udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 2401-2430 | 2431-2460 | 2461-2490 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2004. március 12.
Tőkés László mind mélyebbre süllyed tévedéseinek bozótjában – ítélkezett Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Marosvásárhelyen, a Vártemplomban önkéntes hallgatósága és a „kirendelt bolyais diákok” előtt fejtette ki nézeteit. A püspök elfogultsága provokáló, írta Makkai, mert inkvizítori agresszivitással ostorozott mindenkit, aki nem tartozik a táborába. Makkai szerint Tőkés László leszerelő, a magyarságot tétlenségre kárhoztató üzenetet kínál. A főszerkesztő ajánlotta Tőkés Lászlónak: mutassa fel azokat, akik az elmúlt másfél évtizedben a bátorságukkal, rendíthetetlenségükkel, önfeláldozásukkal tűntek ki. /Makkai János: Ige helyett ítélethirdetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./2004. március 13.
Tizenkilenc "mellette" és két "ellene" szavazattal fogadták el az RMDSZ területi szervezeteinek elnökei a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés folytatását a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) márc. 6-i marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ–SZDP protokollum aláírása ellen voksoltak Kónya-Hamar Sándor és Ráduly Róbert képviselők, az RMDSZ Kolozs, illetve Hargita megyei szervezetének elnökei. A Szabadság kérdésére Kónya-Hamar Sándor elmondta: nem ért egyet azzal, hogy újabb központilag elfogadott egyezménnyel olyasmire kényszerítsék a megyei szervezeteket, amelyeknek nem szívesen tesznek eleget. Szerinte az új protokollum aláírása előtt legalább annak a kettős feltételnek kellett volna érvényt szerezni, amellyel a kormánypárt még tartozott a szövetségnek, ezek pedig a Szabadság-szobor felállítása és a két önálló magyar kar létrehozása a BBTE-n. Kónya-Hamar továbbá azt kifogásolta: a megállapodás szövegét senki nem látta végleges formában, hiszen az még közvetlenül az aláírás előtt is módosult, bizonyos protokollmegkötések pedig olyan általános szinten mozognak, amelyek nem jelentenek konkrét fogódzót. Ráduly Róbert szerint mielőtt az új protokollum aláírásáról tárgyaltak volna, előbb az előző megállapodást kellett volna elemezni. /P. A. M.: A protokollum aláírása ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2004. március 13.
Maros megyében, a helyhatósági választások során bárki jelölt lehet az RMDSZ listáin, aki tagja a szövetségnek. Marosvásárhelyen több mint száz küldöttből álló jelölőgyűlés dönti el a végleges névsort – mondotta Borbély László parlamenti képviselő, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának az elnöke. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje elmondta, az idei önkormányzati választás során szeretnék megtartani a korábbi eredményeket. Eddig az RMDSZ-nek Maros megyében 36 polgármestere és 500 önkormányzati képviselője volt. Tőkés László utóbbi napokban tett kijelentéseivel kapcsolatban, miszerint az RMDSZ-nek esélye van az erdélyi magyarság egységének a megőrzésére, ha elfogadja az ő elképzeléseit, Kelemen Atilla kijelentette: „Mint már korábban mondottam: nem a farok csóválja a kutyát, hanem ez fordítva szokott történni." A román újságírók kérdésére, hogy mi a véleménye az RMDSZ-nek a különböző autonómia-tervezetekről, Borbély László válaszolt: választási évben nem aktuális autonómia-tervezetekkel kell előállni, és emlékeztetett arra, hogy a szövetség már 1993-ban elkészítette a saját, ilyen jellegű tervezetét, ami nem került parlamenti megvitatásra. Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei felhívással fordultak a térség magyar lakosságához, amelyben március 15-e méltó megünneplésére, egységes fellépésre szólítottak fel mindenkit. /Máthé Éva: Maros megyei választási előkészületek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2004. március 13.
Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2004. március 13.
