Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 1648 találat lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 1621-1648

Helymutató: Maros megye

2005. május 3.

Időt kér a kisebbségi törvénytervezet véleményezésére a civil szféra. – A kisebbségi törvénytervezet megalkotását követően a civil szférának mindössze öt nap jutott a véleményezésre, amely túl kevésnek bizonyult ahhoz, hogy érdemleges módosító javaslatokat állítson össze – mutatott rá Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Ermacisza) ügyvezetője. Egri szerint az időzítés szándékos volt: a politikum azt a látszatot próbálja fenntartani, hogy érdekli a civil társadalom véleménye. Az ügyvezető hibának tartja, hogy a törvénytervezet nem veszi alapul a ma is létező, 1945-ben hozott kisebbségi törvényt. A tizennyolc Maros megyei magyar civil szervezet képviselői szerint a törvénytervezet parlamenti ismertetését el kell halasztani, hogy a civil szféra is tehessen javaslatot a módosításokra. /P. A.: Látszatot tart fenn a politikum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

2005. május 4.

Rombolás címen tett rendőrségi feljelentést a Maros megyei RMDSZ ellen a marosvásárhelyi Hankó Gábor. A károsult elmondta, a székházként működő épületet kétéves késéssel elhagyó RMDSZ az eredeti egyezség ellenére leszerelte a központi fűtés elemeit, a fűtőtesteket és a kazánt, a légkondicionáló berendezést, de kitépték a falból az összes csatlakozót és villanykapcsolót, az illemhelyeket csapok, kagylók és zuhanyzófülke nélkül hagyták, a parketta szegélyét pedig feltépték. Hankó Gábor 2003-ban kapta vissza a család emeletes házát, és hosszas tárgyalássorozat után úgy egyezett meg Brassai Zsombor volt ügyvezető elnökkel, hogy elengedi a két évre visszamenőleg felszámított házbért, ennek fejében a szövetség a bútorzaton kívül semmit nem visz el a székházból. Végül megegyeztek abban, hogy mindent visszavisznek. /Szucher Ervin: Hankó Gábor feljelentette a rendőrségen a Maros megyei RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

2005. május 5.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat meghívására Nyíregyházára utazott a Maros megyei önkormányzat küldöttsége, Lokodi Edit Emőke tanácselnök asszony vezetésével. A két önkormányzat mintegy két éve hivatalos testvérkapcsolatot tart fenn, melynek keretében eddig két alárendelt intézmény – a megyei múzeumok és az iparkamarák – együttműködését sikerült megvalósítani. Most tárgyalnak a két megyei alárendeltségű szociális intézmények, a marosvásárhelyi és a nyíregyházi színházak, a levéltárak és a mezőgazdasági iparkamarák együttműködéséről. /Nyíregyházára látogatott a megyei önkormányzat küldöttsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2005. május 7.

Május 6-án Debrecenben Debrecen Polgármesteri Hivatala, valamint a Maros Megyei Tanács Befektetési lehetőségek Székelyföldön címmel szervezett konferenciát. A rendezvényen előadást tartott Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter. Zömében vállalkozók jöttek el. /Befektetési lehetőségek Székelyföldön. Konferencia Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2005. május 7.

Az RMDSZ Nemzeti Liberális Kör platformja másfél hónap alatt több erdélyi megyében létrehozta helyi képviseletét. Császár Miklós, a Nemzeti Szabadelvű Kör elnöke azt nyilatkozta, hogy a platformnak Kovászna megyén kívül Hargita, Brassó, Maros és Arad megyében is van már képviselete, és a tervek szerint a következő időszakban minden erdélyi megyében létrejönnek a képviseletek. A Nemzeti Szabadelvű Kör a háromszéki RMDSZ keretében jött létre március közepén, Császár Miklós vezetésével. /Liberális magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

2005. május 10.

