - A VPFSZ megyei, illetve helyi szinten jelölteket indít a helyhatósági, illetve az előválasztásokon. Török Józsefet a megyei, Váncsa Árpádot és Puskás Attilát a sepsiszentgyörgyi tanácsba szeretné bejuttatni a szövetség. A hozzászólók között volt "a földbirtokos osztály utolsó mohikánja", a tizenöt évi dobruzsai száműzetést megélt, 92 esztendős Beczássy István, aki szerint az RMDSZ-vezetés "cserbenhagyta a falut", hogy Dálnokon nyolc éve sem szenátor, sem parlamenti képviselő nem járt, emiatt az érdekképviselet népszerűségvesztése érthető. A csíkkozmási Máthé Antal, a Pusztai-csoport egyik tagja sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az előző választásokon Hargita és Kovászna megye 90 százaléka a Romániai Demokratikus Konvenció mellé állt, amely azonban hátat fordított támogatóinak, s hogy az emberek nem ismerik az ő hajdani csoportjának valódi történetét. A Vargyason élő Lőrincz Károly a Szoboszlay-perben kivégzett tíz társára emlékezett, Zsók László pedig reményét fejezte ki, hogy a tízéves évforduló után lesz 20. és 30. születésnap is, s hogy a valós történeteket még nem nagyon ismerő ifjúság soraiban lesz majd, aki ápolja a hagyományt. /(benkő): Tízéves a VPFSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2000. március 22.

Székelyföldi körútja alkalmával márc. 22-én Sepsiszentgyörgyre érkezik a magyarországi Apáczai Közalapítvány vezetőségének három képviselője. A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány képviselői - Berényi Dénes kuratóriumi elnök, Csete Örs igazgató és Specker Erzsébet erdélyi régiófelelős - arra kíváncsiak, miként használják támogatásukat a helybéli civil szervezetek. Az Apáczai Közalapítvány a Berde Áron Tudományos Társaságot (BÁTT) számítógépes laboratórium és szakkönyvtár létrehozásában, a Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezetet pedig a Karrierbörze, 2000 program megszervezésében segítette. A BÁTT összesen 2 259 000 forint értékű támogatást kapott, az összeg tekintélyes részét számítógépek, illetve kiadványok beszerzésére fordítják. Idén 750 millió forint értékben hirdet pályázatot a közalapítvány határon túli magyar oktatási programok támogatására. - Márc. 21-én a háromszéki középiskolai igazgatók számára tartott ismertetőn Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője tájékoztatta a jelenlévőket az április 14-ig benyújtható pályázati programokról, és közölte, hogy a Magyar Szakképzési Intézet és annak közhasznú civil partnere, a Magyar Szakképzési Társaság a jövőben közvetítői szerepet vállal az anyaországi és határon túli magyar iskolák között. Erre azért van szükség, mert az Apáczai Közalapítvány nem támogat határon túli állami intézményeket, és ha egy iskola otthon nem talál civil szervezetet, melynek nevében pályázhat, egy anyaországi testvériskola révén ezt megteheti. Az első szakaszban a magyar nyelvű szakképzés intézményi és képzési szerkezetét megrajzoló kutatásra, szórványközösségek anyanyelvi megmaradásának elősegítésére, pedagógus-továbbképzésre, Magyarországon tanuló határon túli magyar fiatalok ösztöndíjának kiegészítésére, diákcentrumok szolgáltatásainak fejlesztésére és bővítésére, diplomahonosításra és képzési központok működési költségeinek kiegészítésére lehet pályázni. - A tavalyi 500 millió forintnyi határon túli támogatás közel hatvan százalékát romániai magyar civil szervezetek nyerték el, és az alapítvány idén szintén igen nagy erdélyi érdeklődésre számít. /(Mózes-Fekete): Apáczai Közalapítvány. Sepsiszentgyörgyre érkeznek a vezetők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

2000. április 3.

