Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1591 találat lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 1591-1591

Helymutató: Kovászna megye

2003. április 8.

Ápr. 5-én zajlott Sepsiszentgyörgyön az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia, ahol többek között arról tárgyaltak, alakítsanak egy olyan régiót, amelybe Kovászna, Hargita és Maros megye tartozik. Ápr. 7-i sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette véleményét a konferenciáról, amelyet olyan hét végi összejövetelnek nevezett, ahol a székelyek azért találkoztak, hogy ott székely köményest keverjenek. Florea szerint Maros megyének a gazdagokkal kell társulnia. Szerinte inkább tartozzon a megye Brassó, Szeben vagy Kolozs megyével egy régióba, mintsem Hargitával és Kovásznával, ahol közismerten gyengébb a gazdasági helyzet. A polgármester még kifejtette: a Nagyvárad- Marosvásárhely-Brassó nyomvonalú autópálya fantazmagória. /v. gy.: Mindenről van véleménye. Florea a székelyföldi konferenciát bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

2003. április 9.

A gazdasági fejlődéshez szükséges régiók megteremtése nem feltételezi Románia aktuális közigazgatási-területi szerkezetének módosítását, jelentette ki ápr. 7-én Markó Béla RMDSZ-elnök, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) egy delegációjával Bukarestben tartott találkozója után. Markó Béla kifejtette: ezen régiók megalakítása csak az európai közösség által nyújtott pénzalapok nagyobb méretű áradását célozza meg. Markó felajánlotta a kormánypártnak, hogy közösen elemezzék a jelenlegi fejlesztési régiók eddigi működését. Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke elmondta, az SZDP közleményt bocsátott ki, mely szerint az RMDSZ-vezetők elhamarkodták a Hargita-Kovászna-Maros gazdasági-adminisztratív régióra vonatkozó kijelentésüket. A közvélemény etnikai hátteret asszociál a kijelentéshez, szögezte le a közlemény. Az SZDP kifejezte reményét, hogy az RMDSZ megváltoztatja véleményét. Frunda György szenátor az SZKT-ülésen kijelentette, hogy a régió fejlesztési ötletet minden romániai magyar támogatja, ez viszont nem adminisztratív autonómiát jelent. /Nem módosulna a közigazgatási kerületi szerkezet. SZDP-RMDSZ találkozó a Victoria Palotában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2003. április 9.

2003. április 10.

Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége márc. 25-26-án közgyűlést és szakmai találkozót tartott Gyergyószentmiklóson, az Ifitékánál. Zárónyilakozatuk szerint a Hargita és Kovászna megyei városokban működő 6 iroda az elmúlt évben 60 ezer hozzá fordulónak nyújtott tájékoztató és tanácsadó szolgálatot. Az Ifinet elégedetlenségének ad hangot amiatt, hogy a Communitas Alapítvány nem fogadta el az Ifjúsági Szaktestület tagságára benyújtott kérését, és szakembereinek nem adnak helyet ebben a munkában, majd kéri a helyi és megyei tanácsokat, ifjúsági és sportigazgatóságokat, valamint minisztériumot, hogy biztosítsanak elkülönített támogatást az irodák fenntartására, fejlesztésére. A nyilatkozat még rámutat: "Az Ifjúsági Információs Iroda nem a fiatalok szerveződése, hanem a fiatalokat segítő intézmény". /IFINET-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

2003. április 11.

Ápr. 22-én tárgyalja a megyei törvényszék a prefektúra Zágon község ellen indított perét. Barátos, Borosnyó és Zágon a közbirtokossági, községi erdeivel, legelőivel, valamint az egyházak és iskolák által visszakapott birtokokkal magánerdészetet kívánt létrehozni, magyarázta Kiss József, Zágon polgármestere. Megszerezték a szükséges láttamozásokat is a minisztériumtól. Kiss József tizenöt alkalommal járt ez ügyben Bukarestben. Mindezek ellenére Horia Grama prefektus pert indítottak Zágon község ellen, mert úgy véli, az alapító irat egy ponton megegyezik a kisrégiók - általuk elutasítandó - alapszabályzatával. Hasonló magánerdészeti egyesületek már működnek az országban Szeben és Beszterce megyében. A prefektus ezzel a községek prosperitását akarja akadályozni, miközben Zágon lakosságának több mint fele román. De inkább a sajátjaikat is megrövidítik, csak a magyarok gazdaságilag ne tudjanak haladni. Kovászna megye prefektúrájának egyetlen meghatározható célja van: mindenáron akadályozni a megye magyar lakosságának gazdasági haladását. Ezt egyelőre díjazza a román állam, támogatja az a kormány, melynek az RMDSZ hűséges partnere. /(simó): Zágont pereli a prefektúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2003. április 12.

