Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 4302 találat lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 4291-4302

Helymutató: Marosvásárhely

2003. szeptember 16.

Ünnepélyes tanévnyitóval vette kezdetét az új tanév az 1127 diákot számláló Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, Marosvásárhelyen. Bálint István igazgató kiemelte a jó hírt, hogy a 2003-as tanévtől a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban első és ötödik osztály is indulhatott. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója hangsúlyozta: a diákoknak ragaszkodniuk kell a nemzethez s az igazi értékekhez. /Simon Virág: Bővült a bolyaisok nagy családja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2003. szeptember 16.

Szept. 13-án Magyarrégenben a református temetőben felszentelték az új temetői kápolnát és ravatalozót, melyet a hívek közadakozásból építettek. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Az istentiszteletet ünnepi műsor és köszöntők hosszú sora zárta, melyeken többek között felszólalt Nemes Árpád, a gyülekezet lelkésze, aki megköszönte Orbán Viktor volt magyar miniszterelnöknek azt a kétmillió forint támogatást, amellyel hozzájárult a kápolnaépítéshez. /Nagy Botond: Kápolna- és ravatalozószentelés Magyarrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2003. szeptember 16.

A Marosvásárhelyen működő Református Kántor-Tanítóképző Intézetet dr. Barabás László néprajztudós, tanár vezeti. A diákok a nyári szünidőt arra is felhasználják, hogy jobban megismerjék szülőföldjüket. Céljaik között szerepelt, hogy feltérképezzék a meglátogatott vidékeken a nemzetiségi, felekezeti viszonyokat, az anyanyelv állapotát, az iskola és az anyanyelvi és vallásoktatás ügyét, az egyházi, gazdasági életet, a kultúrát, történelmét, műemlékeit. Az idei tapasztalatokról beszámolt Barabás László igazgató. Immár a tizedik egyházszolgálati és népismereti tábort tartották augusztusban. Az első években főleg Marosvásárhelyre és környékére mentek, majd egyre szélesítették a kört, és a dél-erdélyi szórványvidékeken jártak, idén pedig az Észak-Mezőségen voltak, a Kis- és Nagyszamos mentén, a Sajó mentén, a Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszterce városokkal jelezhető vidéken, továbbá a Bethlentől délre eső Mellespatak völgyében. Útjukon azt nézték, hogy milyen a magyar identitástudat, amibe beletartozik a hit megvallása anyanyelven, az iskolai oktatás, a mindennapos román-magyar együttlét. A fiatalok kérdőíves tematikus lapokkal mérték fel a helyzetet, ebből - mivel immár a tizedik nyaruknál tartanak - hatalmas anyag állhat össze. Dellőapáti faluban már csak egy-két magyar él. Azt is láthatták, hogyan változott meg a vidék etnikai képe, amelyről Wass Albert a Kard és Kasza című regényében írt. Azt is megfigyelhették: minden falu egy külön világ. Ahol kisnemesek és szabadparasztok éltek, ott jobban megőrizték identitásukat a magyarok. Etnikailag a Mellespatak völgyében vegyes a kép. Vice, az egyetlen római katolikus többségű falu ezen a vidéken, 95 százalékban magyar lakosságú, Mezőveresegyháza magyar többségű falu, a már Kolozs megyei Feketelak szintén magyar többségű falu. Körülbelül fele-fele az arány Kékesen, Magyarborzáson, Almásmálomban. Kisebbségben van, húsz százalékos Apanagyfalu, Bethlen, Várkudu, itt azonban mindenütt ki van írva magyarul is a helység neve. Szórványnak számít, már a Tóvidéken Cege, aztán Fellak és Noszoly. A magyarság apadóban van, az elmúlt évtizedekben a fiatalok városokba költöztek, Bethlenbe, Besztercére, Kolozsvárra. Nincs megfelelő munkaeszköz. Emiatt az öregek kegyetlenül megdolgoznak a betevő falatért. A szórványban a diákok az anyanyelv szavainak a kicserélődésével találkoztak. A jelzett nyelvállapotot szeretettel kell megközelíteni, és csak így, belülről lehet a nyelvromláson segíteni. Kövesdi Kiss Ferenc könyve szerint harminc iskola szűnt meg az elmúlt tíz-húsz évben a Mezőségen.. De a Mezőség északi részén vannak kedvező jelek is: ha van megfelelő létszámú gyerek, azonnal létrehozzák az óvodát. Magyar óvoda indult Apanagyfaluban, előbb egyházi alapon, utána átminősítették államira. Magyarborzáson indult egyházi óvoda, és most felvállalja az RMDSZ, az állam. Feketelakon a református parókián indította meg a tiszteletes asszony az óvodát. Kékesen is ez a helyzet. Jár iskolabusz, Kékesről, Mezőveresegyházáról az V-VIII. osztályosokat átviszi Vicébe. Vice tíz falunak általános iskola-központja. Apanagyfaluból Bethlenbe járnak. A RMDSZ besztercei szervezete és a megyei tanács kiválóan dolgozik. Utóbbinak két magyar tagja van, alelnöke dr. Szántó Árpád, a tanácsos Kocsis András, a Mellespatak Bethlenben élő képviselője pedig Borsos László, tanítóember. Kétszázvalahány települése van Beszterce-Naszód megyének, abból százvalahányban élnek magyarok (is):. A legtöbb gyülekezetben kántorra volna szükség. A református egyháznak van Szamosújváron két olyan létesítménye, ahol a szamosújvári gyerekeket fogadják délutáni, a szórványból bejövőket pedig egész heti foglalkozásra. /Bölöni Domokos: Diákok a szülőföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12. folyt.: szept. 16./

2003. szeptember 17.

Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2003. szeptember 17.

Júliusban a központi statisztikai hivatal közzétette a 2002-es népszámlálás végleges népesedési és lakásadatait, egyelőre CD-n. A végleges adatok alig különböznek a 2002 nyarán közzétett ideiglenes adatoktól. Így pl. Maros megye lakosságát az ideiglenes adatok 579.862 főben közölték, míg a végleges eredmények szerint 580.851 lakója van megyénknek. A különbség +989 fő. Románia lakossága 2002-ben 21.680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22.810.035-te1, ami 1.129.061-gyes csökkenést jelent. Az összlakosság 6,6%, tehát 1.431.807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, szemben az 1992-es évvel, amikor a lakosság 7,03%-a, tehát 1.603.923 volt a magyarok száma. Ez számszerűen 187.296 személlyel kevesebbet jelent. A magyar lakosság döntő többsége a 16 erdélyi megyében él, az Erdélyen kívüli magyarok száma csupán 15.680. A közelmúltban a csíkszeredai Pro Print Kiadó és a budapesti Teleki Alapítvány gondozásában, Varga E. Árpád szerkesztésében 6 kötetben monumentális demográfiai munka jelent meg: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1869-1992 címmel. Ennek alapján, nyomon lehet követni Erdély valamennyi településének etnikai és felekezeti adatait az elmúlt 150 évben. Hasznos lenne egy hetedik kötet kiadása a 2002-es adatokkal. Az alacsony példányszám miatt (500) kevesen ismerik a kiadványt és Jakabffy Elemér 1923-ban megjelent hasonló művét tartják irányadónak. A 2002-es népszámlálás adatait régiónként összesítették. Már az előzetes eredmények 2002-es közzétételekor itt és Magyarországon is többen kétségüket fejezték ki a magyarok számával kapcsolatban, szinte mindenki sokkal nagyobb számra gondolt. Ha az anyanyelvi adatokat hasonlítjuk össze az etnikai adatokkal, kitűnik, hogy az 1.421.807 magyar nemzetiségűnek vallott személyből csak 1.397.906 magyar anyanyelvű, viszont 1.443.970 magyar anyanyelvű polgára van az országnak. Tehát 33.901 magyar nemzetiségűnek nem magyar az anyanyelve. Ugyanakkor 13.852 román nemzetiségűnek magyar az anyanyelve. Hasonlóan magyar anyanyelvű 23.950 cigány, 6.430 német, 630 zsidó, 307 csángó stb. Csángónak vallotta magát 1.266 személy, amiből 910 román és 305 magyar anyanyelvű, a többi cigány anyanyelvű. A népszámlálás adatai szerint Romániának 535.140 cigány nemzetiségű polgára van, amiből 235.346 cigány anyanyelvű, tehát kevesebb mint a fele. Madalin Voicu parlamenti képviselő szerint csak Bukarestben félmillió cigány él. A németek száma 2002-re, 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5.785-re. A lakosság döntő többsége ortodox, a görög katolikusok 191.556-an vannak. A második legnagyobb létszámú egyház a római katolikus: 1.026.429 hívővel, amiből 734.748 Erdélyben él. A Kárpátokon túli régiókban 235.500 római katolikus van, ezek zöme az északkeleti régióban él. E régióban találhatók a következő megyék: Bacau, Botosani, Iasi, Neamti, Suceava, Vaslui. Itt vannak tehát a román nemzetiségű római katolikus csángók! A reformátusok száma 701.077, míg a másik magyar felekezet, az unitárius 66.944 lelket számlál. A vallási táblázatok nem tartalmaznak etnikai felosztást, ezért a román és magyar tagozatokkal is rendelkező neoprotestáns egyházak nemzetiség szerinti megoszlását csak becsülni lehet. A baptista egyház 126.639 hívőt számlál, amiből a többség, 104.976 Erdélyben él. Figyelembe véve a magyarság 19,6 %-os arányát, számuk 20.000 tehető. A pünkösdisták 324.462 lelket számolnak, megoszlásuk eléggé arányos az egész ország területén, Erdélyben többségük az északnyugati régióban él: 106.959. A pünkösdista magyarok száma 30.000-re becsülhető. Az adventisták száma 93.670, megoszlásuk az ország területén talán a legarányosabb, magyar híveik száma nem lehet 10.000-nél több. Összesítve a "magyar egyházak" adatait (római katolikus, református, unitárius és neoprotestáns) 1.452.769 számot kapunk. Ebből ki kellene vonni az Erdélyben élő román nemzetiségű római katolikusok számát, akikről semmi adat nem áll rendelkezésre. Tehát a nemzetiségi adatok és a vallási adatok összehasonlítása nagyon kis mértékben térhet el egymástól. A magyarság arányszáma Erdélyben 1850/1869-ben 23,49%, 1992-ben 20,67%, 2002-ben 19,6 %. Most csökkent először 20% alá. A legstabilabb magyar lakossága Szilágy megyének van, végig 20% felett. A legalacsonyabb a magyarság száma Krassó-Szörény megyében, 1,74%. A románok túlsúlya Erdélyben nem mai keletű, hiszen már a XVIII. sz. többségbe kerültek. Az 1514-es Dózsa-felkelést követő Werbőczy István nevével fémjelzett törvénykezés alkalmával az is elhangzott, hogy ki kell irtani a dölyfös magyar parasztot és helyette az urát süvegelő oláh parasztot kell betelepíteni. /Kádár Lajos: Népszámlálás 2002. Tovább fogyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2003. szeptember 18.

