Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 4302 találat lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 4291-4302

Helymutató: Marosvásárhely

2002. december 10.

Dec. 9-én Marosvásárhelyen a sajtótájékoztatóján heves szóvita alakult ki Florea polgármester és Fodor Imre között, amikor ez utóbbi a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztése mellett kardoskodott. Fodor utalt a 2001 februári tanácsi határozatra, amelyet azóta sem tartottak be. Ekkor a polgármester kiabálni kezdett: "Ne keverjék össze a politikát a közigazgatással! Mindenki értse meg: ez az ország nem kétnyelvű és soha nem lesznek kétnyelvű táblák." Azt azonban megígérte: a lakóházak falaira rögzített utcanévtáblákra feliratozzák az utca valamikori magyar nevét is. Fodor azt is nehezményezte, hogy a Víkendtelepen csak román nyelvű feliratok vannak. /Nagy Annamária: Fodor-Florea purparlé. Sajátos törvényértelmezés. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2002. december 10.

Dec. 7-én tartotta Marosvásárhelyen az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre évi konferenciáját. A rendezvényre eljött Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Deé Anikó történész, Fülöp G. Dénes református lelkipásztor, Gálfalvi György író, a Látó helyettes főszerkesztője, a Szabadegyetem Erdélyi Körének vezető értelmiségi tagjai. A rendezvény témája: Erdélyi társadalom, erdélyi értelmiség a Bolyaiaktól a 21. századig. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre még mindig alakulóban van, noha már negyedik ülését tartotta. Az Erdélyi Kör eddigi találkozói Nagyenyeden, Kolozsvárott és Székelyudvarhelyen zajlottak. Dr. Deé Anikó történész a XIX. századi magyar értelmiségi létről tartott előadást, Fülöp G. Dénes az egyházi értelmiség, az erdélyi magyar szellemiség szerepéről beszélt, Csiha Kálmán nyug. ref. püspök szerint az erdélyi magyar értelmiséget több veszély is fenyegeti: elvándorlás, az értelmiségi bérmunka és a passzív hozzáállás. Csiha Kálmán eszmefuttatásában valamiféle szellemi lovagrendet sürgette. Kántor Lajos úgy vélte, a sokat vitatott kedvezménytörvény szellemileg Illyés Gyulától származik. Ő fogalmazta meg: történelmi okok miatt bár földrajzilag elszakadtunk, de nem vagyunk idegenek a magyar nemzettesttől. Gálfalvi György a véleménynyilvánítás akadályairól, az értelmiség függetlenségéről szólt. Tófalvi Zoltán szerint az erdélyi magyar értelmiség közérzete rossz. /Lokodi Imre: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének marosvásárhelyi konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2002. december 11.

Ritka, hogy egy család öt tagja legyen a művészet elkötelezettje. A marosvásárhelyi Bereczéknél ez így van. Legújabban a helybeli unitárius egyház tanácstermében állítanak ki együtt. A családfő, Berecz Ferenc néhány hete töltötte 60. esztendejét, fémdomborítással, ötvösséggel, ékszerészettel több mint négy évtizede foglalkozik. Zenetanár nővére, D. Berecz Erzsébet gyöngyfűzéssel foglalkozik. Hozzá hasonlóan gyöngyfűzéseket, női divatdíszeket készít Berecz Ferenc nagyobbik lánya, a kolozsvári operaénekes Zselyke és az unokahúg, Derzsi Ágnes, aki tanítónő. A kisebbik lány, Török Zsuzsa festett porcelánjaival hívja fel magára a figyelmet. /(nk): Főszerepben a Berecz család. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2002. december 11.

Megjelent Corneliu Mihai, a bukaresti Országos Levéltár vezérigazgatója munkája: Román-osztrák-magyar kapcsolatok 1875-1900 között címmel a bukaresti Silex Könyvkiadónál. /Román-osztrák-magyar kapcsolatok 1875-1900 között. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2002. december 13.