Székelyföld régióvá válását Románia nemzeti egysége elleni támadásként értékelik a Kovászna, Hargita, Maros megyei román közösségek ,,képviselői", s elhatározták, ellenlépéseket tesznek. A sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központban Ioan Lacatusu különleges kormányfelügyelő meghívására tartott ápr. 10-i összejövetelen olyannyira indulatosan támadták a magyarokat és az RMDSZ-t, hogy még Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőnek is sok volt, s adott pillanatban elhagyta a tanácskozás színhelyét. Casunean közbenjárására a tervezetthez képest megszelídített nyilatkozatot fogadtak el, melyet 18, zömében helybeli civil szervezet, 6 Kovászna, egy-egy Maros és Hargita megyei pártszervezet, két bodzavidéki polgármesteri hivatal, valamint a sepsiszentgyörgyi ortodox esperesi hivatal képviselői írtak alá. Összejövetelükről kiutasították az STV román szerkesztősége által küldött magyar nemzetiségű operatőrt. A nyilatkozatban kérték a Székelyföld fejlesztési régió létrehozásának meggátolását, a magyar nyelv ne lehessen hivatalosan elismert az igazságszolgáltatásban és közigazgatásban. A dokumentum szerint a székelyföldi régió kezdeményezése a nem magyar ajkú lakosság mellőzésére irányuló, az állam nemzeti egysége elleni támadás. A román közösség képviselői találkozót kezdeményeztek az államfővel, a parlament és a kormány vezetőségével. Casunean elsősorban a román közösség radikalizálódása miatti félelmét fejezte ki, mert az összegyűltek még a párbeszédre sem voltak hajlandóak. /Szekeres Attila: Székelyföld mint régió. Támadásba lendül a román közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2003. április 12.

Ápr. 11-én Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában megkezdődött az Anyám fekete rózsa nemzetközi vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. Az idei elődöntőre (amit tavaly is itt rendeztek meg) 156 Kovászna, Maros, Brassó, Szatmár, Szeben, Kolozs és Hargita megyei diák nevezett be. A kétnapos rendezvényen a tanulóknak az általuk választott három vers- vagy prózarészletből egyet kell. A döntőre máj. 2-án Veresegyházán kerül sor. /Vers- és prózamondó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 12./

2003. április folyamán

A papok és szerzetesek mellett a parlament, a köztársasági elnök, a kormány, az akadémia, a bukaresti egyetem, a Kovászna és a Hargita megyei prefektúra képviselői, román polgármesterek, román kulturális szövetségek és alapítványok vezetői részvételével márc. 22-én tartott tanácskozáson bemutatták Ioan Lacatusu, Vasile Lechintan és Violeta Patrunjel Romanii din Covasna si Harghita. Istorie. Biserica. Scoala. Cultura. (Kovásznai és hargitai románok. Történelem. Egyház. Iskola. Művelődés) című kötetét, amely a püspökség Grai Romanesc kiadójánál jelent meg, Ioan Selejan püspök támogatásával. A 750 oldalas könyv a Kovászna és Hargita megyében élő románok kontinuitását és szenvedéseit hangsúlyozza. A tanácskozáson foglalkoztak a két megyében élő románok problémáival: javasolták képviseletüket a képviselőházban és a szenátusban; az ország közigazgatási felosztása tekintetében az állami hatóságokhoz fordultak Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai alapú elkülönülésének megakadályozásáért; a román államtól fokozott anyagi támogatást kértek a kis parókiák számára; a kormány és a parlament segítségét igényelték a román nyelvű kiadványok megjelentetéséhez; megfelelő területet kértek szabadtéri néprajzi múzeum kialakításához. /Megbeszélés a kovászna-hargitai ortodox püspökségen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./

2003. április folyamán

2003. április 14.

