udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 3271-3300 | 3301-3330 | 3331-3360 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2005. július 15.
Az összmagyar előválasztások megrendezését, egy összmagyar választási stratégia kialakítását, valamint az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közötti párbeszéd elindítását szorgalmazza az MPSZ Bihar megyei szervezete. A hét végén mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) fontos megbeszéléseket tart Marosvásárhelyen az előrehozott választások kapcsán. Tőkés László, az EMNT elnöke a tanácskozásra az erdélyi magyarság közéleti szereplőit hívta meg, vezérlő elveként az autonómia melletti összefogást jelölte meg. /B. T.: Összefogást sürget az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ 2005. július 15.
Hét esztendő után egy tárlat erejéig hazatért Nagybányára Trella Várhelyi Imola festőművész. 1998-ban ugyanis Marosvásárhelyre költözött. Trella Várhelyi Imolát /sz. Kézdivásárhely, 1928. márc. 8./ egy tehetségkutatás során fedezték föl, elvégezte Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskolát, majd Nagybányára költözött. /Dávid Lajos: Egy hazatérő művész tárlata. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 15./2005. július 16.
Július 15-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a romániai magyar lapok képviselőivel. Markó Béla tájékoztatta a jelenlevőket az árvízkárok elhárítására tett kormányzati intézkedésekről, továbbá az RMDSZ álláspontjáról a politikai helyzetről. Az árvízkárokkal kapcsolatban hangsúlyozta az összefogás, a segítségnyújtás fontosságát. Ennek ösztönzésére adott ki az RMDSZ felhívást a szervezet önkormányzati tisztségviselőihez, a magyarsághoz. Az előrehozott választások ügyében kifejtette, hogy azt az RMDSZ nem látja továbbra sem teljességgel indokoltnak. Ennek ellenére a szervezet megfelelően felkészül a választásokra, az eredményes szerepléshez kérik az erdélyi magyarság támogatását. /A romániai magyar lapok képviselőivel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2005. július 16.
Második alkalommal nyílt meg Marosvásárhelyen Holányi Julianna Magyarországon élő nagyenyedi származású festő, grafikusművész kiállítása. Mostani Erdélyi tájakon című kiállításán a marosvásárhelyi Vártemplomot és várat megörökítő festmények illetve grafikák is helyet kaptak. /A. Máthé Sándor: Erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2005. július 18.
Mind az RMDSZ, mind az ellenzéke a párbeszédet szorgalmazza, ennek ellenére a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Az RMDSZ területi szervezetei elkezdték mától az esetleges előrehozott választások előtti kampányra való felkészülést, az RMDSZ nagy valószínűséggel nem szervez újabb előválasztást, az MPSZ ebben az esetben ismét a bojkottot helyezte kilátásba. Tusványoson létrejöhet a sokat halasztott Markó–Tőkés csúcs. Marosvásárhelyen egy időben került sor az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsára (TEKT), illetve a Tőkés László által összehívott rendkívüli tanácskozásra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy növelni lehet az erdélyi magyar közösség parlamenti-kormányzati jelenlétét, ha a választók széles körű mozgósításával sikerül minél nagyobb támogatottságot biztosítani a választásokon. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ választási kampánya ismét az autonómia jegyében zajlik-e majd, Markó Béla elmondta: nem lát okot rá, hogy a kampány tartalma változzon, hiszen az négy évre szólt, és a 2004-es választások óta mindössze fél év telt el. A Tőkés László által szervezett tanácskozás résztvevői „totális” párbeszédet sürgettek, amelyben az összes romániai magyar közéleti szereplő részt venne. A megbeszélésre eredetileg 80 személyt hívtak meg a szervezők – közöttük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőit –, de csak 30-an jelentek meg Marosvásárhelyen. A résztvevők soraiból nem hiányzott Toró T. Tibor és Becsek Garda Dezső képviselő, illetve Sógor Csaba szenátor, akik a törvényhozásban az RMDSZ színeit képviselik. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek egy „totális” párbeszéd elkezdésére, amit az autonómia gondolata körül lehetne megszervezni. Tőkés László bírálta a kormány által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet, mert a jogszabály nem nyújt valós autonómiát a magyarságnak. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését sürgette. Szerinte nagy a valószínűsége, hogy az MPSZ nem fogja támogatni az RMDSZ képviselői és szenátori listáját az esetleges idő előtti választásokon, ha az RMDSZ vezetői elutasítják az erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését. Németh Zsolt bejelentette, hogy tervbe vettek egy Orbán Viktor–Markó Béla találkozót is. – Ezúttal is Magyarország volt az első az európai közösség államai közül, amely felajánlotta segítségét Romániának – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A hét végén kiderült, hogy az árvízben összesen 20-an vesztették életüket. Megérkezett július 17-én hajnalban a magyar katasztrófavédelmi csoport Romániába. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is megérkeztek és szétosztották a magyar külügyminisztérium hárommillió forintos és a segélyszervezet félmillió forintos adományából vásárolt élelmiszereket az árvízkárosultaknak. /Az MPSZ bojkottal fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2005. július 18.
Az RMDSZ politikája alapvetően a keresztény értékeken alapszik: az egyház és a politika elválaszthatatlan az erdélyi magyarság életében, a magyar érdekvédelmi politizálás ugyanis mindenkor az önazonosság, a nemzeti, kulturális és vallási identitásunk megőrzésére irányult – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök július 16-án a Protestánsok a politikában elnevezésű keresztényi ifjúsági tábor marosvásárhelyi megnyitóján. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./2005. július 18.
Marosmagyaró református gyülekezetének ifjúsági háza, a Nimród Ház várja egész évben az ide érkező vendégeket. Vincellér Gábor lelkipásztor és felesége gondoskodnak arról, hogy az itt nyaralók semmiben ne szenvedjenek hiányt. Számítani lehet a falu minden lakosára. Július 5-től zenetábornak adott helyet a ház. Ellátogattak a közeli Idecsfürdőre, ahol lubickolhattak a meleg, sós vízben. Most újabb vidám marosvásárhelyi gyereksereg érkezett. /Nemes Csilla: Táborozás Marosmagyarón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./2005. július 19.
Július 18-án Tusnádfürdőn, a XVI. Bálványosi Nyári Egyetem megnyitóján Emil Constantinescu volt államfő heves támadást intézett az Alkotmánybíróság (AB) ellen. Szerinte az AB tagjai csupán az igazságszolgáltatás bizonyos ágaiban dolgozók előjogainak megőrzésében érdekeltek. – Az AB-ben a kommunista időszakban súlyos vétségeket elkövetett személyek tevékenykednek – tette hozzá a volt államfő. Információi szerint a taláros testületben olyan személyek is helyet kaptak, akik megírták és alkalmazták Nicolae Ceausescu egyes dekrétumait. A taláros testület egyes tagjai az 1950-es években a katonai ügyészségen dolgoztak. Predescu alkotmánybíró például karrierje elején, az 1950-es években, részt vett az ellenzékiek vallatásában. Nicolae Cochinescu vizsgálta ki az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket, szerepe volt az 1989-es forradalommal kapcsolatos iratcsomók leállításában. – A volt szekusokból és pártaktivistákból álló oligarchia a 2000–2004 közötti SZDP kormányzás során erősödött meg az RMDSZ segédletével – mondta Constantinescu. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy válságban van a román–magyar kapcsolat, amit a romániai politikai helyzet is súlyosbít. Németh az észak-erdélyi autópályát említette, és közölte, várja, hogy milyen konkrét eredményre jutnak az illetékesek. – A román–magyar kapcsolat tejesen normálisan alakult – vélekedett Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. /Kiss Olivér: Heves támadást indított Constantinescu az Alkotmánybíróság ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./2005. július 19.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács májusban a tavalyi, szovátafürdői konferencia mintájára megszervezte második nemzetközi konferenciáját az autonómia tárgyában, mondta el Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. Az EMNT július 16-ra tanácskozást hívott össze Marosvásárhelyre. Meghívták az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT vezetőit. A püspök kifejtette, hogy az RMDSZ megalkuvó politikát folytat. Egyfelől múlt év őszén zászlajára tűzte az autonómiát, amivel szavazatokat nyert, másfelől viszont az autonómiát felvizezte, és a kisebbségi törvénytervezetbe foglalt kulturális autonómia látszatával ki akarja játszani az önrendelkezést. Ha sikerül a párbeszédet megvalósítani Markó Béla és az EMNT között, ebben az esetben létrejöhet egy magyar–magyar megegyezés. – Az RMDSZ nemcsak a román politikum nyújtotta mozgásteret nem használja ki, hanem a magyar kormányt is visszafogja. El kellene elérni, hogy a magyar kormány támogassa a teljes körű autonómiára irányuló törekvést. Az EMNT már a hatodik számát adja ki az Erdélyi Monitornak, amelyben valósághű tájékoztatást nyújt angol nyelven, például az ingatlanok dolgában. Az EMNT részéről Antal János olyan nemzetközi szakértőcsoportban dolgozik, amely amerikai tagjaival és az Amerikai Magyar Emberjogi Alapítvánnyal együtt folyamatosan felülvizsgálja az ingatlanhelyzetet, és tájékoztatja az illetékes amerikai restitúciós hatóságot. Nemzetpolitikai szempontból rendkívüli fontos volna, hogy egy erős Székelyföld mellett legyen egy erős Partium. /Makkay József: Meg kell törnünk az RMDSZ egyeduralmát. Beszélgetés Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./2005. július 19.
A közelmúltban tartotta egyházkerületi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyen. Dr. Pap Géza püspök megtartotta éves jelentését. A Református Világszövetség számos tagját zavarba hozták, hogy a nagygyűlésre „magyar reformátusok” fedőnév alatt érkezettek, akár Szerbiából, Horvátországból, Ukrajnából, Szlovákiából, akár Romániából jöttek, mind ugyanazt az érthetetlen nyelvet beszélték, mint a magyarországiak, és még egységesen is szavaztak. Ettől az összefogástól félnek sokan, s ezért tiltakozott annak idején Opocensky, a Világszövetség egykori főtitkára, az egyetemes zsinat eszméje ellen. A Világszövetség elnöke és főtitkára végül elítélte a román kormány felekezeti megkülönböztető politikáját, és bocsánatot kért az accrai nagygyűlés magyarellenes megnyilvánulásaiért. – Sajnos, Magyarországon az egyházellenesség ma politikai tőke lett, s több szavazatot hoz, mint az egyház melletti hitvalló kiállás. A Magyarországi Református Egyház Zsinata határozatban mondta ki, hogy minden református személy, éljen bárhol a világon, a Magyar Református Egyház tagja. /S. B.: A református egységért. Püspöki jelentés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./2005. július 19.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán sikeresen lediplomázott az első, kimondottan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok szociális gondozására kiképzett pedagógus-generáció. A harminc végzős hallgató olyan pályára specializálódott, amely az elkövetkező időkben egyre keresettebb lesz a munkaerőpiacon. Alapvetően pszichológiai szemléletű nevelési (fejlesztési) munkáról van szó. /Dr. Fodor László: Egy gyermekekre irányuló segítő szakma első erdélyi magyar képviselői. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./2005. július 19.