Dec. 12-én ülésezett Budapesten az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A kormány még decemberben be kívánja terjeszteni a kedvezménytörvény módosítását a parlament elé - szögezte le Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy még nem zárultak le a konzultációk a kedvezménytörvényről Romániával és Szlovákiával. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi kormány bizonytalanságot mutat a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben, ami felbátorított bizonyos szomszédos országokat. Szerinte Magyarország és a magyarság defenzívába került érdekei érvényesítésében. A kormány jelentős késében van a kedvezménytörvény módosításával. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Orbán-Nastase memorandum megnyitotta az utat a kedvezménytörvény módosítása előtt, a mostani kormány ennek ellenére felajánlotta a lehetőséget Romániának a jogszabállyal kapcsolatos változtatásokra. Az ülésen vitát váltott ki Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai után elhangzott nyilatkozata. A kedvezménytörvény módosítását vezérlő hét alapelv közül, amelyeket a miniszter említett, ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy a törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Kifogásolták azt is, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vett részt Kovács László bukaresti tárgyalásain. Kiss Elemér jelezte, hogy az ideihez képest 10 százalékkal növekszik jövőre a határon túli magyarság költségvetési támogatása. Az ellenzék képviselői vitatták a támogatás növekedését. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy az ő számításai szerint idén összesen 12 milliárd támogatást kaptak a határon túli magyarok, míg jövőre csupán 8,4 milliárd forintra számíthatnak. Szó volt Medgyessy Péter részvételéről a román nemzeti ünnep alkalmából dec. 1-jén Budapesten rendezett fogadáson, amit a kancelláriaminiszter nem kívánt kommentálni. A bizottság ülésén résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői közül Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke megjegyezte, hogy az elmúlt három évben a román vezetők együtt koszorúztak márc. 15-én a magyarság képviselőivel. Az ügyet a romániai magyar politikus túldimenzionáltnak minősítette. Szóba kerültek még a HTMH-nál történt személyi változások. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke visszautasította, hogy tisztogatás folyt volna a hivatalnál. Mint mondta, a HTMH-tól eltávozott 12 munkatárs közül ötöt még az előző kormány mentett fel végkielégítéssel, a többieknek olyan munkakört ajánlottak, amely megfelelt volna korábbi beosztásuknak. Hozzátette, hogy a HTMH volt elnöke, Szabó Tibor november vége óta betegállományban van, a neki felkínált szakmai főtanácsadói posztot nem fogadta el. /A kedvezménytörvényről vitázott az OGY külügyi bizottsága. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 13.

Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kultuszminiszter dec. 12-én Budapesten fogadta Tőkés László református püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a találkozókon a romániai magyarság helyzetéről volt szó. Tőkés László megbeszélései után az MTI-nek elmondta: felhívta a köztársasági elnök figyelmét a romániai magyarság demográfiai adatainak romlására. Hozzátette, a romániai magyarság helyzete a látszattal szemben továbbra sem nevezhető jónak, ezért kérte Mádl Ferencet: egyfajta fővédnöke legyen a határon túli magyarságnak. Köszönetet mondott az államfőnek azért, hogy októberben részt vett a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén, és felavatta az egyetem Arany János Kollégiumának új épületét. A köztársasági elnök - Tőkés László tájékoztatása szerint - ígéretet tett arra, hogy különös figyelmet fog fordítani a határon túli magyarságot érintő ügyekre. Mádl Ferenc kilátásba helyezte, hogy jövő tavasszal körutat tesz Erdélyben, idén adventre pedig meghívta egy fogadásra a határon túli egyházak püspökeit. - Görgey Gábort ismerkedés végett kerestem meg - mondta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Köszönetet mondott a kultuszminisztérium azon támogatásaiért, amelyeket az egyházaknak, illetve templomok felújítására és a könyvkiadás segítésére nyújtottak. Külön megköszönte az idén nyáron megjelent váradi biblia hasonmás kiadásának támogatását. Görgey Gábort elsősorban a romániai magyarok helyzetének egyházi, művelődési vonatkozásairól tájékoztatta. Tőkés László arra kérte a minisztert, hogy biztosítsa a folytonosságot a határon túli magyarok támogatásában. Kérte ezen belül a minisztertől az érmindszenti Ady-zarándokhely és a Nagyváradon létrejövő művelődési intézmény támogatását. /Tőkés László Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 13.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt, ez a zsebpárt azzal próbálta fenyegetni a közvéleményt, hogy ha Markó Béla marad az elnök az RMDSZ januári kongresszusán, "a szövetség szélsőséges erői népszerűvé válnak". A zsebpárt vezetője szerint a "Markó csapat makacs ragaszkodása a hatalomhoz, a magyarság egy olyan új, szélsőséges-revizionista civil egyesületét hozhatja létre, amellyel nem lehet majd beszélni" és "ezeknek a csoportoknak a népszerűsége nagyon nagy, még a református, unitárius, római katolikus egyházak körében is". A bizonyos párt azt vallotta, hogy 1993-ban ők kiváltak az RMDSZ-ből. A magát szabaddemokratának nevező párt valóban nem tartozik az RMDSZ-hez. Ez a bizonyos a párt négyévenként, választási kampányok idején jelenik meg hirtelen, amikor "bojkottálni" kell az RMDSZ-t. A 90-es évek elején a kormánypárttól kértek támogatást, majd a liberálisokhoz csapódtak. Legutóbb az NLP megyei elnökével kötöttek - úgymond - egyezséget, de az első közös sajtótájékoztató után ez a kísérlet csődöt mondott. Minden választáson indulnak, majd eltűnnek, de néhány szavazatot azért kapnak. A legutóbbi helyhatósági választáson, mintha csak ez lenne a dolguk, sokat ártottak az RMDSZ-nek, s közvetve a magyarságnak: belejátszottak abba, hogy nincs ma magyar polgármestere Marosvásárhelynek. Az általuk indított jelölt még ezer szavazatot sem tudott begyűjteni, viszont annyit elvett az RMDSZ-től, amennyivel a másik jelölt nyerte el a polgármesteri tisztséget. /Mózes Edith: Liberalizmus gombnyomásra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 13.