Nyilvánosságra hozták a szenátorok vagyonbevallását. Az év első négy hónapjában 5,26 millió eurónak megfelelő összeget helyezett banki letétbe Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Verestóy a leggazdagabb az RMDSZ szenátusi frakciójában. Eurós számláján 2,88 millió eurót helyezett el, az ugyanott vezetett lejes számláján 22 milliárd lejt kamatoztat. A monacói KLB bankban idén nyitott számlán Verestóy Attila 1,78 millió eurót helyezett el. A korábban nyitott számlákon elhelyezett összegek összértéke nem sokkal haladja meg a 250 ezer eurót. A szenátor vagyonának nagyobb részt az a tőke teszi ki, amit a vagyonbevallásban felsorolt 48 cégbe fektetett. Ezek közül a szenátor csak négy cégtől kapott 2004-ben a részvényei után osztalékot. Az 50,53 százalékban tulajdonolt sepsiszentgyörgyi Hungastro hozott a legtöbbet (83 milliárd lejt), annak ellenére, hogy 502 ezer euró értékben el is adott a Hungastro részvényekből. A székelyudvarhelyi Famostól, a SIF Munteniától és a SIN Bukaresttől összesen kevesebb mint egymilliárd lej osztalékot vett fel. A banki műveletek (feltehetően kamatok) a szenátornak tavaly több mint 24 milliárd lejt eredményeztek. Ezek mellett eltörpül az évi 396 milliós szenátori illetmény. A szenátor a feleségével közös tulajdonban lévő 76 négyzetméteres bukaresti lakás mellé 2002-ben vásárolt még egy kisebb bukaresti lakást, idén pedig örökölt egy székelyudvarhelyi lakást. Három évvel ezelőtt az Ilfov megyei Vladiceascán épített egy 155 négyzetméteres hétvégi házat. Az 1998-ban vásárolt 59 hektáros zetelaki termőföld mellé 2001-ben és 2002-ben Vladiceascán is vásárolt 11,4 hektárnyi beltelket. Frunda Györgynek tavaly közel hárommilliárd lejes jövedelme volt, amelynek csak 13 százalékát teszi ki a szenátori illetmény. Az összeg nagyobb részét a szenátor ügyvédi irodája termelte. Az ügyvéd-szenátor az 1994-ben adományként kapott 360 négyzetméteres marosvásárhelyi ház mellett 1996-ban a Maros megyei Vármezőn épített 80 négyzetméteres nyaralót. Emellett két marosvásárhelyi lakással is rendelkezik. Bankszámláin 87 ezer eurót, 50 ezer dollárt és 800 millió lejt helyezett el. A legnagyobb részesedése a Radio Ga-Gát működtető Alamo Impex Kft.-ben van. Ennek értékét a szenátor 27 513 dollárra becsülte. /Gazda Árpád: Nyilvánosságra hozták a felsőházi honatyák vagyonbevallását. Verestóy a leggazdagabb RMDSZ-szenátor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2005. május 10.

Május 9-én kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott Marosvásárhelyen a harmadik alkalommal megrendezett civil szervezetek vására, amelyen hozzávetőleg ötven Maros megyei alapítvány, egyesület kötött együttműködési megállapodást a megyei tanáccsal és a prefektúrával. Az egyezmény szerint a felek képviselői negyedévente egyeztetnek, és közösen keresnek megoldást a civil szervezetek gondjaira. Koreck Mária szervező, a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodavezetője üdvözölte a megállapodás aláírását. A megjelent szervezetek többsége szociális problémákkal foglalkozik, továbbá hátrányos helyzetű személyeken, csoportokon próbál segíteni. /Antal Erika: Vásáron mutatkoztak be a közönségnek az egyesületek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

2005. május 10.

A különbözőségek varázsa címmel tartottak egyhetes bemutatót a romániai nemzetiségek a kormány és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala rendezésében, a megnyitót Markó Attila államtitkár tartotta. A rendezvényt a FUEN kongresszusára időzítették, hogy a kisebbségvédelmi kongresszuson részvevők láthassák román kormány kisebbségekkel kapcsolatos politikáját. A folklórrendezvényre a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Népi Együttes kapott meghívást. A meghívott népművészek között volt Nagy Margit a Maros megyei Nagykendről, aki természetes anyagokból készült virágkompozícióit állította ki. Az immár veterán meghívott Páll Ágoston korondi keramikus mellett megjelent fia, Páll Árpád is. Péter Julianna, gyergyókilyénfalvi népi alkotó a kiállításon élőben mutatja be a gyöngyfűzést. A mezőfelei Pápai házaspár nádból font tárgyaival aratott sikert. A gyergyóalfalvi népművészeket Kanadába hívják, ahol magyar találkozót akarnak szervezni. /Béres Katalin: A romániai nemzeti kisebbségek újabb seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2005. május 18.