Veszélyeztetik a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) hosszú távú fejlesztését a magyarországi költségvetési megszorítások, állapították meg az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői márc. 11-én Kolozsváron tartott ülésükön. Tőkés László püspök az MTI-t tájékoztatta arról, hogy Kolozsváron összeült az Erdélyi Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete. Az ülésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, aki beszámolt a HTMH által kezdeményezett, januárban és februárban végzett szakmai átvilágítás eredményeiről. Az auditálásnak az volt a célja, hogy a hivatal átláthassa a Sapientia Alapítvány és az EMTE működését, felmérve, hogyan áll az egyetemépítésnek a végleges akkreditáció érdekében zajló folyamata. Komoly hiányosságok derültek ki például a szabályozás és a döntéshozatali mechanizmus terén – mondta Bálint-Pataki József, emlékeztetve arra is, hogy az egyetem négy évvel ezelőtti alapításakor alapvetően olyan szakok beindítását tervezték, amelyek nincsenek a romániai állami felsőoktatásban. A hivatalvezető fontosnak tartotta, hogy készüljön egy rövid és középtávú stratégiai és fejlesztési terv, amely figyelembe veszi a képzési igényeket és a majdani elhelyezkedési lehetőségeket. Szorgalmazta egy akkreditációs menetrend kidolgozását is. Tőkés László tájékoztatása szerint az egyházi elöljárók az említett beszámoló tükrében határozatcsomagot fogadtak el. Ebben részben megszívlelik az általuk megalapozottnak tekintett bírálatokat, s a jövőben az eddiginél fokozottabb felelősséget vállalnak az egyetem működéséért. Előirányozták, hogy elkészítik az egyetemi hálózat közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Előirányozták az egyetem belső szabályozásának a kidolgozását. Az egyházi vezetők ugyanakkor hangot adtak aggodalmuknak a magyarországi költségvetési megszorítások miatt, amelyek a határon túli magyarságot is sújtják. Kérik, hogy 2004-ben az egyetem számára kieső 360 milliós összeget pótolják más forrásokból, s hogy a 2005-ös költségvetésben pótolják a mostani elvonásokat. Az egyházfők érthetetlennek tartják, hogy miközben új beruházást hajtanak végre az erdélyi magyar televízió létrehozásáért, más területektől elveszik a pénzt. Bálint-Pataki József ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: az egyetem számára komoly, 500 millió forintot meghaladó maradványösszegek állnak rendelkezésre, amelyek takarékos és ésszerű felhasználása biztosítja az idei működést és a marosvásárhelyi campus beruházásának a befejezését. Emlékeztetett: az egyetem létrehozásakor az alapítók maguk is megfogalmazták, hogy pénzügyileg több lábon kell állni. Csakhogy ma, négy év elmúltával is a rendszernek a magyar költségvetés a kizárólagos anyagi forrása – fűzte hozzá a HTMH elnöke. /Féltik az EMTE működését a magyar történelmi egyházak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2004. március 13.
Multimédia CD-n ismerheti meg közönsége az ötvenedik születésnapját ünneplő Kolozsvári Rádió munkatársait. A kiadvány az úgynevezett aranyszalagtár hanganyagába is bepillantást enged, interjúrészletek hallhatók az elmúlt évtizedek több nagyhatású művészegyéniségével. A stúdió történetét ismertető CD Szakács István munkája. A márc. 11-i bemutatón Orbán Katalin, a magyar szerkesztőség vezetője elmondta, az évfordulóra csaknem teljesen elkészült az a stúdióterem. Felújították a zsuki adótornyot, amely az eddiginél nagyobb területen teszi lehetővé a műsor sugárzását. Havonta kétszer új műsorral jelentkeznek: a Térerő című Kárpát-medencei magazin Kolozsváron minden hónap második és negyedik szombatján hallható, a Hökkentő havonta egyszer kerül adásba és a legszínesebb hírügynökségi csemegéket tálalja zenés körítésben. A szerkesztőség marosvásárhelyi tudósítóval bővült, hiszen a Székelyföldön is sugárzó, szomszédos megyei stúdió adáskörzete több helyen megegyezik a Kolozsvári Rádióéval. /(Rostás-Péter Emese): Ünnepel a rádió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2004. március 13.
