udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2000. február 25.
A marosvásárhelyi Cuvantul Liber tíz éve egyebet sem tesz, mint hogy támadja a romániai magyarokat. Ezért gyanús, hogy ez a lap kizárólag egyetlen hazai magyar politikai alakulatot dicsér, mégpedig a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot /RMSZDP/. Ez a párt ugyanis eldöntötte, hogy az RMDSZ jelöltjével szemben egy olyan más, közös jelöltet támogat, akit minden román párt el tud fogadni. Nekik már van jelöltjük: egy olyan vásárhelyi magyar férfi, akinek a felesége román, s úgy vélik: ettől mindenki lelkesen rá fog szavazni majd júniusban. A nevét nem közölték. A Cuvantul Liber azt is közölte, hogy az RMSZDP jelezte: felszólalnak majd, hogy a törvényszék nyilvánítsa az RMDSZ-t olyan pártnak, mely tulajdonképpen nincs is bejegyezve. A pártocska vezetősége úgy tudja, hogy a derék székelyek tömegesen hagyják ott az RMDSZ-t, már 400-an iratkoztak be a Jobboldali Erők Szövetségébe, sőt azt is tudni vélik, hogy a legtöbb magyar Iliescu pártájában tömörül össze. /Máthé Éva: Csak mondják a magukét...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./2000. március 21.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete márc. 17-18-án tartott szimpóziuma a sugárzott és az írott média egy évtized előtti szerepét, történelmi felelősségét elemezte. Magyar politikusok mellett néhány román kollégát és politikai személyiséget is meghívtak a találkozóra. A marosvásárhelyi rádió román nyelvű adása és főleg a Cuvantul Liber című napilap 1990. márc. 19-ét megelőzően, már január végétől folyamatosan hangolta a város és Maros megye románságát a magyarság minden törekvése, jogkövetelése ellen. A helyi román média hangulatkeltéssel készítette elő a görgényvölgyiek vásárhelyi hadjáratának útját. A "magyar tábor" tagjai s a segítségükre siető romák közül több mint harminc vádlottra a bíróság egytől tíz évig terjedő, összesen 72 évi börtönbüntetést "osztott ki", míg a "román táborból" mindössze két ember kapott egy-egy évnyi felfüggesztett börtönbüntetést. A felbujtók - tehát többek között a korabeli román sajtó - ellen még vizsgálatot sem kezdeményeztek soha. /Szilágyi Aladár: A sajtó történelmi felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./2000. április 8.
Sepsiszentgyörgyön, a Könyvkuckóban Veress Gerzson A múlás karneválja című verseskötetét és Bogdán László Ház a kopár hegyen című könyvét mutatta be Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese és Káli Király István, a Mentor Kiadó (Marosvásárhely) igazgatója. Veress Gerzson azok közé a fiatal költő közé tartozott, akiket nem sikerült megmenteni az életnek /ahogyan Szőcs Kálmánt, Szilágyi Domokost, Sütő Istvánt, Vásárhelyi Gézát sem/, akik tudatosan meneteltek a halál felé. /Kusztos F. Kinga: Bogdán László és Veress Gerzson kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./2000. április 25.
Beder Tibor kifejtette, Székelyföld a magyarság hátországa, és a VET, amely egész Erdélyt képviseli a Világszövetségben, nem tudja megfelelőképpen megjeleníteni. - A Világszövetség Székelyföldi Társasága létrehozásával esze ágában sincs a VET-et háttérbe szorítani, hangsúlyozta. Beder szerint van itt annyi ember, hogy létrehozzanak egy Székelyföldi Társaságot. Olyan szervezetben gondolkodik, amelynek tagjai nem veszekednek, hanem szolgálják a magyarságot. Programot sem dolgoznak ki, mindenki tegye azt, amit eddig is tett. - A sajtó azt állította, hogy Beder Tibor meg akarja bontani a romániai magyarság egységét. Hibát követett el, mert megkérte Fülöp Dénes vásárhelyi, és Sylvester Lajos szentgyörgyi barátait, hogy hat embert javasoljanak, akikkel a társaságot hivatalosan meg lehet alakítani. A névsort eljuttatta a világszövetséghez, a VET telefonon leellenőrizte... Fodor Imre, valamint Kulcsár Sándor azt mondták, hogy nem tudnak semmiről. Igazuk volt. Az a baki történt, hogy Dénes nem ment el idejében hozzájuk. - Végül azért megalakult a Világszövetség Székelyföldi Társasága, hivatalosan is bejegyezték, megkérték Beder Tibort, hogy egy évre vállalja el az elnökséget. A Székelyföldi Társaságnak meghívással lehet valaki a tagja, vagy ajánlással. Politikus, szenátor, képviselő, RMDSZ-tisztségviselő nem. Nem akarnak ugyanis a politika mezejére lépni. /Inczefi Tibor: Aki "forradalmat" csinált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./2000. április 25.
