udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 2491-2520 | 2521-2550 | 2551-2580 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2004. április 20.
Magánkiadásban jelent meg a Marosvásárhelyen élő Tisza Kálmán István könyve: A Tisza család krónikája. A Tiszák két miniszterelnököt adtak Magyarországnak, Tisza Kálmánt (1830-1902) és Tisza Istvánt (1861-1918); mindketten meghatározó személyiségei voltak az 1867-1918 közötti korszaknak. /Gábor Attila: Krónika egy történelmi családról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 20./ 2004. április 22.
Zilahon a Könyvtár-barátok Társasága szemináriumot szervezett Kisebbségi jogok Európában és romániai alkalmazása címmel. Meghívott előadó Haller István, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga vezetőségi tagja volt. A szemináriumon elhangzottak szerint: Romániában modellértékűek a nemzetiségi jogokra vonatkozó törvények, rendeletek, alkalmazásuk viszont nehézkes, például a diszkriminációs jelenségek büntetését illetően. Romániában jó programot fektettek le a romák helyzetének javítására, gondot okoz a finanszírozási hiány a program kivitelezéséhez. /Nemzetiségi jogok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2004. április 22.
Székelyföld autonómiatörekvéseire válaszként újra kiadták Gheorghe Popa-Lisseanu könyvét, A székelyek eredete és a románok elszékelyesítése című hamisítványhalmazt, amely először 1941-ben látott nyomdafestéket. A könyv mai méltatói, I. Lacatussu és V. Lechinean véleménye szerint a székelyföldi ,,tisztán magyar blokk” nem egyéb, mint hiedelem, ,,csupán a magyarok fejében megfogant idea”. A székelyek román eredetét ,,bizonyító” másik művet Ioan Ranca jegyzi, címe: Román személynevek a székely székekbeli összeírásokban. Ezt 1997-ben Marosvásárhelyen adták ki. A szemfüles szerző több százra teszi ama székelyföldi települések számát (!), amelyeket a románság ősi szálláshelyein teljesen elmagyarosítottak. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./2004. április 23.
A szűkös költségvetés ellenére a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) teljesíti a vállalt feladatokat, a 2004–2005-ös tanévben ugyanazokkal a szakokkal, változatlan kerettel működik majd; a marosvásárhelyi egyetemi campus főépülete a betervezett ütemben épül, s október 1-jétől a hallgatók már ott folytathatják tanulmányaikat – hangzott el ápr. 22-én a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségén tartott sajtótájékoztatón. Megjelent a 2004-es felvételi tájékoztató füzet. Dr. Bakacsi Gyula, a csíkszeredai karokért felelős rektor-helyettes, magyarországi professzor rámutatott: idén az egyetem az előirányzott költségvetési keretnek csupán 70 százalékával rendelkezik, ezért jelenleg a lehetséges pénzügyi források felkutatásán dolgoznak. A 2004-es beiskolázási számok még nem véglegesek, előreláthatólag a csíkszeredai karokon összesen 425 helyet, Marosvásárhelyen, a Műszaki és Humán Tudományok Karon 275 helyet, míg Kolozsváron, a Természettudományi és Művészeti Karon 45 helyet hirdetnek meg. /Megjelent az EMTE 2004-es felvételi tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2004. április 23.
Ápr. 24-én Erdőcsinádon tizenegyedik alkalommal szervezik meg a Gyöngykoszorú hagyományőrző találkozót, ahol a színpompás lovas-zenés felvonulás, dalos-táncos előadás mellett népművészeti és népviseleti, valamint fotókiállítás nyílik. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének az elnöke sérelmezte, hogy a Marosvásárhelyen működő, a megyei tanács által fenntartott tizenegy művelődési intézmény közül mindössze egynek van magyar vezetője (a Látó folyóiratnak). A Népi Alkotások Házánál, a Maros Megyei Könyvtárban, a Népművészeti Iskolában nincsenek magyarok a vezetőségben. Azt is jelezte, ha a jelentős civil szervezetek, mint az EMKE nem kapnak normatív, azaz előrelátható, biztos anyagi támogatást, akkor kétségessé válik a működésük. – Ápr. 23-án, Marosvásárhelyen, a Református Diakóniai Központban az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskola Társaság továbbképzést szervez Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. /(Máthé Éva): Anyagi gondokkal küzd az EMKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./2004. április 24.
Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje ápr. 23-án az egyetemi diákszervezetek képviselőivel találkozott. Kelemen Atilla az együttműködés reményében hívta meg a diákságot. Az RMDSZ célja, hogy a fiatalokat bevonja tevékenységébe, együttműködjön a diákság képviselőivel. /(m.r.): Folytatódnak a konzultációk. Találkozó a diákszervezetek képviselőivel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./2004. április 26.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2004. április 26.
A jogállamiság alapvető szabályaira fittyet hányva, egyértelmű RMDSZ-segédlettel a Központi Választási Iroda elutasította a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) 53 000 aláírással benyújtott bejegyzési kérelmét, Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ülésezett, ápr. 25-én pedig Aradon felavatták az újra felállított Szabadság-szobrot. Az MPSZ bejegyzését az RMDSZ képviselőjének határozott kérésére utasították el. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta, hogy az aláírásgyűjtők becsapták az embereket, mi több, megpróbálták hamisítani az íveket. Mindezt az MPSZ vezetői egyértelműen cáfolták. /Makkay József: Megkérdőjelezett választási alternatíva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2004. április 27.
Sikeres volt a Sapientia – EMTE 2004-es első felvételi-felkészítője Marosvásárhelyen. A Sapientia – EMTE felvételi tájékoztató füzete tartalmazza a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karok által meghirdetett 18 szak részletes ismertetését, a felvételi vizsga követelményeit, könyvészetet, felvételi szabályzatot és további információkat. Az egyetem honlapján, – www.emte.ro – kellene szerepelniük a tovább információknak. Azonban a honlap már egy jó ideje „halott". /(Máthé Éva): Itt és most. „Halott" honlap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./2004. április 27.
A Marosszék Kulturális Egyesület immár negyedszer szervezte meg a Napsugár Nemzetközi Néptánctalálkozót. Ápr. 24-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban telt ház előtt léptek fel a néptáncegyüttesek. A XI. Erdőcsinádi Néptánctalálkozó előestéjén a marosvásárhelyi közönség is láthatta a néptánctalálkozót. A találkozón elsőként a Füzesi Albert és Lengyel Ildikó vezette – kisgyerekeket táncoltató – Napsugár együttes lépett fel. /Mezey Sarolta: Napsugár Marosvásárhelyen, Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./2004. április 28.
Márc. 18-a óta új vezetősége van a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A továbbiakban is a román többségű szenátus (25 -12) dönti el a magyar oktatás egyéb vonatkozásainak alakulását. A rektor-helyettesi tisztségbe újraválasztott dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár szerint az egyetem műszerezettségének problémája csak részben oldódott meg. A magyar oktatók száma most sem elégséges. Megszabott beiskolázási szám alapján nyernek felvételt az idéntől a magyar hallgatók, ami valójában az utóbbi öt év nemzetiség szerinti bejutási arányához igazodik. Ez az általános orvosi karon 43, a fogászaton 47, a gyógyszerészeten pedig 54 százalékot, átlagosan pedig 47-50 százalék közötti arányt jelent. Újdonság, hogy ősztől be kell indulnia a szülésznőképző főiskolának, szintén két nyelven, mivel önálló karnak nyilvánították. Az egyetemen a kollégiumi /gyakorlati/ oktatás csak román nyelven történhet. A gyógyszerészképzés lehetőségeiről dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának tudományos titkára beszélt. A kar felszámolásával járó sokkot kiheverve 1989 után munkát igényelt az oktatóktól, hogy a magyar csoport újrainduljon. A fiatal oktatók alacsony fizetése nem túl vonzó a frissen végzettek számára. A magyar oktatói kar kiegészítésében jelentkező nehézségeket csak fokozzák a szigorú törvények és rendszabályok. Vannak kiskapuk, de ezek a magyaroknak zárva maradnak. Jelenleg minden tanszéken folynak magyar előadások, de az oktatók túlterheltek, mivel két-három tantárgyat is kénytelenek tanítani. Fontos a Stúdium Alapítvány, amelynek egyik célkitűzése a fiatal magyar oktatói gárda támogatása. A Fogászati Karon a legreménytelenebb a helyzet, itt legalacsonyabb a magyar oktatók száma. Dr. Kovács Dezső tanszékvezető egyetemi tanár, a Fogorvosi Kar dékán-helyettese /aki a korábbi ciklusban is ugyanezt a funkciót töltötte be/ arról tájékoztatott, hogy egy professzor, egy adjunktus, egy tanársegéd és hat gyakornok alkotja a magyar oktatói testületet. A kilenctagú kari tanács hét román és két magyar oktatóból áll. Vannak olyan diszciplínák, mint például a fogpótlástan, ahol egy gyakornok van, s legalább nyolc év szükséges, hogy a szakvizsgák, doktorátusi vizsga letétele után eljuthasson az adjunktusi fokozatig. A konzerváló fogászaton is csak egy gyakornok képviseli a magyar oktatást. Mintha szántszándékkal tennének tönkre mindent. /Bodolai Gyöngyi: Csalódások és remények. A magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzés távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./2004. április 28.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében továbbképzést tartottak Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke kitért a hasonló rendezvények rendszeressé tételének a jelentőségére. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke az erdélyi egyesületi közművelődés múltjáról és jelenéről tartott előadást. Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány igazgatója a felnőttoktatás formai és módszertani eszköztáráról értekezett. A marosvásárhelyi Agora Iroda munkatársai, Budai Sándor és Peti András az irodahálózat által működtetett tíz programcsomagról beszéltek. A résztvevők közös állásfoglalást fogalmaztak meg, hangsúlyozták a kultúra prioritásának a fenntartását. /Közművelők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./2004. április 28.