Szept. 17-én ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetét elemezve Markó Béla elmondta, a kormány első olvasatban elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a beiskolázási számot lebontják román, illetve magyar helyekre. Előzőleg a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa az aradi Szabadság-szobor ügyét vitatta meg. A területi elnökök véleménye szerint a megbékélési park tervét elvben el lehet fogadni, de olyan megoldást kell kialakítani, hogy a szobrot záros határidőn belül fel lehessen állítani. /Ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2003. szeptember 18.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa üléséről közleményt adott ki. Eszerint a történelmi megbékélés újabb fontos lépésének tekintették azt a megállapodást a kormánypárttal, hogy a Szabadság-szobrot hosszú évtizedek után ismét felállítják Aradon. Megdöbbenéssel látták, hogy a megállapodást megszegve, a központi hatóságok a szobor visszaállítási munkálatait leállították, és ezáltal olyan politikai feszültséget gerjesztettek, amely további együttműködést veszélyezteti. Az Operatív Tanács figyelmeztette partnereit felelősségükre. A Megbékélési Park gondolata elfogadható, amennyiben ez azt jelenti, hogy ugyanazon a helyen, a Szabadság-szobor mellett, a jövőben más, a közös történelmet jelképező szobrokat vagy emlékműveket is felállítanak. Abban az esetben értenek egyet ezzel az elképzeléssel, ha művészeti szempontból is megfelelő koncepción alapul, és ha lehetővé teszi, hogy a Szabadság-szobor záros határidőn belül a helyére kerüljön. Az RMDSZ még ezen a héten javaslatot tesz a tervezőbizottságban részt vevő három művész személyére. Elengedhetetlennek tartják, hogy szeptember végéig haladéktalanul elkészüljön a terv, és meg lehessen állapodni a szobor visszaállításának pontos időpontjáról és körülményeiről. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2003. szeptember 18.

Segesváron a Mircea Eliade Elméleti Líceumban az új tanévet 8 magyar és 13 román- osztállyal kezdik, adott tájékoztatást Tóth Tivadar matematika-informatika tanár, a líceum aligazgatója. A magyar osztályoknál matematika-informatika és humán tagozatot indítottak, utóbbit intenzív németnyelv-oktatással. Helyhiány miatt 9 osztály az Aurel Mosora Gimnáziumban kénytelen működni. Ezen a nyáron egyetlen osztályt sem meszeltek, festettek. A pénzt kizárólag az építkezésre kapták. Segesváron fogy a magyar lakosság. A városban 2231 lélekszámú református gyülekezet van, az utolsó felmérések szerint. Biró István tiszteletes elmondta, hogy folyik egy felmérés eredményeinek feldolgozása, amit 5 teológussal végeztek a nyáron. Az apadó lélekszám okai közt a kivándorlás és a vegyes házasságok a leggyakoribbak. Tizennégy idén megkötött házasság közül 6 vegyes. 1989-ben 40 keresztelőt tartottak, idén csak 7-et. A parókia és a felekezeti iskola 1948-ban államosított épületeit nem sikerült visszaszerezniük. Az "Egy tál meleg étel" programot a Gaudeamus-házzal közösen próbálják a jövőben Segesváron is beindítani, és a tervek egy kis könyvtár kialakításáról is szólnak. A Mircea Eliade Líceum magyar diákjai a helyi Gaudeamus-házban jutottak bentlakáshoz. A bentlakásban 45 diák kapott elhelyezést. Az étterem teljes kapacitással működik, egyelőre állami támogatás nélkül. /Antalfi Imola: Idén egyetlen osztálytermet sem meszeltek ki. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2003. szeptember 18.

Noha több szakon túljelentkezés volt, néhány szakon az őszi felvételi után is maradtak üres helyek a Sapientia - EMTE marosvásárhelyi karán. Mindössze tizennyolcan vizsgáztak sikeresen az őszi pótfelvételin a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán, a mérnöki szakokon üresen maradt helyekre, jelezte Hollanda Dénes dékán. A júliusi felvételit követően a négy mérnöki szakon 66 betöltendő hely maradt, és összesen 47-en jelentkeztek a számítástechnika, informatika, mechatronika, automatizálás szakokra. Hollanda Dénes kifejtette, az üresen maradt helyek befolyásolják az idei költségvetést: "Kevesebb pénzből kell gazdálkodnunk, de nem veszünk föl gyenge képességű diákokat. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a végzős diákok ötvenöt százaléka átmenőjegyet érjen el az államvizsgán, hiszen csak akkor akkreditálják az egyetemet." Az idén ősztől beindul a harmadik évfolyam is, az egyetem a megnövekedett diáklétszám miatt a Szakszervezetek Házában bérelt négy laboratóriumot, illetve tantermeket. /Orbán Zsolt: Téglajegyek campusépítésért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2003. szeptember 18.