22 tanácsos jelent meg dec. 12-én a marosvásárhelyi rendkívüli tanácsülésen. Benedek István ismertette és Dorin Florea polgármester figyelmébe ajánlotta az általa, valamint Kolozsváry Zoltán és Dávid Csaba tanácsosok által aláírt tiltakozást. Az interpellációban tiltakoztak a polgármesternek a dec. 9-i sajtótájékoztatón elhangzott magyarellenes kijelentése ellen. "Tiltakozunk azon kijelentés ellen, hogy "míg én Marosvásárhely polgármestere vagyok, nem lesznek kétnyelvű utcanévtáblák, a kétnyelvűség feszültségekhez vezet és ennél fontosabb tennivalóink vannak". Ez a sértő hozzáállási mód nem megfelelő üzenet az együttélésre, legfőképpen nem a karácsonyi ünnepek előtt" - olvasható az átiratban. Ugyanakkor az aláíró tanácsosok kérték, hogy a helyi tanács soros, dec. 19-i ülésén a hivatal vezetősége bemutassa azt a programot, amelynek alapján a 2003. január elseje és március 31-e közötti időszakban felszerelik ezeket a kétnyelvű utcanévtáblákat. Vita után elfogadták a 2002. évi, kiegészített költségvetést. Kolozsváry Zoltán tanácsos kérése volt, hogy a jövő évi költségvetés elosztásakor jobban oda kellene figyelni a Nemzeti Színháznak kiutalandó összegekre, mivel ezen művelődési intézménnyel az idén mostohán bántak. /Nagy Annamária: Tiltakozás a polgármester hétfői kirohanása ellen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 13.

Dec. 7-én Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ képviselőivel tanácskoztak a magyar iskolaigazgatók és aligazgatók. Nagy Olga aligazgató elmondta: a magyar aligazgatókat sokszor kizárják a döntéshozatalból. Az érvényben levő törvények értelmében a helyettesek feladatait az igazgató osztja el, s ez jelentős esetben hátrányosan érinti mind a magyar aligazgatót, mind a magyar tagozaton tanuló diákokat. A jelenlevők háromtagú bizottságot alakítanak, amely összegzi az igazgató- helyettesek jogait és kötelezettségeit. Kovács Júlia szaktanfelügyelő, az RMPSZ alelnöke elmondta: a magyar pedagógus-közösség előnyben részesítette az RMPSZ által szervezett, illetve Magyarországon tartott továbbképzőket. Azonban sem az RMPSZ által szervezett, sem a magyarországi továbbképzőket nem ismeri el a szakminisztérium. /Simon Virág: Tanügyi gondok megoldásáról tárgyaltak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 13.

Mintegy 250 néptánc-, dal- és hagyománykedvelő művelő adott találkát egymásnak a közelmúltban Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház nagytermében. Szorgalomban, ügyszeretetben nincs hiány. Több igényesség kellene azonban a színpadi összhatást illetően. Néhány népviseletben táncoló lány piros lakkcipőben vagy sportcipőben lépett fel, mások sáros lábbelivel. /Járay Fekete Katalin: Több igényességgel az összhatás kedvéért is! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 13.

Csiky Gergely drámaíró mellszobrát avatták fel dec. 12-én Aradon, az első ízben megszervezett Csiky Gergely Napok keretében. A mellszobrot, amely az aradi Kocsis Rudolf képzőművész alkotása, a neves drámaíró nevét viselő aradi magyar tannyelvű iskola előcsarnokában helyezték el. Ugyancsak dec. 12-én az Arad megyei Pankotán emléktáblát helyeztek el a drámaíró szülőházán. Csiky Gergely 1842-ben született Pankotán, és Budapesten halt meg 1891-ben. 1989-es romániai rendszerváltást követően Arad megye egyetlen magyar tannyelvű iskolája felvette a nevét. /Csiky-szobor Aradon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2002. december 13.

