udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 2971-3000 | 3001-3030 | 3031-3060 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2005. február 23.
Besztercén a könyvesboltokban nincs magyar nyelvű könyv. Az antikváriumban látni gyerekirodalmat. Az egyik könyvesboltban elmondták, nem érdemes magyar könyvet hozni, mert nem vásárolják. András Irma, a besztercei EMKE egyik vezetőségi tagja szerint jól jön a helyi RMDSZ indítványa, hogy a Mentor Kiadó és a Lyra Nyomda kéthavonta elhozza könyveit Marosvásárhelyről a Magyar Házba. Az Andrei Muresanu Gimnáziumban postai úton rendelik, szerzik be a magyar pedagógusok a szakkönyveket Kolozsvárról, Marosvásárhelyről és máshonnan maguk és diákjaik számára. /Bencze Anna: Beszterce. A könyvek útja. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2005. február 23.
Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, ahová Dáné Károly, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tanügyi megbízottja hívta meg a pedagógusokat, bemutatták a frissen létrejött Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületét (elnöke Dáné Károly). A Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget (RMPSZ) többek között Tőkés András képviselte, aki a Magyar Polgári Szövetség vezetőségi tagja. Tőkés András szerint az újonnan létrejött egyesületre semmi szükség nincs, a középiskolás gondokat meg lehet vitatni az RMPSZ-en belül, nem érti, hogy miért szervezik rá erre a középiskolai vezetők egyesületét. Dáné Károly azt sérelmezte, hogy őt nem szokták meghívni a pedagógus szövetség tanácskozásaira. A hozzászólásokból kiderült: csak a múlt iskolai évben Maros megyében 800 gyermek „veszett el”, akik elvégezték a 8. osztályt, de kilencedikbe már nem jutottak be. Vita volt arról, hogy mi a jó: ha néhány erős magyar központ jön létre a városban, megyében, vagy arra törekednek, hogy minden iskolában legyen magyar részleg. /Máthé Éva: Létrejött a Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2005. február 23.
Szeptembertől új erőkkel indult a Juventus, a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ diáklapja. A kilencedikes Sütő-Udvary Tekla szerint nem okozott gondot a beilleszkedés. Hajdu Brigitta a főszerkesztő. A Juventus cserecikkeket közöl nagyenyedi, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi és csíkszeredai iskolák újságaiból. A lapszámokat 150 példányban fénymásolják, ami sokszor kevésnek bizonyul. Internetes elérhetőség: https://www.bartok.ro/juventus/ /László Árpád: Havonta lesz Juventus. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./2005. február 24.
Egy nappal hamarabb zárul Kolozsváron a XIII. Mátyás Napok rendezvénysorozata. Az előzetes egyeztetések ellenére, a rendezők tudta nélkül Mátyás király szülőházának nagytermét egy kétnapos, más jellegű rendezvény miatt lefoglalták. A rendezvényt ugyanis az összes erdélyi reneszánsz táncegyüttes – a nagyenyedi Collegium Gabrielense, a székelyudvarhelyi Násfa, a marosvásárhelyi Tamburin, a kolozsvári Amaryllis, a nemrég alakult Passamezzo és a Petit riens gyermekcsoport – együttlétének szánták. /B. A. M.: Hamarabb zárulnak a Mátyás Napok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./2005. február 24.
Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy /A Hét, febr. 17./ című tanulmánya vitát váltott ki. A hetilap következő számában több reagálást közöltek: a/ Sütő András cáfolta Stefano Bottoni állításait. 1957-ben nem váltották le az Igaz Szóban viselt beosztásából, hozzátette: 1956-ban – „forradalom-pártiságért” – a letartóztatandó személyek listájára került, Fazekas János – akkori KB-titkár vállalt érte felelősséget. Sütő András visszautasította Bottoni állítását, hogy Hajdu Győzőt ő látta volna el folyamatosan információval Földes Lászlóról, Sütő ugyanis bekerült az Utunk szerkesztőbizottságába. Sütő ezt rágalmazásnak minősítette, mondván általános gyakorlat volt a tiszteletbeli szerkesztőbizottsági tagság. A hetilap testületében szerepelt, de gyakorlatilag semmi köze sem volt hozzájuk, mert 1956 elejétől kezdve már a Művészet című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott Marosvásárhelyt. „Így a kolozsvári Utunknál nem volt alkalmam Hajdu Győző „besúgójaként” működni Földes László ellenében” – írta. Sütő szerint Hajdu Győző véleményeket kért több, Földes által megtámadott írótól, ezt nevezte a tanulmány feljelentő levélnek. Sütő az emlékezetes gyűlésen védeni próbálta Földes Lászlót. /Sütő András: Traumát oldó emlék. Gálfalvi Zsoltnak. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./ b/ Gálfalvi Zsolt az akkor történteket csapdahelyzettel magyarázta: „Földes tehát egy szorongató csapda-helyzetből úgy próbált kiutat találni, hogy másokat taszított csapda helyzetbe. Nemcsak helyzetmegítélése, eljárása is téves volt.” Gálfalvi Földes László hitelét és megbízhatóságát vonta kétségbe, de utólag úgy látja, hogy saját csapdahelyzetéből téves módon próbált menekülni. Ami akkor történt, az csak a diktatúra ismeretében ítélhető meg. /Gálfalvi Zsolt: Megjegyzések egy esettanulmányhoz. = A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./ c/ Bodor Pál hozzászólásában a diktatúra akkori korszakát elevenítette fel. A románosítás 1956-ra már egyértelmű volt. 1956 szeptemberében Miron Constantinescu, a párt KB keménykezű titkára Kolozsváron magyar értelmiségi gyűlést hívott össze, ahol a felszólalók óriási többsége nyíltan kritikus volt a pártvezetéssel és a kormánnyal, a magyar érdekeket sértő jelenségek tekintetében. Ezt látva Miron Constantinescu elmondta, a párt vezetése jóváhagyta a régi kérést az 1940-ben megszüntetett Korunk újrakiadására, egy új gyereklapra (ez lett a Napsugár), nem állítják le a szakszervezetek magyar nyelvű hetilapját, (Szakszervezeti Élet, majd Munkásélet), a KISZ ifjúsági lapját sem szüntetik meg (Ifjúmunkás), visszaállítják a kolozsvári Agronómia magyar tagozatát, megvizsgáltatja az utcanév-változtatásokat stb. Bodor elismerte, hogy felszólalt Földes László ellen, de hozzátette: ezt a szövegét szinte Földes László diktálta és heteken át kérte Bodor Pált, hogy olvassa föl. /Bodor Pál Diurnus: Stefano Bottoni! = A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./ d/ Hozzászólt a hetilap munkatársa, Sipos Géza is, aki nekirontott Sütő Andrásnak és ítélkezett, Sütő nem jelentős író. „Egyszerre volt a működtetője, haszonélvezője és ugyanakkor eszköze a hatalomnak, másrészt nemzetiségi mivolta miatt sohasem válhatott annak szerves részévé” – minősítette Sütő Andrást Sipos Géza. Sőt, Sipos szerint az író „ellenzéki szerepben is megnyilvánult”, „átnyergelt”, „ellenzéki-nemzetvédő identitást épített ki magának”, „hatékonyan dolgozott önnön irodalmi kultuszán”. Sipos szerint Sütőnek 57 kötete jelent meg, „tézisdrámái 1975-től a szelep funkcióját töltötték be diktatúra és nemzetiség viszonyában”. Sipos Géza megvonta Sütő András írói mérlegét: egyetlen jó könyve van, az Anyám könnyű álmot ígér. /Sipos Géza: Az önfelmentő.= A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./ e/ Kuszálik Péter saját magára hivatkozott, ő már régebben sürgette a „kibeszélést”. Földes László már 1964 decemberétől közölhetett, igaz, kezdetben csak recenziókat, kisebb cikkeket. Kuszálik két könyvcímet hiányolt Bottoni bibliográfiájából: Huszár Sándor: Sorsom emlékezete. Vallomások egy bűntelen nemzedék elkárhozásáról /Kriterion, Bukarest, 1982/ és Földes László: Elvek és viták. Tanulmányok, kritikák /Kriterion, Bukarest, 1983/. Huszár könyvéből kiderült, hogy a pártból kizárt Földes haláláig a marxista esztétika egyetemi előadótanára maradhatott. /Kuszálik Péter: Eljött (?) a kibeszélés ideje? = A Hét (Marosvásárhely), febr. 24./2005. február 24.