A Magyar Állatorvosok Világszervezete szept. 12-14. között tartotta tisztújító közgyűlését Szlovákiában, Nyitra városában. A közgyűlésen több mint 360 magyar állatorvos vett részt, Erdélyből voltunk a legtöbben. A védnök Németh Imre, a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter volt. Az erdélyi régió elnökévé újraválasztották dr. Gámentzy Zoltánt, dr. Sziberti Istvánt pedig a világszervezet elnökévé választották újra. /Dr. Gál Lajos: Üléseztek az állatorvosok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2003. szeptember 19.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között májusban létrejött megegyezés keretében tervezett programok ütemét tekintette át szept. 18-án a Kolozsvárra látogató Csepeli György, a minisztérium politikai államtitkára Kerekes Gáborral, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnökével. Az államtitkár közölte, hogy november közepén Nagyváradon kerül sor az első Kárpát-medencei magyar IT-konferenciára, amelyet megelőzően gazdasági, civilfejlesztési, tartalomfejlesztési és hálózatfejlesztési szakbizottságokat hoznak létre. A Sulinet multimédiás program szolgáltatásait mintegy 300 határon túli tanintézménybe tervezik eljuttatni, emellett a Sulinet romániai megfelelőjét kapcsolni tervezik a magyarországi programhoz. Az E-Magyarország nyári táborok kiterjesztéséről is szó esett a találkozón. A román és a magyar szakminisztériumok együttműködése keretében egyebek között három - magyar-román-angol - nyelvű, kormányzati, idegenforgalmi, gazdasági, üzleti aloldalakkal rendelkező portál készül, emellett ősszel román-magyar üzletember-találkozóra kerül sor. Az államtitkár Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, és Csíkszeredába is ellátogat. /Borbély Tamás: Román-magyar informatikai együttműködés. Sulinet programok erdélyi iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2003. szeptember 19.

Szept. 17-én Marosvásárhelyen Tolnai Lajosra (1837-1902) emlékeztek a Deus Providebit Ház előadótermében. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára tartott előadást a magyar irodalom egyik legbotrányosabb életű, mára méltatlanul elfeledett írójáról, Tolnai Lajosról. Tolnai Marosvásárhelyen tizenhat évig volt a Vártemplom lelkésze. Vásárhelyt sötét világnak nevezte, önéletrajzi regényének is ezt a címet adta. /Nagy Botond: Tolnai-emlékest évforduló nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2003. szeptember 19.

Marosvásárhelyen, a Bay Zoltán Amerikai Könyvtár nagyszobájában idén is beindították a nagy sikerű angol játszóházat. A gyerekek játszva tanulhatnak angolul. Kádár Erzsébet, a könyvtár adminisztrátora kifejtette, hogy ez hetente kétszer egyórás foglalkozást jelent, ezalatt a szülők is itt vannak. Az egész rendezvény lelke és motorja a Washingtonban élő Győrffy Ilona, a Bay Zoltán Alapítvány elnöke, lakását díjmentesen használhatja a könyvtár, és most már játszóház is helyet kaphatott benne. /N. B.: Angol játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2003. szeptember 19.

A Kárpát-medencében található út menti szakrális emlékek, keresztek, temetői emlékek történetéről, kutatásáról kezdődött nemzetközi néprajzi konferencia szept. 18-án Szombathelyen. A konferenciára a határon túli magyarok lakta területekről is érkeztek néprajzkutatók, művészettörténészek, levéltárosok. A Kárpát-medencei út menti szakrális emlékekkel kapcsolatban eddig csak szórványos kutatások készültek, s ez a konferencia is hozzájárulhat, hogy ezekről az emlékekről felmérés és tudományos igényű publikáció készüljön. /Út menti szakrális emlékek a Kárpát-medencében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2003. szeptember 20.

A parlament mindkét háza szept. 18-án szentesítette az alkotmány új változatát, elfogadva az alkotmány-módosítási törvényjavaslattal kapcsolatos szövegegyeztető bizottsági jelentést. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáival együtt igennel szavaztak az e párttal együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akárcsak az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) képviselői és szenátorai. Nemmel voksolt a szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt (PRM), valamint a kormánypárt egyetlen szenátora, George Pruteanu. A módosítások általában megerősítették a bíróságok és a bírók szerepét a büntető-eljárásokban. A mindkét testület által elfogadott szövegváltozat egyebek között kimondja: az előzetes letartóztatást csak törvényszéki bíró rendelheti el, és csakis büntetőeljárás folyamán. Hasonlóképpen, a házkutatást is csak törvényszéki bíró rendelheti el a jogszabályban előírt feltételek mellett. Az új előírásokban leszögezik továbbá, hogy a parlamenti képviselők, illetve szenátorok ellen bármilyen büntetőjogi eljárás indítható, a honatyák perbe foghatók, de csak olyan esetek kapcsán, amelyeknek nincs közük a törvényhozó testületekben leadott szavazataikhoz és a mandátumuk keretében hangoztatott politikai véleményükhöz. Az alaptörvény új változata korlátozza a kormány mozgásterét a sürgősségi rendeletek kiadásában. A kormányok ugyanis eddig olykor vissza is éltek a rendeletek e formájával, jelentős mértékben csonkítva ezzel a parlament szerepét. Mostantól a társadalombiztosításhoz való jog (állami vagy magán) az alapvető emberi jogok közé tartozik. Biztosítja az állami oktatás ingyenességét, és ösztöndíjakat ír elő a rászoruló gyermekek, fiatalok számára. A nemzetiségi jogok tekintetében a módosított alkotmány az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket. Fontos új eleme az alkotmánynak, hogy Romániában élő európai uniós állampolgárok választójoggal rendelkeznek, és választhatók is a helyhatósági szervekbe. Az új alkotmány szövegét október folyamán bocsátják népszavazásra. /Népszavazás októberben. A parlament elfogadta az alkotmány-módosítást. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2003. szeptember 20.