Többévnyi szünet után újra szóba került a székelyföldi református püspökség létrehozásának ügye. A református egyház kánonjogi bizottsága dolgozik a tervezeten. A Romániai Református Egyház Zsinatát 40 százalékos képviseleti arányban a Királyhágó-melléki, 60 százalékban az erdélyi egyházkerület alkotja. A leendő kerületet Hargita és Kovászna megye alkotná, de ide tartozna Brassó megye és a Kárpátokon túli szórványnak a régióhoz közel eső része is. Az új kerületben körülbelül 150 ezer református lenne 130 gyülekezetben. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek most 380 ezer nyilvántartott híve van, de a lélekszám ennél sokkal nagyobb, eléri a 450 ezer főt. A Székelyföldet két felekezet már felértékelte a kilencvenes években. A római katolikus egyház létrehozta a maga püspökségét Csíkszeredában, sőt, abból a megfontolásból, hogy intézményt kell létesíteni, és jelen kell lenni a régióban, szintén Csíkszeredában hozta létre az ortodox egyház is a Hargita- Kovászna püspökséget. Kató Béla cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint azért támogatja a székelyföldi kerület létrejöttét, hogy püspök legyen. Leszögezte: már most lehetett volna Erdély püspöke, de vállalja Sepsiillyefalvát, ahonnan nem akar elmenni, mert erősíteni akarja a háromszéki községet és vidékét. /Benkő Levente: Református püspökség a Székelyföldön? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

2003. április 14.

2003. április 16.

Soros György azért indított támadást a román kormány ellen, mert az elutasította, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye létrehozza a székelyföldi fejlesztési régiót - írta ápr. 12-i számában a Jurnalul National napilap. Soros György az elmúlt napokban Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet roma kérdésekkel foglalkozó konferenciáján elítélően említett néhány országot, így Fehéroroszország, Ukrajna és Moldova mellett Romániát is. A kormány és a külügyminisztérium kemény hangnemű nyilatkozatban utasította vissza az üzletember azon állítását, hogy a román kormány az elmúlt két évben az emberi jogokat sértő, a gyülekezési szabadságot és a pártalapítást korlátozó intézkedéseket fogadott el. A lap szerint Soros tevékenységével a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) is komolyan foglalkozik. A román titkosszolgálat jelentést készített arról, hogy Erdélyben a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozásokat elsősorban a Banca American Enterprise Fund finanszírozza. A pénzintézetben Soros György képviseli az amerikai tőkét. Az SRI jelentése felhívta a figyelmet a magyar tőke erdélyi terjeszkedésére: Soros bankja akkor ad kisebb kamatra kölcsönt a vállalkozóknak, ha azok vállalják, hogy az élelmiszeripari termékek 65 százalékát Magyarországról importálják - írta a Jurnalul National. Az ellenzéki Romania libera című napilap szerint "A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt azért nem utasította el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által óhajtott székelyföldi régiót, mert a térségben Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök gazdasági érdekei közösek". /Sorost is támadják a székelyföldi régió kapcsán. Az SRI "foglalkozik" az amerikai milliárdos tevékenységével? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2003. április 17.

Zászlóügyben a Kovászna megyei prefektúrának adott igazat az onesti-i bíróság, így Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot. Tavaly az ellenőrző csoport 50 millió lejes bírságról állított ki jegyzőkönyvet a városházáról eltávolított zászló miatt, és ugyancsak 50 millió lejes bírságot kellett volna kifizetnie azért, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használ. Albert Álmos visszautasította a jegyzőkönyv átvételét és a bírság kifizetését, úgy döntött, bírósági úton keresi igazát. Érvelése szerint a törvény arra kötelezi csupán, hogy a városháza falára tegyen zászlót. Ugyanakkor - mint mondotta - az ország több településén használnak két- vagy többnyelvű fejléces papírt, tehát a sepsiszentgyörgyi eset nem egyedi. /Farkas Réka: Százmillió lejt kell kifizetnie Albert Álmosnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2003. április 29.