A tavaly megjelent törvény értelmében a szociális intézetek (országos viszonylatban több mint 150) ez év január elsejétől elvesztették jogi személyiségüket. Ugyanakkor megyei vezérigazgatóságok alakultak, amelyek a fogyatékkal élő felnőtteket, és a gyermekeket gondozó intézeteket irányítják. Ez gyakorlati és politikai vonatkozásban határozott visszalépés. Ez a törvény ellentmond a decentralizációt szorgalmazó törvény előírásainak. Az intézetek nem rendelkeznek többé bankszámlával, a gondozottaknak szükséges élelmiszer, ruházat, lábbeli, gyógyszer stb. kifizetése Maros megyében például a marosvásárhelyi vezérigazgatóság hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy az otthonok a megye különböző területein működnek, a számlák kiegyenlítése állandó magyarázkodást és több száz kilométeres utat jelent. Az elmúlt évtizedben hasznos szakmai kapcsolatot alakítottak ki svájci, angol, holland, norvég, német és francia nemkormányzati szervezetekkel, amelyek sokszor nagylelkű anyagi segítséget nyújtottak az otthonok fejlesztésére. Tekintettel arra, hogy bankszámlák megszűntek az adományok fogadása intézeti szinten lehetetlenné vált. A felmerült nehézségekre felhívták a figyelmet, a megyei tanács átiratban kérte a kormánytól a helyzet normalizálását. A válasz visszautasító volt. /Dr. Pokorny László, a marosvécsi Neuropszichiátrai Rehabilitációs Központ igazgatója, megyei tanácsos: Centralizált decentralizáció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2005. május 19.

Az öt erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttes május 18-án kezdődött sepsiszentgyörgyi találkozóján átfogó kép nyílik helyzetükről. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Udvarhely Néptáncműhely, a Maros Művészegyüttes, a Nagyvárad Táncegyüttes és a házigazda Háromszék Táncegyüttes a két nap alatt önálló produkcióval mutatkozik be. A hivatásos táncegyüttesek első találkozóját öt esztendővel ezelőtt tartották. A gyakoribb összegző találkozók fontosságát hangsúlyozta Szép Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a művelődési főosztály vezetője. Szép Gyula elmondta: elegendő Erdélynek az öt hivatásos néptáncegyüttes, Magyarországon csak négy van, és mind Budapesten. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója elmondta, a találkozó célja többek között az is, hogy előadásszervezők, szakmabeliek előtt bemutatkozzanak, és meghívásokat kapjanak. /(fekete): Az együttlét jó alkalom a töltekezésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

2005. május 23.

A munka összehangolása, tapasztalatcsere, közös programok szervezése, a közéleti funkcióba került fiatalok szakszerű felkészítése – ez az RMDSZ kezdeményezésére született JóTanácsos mozgalom, melynek az első Maros megyei konferenciáját május 21-én a Marosvásárhelyen tartották. A találkozón Markó Béla, miniszterelnök-helyettes is megjelent. „A JóTanácsos mozgalmat minden régióra ki szeretnék terjeszteni” – fejtette ki Csép Éva Andrea a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Romániában közel ötszázhatvan megyei, városi és községi RMDSZ-tanácsos tevékenykedik, húsz százalékuk 35 éven aluli. Frunda György kifejtette: kompromisszumot kell – és lehet – kötnie a magyarságnak és a románságnak, „viszont jogainkról, elveinkről nem szabad lemondanunk”. Frunda György szerint az országot 15-20 megyére kellene felosztani. Kovács Péter, az RMDSZ ifjúsági és szociális kérdéseivel foglalkozó ügyvezető alelnöke rámutatott, hogy a JóTanácsos mozgalom a fiatalokat kívánja összefogni, működő modelleket akarnak felmutatni. /Mészely Réka: JóTanácsos mozgalom Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2005. május 26.