A Népújság visszatérően népszerűsíti a Szcientológia Egyházat. Nem írja ki ezt a nevet, hanem ennek az egyháznak az alapkönyvéből /L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya/ idéz részleteket. Úgy idéz, mintha tudománynépszerűsítésről lenne szó. A mostani írás: Csizmadia Mihály: Időnyom I.= Népújság (Marosvásárhely), szept. 20.

2003. szeptember 22.

Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2003. szeptember 23.

A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Ötödik fórumát tartotta szept. 20-án Szilágysomlyón a Tőkés László királyhágómelléki református püspök nevével fémjelzett fórummozgalom, amely az erdélyi magyar önrendelkezés megvalósítását tűzte ki célul. Tőkés László püspök a vele készült beszélgetésben emlékeztetett: a fórummozgalom az 1998-as Alsócsernátoni Fórumhoz nyúlik vissza. Ezek mögött elvi kérdés húzódik meg: miként lehet megszólítani a közönyössé vált erdélyi magyarságot. Alsócsernáton belefulladt a főügyészi kivizsgálásba és az RMDSZ ellenállásába. A püspök szerint a legutóbbi RMDSZ-kongresszus jelöli azt az időpontot, amikor új fejezet nyílt az erdélyi magyar közéletben. Még mindig nem sikerül kimozdítani az erdélyi magyarságot a közönynek, a kicsinyhitűségnek abból az állapotából, amiért éppen a mostani RMDSZ a felelős. A Székely Kezdeményező Testület kitűzte a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek megválasztását, másfelől ők decemberre kitűzték ugyanezt erdélyi viszonylatban. "Adott a menetrend a nemzeti tanácsok testületeinek megválasztásához, de kérdéses, hogy az emberek akarnak-e élni ezzel a lehetőséggel." - mutatott rá a püspök. Eddig három polgári alakulatot jegyeztek be Nagyváradon, Szatmáron és Székelyudvarhelyen, és bejegyzés előtt áll a marosvásárhelyi. Az erdélyi önkormányzati mozgalmat nem szabad összetéveszteni fórummozgalommal. /Makkay József: Tőkés László az erdélyi magyar önkormányzatiságban bízik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazáson két politikai szerveződés híveiket NEM-re buzdítják. Az egyik a Nagy-Románia Párt, a másik pedig a Tőkés László nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNTKT). Makkai János főszerkesztő szerint csúsztatás, "amit Tőkés László szervilis sajtója és sajtósai sem sietnek észrevenni: úgy állítják be, hogy az elkövetkező népszavazáson az alkotmányra mondhat igent vagy nemet az állampolgár." Makkai is elismerte, hogy elfogadhatatlan kitételeket is tartalmaz az alkotmány. Azonban látványosan bővülnek az anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogosítványok. Makkai szerint "Tőkés László és másfél száznyi társasága a JAVULÁS elleni szavazásra szólít fel!" /Makkai János: Csúsztatásos félrevezetés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2003. szeptember 23.

A Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták és az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első ízben szervezett közös magyarországi programot szept. 19. és 21. között Tatán. Medgyessy Péter miniszterelnök nagyszerű kezdeményezésnek nevezte a találkozót A Magyarországi és határon túli fiatalok életlehetőségei címmel megtartott beszélgetésen a miniszterelnök kiemelte: meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy Magyarország a tájékoztató anyagok szerzői jogának átadásával támogassa Románia integrációs folyamatát. Medgyessy közölte: az uniós csatlakozást népszerűsítő anyagokat átadják az erdélyi magyaroknak, és az EU-val kapcsolatos tanfolyamokon határon túli magyarok is részt vehetnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a Szövetség támogatja a kettős állampolgárság megítélésére vonatkozó minden olyan javaslatot, amely előzetesen megvizsgálja a kezdeményezésnek a határon túli magyarok szülőföldön való megtartó erejét. Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke bemutatta Medgyessy Péternek egy javaslatcsomagot, amely a romániai magyar fiatalok életlehetőségeinek a javítását célozzák. A javaslat első fejezete a határon túli magyar vállalkozókat támogató programokra vonatkozik, amelyek elsősorban kedvezményes feltételekkel folyósított mikrohitel- támogatásokra vonatkoznak, ugyanakkor kitér a kezdő fiatal vállalkozók infrastrukturális és képzési igényeit biztosító inkubátorházak létrehozására is. A fiatal önkormányzati képviselőjelöltek felkészítése is szerves része a javaslatnak. A javaslatcsomag a határon túli felnőttképzést támogató programok beindítását is tartalmazza. A háromnapos rendezvényen több mint ezer fiatal vett részt, a két szervezet tagjai mellett önkormányzati és fiatal parlamenti képviselők is. /Egy a nemzet, közös a jövő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/

2003. szeptember 23.