Ma az egyetlen magyar nyelvű, az egész Kárpát-medencét átfogó nemzetközi orvosi konferencia a marosvásárhelyi TDK /Tudományos Diákköri Konferencia/, melyet hetedszer március 14-15-én tartottak meg Marosvásárhelyen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egyik termében. A szervező a vásárhelyi Magyar Diákszövetség volt. Az idén is sok neves előadó érkezett Magyarországról. A konferenciáról Venczel László orvostanhallgató, a TDK elnöke adott tájékoztatást. Az első konferenciát 1993-ban tartották. A mostanira Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Temesvárról, Nagyváradról, a négy magyarországi egyetemről /Szeged, Pécs, Budapest, Debrecen/, valamint Újvidékről, Kassáról és Pozsonyból hívtak előadókat. A konferencia nyelve a magyar. Hét szekcióban zajlott a dolgozatok bemutatása, ezenkívül volt négy poszter szekció, ahol nem előadások hangzottak el, hanem poszteren mutatták be az adott témát. Idén 240 dolgozatot mutattak be a hallgatók, ebből 210 Marosvásárhelyen készült. - A konferencia megrendezésének költségeiben szponzorok segítettek, továbbá az Illyés Alapítvány és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal. - Romániában a magyar orvostanhallgatók számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy anyanyelvükön mutassák be tudományos munkáikat. A többi hazai diákkonferencia román nyelven zajlik. /Máthé Éva: Nemzetközi Tudományos Diákköri Konferencia - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./2000. május 8.
1944. május 3-án gyűjtötték össze a marosvásárhelyi zsidóságot, majd nem sokkal azután útnak indították őket a haláltáborok felé. Most, máj. 5-én szentelték újra a száz éves zsinagógát, melynek teljes felújítása befejeződött. Az ehhez szükséges pénzt elsősorban a Joint, a zsidók nemzetközi segélyszervezete biztosította, és számtalan adakozó személy, cég, szervezet Romániából, Izraelből, Németországból, Kanadából, Skóciából, Ausztráliából és máshonnan. A hajdani csaknem hatezer lelket számláló, ma 217 tagúra fogyatkozott marosvásárhelyi zsidó közösség megünnepelte ezt a jelentős eseményt. Az újraszentelést Glantz Eliezer bukaresti főrabbi végezte el. Sauber Bernáth, a marosvásárhelyi hitközség elnöke felelevenítette a zsinagóga helyreállításának mozzanatait. Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője beszélt a marosvásárhelyi és Maros széki egykori zsidóság életéről, szerepéről. A történész elmondta, hogy a romániai zsidó szervezetek föderációjának jelenlevő vezetői megtiltották neki, hogy magyarul is szóljon az egybegyűltekhez, pedig a marosvásárhelyi magyar zsidóság történetéről beszélt. A történész szerint egyes hazai zsidó vezetők múltja sem éppen "szeplőtlen". A Kultúrpalota és a Városháza két budapesti zsidó műépítész: Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült. Spielmann Mihály arról is szólt, hogy Izsák Márton szobrász holokauszt-emlékműve 1947 (!) óta várja a vásárhelyi zsidó temetőben, hogy bronzba öntsék és köztéren helyezzék el. De erről ma sincs szó. /Újraszentelték a marosvásárhelyi zsinagógát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./2000. május 9.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke máj. 6-án határozatot hozott azzal kapcsolatban, hogy Kincses Előd, az előválasztás eredményét tartalmazó marosvásárhelyi tanácsosjelölt listát helyezte el a választási irodánál, és nem azt, amit a Maros megyei döntéshozó testület a TKT-val, illetve az Országos Kampánystábbal egyeztetett. Markó határozatában közölte: Kincses Elődtől, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnökétől május 6-ától visszavonja összes jogkörét. Következésképpen Kincses nem intézkedhet és nem írhat alá a szervezet nevében sem pénzügyi, sem politikai, sem érdekképviseleti vagy érdekvédelmi jellegű dokumentumot. Az ügyvezető elnök javaslatára Kelemen Attila parlamenti képviselőt kinevezte az országos kampánystáb tagjává, Maros megyei felelős kampánybiztossá. - A TKT (elnök: Kelemen Attila) nyilatkozatot adott ki az üggyel kapcsolatban, melyben újra ismertették a marosvásárhelyi tanácsosjelöltek listájának megszületési folyamatát. (Május 2-án a TKT több órás vita és titkos szavazás után összeállította a névsort, majd az országos kampánytsáb Kolozsvárra kérette a szavazólapokat, mert a szavazással kapcsolatban kifogások voltak. 3 szavazólapot érvénytelenítettek, ami nem változtatott a végeredményen. A kampánystáb felszólította Kincses Elődöt: az így kialakult névsort adja be a választási irodába. Kincses olyan névsort iktatott be, amely még az előválasztás eredményét sem tartja tiszteletben.) A TKT kérte az országos vezetőséget: hozza meg a szervezet tevékenységét normalizáló intézkedéseket. /(Máthé Éva): Tovább gyűrűzik a Kincses-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ A Szabadság Kincses Előd távollétében Szente Ibolyánál, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnökénél érdeklődött az ügy hátteréről. Az elnökasszony elmondta: korábban a Maros megyei kampánystáb úgy döntött, hogy csak akkor tekinthetők érvényesnek az előválasztások Marosvásárhelyen, ha a tagság részvételi aránya eléri a 20%-ot. (Szente Ibolyának nem voltak pontos információi arra vonatkozóan, hogy a megyei kampánystábnak egyáltalán jogában áll küszöbértéket megállapítani.) Ez minimum 8400 voksot jelentett, a szavazáson azonban csak 7000-en vettek részt. Tekintettel a kialakult helyzetre, a megyei vezetőség kompromisszumos megoldást ajánlott a kampánystábnak: ne érvénytelenítsék 7000 szavazó akaratát, hanem - megegyezés alapján - végezzenek néhány korrekciót a városi tanácsosi jelöltek listáján. A kampánystáb azonban érvénytelennek tekintette a szavazást, és a TKT-ra bízta a városi tanácsosi lista összeállítását. Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nem értett egyet azzal, hogy a nagyrészt vidéki képviselőkből álló TKT bírálja fölül 7000 marosvásárhelyi akaratát. A TKT azonban módosította a listát, mégpedig jelentős mértékben. Ennek ellenére Kincses Előd úgy döntött: a 7000 marosvásárhelyi szavazatával kialakított városi tanácsosi listát tekinti érvényesnek, és azt jegyeztette be május 5-én a körzeti választási irodában. - A sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában Kincses így indokolja meg döntését: "Lelkiismeretemmel és demokratikus elkötelezettségemmel összeegyeztethetetlennek tartottam a TKT diktátummal meghatározott tanácsosi lista benyújtását, annál is inkább, mivel az országos kampánystáb több szavazólapnál az idegenkezűség alapos gyanúját állapította meg (...). A marosvásárhelyi előválasztások eredményét tiszteletben tartó döntésem meghozatalát a marosvásárhelyi körzetek egyértelmű felhívásain kívül nagyban megkönnyítette az, hogy a Maros megyei szabályzat-felügyelő bizottság kimondta: a marosvásárhelyi tanácsosi listát kialakító 2000. május 2-i TKT-határozat szabályzatsértő (...). Ezért a szabályzat-felügyelő bizottság a TKT vásárhelyi tanácsosi listát állító határozatát hatályon kívül helyezte. Egyúttal felhívott arra, hogy a marosvásárhelyi hivatalos tanácsosjelölt-listát és a jelöltek rangsorolását az előválasztási eredmények szerint állítsam össze. (...) Azoknak, akik szabályszerű döntésemet kifogásolják, azt válaszolom: a demokrácia ott kezdődik, hogy a törvényeket, szabályokat akkor is tiszteletben tartjuk, ha azok történetesen sértik pillanatnyi "politikai" érdekeinket." /Székely Kriszta: Felfüggesztették tisztségéből Kincses Elődöt, a Maros megyei RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Máj. 9-én Toró T. Tibor aláírásával állásfoglalást hozott nyilvánosságra a Reform Tömörülés Elnöksége, amelyben Kincses Előd Maros megyei RMDSZ-elnök tisztségéből való felfüggesztését precedens nélkülinek, jogilag, erkölcsileg és politikailag elhibázottnak minősítette. "Nem kívánunk ennek szótlan résztvevői lenni, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma" - áll a nyilatkozatban. Az RT szerint a Kincses elleni eljárás nem értelmezhető másként, mint "a szövetséget egyre inkább centralizált pártként működtető csúcsvezetés végleges leszámolási kísérletét a fősodortól eltérő véleményt és politikai gyakorlatot képviselő tisztségviselőjétől". Úgy értékelik: Kincses az egyetlen elfogadható megoldást választotta akkor, amikor a közösség közvetlen akaratát tartalmazó választási listát jegyeztette be. Az RT kérte az Operatív Tanácsot határozatának felülvizsgálására és visszavonására. - Takács Csaba ügyvezető elnök úgy nyilatkozott: semmilyen észrevételezést nem kapott az RT-től. Sajtón keresztül üzengető RMDSZ-tagszervezeteknek pedig nem szokott sajtón keresztül válaszolni - mondotta. /Állásfoglalás Kincses-ügyben Leszámolási kísérlettel vádolja a Reform Tömörülés Markóékat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./2000. május 18.
A marosvásárhelyi választások során az RMDSZ számít azokra a marosvásárhelyi magyarokra, akik bár jelenleg nem élnek az országban, de joguk van szavazni és erkölcsi kötelességüknek érzik a szavazáson való részvételt - ez fogalmazódott meg kedden azon az RMDSZ-tanácskozáson, amelyen részt vettek jelenlegi marosvásárhelyi tanácsosok és tanácsosjelöltek. - Kincses Előd "a Maros megyei RMDSZ jogtalanul felfüggesztett elnöke" aláírással írt levelet az RMDSZ Maros megyei, lemondott ügyvezető elnökségéhez. Ebben leszögezte, hogy a jelöltlista benyújtásával nem követett el hatásköri vétséget,és közölte, a helyhatósági választásokig beletörődik abba: a jogtalanul kinevezett új vezetőség és kampánystáb "helyettünk végezze a dolgát". Kincses Előd bízik abban, hogy a választások után újra eleget tehet vállalt feladatainak, illetve hogy az RMDSZ illetékes szervei hatályon kívül helyezik az Operatív Tanács "diktatorikus intézkedéseit", nem fogadta el az alelnökök lemondását. - Szabó László, az RMDSZ Maros megyei szervezete Etikai és Fegyelmi Bizottságának választott tagja lemondott tisztségéről. Levelében ezt azzal indokolta, hogy Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának a működési szabályzatát mellőzve, önhatalmúlag határozott a megyei elnök jogköréről. Levelében részletezte az RMDSZ csúcsvezetésnek hibáit (akaratgyengengeség, vezetési erélytelenség. tűzoltó módszerek, stb.), tobánbbá az "RMDSZ csúcsembereinek örökös védekező magatartása és a kezdeményezés hiánya juttatta zátonyra az erdélyi állami magyar egyetem ügyét is. Talán még most sem késő: gyorsított ütemben be kell nyújtani az állami magyar egyetem újraindításáról szóló törvénytervezetet és az elfogadásával kapcsolatos erőfeszítéseket a koalícióból való kilépésig fokozni!"/Kampánycirkuszok. Az RMDSZ számít a külföldön élő vásárhelyiekre is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./2000. május 26.