Márc. 31-én és ápr. 1-jén Budapesten, az Oktatási Minisztériumban Kárpát-medencei magyar oktatási fórumot tartottak. A kétnapos rendezvényen három téma került napirendre. Az oktatás kormányzati szemszögéből témakörben magyarországi részről Pokorni Zoltán oktatási miniszter tartott előadást "Az európai integráció oktatáspolitikai következményei: magyar példa" címmel, Romániából Kötő József oktatási államtitkár "Reform és megújulás a román közoktatásban, különös tekintettel a kisebbségi oktatásra" és Szlovákiából Szigeti László oktatási államtitkár "A szlovákiai magyar oktatási rendszer helyzete és modernizációs lehetőségei" címmel. Gál András Levente miniszteri biztos a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának tevékenységéről számolt be. Az erdélyi és a kárpátaljai magyar felsőoktatás - jövőképek, működő minták témakörben öt előadás hangzott el. Berényi Dénes akadémikus, az Apáczai Közalapítvány elnöke arról értekezett, hogy milyen esélyei vannak a Kárpát-medencében a magyar tudományos kutatás és felsőoktatás kibontakoztatásának. Entz Géza, az erdélyi egyetemi program tanácsadója az erdélyi magyar egyetemfejlesztés lehetőségeiről beszélt, magyarországi nézőpontból. Tonk Sándor egyetemi tanár a Sapientia Alapítványt mutatta be, vázolva a szándékokat és lehetőségeket az erdélyi magyar felsőoktatás kiépítésében. Szilágyi Pál rektor-helyettes a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanárainak álláspontját ismertette az itt megvalósuló magyar nyelvű oktatás esélyeiről. A beregszászi pedagógusképző alapítványi főiskola igazgatója, Orosz Ildikó a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét mutatta be, kitérve az egyetem alapításának körülményeire. Megállapította: "A kárpátaljai magyar tanárképző főiskola működési engedélye egy adott pillanat politikai konstellációjának eredménye, amelyben része volt az anyaország politikai, erkölcsi és anyagi támogatásának, illetve a helyi kisebbség összefogásának, kitartásának terepismeretének. Ez előrevetíti a további teendőkkel kapcsolatban azt, hogy ilyen intézmény létrehozását soha nem szabad csak szakmai kérdésként kezelni, mert ez elsősorban politikai kérdés. Itt javakról van szó, és ehhez politikai akarat kell, vagyis hatalom, hogy megteremtsük ezeket a javakat. Ehhez viszont mi, kisebbségiek otthon egymagunkban kevesek vagyunk. Bár nekünk kell megtenni a szükséges lépéseket, megfogalmazni ezeket és kiállni mellettük, az anyaország hátterének biztosítása nélkül a cél hosszú távon nem tartható fenn". Kerekasztal-vita következett a határon túli magyarok ösztöndíjügyében, illetve a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról szóló törvény oktatási fejezetének lehetőségeiről. Az ösztöndíjszerződések egyik kitétele, hogy a magyar állami ösztöndíjazás ideje alatt bevándorlási engedélyért és állampolgárság megszerzéséért nem folyamodhat a kedvezményezett hallgató. A letelepedési tilalom csak a tanulmányok idejére vonatkozik. A teljes képzésben részt vevő határon túli magyar állami ösztöndíjasok száma ebben a tanévben 1376 fő, ebből 554-en Jugoszláviából, 372-en Szlovákiából 222-en, Ukrajnából, 206-an Romániából, 22-en Szlovéniából valók. A javaslatok között elhangzott az intézménytelepítés gondolata: erdélyi vonatkozásban elhangzott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia létrehozhatna itt egy fiókközpontot. - Az oktatási fórumon a következő javaslatokról esett szó: alanyi jogon részesüljenek a határon túli magyar diákok, illetve pedagógusok mindazon kedvezményekben, melyekre a diák-, illetve pedagógusigazolvány feljogosítja az anyaországiakat; ugyanígy a szakképzés, felsőoktatás, közoktatás terén azokban a részképzésekben, utóképzésekben amelyek a határon túliak számára valamilyen módon hozzáférhetőek; kihelyezett tagozatok révén kiterjeszteni a magyar felsőoktatás hatályát; részesüljenek beiskolázási támogatásokban; diplomahonosítás megkönnyítése, illetve anyagi támogatás az ezzel járó költségek fedezéséhez; könyvtárak, levéltárak, egyéb háttérintézmények ingyenes használata stb. A második napon Szakképzés a Kárpát-medencében témakörben ugyancsak öt előadás hangzott el. A magyar szakképzés modernizációjáról Benedek András helyettes államtitkár beszélt, különös tekintettel az európai követelményekhez való alkalmazkodáshoz. Kulcsár László tanszékvezető egyetemi tanár székelyföldi példákkal világította meg a területi fejlesztés, a munkaerőpiac és a szakképzés összefüggéseit. A Corvinus Rt. vezérigazgatója, Várady Zoltán a magyar tőkekivitel és annak szakképzési igényeit ismertette. Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője a székelyföldi szakképzésről rajzolt helyzetképet. Az Apáczai Közalapítvány támogatási stratégiáját ismertette Csete Örs irodaigazgató, különös tekintettel a szakoktatás fejlesztésére. A magyar Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Ríz Ádám foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulságait, záróajánlásokat fogalmazva meg. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., Ösztöndíjak, jogállás. = Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ Elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval Kötő József államtitkár. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Közölte: 16.122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézményekben. Az államtitkár végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését nevezte. Szerinte az erdélyi magánegyetemi képzési formáknak az anyaországi állami egyetemekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Tájékoztatása szerint jelenleg Romániában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű intézmény és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező működik. Magyar nyelven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százaléka. Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter elmondta: egyetért a romániai magyar tankönyvkiadó létesítésével. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e céllal már vásárolt könyvkiadót Romániában - tette hozzá. Az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős forrásokra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozáshoz a magyar kormány hozzájárul. /Kárpát-medencei magyar oktatási fórum. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2000. április 8.