Mikházán, a Maros megyei kis római katolikus falu apraja-nagyja ott volt május 22-én, vasárnap a templomszentelési ünnepségen, amelyet abból az alkalomból szerveztek, hogy befejeződtek a csaknem öt éve tartó restaurálási munkálatok. A restaurálást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozta, hathatós segítséget kaptak a hívektől is, főként a Kanadába, Magyarországra, valamint Erdély más településeire elszármazott, tehetősebb mikházi polgároktól. A felújítás irányítását a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány vállalta magára. – A megmaradást, az itthonmaradást jelképezik műemlékeink, mondotta Tamás József püspök. Emődi Tamás műépítész elmondta, hogy az alapító Toldalagi Mihály végrendeletében előírta: a ferences templom, ahová a szerzeteseket behívta, az erdélyi katolikus nemesi családok számára temetkezési helyül szolgáljon. Abban a korszakban a csíksomlyói, kolozsmonostori temetkezési helyek mellett ez volt a legjelentősebb ilyen helyszín. A templom belső berendezése szinte teljes épségében megmaradt az utókor számára. A mikházi ferences templomhoz több olyan épület tartozik, melyekben jelenleg fogyatékos, krónikus beteg férfiakat gondozó szociális, rehabilitációs központ működik. /Máthé Éva: Templomszentelési ünnepség Mikházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2005. május 27.

Május 25-én újabb hatalmas vihar tombolt Maros megye egyes övezeteiben. A Küküllő helyenként kilépett medréből, Ákosfalvánál pedig a Nyárád is tetőzött. A felhőszakadás a legnagyobb károkat Havadtőn okozta, több mint 130 háztáji gazdaságban tett kárt a víz és mintegy 300 hektárnyi termőföld került víz alá. A legsúlyosabb helyzetben az a 45 havadtői lakóház van és számos pincehelyiség, amelyeket elöntött a víz. Havadon a víz 4 házat öntött el. Mikházán a Peres pataka kiöntött és megrongálta a Peres-hidat, a híd egy része beomlott. Búzásbesenyőben a víz mintegy 10 gazdaságot öntött el, a jégeső leverte a kikelt kukoricát. /(antalfi): Ítéletidő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./

2005. május 30.

A Don-kanyari áldozatok tiszteletére Marosvásárhelyen állított emlékmű avatásán Ábrám Zoltán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei elnöke ünnepi beszédében leszögezte: „ Immár nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk el, hogy helyrehoztuk az elmúlt évtizedek kényszerű mulasztását, a doni áldozatok és családtagjaik szenvedéseinek agyonhallgatását, és távlatokat nyitottunk a nyilvános megemlékezéseknek.” A történelmi egyházak és egyes civil szervezetek 2002 februárjában hozták létre az emlékbizottságot, amely összeállította a Maros megyei áldozatok névsorát. A térségből 577 honvéd és munkaszolgálatos vesztette életét, tűnt el vagy sebesült meg a Don-kanyarnál. A római katolikus temető főbejáratához állított, Bocskay Vince, Sánta Csaba és Dóczy András által alkotott emlékművet elsőnek a házigazda Csató Béla római katolikus főesperes szentelte fel a református, unitárius, evangélikus egyházak és az izraelita hitközség képviselői követték. A résztvevők hiába várták az ortodox és a görög katolikus lelkészeket, ígéretük ellenére egyikük sem jelent meg az ünnepen. Pedig az 577 áldozatnak mindössze egyharmada volt magyar nemzetiségű. /Szucher Ervin: Túlélők és emlékezők. Felavatták a Don-kanyari áldozatok emlékművét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2005. május 31.