A szavazásra jogosult vásárhelyiek kedvezményesen utazhatnak majd haza a választásokra. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége máj. 29-től nyitja meg Budapesten azt az irodáját, amely a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok számára nyújt információkat a helyhatósági választásokról, illetve a választási kampányról. A szövetség által működtetett iroda ugyanakkor a választásokra való hazautazás megszervezéséről és lebonyolításáról is gondoskodik. Az anyaországban tartózkodó szavazókat az autóbuszjáratok igen alacsony áron, mintegy 75%-os kedvezménnyel szállítják majd Erdély nagyobb városaiba, Szatmárra Nagyváradra, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre. /Irodát nyit az RMDSZ Budapesten. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26. - 1730. sz./2000. június 21.
Marosvásárhelyen jún. 20-án éjjel ismeretlenek megrongálták Borsos Tamás egykori vásárhelyi főbíró jún. 21-én leleplezendő szobrának talapzatát, és felgyújtották az azt beborító leplet. Fodor Imre eddigi polgármester szerint az eset - a választások második fordulója után - politikai üzenetet is hordoz. Florea prefektus, a Fodor ellenében most polgármesterré választott parasztpárti politikus közleményében a város összes lakóját civilizált viselkedésre szólította fel. Fodor ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen, de - mint mondta - ezúttal sem vár eredményt ettől a lépéstől, hiszen mind a mai napig nem kerültek rendőrkézre a kétnyelvű helységnévtáblák lefestői, megrongálói sem. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 21./ Az RMDSZ Maros megyei szervezete közleményben tiltakozott az ellen, hogy ismeretlen tettesek felgyújtották és megrongálták a Borsos Tamás emlékének állított szobrot. Ez a bűncselekmény súlyos támadásnak bizonyul az elmúlt négy év során Fodor Imre polgármestersége alatt Marosvásárhelyen megteremtett nyugodt közhangulat ellen. /Az RMDSZ Maros megyei szervezetének közleménye. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./2000. június 30.
A választások eredményéről kérdezte Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Markó Béla leszögezte, hogy az RMDSZ jobb eredményeket ért el most, mint 1996-ban. Ugyanakkor nagy arányú volt távolmaradás, ami egyébként az egész román társadalomra jellemző volt. De jellemző a magyarságra is. - Gyengén szerepelt a parasztpárt, jobbak viszont a Demokrata Párt eredményei, ez mutatja: van balratolódás a romániai társadalomban. - Számításba kell venni, hogy hány alpolgármester, hány megyei elnök, alelnök van, e téren az RMDSZ most sokkal jobban áll. Bihar megyében, ahol az RMDSZ nem volt benne a megyei vezetésben, most alelnök van, de ugyanígy Kolozsban, Beszterce-Naszódban. Szatmáron pedig nemcsak a prefektus az RMDSZ tagja, hanem a megyei tanácselnök is. Gyarmath szerint Székelyudvarhelyen "egészen furcsa dolgok mentek végbe". Marosvásárhelyen a felfüggesztett elnök /Kincses Előd/ azt állítja: egyértelműen az RMDSZ központi vezetősége hibáztatható az elszenvedett kudarcért. Markó Béla kifejtette, hogy "Székelyföldön a polgármesterek tekintetében az RMDSZ és a függetlenek közötti arány 1996-hoz képest alapvetően nem változott." Viszont egyesek más pártok listáján indultak, még RMDSZ-tagok is. Markó súlyosnak tartja, hogy Székelyudvarhelyen létrehoztak egy másik szervezetet. Szerinte "aki ezt létrehozta, döntsön: hová és kihez tartozik." Markó leszögezte, hogy Marosvásárhelyen a megyei elnököt azért kellett felfüggeszteni, mert "súlyos politikai hibákat is elkövetett. Többek között teljesen elsekélyesítette a Maros megyei szervezetet." A létszámcsökkenést, "kellő mozgósítással" kellett volna ellensúlyozni, de a megyei elnök erre képtelen volt. Ez volt a politikai oka a felfüggesztésnek. Észlelhető volt a politikai megosztási kísérlet is. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt roppant kevés szavazatot kapott, hétszáznál alig többet, de ez többszörösen elég lett volna ahhoz, hogy az első fordulóban RMDSZ-es polgármestert válasszanak. Markó kijelentette, hogy "Marosvásárhelyet az utóbbi években jóformán elhanyagoltuk. E városba nem vittünk intézményeket, örökké arról vitatkoztunk, kell-e vagy sem oda főiskolát, egyetemet telepíteni." Gyarmath megemlítette Hollanda Dénes kezdeményezését. Markó szerint sikerült szembeállítani Kolozsvár és Vásárhely küldetését, szerepét. A két város között létre kellett volna hozni egy egészséges intézménymegosztást. - Markó nem bízik abban, hogy ez a koalíció újratermelődjék, és megnyerje a választásokat. - A következő SZKT-n elemezni kell a helyhatósági választások eredményeit és kudarcait. Markó szerint Magyarországon sokan Székelyudvarhelyre figyeltek. Pedig Marosvásárhelyre, más kényes helyekre kellett volna összpontosítsanak. /Gyarmath János: Választások után, SZKT előtt. Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./2000. július 1.