Marosvásárhelyen a Kultúrpalota Kistermében dec. 12. és 14. között zajlanak a Könyvtári Napok. Csíki Emese könyvtáros, a rendezvény egyik szervezője elmondta, az immár hagyományossá vált rendezvénysorozat célja az olvasóknak a könyvtárba való vonzása. A Könyvtári Napok rendezvényen, ahol minden évben egy-egy neves íróról, költőről hallgathattak előadást az érdeklődők, dec. 12-én - az író születésének 100. évfordulója alkalmából - Illyés Gyulára emlékeztek. Előadást tartott Jánosházy György költő, irodalomtörténész, Illyés műveiből felolvasott Kozsik József. /Antal Erika: Illyésre emlékeztek. Könyvtári Napok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

2002. december 14.

Dec. 13-án Bolyai János matematikusra emlékeztek Bukarestben, a Román Akadémia rendezésében tartott tudományos emlékülésen. A nemeuklideszi geometria tegnap és ma című szimpóziumot Romulus Cristescu, a Román Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. A bicentenáriumi Bolyai-év ünnepélyes megnyitására 2001. dec. 14-én, az alakuló lágymányosi egyetemvárosban került sor. A Bolyai-év fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint két világhírű magyar tudós, Oláh György és Teller Ede professzor. A Bolyai-év keretében Budapesten, illetve Kolozsváron és Marosvásárhelyen is tartottak különböző rendezvényeket, szemináriumokat. Ezen a hétvégén több erdélyi városban tartanak a Bolyai-év zárásához kapcsolódó rendezvényeket. Dec. 12-én Képzőművészek a Bolyaiakról címmel kiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Dec. 14-én Kolozsváron megkoszorúzzák a Bolyai János szülőházán elhelyezett emléktáblát. Szintén dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban rendeznek ünnepi műsort. /Incze Ferenc: Bolyai-ünneplés Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2002. december 14.

Nemrég több mint ötven, Erdély minden részéről érkezett karvezető részvételével Kolozsváron tartotta évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöki tanácsa. A közgyűlés munkálatairól beszámolt Murár Mária, a szövetség marosvásárhelyi körzeti felelőse. A közgyűlésen a Hajnal akar lenni nevet viselő népzenei szakosztály tevékenységét, amely felvállalta a zenei anyanyelv ápolását, népdalosok képzését, a népdalgyűjtést, tánctáborok szervezését, az anyaországgal való kapcsolattartást, dr. Almási István foglalta össze, majd a Gregorián szakosztály értékelése következett. A kolozsvári Schola Társaság gyermektáborokat szervezett, ahol a gyermekek tanulták a gregorián zenét. A fúvós zenekarok tevékenységéről Kelemen Antal adott összegzést: 47 zenekarral tartja fenn a kapcsolatot a rétyi központ, ahol zenetermet, szakkönyvtárat létesítettek. Országos Fúvós tábort szerveztek a Pro Musica Alapítvány segítségével, ahol 150 gyermek 28 bel- és külföldi szaktanár vezetésével tanulhatott. Sógorné Rigó Magda az egyházzenei szakosztály tevékenységét vázolta: a Nádas mentén Aranyosgyéresen és Tordaszentlászlón szerveztek egyházi kórustalálkozót. A tordaszentlászlói találkozón 32 kórus mintegy ezerötszáz dalossal vett részt. A Communitas, az EMKE, valamint az anyaországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kántor-karnagy továbbképző tanfolyamot szerveztek. A tisztújítás eredményeként a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese (Kolozsvár) lett. A szakosztályok vezetői: iskolai szakosztály: Székely Árpád, gregorián szakosztály: Jakabffy Tamás, egyházzenei szakosztály: Sógor Magda - Kolozsvár; fúvós szakosztály: Kelemen Antal (Réty). /Eredményes négy év mérlege a Romániai Magyar Dalosszövetségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. dec. 14./

2002. december 14.

Dec. 4-én mutatták be Szovátán a tájegység legfrissebb szellemi termékét, Márton Béla Fából faragott díszítmények a Sóvidéken című fotóalbumát. A szerző először próbálja rendszerezni az elmúlt száz év sóvidéki faragványait. A szerző díszítőfaragó, emellett néprajzi kutatással is foglalkozik. A bevezetőben a szerző rávilágított a helyi sajátosságok és az egész magyar nyelvterület közötti kapcsolatokra. A könyv fejezetei: A szovátai villák és a korondi házak áttört díszei; Gyalogkapuk és székely kapuk; A csűrkapu díszei, kútágasok díszei; Szerszámok, eszközök; Sóvidéki jármok; Bútorok; Sóvidéki kopjafák; Sóvidéki fafaragók életrajzi adatai, jelentős alkotásai. Az albumból kitűnik, hogy Korondon sokkal több kopjafát faragtak az elmúlt évszázadokban, mint a szomszédos településeken. Ennek oka talán a hagyománytisztelet. /B.D. [Bölöni Domokos]: Száz kép a Sóvidékről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

2002. december 16.