Soós Gabriella férje, néhai dr. Soós Pál egyetemi tanár, a helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem analitikai tanszékének volt vezetője emlékére telket ajánlott fel az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére. Felvette a kapcsolatot az Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /RMKDM/ vezetőségével, felajánlva 2400 m2 területet térítésmentesen, Gabriella elnevezésű ifjúsági tevékenységre, valamint a telek fennmaradó 15.000 m2-es területét jutányos áron ajánlotta fel megvásárlásra, Marosvásárhely ifjúsága befogadására alkalmas szabadidős terület megvalósítása érdekében. Kelemen Kálmánnal, az MKDM elnökével tartotta a kapcsolatot, még 10 millió lejt is adományozott a kiadásokra. Azután tudomására jutott, hogy az RMKDM részére kötött szerződésben a telek három részre van osztva, egy részét magánszemélyek részére osztották ki, Kelemen Kálmán, a keresztény eszméket népszerűsítő elnök részvételével. Magánszemélyek tulajdonaként már nem az ifjúság javát szolgálja. Érdeklődésére még megfenyegették, hogy bíróság elé kerül az ügy, mivel jogilag, ha már eladta a telket, nincs semmi köze hozzá. /Soós Gabriella: Mi lesz az ifjúsági szabadidős területtel? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./2005. július 20.
Nem indít eljárást a bukaresti Legfőbb Ügyészség a fekete márciusként elhíresült 1990. márciusi marosvásárhelyi pogrom ügyében, holott az 1989. decemberi események, valamint az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás esetében ez megtörtént. Ilie Botos, Románia főügyésze közölte: a nyomozóhatóság keretében hamarosan különleges ügyészcsapat alakul, amely sürgősségi eljárásban vizsgálja ki a 15 évvel ezelőtti romániai forradalom, illetve a ’90-es bányászjárások dossziéit. A Krónika napilap írásban kért választ a Legfőbb Ügyészségtől: szándékában áll-e a nyomozóhatóságnak eljárást indítania az 1990. március 20–21-i, hat halálos áldozatot és számos sebesültet követelő marosvásárhelyi fekete március kapcsán. A hatóság szűkszavú válaszából kiderül: a Legfőbb Ügyészség nem indít eljárást a másfél évtizeddel ezelőtt Marosvásárhelyen lezajlott események ügyében. Az 1990. március 19-én kirobbant véres etnikai összecsapás kitervelőinek és felbujtóinak megnevezésével a mai napig adós a román hatalom. A pogromot követően kizárólag magyar és roma nemzetiségű személyeket hurcoltak meg, és ítéltek el. Közülük Cseresznyés Pál a rászabott tíz év börtönbüntetésből hatot leült. Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes idén március 21-én elmondta: mindannyian tudjuk, kik azok az emberek, akiket behoztak Vásárhelyre vidékről, akiket husángokkal fölfegyvereztek, de ma már nem róluk kell beszélni, hiszen őket belehajtották, belerántották a konfliktusba. A felbujtókról keveset tudunk, hangsúlyozta. A 15 évvel ezelőtti események idején a Maros Megyei Tanács alelnöki tisztségét betöltő Kincses Előd ügyvéd meggyőződése, hogy a pogromot a román belügyminisztérium 0215-ös számú speciális egysége szervezte. Kincses szerint az RMDSZ vezetősége hibát követett el, amikor 15 évvel ezelőtt leült tárgyalni a Vatra Romaneasca nacionalista szervezet képviselőivel. Kincses Előd, aki közel hatéves magyarországi emigráció után térhetett haza, miután a román hatóságok népirtásra, gyilkosságra és rongálásra való felbujtással vádolták, majd megszüntették ellene az eljárást – nemrég nyilvános vitára hívta ki Virgil Magureanut. A Román Hírszerző Szolgálat egykori parancsnoka azonban nem vállalta a fekete március „örökségével” való szembesítést. /Rostás Szabolcs: A Legfőbb Ügyészség nem indít kivizsgálást a marosvásárhelyi pogrom ügyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2005. július 20.
Befejeződtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány és a fehéregyházi Petőfi Társaság támogatásával. Az egész emlékhelyet és ennek környezetét is felújították. A felújítás nyomán az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfi-t ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodott. A felújított emlékművet a költő halálának évfordulója napján, július 31-én avatják fel. /Petőfihez méltó emlékhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./2005. július 20.
Újabb képeslapkötettel lépett az olvasók elé Csepreghy András és Henrik /Dicsőszentmárton régi arca, Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. A könyv a múlt század elejéről származó fekete-fehér és színes levelezőlapokon idézi fel a Kis-Küküllő partján fekvő városka virágkorát. A kötet bevezetőjében Csepreghy András Dicsőszentmárton új- és jelenkori történetét ismertette. Csepreghy András nyugalmazott földrajztanár, képeslapgyűjtő évekkel ezelőtt Marosvásárhelyt mutatta be régi képeslapokon, mostani kötetével szülővárosa előtt tiszteleg. /Antal Erika: Polgári kisváros múltja századeleji anzikszokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./2005. július 20.
Tisza Kata Marosvásárhelyről, a Bolyai líceum végzőseként került Budapestre, ahol az angoltanári diploma mellett pszichopedagógiai végzettséget is szerzett, majd az újságíró-iskolának vágott neki. Pesti kínálat című, férfi- nő, ember-ember kapcsolatokat körüljáró első kötete igen gyorsan a sikerlisták élére került. A Nők Lapja, az Évszakok és a Joy magazinok munkatársaként újabb meglepetéssel készül. Egész élete az irodalom, írás jegyében zajlott, vallotta. Első könyve nem napló és nem önvallomás. A könyv egyik részét társadalomkritikának szánta. Úgy érzi, hogy Budapest – egyébként szimbólum, mert a világ bármelyik pontján játszódhatnának a történetek – a kor maga, annyira egészségtelenné vált, hogy egyszerűen leordít róla, hogy valami nem stimmel. Kezd széthullni az élet és a kapcsolatok. Újabb könyvének Ajándékok lesz a címe, karácsonyra fog megjelenni. /Az írás létszükséglet számára – interjú Tisza Katalinnal, a nagy sikerű Pesti kínálat szerzőjével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./2005. július 21.
Marosvásárhelyen az unitárius egyházközségben gyakran gyűlnek össze ügyes kezű gyerekek. Megtanulják a szalmafonás, nemezelés, batikolás, gyöngyfűzés különféle technikáit, hagyományos motívumokkal ismerkednek. Nagy Gizella – az egyházközség Dobbantó című gyermeklapjának főszerkesztője – a lelke a foglalkozásoknak. /(mészely): Dobbantós kézműves-foglalkozások. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./2005. július 21.
A Temes megyei árvízsújtotta Ótelekről hívtak tanulókat táborozni Erdőcsinádora, a Magyar Polgári Szövetség szervezésében. A táborba neves marosvásárhelyi művészeket, pedagógusokat hívtak meg, senki nem utasította vissza a felkérést. Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség országos szervezetének alelnöke elmondta, hogy összesen 63 milliót gyűjtöttek az ótelekiek támogatására. Ebből állják a gyerekek és tanárok utazási és étkeztetési költségeit. Az általános iskolás Tóth Róbert elmesélte, hogy házunkat teljesen elvitte az árvíz Családjuk jelenleg a nagybátyjától kölcsönkapott mozgó juhászlakban lelt ideiglenes otthon. A házak romjainak eltakarítása szervezetten történik, a település utcáit sorra veszik. /Mészely Réka: Az összetartozás gesztusa. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./2005. július 22.
Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./2005. július 25.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete minden korosztályra gondolva rendezett jótékonysági koncertet július 23-án a bánsági árvízkárosultak megsegítésére. /Mészely Réka: Jótékonysági koncert a bánsági árvízkárosultak támogatására. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./2005. július 28.