Román polgármester győzedelmeskedett Marosvásárhelyen, az utolsó, magyarok által vezetett nagyvárosban. Felvetődik az RMDSZ felelőssége, állapította meg Harrach Gábor elemzésében. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vásárhelyi kudarcról azt nyilatkozta, hogy a szavazás egyfajta népszámlálásnak tekinthető, ahol a magyarság nem politikai, hanem demográfiai vereséget szenvedett. Harrach Gábor nem ért egyet ezzel az érveléssel, a demográfiai vereségről szóló kijelentések veszélyesek, felelőtlenek. Markó ezzel a kudarcért felelős RMDSZ-vezetés felelősségét akarja elhárítani. Harrach hangsúlyozta: "az RMDSZ tíz év alatt képtelen volt felismerni a román politikai élet bizánci sajátosságait - például azt, hogy Romániában a csalások úgy hozzátartoznak a választásokhoz, mint kabáthoz a gomb, amit mutat a Fodor Imre győzelméhez hivatalosan hiányzó 179, és lecsalt 2500 szavazat -, s nem tanult meg védekezni ellenük. Az RMDSZ felelőssége, hogy az elmúlt évtizedben nem jött rá: ebben a reménytelenül balkáni országban az egyetlen megoldás, ha azt a Nyugatot, amely - Bill Clinton szavaival élve - Románia kisebbségpolitikáját modellértékűnek tartja, szembesíti a valósággal: ha tájékoztatja a törvénytelenségekről, a jogsértésekről." A választási csalásokat komolyan veszik. "De ki tartott nemzetközi sajtótájékoztatót, amikor egyértelművé váltak Marosvásárhelyen az első forduló csalásai?" - tette fel a kérdést Harrach Gábor. Néhány fiatal budapesti értelmiségi nemzetközi szervezetekhez fordult, kérve, küldjenek megfigyelőket a választásra. A megfigyelők kérték, hogy telefonon egyeztessenek az RMDSZ helyi vezetőivel a részletekről. Az RMDSZ illetései azonban nem reagáltak erre. /Harrach Gábor: A vásárhelyi kudarcról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2000. július 3.
Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2000. július 14.
Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója értékelte a választás eredményét: Ádáz belső harcokat okoztak az RMDSZ-ben a szövetségnek a helyhatósági választásokon elért eredményei. A Markó Béla szárny szerint a szövetség Erdélyben a legerősebb politikai alakulatnak bizonyult, hiszen idén az RMDSZ 148 polgármesteri székhez jutott, tizennéggyel többhöz, mint 1996-ban. A Tőkés László körüli csoport mindennek az ellenkezőjét állítja: csúfosan elvesztettük Marosvásárhelyt, kudarc az is, hogy Kolozsváron ismét Funar lett a polgármester. A választások alapos, adat- és tényszerű elemzésére ez idáig egyik szárny sem vállalkozott. Tibori szerint a romániai magyar választó az idén is az egységre szavazott. Markó Béla kilátásba helyezte, hogy azokat, akiknek "túlságosan nehéz a hűség", útjukra engedik. Tibori szerint a vásárhelyi vereség egyik oka talán éppen az volt, hogy Fodor Imre eddigi polgármester nem szólította meg városa románságát. Az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Romániai Demokratikus Konvenció jelöltje olyan magyarellenes kampánnyal győzött Marosvásárhelyen, hogy ehhez képest Funar kolozsvári kampányfogásai is elhalványultak. /Tibori Szabó Zoltán: Lélektani terhek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2000. augusztus 11.
″Olyan értelmiségi minőségemben tartok sajtótájékoztatót, aki Marosvásárhelyen született, nevelkedett, aki felelősséget érez a marosvásárhelyi magyarság, a romániai magyarság sorsa és nem utolsó sorban az ország demokratizálódása iránt″ - jelentette ki Kincses Előd ügyvéd aug. 8-án vásárhelyi ügyvédi irodájában. Arra emlékeztetett, hogy 11 évvel ezelőtt ő volt Tőkés László ügyvédje, amikor a román titkos rendőrséggel találta szemben magát védence. Ma, amikor az Associated Press, annak munkatársa ellenében védi a püspököt, szerinte ugyanazokkal az erőkkel kell szembe szállnia. Hangsúlyozta: nincs kétsége afelől, hogy a szekus dossziékat felülvizsgálni hivatott bizottság tisztességes, feddhetetlen román értelmiségiekből áll. De nem bízik azokban a szekus dossziékban, melyek tartalmát 11 év alatt akár gyökeresen meg lehetett változtatni. - Kincses Előd az RMDSZ-SZKT legutóbbi ülésének határozatait bírálta. Nem ért egyet azzal, hogy nem lehet parlamenti jelölt az a hazai magyar nemzetiségű állampolgár, aki korábbi választásokon független jelöltként indult valamely tisztség elnyeréséért. Azt is sérelmezte, hogy az SZKT kimondta: Markó Béla szövetségi elnök biztos bejutóként lesz szenátorjelölt, és az SZKT azt is elhatározta, hogy Markó Maros megyei szenátor lesz. Ezzel Maros megye választói lényegében kész tények előtt találják magukat. Kincses hangsúlyozta, kizárólag Markó Béla a felelős azért, hogy ma Marosvásárhely polgármestere nem magyar nemzetiségű. Kincses indulni fog az ősszel esedékes választáson. Kincses Előd továbbá közölte a sajtóval, hogy megfellebbezte azt a jelentést is, melyet a Szövetségi Ellenőrző Bizottság állított össze, és amelyben egy egész sor vád érte őt a Maros megyei RMDSZ anyagi ügyei, állóeszközei kezelésével kapcsolatban. /Máthé Éva: Kincses Előd ″hadviselése″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./2001. január 9.
A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2001. január 30.