Tüntetést rendezett a Magyarok Világszövetsége, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Budapesten, dec. 15-én, vasárnap; a demonstráció résztvevői a kormány határon túli magyarokat érintő nemzetiségpolitikája ellen tiltakoztak. A Károlyi Mihály-szobor elől a tömeg az Erzsébet térre, a Kempinski Hotel elé vonult, ahol a szomszédos országokban élő magyarok leveleit olvasták fel. A külföldön élő magyarok megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy dec. 1-jén, Románia nemzeti ünnepén Medgyessy Péter kormányfő a Kempinski Hotelben fogadáson vett részt Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A rendezvényen elhangzó beszédeket a megjelentek magyar zászlókat és határon túli magyarlakta települések tábláit lengetve "Vesszen a kormány, vesszen Trianon!" bekiabálásokkal szakították meg. A felszólalók követelték Medgyessy Péter kormányfő lemondását, valamint a "nemzeti önérzetükben megsértett" magyarok megkövetését. A felszólalók bírálták a magyar kormányt az uniós csatlakozási tárgyalásokon elért "gyenge eredményéért". A demonstráción megjelent Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Grespik László, a szövetség elnökségi tagja, Lányi Zsolt volt kisgazda országgyűlési képviselő és Kovács Dávid, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Patrubány Miklós szerint az Erzsébet téren mintegy negyvenezren gyűlhettek össze. /"Vesszen Trianon!" MVSZ-tüntetés a kormány politikája ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./ Az a magyar kormányfő, aki Erdély elcsatolására koccint, vagy elmebeteg, vagy hazaáruló, de valószínűleg nem az előbbi állítás igaz Medgyessy Péterre - mondta Horváth Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szóvivője a dec. 15-i tüntetésen, amit a magyar miniszterelnök dec. 1-jei, Kempinski szállóbeli megjelenése ellen szerveztek Budapesten. Az ellen tüntettek, hogy Medgyessy Péter kormányfő - Kovács László külügyminiszter és Göncz Árpád volt köztársasági elnök társaságában - Adrian Nastase román miniszterelnökkel együtt ünnepelt. Kovács Dávid, a JMM elnöke azt hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a marhavagonokban elhurcolt, kitelepített magyarokra, a Tito partizánjai által lemészárolt vajdasági honfitársakra, az 1990-es marosvásárhelyi harcokra és a Don-kanyarra is. Ez a magyar sorstalanság. Ezek nem hálás témák, ezekért nem jár Nobel-díj, mint ahogy Wass Albert nemhogy ezt a rangos elismerést nem kapta meg, de még magyar állampolgárságban sem részesült többszöri kérése ellenére. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, Balogh Norbert az 1918-as vörös terror szervezői és a mostani kormányzat közötti hasonlóságokra hívta fel a figyelmet. (A rendőrség a tüntetést megelőző napokban még a rendezvényt törvényesen népszerűsítők ellen is fellépett.) A fáklyás tüntetés végén a részvevők kiáltványt fogadta el, a több tízezres tömeg annak minden pontját közfelkiáltással erősítette meg. - Ma is vállalom azt, hogy elfogadtam a román miniszterelnök meghívását a román nemzeti ünnepre - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök. Hozzátette: a történelmi sérelmek felhánytorgatása nem vezet sehová. Kovács László külügyminiszter dec. 16-i nyilatkozatában történelmi fejtegetések és terminológiai tisztázások közepette próbált meg fölényesen rendreutasítani mindenkit, aki a történteket ellenzi. /Szakács Árpád: Tüntetés nemzeti önérzetért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./ A dec. 15-i tüntetés résztvevői kiáltványt fogadtak el. Ebben leszögezték, hogy a december elsejei Kempinski-beli ünnepség magyar részvevői hasonlítnak az országvesztő Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond és társaik tevékenységére, akik amikor Magyarország kétharmad részére idegenek tették rá kezüket, a Károlyi-Jászi együttes a "végre elért nemzeti szabadságról" és a "függetlenségről" beszélt. A kiáltványban emlékeztettek az 1918-as gyulafehérvári gyűlést három héttel követő kolozsvári népgyűlésre. A korbeli Népszava tudósítása szerint "A hatalmas méretű gyűlésen mintegy százezer ember vett részt, sokkal többen, mint ama gyulafehérvári gyűlésen, ahol a huszonhat vármegye elszakadását mondták ki - a román imperialisták. A kolozsvári gyűlés határozata a wilsoni elvek alapján áll, a népek önrendelkező jogának érvényesülését kívánja és ezen az alapon jelenti ki (...), hogy a Magyar Népköztársaság állami közösségében akar maradni". A lap a felszólalásokból is idézett: "A magyarországi román szocialisták nevében Strengar Demian Szava elvtárs (...) kijelentette, hogy a román szocialisták nem azonosítják magukat a gyulafehérvári határozattal, nem akarnak a román imperialista elnyomás alá kerülni. A román szociáldemokraták küldöttje, Avramescu György elvtárs beszélt ezután. Óriási hatás mellett fejtette ki tiltakozását a gyulafehérvári határozat ellen. 1914-ben - mondotta - összegyűltek az urak, és csináltak a világból egy mészárszéket. (...) Gyulafehérváron ismét összegyűltek az urak, és másik mészárszéket akarnak csinálni a világból. (...) A mai helyzet megoldása az, hogy Erdély független köztársaság legyen a svájci kantonok mintájára". A december elsejei gyulafehérvári nagygyűlés határozatai még az erdélyi románságon belül sem arattak osztatlan elismerést. A kiáltvány szerint a tüntetők követelték, hogy a Kempinskiben fogadáson megjelentek kövessék meg az erdélyi magyarságot, a "méltóságában vérig sértett magyar nemzetet", határolódjanak el Károlyi Mihály, Jászi Oszkár és társaik magyarság-gyalázó, országvesztő politikájától, a szomszédos államokkal folytatott tárgyalások során az elcsatolt nemzetrészek iránti felelősségérzettel járjanak el, a szomszédok EU-csatlakozásra irányuló törekvéseinek támogatását az ott élő magyar nemzeti közösség jogainak maradéktalan biztosításától tegyék függővé. Az Erzsébet téri tiltakozó nagygyűlés részvevői és támogatói, Magyarok Világszövetsége, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Honfoglalás 2000 Egyesület, Magyar Földvédő Mozgalom, Százak Tanácsa, Bocskai Szövetség, Lelkiismeret 88 Csoport, Széchenyi Casino. /Kiáltvány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 17./