A múlt héten kerül sor az Új tollak tehetségkutató verseny kiértékelésére és a díjkiosztásra. A tavaly indult verseny, melynek kezdeményezője Nagy Olga magyartanár, idénre kinőtte magát. Nemcsak Maros, hanem Hargita, Kovászna és Szilágy megyéből érkeztek dolgozatok, sőt még Magyarországról is. A szervezők tervezik, hogy jövőre az egész Kárpát-medencére kiterjesszék a versenyt. A nyertes dolgozatokat felolvasták, s végül ajándékcsomagokat kaptak a nyertesek. Az ötödikeseknek mesét kellett írniuk, a hatodik osztályosoknak egy igaz történetet kellett elmesélniük, a hetedikes, nyolcadikos diákok lírai, illetve prózai műfajokban próbálhatták ki erejüket. /Demeter Ignác Attila: „Fogj tollat, kezdj íráshoz...”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

2005. június 1.

A képviselőházban jóváhagyták Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely a Maros megyei Vámosgálfalva községhez tartozó Szőkefalva újraalakítására vonatkozik. 1968-ban a település lakóinak akarata ellenére szüntették meg a település önállóságát. /Önállósul Szőkefalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2005. június 3.

Maros megyében a múlt heti esőzések miatt Gyulakután és környékén 320 családi házat, háztájit öntött el a víz, a kutak megfertőződtek. A további felhőszakadás sújtotta települések: Cserged, Kiscserged, Hidegkút, Nagyadorján, Szentháromság, Vámosgálfalva, Nyárádgálfalva, Kerelőszentpál, Búzásbesenyő, Csittszentiván, Bergenye, Mikefalva, Désfalva. A károk felmérése folyamatban van. /Megint a víz volt az úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2005. június 7.

Elmarasztaló hangvételű nyílt levelet küldött Ciprian Dobre Maros megyei prefektusnak és Lokodi Editnek, a megyei tanács elnökének második polgármesteri mandátuma egyéves érvfordulóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Florea június 6-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor bírálta a városi tanács tagjait és a megye parlamenti képviselőit is. Dorin Florea szerint a prefektúra elhanyagolja a városlakók legfőbb gondjait. A polgármester a hadügyminisztérium repülőterét, lövöldéjét, kaszárnyáit és sportlétesítményeit szeretné a városháza tulajdonába venni. „Engem a megye legfontosabb dolgai érdekelnek – reagált a nyílt levélre Ciprian Dobre. – Most is közigazgatási gondokkal foglalkozom, és nem kampányolok.” Lokodi Edit megyei tanácselnök szintén visszautasította a vádakat. Dorin Florea a városi tanácsot sem kímélte. A polgármester szerint a testület rendkívül gyenge, és a gáncsoskodáson kívül semmivel sem foglalkozik. „A polgármester csak azt nem veszi észre, hogy a tanács a döntéshozó, ő pedig a végrehajtó” – replikázott Kirsch Attila, az RMDSZ képviselője. Mint mondta: valóban rosszul működik a polgármester és a tanácsosok közötti kommunikáció, de ez annak tudható be, hogy a polgármester „önfejűen szeret dönteni”. /Szucher Ervin: Mindenkivel elégedetlen Marosvásárhely polgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2005. június 14.

Az árvíz első áldozata Torontálkeresztes volt. A szerb határ közelében levő falu most már traktorral vagy teherautóval megközelíthető. Néhol a jármű lépcsőjét is ellepi a víz. Április 20-án törte át a folyó a jobb parton a töltést, 21-én már elöntötte az úgynevezett Újfalut, később az egész települést bekerítette, csak a magasabban fekvő központ, a templom környéke maradt szárazon. Sokáig csak római katolikus magyarok lakták a falut, 1951–52-ben 1200 volt a lélekszám, de akkor mintegy hetven család elköltözött, és a helyükre románokat telepítettek. A mostani árvíz előtt 226 lakóépület állt a faluban, 522 lakosa volt Torontálkeresztesnek, ebből 350 magyar. Hatvan ház már összedőlt, és legalább ugyanennyi még össze fog omlani. Két ház kivételével mindegyikben volt vezetékes víz, szinte mindenki építtetett magának fürdőszobát, tehát a település viszonylag tehetős – volt. A többség nem akarja elhagyni Keresztest. Az elmúlt időben segélyszállítmányokat kaptak. “Kovászna, Hargita és Maros megyéből sok adomány érkezett, olyanok is küldtek, akik talán nálunk is szegényebbek. Nagyon megható leveleket írtak, sajnos, nem tudtunk mindegyikre válaszolni, de valahogy szeretnénk megköszönni a támogatást és a bátorítást” – mondta a tanácsos. Az utcák már szárazak, de a kertekben még áll a víz, az újjáépítésnek nem lehet nekifogni. /Pataky Lehel Zsolt: Özönvíz után Torontálkeresztesen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 14./

2005. június 16.

