udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1648
találat
lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-210 ... 1621-1648
Helymutató:
Maros megye
1994. március 19.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nyilatkozatában 1990. márc. 19-re és 20-ra emlékezett. A "kommunista diktatúrák összeomlása után itt, Marosvásárhelyen provokálták ki a legelső etnikai konfliktust Kelet-Európában." Márc. 19-én "a felbujtó provokátorok szervezte csapatok megostromolták az RMDSZ Maros megyei székházát, brutálisan bántalmazta azokat, akikhez hozzáfértek." Sütő András írót életveszélyesen megsebesítették. Márc. 20-a már halált is követelt, amikor "a terror elleni tüntetőkre vezényelték a fölheccelt falusiakat." Magyar halottak: Csipor Antal nagyernyei, Gémesi István sáromberki és Kiss Zoltán teremeújfalusi lakos. "A felbujtókat és tetteseket soha nem vonták felelősségre. Ellenben 45 magyart és cigányt meghurcoltak, elítéltek. Volt, aki belehalt kálváriájába. Cseresznyés Pál most is börtönben ül. " /Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./1994. március 22.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 22-én Kolozsváron ülésezett. Elhatározták, hogy máj. 13-14-én, Tusnádfürdőn tartják a román-magyar kerekasztal megbeszéléseit. A kétnyelvű helységtáblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatot Maros megyében 5, Kovászna megyében 5, Bihar megyében 5, Hargita megyében 2, Szilágy megyében 1 esetben támadta meg a prefektus a közigazgatási bíróságon. Ezenkívül Nagykárolyban a Szatmár megyei prefektus, meg sem várva a bírósági döntést, eltávolíttatta a helynévtábkákat. Az RMDSZ ezekben az esetben jogsegélyt biztosít, felhívta a külföldi politikai tényezők figyelemét a történtekre. - Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 25-28-a között erdélyi látogatásra érkezik és részt vesz Csíkszeredán a Szabadelvű Kör csíkszeredai konferenciáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ 1994. március 29.
Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke márc. 28-án Temesváron átnyújtotta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét dr. Boros Béla címzetes érseknek, aki 1951-től 1964-ig volt börtönben és P. Godó Mihály jezsuita szerzetesnek, aki 18 évig raboskodott. Entz Géza beszédében Márton Áron püspök emlékét idézte. Az újságíró kérdésére Entz Géza elmondta, hogy Erdélyben még nem adtak át ilyen kitüntetést. Elsőként a katolikus egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a kommunista időszakban, ez ily módon Magyarországon nem sikerült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1/ Márc. 29-én az Entz Géza vezette küldöttség Gyulafehérváron megkoszorúzta Márton Áron sírját, majd ugyanezen kitüntetést adta át Erőss Lajos apostoli protonotáriusnak, Léstyán Ferenc pápai prelátusnak, ny. marosvásárhelyi főesperes plébános az érdemrend Kiskeresztjét kapta. Dénes Anna Szeréna, a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnővére, a kolozsvári leányok volt nevelője, aki súlyos börtönbüntetést szenvedett, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Arany Érdemkeresztjét vette át. Akiket kiemeltek a kitüntetéssel, mondta Entz Géza, azok valami sajátosat vállaltak egy közösség fenntartása, fennmaradása érdekében, az anyaszentegyház szolgálatában. Az anyaszentegyház szolgálata minden emberi közösség szolgálatát, így a Romániába szakadt magyarság szolgálatát is jelenti, oly módon, hogy ez a magyarsággal együtt élő népek érdekeit is szolgálja. Léstyán Ferenc, köszönetet mondva a kitüntetésért, válaszában elmondta, szeretné megosztani, továbbadni az elismerést azoknak, akik az elmúlt években szenvedtek. Elsősorban Márton Áron püspökre gondolt és a többiekre, akik a püspök bebörtönzése után, mint a walesi bárdok, sorra mentek a börtönbe, azoknak, akik börtönben haltak meg, azoknak a papoknak, akiket kivégeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ Ezután Entz Géza kíséretével együtt Marosvásárhelyre indult, ahol meglátogatták Sütő András írót, majd találkoztak az RMDSZ Maros megyei vezetőségével, megyei és városi RMDSZ-tanácsosokkal, az egyházak és a sajtó képviselőivel. Jelen volt a város polgármestere és a Megyei Tanács alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./1994. április 16.