Markó Enikő, a Maros Megyei Művelődési, Egyházügyi és Műkincsvédelmi Igazgatóság tanácsosa a vele készült beszélgetésben először bemutatta az igazgatóságot, amely elsősorban a művelődési életet próbálja átfogni Maros megyében, az amatőr művelődési tevékenységek, alapítványok, társaságok, egyesületek nyilvántartásával, kapcsolatteremtéssel foglalkozik, valamint azokkal a szervezetekkel, amelyek a művelődést, a kultúrát tartják tevékenységi területük célpontjának. Másodsorban az egyházakkal is kapcsolatot tartanak. Ő a magyar történelmi egyházakkal próbál kapcsolatban lenni. Az igazgatóság a műkincsvédelemre helyezi a hangsúlyt. A műkincsvédelem, a műemlékvédelem anyagilag nehéz helyzetben van, és a kedvező változást nem látják. A műemlékvédelem hatáskörébe a megye épületeinek, műemlékeinek együttese tartozik. Náluk kell mindenre engedélyt kérni. Náluk készül a lajstrom, amely a megyében lévő műemlékeket tartja számon, a műemlékek állapotát jegyzi, felújításukat engedélyezi. A műkincsvédelmi alosztály a legnagyobb látogatottságú az igazgatóságon. Azok a magánszemélyek, akik külföldre ajándéktárgyként valamilyen műalkotást szeretnének vinni, esetleg végleg eltávoznak az országból, engedélyért ehhez az osztályhoz kell fordulniuk. Rendelkeznek a megye területén lévő templomok, egyházak műkincsállományát felleltározó lajstrommal is, ha valahol valamit ellopnak, annak a leltári kikeresése is rájuk tartozik. Markó Enikő hatáskörébe elsősorban a kisebbségi kultúra megfigyelése tartozik. A megyében számos művelődési alapítvány, társaság, egyesület van, amelyek művelődési jellegű rendezvényeket szerveznek, az én feladatom ezekkel az egyesületekkel, társaságokkal a kapcsolatot tartani, megtudni, hogy milyen rendezvényeket szándékoznak szervezni, megismerni következő évi tervüket, és megpróbálni anyagi támogatást szerezni nekik a Művelődési Minisztérium megfelelő osztályáról. Másik feladata a saját programok szervezése. Az igazgatóságnak rendkívül kevés a pénze. Még az program, amelyik kap anyagi támogatást, az is csak az igényelt összeg egy bizonyos százalékában részesül. Hozzá tartozik a magyar rendezvényeken kívül a roma művelődési élet ismertetése, bizonyos fokig irányítása is. A jövőbeni rendezvényekből kiemelkedő például a sáromberki néptánctalálkozó, ahol sok országból összegyűlnek fiatalok megismerni a magyar népzenét, az erdélyi magyar táncokat. A Művelődési és Egyházügyi Minisztériumnak eddig volt kisebbségi, nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó igazgatósága, jelenleg ez átalakult és az Európai Integrációs Harmonizáció- és Média-igazgatósággá változott. Az új igazgatóság a jelentős történelmi személyiségek, a művészeti élet személyiségeinek a felleltározásával is foglalkozik. Így az idén a Rákóczi-emlékév kapcsán Markó Enikő két kisebb rendezvényt is tartott. A Marosvásárhelyi Napokkal kapcsolatban a város magyar lakossága nagyobb részt szeretne kapni a rendezvényekből. Markó Enikőnek tavaly hét rendezvényre sikerült támogatást szereznie, az idén eddig négyre, reméli, az ötödik is sikeres lesz. A négy rendezvény közé tartozott a Mentor Kiadó tízéves fennállásának alkalmából szervezett irodalmi est. /Nagy Botond: Munkának értelmet, kultúrának pénzt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/

2003. szeptember 23.

A helyi román nyelvű sajtóban megjelent hír szerint szept. 21-én kellett volna elhelyezni Marosvásárhelyen a vasútállomás épületére a magyar nyelvű feliratot. Ennek ellenére a vasútállomáson semmiféle változás nem történt. Cocoara Cosmin mérnök elmondta, semmiféle utasítást nem kaptak erre vonatkozóan. /Egyelőre nincs magyar nyelvű felirat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23/

2003. szeptember 23.

Temesváron hangversenyezett a harmincöt éves Csíky Boldizsár zongoraművész, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia tanára. A harmincöt éves zongorista tehetsége vitathatatlan, nemzetközi karrierje emelkedőben van. Csíky Boldizsár elmondta, hogy édesapja (Csíky Boldizsár) zeneszerző, otthon volt a hangszer, s hétéves korában, amikor látták hogy jó hallása van, leültették a zongorához. Marosvásárhelyi művészeti középiskola és a kolozsvári konzervatórium elvégzése után Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémián Jandó Jenő tanítványa volt, majd franciaországi mesterkurzusok következtek. Most éppen Marosvásárhelyen tart nemzetközi kurzust. Októberben fellép Bécsben, Drezdában, Kielben, Hamburgban és Münchenben. Azután hazarepül, majd Olaszországba megy lemezfelvételre. Rengeteg munkája van, s közben vigyáznia kell arra is, hogy az órái is megtartsa. /Szekernyés Irén: Csiky Boldizsár Temesváron hangversenyezett. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. szeptember 23.

A máltaiak által nemrég tartott jótékonysági koncert bevételének egy részéből iskolatáskák, füzetek, tankönyvek, illetve óvodásoknak kis táska, miegymás került a közelmúltban a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Társulás gyermekotthonába. 2001 áprilisában megalakult a Szent Erzsébet Társulás. Jelenleg 31 gyermekről gondoskodnak, annyian vannak itt. A gyerekeket megrázza a helyváltoztatás. Nevelő munkájukat segíti a pszichológus, a szociálpszichológus, a neuropszichiáter és az orvos. Pál atya volt eddig a vezetője, a mindenese a gyermekekkel való foglalkozásnak, azonban őt a ferences rend Csíksomlyóra helyezte, de megengedték neki, hogy hetente kétszer visszajöjjön. A gyerekekért most többet imádkozik. /Járay Fekete Katalin: A szeretet útján ingázik. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

2003. szeptember 23.