Új, méltó környezetben várja július 31-én a látogatókat Fehéregyházán az ispánkúti Petőfi-emlékhely. Petőfi Sándor ispánkúti emlékműve az elmúlt évtizedekben a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált. A Hunyadi László szobrászművész által készített régi emlékművet Sütő András író, valamint a hozzá közel álló marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel. Az 1989-es fordulat után több helyi kezdeményezés is született az emlékhely felújítására, de ezek nem valósultak meg. Az emlékhely teljes újjászületésére ez évben nyílt lehetőség. A múlt figyelmeztetéseként érintetlenül hagyják az 1990-ben barbár módon megrongált Hunyadi-alkotást, az emlékmű frontján pedig Gyarmathy János szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezték el. Az emlékmű Kiss Levente szobrász bronzfelirataival is kiegészült, amelyeken az emlékmű rövid története, a felújítást végző művész, valamint a támogatók nevei szerepelnek. /Felavatásra vár a felújított ispánkúti emlékmű. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2005. július 28.
Marosvásárhelytől 18 kilométerre északra van Toldalag. 1992-ben 356-an éltek még itt, ebből 153 magyar, 182 román és 21 cigány. Mára a magyarok száma száz alá apadt, a románok is alig vannak százan, a romák viszont 50-re gyarapodtak. Pápai László református lelkész 2002 szeptemberétől szolgál a településen. Évente 4-5 temetés van, tavaly hét személyt búcsúztattak. Utoljára öt éve kereszteltek református gyermeket a faluban. Vasárnaponként mintegy tizenöten járnak el istentiszteletre. A valamikori magyar iskola az 1960-as években megszűnt. Eléggé megroppanva, elhanyagoltan került vissza a református egyház tulajdonába. Felújítására nincs pénz. 214 telek van Toldalagon, de sok az üres ház. Az üresen maradt házakba betörnek. /Nagy Annamária: Mint meddő kút, apadó vizével… = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2005. július 28.
Július 27-én hivatalosan is kezdetét vette az idei Félsziget Fesztivál Marosvásárhelyen. A Félsziget területére körülbelül ezer személy érkezett. Idénre a hely befogadóképessége megkétszereződött. Benépesült a Civil Falu, több mint 30 szervezet képviselteti magát a Félszigeten. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szociál-pedagógia szakos hallgatói a szenvedélybetegségek kialakulásának veszélyeire figyelmeztetnek, délutánonként filmvetítésekkel várják az érdeklődőket. /Elvarázsolt hangulatú nyitóparti. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2005. július 29.
A jövőben a Romániából az EU-tagországokba történő beutazáshoz, tehát Magyarországra is, rendelkezni kell az ott tartózkodáshoz szükséges napi 100 euróval, és a közjegyzőnél hitelesített meghívó levéllel. A rokoni látogatásra utazónak például a magyarországi rokonnak magyar meghívó levelet kell írnia és azt hitelesíttetnie kell magyarul, majd az elküldött levelet hivatalosan le kell fordíttatni románra, és újra hitelesíttetni kell közjegyzőnél. Ez a legrövidebb levél esetében is, Romániában körülbelül 5-700 ezer régi lejbe kerül. A határon fejenként legkevesebb 500 eurót kell felmutatni. Magyarán ez „a csóró erdélyi magyarnak azt jelenti, hogy a határok záródnak! Vissza a diktatúrába!” – írta Máthé Éva, a lap munkatársa. A szabály alóli kivételek elenyészőek: arra nem vonatkoznak az előírások, aki orvosi kezelésre megy, aki szimpóziumra, konferenciára, tanulmányútra, sport vagy kulturális rendezvényre vagy temetésre, illetve külföldön megbetegedett családtagja gondozása érdekében utazik. Azonban hitelesített igazoló dokumentummal akkor is rendelkeznie kell, de nem kötelező a pénzfelmutatás. Az RMDSZ kezdeményezte, hogy a rokoni látogatások esetében se legyen kötelező a valuta. Azonban a meghívólevél kötelező lesz. Kerekes Károly azt is elmondta, hogy a Nyárádmentén felháborodtak, amiért az egyes településeket a peres ügyek intézése szempontjából Marosvásárhely helyett a Segesvári Bírósághoz csatolták, amivel jelentősen megnő az a távolság, amit a lakosoknak meg kell tenniük ügyeik intézésekor. Tehát ahelyett, hogy megengedték volna az erdőszentgyörgyi, régen beígért bíróság működését, olyan átszervezést eszközölt a Bírák Legfelső Tanácsa, ami igen hátrányosan érinti Maros megye magyar lakosságát. A képviselő szerint az RMDSZ megpróbálja rendezni a helyzetet, de ha ez nem sikerül, akkor referendumot kell szervezni az igen hátrányos intézkedés ellen. /Máthé Éva: Figyelem: a határok záródnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./2005. július 30.