Elhunyt dr. Ágoston Albert /Székelykál, 1921. márc. 28. – Marosvásárhely, 2005. febr. 22./, aki 84 évesen is sokat dolgozott. A Romániai Magyar Szó gyakran közölte intelmeit. Mindig összetartásra, munkára, küzdelemre, a magyarság megőrzésére buzdított. A Bolyai Farkas Líceum, a református egyház és családja között osztotta meg életét. /Berci bácsi elhagyott bennünket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2005. február 25.
Pipe központjában a romosabbik épület volt az iskola, a másik romos ház a kultúrotthon. Nincs szükség már egyikre se. A faluban 45 család él. Az átlagéletkor 60 fölött van. Sok ház kapuját bezárták, a tulajdonosok elköltöztek vagy kihaltak. Valamikor 300-an laktak a faluban, 45 – 50 magyar gyermek tanult az iskolában. A fiatalok Segesváron, vagy még távolabb, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen keresnek lehetőséget. A parókia üresen áll, az unitárius lelkész úgy döntött, hogy Nádason marad, mert ott is szolgál. Valamikor itt sok szőlő, s jó gabona is termett. Azután jött a kollektív, s mindent szétvertek. A fiatalok mind elmentek. Pipén még egy üzlet sincs. Jenei László Csaba unitárius lelkész elmondta, hogy a pipeiek eljárnak a templomba. Az egyházközséghez 67-en tartoznak. Nádason és Pipén összesen 196 lélekből áll az unitárius közösség. Sok a vegyes házasság. 1997-ben falutalálkozót tartottak Pipén. Erre az alkalomra Sándor Szilárd, az akkori Pipe szásznádasi unitárius gyakorló segédlelkésze egy füzetet állított össze Fóris Géza volt nyugdíjas unitárius lelkész kézirata alapján. /Vajda György: Transzszilván időutazás. A „pipék földjén”. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./2005. február 26.
Semmisnek nyilvánította a bíróság a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak is otthont adó református kollégium épületének visszaadásáról szóló határozatot. Ennek értelmében az Erdélyi Református Egyházkerület nem kaphatja vissza az egykor tulajdonát képező, az erdélyi magyarság egyik szimbólumértékű ingatlanát. A restitúciós bizottság tavaly szeptemberben meghozott 394-es határozata szerint az épület visszakerült az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester azonban nem törődött bele, és tavaly október 10-én a városi tanács nevében kérte a bíróságtól, semmisítse meg a visszaszolgáltatással foglalkozó testület határozatát. A marosvásárhelyi ítélőtábla február elején helyt adott a polgármester kérésének. Marosán Tamás, az egyházkerület ügyvédje szerint az ítélet megalapozatlan, benyújtják a fellebbezést. /(borbély): Vesztett az egyház a Bolyai épületének ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./2005. február 26.
Ciprian Dobre Maros megyei prefektus felszólította Dorin Floreát, Marosvásárhely polgármesterét, hogy tartsa be kormányrendeletet, amely megtiltja a fasiszta, rasszista és xenofób szimbólumok használatát, valamint a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt személyek kultuszát. Dorin Florea 2003. május 7-én átiratot küldött a prefektúrára, amiben arról tájékoztatta az akkori főispánt, hogy a marosvásárhelyi I. Antonescu marsall sétányon levették az utcanév-táblákat. A prefektus szerint a polgármesteri hivatalnak a legközelebbi tanácsülésre elő kell terjesztenie egy határozattervezetet, amivel végre megváltoztathatják az utcanevet. /-vagy-: Prefektusi felszólítás az Antonescu utcanév törlésére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./2005. február 27.
Február 11-13. között Kecskeméten tartotta éves szokásos összejövetelét az egyetemi lelkészek konferenciája. Immáron tizenegyedszer rendezik meg a lelkészek és munkatársaik találkozóját. Mindenki beszámolt a munkájáról. Kiderült, hogy az erdélyi nagy egyetemi városokban komoly munkát végeznek az ottani lelkészek és munkatársaik (Marosvásárhely, Kolozsvár, Brassó, Temesvár és Csíkszereda). /XI. Egyetemi Pasztorációs Konferencia Kecskeméten. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 27./2005. február 28.