Pálfi Géza lelkipásztorra emlékeztek, akinek márc. 13-án van halálának 20. évfordulója. Székelyudvarhelyen volt katolikus pap, 1984-ben halt meg – máig tisztázatlan körülmények között. Pálfi Géza unokaöccse, Pálfi János szintén pap, Csíkszentgyörgy lelkipásztor elmondta, hogy Pálfi Géza kórházba került Marosvásárhelyen. Nem mondta el, hogy volt a Szekuritátén, hogy vallatták. Pálfi Géza éveken keresztül tanított a gyulafehérvári teológián, volt diákjai közül Gergely István és Pálfi János egyaránt csak dicsérő szavakkal emlékeznek meg róla. 1983 karácsonyán Székelyudvarhely templomában a hívek előtt Pálfi Géza feltette a kérdést: vajon mikor jön el az idő, amikor szabadon ünnepelhetjük karácsonyt, Krisztus születését? Karácsonyi beszéde után elindult a megtorló gépezet. Kínozták? Verték? A szóbeszéd szerint igen. Halálának okai mai napig tisztázatlanok. Temetésén 1984. márc. 15-én több ezer ember vett részt, az ottlevők szerint a rendszer elleni néma tüntetés volt akkor Székelyudvarhelyen. /Szondy Zoltán: Pálfi Géza lelkipásztorra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./2004. március 13.
Megjelent a Kós Károly emlékkönyv. Összeállította Kuszálik Péter /Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2003/. A kötet Kós Károly születésének 120. évfordulójára készült. A könyv összeállítója nem építész és nem irodalmár, hanem publicista és sajtóbibliográfus. Kós Károly életének, munkásságának azokat a mozzanatait emelte ki, amelyek a mai olvasó számára is érdekesek lehetnek. A Kós-életmű kritikai feldolgozása még várat magára, szellemi hagyatékának leltározása azonban csapatmunkát kíván, amelyben építésztől művészettörténészig és kritikustól bibliográfusig öt-hat szakembernek is helye volna, írta Kuszálik. Az emlékkönyv a grafikus és könyvművész, a második része pedig a politikus Kós Károlyt mutatja meg utókorának. /B.D.: Egy áldozatos élet története. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./2004. március 15.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át a nemzeti ünnep alkalmából Hiller István kulturális miniszter márc. 13-án Budapesten. A díjazottak közt erdélyi művészek is vannak: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységért Barabás Olga marosvásárhelyi rendező, művészeti vezető és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész Jászai Mari-díjat vett át a minisztertől. /Állami díjak március idusán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2004. március 15.
Dallal, muzsikaszóval, szavalatokkal tisztelegtek márc. 15-e szelleme előtt Marosvásárhelyen márc. 14-én, a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete immár tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Fiatal Tehetségek Tavasza elnevezésű előadást. /Mészely Réka: A közönség együtt dalolt az ifjú tehetségekkel. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./2004. március 15.