Maros megye prefektusa beperelte Magyaró tanácsát, mert kétnyelvű helynévtáblát tett ki a hozzá tartozó falvakba. tették ezt joggal, mert Magyaró lakosságának 67 %-a magyar nemzetiségű. A prefektus azzal perelte be a tanácsot, hogy a határozattervezet nem törvényesen került a napirendi pontok közé /azt már az előző ülésen kellett volna meghatározni. A Maros Megyei Törvényszéken a vád azzal érvelt, hogy az ország hivatalos nyelve a román. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./1994. április 18.
A Maros megyei közigazgatási bíróság ápr. 18-i ítéletével helyt adott a megyei prefektus keresetének, aki megtámadta a 67 %-ban magyar lakosságú Magyaró község kétnyelvű helységtábla felállításáról szóló döntését. A tárgyalás légköre feszült volt, a bíró nem engedte, hogy az ügyvéd felolvassa az ET emberi jogokkal foglakozó tagjának a kétnyelvű táblákkal kapcsolatos franciaországi gyakorlattal kapcsolatos nyilatkozatát. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum hallgatólagosan hatálytalanná vált. Maros megyében 36 községben született határozat a kétnyelvű helységtáblákról, a megyei prefektus valamennyi ellen eljárást indított a közigazgatási bíróságon. A magyarói tanács döntésével kapcsolatos ítélet az első volt ezek közül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Magyar Hírlap, ápr. 19./1994. május 7.
Az RMDSZ Maros megyei választmánya máj. 7-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az utóbbi időben megsokasodott magyarellenes megnyilvánulások, a felelőtlen uszítás ellen. A helyi román lap hetek óta kampányt folytat a magyarság ellen, nem kíméli a magyar nemzeti múltat, a magyar történelem legnagyobb alakjait útszéli hangnemben próbálja beszennyezni. A lapnak az üzletek kétnyelvű feliratai elleni írása nyomán ismeretlenek festékkel leöntötték a Dózsa György úti könyvesbolt kirakatát. Nem lehet véletlen az sem, hogy a prefektúra sorra hatálytalanítja az RMDSZ többségű tanácsok döntéseit a kétnyelvű helynévtáblák használatáról. Dicsőszentmártonban az RMDSZ egyik választmányi tagját ismeretlenek brutálisan megverték. Maros megyében a lakosság fele magyar, ennek ellenére az Állami Vagyonalap 265 képviselőjéből mindössze öten magyarok. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 10., Új Magyarország, máj. 10./1994. május 23.
Máj. 23-án Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben, tiltakozva az ellen, hogy Marosvásárhelyen a megyei Háborús Veteránok Egyesülete a tiltás ellenére fel akarja állítani Antonescu mellszobrát. 1993 júniusában adták be kérésüket a polgármesteri hivatalhoz a szoborállítás ügyében. A tanács nem adott engedélyt, ennek ellenére 1993 októberében hozzáfogtak a szobor felállításához. A polgármesteri hivatal leállíttatta a munkát, ugyanakkor jelezte a történteket a kormánynak és Iliescu elnöki hivatalának. A Veteránok Egyesülete beperelte a tanácsot, a megyei törvényszék olyan döntést hozott, hogy folytathatják a szoborállítási munkálatokat. A Maros megyei Táblabíróság elutasította a városi tanács fellebbezését, így a döntés véglegessé vált. A polgármesteri hivatal memorandumot küldött a Legfelsőbb Ügyészségre, arra kérve a főügyészt, hogy utasítsa a bíróságot a döntés felfüggesztésére. 1994. máj. 16-án mégis újrakezdték a munkálatokat, a polgármesteri hivatal újabb büntetést rótt ki, de a munkát folytatták. Borbély László kérte a kormányt, fejtse ki álláspontját Antonescu rehabilitálása ügyében, mert a törvényszéki döntés szerint a 29/1990-es törvény értelmében Antonescut az egyik legnagyobb hadvezérnek és politikusnak nevezik. Akik ellenszegülnek a szobor felállításának, azokat a nép és a haza ellenségeinek tekintik. Borbély László interpellációjának szövegét eljuttatta Iliescu elnöknek azzal, hogy írásbeli választ vár. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./1994. május 27.