Február 28-án első ízben lépték át hivatalosan a Sapientia EMTE új marosvásárhelyi székházának a küszöbét az egyetemi hallgatók. Az épület környéke merő sártenger, egyelőre nem iható a csapvíz, még büfé sincs az új épületben. Az előző napon még javában dolgoztak a munkások, hogy némileg rendbe tett épületben kezdődhessen el az oktatás. Hivatalos megnyitót azért nem tartottak, mert még sok a tennivaló. Az épület átadása nem történt meg, viszont a tanítást el kellett kezdeni. Egyelőre a közszállítás sincs megoldva. Hollanda Dénes dékán elmondta, még 138 millió forint hiányzik az építkezésre szánt összegből. Ha azt megkapják, elkészül a tereprendezés, eltűnik a sár, leaszfaltozzák a bekötő utat. A kuratórium márciusi értekezletén bizonyára jóváhagyják ezt az összeget. A laboratóriumi felszerelést a korábbi székházból, a Deus Providebit Tanulmányi Központból és a Szakszervezetek Házából átszállították. A Deus Providebit Ház egy részét továbbra is bérelik, ott maradt a humán tanszék központja. Az egyetemnek még nagyon sok taneszközre, felszerelésre lenne szüksége, de egyelőre arra nincs pénze. Körülbelül 3 millió euróra lenne szükségük ahhoz, hogy a gépészeti, villamosmérnöki, kertészeti laboratóriumok világszínvonalon legyenek. Dávid László prorektor, az automatizálás és számítástechnika tanszék vezetője elmondta: körülbelül 130 számítógéppel rendelkeznek, amiből negyven olyan masina, amit mások már nem használtak, azokat ők javították fel. Nekik 200-250 gépre lenne szükségük. Ígéretük van további hatvan gépre. Egyelőre a Deus Providebit Házban marad a körülbelül 13-14 ezer kötetes könyvtár. Ez majd az új épület torony részébe költözik át, amely május 31-re készül el. A campusnak nem lenne bútorzata, ha nem kaptak volna segítséget egy holland egyetemtől, mely műszerekkel is segítette a Sapientia Egyetemet. A Sapientia Egyetem nyolcszáz diákjából hatszáz az új helyszínen kezdte el a második félévet. A Sapientia EMTE magánegyetem, ezért a hallgatókat nem illeti meg az ötven százalékos utazási támogatás, a vasúti kedvezményt sem vehetik igénybe. A Sapientia EMTE kettős (magyar-román) állami finanszírozásával kapcsolatban Hollanda elmondta: „A román tanügyminiszter közleménybe foglalta azt a véleményét, miszerint mivel nem vagyunk akkreditált egyetem, nem jár nekünk román állami támogatás.” /(Máthé Éva): Első oktatási nap a Sapientia-campusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2005. február 28.
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban Csegzi Sándor alpolgármester, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) marosvásárhelyi szervezetének az elnöke a sajtónak is bejelentette: elkezdődik Bolyai János, majd később Bolyai Farkas kéziratos hagyatékának digitális hordozóra való felvitele. A könyvtárban létrejött a digitalizáló műhely. A kéziratos lapok fényképmásolata felkerül az internetre, hogy ezzel bárhol a világon hozzáférhetővé váljon a mintegy 14 ezer lapot kitevő anyag. Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője elmondta: később a könyvtár többi anyagának a digitalizálására is sor kerülhet. /(Máthé Éva): A világhálóra kerül Bolyai János kéziratos hagyatéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./2005. február 28.
A marosvásárhelyi Bibliofil könyvesbolt november 20-a óta szombatonként mesedélelőttre várja a legkisebbeket. Bíró Emese és Nemes Csilla tanítónő közkedvelt vagy kevésbé ismert mesék világába kalauzolja el az érdeklődő gyerekeket. /(mészely): Mesedélelőtt a Bibliofil könyvesboltban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./2005. március 1.
