udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 2761-2790 | 2791-2820 | 2821-2850 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2004. szeptember 28.
Okt. 1-jén Marosvásárhelyen, Bernády Házban Józsa Nemes Irén (1918-2003) marosvásárhelyi festőművész alkotásaiból nyílik emlékkiállítás. A Nyárád mente festőjének tartott művész munkáiban a hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes, színes univerzumát, embereit, szokásait örökítette meg. /Józsa Nemes Irén- emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./2004. szeptember 29.
Szept. 25-én Maros megyében is lezárult a parlamenti jelölt-állítási időszak. Maros megyéből előreláthatólag 3-4 képviselő és két szenátor kerülhet be a parlament alsó és felső házába. A két szenátori hely közül – az RMDSZ szabályzata szerint – az egyik Markó Béla elnököt illeti meg. A másik szenátori helyért Frunda György jogász és Szakács János vegyészmérnök mérkőzik meg. A képviselőjelöltek száma 14. A névsorban szerepelnek az eddigi képviselők: Borbély László közgazdász, Kelemen Atilla állatorvos, Kerekes Károly jogtanácsos és Makkai Gergely meteorológus. Új nevek: dr. Benedek Imre Sándor szívgyógyász-főorvos; Dávid Csaba mérnök, a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet elnöke; Náznán Jenő mezőgazdász; dr. Kakassy Sándor fogorvos, aki korábban képviselő volt; Tatár Béla, a marosvásárhelyi közszállítási vállalat igazgatója; Csata Edit közgazdász (korábban a vámhivatal vezetője); Dudás Annamária közgazdász; Györfi Annamária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem adminisztratív munkatársa; Orbán László Levente, fiatal mérnök Maroskeresztúrról; Jakab István, fiatal közgazdász. /(Máthé Éva): Előválasztás Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke bejelentette, hogy Maros megyében több községben az önkormányzati közgyűlések elvetették a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, miszerint közigazgatási egységenként tartsanak népszavazást a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, illetve arról, hogy az illető községhez tartozó falvak óhajtanak-e egy majdan létrehozandó autonóm Székelyföldhöz tartozni. A Marosvásárhely közelében levő Balavásár község helyi tanácsa úgy döntött, hogy jövő év márciusában megszervezik a népszavazást. Azért tolták ki a referendumot jövő tavaszra, mert biztosak benne, hogy a prefektus polgári peres úton megtámadja majd a helyi tanács határozatát, és addig remélik: tisztázódik a helyzet, és megtarthatják a népszavazást. Korábban Ovidiu Natea, Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott, hogy törvénytelennek tekint minden ilyen fajta kezdeményezést. Néhány napja maga Lokodi Edit is alkotmányellenesnek mondotta azt, hogy a városok, községek, tehát az önkormányzatok népszavazást szervezzenek – bármivel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Balavásáron a népszavazás mellett döntöttek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szept. 17-25. között zajlott Budapesten a Bárka Színházban a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XVI. Fesztiválja, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Füst Milán Boldogtalanok című színművével szerepelt. A fesztivál szakmai zsűrijének döntése alapján a marosvásárhelyi társulat előadása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Alkotóközösségi Fődíját (megosztva), a Hajónapló Műhely diákzsűrije döntése alapján B. Fülöp Erzsébet színészi alakításáért a RÉV 8 RT. díját érdemelte ki. /Vásárhelyiek budapesti fesztiváldíja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szept. 30-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepi hangversenyen köszönti a 75. életévét töltő Szalman Lóránt karnagyot az Állami Filharmónia. Szalman Lóránt jelentős szerepet töltött be Marosvásárhely zenei életében, Ruha Istvánhoz, Terényi Edéhez, Csíky Boldizsárhoz hasonlóan. Kóruskarmesterként műkedvelőket toborzott és létrehozta az egykori Székely Népi Együttes kórusát, így vetve meg alapját a későbbi állami filharmónia kórusának. /(járay): Szalman Lóránt köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2004. szeptember 29.