Nem csak Székelyföldről, hanem Szilágyságból, Bánságból is érkeztek autóbuszokkal résztvevők ápr. 26-án Székelyudvarhelyre, a fórumra, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének tagjait ismertették a szervezők. A 31 tagú bizottság ügyvivő testületét is megválasztották, ennek soros elnöke Toró T. Tibor. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere kihangsúlyozta: a legfontosabb kérdés, amelyre választ kell találni az, miként maradhat meg az erdélyi magyar közösség. Szász Jenő elmondotta, hogy a székelyföldi településeken megalakítandó polgári mozgalmakat a közeljövőben olyan szervezetbe kívánják tömöríteni, amely akár a megmérettetést is vállalhatná a 2004-es helyhatósági választásokon. A fórum résztvevői határozatban tiltakoztak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedése, valamint Cserehát ügyének megoldatlansága miatt, tiltakoztak az önkormányzás elvének megsértése ellen Székelyudvarhelyen, és elhangzott többek között az a javaslat is, hogy Erdélynek létesítsenek külképviseletet Brüsszelben és Strasbourgban. /Forró-Erős Gyöngyi: Székelyudvarhelyi Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./ Ápr. 26-án tartották a székelyudvarhelyi fórumot, bejelentették, hogy vége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási monopóliumának a romániai magyarság körében. Toró T. Tibor elmondta, hogy a testület egyrészt szakmai munkát folytat az autonómiaprogram kidolgozásával, valamint megszervezi a nemzeti tanácsokat eredményező általános, titkos és közvetlen választásokat. Fél éven, vagy másfél éven belül szeretnék az erdélyi magyar önkormányzat legmagasabb döntéshozó testületét felállítani. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, az Udvarhelyért Polgári Egyesület elnöke közölte, hogy hamarosan létrejön egyesületi formában egy olyan civil szervezet a Székelyföldön, amely a 2004-es romániai helyhatósági választásokon Hargita, Kovászna és Maros megyében saját jelölteket kíván indítani. Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület magára vállalta a Magyar Nemzeti Tanácsért küzdő fórummozgalom beindítását, de most ezt a terhet átadja a kezdeményező testületnek. A következő fórumot május végén Sepsiszentgyörgyön rendezik meg. Adrian Nastase kormányfő felkérte Tanase Joita főügyészt, hogy indítson ellenőrzést a romániai magyarság területi és kulturális autonómiáját célul kitűző Magyar Nemzeti Tanács létrejöttével kapcsolatban. "A társulási szabadság jogának teljes mértékű tiszteletben tartásával" Adrian Nastase a Tanács alapszabályzata és deklarált célja - a romániai magyarság területi és kulturális autonómiája - miatt kért főügyészi vizsgálatot. /Több ezer résztvevőt vártak.... = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Az elhangzott hozzászólásokban megfogalmazták a magyar történelmi egyházaktól, az erdélyi magyaroktól elkobzott ingó és ingatlan vagyon visszakövetelését. Több hozzászóló szerint nem baj, ha a romániai parlamenti választásokon az RMDSZ nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette: továbbra sem látja, hogy milyen új programot javasolnak a fórum résztvevői ahhoz képest, amit az RMDSZ most is tesz. Szerinte a kezdeményezők között ott van jó néhány olyan személyiség, akik régebben RMDSZ-tisztséget viseltek, de nem tudtak ilyen módon érvényesülni, és most megpróbálnak egy másik politikai keretet alapítani a maguk számára. Arra a hírre, hogy Nastase miniszterelnök kérte a főügyészt: vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának körülményeit, Markó kijelentette: "Határozottan elítélem azt, ahogyan a román miniszterelnök viszonyult a fórumhoz. Neki semmi módon nem szabad beleszólnia abba, hogy a mi közösségünkön belül milyen viták vannak. Nem az ő dolga véleményt mondani arról, hogy egy ilyen fórumon milyen programjavaslatok hangzanak el. Nyilatkozatokat bárki tehet, programpontokat bárki megfogalmazhat, ez sem törvénybe, sem alkotmányba nem ütközik, éppen ezért visszautasítom azt, hogy a román miniszterelnök az igazságszolgáltatással fenyegetőzik." Markó továbbra is kiállt az RMDSZ egysége mellett. "Az egység azt jelenti, hogy mindenkinek helyet kell adni az RMDSZ-ben, és a szövetségnek valóban úgy kell dolgoznia, hogy minden tisztességes áramlatnak helyet adjon."Markó kijelentette: "mi az autonómiáért dolgozunk, a fórum résztvevői pedig az autonómiáról nyilatkoznak." /Papp Annamária, Szabó Csaba: Vége az RMDSZ választási monopóliumának. Közfelkiáltással tiszteletbeli elnökké választották Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2003. április 29.

Ápr. 27-én tartották az immár hagyományosnak számító, ötödik alkalommal megrendezett agyagfalvi fúvóstalálkozót. Az idei találkozón a helybeli fúvószenekar megalakulásának 70. születésnapját is ünnepelték. Az agyagfalvi emlékműnél a zenekarok fellépésére került sor. Az idei rendezvényen megyénkből az agyagfalvi és a székelykeresztúri zenekarok, valamint a Kovászna megyéből érkezett rétyi fúvószenekar vett részt. A rendezvény szervezői - az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány, valamint a Fancika Ifjúsági Szervezet - saját költségükön szervezték meg a találkozót, mivel pályázati kérésüket elutasították. /Szász Emese: Évfordulós ünnepség és fúvóstalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2003. május 5.

Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2003. május 6.