Recepttel a kezükben, a tűző napon állnak nagy sorokban a betegek egyes marosvásárhelyi gyógyszertárak előtt. Valamennyien az ingyenes vagy ártámogatott gyógyszerek kiváltása reményében várakoznak. Nem egy patikánál fordult elő, hogy miután egypár beteget kiszolgáltak, közölték a sorban állókkal: a keret elfogyott, több gyógyszert nem adhatnak. Dr. Csíki Zsuzsanna, a Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója közölte, a sürgősségi kormányrendelet alapján a 2005. évi országos egészségbiztosítási alapba visszatartott összeg 10 százalékát felszabadítják. Az összegnek töredéke jut gyógyszerekre. Arra várnak, hogy közöljék, mennyi jut Maros megyének. /(mezey): Nagy sorok a gyógyszertárak előtt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

2005. június 18.

Szászrégenben a tavalyi helyhatósági választáson valóságos „politikai csoda” történt, a 29 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező, Maros megyei városkának Nagy András személyében magyar polgármestere lett. A napokban elkezdődött az az akció ellene. A rendkívüli tanácsülésen a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és az Új Generáció Párt önkormányzati képviselői bojkottálták a közgyűlést. Az Új Generáció Pártja Maros Megyei szervezetének elnöke, Doru Borsan nemrég azt kezdeményezte, hogy Szászrégenben tartsanak népszavazást, mert aberrációnak tartja, hogy egy román többségű településnek magyar nemzetiségű polgármestere legyen. /(Máthé Éva): Botrány Szászrégenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2005. június 20.

A két székelyföldi megye mindeddig csupán egyetlen projektet állított össze, a Borvíz útja elnevezésűt. Könnyen lehet azonban, hogy Kovászna és Hargita megye közös programjából sem lesz semmi, miután a Kovászna megyeiek által összeállított és elnyert projektet Hargita megyeiek nem támogatják, jelezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A Borvíz útja elnevezésű projekttel az eredeti elképzelések szerint a három székely megye rukkolt elő, Maros megye azonban időközben kiszállt, Hargita megye pedig átengedte a kezdeményezést a háromszékieknek. Végül a pályázatot a Kovászna Megyei Tanács készítette el. A 8,5 millió eurós terv tíz háromszéki és hat Hargita megyei „borvizes” település infrastrukturális fejlesztését, valamint a Kovászna–Kézdivásárhely–Sepsibükszád útvonal korszerűsítését irányozza elő. A döntésnél meglepő módon a Hargita megyei küldöttség tagjai testületileg a terv ellen szavaztak. „Takács Csaba téved, mi nem a Borvíz útja ellen szavaztunk Gyulafehérváron, hanem a teljes, harmincas projektlista értékelése ellen. Egyéb, Hargita megyei illetőségű pályázatokat elutasítottak, vagy hátrányosabban rangsoroltak, mint megérdemelnék: ezt kifogásoltuk” – nyilatkozta Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke. /Salamon Márton László: Hargita–Kovászna-ellentét a közös fejlesztési projekt ügyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 20./

2005. június 21.