Józsa Nemes Irén évtizedeken át Marosvásárhely közkedvelt alkotója volt. Szüntelenül szülőfaluja mesésen festői világát festette, joggal nevezték a Nyárádmente festőjének. A hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes univerzumát, embereit örökítette meg képein, a valóságot kissé átpoetizálva. 1939-es első kiállításától közel egy esztendeje bekövetkezett haláláig számos közös és egyéni tárlaton jelentkezett. Egy letűnt kor bűvöletében élt, amikor – mint mondta – „még büszkék voltak a székelyek”. /Nagy Miklós Kund: Józsa Nemes Irén emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
Egyed Ákos akadémikus alapozó munkáiban elsősorban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi történetét tárta fel. Ennek értékéről, a magyar nemzettudat építésében betöltött szerepéről úgy alkothatunk fogalmat, ha belelapozunk az 1950 és 1990 között Magyarországon kiadott történelmi tárgyú munkákba és az Erdéllyel kapcsolatos egyéb kiadványokba, írta Sylvester Lajos. Az elhallgatás áttörését a ’80-as években a háromkötetes Erdély-történet kiadása jelentette, s az olyan alapműveknek a reprint kiadása, mint Orbán Balázs: Székelyföld leírása, de ez csak a periódus végén vált lehetségessé. A kelet-európai országok hivatalos történetírása kihagyásos és félrevezető volt. Magyarország esetében a történetírást még inkább eltorzította az, hogy a Rákosi, majd a Kádár-korszakban ,,a más országok belügyeibe való beavatkozás” anatémája sújtott minden olyan kísérletet, amely a határokon kívül rekedt magyarság históriáját vonta látókörébe. Egyed Ákos 1848 erdélyi magyar vezéralakjai /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004/ című kötete az 1848-as szabadságharc tizenhét erdélyi vezetőjéről értekezik. /Sylvester Lajos: Egy ’48-as erdélyi arcképcsarnok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./2004. szeptember 30.
Szept. 28-án sajtótájékoztatót tartott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklóson, ismertette 1997-től kezdődő korrupcióellenes tevékenységét. A kivizsgálások során bebizonyosodott, hogy az állami erdészet egy szűk csoportjának közreműködésével zajlik Gyergyó térségében az erdőirtás, ami olyan kaotikus állapotok kialakulásához vezetett, hogy a falopások megfékezhetetlenné váltak. Ugyanezeket a törvénytelenségeket tapasztalta a pénzügyőrség és az erdőügynökség, ezért az állami erdőügynökség Ion Micu, Laczkó Terézia és Melles Előd erdészeti vezetők leváltásáról hozott határozatot. A megyei rendőrség Ion Negrusa rendőrparancsnok idején akadályozta a törvénytelenségek kivizsgálását, leváltása után az új rendőrparancsnok teljesítette kötelességét. Az esetek súlyosságát igazolja, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság melletti ügyészség foglalkozik a bűnügyi dossziékkal, amelyekben a fővádlott Melles Előd. gyergyószentmiklósi Új Kelet hetilap tavaly november óta kampánysorozatot indított Garda ellen. Hasonlóképpen járt el a helyi Fény Televízió is: őt rágalmazva próbálták menteni, tisztázni Melles Elődöt. Dr. Garda Dezső megtudta, hogy Péter Csabát, az Új Kelet főszerkesztőjét először a gyergyószentmiklósi bíróság ítélte hét hónap börtönbüntetésre minősített lopás miatt, a büntetés letöltése alól elnöki amnesztia mentette fel. Bartalis Máriát, a Fény Televízió főszerkesztőjét a Budapesti Fővárosi Bíróság 2001-ben jogerősen három év börtönre ítélte lopás, csalás, üzletszerű titkos kéjelgés elősegítése, közokirat- és magánokirat-hamisítás büntette miatt. /Gál Éva Emese: Akik besározzák a képviselőt, mert a törvényességért küzd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./2004. szeptember 30.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával megbízott Országos Restitúciós Bizottság összefoglalta az eddig elfogadott elvi döntéseket, illetve a kikézbesített határozatokat. Az összesítés szerint a magyar történelmi egyházakat illetően az Evangélikus Püspökség 12, az Erdélyi Református Püspökség 88, a Királyhágómelléki Református Püspökség 69, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 61, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40, a Temesvári Római Katolikus Püspökség 15, a Szatmári Római Katolikus Püspökség 13, valamint az Unitárius Püspökség 28 ingatlan-visszaigénylési kérelme ügyében hozott az Országos Restitúciós Bizottság elvi döntést. A bizottság RMDSZ-es alelnöke, Markó Attila elmondta, hogy országos viszonylatban a kérelmek száma 7500, melyből mintegy 2000 (azaz 26 százalék) a magyar történelmi egyházakra vonatkozó. Az elvi döntések számának aránya a magyar történelmi egyházak javára billenti a mérleget, hiszen az összesen 574 elvi döntésből 326, – azaz a döntések 57 százaléka – magyar ingatlanokra vonatkozik. A bizottság legutóbbi ülését követően kézbesítették többek között a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületére és melléképületeire vonatkozó határozatokat, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, illetve a szintén Marosvásárhelyen található Művészeti Líceum, az Unirea Líceum ügyében is. /(Márton Adél Evelin): A magyar történelmi egyházak javára billent a mérleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./2004. szeptember 30.