Dr. Matekovits György egyetemi tanár Temesvár legnépszerűbb magyar nyelvű művelődési egyesületének - Kisenciklopédia, majd a belőle alakult Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság - rendezvényét nyitotta meg az elmúlt hét végén. Kifejtette: ,,Annak idején azért jöttünk össze, hogy magyarul hallgassunk meg egy-egy előadást, mert abban az időben csak az iskolában és a templomban lehetett magyarul beszélni. Gyakrabban is találkoztunk, mint ahogyan az utóbbi években tettük. Most arra gondolok, hogy inkább kevesebb előadást, rendezvényt tartsunk, de annak legyen meg a tartása, színvonala." Dr. Matekovits Györgynek nem könnyű összehangolnia sokféle munkáját. Fogorvosi praxisa mellett a Temesvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogorvosi Karának tanára, október elsejétől professzora. Harmincöt éves munkájának betetőzése ez a cím. Több mint száz szakdolgozattal, tíz tankönyvvel és szakmunkával, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi tagságával a tarsolyában a temesvári felsőfokú oktatás büszkesége. ,,Ambícióm, hogy megtartsam a Temesváron tanuló magyar ajkú fogorvostan-hallgatók körét, amelyet 1999-ben alapítottam. Azóta minden évben - jelentős sikerrel - szakdolgozatokkal jelentkezünk Marosvásárhelyen a tudományos diákkonferencián"- fejtette ki a professzor. Rövidesen megjelenik Kolozsváron a Sapientia Alapítvány gondozásában egy román-magyar-angol fogorvosi szótár, amelynek elkészítésére két kolozsvári és egy temesvári orvostársával vállalkozott. A könyv 850 oldalán tizennégyezer szakszó szerepel három nyelven. Tíz évvel ezelőtt annyian jöttek el az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság előadásaira, hogy nem fértek be a terembe. Most jó, ha harmincan összejönnek. /Szekernyés Irén: Szívügye a tanítás és a közművelődés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2003. szeptember 24.

Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök szept. 23-án egyaránt előrelépésnek minősítette a két ország közötti megbékélés és az európai integráció felé vezető úton, hogy a nap folyamán Bukarestben aláírták a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. A két kormányfő nem tartott négyszemközti megbeszélést, a küldöttségek közötti plenáris tanácskozás mintegy ötven percig tartott, akárcsak az ünnepélyes aláírást követő sajtóértekezlet. Nastase a sajtó képviselői előtt kijelentette: ez a megállapodás Románia és Magyarország számára egyaránt siker és győzelem. "Most közösen megnyertünk egy újabb ütközetet Európáért" - állapította meg. Szerinte a dokumentum jól bizonyítja a két fél készségét, hogy az európai értékek szellemében cselekedjék, védje a nemzeti kisebbségek jogait, tiszteletben tartsa egymás nemzeti szuverenitását. Nastase szerint magyar kollégája nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor együttesen sikerült helyrehozni az előző magyar kormány idejéről származó hibákat, amelyek megterhelték a kétoldalú kapcsolatokat. Medgyessy Péter úgy vélekedett: ez a megállapodás megfelel a két ország és a magyar kisebbség érdekeinek, akárcsak az európai elvárásoknak. Szerinte a megbékéléshez a kölcsönös tiszteleten alapuló pragmatikus politika szükséges. Medgyessy Péter román nyelven is mondott néhány mondatot. Kifejtette: számára a francia-német megbékélés a jó példa. Az aradi Szabadság-szobor kérdésében ugyanakkor a magyar és a román fél nem jutott dűlőre. Egy újságírói kérdés az előzetes híresztelésre vonatkozott, miszerint Medgyessy Péter az utolsó pillanatban mégsem utazik Bukarestbe az aradi műemlékkel kapcsolatos kérdés megoldatlansága miatt. "Nem tagadom, egy miniszterelnöknek vannak olyan pillanatai, amikor sok mindent kell mérlegelnie. A kedvezménytörvény több mint másfél millió embert érint Romániában, és nagyon fontos volt, hogy aláírjuk a megállapodást. Úgy döntöttem tehát, hogy eljövök, és aláírjuk a megállapodást, hiszen ezért dolgoztunk. Küzdök, dolgozom tovább annak érdekében, hogy az aradi szobor kérdésében megállapodásra jussunk" - mondta a magyar kormányfő, hangsúlyozva: a történelmi esélyt veszítenénk el, ha nem találnánk megoldást olyan kérdésekre, mint az aradi szobor ügye. "Én nem várok többet román partnereinktől, mint azt, hogy megvalósítsuk a korábbi megállapodást" - mondta. Nastase ugyanerről a kérdésről elmondta: a megbékélést nem egy vagy két szoborparkkal lehet megvalósítani, hanem olyan megállapodásokon keresztül, mint amilyen a mostani, vagy olyan intézkedésekkel, mint amilyeneket a román kormány a romániai magyarság érdekében hoz, vagy amilyenekkel a magyar kormány a magyarországi románságot segíti. - Úgy tűnik, mintha kétoldalú kapcsolataink napirendjét az előző kormány határozta volna meg - hangoztatta Nastase, utalva a kedvezménytörvényre, az aradi Szabadság-szobor problémájára, valamint arra, hogy a magyarországi ellenzék most fölvetette az etnikai alapú kettős állampolgárságot. A román kormányfő szerint nem szabad minden energiát ezekre a témákra pazarolni, mielőbb meg kell oldani azokat, hogy utána a magyar és a román állampolgárok számára igazán fontos témákra lehessen összpontosítani a figyelmet. Szóba került az észak-erdélyi autópálya terve is, amelyről Medgyessy Péter kijelentette: szeretné, ha ezen a majdani autópályán nemcsak előre, hanem visszafelé, a közös múltba is tekintenének majd, vagyis rendeznének minden problémát. Medgyessy Péter és kísérete az RMDSZ székházában tárgyalt Markó Bélával, a szervezet elnökével. Utána még a délután folyamán elutazott Bukarestből. Lassan hozzászokunk, hogy Románia minden hónapban rituálisan megalázza Medgyessy Pétert - mondta Németh Zsolt (Fidesz) szept. 23-i sajtótájékoztatóján, amikor a magyar kormányfő és Adrian Nastase által a kedvezménytörvény kapcsán aláírt megállapodást értékelte. Mint mondta, "Medgyessy Péter önbecsülése minden bizonnyal elbírja a megaláztatást". Németh Zsolt úgy értékelte, hogy a megállapodás hátrányos a magyarság számára, és komoly visszalépést jelent a 2001-ben aláírt Orbán-Nastase-megállapodáshoz képest. Mint mondta, ez a tavaly december elsején kezdődött "koccintás-politika" látványos kudarca. Az ellenzéki képviselő úgy ítélte meg, hogy a megállapodás nyomán "légüres térbe" kerülnek a státusirodák. Kifogásolta, hogy a megállapodás kimondja: a magyarigazolvány csak Magyarországon jogosít kedvezményekre.Ugyancsak bírálta, hogy megváltozik a magyarigazolvány formája, külleme. Szerinte ez azt jelenti, hogy a későbbiekben nem szerepel majd rajta a Szent Korona. Problémaként értékelte, hogy az oktatási-nevelési támogatások folyósítása kapcsán egy konkrét, zárt mechanizmust rögzítettek. Kritizálta, hogy a megállapodásba bekerült a reciprocitás elve, amely szerinte ellentétes a modern európai jogfejlődéssel. Felhívta a figyelmet, hogy az Orbán-Nastase-megállapodásban volt egy kitétel, mely szerint a 2001. okt. 19-én elfogadott kormányközi kisebbségi vegyes bizottság jegyzőkönyvét végrehajtják a felek. Ebben rögzítve van az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása. Mint mondta, ez a kitétel most kikerült a megállapodásból. /Megbékélés a Szabadság-szobor nélkül. Aláírták a kedvezménytörvény végrehajtásáról szóló egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./ Adrian Nastase szerint a megbékélés nem egy vagy két park létrehozásával történik, hanem a maihoz hasonló megállapodások aláírásával és az autópályához hasonló gazdasági projektek révén. - A szoborcsoporttal kapcsolatos vállalás szerepel egy 2001-es SZDP-RMDSZ megállapodásban, amelynek szövegét az utolsó pillanatig tárgyalták - mondta Nastase. Kifejtette, kezdettől fogva ellenezte azt a szövegrészt, és megállapodtak, hogy ezt a kérdést más kontextusban kell megtárgyalni, az előírás pedig már nem szerepel a 2002-es és a 2003-as megállapodásokban. - Amikor megállapodásra jutunk az RMDSZ-szel a megbékélés parkját illetően, teljesülni fognak a kötelezettségek - szögezte le Nastase. A román miniszterelnök kifejtette, az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs nemzetközi jogi alapja. Inkább európai állampolgárságról kellene beszélni, tette hozzá. /Aláírták a kedvezménytörvény alkalmazásáról szóló egyezményt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2003. szeptember 24.