Számítógépek döntik el, ahelyett, hogy pályázatok, esetleg személyes beszélgetés alapján a tanintézetek vezetősége döntene arról, hogy kikből álljon a tantestület. A gép döntése pedig szent és sérthetetlen, derült ki, amikor néhány sikeresen vizsgázott marosvásárhelyi pedagógus hiába kereste a listákon a nevét. A magyar nyelv és irodalom katedrára pályázók közül éppen az első két legjobb általánost elért pedagógusról derült ki, hogy nem juthatnak címzetes álláshoz. Állítólag azért, mert a tanárok által aláírt ellenőrző kérdőívben úgy szerepelt, hogy „román vonalon” végezték tanulmányaikat. Reggel nyolc órától este nyolcig tartó várakozás, kérelmezés során sem sikerült elérniük a változtatást. Végül Dáné Károlyhoz fordultak, s a Tankönyvkiadó igazgatójának beavatkozása oldotta meg a két magyar szakos tanár helyzetét. Változatlan maradt viszont annak a francia szakos tanárnőnek az elutasítása, akinél az úgynevezett magyar vonal került a kitöltött személyi lapra. Annak ellenére, hogy a francia főszakot románul tanulta, hisz azt nem oktatták sohasem magyarul, de elmulasztott nyelvvizsgára jelentkezni. Így nem juthat címzetes katedrához a vegyes általános iskolákban, mivel az órákat csak a román tagozatot feltüntetve hirdették meg. /(bodolai): Fő a pontosság (?) = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./2005. július 30.
Az Erdélyi Magyar Könyvklub idei harmadik katalógusát mutatták be Marosvásárhelyen, a Bibliofil könyvesboltban. – Csomagküldőcég vagyunk, a Bibliofil könyvesbolt azonban lehetőséget nyújt a közelebb kerülésre – mutatott rá Seres Katalin ügyvezető igazgató. Tartalmas klubéletet ígérnek az olvasóknak: összejöveteleket, író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket szerveznek. /(nagy a.): A könyvek varázslatos világa. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./2005. augusztus 1.
Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki július 30-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ő is csak a sajtón keresztül értesült a magyar kabinet terveiről. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Hozzátette: a magyar kormánypártban most sokan próbálják kompenzálni azt a csalódást, amit a tavalyi december 5-i népszavazás okozott. Markó szerint ezt a kérdést akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében. Markó Béla elmondta: az Orbán Viktorral múlt héten Tusnádfürdőn tartott megbeszélés után, az RMDSZ közeledik a magyarországi pártokkal szembeni egyenlő közelség elvének a megvalósításához, hiszen most lehetőség nyílik arra, hogy a legerősebb magyar ellenzéki párttal továbbépítsék a kapcsolataikat. Markó bírálta a magyar kormányt, mivel a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét, hogy egyeztessék a prioritásokat, ez azonban – Markó szerint – azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására. Hozzátette: a következő hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet ősszel kellene összehívni. Markó Béla a román kormány várható átalakításáról kijelentette, hogy az RMDSZ által delegált miniszterek munkájával elégedett, ezért az átalakítás nem érinti majd a magyar nemzetiségű tárcavezetőket. /Borbély Tamás: Markó: mulasztást követett el a magyar kormány. Együtt kell meghozni a határon túliakat érintő döntéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./2005. augusztus 1.
