udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 3511-3540 | 3541-3570 | 3571-3600 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2005. november 18.
Százegy verset szerkesztettek nemrégiben kötetbe. Kolozsvárról, Nagyváradról, legutóbb pedig – Marosvásárhelyről, a Kriterion Kiadó gondozásában. A „vásárhelyi” verseket Kuti Márta szerkesztette könyvformába, ő mutatta be a Kriterion Könyvkiadó új köteteit Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Benedek Elek annak idején két olyan könyvet írt, amelyeknek fogadtatása egymástól gyökeresen eltérővé vált. Mindkettő néprajzi tematikájú, és míg az első megjelenése tiszteletet vívott ki írója számára, a második után amatőrnek bélyegezték. Benedek Elek A magyar nép múltja és jelene című kétkötetes munkájának a második kötetéről van szó. Ezt a könyvet azóta elfelejtették, nem adták ki többet. Most kiadta a Kriterion, ez az első magyar néprajzi monográfia. A 101 vers Marosvásárhelyről című verseskötet egy sorozat részét képezi. A versek legnagyobb része a Bolyaiakhoz íródott. /Nagy Botond: Százegy vers a városról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./2005. november 19.
Immár 14 esztendeje, az RMDSZ nagyváradi kongresszusa óta, mindeddig egyedül és visszhangtalanul igyekszik képviselni a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete a kisjövedelmű néprétegek gazdasági-szociális érdekeit. Szerintük az RMDSZ-nek a szociális piacgazdaság kiépítésére kell törekednie. Az RMDSZ azonban – Markó Béla kivételével – teljes arroganciával hallgat. Szerintük Kerekes Károly marosvásárhelyi képviselő kivételével nincs olyan RMDSZ képviselő vagy szenátor, aki megpróbált volna fellépni a kisjövedelműek érdekében. Az RMDSZ válaszút elé került. Vagy továbbra is támogatja a kormány embertelen szociális-gazdasági politikáját, vagy tettekkel szolgálni fogja a kisjövedelműek gazdasági érdekeit is. /Nagy Károly, szóvivő: Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./2005. november 19.
Az Alföld /Debrecen/ folyóirat díjainak átadásával november 17-én megkezdődtek a debreceni irodalmi napok. Az irodalmi napoknak idén a megújuló magyar önéletírás a központi témája. Az Alföld folyóirat szerkesztőségének döntése alapján az idén Alföld-díjat kapott Bényei Tamás irodalomtörténész, Láng Zsolt marosvásárhelyi író és Takács Zsuzsa költő, műfordító. A díjakat Aczél Géza, az Alföld folyóirat főszerkesztője adta át. /Átadták az Alföld-díjakat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./2005. november 21.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kijelentette: az utóbbi években 250 000 erdélyi magyar vándorolt ki Romániából. “Az erdélyi magyar közösség 250 000 lelket veszített az utóbbi években, és ha ez a tendencia folytatódik, Sepsiszentgyörgy Marosvásárhely helyzetébe, Marosvásárhely pedig Kolozsvár helyzetébe kerül” – mondta Szász. Az MPSZ elnöke szerint a kivándorlók a 20 és 40 év közöttiek, azok, akik gyermeket vállalnak, és adót fizetnek. /Negyedmillióval fogytunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./2005. november 21.