Razvan Theodorescu művelődési miniszter szerint Bethlen Anikó nem rokona a néhai Bethlen Bálintnak, ezért nem kaphatja vissza a keresdi kastélyt. A Bethlen család perelni fogja a román művelődési minisztériumot, döntött Bethlen Anikó, a család Marosvásárhelyen élő leszármazottja. Gróf Bethlen Anikó nevetségesnek tartja Razvan Theodorescu álláspontját, miszerint ő és testvérei nem lehetnek rokonai a keresdi kastély utolsó tulajdonosának, Bethlen Bálintnak, aki a nagyapjuk volt. A Segesvártól nem messze fekvő keresdi kastély az ország egyik legértékesebb műemléke. /Szucher Ervin: Pert indítanak az örökösök a keresdi kastélyért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2003. szeptember 24.

Pomogáts Béla az erdélyi, egyáltalán a határokon túli magyar irodalmak, írók, életművek kitűnő ismerője, egyben hűséges patrónusa. Két esztendeje jelent meg Leletmentés című kis kötete, "tanulmányok és kritikák erdélyi írók műveiből". Tavalyi látott napvilágot Műhely Erdélyben című kötete, az erdélyi magyar irodalom néhány szellemi műhelyéről: folyóiratokról és írói közösségekről, irodalomtörténészekről és kritikusokról. A sorozat harmadik tagja a mostani Villanófényben. /KÖZDOK, Budapest, 2002/. Alcíme: Száz erdélyi arckép. Vannak közöttük régiek, mint a nyomdász és krónikaíró Heltai Gáspár, a tudós Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, Kemény Zsigmond. Ott vannak közöttük a 20. századi magyar szellemiség, magyar irodalom nagy megújítói: Ady Endre és Szabó Dezső, a trianoni szerződéssel elszakított Erdély szellemi életének "alapító atyái", így Kós Károly, Ápriliy Lajos, Reményik Sándor, Kuncz Aladár, Nyirő József, Makkai Sándor és Tamási Áron. /Bölöni Domokos: A magyar irodalom utazó nagykövete. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 4291-4302