Gál Kinga sajtóközleményt adott ki az Európai Parlamentben a szólásszabadság helyzetéről Romániában: „Sajnálattal nyugtáztam a román hatóságoknak a 89 előtti időszakot idéző eljárását egy magyar történelmi dokumentumfilm vetítése körül, néhány héttel az európai csatlakozási tárgyalások lezárása után és röviddel a csatlakozási szerződés aláírása előtt. Az intézkedések a legalapvetőbb egyéni jogokat, a kultúra és a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, ezért európai parlamenti képviselőként fontosnak tartom felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. Elfogadhatatlan az eljárássorozat, amelynek a civil szervezetek, a protestáns egyházi intézmények tagjait és vezetőit vetették alá Erdély nagyobb városaiban (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely) 2005. január 7-e és 14-e között. Rendőrségi eszközökkel megfélemlítették, kihallgatták és aránytalanul magas pénzbüntetéssel sújtották őket, csupán azért, mert részt vettek és/vagy helyet adtak a már Magyarországon filmszínházakban, magyar köztelevízióban sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének azokban a városokban, ahol nagyobb helyi magyar közösség érdeklődésére számíthattak. Az erdélyi fiatalok civil kezdeményezését nagy érdeklődés övezte – így még felfoghatatlanabb, hogy 89 előtti diktatórikus módszerek alkalmazásával (áramszünet, rendőrségi megfélemlítés) igyekeztek meggátolni a filmvetítést, például Marosvásárhelyen. Ahol a filmet le tudták vetíteni, a román hatóságok még a vetítésnek helyszínt adó protestáns egyházat is zaklatták arra a törvényre hivatkozva, amely a hivatalos filmszínházakra érvényes. Mindez gyökeresen ellentétes az EU alapelveivel, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a közösség számára biztosított békés gyülekezési szabadságjog és az egyházak életének függetlensége. Az eset a lassan fejlődő romániai civil társadalom és civil kezdeményezések elleni indokolatlan fellépésnek minősíthető, ami legkevésbé fogadható el egy magát liberálisnak nevező kormánytól. A véleménynyilvánítás szabadsága az Európai Emberjogi Egyezmény 10. cikkelye szerint egyforma joga a többséghez és a kisebbséghez tartozó egyénnek. A kultúra szabad áramlása megillet mindenkit, a romániai magyar közösséget is, hiszen ez az egységes európai eszme lényege.” /Gál Kinga sajtóközleménye az Európai Parlamentben. A szólásszabadság helyzete Romániában. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./2005. március 1.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Ion Caramitru színművész, a Román Színházi Szövetség /UNITER/ elnöke átadta a 81 éves Lohinszky Lórándnak a Románia Csillaga Érdemrend tiszti fokozatát. A művész megtiszteltetésnek veszi azt, hogy a legmagasabb rangú állami elismerésben részesült. /(Máthé Éva): Magas rangú állami kitüntetés Lohinszky Lórándnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./2005. március 2.
„A restitúciós bizottság döntését meg lehet támadni, de a folyamatot már csak lassítani lehet, megállítani vagy visszafordítani nem” – nyilatkozta Bálint István, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója Dorin Florea polgármester kijelentéseire reagálva. Dorin Florea ugyanis azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet az iskolaépületek – többek közt a Bolyai-gimnázium – egyházi tulajdonba történő visszaszolgáltatásával. /Antal Erika: Bálint: nem lehet megállítani a restitúciót. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./2005. március 2.
Benépesült az Erdélyi Magyar Tudományegyetem újonnan épített marosvásárhelyi campusa. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta, régi álma valósult meg. Január 31-ig az oktatási felületnek készen kellett volna lennie, de az időpont elcsúszott. Éjjel a korábbi bérelt székhelyről elhordták a padokat, reggel már az új épületben vizsgáztattak. Hollanda február 28-át az egyetem születésnapjának is tekinti. Még hátravan a bentlakás megépítése. Jelenleg a diákokat háromszázezer lejjel támogatják, ez afféle lakbérpótlás, csekély összeg. /Mészely Réka: A távlat: egyetem vendéglővel és bentlakással. „Egy nagyon régi álmom valósult meg”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./2005. március 3.
Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke és Haller István, a PEL emberjogi irodájának vezetője sajtótájékoztatón üdvözölte Ciprian Dobre prefektusnak a marosvásárhelyi Ion Antonescu utca nevének megváltoztatására vonatkozó felszólítását. A liga már az Antonescu sétány elnevezésekor tiltakozott a névadás, illetve azoknak a személyeknek a kultusza ellen, akik vétkesek a romániai holokausztért. A 2002. évi 31-es számú, a rasszista, xenofób, fasisztoid szervezetek és szimbólumok, az emberiség és a béke elleni merényletek elkövetői elleni kultusz betiltásáról szóló sürgősségi kormányrendelet megjelenése után írásban szólították fel a polgármesteri hivatalt, a prefektúrát és a művelődési minisztériumot az Antonescu sétány nevének megváltoztatására. Akciójuk azonban eredménytelen maradt. /Mózes Edith: A PEL üdvözli a prefektus akcióját. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./2005. március 3.