Kemény ellenreakciót váltott ki Tőkés László református püspök márc. 10-én tartott vártemplomi igehirdetése, valamint az ezt követő postaréti koszorúzás. Az eredeti egyezség ellenére az RMDSZ felrúgta a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel (RMPSZ) kötött kompromisszumot. Ennek megfelelően ugyanis a Székely Vértanúk emlékoszlopánál, az RMDSZ által szervezett hagyományos ünnepélyen szót kapott volna Bod Aladár is, az SZNT marosvásárhelyi elnöke. Ugyanakkor az RMDSZ lemondott volna a Petőfi-szobornál a déli órákban szervezett műsoráról, átengedve a teret a hagyományos szervezőnek számító pedagógusszövetségnek. „Belátom, hogy a Székely Nemzeti Tanáccsal a március 10-ei ünnepségek miatt esett el az egyezség. Ezt személyesen is közöltem Bod Aladárral” – jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke. Az RMDSZ vezetői felháborodásukat fejezték ki Tőkés László RMDSZ-ellenesnek ítélt beszéde miatt. A zsúfolásig megtelt vártemplomban a püspök többek között kijelentette, hogy „szomorú, ha a gyávák koszorúzzák a hősöket, az elnyomók a szabadság szobrát és vértanúkét, ha a megalkuvók magasztalják a rendíthetetleneket. Az SZNT tiltakozó közleményt adott ki, amelyben többek között ez olvasható: „Március 15. a világ minden magyarja számára a szabadság, egyenlőség, testvériség ünnepe. Marosvásárhely Székely Tanácsa a forradalom emlékének szellemében akart részt vállalni az esemény méltó megünneplésében. Tiltakozunk ezen önkényes, kirekesztő politikai döntés ellen, mely nemzeti ünnepünk méltóságát csorbítja.” Idén szervez első ízben megemlékezést a Petőfi-szobornál az RMDSZ. Az emlékmű felállítása óta minden évben a pedagógusszövetség és valamelyik történelmi egyház rendezte az ünnepélyt. /Szucher Ervin: Az RMDSZ visszavág. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2004. március 16.
Átadták a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) díjait a Magyar Sajtó Napja, márc. 15-e alkalmából Budapesten. Több évtizedes újságírói munkája elismeréseként Aranytoll kitüntetésben részesült Nagy Pál, a Népújság állandó külső munkatársa. Márc. 15-én a Pilvax Kávéházban Budapesten átadták a Szabad Sajtó Alapítvány elismeréseit. Ebben a kitüntetésben részesült Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó munkatársa. /Marosvásárhelyi újságírók kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./2004. március 16.
A politikailag másként gondolkodók elleni kampány egyeseket arra indított, hogy még a legtisztább nemzeti érzéseket is saját alantas politikai céljaikra próbálják kisajátítani, írta Bálint Zsombor. Arra utalt, hogy Marosvásárhelyen egy szórólap megengedhetetlen hangnemben uszított az RMDSZ, a magyarság politikai képviselete ellen, s "magyar testvéreinket" a megemlékezéseken való részvétel bojkottálására hívta fel. A szórólap név nélküli, "a hétköznapi magyar ember felhívása" címet viselte. /Bálint Zsombor: Magyarok a magyar ünnep ellen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./2004. március 16.
Marosvásárhely lakossága – nem engedve a röpcédulákon terjesztett bojkottra való buzdításnak nagy számban, méltósággal vett részt márc. 15-én a postaréti ünnepségen. A Székely vértanúk emlékművénél tízezernyi ünneplő gyűlt össze. Ünnepi beszédet mondott Virág György, a megyei tanács elnöke, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Ivanics Ferenc magyarországi képviselő, és György Annamária, a MADISZ képviselője. Virág György emlékeztetett: négy évvel ezelőtt, amikor csupán 163 szavazaton múlott a magyar jelölt sikere az első fordulóban, miközben a másodikban ezrekkel többen szavaztak a magyar jelöltre, de akkor már késő volt. /Az egység mellett tett hitet Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./2004. március 16.
A marosszéki és marosvásárhelyi Székely Nemzeti Tanács megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az RMDSZ Maros megyei vezetősége megtagadta, hogy Bod Aladár, a szervezet elnöke a márc. 15-i ünnepségen a Székely vértanúk emlékhelyén beszédet mondjon. Nyilatkozatban tiltakoztak az önkényes, kirekesztő politikai döntés ellen. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./2004. március 17.