Elkészült az első erdélyi magyar, kimondottan csak szépirodalommal, azon belül is leginkább lírával foglalkozó internetes honlap, a Múzsa.net /www.muzsa.net /- egy lelkes, fiatal marosvásárhelyi csapat munkája. Magyarországon találunk már példát hasonló internetes megnyilvánulásokra (pl. Litera.hu). A honlapon ismert erdélyi költőkkel, írókkal lehet majd interjúkat olvasni, valamint irodalmi irányzatokról, versformákról, kezdő és kevésbé kezdő versírók közölhetik műveiket. Van könyvajánló és külön keresés funkció is tartozik a honlaphoz, amely akár szavak alapján is képes kikeresni a hiányolt verset, költőt, alkotót az archívumból. Három moderátor foglalkozik a versanyaggal: Szabó Péter költő, Fekete István és Nagy Botond végzős dramaturgok. /n. b.: Erdélyi versek világhálón. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./ 2004. április 30.
Ápr. 27-én, kedden ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. Markó Attila, a Bizottság alelnöke elmondta: az ülésen 146 ingatlan ügyében született döntés, amelyek közül 94 a magyar történelmi egyházakat érinti. Ennek értelmében a kolozsvári Unitárius Egyház tulajdonába 16, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tulajdonába 3, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába 24, az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába 13, a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába 7, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába pedig 27 ingatlant szolgáltatnak vissza. A Bizottság mindeddig 494 iratcsomó ügyében döntött, ezek közül 314 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik – tájékoztatott Markó Attila. A legutóbbi ülés döntésének értelmében olyan patinás épületek kerülnek visszaszolgáltatásra mint például: a székelykeresztúri Orbán Balázs Általános Iskola épülete, valamint az Orbán Balázs Líceum bentlakása (Unitárius Egyház), a nagylaki Tajovsky iskolacsoport (Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház), Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Gimnázium és a Művészeti iskola (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a székelyudvarhelyi Református Kollégium (Erdélyi Református Egyházkerület), a máramarosszigeti múzeum épülete (Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség) valamint a nagyváradi Partenie Cosma iskolacsoport (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség). /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./2004. május 1.
Ápr. 30-án Markó Béla RMDSZ-elnök a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetőivel Marosvásárhely, majd a Bolyai Társaság képviselőivel folytatott megbeszélést. A találkozók a két hete beindult konzultáció-sorozat részét képezték, amelyeket az RMDSZ kezdeményezett a civil szervezetek, az egyházak, valamint az RMDSZ-platformok képviselőivel. A Bolyai Társasággal az oktatás helyzetéről tanácskoztak, az RMKDM vezetőivel politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. A megbeszéléseket követően Markó Béla kiemelte, hogy az RMKDM az RMDSZ rendkívül erős platformja. Együtt tagjai az Európai Néppártnak (EPP). Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke legfontosabb célnak a helyi és a parlamenti törvényhozásba való bejutást nevezte. /Mózes Edith: Párbeszéd a jövőért. RMDSZ- találkozók. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 1./2004. május 3.