November 18-án tartották Marosvásárhelyen az EMKE-közgyűlését. Folytatják a hagyományos tevékenységeket – mint a Gyöngykoszorú találkozók, civil szervezetek fóruma, Mindentudás Egyeteme, részvétel a Marosvásár-helyi Napokon, emellett pedig újabb rendezvények szervezésére is lehetőség nyílik – fogalmazták meg a jövő évi teendőket. Az elmúlt év tevékenységéről dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke számolt be. A legnagyobb megvalósításként a Don-kanyarban elesett áldozatok tiszteletére felállított emlékmű felavatását említette. A Marosvásárhelyi Napokon társszervezőként szerepeltek a Kárpát-medencében fekvő Vásárhely elnevezésű települések találkozóján. A tagsággal és a szimpatizánsokkal való szorosabb kapcsolattartás, az információszolgáltatás, a megyében működő közművelődési egyesületek, csoportok feltérképezésének fontosságát emelte ki az EMKE elnöke. A közgyűlésen tisztújításra is sor került. Ábrám Zoltán elnök mellett Kilyén Ilka, Ábrám Noémi, Barabás László, Náznán B. Olga, Fazakas Ildikó, Kiss Zoltán tölt be a megyei EMKÉ-ben vezető funkciót. /Mészely Réka: Tisztújítás és jövő évi tervek az EMKÉ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./ Az elnök által többször felfüggesztett, majd határozatát mindannyiszor visszavont tisztújító közgyűlést tartott a hét végén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete. A vita alapvető forrása a megyei szervezet elnöke, Ábrám Zoltán és alelnöke, Náznán Olga közötti nézeteltérés volt. Előbbi kijelentette ugyanis, nem óhajt alelnökével tovább dolgozni, az alelnökhöz viszont a közgyűlés ragaszkodott. Náznán Olga azt rótta fel Ábrámnak, hogy nincs tekintettel az alelnökök munkájára. Ábrám visszautasította a személye elleni kifogásokat. Nagy Pál közíró, miután az alapszabályhoz ragaszkodva felrótta, hogy a közgyűlés nem statutáris, továbbá: a nem volt pénzügyi beszámoló, otthagyta a közgyűlést. A távozó példáját többen követték. A maradék testület, rövid tanácskozás után, a régi vezetést közfelkiáltással új mandátummal bízta meg. /Lokodi Imre: EMKE-tisztújítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./2005. november 21.
Az agrárium fontos kérdéseiről hangzottak el előadások az Erdélyi Múzeum- Egyesület /EME/ hét végi rendezvényein, Kolozsváron és Marosvásárhelyen. „A Sapientia kertészhallgatói olyan színvonalas előadásokat tartottak, amelyek bármilyen nemzetközi konferencián megállnák a helyüket” – nyilatkozta Jakab Sámuel, az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Agrártudományi szakosztályának elnöke. Az EME A magyar tudomány napja Erdélyben címmel tartott tudományos konferenciáján részt vett Berényi Dénes akadémikus, az MTA határon túli magyar tudományosságért felelő tagja is. A plenáris rész előadásai az erdélyi tudományosságról szóltak, olyan témakörökben, mint a magyar felsőfokú agrároktatás Erdélyben gróf Mikó Imre meghatározó szerepe az Erdélyi Gazdasági Egylet fejlődésében, tájkultúra és nemzeti identitás. A szekcióüléseken két nagy témacsoportra bontva – kertészet, környezet, valamint mezőgazdaság, állattenyésztés – sorjáztak az előadások. /Bögözi Attila: Az EME és az agrárium. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./2005. november 21.
Marosvásárhelyen november 19-én a telt házas Kultúrpalota ünnepelte a kétszázharmincnyolc lakosnak Zalaegerszeg testvérváros tiszteletbeli polgárává avatását. Az összmagyarságban, együvé tartozásban gondolkodók Zalaegerszegen nem értettek egyet a múlt évi december 5-i népszavazás eredményével, ezt sajátos módon kifejezésre juttatják: „az egymás iránti felelősségtudat, a közös múlt, nyelv és hagyományok arra köteleztek, hogy ezt a csekélyke lépést megtegyük, bár nem nekünk kellene itt állni és ily módon próbálkozva jóvátételt tenni, Magyarország miniszterelnöke kellene a Kultúrpalota színpadáról magyar útleveleket és személyi igazolványokat adományozzon az itt élő véreinknek” – mondta dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. A műsorvezető Kilyén Ilka színművésznő volt, a fellépő Szabó Csilla budapesti énekesnő immár „hazajár” Erdélybe. /(f.): Minden magyarért felelősen. Zalaegerszeg tiszteletbeli polgári címeket adományozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 21./2005. november 22.