Az 1991-ben létrehozott Szabad Sajtó-díjat minden év márc. 15-én – hagyományosan a budapesti Pilvax kávéházban rendezett ünnepségen – adja át a Szabad Sajtó Alapítvány. Az idei díjazottak: a Magyar Televízió Provokátor című műsorának szerkesztősége, Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi munkatársa, Nagy N. Péter, a Népszabadság rovatvezetője és Teleki József, az Új Néplap (Szolnok) újságírója. Földes György történész, a Politikatörténeti Intézet igazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke méltatta a kitüntetetteket. Máthé Éva méltatásakor kiemelte sokrétű – írott és elektronikus sajtóban kifejtett – újságírói tevékenységét, következetes kiállását az erdélyi magyarság jogainak érvényesítéséért. „Szép dolognak tartom, hogy végre nem elit publicistákat, főszerkesztőket díjaztak – hangsúlyozta Máthé Éva –, hanem olyanokat, akik hosszú idő óta, kitartóan és bizonyos színvonalat képviselve teljesítenek, vagy nóvumot hoztak.” „Szerintem az újságírónak bírálnia is kell, és mindig a hatalmon lévőket. Én nem mondanék le erről sem Erdélyben, sem Magyarországon." /(Guther M. Ilona): Máthé Éva, lapunk munkatársa Szabad Sajtó-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2004. március 18.
Marosvásárhelyen a Kornisa sétány egyik tömbházának nyolcadik emeleti erkélyéről vétette le a rendőrség a piros-fehér-zöld zászlót. Szilágyi Nándor első éves orvostanhallgatót két román nemzetiségű szomszédja jelentette fel. A székelyföldi fiatalember elmondta, otthon, Gyergyócsomafalván minden évben kitette a magyar zászlót, és úgy érezte, március 15-én Vásárhelyen is joga van az ünnepléshez. A zászló közel tíz órán keresztül lobogott, amikor két rendőr javaslatára Szilágyi Nándor levette azt. /Krónika (Kolozsvár), márc. 18./2004. március 18.
Megdöbbentő, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik – írta a barátaihoz, írótársaihoz intézett levelében öt erdélyi magyar író, arra kérve "minden bent és kint lévőt", hogy fékezzék magukat, ne hallgassanak "rossz tanácsadókra" és állítsák meg az írószervezetet fenyegető "veszélyes folyamatot". A Levél Erdélyből, 2004 márciusában című szöveg öt aláírója – Gálfalvi György Marosvásárhelyről, Gálfalvi Zsolt Bukarestből, Horváth Andor, Kántor Lajos és Lászlóffy Aladár Kolozsvárról – "határokon innen és túl" élő és alkotó írótársaikhoz, barátaikhoz szólva emlékeztettek rá, hogy "a megalázás, a megosztottság, a gyanakvás és a nyomában járó gyűlölködés évtizedei után, 1989-ben, 1990-ben" sokan hitték azt, hogy kiderül felettük is az ég. "A külső és belső felszabadulás örömét azonban fokozatosan az új helyzet súlyos konfliktusokban megnyilvánuló dilemmái váltották fel. Ami számunkra meglepő és józanító volt: ez nem csupán magyar-román (magyar-szlovák, magyar-szerb, magyar ukrán), hanem magyar-magyar viszonylatban is megnyilvánult. Növekvő aggodalommal vettük tudomásul, hogy az ezredfordulón egy ilyen világban kell élnünk" – állapították meg a levél aláírói, akik már nem tudják elfogadni, hogy "a magyar írótársadalmon belül nem érvényesülhet a szakmai érdekközösség minimuma". A Magyar Írószövetség "múltjában voltak történelmileg jelentős szakaszok, mozzanatok", az írószervezet éppen a "közös érdekek képviseletében nyerte el értelmét". A Magyar Írószövetségnek ma is ezt kellene jelentenie a magyar írók számára – bárhol éljenek is, bármilyen politikai, társadalmi és esztétikai nézeteket valljanak. Éppen ezért megdöbbentő számukra, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik. "Az egymásnak feszülő, minden irányból szított indulatok ("a meg nem gondolt gondolat") eljelentéktelenedéssel, sőt széthúzással fenyegetik azt az írószervezetet, amelyben több mint egy évtizede mi is otthon érezhettük magunkat. Arra kérünk minden bent és kint lévőt, fékezzük magunkat, ne hallgassunk rossz tanácsadókra – állítsuk meg a veszélyes folyamatot. Ez a magyar irodalom és talán az egész magyar társadalom érdeke" – szögezte le levelében az öt erdélyi magyar író. /Erdélyi magyar írók levele a Magyar Írószövetségért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./2004. március 18.