Közzétették a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az RMDSZ közösen meghirdetett pályázatának eredményét. Nyertes pályázók (az összegek forintban): Stúdium Alapítvány (www.orvostudomany.ro – az Erdélyi Magyar Orvosok Internetes Lapja): 800.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (www.tudomany.ro): 1.000.000; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány: 200.000; Erdélyi Magyar Írók Ligája (www.erdelyiterasz.ro; www.irodalom.org): 500.000; Media NET Kft., Romániai Magyar Adatbank: 1.000.000; Media NET Kft., Transindex (www.transindex.ro): 1.000.000; MIND Egyesület (www.catholic.ro): 300.000; Erdélyi Múzeum-Egyesület (www.eme.ro): 500.000; András Alapítvány (www.hargitatanc.ro): 50.000; Agnus Média Alapítvány & Multiradix Kft. (www.agnusradio.ro): 200.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport Civilport – Web Hosting szolgáltatás elindítása és működtetése a nonprofit szervezetek részére: 600.000; Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport PONT.web – pályázatfigyelő (www.pontweb.ro): 900.000; Országos Magyar Diákszövetség (www.oktatas.ro): 1.500.000; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – Marosvásárhely, Bolyai-kéziratok: 2.000.000; Téka Művelődési Alapítvány és Szórványkollégium (www.mezoseg.ro): 200.000; OZONE Egyesület (www.szabadidokalauz.ro): 150.000; Kós Károly Kulturális Egyesület (www.infokalotaszeg.ro): 150.000; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet (www.szeben.ro): 140.000; CSTIT és Állampolgár Menedzser Egylet (www.cstit.ro): 300.000; Pro Press Egyesület (www.szekelyhirmondo.ro): 300.000; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület (www.erdovidek.ro): 150.000; Brassai Társaság (www.brasso.ro): 300.000; EKE – Marosvásárhelyi Osztály – A természetjárók honlapja: 150.000; Németh László Alapítvány (www.nagybanya.ro): 300.000; Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (www.klmt.ro): 100.000; Kolozsvár Társaság (www.kt.ro): 100.000. /Webes támogatások Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./2004. október 2.
A környezetvédelem, az észak-erdélyi autópálya, valamint az európai integrációs folyamat témája állt – többek közt – a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet okt. 1-jén Szatmárnémetiben folytatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A találkozó után a felek közös sajtóértekezlet keretében számoltak be megbeszéléseik eredményeiről. Emlékeztettek: a két parlament stratégiai együttműködésének a jegyében 2003-tól rendszeresen találkozik és konzultál egymással a két törvényhozó testület elnöke. Szili Katalin elmondta: vendéglátója tájékoztatta őt arról, hogy az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasza 2008-ra elkészül. Szili kérte román partnerét, hogy Bukarest támogassa a csíkszeredai főkonzulátus felállításának a lehetőségét. /Környezetvédelem, autópálya, európai integráció – a tegnapi Szili–Dorneanu találkozó fő témái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2004. október 2.
Okt. 1-jén nyílt meg a Marosvásárhely két felsőoktatási tanintézménye, a Színművészeti Egyetem és a Petru Maior Egyetem. A Színművészeti Egyetemen dr. Béres András rektor az idei tanév különlegességét hangsúlyozta, hiszen ez az utolsó évfolyam, amelyik az eddig megszokott tanrend szerint végzi az egyetemet, jövőre hároméves időtartamúak lesznek a felsőoktatási intézmények, ezt a mesteri és doktori képzés követi majd. A rektor beszélt az egyetem összművészeti törekvéseiről, arról, hogy a színházművészeti oktatás mellett a művészet többi ága oktatásának lehetőségét szeretnék elérni. E cél érdekében indult a bábszínész szak, idén pedig a zenepedagógia. /Nagy Botond: Jókedvű tanévnyitó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2004. október 4.