A levéltárak és a tudományos kutatás, a kutatók hozzáférhetősége a levéltári dokumentumokhoz – címmel tartottak június 20-án kerekasztal-megbeszélést az országos levéltár Maros megyei igazgatóságánál. Módosult az 1880 előtti iratok tanulmányozására vonatkozó előírás, míg korábban csak másolatban, mikrofilmen lehetett ezekbe betekinteni, jelenleg a levéltár igazgatója engedélyezheti az eredeti dokumentumok kézbevételét, ha azok megfelelő állapotban vannak. Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros szóvá tette, hogy változtatni kell a jelenlegi feltételeken. Túl kevés dokumentumot kap kézbe egy alkalommal a kutató, az 1800 előtti iratok tanulmányozására vonatkozó szabály meghozatalakor nem vették figyelembe az erdélyi helyzetet – vélekedett. Más kutatók a tematikus útmutatók kiadását hiányolták. Marosvásárhelyen a megyei levéltárban közel hét kilométernyi 1369-1989 között készült dokumentumot őriznek. Megtalálható Marosvásárhely város, Marosszék, Küküllő vármegye, Maros- Torda megye valamint Kis- és Nagy-Küküllő vármegye közigazgatási dokumentumanyaga. A XX. századból több mint 150 község levéltára, a bírósági és törvényszéki levéltárak, egyházi és iskolai (református kollégium, római katolikus gimnázium és más tanintézetek) levéltárai, a gazdasági szervek, vállalatok, gyárak valamint a Román Kommunista Párt, illetve az 1945 utáni szervek dokumentumanyaga, a Teleki és a Toldalaghi család levéltára. /(bodolai): Levéltárak hete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

2005. június 21.

A Marosvásárhelyi Napok keretében megnyílt a 3. nemzetközi fotóművészeti kiállítás. Török Gáspár, a Marosvásárhelyi Fotóklub alelnöke megnyitóbeszédében kihangsúlyozta: a vásárhelyi fotóművészek a világszínvonalhoz tartoznak. A tárlatot Markó Béla miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Török Gáspár felolvasta a díjazottak listáját, illetve átadta a díjakat a nyertesek közül jelenlevőknek. A kiállítás fődíját, Markó Béla miniszterelnök-helyettes különdíját az egyesült államokbeli Thomas Lang nyerte kollekciójáért, míg a Maros Megyei Tanács különdíját Suszkiewicz Ole dániai fotóművész érdemelte ki. /Nagy Botond: A látás művészete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

2005. június 22.

Az új lej bevezetéséről június 13-án 30 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek Sepsiszentgyörgyre. A Kovászna megyei prefektúrán azonban csak június 20-án, kezdték szétosztani a népszerűsítő anyagot. Nicolae Carlanescu, a prefektúra jegyzője elmondta, azért késett a prospektusok terjesztésével, mert az elmúlt héten Bukarestben tartózkodott. Az elmúlt hónapban a román nyelvű szórólapok és plakátok megérkeztek, azokat szétosztották. Hargita megyébe június elején 22 ezer magyar nyelvű szórólapot küldtek. Maros megyébe 1560 darab magyar nyelvű szórólap érkezett. Mugur Isarescu jegybanki kormányzó jónak nevezte a tájékoztatási kampányt. /Elsikkadt a tájékoztatási kampány? = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2005. június 25.

A rendszerváltást követően a Romániai Magyar Pedagógusszövetség a Teleki Oktatási Központtal közösen évről évre színvonalas tanfolyamokat szervez a magyarul tanító pedagógusoknak. Az uniós követelményeknek való megfelelés lázában azonban kiderült, hogy ezeket a tanfolyamokat, amelyekért milliárdos összegeket fizet ki az Oktatásügyi Minisztérium, csak az egyetemek szervezhetik meg. A Maros megyei magyar szakos tanárok képzésének jogát a Petru Maior Egyetem nyerte el. Idén egy-egy előadóterembe beterelték a tanárokat, függetlenül attól, hogy milyen nyelven tanítanak, s érdektelen előadásokon kellett részt venniük. Év végén az egyetem jelezte, hogy a magyartanárok nem kaphatják meg a 30 kreditpontot, mivel a szakmai ismeretek mellett egyéb „modulokból” elmaradt a továbbképzésük. Emiatt a tanév utolsó napjaiban, szombatonként pszichológiai, menedzseri és módszertani felkészítőn kellett részt venniük. A román nyelvű pszichológiai dolgozatok elkészítése után kiderült, hogy óravázlatra is szükség van. Ezt a tanárok elkészítették, beadták. A megyei főtanfelügyelő éles hangon kijelentette, hogy az óravázlatokat le kell fordítani román nyelvre, mivel a magyartanárok Romániában élnek. Nem tartják be a tanügyi törvény előírásait. Miképpen vállalhatja fel a magyar szakos tanárok továbbképzését egy olyan egyetem, ahol egyetlen magyar szak sem működik? /(bodolai): Magyartanár- továbbképzés románul? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

2005. június 27.