A Hargita Megyei Tanács és a nagyszebeni Közigazgatási Továbbképző Központ szervezésében tartották meg a Nemzetközi pénzintézetek és pályázatok elkészítése pénzügyi támogatásokra című román-holland szemináriumot Csíkszeredában március 29-30-a között. A szeminárium hallgatói a Hargita, Kovászna, Brassó és Maros Megyei Tanácsokhoz tartozó intézmények képviselői voltak. A közvetlen hangnemben és interaktív módon zajló előadásokon a hallgatók a nemzetközi pénzintézetek bemutatását, a projektek fogalmát és elkészítési módját követték figyelemmel. /Szeminárium egy Világbanki előadóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8-9./

2000. április 13.

Orbán Viktor miniszterelnök bukaresti látogatásának előestéjén, ápr. 13-án román pártok és kulturális szervezetek tüntetést szerveztek Sepsiszentgyörgyön a város magyar nemzetiségű vezetői ellen. Ezzel egy időben a legnagyobb ellenzéki párt azt követelte, hogy a román nemzetbiztonságért felelős szervek azonnal vizsgálják ki Hargita és Kovászna megyében a helyi közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségűek tevékenységét. Sepsiszentgyörgyön mintegy félezer román tüntetett a város magyar nemzetiségű polgármestere, Albert Álmos ellen. A megye minden részéről Sepsiszentgyörgyre szállított tömeg ortodox egyházi zászlók és román nemzeti lobogók alatt román nacionalista jelszavakat skandálva vonult a városi tanács épülete elé. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Sepsiszentgyörgy főterén, románok kulturális-felekezeti egyesületeik, ligáik felhívására tüntettek a helyi román etnikumot ért állítólagos "sérelmeiknek" ellen. Tizenöt pontba foglalt, memorandumnak titulált követelés-listájukat át is adták Albert Álmos polgármesternek. Lehetetlen volt nem észlelni a tüntetés célzatosságát, politikai töltetét. A két etnikum együttélésének megbontásában érdekelt erők léptek színre. Az itt élők többsége által használt nyelv, a magyar nyelv közigazgatásból való mellőzéséért és a magyar egyetem létesítése ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Ki emel falat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2000. április 14.