Az RMDSZ keretén belül működő Demokratikus Újbaloldali Fórum Együtt - mindnyájunkért mozgalmának kezdeményező bizottsága - Bitay Ödön, Bódi-Kolumbán Botond, Ferencz János, Kerekes László, Lőrincz József, Ugri Jenő - ápr. 30-án, Sepsiszentgyörgyön kiadott Felhívásában arra szólította föl a romániai-erdélyi magyarságot és valamennyi RMDSZ-szervezetet, hogy a szövetség egységén munkálkodjon, de ne tévessze össze a szövetséget a jelenlegi vezetőséggel. Az RMDSZ eddigi tevékenységét nem tartják kielégítőnek. Javasolták, hogy az intézmények élén ne pártérdekeket, hanem a közösséget szolgáló vezetők dolgozzanak. A magyar gazdatársadalom újjáteremtését, a munkanélkülivé vált szakmunkások kisipari termelő és szolgáltató szövetkezetekbe tömörítését szorgalmazzák. /A Demokratikus Újbaloldali Fórum javaslatai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ / Megdöbbentő és felháborító az a nyilatkozat, amelynek kivonatát a Kovászna megyei Újbaloldali Fórum néhány tagja által fogalmazott szöveg alapján a Szabadság máj. 6-i száma közölte közleményben, jelezték közleményükben a Demokratikus Újbaloldal megalakításának kolozsvári kezdeményezői, Nagy Károly, Láng János és Neményi József Nándor. Az RMDSZ nem működhet eredményesen, ha legitim vezetőit folyamatos támadások érik, hitelüket rontják, hogy aztán kudarc esetén ujjal mutogathassanak rájuk. A Demokratikus Újbaloldal elítél minden olyan fellépést, ami önös érdekek alapján megbontja az RMDSZ cselekvési egységét. A Demokratikus Újbaloldal Alapszabályzata kimondja, hogy az Újbaloldal helyi csoportjai helyi jellegű kérdésekben önállóan dönthetnek. Az RMDSZ munkájáról azonban csak az Országos Értekezletnek, vagy sürgősségi esetekben a Bizalmak Tanácsának van joga véleményt mondani. A háromszékiek illetéktelenek voltak a Demokratikus Újbaloldal nevében bármit is nyilatkozni. /Illetéktelenül nyilatkoztak az újbaloldal háromszéki képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2003. május 7.

A Hargita-Kovászna ortodox püspökség 1994 szeptemberében alakult meg, főpapja Ioan Selejan püspök. Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül." Az akkori ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928-32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, ők "erőszakos elmagyarosításról" beszélnek és a visszatérés útját kínálják. Az előzménytelenül megalakított Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". Az ötvenkét éves Ioan Selejan püspök közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában ad inetrjút. Így búcsúzott az újságírótól: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. 1994 óta 10-12 új templomot építettek és 120-at állítottak helyre vagy építettek újjá Hargita és Kovászna megyékben. Templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítették a templomokat, magyarázta. A püspök minden volt görög katolikust románnak számít. A Maros megyéből hozzájuk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostoruk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor 1994 előtt. Az új kolostorokat románok lakta vidéken alapították. Az újságíró megemlítette, hogy a Hargita-Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. A püspök természetesnek tartja a támogatásukat. Hiszen félig lerombolt templomok voltak. Az újságíró közbevetette: Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam. A püspök nem híve az elméleti ökumenének. /Oláh-Gál Elvira: "Missziót vállaltunk ezen a vidéken". Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./

2003. május 7.

2003. május 13.

A román oktatásba történő megengedhetetlen beavatkozásnak minősítette Adrian Vlad Casunean, a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kovászna megyei szervezetének elnöke azt a megállapodást, amelyet a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium kötött a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ). Véleménye szerint a hazai diákok "magánszemélyként" kaphatnak támogatást Magyarországtól, de mivel a román oktatási rendszerbe tartoznak, a támogatás megengedhetetlen. A román újságírók egy része egy dolgot félreértett: arról írtak, hogy a magyarországi Sulinet program keretében 300 romániai magyar tannyelvű iskola jut hozzá az internethez. Ezzel szemben a magyar miniszter 300 határon túli magyar tannyelvű iskola bekapcsolásáról beszélt. /Kifogásolják az RMDSZ-szel aláírt informatikai megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2003. május 13.

Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma zajlott le Kolozsváron. Bardócz Sándor, a Kolozsvári Közszolgálati Televízió osztályvezető szerkesztője ismertette azokat a munka körülményeket, melyek között 12 főállású munkatársával kénytelen 15 megyében dolgozni. 13 év alatt 587 települést kerestek fel. A megyeszékhelyeken, városokban, községközpontokban évente többször is forgattak. Sok helységben, ahol fizikailag jelen van a Kolozsvári Televízió, nem nézhetők a műsoraik. Arad és Temes megyében a Temesvári Körzeti Stúdió műsorai láthatók. Kovászna megyében még mindig nem oldódott meg a regionális műsorok sugárzása. Marosvásárhelyen előkészületek folynak egy újabb területi stúdió beindítására. A kolozsvári szétszabdalt 225 perces adáshoz ha hozzáadjuk a temesvári és bukaresti magyar adások perceit, akkor ez a romániai közszolgálati televíziók összadásidejének a 3,5%-át teszik ki. Az RMDSZ médiapolitikáját Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ismertette. A kisebbségi közösséget megillett az anyanyelv nyilvános használatának joga. Az RMDSZ programjába vette azt, hogy egész napos magyar nyelvű rádiózási és televíziózási lehetőséget biztosítson a magyar közösségnek. Nem lehet lemondani arról, hogy a romániai magyar közösségnek saját médiaintézményei legyenek. A Communitás Alapítványon keresztül az idén 3 milliárd lejt sikerült pályázati úton szétosztani főleg a romániai magyar nyelvű írott sajtónak. Szerinte nem jelentene gondot a kolozsvári stúdió számára, ha Marosvásárhelyen is beindulna egy magyar nyelven sugárzó területi stúdió. Az RMDSZ-nek független sajtót kell támogatnia. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke figyelmeztetett, hogy az egész napos erdélyi magyarnyelvű televíziózás ötletét ő indította el, ami a jelek szerint továbbra is csak ötlet marad. Márton Árpád háromszéki képviselő elmondta: a romániai magyarságnak joga egy közszolgálati és magántévéhálózat kiépítésére. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke arról a változásról számolt be, ami az utóbbi időben a rádió és a televízióadásokban végbement. Ahhoz, hogy a nézői elvárásoknak eleget tudjon tenni azokat az illetőknek figyelembe, kell vennie. /Csomafáy Ferenc: Erdély magyar nyelvű közszolgálati televíziójának fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

2003. május 13.

A Kovászna megyei tanfelügyelőség a világinak minősített reálosztályok nélkül kapott jóváhagyást a minisztériumtól a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi Református Kollégium 2003/2004-es tanévi beiskolázására. Az RMDSZ és a kormánypárt februárban kötött országos egyezménye szerint az egyházi középiskolákban a 2002-2003-as tanévre megállapított beiskolázási számokat tiszteletben tartják a következő tanévben is. Április utolsó hetében az RMDSZ azért kényszerült újabb alkudozásra a kormánypárttal, mert Ecaterina Andronescu oktatási miniszter közölte a megyei tanfelügyelőségekkel, hogy a felekezeti iskolákban ősszel kizárólag vallási arcélű IX. osztályok indíthatók. Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök azt nyilatkozta: a szaktárca vezetője megígérte, hogy szeptembertől nem változnak a feltételek a profil és a beiskolázás tekintetében. Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta, amikor a megegyezés ellenére megkapta a részletes beiskolázási tervet, melyben a két háromszéki református iskola csupán egy-egy felekezeti osztállyal szerepelt, írásban kérte a minisztériumtól a helyreigazítást, de válaszként arra utasították, hogy tartsa be az oktatási törvény vonatkozó cikkelyeit, melyek szerint az egyházak csupán saját személyzet képzésére működtethetnek iskolákat, osztályokat. /Mégsem indíthat a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi Református Kollégium világi osztályokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

2003. május 14.

Mérsékelt részvétel jellemezte az RMDSZ Székelyföldön tartott közvetlen belső választását - állapította meg a máj. 13-i román sajtó. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújítása keretében máj. 11-én a döntő többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében rendezték meg a választást. A választásra jogosult több mint 35 ezer RMDSZ-tagból közel 10 ezer jelent meg a szavazóurnáknál. A legnagyobb érdeklődés a csíki területi szervezetben volt, itt 7474 személyből 4100 ember szavazott, ami 54,8 részvételi arányt jelent. Felső-Háromszéken 40,6 százalékos volt a részvételi arány: 8019 szavazatra jogosult személyből 3261-en adták le voksukat. A legalacsonyabb, 12 százalékos részvételt Alsó-Háromszéken jegyezték, ahol a több mint 20 ezres tagságból csak 2400-an járultak az urnák elé. Miután a választás érvényességéhez legalább 30 százalékos részvételi arány szükséges, a tervek szerint itt máj. 25-én megismétlik a választást - ezúttal közvetett formában. Az SZKT tagjainak mintegy 60 százalékát az RMDSZ 23 területi szervezete választja, a többi helyre választott tisztségviselők - területi elnökök, parlamenti képviselők, szenátorok - kerülnek. /Belső választások Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2003. május 14.