Érthetetlen és megdöbbentő Révész Máriusznak, a Fidesz szóvivőjének nyilatkozata, amelyben felszólította Gyurcsány Ferencet arra, hogy kérjen bocsánatot a határon túli szervezetektől, mert nem hívta meg képviselőit a konferenciára – mondta Batiz András magyar kormányszóvivő. „Érthetetlen ennek a kijelentésnek a tartalma és elfogadhatatlan a stílusa” – hangsúlyozta Batiz. A konferencia célja ugyanis, hogy a határon túli magyarság helyzetével, a többfajta állampolgársággal, illetve egy ehhez közeli jogintézménnyel kapcsolatban számba vegye a különböző lehetőségeket. Ezt követően a kormány a konkrét javaslatok kidolgozását a határon túli szervezetek képviselőinek bevonásával fogja elvégezni. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva azt mondta: például Bugár Béla és a többi, határon túli magyar szervezet is „fel van háborodva azon, hogy úgy szervez a Gyurcsány-kormány egy nemzetközi konferenciát a határon túli magyarok jogi státusáról, hogy az érintetteket meg sem hívja erre”. „Ez mindenképpen rossz, mindenképpen felháborító. Gyurcsány Ferencnek és Batiz Andrásnak nem velem van vitája megint, hanem a határon túli magyarokkal. Ezt a vitát kellene elrendezni, mi Magyarországon ezt a politikai vitát megvívjuk, de a helyzet ennél sokkal súlyosabb” – tette hozzá. Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosvásárhelyen. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. (MTI) /Nem elfogadható a kettős állampolgárság? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./2005. augusztus 1.
Hétfőtől magyar nyelvű telefontudakozó szolgálat indul, amelyet az ország bármely megyéjéből el lehet érni – jelentette be Nagy Zsolt hírközlési miniszter, aki augusztus 2-án a marosvásárhelyi bemutatón elsőként tárcsázza a 932-es telefonszámot, amelyen ezentúl magyar nyelven kaphatják meg az érdeklődők a telefon-előfizetők hívószámára vonatkozó információt. A tudakozó központja Brassóban lesz. Az új szolgáltatás mindennap reggel hét és este tíz óra között igényelhető, hétköznap és hétvégén egyaránt. Külföldről és mobiltelefonról is hívható lesz a tudakozó. Ehhez külföldről Románia hívószáma (40) után Bukarest távolsági hívószámát (021) kell tárcsázni, ha a RomTelecom magyar nyelvű tudakozójának 932-es számát akarja felhívni a telefonáló. /Magyar nyelvű telefontudakozót indít a RomTelecom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./2005. augusztus 1.
A tervezetthez képest kétszer nagyobb veszteséggel zár az idén a marosvásárhelyi Félsziget Fesztivál, jelezte Gerendai Károly, a Sziget Menedzsment Kft. ügyvezető igazgatója. Gerendai, aki a fesztivál többségi tulajdonosa is, elmondta, hogy a harmadik alkalommal megszervezett fesztivál költségvetésében 20 ezer eurós veszteségre számítottak, az eddigi bevételekből ítélve azonban ez a tétel a 40 ezer eurót is eléri. A látogatók száma meghaladta a tavalyi érdeklődők összlétszámát, így idén 38 ezren fordultak meg a Félszigeten. Gerendai közölte: minimum három évet adtak a rendezvénynek, hogy nyereséges legyen, az idén még csak a második alkalommal szervezték meg a fesztivált. /B. T.: Veszteséges a Félsziget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./