Ápr. 13-án Tusnádfürdőn, a Tulipán vendéglőben megkezdte meg munkálatait a Székelyföld 2000 Konferencia. Kolumbán Gábor, a rendezvényt szervező Hargita Megyei Tanács elnöke megnyitóbeszédében a konferencia céljaként a Székelyföld mint régió, valamint a fejlődés megfogalmazását jelölte meg, hangsúlyozva, hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása után következik a tényleges munka. Orbán Árpád, a Kovászna Megyei Tanács elnöke üdvözlőbeszédében Háromszéket ismertette, Tóth Miklós, a vendéglátó Tusnádfürdő város polgármestere pedig a század elején szintén e városban tartott Székely Kongresszusról emlékezett meg. A konferencia munkálatai plenáris üléssel kezdődtek. Dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy az egyesülő Európa az államok Európája helyett egyre inkább a régiók Európája lesz. Dr. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Regionális Kutatások Központja főigazgatója előadásában kifejtette, hogy az Európai Unió regionális politikája nem a brüsszeli bürokráciának köszönhető, hanem a gazdasági fejlődésnek. Mint mondotta, jelentős átalakulások mentek végbe az európai gazdasági tér fejlődésében, új fejlett régiók jelentek meg. Dr. Egyed Ákos, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a székely társadalom tagolódásának főbb irányzatait vette számba. Kolumbán Gábor az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásairól szólt előadásában, hangsúlyozta, hogy a fejlesztés nem cél, hanem eszköz. A Székelyföld legnagyobb gondját az előadó abban látta, hogy a régió intézményi és személyi kapacitása nagyon alacsony, emiatt nem tudják a meglévő erőforrásokat hasznosítani. Kolumbán Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy jól körülhatárolt kulturális térségek vannak az országban. /Sarány István: Székelyföld 2000 konferencia Tusnádfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2000. április 19.

Ápr. 16-án zárult a Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház megnyitásával, amelyhez szép székelykapu, tulipános kerítés nyújt "őshonos" hátteret, s amelyen többek között ünnepi beszédet mondott Szabó Tibor, a HTMH elnöke és az övezet számos kiemelkedő személyisége. A Csoma-emlékérem idei kitüntetettje Marczel Péter svájci Csoma-kutató. /A szülőföld tisztelgése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Idén tizenegyedszer rendezték meg Kovásznán és Csomakőrösön a táj nagy fiának emlékünnepét. A négynapos ünnepségsorozat rendre Kovászna és iskolája legrangosabb már a határokon túl is számon tartott eseményévé nőtte ki magát. Ápr. 13-án, a megnyitó ünnepség keretében megkoszorúzták a kovásznai Kőrösi-szobrot, majd templomi hangversenyt, színielőadásokat tartottak. Ápr. 14-én diákkerekasztalt, iskolai ünnepséget tartottak és megnyitották Az idő arcai - Kövek című képzőművészeti tárlatot. Ápr. 15-én volt a tudományos ülésszak, idén Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem nagy sorsfordulói címmel. Az elmúlt évtized alatt a Gazda József szervezte ülésszakok a Kőrösi-kutatás legfontosabb fórumává léptek elő. Itt találkoznak a világ különböző sarkaiban élő szakemberek s vitatják meg a legújabb eredményeket. Az idén is három olyan kutató volt jelen, aki ázsiai helyszíni tapasztalatok alapján szólhatott hozzá a témához (Galántha H. Judit - Montreal, Marczell Péter - Genf, Bárdi László - Pécs), Kolozsvárról Csetri Elek akadémikus és dr. Gaal György tartott előadást. Ápr. 16-án Csomakőrösön folytatódtak az események, az ünnepi istentiszteleten dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár hirdette az igét. Utána a Kőrösi-szobor megkoszorúzása következett. Többek közt koszorút helyezett el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. A tavaly már felavatott, de csak az idénre berendezett, s most megnyitott Kőrösi Csoma Sándor Emlékház előtt zajlott az idei ünnepség. Ünnepi beszédet Csetri Elek és Szabó Tibor mondott, átnyújtották Marczell Péternek a Kőrösi-emlékérmet. Az emlékházat Elekes Botond beszédével nyitották meg. /Gergely Gyula: Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A tudományos ülésszakon előadói között volt Györffi Dénes és Bernard Le Calloc'h is. A Csoma-tárlat idei díjazottja Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász volt, a kiállítás tiszteletbeli meghívottja szintén szobrász, a temesvári Jecza Péter. Az emlékházavatásra összegyűlt közönség Csetri Elek kolozsvári történész Csoma Sándorra emlékező beszédét hallgatta meg. Az emlékházban a Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállítást látható: dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók. /Csutak Levente: Kőrösi Csoma Sándor háza. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 27./

2000. április 26.