Gyergyószárhegyen, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) évente megtartott táborában osztották ki a hét végén a romániai magyar újságírók munkásságát honoráló nívódíjakat. A táborban jelen voltak a nemrég alakult Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének (VMÚE) képviselői is. A kétnapos MÚRE-táborban az újságírók a médiaetika és a professzionalizmus témakörben hallgathattak előadásokat. Nívódíjasok: az írott sajtó kategóriában Nagy-Miklós Kund, a marosvásárhelyi Népújság napilap Múzsa című kulturális mellékletének főszerkesztője, a rádiósoknál Vincze Lóránt, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adása szerkesztője, a televíziós kategóriában Baranyi László, az MTV2 marosvásárhelyi tudósítója, fotós kategóriában Egyed Ufó Zoltán, a nagyváradi Erdélyi Riport fényképésze. Idén Lendvay Évának, az Előre, a Brassói Lapok és a Művelődés nyugalmazott munkatársának ítélték az Életmű-díjat, az Ágoston Hugó publicista szorgalmazására alapított Pro Amicitia-díj új tulajdonosa pedig Ralu Filip, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke lett. A kezdő rádiósoknak ítélt Tomcsányi-díjat Szőcs Levente, a román közszolgálati rádió bukaresti magyar adásának munkatársa vehette át, különdíjjal jutalmazták a marosvásárhelyi rádió csapatát. A csapat tagjai: Thuróczki Emese, Kulcsár Andrea, Rákóczi Kinga, Bíró Zsolt és Rákóczi Levente. A Gyergyószárhegyi Kulturális Központ által kiosztott díjat Ferencz Imre, a csíkszeredai Hargita Népe újságírója vehette át. – A vajdasági és a romániai magyar újságírók érdekvédelmi szövetsége együttműködési megállapodást írt alá. /B. T.: MÚRE nívódíjakat osztottak Gyergyószárhegyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2004. október 4.
Megjelent a 2005-ös Diákévkönyv, az erdélyi magyar középiskolás diákok számára készült tizenkettedik ilyen jellegű hagyományos kiadvány. Néhány olvasmány: Szülővárosom (Marosvásárhely); Cenzor, cenzúra a történelemben; Legnagyobb búcsújáró helyünk, Csíksomlyó; Nemzedékek bölcsője: Alma Mater; A természetgyógyászat; Nemzetközi Kárpát-Koszorú Túramozgalom. /Megjelent a 2005-ös Diákévkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./2004. október 5.
Okt. 4-én Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere sajtótájékoztatóján ismét terítékre került II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítása a városban, illetve a Calarasilor utca visszanevezése Kossuth utcára. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének parlamenti jelölési gyűlésén Borbély László képviselő ugyanis felvetette a marosvásárhelyi magyarok e jogos igényét. Dorin Florea az állította, hogy a Rákóczi-szobor állítását a Mihai Viteazuléval hozták kapcsolatba, ez viszont szerinte értékbeli különbséget jelent, hiszen a románoknak, Romániának, Európának a havasalföldi vajda többet jelentett, mint Rákóczi Ferenc. A Kossuth utca nevét illetően elismerte, hogy erre létezik tanácsi határozat, azonban ezt egy szervezet megtámadta. Ameddig vita van a határozat körül, addig nem lehet kivitelezni – vélte Dorin Florea. Az újságírók szóvá tették a Ion Antonescu sétány nevének cseréjét. A polgármester kijelentette: a háborús veteránok és néhány tanácsos úgy tartja, hogy Ion Antonescu nem volt háborús bűnös, emiatt egyelőre nem kell lecserélni az utcanév-táblát. /Vajda György: A polgármester újra a tanácsot vádolja. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./2004. október 5.