Máj. 27-én rendkívüli ülést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége, meghívták Nagy Győző polgármestert is. Napirenden szerepelt az Antonescu-szobor ügye. 1993 őszén sikerült leállítani a munkálatokat, azóta viszont törvényszéki ítélettel kötelezték a városi tanácsot az építkezési engedély kiadására, máj. 16-án a munkálatokat újrakezdték. Az elnökség újabb ellenlépéseket tesz, a kormányhoz fordul./RMDSZ Tájékozató (Bukarest), máj. 30./1994. május 28.
Tavaly óta küzd a Háborús Veteránok Szövetsége azért, hogy Marosvásárhelyen felállítsák Antonescu szobrát. A cikkíró összefoglalja az eddig történteket, az RMDSZ harcát, hogy megakadályozzák a háborús bűnös szobrának felállítását. A törvényszéki tárgyaláson /1993. dec. 10./ a megyei bíróság kiállt Antonescu mellett /akik megakadályozzák a marsall mellszobának felállítását, úgy kell tekinteni, mint nemzet- és országidegeneket, stb./ és kötelezte a megyei tanácsot az építési engedély kiadására. A fellebbezést elutasította a megyei, majd 1994. márc. 7-én a Táblabíróság, az utóbbi döntése végleges. Nagy Győző polgármester és az RMDSZ Maros megyei szervezete a főügyészhez benyújtott memorandumban tiltakozott ez ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28-29./1994. május 29.
Máj. 29-én ünnepelte fennállásának 675. évfordulóját a Maros megyei Sáromberke község. Erre az alkalomra jelent meg Sáromberke történetéről egy kötet /Sáromberke 1319-1994, kiadja a Sáromberki Református Egyházközség/ szerzője Szabó Miklós, a Román Akadémia Társadalmi és Humán Tudományi Marosvásárhelyi Intézetének főkutatója. Ez az ünnepi alkalom egyben tisztelgő főhajtás volt a településhez kötődő Teleki család emléke előtt. Leleplezték Teleki Sámuel kancellár emlékére a református templomban elhelyezett emléktáblát a következő szöveggel: "Római Szent Birodalmi Gróf Széki Teleki Sámuel /1739-1822/ kancellár, a marosvásárhelyi Téka alapítója, az erdélyi magyar tudományosság, egyházak és iskolák pártfogója emlékére állították a falu lakói 1994 május havában". Felolvasták a külföldre kényszerült gróf Teleki Károly üzenetét, majd tudósok emlékeztek Teleki Sámuelre. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./ Szabó Miklós Sáromberkéről szóló munkájával elnyerte az Erdélyi Múzeum-Egyesület honismereti pályázatának harmadik díját. Az ünnepi emlékezésen előadást tartott még dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, az EME országos alelnöke, dr. Deé Nagy Anikó, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkutatója. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./1994. június 21.
Maros megyében a rendőrség és az útügyi hivatal emberei jún. 21-én a prefektus utasítására több mint 20 helységben leverték és összetörték a kétnyelvű táblákat, a tulajdonosok belegyezése nélkül magánterületre is behatolva, ahol a táblák 1990 óta álltak. Az RMDSZ megyei szervezetének jún. 22-i állásfoglalása elítélte ezt a provokációt, emlékeztetve az ET-ajánlásokra, amelyek betartását Románia vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1994. június 27.
Jún. 27-én Borbély László RMDSZ-képviselő interpellált a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. Annak ellenére, hogy a ET-jelentésre adott külügyminisztériumi memorandum leszögezte: "A román kormány nem tett semmit a kétnyelvű helységnévtáblák eltávolításáért", Maros megyében a prefektus utasítására rendőri erőkkel eltávolították a kétnyelvű táblákat. /RMDSZ Tájékoztató, 314. sz., jún. 28./ 1994. július 25.
Új rendőrfőnököt nevezett ki a belügyminiszter Hargita megyébe, Gheorghe Gambra vezérőrnagyot, aki 1990 márciusában Maros megye rendőrségét vezette. A tragikus események után Gambrát országos rendőr-főfelügyelővé nevezték ki, majd a belügyi tárca miniszteri tanácsosaként tevékenykedett. Beiktatásánál megjelent Ion Pitulescu vezérőrnagy, a jelenlegi országos rendőr-főfelügyelő. /Népszabadság, júl. 25./1994. augusztus 20.