Tőkés István teológiai professzor idén töltötte 89. évét. Tőkés László édesapjáról kevesen tudják, hogy ő is szembeszállt 1989 májusában a kommunista típusú egyházi vezetéssel, mint református lelkész. Egy gyűlésen felállt és a következőket mondta: Aki az Úr Krisztus akaratával ellentétesen tevékenykedik az egyházban – akár püspök, akár más beosztású, vagy legyen állami szerveknél képviselő –, annak nem szabad engedelmeskedni. A nyolc gyermekes Tőkés István püspök-helyettest ezért eltiltották az igehirdetéstől és mindenféle szolgálattól. 1989 októberében kizárták az egyházi életből. Nagy Gyula, az akkori püspök együttműködött a Securitate-val. 1989 előtt László fia nála lakott két éven át. Egyedül László fia hatalmazta fel apját, Tőkés Istvánt, hogy mint temesvári lelkipásztort helyettesítse őt a gyülekezetben. Ezt rajta kívül senki sem tette meg. Egyedül ő mert szembehelyezkedni a két püspökkel. Tőkés István elsorolta gyermekeit. Legnagyobb lánya, Erzsébet fizikaszakos tanár. István építészmérnök, elmenekült Kanadába, de később hazajött. Anna 130 felvételiző közül 13-ként végzett, ő orvos, itthon maradt. András fizikus, tanárként nevet szerzett magának Marosvásárhelyen. Eszter fogorvos, itt él Kolozsváron. József mérnök, Magyarországon él. László helytállása ismert, püspök Nagyváradon. András és Zsolt fizikusok, Zsolt a székelyudvarhelyi Református Kollégium igazgatója. Tőkés Istvánnak 25 unokája és három dédunokája van. /Frigyesy Ágnes: Áldás fiam szolgálatára. Beszélgetés Tőkés István nyugalmazott teológiai professzorral, református lelkésszel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 22./2005. november 23.
A felsőházban politikai nyilatkozatban emlékezett meg Németh Csaba Kovászna megyei szenátor arról, hogy hatvan esztendeje fogadták el Marosvásárhelyen a Magyar Népi Szövetség Százas Intézőbizottsága Nyilatkozatát. A párizsi békekonferenciára kiutazó román küldöttség előzetesen igyekezett olyan törvényeket elfogadni, amelyek érvként szolgálhatnak a tárgyalásokon. A szenátor három törvényre utalt a vonatkozó időszakból, amelyekben ez utóbbi politikai cél jogi kodifikációt nyert: a nemzetiségi minisztérium megszervezése, a nemzetiségi statútum kidolgozása, valamint az 1945/407-es törvény, amely a kolozsvári állami magyar egyetem megalakítására vonatkozott. A szövetséges hatalmak képviselői értékelték Románia nemzetiségi politikáját, legfőképpen az 1945/86-os törvényt, amely Nemzetiségi Statútumként ismert. A szenátor kiemelte: a román kormány 1945-ben megígérte, hogy Dél-Erdélyben 300 új magyar iskolát nyit meg; támogatja a kolozsvári állami magyar egyetemet, annak Marosvásárhelyen működő két – orvosi és gyógyszerészeti – fakultását; magyar nyelvű ipari oktatást indít be Brassó központtal; a román történelmet és földrajzot a magyar iskolákban anyanyelven fogják tanítani. A szenátor végül megkérdezte: ha ezelőtt 60 évvel a Nemzetiségi Statútum és más ilyen tárgyú törvények meg dokumentumok a román diplomácia ütőkártyáját képezték az ország területi integritásának helyreállításához, akkor a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet miért veszélyeztetné ma az ország területi épségét? /B. K.: Régi ígéretek, elmaradt megvalósulás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2005. november 23.
Dr. Nagy Örs professzort, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettesét nemrég választották meg a Román Ortopédiai és Traumatológiai Társaság elnökének. Úgy érzi, hogy a marosvásárhelyi ortopédiai iskola elismeréséről van szó. Újabb szakosztályok, alszakosztályok létrehozását tervezik. Ezek külön szakmai társaságként működnének az ortopédiai és traumatológiai társaság égisze alatt, ami Nyugat-Európában már régen megvalósult. Szeretne minél több ösztöndíj-lehetőséget biztosítani a fiatalok számára. Az elnökség feladata a színvonalas szakmai összejövetelek, konferenciák megszervezése. Ezért kapcsolatba lépett vele dr. Vécsei Vilmos professzor, a bécsi traumatológiai klinika vezetője, az Európai Traumatológiai Társaság leköszönő elnöke Vécsei professzor ígéretet tett, hogy meglátogatja Romániát, s Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen szakmai tanácskozást tartanak. /(bodolai): A vásárhelyi ortopédiai iskola elismerése is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./2005. november 23.