A különböző román fegyveres testületek vezető posztjaira csak olyan tisztek kerülhetnek, akik ortodox vallásúak - írta máj. 13-i számában a Cotidianul című román napilap. A lap szerint a román állam hallgatólagosan felekezeti alapon diszkriminál. Ezt nehéz bizonyítani, de tény az, hogy a fegyveres testületeknél a tisztek személyi kartonján feltüntetik a felekezeti hovatartozást, s a hadseregnél, a rendőrségnél, a csendőrségnél, illetve a Román Hírszerző Szolgálatnál vezető beosztásba csak az kerül, akinél ebben a rubrikában az ortodox egyház áll. Petru Mihut, a csendőrség vezérkari főnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem tudja pontosan, mit mutatnak a statisztikák az országban, de a csendőrség központi vezetésében csak ortodox vallású tisztek szolgálnak. Nelu Pop, a rendőrség országos parancsnokságának egyik vezetője azzal válaszolt a Cotidianul kérdésére, hogy "feltehetően a nem ortodox vallású tisztek nem pályáznak vezető beosztásra". A többségében magyar nemzetiségűek lakta Hargita és Kovászna megyében sokkal több katolikus és református él, mint ortodox, ennek ellenére a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg itteni alakulatainak vezetésében csak ortodox vallású tiszteket lehet találni - hangsúlyozta a lap. Frunda György, az RMDSZ szenátora a Cotidianulnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a két romániai megyében nem csak felekezeti, de etnikai alapon is diszkrimináció tapasztalható: hiába szerepel az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt parlamenti együttműködési megállapodásában az, hogy a fegyveres testületek vezetői tisztségeibe is kerülnek magyar nemzetiségűek, ez mindeddig nem valósult meg. /Diszkrimináció vallási alapon. Csak ortodoxok fegyveres testületek vezetői? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2003. május 14.

Érvényes és érvénytelen. Több mint 50 százalékos volt máj. 11-én, vasárnap a részvétel a Csíki Területi RMDSZ által megszervezett belső választásokon. Nem úgy Háromszéken, ahol nagyfokú volt az érdektelenség a tagság soraiban. A 300 ezer magyar lakta Hargita megyében az RMDSZ-nek három területi szervezete van, a széki történelmi felosztást követve: csíki, gyergyói és udvarhelyszéki. Máj. 11-én Csíkszéken rendeztek állóurnás, titkos, közvetlen belső választásokat, s ezen újraválasztották Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselőt a szövetség területi elnökének. Az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsának csíki képviselőit is megválasztotta, körzetek szerint. Csíkszeredát Hajdú Áron és Nagy Benedek fogja képviselni az SZKT-ban. Felcsíkról Márton Istvánt, Alcsíkról Rafain Zoltánt, Középcsíkról pedig Zsombori Vilmost választották SZKT-tagnak. (Nagy jelölése és megválasztása sokakban megütközést keltett, ugyanis őt évekkel ezelőtt etikai vétség miatt - az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ellen áskálódott - Csíkszeredában kizárták a szervezetből, s ezt az SZKT is megszavazta, ám senki sem tud róla, hogy valaha is rehabilitálták volna.) Kovászna megyében is két területi RMDSZ-szervezet van: a felsőháromszéki (Kézdivásárhely központtal) és a háromszéki (Sepsiszentgyörgy központtal). Az előbbi 31 településen, 34 szavazókörzetben bonyolított le részleges belső választásokat, ezen 3261 RMDSZ-tag, azaz a jogosult személyek 40,66 százaléka vett részt, így a választás érvényes. A háromszéki területen csak 2389 RMDSZ-tagot szavazott, a részvétel így 11,93 százalékos volt, a szavazás tehát érvénytelen. /Csíkszék-Háromszék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2003. május 14.