A múlt hét végén második alkalommal szervezték meg a nemkormányzati szervezetek vásárát Marosvásárhelyen. A kétnapos esemény szervezői az Alpha Transilvana Alapítvány, a PER, az EMKE és a Scena Kulturális Alapítvány. Okt. 2-án a kerekasztal-beszélgetésen elhatározták: a tavaly alakult Alpha Erőforrások Központja ezután az alapítvány önálló részeként működik majd. Az együttműködéssel mintegy negyven szervezet értett egyet. A rendezvény másnap a főtéren folytatódott. Húsz sátrat állítottak fel, ahol több mint harminc szervezet ismertette tevékenységét, és a szervezet tagjai által készített emléktárgyakat értékesítettek. Moca Rudolf bábszínész és a Habakuk csoport bábjátékot adott elő, a Folk Center Alapítvány képviselői együtt készítették a gyerekekkel a játékokat. /(nagy a.): Nemkormányzati szervezetek Marosvásárhely főterén. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./2004. október 5.
1989-ig Bözödújfalu volt az anyaegyház, aztán a falut vízzel elárasztották, lakói szétszóródtak, a római katolikus plébánia Erdőszentgyörgyre költözött. A kormány a vízzel elárasztott templom "kárpótlásaképpen" nyújtott segítséget új templom építéséhez, továbbá nagyon sok magánszemély adománya is hozzájárult az építéshez. Bözödújfalunak már irodalma van. A rombolás irodalma. Helyét most az építés krónikája veszi át. 1998-tól egyházjogilag is Erdőszentgyörgy nevét viseli a plébánia. Az anyaegyházközség lélekszáma 2003-ban 444 volt, fiókegyházai Hármasfalu, Makfalva, szórványa Kőrispatak és Bözöd. Erdőszentgyörgyön tavaly 313 római katolikus hívőt tartottak nyilván. Az új templom neogótikus-rusztikus stílusú. Tervezője a marosvásárhelyi Hadnagy Judit műépítész, a templom orgonáját a Zürichben élő Sebestyén Irén adományozta. A templom harangja az őrbottyáni Gombos Miklós harangöntő mester munkáját dicséri. Október 8-án lesz az új templom szentelése. A Napbaöltöztetett Asszony a bözödújfalusi templom szobra volt. Az ember nagyságú, hársfából faragott bözödújfalusi Madonna Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A XVI. század első felében készült, a csíki-medencei Mária-szobrokkal rokonságot mutató alkotást a szovátai Mihály Ferenc restaurálta azzal a céllal, hogy az Erdőszentgyörgyön felépített új templom főoltárára kerüljön. /b. d.: A Napbaöltözött Asszony új temploma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./2004. október 5.
Szeptember 30-án Marosvásárhelyen rendkívüli hangversenyen köszöntötték Szalman Lóránt karmestert 75. születésnapján. A művészeti igazgató, Vasile Cazan, a Hunyadi László szobrászművész által készített, a karmester arcmását megörökítő plakettel, Borbély Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió zenei osztályának egykori vezetője, ill. a mester volt növendéke, közös stúdióbeli munkájuk eredményeként ott rögzített kórushangfelvétellel ajándékozta meg a 75 éves karmestert. /Járay Fekete Katalin: Rendkívüli hangversenyen Szalman Lórántot köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./ 2004. október 6.