2002. december 16.

A kongresszus előkészítését célzó konzultáció-sorozat keretében Markó Béla RMDSZ- elnök dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Szövetségi Elnöki Irodában megbeszélést folytatott Katona Ádámmal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetőjével. A megbeszélésen áttekintették az RMDSZ programjának, illetve alapszabályzatának módosítására irányuló kezdeményezéseket, többek között az EMK által megfogalmazott javaslatokat is, amelyeket a megbeszélés során a platform-vezető személyesen nyújtott át az RMDSZ elnökének. A javaslatok átvizsgálását követően a szövetségi elnök január folyamán ismerteti az ezzel kapcsolatos konklúziókat. /Markó Béla az EMK elnökével konzultált. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2002. december 16.

Ünnepi megemlékezést tartott dec. 14-én, Kolozsváron a Farkas Gyula Egyesület a kétszáz éve született legnagyobb magyar matematikus emlékére. A tudományos ülésen több előadás elhangzott Bolyai János munkásságáról, korszakalkotó felfedezéséről. Kiss Elemér marosvásárhelyi szakember Bolyai János az újabb kutatási eredmények tükrében című előadása a tudósnak a Teleki Tékában őrzött 14 000 oldalnyi, máig sem teljesen feldolgozott kéziratába engedett bepillantást. Benkő Samu az egyaránt kétszáz éve született Bolyai és Kossuth közötti hasonlóságokat vette számba. Az előadók között volt többek között Oláh-Gál Róbert (Csíkszereda), Toró Tibor (Temesvár), Weszely Tibor (Marosvásárhely). Megkoszorúzták a Bolyai János szülőházánál (Bolyai utca 1.) elhelyezett emléktáblát, valamint az ünnepeltnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületének udvarán található mellszobrát. Este az Állami Magyar Operában ünnepi előadásra került sor, 58 év, amely megrengette a geometriát címmel. Itt részletek hangzottak el Németh László, Tabéri Géza, Orbán Balázs, Lászlóffy Aladár, Kölcsey Ferenc, Babits Mihály műveiből. A műsor összeállítója Szőcs Géza volt. /Ördög I. Béla: Kétszáz éve született Bolyai János. Tudósok és művészek méltatták munkásságát Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2002. december 16.

Bolyai János születésének 200. évfordulóján Marosvásárhelyen, dec. 14-én a Bolyai téren felavatták a nagy matematikus alkotásából ihletett köztéri szobrot, a Pszeudoszférát. A szobor állítását kezdeményező Csegzi Sándor ezúttal csak a házigazda szerepét vállalta, az egybegyűltek köszöntésére dr. Dorin Florea polgármestert kérte fel. A polgármester többek között kifejtette: a köztéri alkotás szimbóluma kell legyen a városnak. Virág György, a megyei tanács elnöke román, majd magyar nyelvű felszólalásában hangsúlyozta: Bolyai gondolataival meghaladta korát, őt igazán csak az utókor fedezte fel és értékelte. A szobor alkotója Horváth Sándor matematikus. A szobor egy mágikus Bolyai- háromszöget - a középiskola, a Teleki Téka és most már a Pszeudoszféra - zár be. Alexandru Mironov az UNESCO romániai szervezetének titkára kijelentette ki, hogy a világ első matematikai műemléke előtt áll, s felkérte a polgármesteri hivatalt nyújtson be egy kérést azért, hogy a Bolyai teret nyilvánítsák a világörökség részévé. /(vajda): Áll a Pszeudoszféra! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

2002. december 16.