Ápr. 26-án háromnapos környezetpedagógiai rendezvény kezdődik Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében. /Környezeti nevelés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./ Ápr. 27-én folytatódott a környezetvédelmi rendezvény. A résztvevők a környezeti nevelés szükségességéről hallgattak előadásokat. Kolozs, Brassó, Kovászna és Hargita megyékből 5 óvónő, 24 tanító és 58 tanár gyűlt össze, hogy a környezeti neveléssel kapcsolatos problémákat feldolgozzák, majd átadják a diákoknak. /Környezetpedagógiai rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

2000. április 28.

Környezeti nevelés címmel indult négynapos előadássorozat pedagógusok és érdeklődők számára április 26-án a Csíkszeredán Elekes Éva biológiatanár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében. A rendezvény több, mint 100 érdeklődőt vonzott Brassó, Hargita, Kolozs és Kovászna megyék 35 településéről - leginkább falvakról. /Nevelők a környezet szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2000. május 3.

A rendkívüli értékű országos kulturális örökségnek nyilvánított több mint hat és fél száz romániai műemlék jegyzékébe hatot vettek fel Kovászna megyéből. Ugyanakkor nyolc települést neveztek meg, ahol nagy számban található országos jelentőségűnek nyilvánított épített örökség. Háromszékről a kulturális örökség részei: Bálványosvár, erdőfülei középkori építmények és kápolnarom, illyefalvi református templom, gelencei római katolikus templom, kiskászoni dák erődítmény, tündérvölgyi dák erődítmény. Az országos jelentőségű épített örökség szempontjából nagy sűrűségű települések közé Háromszékről nyolc helységet vettek fel a listára: Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely, Bardoc, Gelence, Illyefalva, Szentlélek és Torja. /Védendő épített örökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2000. május 3.

2000. május 4.

Petre Turlea képviselőt, az emberi jogi, vallási és kisebbségi parlamenti bizottság tagját meghívták Csíkszeredára, az Európa napra, egy szemináriumra. Turlea válaszlevelében közölte, a szemináriumon nem tud részt venni, mivel: "Látom, a résztvevők közt az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai is szerepelnek. Köztudott, hogy ők sohasem ismerték el az egységes román nemzetállamot, szétrombolásáért harcolnak, Nyugaton heves propagandát folytatnak ellene, és megbecstelenítik jelképeit. Egyetlen román hazafi sem ülhet le egy asztalhoz, nem tárgyalhat nyugodtan ilyen sovén szélsőségesekkel. Megdöbbentem, hogy a meghívót Albert Álmos polgármester úr is aláírta, az, aki konokan visszautasítja, hogy a román állam kötelező jelképeit viselje, aki állandóan elnyomja a sepsiszentgyörgyi románokat. A szeminárium témájára egyszerű a válasz: mindaddig, amíg Hargita és Kovászna megyét szélsőségesen sovén magyarok fogják vezetni, itt az európaiság csak álom, nem pedig valóság." A válaszlevél önmagáért beszél. /(Váry): Európa napja. Turlea nem jön a "sovén" magyarokhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2000. május 6.

Az Új Kézfogás Közalapítvány - a határon túl élő közösségek gazdasági helyzetének javítása érdekében máj. 15-étől beindítja Romániában a Mikrohitel támogatási programot. Lebonyolításával a Székelyudvarhelyen bejegyzett Bethlen Gábor Alapítványt bízta meg, melynek elnöke Birtalan Ákos. Az erdélyi érdekeltekkel előzetesen egyeztetett Mikrohitel program (MHP) egyelőre kísérleti jellegű. Az első lépcsőben Szatmár, Szilágy, Máramaros, Hargita és Kovászna megyék vállalkozói igényelhetik a támogatást. A MHP a már működő vállalkozások forrásbővítését szolgálja, és lehetővé tesz olyan fejlesztéseket, amivel növelni lehet a cégek jövedelemtermelő képességét. A mikrohitel-támogatás fontosabb feltételei: mértéke: 1000-4000 USD, futamideje 6 hónap türelmi idő után 2 év, a kamat a teljes futamidő alatt %, a folyósítási jutalék a hitel összegének 1, %-a, a saját erő nem lehet kevesebb mint a projekt összegének 30 %-a, biztosíték a hitel összegének 15 %-a értékben, a vállalkozás eszközei. Pályázatok benyújtása: Hargita Megyei Innovációs és Inkubátor Központ (Csíkszereda), Szatmárnémeti Kis- és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ (Szatmárnémeti). /Guther M. Ilona, Budapest: Mikrohitel program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 1591-1591