Visszamondta függetlenként történő jelölését Donáth Adél, akit a Magyar Polgári Szövetség Marosvásárhelyen indított volna a polgármesteri székért folyó küzdelemben. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje örömét fejezte ki, mondván, ez józan ész diktálta lépés volt. /Szucher Ervin, Zilahi Imre: Nem szövetkezik az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./2004. május 3.
Idén 21 tehetséges fiatal képzőművész, író, zenész és színész részesült egy esztendőre szóló ösztöndíjban a Communitas Alapítvány jóvoltából. Az egy esztendeig havi 4 millió lejes juttatást jelentő ösztöndíj kitüntetettjei: Balázs Imre József, Demény Péter, Farkas Welman Éva, Gáll Attila, Karácsonyi Zsolt, Zsidó Ferenc, Jakab Noémi, Karácsonyi Sándor Áron, Kiss Iringó Márta, Léstyán Csaba, Pokorny Attila, Barabás Olga, Molnár Levente, Péter Hilda, Tompa Klára, Zayzon Zsolt, Béres Melinda, Horváth József, Lászlóffy Zsolt, valamint a Schola Gregoriana Monostoriensis és a Tiberius vonósnégyes. A díjkiosztó ünnepségre ápr. 30-án, Marosvásárhelyen került sor. – Az erdélyi magyarság szerves része a nemzetnek, de ugyanakkor külön lélek is, amely ha szabadságot kap "tud tenni csuda dolgokat" – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az ösztöndíjainak ünnepélyes átadásakor. Markó úgy értékelte, a Communitas Alapítvány a magyarság önállóságra való törekvésének az egyik lehetséges kerete. Az alapítvány egy része az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka támogatására szolgál, másik jelentős része, nyilvános pályázatok révén, a művelődési élet, oktatás, ifjúsági mozgalom valamint a fiatal művészek megsegítését célozza. A Communitas nyújtotta keret nagyságrendben az idén már megközelíti, jövőben pedig el fogja érni azt, amennyi az Illyés Alapítványban az erdélyi magyarság rendelkezésére áll. Az ünnepség részeként tárlatnyitóra is sor került. A Communitas Alapítvány három tavalyi díjazottja, Ferencz S. Apor, Nemes Kovács Ernő és Wilhelem József Hunor képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás. /Alkotni a szülőföldön érdemes. 21 alkotói ösztöndíjat adott át a Communitas Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./2004. május 4.
A marosvásárhelyi liberálisok tiltakoztak az ellen, hogy a kormány visszaszolgáltató bizottsága az „átkozott protokollum"-nak megfelelően döntött a Bolyai Farkas Líceum, az Unirea Nemzeti Kollégium és a Művészeti Líceum épületeinek visszaadásáról volt tulajdonosainak, a református, illetve a katolikus egyháznak, „helytelen, jobban mondva, végzetes" módon alkalmazva a törvényt, tudósított a Cotidianul című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./2004. május 5.
Csató Béla római katolikus főesperes, a marosvásárhelyi Unirea, volt II. Rákóczi Ferenc Fiú Főgimnázium, illetve a Művészeti Líceum, volt Római Katolikus Leánygimnázium jövőbeni sorsáról leszögezte, hogy nem az egyházi iskolákat szolgáltatták vissza, csupán az iskolák épületét, vagyon nélkül. A törvény értelmében az egyház köteles 5 évre szóló szerződést kötni az épületben működő tanintézménnyel, amely bérleti díjat fizet majd az egyháznak. A római katolikus egyháznak újra működtetnie kell egy testületet, az iskolaszéki testületet, amelynek végig kell gondolnia, mi lesz öt év múlva. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumról kifejtette: céljuk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minőségi oktatás folyjon. Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az első hármat – a kolozsvárit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – már régebb visszaszolgáltatták. A marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit csak most sikerül visszaszerezni. /Mezey Sarolta: Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2004. május 5.
A marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság ügyészei vádat emeltek Csibi István csíkszeredai vállalkozó ellen emberölési kísérlet miatt, míg a Tankó Róbert ellen emberölési kísérletben való bűnrészesség miatt indított eljárást megszüntették. Csibi István 2000. nov. 4-én, csíkszeredai cége épületében, Tankó jelenlétében egy baseballütővel támadt Magyari Tiborra, akit megpróbált fejbeverni. A védekező áldozat bal karja eltörött, Magyari 30–35 napos orvosi ellátásra szorult. Csibi ellen más ügyekben is vizsgálat folyik, a vállalkozó, valamint Tankó Róbert és Bartalis Csaba továbbra is előzetes letartóztatásban van. /Bíróság elé állították Csibit. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./2004. május 6.