A megyei önkormányzatok szűkös költségvetése a hatáskörükbe tartozó könyvtárak működésére is kihat. A Szatmár megyei intézmény költözés előtt áll, mivel az épület tulajdonosa megemelte a székház bérét. A 360 ezres állományt így más épületben kell elhelyezni, erre alkalmas ingatlant azonban egyelőre nem sikerült találni. A könyvek közel kétharmada román nyelvű, több mint egynegyede magyar, öt százaléka pedig más nyelvű. A Hargita megyei könyvtárban szintén a házbér törlesztése jelenti a legnagyobb gondot: a két hónapos elmaradás miatt a művelődési ház a szolgáltatások felfüggesztését mérlegeli. A két intézmény között 2000. novemberében jött létre bérleti szerződés. A könyvtár éves működésére 4,3 milliárd lejt igényelt, de csak 2,8 milliárdot kapott. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke szerint megoldást fognak találni a hiányzó összeg előteremtésére. Baróton a könyvtárnak ugyan biztosítottak székhelyet, ám az eddig felajánlott ingatlanok egyikében sem férnek el a könyvek. Nagy részük a mozigépházban zsákokban hever, mivel a téka otthonául eddig szolgáló ingatlanba visszaköltözött a közbirtokosság. Dakó Gyöngyvér könyvtáros elmondta, az egyszobásra zsugorodott könyvtárban a tudomány és a technika, a művészet, valamint az egyetemes irodalom egy része érhető el, valamint az iskolásoknak szükséges könyvekből egy-egy példány. A Pro Hungaris Alapítvány a napokban két könyvszállítmánnyal is segíti Kovászna megyét, a helyhiánnyal küszködő barótiak azonban nem tudják elhelyezni az adományt. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója alkalmatlannak tartja a polgármesteri hivatal által eddig felajánlott épületeket. nem lát megoldást arra, hova költözhetne át a városi könyvtár, ráadásul a költségvetést figyelembe véve komoly beruházás szóba sem jöhet. Haszmann Pál csernátoni muzeológus közreműködésével az alapítványtól kamionnyi könyv érkezett a napokban, és nemsokára újabb szállítmány várható. A városi tanácsban eddig hasztalan keresték a megoldást. Dimény László alpolgármester szerint a könyvtárat a kisipari szövetkezet egyik épületébe költöztetnék át. /Benkő Levente, Rédai Attila: Székhelygonddal küszködik több erdélyi könyvtár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2003. május 15.

A Prosperitas Egyesület meghívására máj. 13-án Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak azok a székelyföldi kutatók, antropológusok, szociológusok, regionális fejlesztési szakemberek, akik közösen szándékoznak dolgozni a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozásán. Az intézet létrehozása az április elején létrejött Prosperitas Egyesület legfontosabb célkitűzései között szerepel "Az egyesület bejegyzése folyamatban van, összegyűjtöttük az alapító tagok aláírásait, hétfőn letesszük a bíróságon a papírokat" -jelezte Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Cziprián Kovács Loránd, a sepsiszentgyörgyi közigazgatási főiskola tanára elmondta, szükség van a Székelyföld fejlesztési koncepciójának kidolgozására. Év végéig megszületik a Székelyföldi Fehér Könyv, amely teljes képet nyújt a régióról. /Farkas Réka: Kutatók tanácskoztak a régióért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2003. május 16.

Tájékozódó látogatásra Kovászna megyébe érkezett a budapesti Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI), a székesfehérvári Oktatási Központ és a Magyar Szakképzési Tanács négytagú küldöttsége. A vendégek a megyei szakoktatás-szakképzés helyzetéről, gondjairól és lehetőségeiről beszélgetett a helyi oktatás vezetőivel - Keresztély Irma főtanfelügyelővel, Korodi Hajnalkával, az RMPSZ megyei elnökével, Popescu Marius szakfelügyelővel -, ellátogatott a Kós Károly, a Puskás Tivadar, a kereskedelmi és a Gábor Áron Iskolaközpontokba, az Amőba Oktatási Központba, Kézdivásárhelyen meglátogatták a New Fashion nadrággyárat is.A vendégek felajánlották többek között a tanulók gyakorlati oktatásának csere révén történő biztosítását, a szükséges anyagi források előteremtéséhez pedig a közös pályázatkészítést./(korodi): Közélet: Nemzetközi együttműködés a szakoktatásban (Magyar küldöttség látogatott Kovászna megyébe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

2003. május 16.

Hagyománnyá vált Máramarosszigeten az évente ismétlődő Leővey Klára ünnepségsorozat./(korodi): Közélet: Nemzetközi együttműködés a szakoktatásban (Magyar küldöttség látogatott Kovászna megyébe). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

2003. május 19.

Romániában 2002-ben 3486-an vetettek önkezükkel véget az életüknek. 2001-ben 3127-en lettek öngyilkosok. A romániai magyarok - akár a magyar nemzet egésze Európában - élen járnak az ezer főre eső öngyilkosságok tekintetében. A megyék közül Hargita vezet (38,7 eset/ezer fő), a második Kovászna megye (35,2), a harmadik Szatmár (32,5), a negyedik Maros megye (28,6) - valamennyi messze fölötte a 15,5-es országos átlagnak. Bajaink gyökerei mélyre nyúlnak, Trianonig s azon is túlra, írta Szilágyi Aladár. /Szilágyi Aladár: Románia bajnokai vagyunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./

lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 1591-1591