Harminckettedik esztendeje, hogy a Sóvidék marosvásárhelyi festője, Sükösd Ferenc fiatalon, tragikusan elhunyt. Márc. 17-én megnyílt az emlékkiállítása Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. /N. M. K.: Sükösd Ferenc képei a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./2004. március 19.
Befejeződött a tisztújítás a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az intézmény rektori tisztségébe Copotoiu Constantin egyetemi tanár került. Rektor-helyettesnek a tisztségébe újraválasztott Nagy Örs mellett Branzaniuc Klára egyetemi előadótanárt választották. /Új vezetőség a MOGYE élén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./2004. március 19.
14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen „máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek.” – olvasható az RMDSZ Maros megyei szervezete vezetősége nevében dr. Kelemen Atilla elnök rövid emlékezőjében. Az események mély nyomot hagytak a város életében. Emlékezni kell az áldozatokra, azokra, akik 1990 márciusában elhunytak, megsebesültek az idegengyűlölet által szított összecsapásokban. /Emlékezzünk! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./2004. március 19.
Márc. 19-én tizennégy éve történtek Marosvásárhelyen azok az események, amelyeket "fekete március" néven emlegetnek. Akkor gyűlölködés, intolerancia vitte az utcára a vasvillával, botokkal felfegyverzett és a háttérből manipulált embereket, hogy aztán a város főterét vérbe borítsák. Valódi megbékélésről nem lehet beszélni, de az bizonyos, hogy a véres események megismétlődése ma már elképzelhetetlen. Azonban nem lehet állítani, hogy toleranciában, a másság elfogadásában Marosvásárhelyen vagy máshol gyökeres fordulat állt volna be, írta Mózes Edit újságíró. Szerinte azóta az egymást követő kormányzatok elfogadták, hogy a "magyar kártya", az "etnikai kártya" nem lehet célravezető. Mózes Edit sorolta: maholnap áll az aradi Szabadság-szobor, használható az anyanyelv a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, folyik az elkobzott földek és erdők, egyházi ingatlanok visszaadása. Azonban a magyarellenes megnyilvánulások még mindig fellelhetők, állapította meg. /Mózes Edith: Márciusi számvetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./2004. március 19.
A Magyar Polgári Szövetség Maros megyében már megkezdte az aláírásgyűjtést, amire a leendő választási törvény kényszerít. Eddig mintegy 1.200-an váltak a szervezet támogató tagjává, csak Szovátáról másfél nap alatt több mint 500-an írták alá az íveket" – jelentette ki Tőkés András, a MPSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke a márc. 18-án első alkalommal megtartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a vádakkal ellentétben nem az MPSZ osztotta meg a magyarságot, hanem ellenkezőleg, a megosztott erdélyi magyarság miatt alakult meg a szervezetük. Mintegy 15-20 százalékra becsülte azon magyarok arányát, akik a helyhatósági választásokon semmiképpen nem szavaznának az RMDSZ-re, és akiknek szavazatai az MPSZ felé "áramolhatnának". Ily módon – érvelt tovább – az RMDSZ-szel a személyes vagy másmilyen okok miatt "elégedetlen magyarok" szavazatai sem vesznének el. Dónáth Adél, az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje 30 százalékos esélyt ad magának. A marosvásárhelyi MPSZ az urnás előválasztásokat szorgalmazza, amin az RMDSZ jelöltjével, de más, független magyar jelölttel is összeméri erejét. Dónáth Adél csak abban az esetben lép vissza, ha az előválasztáson a lakosság többsége Kelemen Atilla mellett voksol. /Antalfi Imola: 1.200 tagot toboroztak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./2004. március 20.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete felkérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy ne támogassanak semmi olyan szervezkedést, amely megosztja a magyarságot és gyengíti az RMDSZ választási esélyeit az önkormányzati választásokon. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./2004. március 20.