Bizonytalan a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös jövője. Az egyetemek akkreditációjáról szóló törvény ugyanis kimondja, az egyesítéssel vagy szétválasztással létrejövő új egyetemeknek kötelező módon román tannyelvű karral is kell rendelkezniük. A PKE tanévnyitója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Tőkés László püspök, a váradi egyetem életre hívója kijelentette: a Sapientia Alapítvány kuratóriuma magyarországi utasításra levágta a Pro Universitate Partium Alapítvány (PUPA) teljes költségvetését. Kató Béla, az EMTE működését irányító Sapientia Alapítvány elnöke szerint szó sincs arról, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásának a megvonásáról döntöttek volna. Csupán a PKE-t működtető alapítvány működési költségeit, irodaköltségeit húzták le a listáról. Tolnai István, aki mind a PUPA, mind a Sapientia kurátora közölte, levélben kérte Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, változtassa meg a finanszírozással kapcsolatos álláspontját. A Sapientia Alapítvány kimutatása szerint a magyarországi támogatás működési költségekre szánt részének több mint harmadrészét (36 százalékát) küldték Nagyváradra a 2003–2004-es tanévben. Ez az első félévben 235,91 millió forintot, a 2004-es költségvetési évhez tartozó második félévben 345,25 millió forintot tett ki. A PKE a múlt tanévben többet kapott működésre, mint a csíkszeredai vagy a marosvásárhelyi EMTE-karok. A 2000–2002 közötti időszakban építkezésre szánt hárommilliárd forintból 966,4 millió ment Nagyváradra, ahol a református püspökség épületét alakították egyetemmé, valamint az Arany János Kollégiumot újították fel és bővítették ki. 2003-ban és 2004-ben a marosvásárhelyi egyetemi campus vitte el a beruházási támogatások nagyobbik felét. A két intézmény távlati összevonásának alapjait a 2000. ápr. 15-én keltezett megállapodás fektette le. Ebben a PKE vállalta, hogy a leendő magánegyetembe intézményként betagolódik, és az akkreditációs folyamat során azzal egységes szervezetet alakít ki. Tőkés László, a PUPA elnöke úgy látta, az apróbb viták ellenére, nem jelent hátrányt a kétfejűség. Tolnai István szerint elméletileg is csak akkor egyesülhet a két egyetem, ha mindkettőt véglegesen akkreditálták. „A végleges akkreditáció megszerzése legkevesebb hét évbe telik, így a legjobb esetben is csak három év múlva vetődhet fel az egyetemegyesítés kérdése – magyarázta Szilágyi Pál, az EMTE rektora. Azt szeretnék, hogy addig töröljék a jogszabályból a román nyelvű fakultás létesítésének a követelményét. Szilágyi Pál szerint előny is származhat a jelenlegi kétfejűségből, mert elképzelhető, hogy a végleges akkreditáció előtti szakaszban egyes EMTE-szakok diákjai a PKE-n államvizsgázzanak. /Gazda Árpád: Összenőnek vagy szétfejlődnek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./2004. október 6.
Okt. 1-jétől Somesan Stefan Maros megyei főtanfelügyelő menesztette állásából a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola igazgatóját, Andrássy Árpádot. Ezzel Marosvásárhely már egyetlen általános iskolának sincs magyar vezetője. A Népújság hónapok óta felhívta a figyelmet az iskola-összevonások és névadások körüli tendenciózus eljárásokra, de senki sem reagált erre. A főtanfelügyelő nyugodtan munkálkodhatott az iskolák jellegének a megváltoztatásán. Andrássy Árpád leváltására az szolgáltatott ürügyet, hogy összevonták a marosvásárhelyi 6-os és 7-es általános iskolákat. Az új iskola élére egy harmadik személyt, a tanfelügyelői tisztséget betöltő Borgovan Ioant nevezték ki ideiglenesen. Andrássy Árpád jogsértésnek tartja a főtanfelügyelő döntését. A többi 6 összevont általános iskola esetében állásában maradt a nagyobbik tanintézmény vezetője, de náluk nem ez történt. Andrássy szerint arra is oda kell figyelni, hogy az iskolák összevonása előtt néhányban többségben voltak a magyar diákok, az összevonás után ez az arány megváltozott. Somesan Stefan főtanfelügyelő szerint az igazgatók leváltása az iskolák átszervezésére vonatkozó törvényes előírásokkal összhangban történt. Az RMDSZ megyei oktatási alelnöke, Dáné Károly közölte: amint tudomására jutott Andrássy Árpád leváltása, rögtön tiltakozott a főtanfelügyelőnél, az RMDSZ megyei elnöke pedig a prefektusnál. A hosszabb távú érdekvédelmet illetően folyamatban van a Romániai Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületének bejegyzése. /Antalfi Imola: Nem jó, ha magyar? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./2004. október 7.
Kevés marosvásárhelyi magyar emlékezett okt. 6-án a volt Postaréten a Székely vértanúk emlékoszlopánál. A rendezvényt az RMDSZ megyei és városi szervezete rendezte. Nem voltak jelen a parlamenti képviselők, szenátorok sem. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke mondott beszédet, majd Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. /Vajda György: Megemlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./2004. október 7.