Szent István-napokat rendeztek a Maros megyei Hármasfalu községhez tartozó Székelyszentistván faluban aug. 18-20-a között. Az első napon beszédet mondott Markó Béla, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Losonczy Zoltánné, Csongrád polgármestere, Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője. A második napon helytörténeti előadások hangzottak el, aug. 20-án pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus istentiszteletet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arról szólt, hogy "ezerszáz esztendős létünk itt a Kárpát-medencében elegendő példát ad nekünk a túlélésre, a megmaradásra és ami a legfontosabb, a megújulásra." Erdélyben meg kell teremteni az egészséges nemzeti tudatot. A "magyar történelem nem a vereségek, hanem a talpra állások, az újból és újból megteremtett ország, a nemzetépítő akarat, az el nem tiporható szolidaritás, a mindig megőrzött hagyomány és a mindig megújított otthon története." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Székelyszentistván, Csókfalva és Átosfalva összeépült, ma már Hármasfalu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./1994. szeptember 3.
Aug. 31-én újabb sajtótermék látott napvilágot Marosvásárhelyen, a Hírmondó, az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa. Felelős szerkesztője Zonda Attila, a szervezet megyei politikai alelnöke. A Hírmondó a Népújság napilap havi melléklete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./1994. szeptember 5.
Szept. 5-én megkezdte őszi ülésszakát a Képviselőház, megválasztották az állandó bizottságot, melynek az egyik titkára Borbély László. az RMDSZ Maros megyei elnöke lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./1994. szeptember 16.
Minden ülésszak elején új titkárokat választanak. Szept. 5-én választották meg titkárnak a Képviselőházban Borbély Lászlót, az RMDSZ Maros megyei elnökét, aki elmondta, hogy a házelnököt munkájában négy titkár segíti, ő lett ezek egyike. A titkárok intézik a gyűlések szervezését, a kormánnyal való kapcsolattartást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./1994. szeptember 22.
A Legfelsőbb Törvényszék szept. 22-én elutasította a Marosvásárhelyen Antonescu szobrának felállítását támogató megyei bírósági döntést. Ennek ellenére a Cuvantul Liber helyi lap szept. 22-i száma felhívást közölt, amelyben a kormánypárt, a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és más pártok helyi szervezetei bejelentették: szept. 28-án leleplezik a városban Antonescu szobrát, felkérnek mindenkit, legyen jelen. A szoborállítási kísérlet törvénytelen, hangsúlyozta Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24., Új Magyarország, szept. 23./1994. szeptember 23.
Koleragócot fedeztek fel Maros megyében, a Nyárádtő községhez tartozó Vidrátszeg faluban. /Népszabadság, szept. 23./ 1994. szeptember 30.
Maros megyében sikerült megfékezni a kolerát, az ország más részein viszont új koleragócokat jeleztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1994. október 15.
Marosvásárhelyen okt. 15-én megtartották az RMDSZ második megyei önkormányzati konferenciáját. Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke szólt a tanácskozás jelentőségéről. Elmondta, hogy nem érezte elég szorosnak az RMDSZ és az önkormányzatok kapcsolatát. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ Nagyarányú a munkanélküliség, állapították meg, Marosvásárhelyen 28 %-os, Maros megyében pedig 33 %-os. /Pest Megyei Hírlap, okt. 17./1994. október 22.
A kormány meghívására Romániában tesz felmérő körutat Alfredo Miccio, az ET "Bizalomerősítő intézkedések" című programjának igazgatója. Maros, Hargita és Kovászna megye után Kolozsvárra is ellátogatott, ahol Funar polgármesterrel és a kisebbségi szervezetek képviselőivel találkozott. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 22-23./1994. október 23.
Külön nyilatkozatban emlékezett meg az RMDSZ Maros megyei szervezete az 1956-os forradalom romániai vonatkozásairól. A forradalom leverése nyomán Erdélyben tragikus fordulat következett be a nemzetiségi politikában. A kommunista párt ekkor hirdette meg nyíltan nacionalista vonalát, és Kádár János marosvásárhelyi nyilatkozata, "szolgai megalázkodása" után felszámolták a legfontosabb kisebbségi intézményeket, megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet. Máig sincsenek pontos adatok, de a Romániában bebörtönzött és kényszermunkára hurcolt magyarok száma megközelíti a Magyarországon börtönbe zárt szabadságharcosokét. - Az RMDSZ szívvel-lélekkel 1956 örökösének vallja magát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25., Magyar Nemzet, okt. 24./1994. november 16.