Kovács Sándor több mint huszonegy éve Udvarhelyszék római katolikus főesperese, ami azt jelenti, hogy napi rendszerességgel a papi megbízatás mellett számos pénzügyi, ügyvezetői és adminisztratív teendőt is el kell látnia. Ő Székelyudvarhely legközismertebb egyházi személyisége. A múltban nagy nyomás volt az egyházon, a Securitate sok embere feljárt a plébániára beszélgetésekre, rendszeres volt a telefonlehallgatás, ebből bonyodalmaik is születtek. Átszerelték a telefondugaszokat, és másnap már jelentkeztek is az illetékesek, hogy valami gond van a készülékekkel, nem működnek, és kérték, hogy szereljék vissza azokat a régi formában. Figyelték az egyház minden lépését. Utólag két kazettát megkapott a hangfelvételekből. Az egyháznak az emberi élet védelmét kell tanítania, hangsúlyozta. Az azonos neműek házassága nem hoz gyümölcsöt, az abortusz pedig életellenes cselekedet. Hogyan engedhet ezekben a kérdésekben az egyház? A legfőbb feladatuk hirdetni az evangéliumot. Kovács Sándor hangsúlyozta, kisebbségi helyzetben szükség van politizálásra. Addig mehet el az egyház, amíg meggyőzi a rábízott embereket, hogy a jobbik részt válasszák. Kovács Sándor /sz. Székelykál, 1948. ápr. 25./ a középiskolát Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban végezte, majd a teológia következett. Első papi állomása Sepsiszentgyörgyön volt, különböző helyek következtek, 1984-ben került Székelyudvarhelyre, ahol ‘87-ben főesperesi megbízatást kapott. /Máthé László Ferenc: Beszélgetés Kovács Sándor főesperessel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./2005. november 23.
Kis- és Nagyadorján Nyárádgálfalvához tartozó két falu zárt elszigetelt, érintetlen völgyben. A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ a falu üresen álló volt iskolaépületében a gálfalvi tanáccsal együttműködve környezetvédelmi információs és fejlesztési központot létesített. Megpróbálták gyakorlatba ültetni az integrált folyógazdálkodás elveit. Az Adorjánok völgye egy olyan könyvecske, amely a sokévi munka eredményeit foglalja össze. Szerzője Hajdú Zoltán mérnök, a Fókusz Öko Központ vezetője, aki bemutatta be a vízgazdálkodási mintaprogram elméleti és gyakorlati oldalait. A kiadvány a marosvásárhelyi Kreatív Stúdióban készült. /-vagy-: Az Adorjánok völgye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./2005. november 24.
Egynapos előadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai campusában az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya. Jelen volt dr. Péter Mihály az egyesület alelnöke és több településéről érkeztek tagok, meghívottak. Az ülésen színvonalas előadás hangzott el Farkas Zoltán, a szakosztály alelnöke, Scholz Béla, Szentmiklósi Zoltán, Kupán Edit részéről. A találkozó második felét dr. Jakab Sámuel, a szakosztály elnöke vezette. Kertészet és környezeti kérdésekkel kapcsolatosan 14 előadásra került sor. Felszólalt: Csávossy György, Wagner István, Jakab Sámuel és több fiatal szakember. Hangsúlyozták: az agrártudományi szakosztály, Farkas Zoltán javaslatára, idén alakult, de már jelentős eredményeket ért el. Ez azért is jelentős, mert a kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen magyar nyelvű tanügyi személy már nincs, pedig sok magyar hallgató tanul itt. /Hírmorzsa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2005. november 26.
A vidéki oktatás fejlesztésére hirdetett pályázatot a Közoktatásügyi és Kutatási Minisztérium és a Világbank. A Sáromberki Általános Iskola által benyújtott projektet kedvezően bírálták el. Székely Endre iskolaigazgató elmondta, az elnyert alapokkal multikulturális központot hoznak létre az iskolában a hagyományok és értékek megőrzésére. Lesz múzeumlátogatás Marosvásárhelyen, Hodákon a sípok, furulyák készítését sajátíthatják el, megtartják a téli ünnepeket, farsangi bált szerveznek, kézművesműhelyt létesítenek, ahol az üvegfestés készítését oktatják; a húsvéti ünnepek alkalmával tojásfestő- és locsolóversmondó versenyt szerveznek; a programban kétnapos moldvai kirándulás is szerepel. /(nagy a.): Pályázat a hagyományok ápolására. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./2005. november 28.