Nyáron a Bálványosi Szabadegyetem előestéjén, amelynek Orbán Viktor másfél évtizede állandó résztvevője, váratlanul megjelent Medgyessy Péter, és számára nyélbeütöttek egy találkozót, amelyre az ,,érdeklődőket”, akárcsak jó húsz évvel azelőtt, buszokkal fuvarozták. Az előző évben a marosvásárhelyi Félsziget-fesztivált szervezték rá a tusványosi szabadegyetemre. Szili Katalin Szatmárnémetiben járt, nem beszélt a kettős állampolgárság kérdéséről, és szó sem esett az autonómiaügyről. Orbán Viktor viszont a nagyváradi Áldás – népesség rendezvényen elmondta, hogy bízik a kettős állampolgárságról kiírt népszavazás sikerében. Szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia ügyét nem szabad pártpolitikai szintre lehúzni, ez össznemzeti kérdés, nem választási ciklusfüggő/Sylvester Lajos: Áldás helyett békétlenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./2004. október 11.
Az bukaresti Evenimentul Zilei munkatársa Costin Georgescut, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) volt igazgatóját kérdezte különböző dolgokról, de ő mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja. Négy év után tehát már nem emlékezett semmire. Emil Constantinescu 1996-ban kinevezte a SRI élére Costin Georgescu építészmérnököt, az addig névtelen, sajtókiadói igazgatót. Azután kinevezte Mircea Chelaru tábornokot (jelenleg a PUNR elnöke) a nagyvezérkar élére, noha a tábornok előzőleg csak Ion Antonescu marsall rehabilitásában szerzett érdemeket. Emil Constantinescut az sem zavarta, hogy a Corneliu Vadim Tudor – Adrian Paunescu – Gheorghe Funar triumvirátus, illetőleg a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt (Paunescu akkor első alelnöke volt) és a Vatra Romaneasca 1997 szeptemberében Marosvásárhelyen és Kolozsváron tömegtüntetéseket szervezett a csaknem egy éve demokratikus úton hatalomra jutott Constantinescu elnök és kormány megdöntésére. /Barabás István: Titkosszolgálati rövidzárlatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./2004. október 11.
A kisborosnyói Nyíres Lokálpatrióta Kör kezdeményezésére okt. 9-én a falu Millenniumi Parkjában kopjafás emlékművet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki, illetve Hargita megyei képviselői, a község vezetői. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi közíró, a Magyar ’56 (Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Hatások a Kárpát-medencében) című kötet társszerzője a Szoboszlay kirakatper székelyföldi mártírjairól szóló előadásában ismertette az ’56-os ellenállás magyarországi és erdélyi összefüggéseit. /(bodor): Székelyföld 1956-os mártírjaira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./2004. október 11.
Sikeres volt a hét végén Marosvásárhelyen megrendezett Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF). A zsűri elnöke, Kárp György színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatóhelyettese örömmel nyugtázta, hogy a diákszínjátszás dinamikus és színes. A két kategóriában zajló fesztivál két első díját a Ripacsok, illetve a Csepűrágók vitték el, mindketten vásárhelyiek. Rajtuk kívül díjjal távozott a krasznai Tini komédiások csapata, a szilágycsehi Berkenye, a nagyváradi Epepe, az aradi Kölcsey Színpad, a Tele-tini, a Kós Károly Színpad és a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett csapat. /Antal Erika, Szucher Ervin: Taroltak a marosvásárhelyi diákszínjátszók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./2004. október 13.