Tőkés László püspökkel készített interjút Dénes László. ″Tíz év után nemhogy megerősödött volna a romániai magyar nemzeti közösség″ - állapította meg a püspök -, hanem ″elsikkadtak eredeti, szép terveink, köztük az RMDSZ programjának legfontosabb kérdései, mint amilyen az autonómia, vagy a nemzeti önkormányzati elven alapuló önszerveződés és önrendelkezés″ és odalett az egység. Hasonló a református egyházi élet elmúlt tíz éve is, a széttöredezés, a szakadás mutatkozott. Amikor az RMDSZ-ben baj van, az az egyházi életben is megmutatkozik. Tőkés László reménykedik abban, hogy lesz pozitív változás. Vannak halvány biztató jelek, így az európai felzárkózás, a magyar nemzet jelképes, kulturális egyesítése terén. Új helyzet állt elő egyházi téren, új elöljárói vannak az Erdélyi Református Egyházkerületnek, tiszta lappal indulhat a két egyházkerület zsinati munkája. Tőkés László püspök a febr. 2-án tartandó tervezett királyhágómelléki rendkívüli bővített egyházkerületi közgyűléstől a magyar református egyház egységének kinyilvánítását várja. Az RMDSZ vezetésének pedig figyelembe kell venni a bírálatokat és ″akár egy újabb, előrehozott RMDSZ-kongresszuson, akár egy vásárhelyi típusú magyar felsereglés keretében″ szembe kell nézni a múlttal és meg kell határozni egy új politikai irányvonalat. /Dénes László: Tőkés Lászlóval az ezredfordulón. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 30./2001. március 17.
Megjelent Sütő András Fülesek és fejszések között /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A kötet válogatás az író 1987-1992 között írt naplójegyzeteiből, egyben jelentős kordokumentum az 1989 előtti zaklatásokról, a vásárhelyi 1990-es márciusi és az utána következő eseményekről. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Márc. 20-án lelkesedéssel, tapssal fogadták Sütő Andrást Csíkszeredában. Felolvasták dr. Csedő Csaba István polgármester köszöntőlevelét: "A mai nap szomorú évforduló ugyan, hisz a 11 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események emléke fájón, kitörölhetetlenül ott ég mindannyiunk lelkében". Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője méltatta Sütő András Fülesek és fejszések között (Naplójegyzetek 1987-1992) című kötetét. Sütő András felelevenítette a most bemutatott kötet előtörténetét, a fájdalmas eseményeket. Mint mondotta, az erdélyi magyarság esetében nem igaz az a mondás, mely szerint ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni, hiszen a gyűlölet folyama végeérhetetlen. /Sütő András Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./2001. április 12.
Többedmagával Marosvásárhelyen járt Eörsi István író, publicista. A vásárhelyi irodalmi esten felolvasott verseiből, majd a Népújság munkatársának fejtette ki álláspontját a rasszizmusról, politikai utazókról és arról, hogy mit hozhat nekünk a globalizáció. - A szabadelvű értelmiségi sorsa az, hogy állandóan a konfliktusokat keresse? - kérdezte az újságíró. Vannak értelmiségiek, akik abban látják feladatukat, hogy valamiképpen integrálják a széthulló értelmiséget és a közéletet, felelte Eörsi, ő pedig az ellentétek élesedéséhez, de főleg tisztázódásához járul hozzá. "Régen ellenzéki voltam, fő ellenségemnek a pártállamot tekintettem. Most egy politikailag igazságosabb világban élünk, ami a politikai szabadsággal egy olyanfajta szegénységet, nyomort, hajléktalanságot hozott, ami egyszerűen nem volt ismert Magyarországon." A zámolyi romák elhíresült ügyében a Francia Köztársaság kormánya elnökének, Lionel Jospinnak küldött magyar értelmiségiek levelét Eörsi is aláírta. Lokodi Imre újságírónak - Erdélyből tekintve az anyaország felé - furcsának tűnik, hogy pusztán származása miatt ma Magyarországról valakinek menekülnie kell. Eörsi szerint "Most nincs pártállam, de van eszement nacionalizmus és rasszizmus. Mert még a szegénységet is gyakran megpróbálják zsidózással meg ilyesmikkel magyarázni, de elkeserítő, hogy egy demokratikus jogállamban még mindig megalapozottan kell tartania valakinek attól, hogy hátrányos helyzetbe kerül, és üldöztetés áldozata lesz származása miatt. Ezért tiltakozni kell. Katasztrofálisnak tartom a trianoni revízió állandó emlegetését is, nem mintha Trianont nem tartanám iszonyatosnak, Trianon igenis iszonyatos volt." De most az európai egységesülésen kellene dolgozni. - Eörsi hamarosan Erdélyben is hosszabb időt akar tölteni. Szerinte nemzeti polgárság nem alakult, németek és zsidók lettek a polgárok. "A dzsentriből jött elszegényült nemesből nem lett polgár soha". Megállapította: "Magyarországon európai értelemben vett jobboldal sincs." Vagyis, tette hozzá az újságíró: fasiszta, rasszista, populista, nacionalista... Eörsi nem tiltakozott. - Most többfajta csőcselék jelentkezhet, állapította meg. "Ha Magyarországon a cigánykérdés nem oldódik meg öt éven belül, robbanás lesz."/Lokodi Imre: A demokráciában nem csak egy hülye típus jelentkezik. - Interjú Eörsi Istvánnal. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./2001. április 26.
A Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ ápr. 24-i vendége Lohinszky Loránd érdemes művész volt, aki tehetségével fél évszázadon át szolgálta a marosvásárhelyi Tháliát. 1945 augusztusában a Kultúrpalotában a vásárhelyi értelmiség színházat követelt magának, ennek eredménye volt, hogy 1946. márc. 10-én a Székely Színház megtarthatta első bemutató előadását. 1950-ben érkezett meg a városba a Kolozsváron frissen végzett fiatal színművész. /Nagy Miklós Kund: Kemény Zsigmond Társaság. Lohinszky Loránd a múltról, jelenről és a színház jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./2001. május 4.
Máj. 2-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták dr. Kiss Elemér matematikus-professzor, a helyi Petru Maior Egyetem professzora, a matematikatudomány doktora munkáját: Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999/. Kiss Elemér /sz. 1929/ 1992 óta foglalkozik behatóan Bolyai János munkásságával. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia nívódíjjal jutalmazta a kötetet. /Vastaps a matematikusnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Ez a könyv magyarországi tudománykutatók szerint tudománytörténeti szenzáció, egyikük úgy véli: "az utolsó 100 év legjelentősebb tudománytörténeti felfedezéseit" tartalmazza. A könyvből kiderült, hogy Bolyai János olyan matematikai diszciplínákkal is foglalkozott, amiről eddig nem tudtak a kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia a magyar kiadást megelőzően angol nyelven is megjelentette a kötetet, hogy tudományos közkinccsé válhasson. Dr. Kiss Elemér elkezdte feldolgozni a ládákban heverő hatalmas, feltáratlan, kéziratos Bolyai János-hagyatékot. A tízezernél több kézirat azért maradt meg, mert 1860-ban, Bolyai halála után, a vásárhelyi várkapitány bekérte a hatalmas anyagot, hogy azt átvizsgálják, és megállapítsák: nem tartalmaz-e katonai titkokat. Valószínűleg senki sem volt képes átrágni magát a nehezen kisilabizálható anyagon, az bekerült a Bolyai Könyvtárba. Az anyag részleges feldolgozása során kiderült, hogy Bolyai jóval későbbi matematikai felfedezéseket már a maga idején megtett, csakhogy nem volt pénze eredményei publikálásához. /Máthé Éva: Tudománytörténeti szenzáció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./2001. május 17.
A mezőpaniti születésű, Marosvásárhelyen élő Barabási D. Béla (63 éves nyugdíjas), 13 éves kora óta Marosvásárhelyen él, megszállott vásárhelyi, ugyanakkor szenvedélyesen ragaszkodik szülőfalujához. Amikor a faluban a kis múzeumot létesítették, felajánlotta a saját gyűjteményéből származó 153 tárgyat, ezekkel is gazdagítva a falu néprajzi gyűjteményét. Egy adalékkal szolgált Konrád Béla Mezőpanit című, 1996-ban megjelent monográfiájához. - 1947-ben parancsba adták, hogy a pap, Váradi Albert református lelkész, aki 51 éven át szolgálta gyülekezetét, semmisítse meg a könyvtárát. A nagy műveltségű lelkésznek felbecsülhetetlen értékű könyvtára volt. A tiszteletes úr megkért egy 17 éves fiút, Gergelyt, hogy esténként, hazafelé tartva, az átalvetőjét rakja meg könyvekkel, és a sötét leple alatt adogassa be ide-oda, a megbízható hívekhez. Gergely ezt becsülettel megtette, így mentették meg a könyvtárat. /b.d.[Bölöni Domokos]: Egy kettős lokálpatrióta. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./2001. május 21.
Máj. 20-án Marosvásárhelyen, a dr. Juhász András Ifjúsági Központban neves vendégek - dr. Aszalós Adorján orvos az Amerikai Egyesült Államokból, dr. Aszalós János elméleti matematika-doktor Magyarországról - a Pax Romana Katolikus Értelmiségiek Társaságának elnöke jelenlétében negyedik alkalommal adták át a dr. Aszalós János Emlékalapítvány emlékérmet. A díjazottak: a marosvásárhelyi K. Nagy Olga magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a 80. életévét betöltő székelyudvarhelyi nyugalmazott pedagógus, Finta Béla, a szintén vásárhelyi Szombat Attila, a Mentőöv szolgálat helybeli kezdeményezője, valamint a szecselevárosi Fodor Levente gyógyszerész. A Budapesten létrehozott emlékalapítvány kettős célt szolgál: egyrészt ápolni az erdélyi származású dr. Aszalós János (1910-1939) emlékét, másrészt különböző, Erdélyben született és ilyen hatókörű egészségügyi, szociális és művelődési-kulturális kezdeményezések anyagi, erkölcsi támogatásának a biztosítása. /(járay): Soha nem késő a szolgálatot felvállalni! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./2001. június 14.
A marosvásárhelyi színház a tavaly 14 milliárd lejes állami költségvetésben részesült, az idén viszont mindössze 11 milliárd jutott a két társulatnak. Ezt az összeget még azelőtt elköltötték, mielőtt nyilvánosságra hozták volna, így az év hátralévő részében a vásárhelyiek csak a költségvetés esetleges kiegészítésében vagy önerejükben bízhatnak. marosvásárhely gazdasági igazgató szerint a jelenlegi miniszter vagy nem tudja, vagy nem képes felfogni, hogy a marosvásárhelyi Nemzetiben lényegében két színház működik: a Tompa Miklós és a Liviu Rebreanu társulat. Ezért az intézmény személyzeti apparátusa is lényegesen nagyobb más színházakénál. A vezetőség egyelőre dilemma előtt áll: csökkenti a fizetéseket vagy leépítésekhez folyamodik. A jelenlegi 206-os keret is sokszor szűkösnek bizonyul. "Egyetlen megoldás önerőből kihúzni ezt az évet - véli Kárp György. - Ez sem lehetetlen, csak olyan darabokat kell játszanunk, amire a közönség is ráharap." A magyar tagozat jún. 18-án fejezi be az évadot, addig két tévéfelvételt készít a Duna TV: A tavasz ébredése és a Szent Iván-éji álom című darabokat mutatják be kamerák előtt. /Elfogyott a költségvetési pénz. Kárp György szerint Bukarestben nem tudnak a magyar tagozatról. = Krónika (Kolozsvár), jún. 14./2001. július 6.
Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2001. július 16.
Jobbágytelkén júl. 8-án kezdődött a Marosszéki népzene- és néptánctábor, melyet a Folk Center Alapítvány szervezett, a román Művelődési Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A táncoktatást szakmailag a Maros Művészegyüttes három tagja segítette. A kézműves házban folyt a munka: a szalmafonás, nemezelés, és "agyagolás". Elhangzott több előadás. Minden este volt táncház. Muzsikáltak a péterlaki zenészek, a vajdasági Csalóka, a vásárhelyi Forduló együttes. Balla Antal elújságolta, hogy Budapesten készül a CD-je: hét jobbágytelki népdalt énekel. A jobbágytelki táborban 127 erdélyi, 54 magyarországi és 5 nyugati vendéget szállásoltak el házaknál, de sokan a sátor mellett döntöttek. /Marosszéki népzene- és néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2001. augusztus 26.
A brassó-belvárosi plébánia egyetemista ifjúsági közösségének eredete az 1990-91-es évekre vezethető vissza. Bara László káplán vállalta, hogy hetente a plébánián vezeti a találkozókat. Később Nagy-György Attila káplán bevonta a nem egyetemista fiatalokat is. 1996 őszén szervezték meg először brassói szinten az erdélyi egyetemista találkozót temesvári, vásárhelyi, kolozsvári fiatalok részvételével. 1999 őszén szervezték meg másodszorra Brassóban a Keresztény Egyetemisták Találkozóját. Az újonnan épülő Szentkereszt templom szolgálati lakásában helyet kapott nemcsak a főegyházmegyei Ifjúsági Iroda, hanem a Brassói Katolikus Egyetemi Lelkészség is, ahová várják a Brassóban tanuló egyetemistákat. /Egyetemisták brassó-belvárosi közössége. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 26./2001. augusztus 30.
Az Új Kezdet című református egyházi folyóirat a marosvásárhelyi vártemplomi gyülekezet kiadványa. Idei nyolcadik számában A Vásárhelyi Találkozó igaz története címmel közölte az 1937. október 2 - 4. között lezajlott esemény hivatalos jelentését. A jegyzőkönyv minden magyar számára érdekes és tanulságos lehet. "Teljes tudatában vagyunk annak - olvasható a Hitvallás címet viselő záró határozatban -, hogy kisebbségi sorsban élünk, érezzük a szükségét, hogy keressük a román és magyar nép építő együttélésének a feltételeit és útjait. Igazságunk tudatában állapítjuk meg, hogy a romániai magyarság, kisebbségi sorsba kerülése óta mindenkor tanújelét adta, hogy eleget tett állampolgári kötelességeinek. Ezzel szemben a román kormányzatok részéről súlyos támadások érték nemzeti és emberi életjogaiban és nem kapta meg magatartásáért a kellő méltánylást és elismerést." /Bölöni Domokos: Hitvallás 1937-ből. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./2001. szeptember 4.
Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának megbízott vezetője korszakalkotó gondolatnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök 1999-ben elhangzott bejelentését az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozásának lehetőségéről. Az "erdélyi magyarság hálával tartozik Magyarország miniszterelnökének" - hangsúlyozta a professzor. Magyarországon az egyetem indításához a magyar kormány jóvoltából biztosított a stabil anyagi háttér. Garantált a tanárok fizetéséhez, valamint az ösztöndíjakhoz, továbbá a tantermek és a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumok használatáért, albérletéért kifizetendő pénz is. A harmadik tanév kezdetéig, 2003 októberéig fel kell szerelni a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumokat is. A tanári kar kialakultnak tekinthető. Vásárhelyen öt szakon indul be ősszel az oktatás: szociálpedagógia, informatika, mechatronika, számítástechnika és automatizálás. /Szentgyörgyi László: Marosvásárhelyen a feltételek adottak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./2001. szeptember 7.
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem túl van a felvételi vizsgákon, a Szentgyörgyi István tagozat első éves színészosztályában 9 hallgató kezdi el tanulmányait. Teatrológia szak jelentkezés hiányában az idén nem indul. Érdekesség: volt egy-egy roma hely a magyar és a román tagozaton, ám azok is betöltetlenül maradtak. Kovács Levente tanszakvezető emlékeztetett: ötvenöt éve indult a színművészeti egyetem. Ezt az évfordulót most novemberben szeretnék megünnepelni. Készülnek tudományos ülésszakra, előadásokra és egy ünnepi album kiadására. Az anyagi kiadásokra pályázattal pénzalapot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától. A színészpálya vonzereje némileg csökkenőben van. Továbbra is nagyon kevesen jelentkeznek Marosvásárhelyről. A vásárhelyi ifjúság érdeklődése a magas színházi jelenségek iránt is csökkenőben van. /(lokodi): Csökkenőben a színészpálya vonzereje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./