Öt éve folyik a vita az erdélyi magyar gazdálkodói körökben arról, megosztja-e a gazdák érdekképviseletét, hogy önállósult a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) egykori Maros megyei fiókszervezete, mely tavaly decemberben felvette az Erdélyi Gazdasági Egyesület nevet. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület néhány nappal ezelőtt Marosvásárhelyen tartott tisztújító közgyűlésén elhangzott, az EGE-t 32 jogi személyiségű vagy azzal nem bíró gazdakör és társult szervezet alkotja. Az elmúlt öt év alatt az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, tanfolyamokat szerveztek a gazdáknak, regionális agrárgazdasági oktatási és információs központot indítottak, kapcsolatot létesítettek magyarországi, spanyolországi és belgiumi gazdaszövetségekkel. Az EGE közgyűlésén Máthé László, az RMGE Maros volt vezetőségi, az RMGE jelenlegi elnökségi tagja kérte: „Az EGE vezetői üljenek le tárgyalni az RMGE kolozsvári vezetőivel, hiszen konkrét és hatékony együttműködési szerződés szükséges a két gazdaszervezet között”. Csomós Attila, az EGE újraválasztott elnöke szerint a Maros megyei gazdakörök vezetősége sosem zárkózott el az együttműködéstől, de nem fogadhatja el, hogy a kolozsvári országos egyesület feltételként szabja meg számára, hogy beszámoljon székházi tevékenységéről. Sebestyén Csaba, a kolozsvári székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke szerint nincs szakadás a gazdaszervezetek között. „Az önállósult Maros megyei RMGE fiókszervezetet joghézagot kihasználva jegyeztették be RMGE Maros néven. Mindez könnyen megtéveszthette az avatatlant, hiszen nem tudhatta, hogy rólunk, az országosról, vagy az önálló Maros megyei szervezetről van szó. Alapszabályukban az szerepel, hogy csatlakoznak az országos szervezethez, de ezt öt év alatt nem tették meg, tehát nem hisszük, hogy valaha is komolyan gondolták volna” – szögezte le a 12 megyei szervezetet magában foglaló RMGE elnöke. /Bakó Zoltán: Megoszlik az erdélyi magyar gazdatársadalom az RMGE és az EGE között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./2005. március 3.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere nem csak a Bolyai Farkas Líceum, hanem az Unirea és a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását is megfellebbezte. Míg a két első esetében nyert, a Művészeti Líceum visszaszolgáltatását jogosnak találta a bíróság. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség jogtanácsosa elmondta, hogy a Restitúciós Bizottság tavaly szeptember 20-i határozatában juttatta vissza az Unirea Líceumot a püspökségnek, ezt a határozatot is megtámadta Florea. A Táblabíróság február 18-án döntött úgy, hogy a Restitúciós Bizottság határozata jogtalan volt. A Restitúciós Bizottság megfellebbezte a marosvásárhelyi táblabíróság döntését – tájékoztatott Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, ugyanúgy a püspökség is. /(antalfi): Vajon még mi minden fog kiderülni? Az Unirea Líceumot is visszapereli a polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3./2005. március 4.
Négyszemközti beszélgetésen osztotta meg egymással Székelyföld autonómiájáról alkotott nézeteit Constantin Strujan Hargita megyei prefektus és Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Árus beszámolt arról, hogy a prefektus jelezte: ő voltaképpen csupán belecsöppent az elődje által elindított népszavazás-határozatok megtámadásának folyamatába, és nem állíthatja meg, nem vonhatja vissza a rendeleteket. Jogászai ugyanis fenntartják a határozatok törvénytelenségének érveit. A tavasz folyamán három gyergyószéki település – Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró – helyi önkormányzata védi a marosvásárhelyi táblabíróságon a Hargita megyei prefektúra által megtámadott, az autonómia-népszavazásról kiírt tanácsi határozatok ügyét. /Gergely Edit: Négyszemközt az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./2005. március 4.