A Bolyai-évet és a jubileumi rendezvénysorozatot bensőséges ünneppel zárták Marosvásárhelyen a nagy matematikus nevét viselő líceumban is. A Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre dec. 14-én azoknak köszönte meg a munkáját, akik hozzájárultak a Bolyaiak, az iskola szellemének a fenntartásához. Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke felsorolta mindazok nevét, akik elsősorban lehetővé tették azt, hogy az idén olyan gazdag eseménysorozattal emlékezzenek a két Bolyaira. Megemlítette az emlékszoba-avatást Bólyán, a képzőművészeti tábort, az öregdiák-világtalálkozót, s nem utolsósorban a magyar és román akadémiák közös emlékülését, amelyet megtisztelt jelenlétével Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök is. Illyés Kinga és Kozsik József színművészek versösszeállítása , valamint Molnár Tünde orgonaművész, illetve a Csíki Ágnes vezette református kollégiumi tanárok vegyes kara előadása növelte a rendezvény színvonalát, rangját. Legvégül megkoszorúzták a két Bolyai sírját a református temetőkertben. /Vajda György: A Bolyai-év záróünnepélye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

2002. december 17.

Nem lepne meg, ha az RMDSZ 2004-ben engem jelölne polgármesternek. Igazán szép gesztus lenne Marosvásárhely lakosságával szemben" - nyilatkozta dec. 16-án Dorin Florea polgármester, nem sokkal azután, hogy ismét támadta az RMDSZ néhány kulcsemberét. Egy hete Florea kijelentette, amíg ő Vásárhely polgármestere, a városban nem lesznek kétnyelvű utcanévtáblák. Emiatt az RMDSZ felszólította őt az önkormányzati döntés maradéktalan életbe ültetésére. Florea kifejtette: az utcák hivatalos nevét csak románul írná ki; alája, egy másik táblára viszont két nyelven is kifüggesztenék az utca régi, hagyományos nevét. Florea támadta az RMDSZ parlamenti képviselőit, mondván, nem sikerült anyagi támogatásokat szerezniük Marosvásárhely részére. Borbély László megcáfolta a polgármestert, mondván, hogy a 440 milliárd lejes különleges útalapból éppen a múlt hét folyamán sikerült 18 milliárdot Maros megye felé irányítani, amihez hozzáadódik még hárommilliárd lej, amit Marosvásárhely kap. /Szucher Ervin: Florea "ajánlja magát" . = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

2002. december 17.

A napokban Marosvásárhelyen az új Univers all kereskedelmi üzlet első helyen magyarul írta ki tábláira ajánlatait, pl.: Élelmiszerek - Alimente. Egy bizonyos Ion Ardelean mindjárt törvényszékért kiáltott, mert bűncselekménynek minősítette azt, hogy az üzletházban "a magyar nyelv trónol", és ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy "tájainkon erőszakos magyarosítás folyik", mégpedig "a város legrománabb negyedében". Ez utóbbi információhoz kétség nem fér, hiszen a Tudor lakótelep akkor épült, amikor lakást kellett biztosítani a hetvenes, nyolcvanas évek vásárhelyi betelepítettjeinek. Ott épül Erdély legnagyobb ortodox katedrálisa, ott robbantották ki a "sötét erők" 1990-ben a véres verekedéssorozat első jelenetét. Ez a levél kimeríti az egy népcsoport elleni izgatás tényét, ha lenne ezen a tájon olyan pártatlan igazságügyi szerv, mely eltekintene saját nemzeti hovatartozásától, ha egy tőle különböző népcsoport jogairól van szó. Az áruház vezetősége ahelyett, hogy kikérné magának a hangnemet, a stílust, elkezdett mentegetőzni. /Máthé Éva: Nyelvháború a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2002. december 17.

2002. december 18.

Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2002. december 18.

Dec. 14-én felavatták Magyarsároson a felújított művelődési házat. Imát mondott magyar és román nyelven és megáldotta a házat Kozma Albert unitárius lelkész. Az alkalomból a községi tanács nevében díszpolgári címmel tüntette ki Bandi Dezső népművelő tanárt, a falu szülöttét. A 83 éves mester meghatottan emlékezett magyarsárosi gyermekkorára, diákéveire, szüleire, tanítóira, a falu lelkészeire. Székely Tihamér, az RMDSZ helyi vezetője örökös tagsággal tüntette ki Bandi Dezsőt. /b.d. [Bölöni Domokos]: Új hajlék Nagysármáson. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2002. december 18.