Nyilvános vitára hívta június 25-én Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a kisebbségi törvényről Kincses Előd ügyvéd, a Maros megyei RMDSZ egykori elnöke. Kincses azt követően kezdeményezte a találkozót, hogy Markó az SZKT ülésén kijelentette: “olvasom egyik megfáradt jogászunk tollából, hogy a nemzetiségek régebbi, 1945-ös jogállása jobb”. Kincses továbbra is fenntartja ezt az álláspontját, és levelet küldött Markó Bélának, amelyben vitára hívja az RMDSZ elnökét a marosvásárhelyi Kultúrpalotába. “Úgy gondolom, hogy megfelelő törvényt nem sértésekkel, hanem nyílt, jogi és politikai érvekre alapuló vita révén kell megalkotni. Közönség előtt zajló vitára hívtam Markó urat. Remélem, hogy július 1-jén, 2-án vagy 3-án megjelenik a Kultúrpalota kistermében. Meghívót küldtem neki a bukaresti elnöki hivatalba. A vitán párhuzamot vonunk a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény és az 1945-ös jogszabály között, és arról is szó lesz majd, hogy milyen hatással lesz a magyarság mindennapos életére az RMDSZ tervezetének, ha a parlament elfogadja azt. Azért hívtam párbeszédre Markó Béla urat, mivel ő folyton azt hangoztatja, hogy ennek az útnak a híve” – nyilatkozta Kincses. Egy héttel korábban Markó Béla azt mondta az SZKT ülésén, hogy a kisebbségi törvény vitája azért is hasznos volt, “hogy lássuk bizonyos bírálóink alacsony szakmai felkészültségének és kétséges szellemi képességeinek szintjét”. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. június 27.

Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya által Tusnádfürdőn június 25-én szervezett Turizmus a Székelyföldön elnevezésű konferencián több mint száz önkormányzati tisztségviselő, szakember és vállalkozó vett részt. Borboly Csaba Hargita megyei tanácsalelnök, Demeter János Kovászna megyei tanácselnök és Lokodi Emőke Maros megyei tanácselnök tartott előadást. A konferencia célja volt az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködésének feltérképezése. Elhangzott többek között Nagy Benedek, a Sapientia – EMTE munkatársának Az önkormányzatok szerepe Székelyföldön a települések marketing-tevékenységében, továbbá Horváth Alpár a BBTE gyergyószentmiklósi kihelyezett kara tanársegédjének A turizmus területi tervezésének szemléleti kérdései című előadása. Az előadók között anyaországiak is voltak. Végül a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el Székelyföld turizmusa fejlesztésére vonatkozóan. /Hecser Zoltán: Turizmus a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./

2005. június 28.

Gyengébb eredményeket értek el a tavalyihoz képest a nyolcadikosok az idei képességvizsgán. Több erdélyi megyében tíz százalékkal is csökkent a sikeresen vizsgázó diákok száma, a legtöbben román nyelv és irodalomból kapták a leggyengébb jegyet. A háromszéki diákok idén érték el a leggyengébb eredményt: 62,1 százalékuk kapta meg az átmenőjegyet (a tavalyi 72 százalékhoz képest), a vizsgázó 2486 gyermek közül 942-en megbuktak. Maros megyében az 5876 beiratkozott diák közül 4019, tehát 70,16 százalék kapott átmenőjegyeket. Értesüléseink szerint Kolozs megyében a vizsgázó nyolcadikosok 76 százaléka vette sikeresen az akadályt. Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Szatmár, Szilágy és Temes megyében is rosszabbul szerepeltek a nyolcadikosok 2004-hez képest. A legnagyobb különbség Temes megyében mutatható ki, ahol 10 százalékkal csökkent a sikeresen vizsgázók száma. /Bíró Blanka, D. Balázs Ildikó, Valkai Krisztina: Gyenge eredmények a képességvizsgán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

lapozás: 1-30 ... 1351-1380 | 1381-1410 | 1411-1440 ... 1621-1648