Gyökeres fordulatot jelent a román politikában, hogy kormányhatározat rögzítette: ezután okt. 9-én emlékeznek meg a Román Holokauszt Napjáról. Hatvanhárom esztendőnek kellett eltelnie a szégyenletes esemény óta, hogy végre legalább egyszer megpróbáljanak szembenézni vele. Okt. 9-e helyett csak 11-én és 12-én került sor megemlékezésekre. Megemlékeznek a romániai holokauszt több mint 400 ezer zsidó áldozatról. Végre kimondják, hogy a transznisztriai események a román történelem szégyenfoltját jelentik. A valódi tényeket már feltárták, papírra vetették, számszerűsítették, adatolták, Matatias Carp könyve, a Holocaust Romániában már a negyvenes évek második felében közkézen forgott, de a román közvélemény, mentegeti és kicsinyíti a menthetetlent. Európában mindegyik ország és nép, mely a zsidók huszadik századi kipusztításában segédkezet adott és részt vett, rátalált a megkövetés és a beismerés valamilyen formájára. Romániának is meg kellett hoznia a döntést. /Cseke Gábor: Mégis holokauszt volt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ Romániában okt. 12-én első ízben emlékeztek meg hivatalosan a második világháború idején lezajlott zsidóüldözésről. Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök koszorút helyezett el a Zsidó Kórustemplom mellett. Iliescu a parlamentben elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy a Hitlerrel szövetséges Ion Antonescu marsall kormányzása idején az akkori Romániában és a román közigazgatás alatt álló területeken mintegy 250 ezer zsidót gyilkoltak meg. /Az első megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./ Marosvásárhelyen az 1942. október 9-én elkezdődött bukovinai deportálásokra, illetve arra a hatmillió európai zsidó polgárra emlékeztek, akik hatvan évvel ezelőtt az antiszemitizmus áldozataivá váltak. Az Izsák Márton alkotta Holokauszt-emlékmű előtt Sauber Bernád, a marosvásárhelyi zsidó hitközség elnöke mondott imát az Auschwitzban, illetve a többi haláltáborban elpusztultakért. Szatmárnémetiben egész napos megemlékezést tartottak a holokauszt áldozataiért. /Holokausztnap: felhívás önvizsgálatra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./2004. október 13.
Okt. 12-én a képviselőházban két RMDSZ-képviselő, Borbély László és Kerekes Károly is felemelte szavát iskolaügyben, illetve az egyházak ingatlanjai visszaszolgáltatását előíró törvény alkalmazásának Marosvásárhelyen történő visszásságaira figyelmeztettek. Mindketten felhívják a közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy Marosvásárhelyen törvénytelen módon eltávolították az egyetlen magyar nemzetiségű általános iskolai igazgatót, valamint arra, hogy a majd fele-fele arányban magyarok lakta városban egyetlen általános iskola sem viseli magyar személyiség nevét. A törvénytelenségek bemutatása során mindkét képviselő ugyanarra a következtetésre jutott: a romániai magyar nemzeti közösség problémái megoldásának egyetlen lehetséges módja az autonómia. /Mózes Edith: RMDSZ-politikusok az autonómiáért. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./2004. október 14.
A szenátusban Frunda György szenátor, Dumitru Petru Pop, a Nagy-Románia Párt szenátora magyarellenes kirohanására reagálva síkraszállt a helyi parlamentek esetleges felállítását is feltételező regionalizálás, és ezen belül az autonóm székelyföldi régió jövőbeli létrehozása mellett. Elutasította a nagy-romániás szenátor által tanúsított magatartást, és azokat az elveket, amelyek a történelmi tényeket elferdítő, és a történelmi emlékek, közöttük az építészeti örökség, jelesül a marosvásárhelyi szecessziós épületek, történelmi tárgyú freskók és üvegablak kompozíciók megcsonkítására uszítnak. /A Parlamentben történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./2004. október 16.
Sepsi József szobrász és Szabó Vilmos festő, grafikus kapta a Pro Zilah Egyesület díját ebben az esztendőben. A díj erkölcsi elismerés azok számára, akik a város közéleti, kulturális életéért dolgoztak. Az Év embere elnevezésű díjban Sepsi József szobrász részesült, aki az idén márciusban a zsibói református templomkertben felállított egész alakos Wesselényi-szobrot alkotta. A művész több mint három évtizede tanít Zilahon. Zilahon is láthatók alkotásai: köztéri mell- és egész alakos szobrai. A Szilágyperecsenben idén felállított – a két világháború áldozatai emlékére – turulmadaras oszlop is az ő alkotása, jelenleg a zilahi római katolikus egyház részére készíti Szent László király szobrát. Életműdíjban részesült Szabó Vilmos képzőművész, aki a Maros megyei Sáromberkén született, tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. Kinevezést Zilahra kapott, munkássága során a város közismert és megbecsült tanáraként több iskolában tanított. Képei, grafikái Ausztriától Japánig jutottak magángyűjtőkhöz, illetve képtárakba. Pár éve az Amerikából hazalátogató Nyárádi Elemérnek köszönhetően Zilahon tanuló fiatalokat díjaznak. /Fejér László: Művészek kapták a Pro Zilah-díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./