Ferencz Éva /Marosvásárhely/ tanárnője megtudta, hogy a Nyárádszentlászlón levő i I-IV. osztályos iskolának nincs könyvtára. Gyűjtést indított, s alig két hét alatt 250 magyar nyelvű meséskönyvet hoztak az iskolába a diákok. Ezt vitték ki dec. 15-én a szentlászlói iskolába. A tanárnő újabb gyűjtési akciót tervez, s más helységek iskoláit is megajándékozzák meséskönyvekkel. /Könyvtár Nyárádszentlászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2002. december 18.

Markó Béla gyerekverseivel indította negyedik lapszámát a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Dobbantó című gyermeklapja. A negyedévenként megjelenő folyóirat nem nevezhető teljesen egyházi lapnak, színvonalas olvasmány a gyerekek számára egyházi hovatartozástól függetlenül. A most megjelent lapban verseléshez és a meseíráshoz kedvet érző gyermekek írásai, versei, meséi is olvashatók. /Antal Erika: Karácsonyi Dobbantó. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

2002. december 19.

Az év első tizenegy hónapjában több mint tizenháromezer román állampolgárt toloncoltak haza a világ különböző államaiból, közülük több mint ezret Magyarországról - közölte a román határrendészet illetékese. Idén 24 százalékkal kevesebb román állampolgárt küldtek vissza külföldről, mint tavaly. Románia Európában csak Nagy-Britanniával, a szomszédos országok közül pedig Ukrajnával nem kötött még toloncegyezményt. A listán Olaszország áll az élen az idén kitoloncolt 3860 román állampolgárral. A sorban Magyarország áll a második hazatoloncolt 1056 román állampolgárral. Harmadik Franciaország 1035 esettel, míg Spanyolországból 981 román állampolgárt toloncoltak haza az idén. A hazatoloncolt román állampolgárokkal szemben itthon eljárást indítanak. A sajtó szerint a schengeni vízumkényszer idén január elsejétől történt felfüggesztése óta a román állampolgárok az illegális határátlépés, illetve vízumvétség mellett elsősorban lopás, zsebmetszés, kéregetés és prostitúció miatt jutnak külföldön rendőrkézre és bíróság elé, s végül a hazatoloncolás sorsára. /Tizenháromezer hazatoloncolt román állampolgár. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2002. december 19.

Költségvetési keretek hiányában elmaradtak az idén a dec. 18-i Nemzeti Kisebbségek Napján az elmúlt években szokásossá vált ünnepi rendezvények - tájékoztatott Markó Attila helyettes államtitkár, a Tájékoztatási Minisztérium alárendeltségében működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. A hivatal vezetői jelentést tettek közzé, amelyben a 2002-es költségvetési évben alkalmazott politikákról, programokról számolnak be. Markó Attila elmondta, hogy 2002-ben sikerült számos, a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító jogszabályt a nemzetközi standardok szintjére emelni. A megvalósítások között elsőrendűnek nevezte az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény elfogadását. Siker a 2002-es év első felétől tevékenykedő Országos Diszkrimináció Elleni Tanács létrehozásának kiharcolása. Az oktatás területén jelentkező diszkrimináció megszüntetését célzó projekttel hat, kisebbségek nyelvén szerkesztett tankönyv kiadását támogatta a kisebbségvédelmi hivatal, amelyek között két magyar nyelvű - X. osztályos Fizika és a XI. osztályos Biológia - tankönyv is szerepelt. A néhány ezer példányban megjelenő két magyar tankönyvet az Ábel kiadó jelentette meg tízezer eurós állami támogatásból. A hivatal támogatási listáján szerepel: a Magyar Ifjúsági Értekezlet nyári egyetemének megszervezése; a kisebbségi nyelveken megrendezett gimnáziumi tantárgyversenyek díjazottjainak strasbourgi és brüsszeli látogatása; a Bukarestben szeptemberben megrendezett Országos Nemzetiségi Színházi Társulatok Fesztiválja; a novemberben megszervezett Gaudeamus Könyvvásár Nemzetiségi Minivására, valamint a marosvásárhelyi Alter-Native Rövidfilmfesztivál. Ugyanakkor az Európa Tanács kisebbségek nyelvi chartáját /még 1995-ben aláírta Románia/ máig nem ratifikálták. A 4,4 milliárd lejes költségvetéssel rendelkező hivatal az idén teljességében felélte kereteit, 2002-ben 120 pályázatot támogattak - mondta Markó, kiegészítve, hogy 2003-ban az hatmilliárd lejt különítettek el erre a célra. /Incze Ferenc: Sikerek és félsikerek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 4291-4302