Kincses Előd elmondta, hogy nemrég jelent meg Marosvásárhely fekete márciusa című könyvének francia fordítása. Ezt is elküldte Strasbourgba, az emberjogi bíróságra, beadványa mellékleteként, amikor beperelte Romániát. Strasbourgból kérték, igazolja, miként áll jelenlegi helyzete. Az utolsó hivatalos közlést ugyanis Kincses Előd a román hatóságoktól tavaly kapta. Kincses Előd írt a Maros megyei rendőrkapitánynak, hogy közöljék ügye állását. Örömmel hallotta, hogy megoldatlan ügyét felvetették a legutóbbi SZKT-ülésen is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./1994. november 19.
Két hete írták a lapok, hogy a Maros megyei Demokratikus Koalíció /DK/ és a megyei RMDSZ kapcsolata megromlott, majd sajtóértekezleten tisztázták, hogy problémák vannak ugyan, de nem vitték kenyértörésig a dolgot. Nov. 14-én a Ziua hírül adta, hogy az RMDSZ nem jelent meg a DK-val tervezett következő találkozón. Valójában Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök előre jelezte, hogy nem tudnak eljönni. A megyei DK - az RMDSZ megkérdezése nélkül - több pontba foglalta az együttműködés alapelveit, ezek között szerepel a közös választási lista, a román nemzeti jelképek használata. A DK is beállt a nacionalista erők közé? - kérdezi Bögözi Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./1994. november 30.
A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./1994. december 3.
Dec. 3-án tartotta meg tisztújító közgyűlését az egyik legjelentősebb RMDSZ-szervezet, a Maros megyei RMDSZ. Borbély László leköszönő elnök szólt először, majd Sütő András, akit megerősítettek tiszteletbeli elnöki minőségében. Zonda Attilát választották meg elnöknek, aki kifejtette, nem sok esélye van a platformosodásnak. - A tagság körében még mindig az első időkben tett ígéretek élnek, azóta viszont megváltoztak a körülmények. A tagok számon kérik a Bolyai Egyetemet, a magyar iskolákat, a gazdasági esélyegyenlőséget. Vitát váltott ki az, hogy Jakabffy Attilát nem választották be a vezetőségbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./1994. december 21.
Marosvásárhelyen dec. 21-én a Maros megyei Demokratikus Konvenció és a Pro Európa Liga szervezésében a Kultúrpalotában emlékeztek meg a forradalom ötödik évfordulójáról. Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök román és magyar nyelven emlékezett a történtekre, majd a résztvevők az emlékműhöz vonultak, amely a hat marosvásárhelyi mártír - Bodonyi Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidos, Ilie Muntean, Pajka Károly és Tamás Ernő - emlékét őrzi. /RMDSZ Tájékoztató 438. sz., dec. 22./ 1994. december 25.
Az RMDSZ Marosvásárhelyen 1989. dec. 25-én alakult meg. Erre emlékeztek dec. 25-én, egy gálaműsor keretében. Beszédet mondott Zonda Attila megyei elnök, Markó Béla szövetségi elnök és Sütő András, a Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /RMDSZ Tájékoztató 440. sz., dec. 27./1994. december folyamán
Kováts László, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője ismertette a kiadó megtett útját. 1989 után megindult "népünk hőn szeretett fiának" és tudós feleségének fényképeinek és tettei ismertetésének kigyomlálása a tankönyvekből. Megszülettek az új tankönyvek. A IX. osztályosoknak írt Régi magyar irodalom tankönyv megírását is tervezik. A kiadónál nagy gond a jó fordítók hiánya. A készen álló Román-magyar iskolai szótár a könyvterjesztési gondok miatt áll: nem tudnak megrendelőt találni, a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanfelügyelőségek passzivitással akadályozzák a magyar nyelvű tankönyvek forgalmazását. /Közoktatás (Bukarest), dec./