Benedek Józsefet, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) dékán-helyettesét választották márc. 19-én a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézet (KMTI) elnökévé. Az intézet közgyűlésének döntése értelmében különböző tudományos területtel foglalkozó, egyetemi háttérintézmények által alapított KMTI alelnöki tisztségét Pozsony Ferenc néprajzkutató tölti be. Veres Valér, a kolozsvári magyar nyelvű állami felsőoktatást szinte teljes mértékben képviselő intézet igazgatója elmondta: a közgyűlésen javaslatokat tettek az Iskola Alapítvány által elkészített, szakkollégiumok létrehozására és oktatói lakások építésére vonatkozó terv véglegesítésére. A február elején létrejött intézet egyebek között az egyetemisták lakásgondjait akarja megoldani, mivel Kolozsváron tíz magyarul tanuló diák közül csupán egy-kettő jogosult kollégiumi helyre. Az intézet az eddiginél hatékonyabban szeretné vállalni az egyetemi oktatók és kutatók munkájának megszervezését, emellett az erdélyi magyar felsőoktatás körülményeinek javítását is célul tűzte ki. A kolozsvári intézmény létrejöttét a marosvásárhelyi Stúdium Alapítvány ihlette, amely a székely városban működő egyetemekhez kapcsolódó háttérintézményeket fogja össze. Marosvásárhelyen tavaly októberben avattak fel egy szakkollégiumot és egy orvosi szakkönyvtárat, amelyet az alapítvány működtet. A közgyűlés után a KMTI tagjai Markó Béla RMDSZ-elnökkel és Kötő Józseffel, az RMDSZ oktatási és egyházi kérdésekért felelős ügyvezető alelnökével találkoztak. /(borbély): Új vezetőség a Kolozsvári Magyar Tudományos Intézetnél. Markó: Helyre kell állítani a megbomlani látszó konszenzust a magyar karok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2004. március 20.
Markó Attila visszautasította Tőkés László püspök megállapítását, Nagyvárad márc. 15-én nem lett csatatér és frontváros. Szerinte a püspök tragédiát látott abban, hogy az RMDSZ tisztességgel meg tudta ünnepelni az évfordulót. Markót zavarja a pánikhangulat, az állandó fenyegetettség érzése, a nemzetsiratás. „A magyar ember ma már nem él egy nemzeti tragédiában.” Valóságos csatatér volt tizennégy éve Marosvásárhely. Markó kijelentette: az RMDSZ mai, sokak által szidott tárgyalásos politikájának alternatívája épp a Marosvásárhely típusú csatatér. /Markó Attila: Csatatér és frontváros. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: (Balla Tünde): Tőkés szerint csatatér és frontváros lett Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18.2004. március 22.
Márc. 20-án az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában Markó Béla, az RMDSZ elnöke adott át támogatást a tizennégy évvel korábbi véres marosvásárhelyi események áldozatai hozzátartozóinak és azoknak, akik részesei voltak az akkori eseményeknek. Jelen volt Csipor Emma (Csipor Antal özvegye), Gémes Ilona (Gémes István özvegye), Kiss Irma (Kiss Zoltán özvegye), valamint Juhász Ilona és Cseresznyés Pál. Markó Béla, miután a jelenlevőknek megköszönte, hogy eljöttek a megemlékezésre, felidézte az 1990 márciusi eseményeket. 1990 után lassan, de mégis elkezdődött az etnikai kérdés rendezése Romániában, és nem erőszakos eszközökkel folytatódott, hanem nehezen, rendkívül nagy feszültségek árán, de politikai úton. A találkozó végén Sütő András fogalmazta meg üzenetét: „Az RMDSZ-szel szervezetten politikai küzdelembe indult erdélyi magyarság több olyan alapvető, alkotmányban is rögzített jogot vívott ki, amelyek alapján már sokkal közelebb kerülünk az önrendelkezés formáihoz, vagyis az autonómiához. Ez az autonómia – amely célja az erdélyi magyarságnak – a fokozatos építkezés és a román politikai életben még rendkívül erős politikai ellenállás körülményei között folytatott küzdelemben lesz megvalósítható.” /Mózes Edith: Az áldozatokra emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./2004. március 22.