Dr. Kelemen Atillát az RMDSZ Maros megyei elnökét négyéves megbízásának lejártával újabb megyei elnöki mandátumra jelölte a tagság. Az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek száma nagyobb, mint volt korábban, sikerült magyar tanácselnököt választani a Maros megyei önkormányzat élére. Nem sikerült azonban magyar polgármestert választani Marosvásárhely élére. Kelemen szerint sokkal kevesebb a magyar választópolgár Marosvásárhelyen, mint amennyivel az RMDSZ számolt. /Farczádi Attila: Az RMDSZ felelősségéről az EU- csatlakozást megelőző években – interjú dr. Kelemen Atillával. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ 2005. március 4.
Március 3-án volt ünnepélyes az E-melo állásbörze megnyitója Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Házban /Előzőleg Kolozsváron is megrendezték./ A kétnapos állásbörzére harminckilenc cég jelentkezett több mint százötven munkaajánlattal, a vállalatok és ajánlataik jegyzéke a www.e-melo.ro nevű honlapján szerepelt. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi Sapientia dékánja reményét fejezte ki, hogy az állásbörze gyümölcsöző lesz. Az E-melo Erdélyi Munkaközvetítő Hálózatot tavaly májusban az RMDSZ kezdeményezte, a marosvásárhelyi állásbörzét az Impulzus XXI. Kezdeményezési Csoporttal és a Bolyai-Gauss Információs Központtal közösen szervezte. /Mészely Réka: E-melo állásbörze Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./2005. március 4.
Unoka 51 magyar református által lakott, már az 1200-as években is létező település, Marosvásárhelytől 35 kilométerre van. A XV. századból származó református templomot 1938-ban építették újra. A kis domb, amelyen áll az épület, megcsúszott, s vele együtt a templom két sarka is. Ahhoz, hogy a templom kettészakadását megakadályozzák meg kell erősíteni az alapot. Év közben háromhetente szolgál itt a lelkész. Az évek során Unokáról a fiatalok nagy része Szászrégenbe vagy Marosvásárhelyre költözött. A közigazgatásilag Faragóhoz tartozó településen nincs munkalehetőség, nincs iskola, nincs üzlet sem. Magyar nyelvű iskola csak Pókában van, román nyelvű a közeli Körtekapun vagy Faragón. A földek nagy része puszta. /Simon Virág: Unoka – ahonnan elköltöztek az unokák. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ 2005. március 5.
Marosvásárhelyt lázban tarja, hogy bezárhatják az Azomures vegyipari kombinátot. Marosvásárhely lakosságának körülbelül a fele azért drukkol, hogy a kombinátot zárják be, a másik fele pedig azért, hogy fennmaradjon. A magyarok (kivéve talán azokat, akik – kevesen – a kombinátban dolgoznak) azt szeretnék, hogy írmagja se maradjon a vegyi kolosszusnak. Ez volt a város elrománosításának fő eszköze, szennyezi a levegőt, a folyóvizeket. Viszont a vállalatnak több mint 3000 dolgozója van. A helyi román sajtó azt szajkózza, hogy az egész mögött maga Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke áll, mert ő adta ki a jelszót: be kell zárni a kombinátot. Holott csak az történt, hogy egy tanácskozáson ilyesmit mondott: közeledik az uniós csatlakozás, az Azomures tulajdonosainak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy valóban csökkentsék a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét, ellenkező esetben – az uniós elvárások alapján – megtörténhet, hogy be kell zárni a vállalatot. /Máthé Éva: Valami bűzlik... a kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2005. március 5.
Marosvásárhelyen a Fellebbviteli Bíróság törvénytelen ítéleteket hozott, amikor a Bolyai Farkas, illetve az Unirea Líceum ügyében a polgármesteri hivatalnak adott igazat. Dorin Florea polgármester és a hivatal jegyzője a tanács nevében támadta meg a restitúciós bizottság döntését, de erről a tanácsot nem tájékoztatták. Az RMDSZ illetékeseinek „hivatalból” figyelemmel kellene kísérniük a restitúciós ügyek haladását. /Mózes Edith: Tátott szájjal? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./2005. március 5.