Szeptember elsejétől négy marosvásárhelyi általános iskola elveszti önállóságát, és egy-egy másik iskolával összevonva közös igazgatóság alatt működnek tovább. Az összevonással mindenütt megszűnik az egyik magyar aligazgatói állás, jó néhány (többnyire magyar tannyelvű) osztály önállósága, továbbá tanítói állások és tanári katedrák szűnnek meg, és csökken az óraszám is. Az összevonás oka a gyereklétszám csökkenése, és elsősorban a magyar tagozatot érinti. Az összevonások be nem vallott, de nyilvánvaló oka, hogy megszűnjenek azok az általános iskolák megyeközpontunkban, ahol egyensúlyban vagy enyhe többségben van a magyar gyermekek száma. Az összevont intézményben kisebbségben lesz a magyar tagozat, szóba sem jöhet, hogy az iskolát magyar személyiségekről nevezzék el, amiképpen az igazgató nemzetisége is egyértelművé válik. Az átalakítás esélyt teremt arra, hogy az iskolák összevonásával az egyik épületbe a magyar tagozat költözzék, a másikban pedig maradjon a román, de erre nem törekedett a tanfelügyelőség. /Bodolai Gyöngyi: Összevont tanintézetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./ 2004. május 6.
Máj. 4-én Marosvásárhelyen, Erdély egyik legrégebbi iskolájában, a Bolyai Farkas Líceumban arra emlékeztek, hogy kettőszáz éve, 1804. május hatodikán mondta el az iskola új tanára, Bolyai Farkas székfoglaló beszédét. Pápai József latin- és vallástörténettanár Bolyai Farkas szellemét idézte. Dr. Weszely Tibor, Bolyai-kutató matematikatanár pedig a székfoglaló beszéd előzményeit, körülményeit ismertette. Végül kitüntették mindazon bolyais vagy református kollégiumbeli diákokat, akik az elmúlt évben különböző tantárgy-, illetve sportversenyeken kitűnő eredményt értek el. /Nagy Botond: Kétszáz éve még nem tudták... = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./ 2004. május 6.
A marosvásárhelyi Ariel Bábszínház Antal Pál-emléknapot szervez. A bábszínház-alapító, országos hírű rendező és társulatvezető halálának ötéves évfordulója alkalmával máj. 9-én, az Antal Pál által 1993-ban rendezett Ludas Matyi című mesét viszik színre. /Antal Pál-emléknap. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./2004. május 7.
A Magyar Polgári Szövetség máj. 2-án, Marosvásárhelyen elfogadott nyilatkozatával kapcsolatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Kampánystábja közleményt adott ki. Eszerint az MPSZ rágalmaz, amikor azt állítja, hogy: "Markó Béla, Frunda György, Verestóy Attila, Borbély László és társaik éveken át körmönfont módszereket használva megakadályozták az RMDSZ-programban szereplő belső választásokat." Az RMDSZ 7. kongresszusa a belső választások lebonyolítására két változatot fogadott el: a közvetlen, illetve közvetett módszert, a területi szervezetek hatáskörébe utalva annak eldöntését, hogy milyen módon kívánják kijelölni a Szövetségi Képviselők Tanácsába /SZKT/ választott tagjaikat. A 2003 áprilisában és májusában megtartott belső választásokon több tízezer állampolgár vett részt elektorként vagy közvetlen urnás megméretkezésen. Ennek nyomán alakult újra az SZKT. Az RMDSZ mintegy 781 településen szervezett előválasztásokat, amelyen 184.731 személy vett részt. Az MPSZ választásokon való indulását nem az RMDSZ és a kormánypárt akadályozta meg, hanem a Központi Választási Iroda törvényességi okokból utasította vissza az MPSZ aláírásgyűjtő íveit. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./2004. május 7.
Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnöke a máj. 6-i sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy az "aktuális helyzet" hátráltatja az MPSZ-t, hiszen a szövetség által támogatott független jelöltek semmilyen módon nem tudnak olyan erőket megmozgatni, mint ha választási listán indultak volna. Szerinte egyre többen vannak a kiábrándultak. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy az SZDP-vel való lepaktálás révén kiszorítja a politikai színtérről a konkurens szervezeteket. Az MPSZ független jelölteket akar indítani a választásokon: a megyei tanács jelöltje Tőkés András, a marosvásárhelyi városi tanácsba jelöltek pedig Ölvedi Zsolt és Ráduly Levente. /D. A.: "Nyilván megváltozott a politikai helyzet". = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./2004. május 7.
Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./2004. május 8.
Máj. 7-én tartották Nagyváradon, a Szigligeti Ede Állami Színházban az RMDSZ országos kampánynyitóját. Markó Béla elmondta: alapjában véve a romániai magyarság továbbra is egységes, a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy hat százalékos a szövetség támogatottsága. Szerinte az alternatív szervezeteknek is az RMDSZ-ben van a helyük. – Az RMDSZ a legutóbbi választások eredményei alapján 145 polgármesterrel és kétezer négyszáz önkormányzati képviselővel rendelkezik. A június 6-án tartandó romániai helyhatósági választásokon az RMDSZ növelni szeretné városvezetőinek a számát. A romániai önkormányzatokban a legutóbbi törvénymódosítások szerint csökkenni fog ugyan a képviselők száma, a szervezet viszont arányaiban véve mindenképpen növelni szeretné. Markó Béla felsorolta az RMDSZ megvalósításait: az egyházi ingatlanok valamint, a föld- és erdőtulajdon visszaszerzése, a kétnyelvű táblák, valamint a Szabadság-szobor visszaállítása. A továbbiakban Kelemen Attila (Marosvásárhely), Ilyés Gyula (Szatmárnémeti), Albert Álmos (Sepsiszentgyörgy), Ráduly Róbert (Csíkszereda), Ladányi László (Székelyudvarhely), Kovács Attila (Brassó) valamint Bíró Rozália (Nagyvárad) polgármester-jelöltjeinek rövid bemutatkozó beszédét hallgathatták meg a jelenlevők. Az ünnepségen Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök is felszólalt. /Borbély Tamás: Országos RMDSZ kampánynyitó Nagyváradon. Minél nyitottabb és befogadóbb szövetségre van szükség – véli Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2004. május 8.
Maros megyében az RMDSZ egy óvásnak adott helyet, így Marosludason megismételték az állóurnás előválasztást. Ezt követően Andrássy Árpád Marosludas körzeti RMDSZ-elnöke bejelentette, kilépett a Maros megyei tanács RMDSZ frakciójából. Mindezek ellenére, amíg a marosludasi körzeti magyarság igényt tart szolgálataira, RMDSZ elnökként kívánja szolgálni a körzetben élő magyarság ügyét. Andrássy azt állította, hogy az RMDSZ megyei vezetősége személye ellen próbálja hangolni a tagságot. Kecskeméti tartózkodása alatt ugyani a marosludasi választmányt felrendelték a marosvásárhelyi székházba, és helyt adtak a főként magáncélt szolgáló óvásnak. Mindkét alkalommal ugyanaz az eredmény született, vagyis polgármesterjelölt – először 368 érvénytelen, majd másodszor 447 érvényes szavazattal – Ferenczi Levente lett. /Bögözi Attila: Ki a ludas Ludason? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./2004. május 10.
Máj. 8-án a színházban tartotta az RMDSZ Maros megyei szervezete a kampánynyitót, bemutatkoztak a polgármesterjelöltek, a marosvásárhelyi városi, illetve a megyei tanácsosjelöltek. Markó Béla nyitóbeszédében emlékeztetett a kétnyelvű feliratokra, az anyanyelvhasználat alkotmányos garantálására és arra, hogy visszakerült az egyházak tulajdonába a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum. Bízzanak bennük, kérte Virág György, a megyei tanács elnöke, a tanácsosjelöltekre utalva. Kelemen Atilla marosvásárhelyi polgármesterjelölt leszögezte: "Csak egységesen tudunk győzni s győzni tudunk, mert itt helyünk van és itt élni akarunk"! /Mózes Edith: Ha egységesek vagyunk, sikerül! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./2004. május 10.
Máj. 9-én Marosvásárhelyen helyi vállalkozókkal találkozott Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A találkozón részt vett Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Virág György, a megyei tanács elnöke, Borbély László képviselő és Csegzi Sándor alpolgármester is. Szekeres Imre rámutatott, az RMDSZ olyan politikai szervezet, amely példamutató teljesítményt mutatott fel az elmúlt időszakban, illetve kiemelte annak fontosságát, hogy Marosvásárhelynek magyar polgármestere, és RMDSZ többségi tanácsa legyen a június 6-i választások után. /(mózes): Szekeres Imre helyi vállalkozókkal találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./