Márc. 20-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági főosztálya szervezésében "Mi célba érünk!" mottó égisze alatt egynapos tanácskozást tartottak, hogy kidolgozzák az RMDSZ sportstratégiáját. Felvetődött egy tehetségkutató- és gondozó központ létrehozása, amely a romániai magyar sportélet utánpótlásának nevelését segítené. /Országos sportstratégia készül. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2004. március 22.
A Sapientia Alapítvány Csíkszeredában tartott kuratóriumi ülésén leváltották tisztségéből dr. Lányi Szabolcsot, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának dékánját, hivatali hatáskörének túllépése miatt. Egy szépvízi szennyvíztisztító komplexumra benyújtott SAPARD pályázatban Lányi Szabolcs az egyetem nevében 90 ezer eurós önrészt vállalt, ebből egy monitorizáló és kutató-laboratóriumot építenének ki. A kuratórium szerint ezzel a vállalással Lányi túllépte hatáskörét, a volt dékán viszont azt vallja, egy társfinanszírozási megállapodásra feletteseitől elvi jóváhagyást kapott. Lányi Szabolcs helyére dr. Györfi Jenőt nevezték ki dékánnak, helyettesei Gagyi József és Szabó Árpád lettek. Dr. Lányi Szabolcs leváltásáról a romániai magyar történelmi egyházak elöljáróinak március 11-i testületi ülésén elfogadott határozatban döntöttek. Az egyházi elöljárók megdöbbenésüket fejezték ki a magyarországi pénzügyi megszorító intézkedések miatt. Megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz annak érdekében, hogy más forrásból pótolják az egyetem idei költségvetési hiányát, és a jövő évi költségvetésben az eredeti, két milliárd forintos támogatást biztosítsák. A testület másfelől elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra ("például az ún. erdélyi televízió") nyújtson tetemes támogatást, "ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy összegeket". A határozat értelmében módosító törvénytervezetet terjesztenek a román parlament elé a felekezeti oktatás jogának az elkövetkező tanévvel kezdődő biztosítása céljából, a beterjesztést az RMDSZ parlamenti képviselői vállalják. /Leváltották a Sapientia egyetem csíki dékánját. Hatásköri visszaéléssel vádolták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Lányi Szabolcs professzor tanszékvezetőként tevékenykedik továbbra is a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. /Dékáncsere a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./ Ideiglenesen két rektor-helyettest is kineveztek Bakacsi Gyula, a közgazdasági tanszék vezetője, magyarországi vendégtanár, valamint Dávid László, a marosvásárhelyi egyetem tanszékvezető professzora személyében. /D. Balázs Ildikó: Félreállítás vagy elvhűség? = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./2004. március 22.
A kolozsvári Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetének közös rendezésében került sor márc. 20-án Marosvásárhelyen az immár hatodik alkalommal megszervezett Reményik Sándor munkásságával foglalkozó irodalmi konferenciára és az "Egy lángot adok, ápold, add tovább" címet viselő szavalóversenyre. A minden évben más helyszínen sorra kerülő rendezvény eddigi helyszínei – Kolozsvár, Borberek, Pécs, Szováta és Debrecen – után, most Marosvásárhely következett, jövőre pedig Szegedre vándorol a konferencia. Az irodalmi konferencián Pomogáts Béla, Dávid Gyula, Kántor Lajos és Szabó Zsolt tartott előadást. A szavalóversenyen 20 diák mérte össze művészi erejét. Az ünnepség délután kiállítás-megnyitóval folytatódott, amelyen bemutatták a zsoboki alkotótáborban részt vevő képzőművészek Reményik Sándor munkásságából ihletődött alkotásait. A gálaest keretében adták át az idei Reményik-díjat, amelyet ezúttal Dávid Gyula irodalomtörténésznek ítéltek oda. /Köllő Katalin: Meghallani a költészet szavát. Reményik Sándor-emlékünnepség Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./