A Maros Megyei Könyvtár bibliográfiai osztályán immár másfél évtizede végzik ezt a gyűjtő munkát, helyismereti- helytörténeti bibliográfiai műhelyről lehet beszélni. A mostani a nyolcadik ilyen jellegű munka, a hat bibliográfia mellett a második biobibliográfia. (Az első a Scriitori romani mureseni volt.) A most megjelent kötet /Oameni de stiinta mureseni/ Maros megye és Marosvásárhely tudós alkotóinak, a reáltudományok művelőinek a leltára, katasztere. Azoké, akik a mai megyehatárok között születtek, itt tanultak, hosszabb-rövidebb ideig itt éltek, itt dolgoztak vagy itt adták ki műveiket. Mindenki szerepel benne, aki legalább egy könyvet kiadott. 861 név, 861 tudós ember – orvosok, gyógyszerészek, biológusok, matematikusok, fizikusok, vegyészek, geológusok, csillagászok, mérnökök, mezőgazdák, közgazdák – élete és munkássága tárul fel az olvasó, kutató elé. A „legöregebb” az 1508-ban született Franz Joel gyógyszerész, a legfiatalabb az 1979-ben született Radoiu Sanda közgazdász. /Fülöp Géza: Maros megyei „tudóslexikon”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./2005. március 5.
Március 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban dr. Sipos Pál, az Magyar Televízió tudományos, nevelési és ifjúsági főosztályának a vezetője mutatta be a Magyarországon elindult Nagy Könyv mozgalmat az erdélyi könyvtárosoknak, tanfelügyelőknek, tanároknak, újságíróknak. A Nagy Könyv Program célja az, hogy a magyar nyelvet beszélő fiatalok, felnőttek a jövőben többet olvassanak. A program március 1-én indult, és 2005. december 17-ig tart. Március 15-én este a Magyar Televízió az anyaországi, és határon túli nézőke kéri, hogy nevezzék meg kedvenc magyar és kedvenc külföldi regényüket. Április 23-án mutatja majd be a Magyar Televízió kettes csatornája azt, hogy melyik ötven magyar, és ötven külföldi regény került fel a százas listára. Ezt követően a százas listán szereplő regényekre lehet majd szavazni, és június 11-ig ezekből alakul ki az első 12 helyezett. A nyári szünet után ősszel folytatódik a program. Tájékozódni lehet: w.anagykonyv.hu, [email protected]. /(Máthé Éva): A Nagy Könyv Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ 2005. március 7.
Március 5-én Marosvásárhelyen Markó Béla államminiszter, az RMDSZ szövetségi elnöke jelenlétében megtartották az RMDSZ megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűlését. Kelemen Atilla eddigi elnököt 169 érvényes szavazatból 143 igen, 26 ellenszavazattal újraválasztották megyei elnökké. Markó Béla hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság nagyszerű szolidaritással az egység mellett tette le a voksát. Az autonómiát vállaltuk és teljesíteni fogjuk, mondta. Elsősorban a kisebbségi törvényt ígérte, amely megteremti a kulturális autonómia jogi kereteit. Kelemen Atilla kijelentette: eredményes munkát végeztünk. És sorolta: „2000-ben nem volt magyar nyelvű Bolyai iskola, nem volt restitúciós törvény, vagy a kétnyelvűség érvényesítését szavatoló közigazgatási törvény; még nem volt a megyei önkormányzatnak magyar tanácselnöke, nem érvényesült a számarányunknak megfelelő méltányos elosztási rendszer, nem volt ennyi polgármesterünk és tanácsosunk, és nem voltunk kormányon, illetve olyan alkupozícióban, amelyből végre méltányos elégtételt tudtunk szerezni érdekeinknek”. Dávid Csaba, a marosvásárhelyi városi szervezet elnöke a véleménykülönbségek ellenére az intelligens együttműködést tekintette járható útnak az RMDSZ megyei és városi szervezete között. /Mózes Edith: Kelemen Atillát újraválasztotta a megyei küldöttgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./2005. március 7.
Az erdélyi magyar gazdák helyzetéről és a jövőbeni szoros együttműködésről volt szó azon a megbeszélésen, amelyet a Párbeszéd a jövőért elnevezésű konzultáció-sorozat keretében Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Csomós Attilával, az RMGE Maros elnökével folytatott március 5-én Marosvásárhelyen. A megbeszélésen elhangzott, az RMDSZ a jövőben szoros együttműködést alakít ki azzal a szervezettel, amely hamarosan felveszi az Erdélyi Gazdák Egyesülete (EGE) nevet. /(Csernik Attila): Gazdasági tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./