Sajtóbeszélgetésre hívta meg a romániai magyar média vezetőit Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 26-én Marosvásárhelyre. Markó a kormánykoalíció tényleges eredményeit a látszatnál többre tartotta, és sajnálatát fejezte ki, hogy a szövetséget alkotó pártok nézeteltéréseiket kifelé is megjelenítik. Szerinte a kisebbségi törvény elfogadása márciusnál hamarabb nem várható. Amikor Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester levelével érvel az ügyben a szenátusban, akkor megállapítható, hogy mindkét fél gyengíti a törvény elfogadási esélyeit. Az elnök köszönetét fejezte ki az összes magyarországi Európai parlamenti képviselőnek a törvénytervezet támogatásáért. Markó Béla lehetőséget lát arra, hogy a nemzeti bruttó össztermék jelenleg előirányzott 3,9 százaléka helyett 5 százalékot fordítsanak oktatási célokra. A jelenlévő újságírók bírálták az RMDSZ-t, amiért álláspontját nem hozza kellő mértékben nyilvánosságra. Markó Béla elismerte, hogy a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség véleményét nem ismeri ez ügyben, s mindkét felet felelősnek tartja ezért. Markó Béla bejelentette, hogy funkcióhalmozás miatt lemondott a Communitas Alapítvány elnökségéről, valamint a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztőségéről. Elismerte, hogy a Communitas Alapítványhoz befutó közpénzek elszámolását nem teszik teljes egészében nyilvánossá, mert annak egy részét formailag az alapítvány szervezte tevékenységekre vagy működésre fordítják, és a jelenlegi jogszabályok értelmében nem hozható nyilvánosságra, hogy valakinek mennyi a fizetése. A pályázatokra kiírt alapítványi pénzelosztás továbbra is nyilvános lesz, ígérte. A Communitas-összegek szétosztását a jövőben is az RMDSZ végzi. Elismerte, hogy a volt Romániai Magyar Szót az alapítvány kiemelten támogatta. Az oktatási támogatásként a magyarul taníttatásért járó 20 ezer forintokat jelentő támogatás hiányzó felét, 600 millió forintot a múlt héten Magyarországról átutalták, a másik fele 2006-os kifizetésre csúszhat. /B. Á.: Kisebbségi törvény márciusra. Markó Béla sajtóbeszélgetése hazai magyar médiavezetőkkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2005. november 28.
November 26-án tartotta éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron, idén ünnepelték az EMKE megalakulásának 120. évfordulóját. A résztvevők egyperces csenddel adóztak Zahoránszky Ibolya emlékének, akinek elhunytával a Máramaros vidéki magyar közösség egyik éltetőjét vesztette el. Dávid Gyula, az EMKE tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta, az 1885-ös alakuláskor a megmaradás volt a cél, a három alappillér, amelyre építettek: az egyház és az iskola megerősítése, a gazdasági erő megtartása és a kultúra felkarolása. Azóta is erre a három tényezőre kell figyelnie az erdélyi magyarságnak. 1910-ben például 163 iskola, 77 óvoda élvezte az EMKE támogatását, 227 könyvtár, 154 daloskör működött az égisze alatt. 1949-ben az összes civil szervezetet megszüntették, az EMKE is erre a sorsra jutott, majd 1991-ben újraalakult. Kötő József államtitkár elnöki beszámolójában az EMKE történetét meghatározó építő tevékenységet emelte ki. A felújítások, építkezések sorából kiemelendő a Szabédi-ház, a pusztinai közművelődéi központ, a Györkös-ház, az országszerte épülő magyarházak, és nem utolsósorban a Barabás Miklós Céh kolozsvári székháza. Több mint 60 civil szervezet csatlakozott társszervezetként az EMKÉ-hez. Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök bemutatta a marosvásárhelyi szervezet által az ünnepi alkalomra megjelentetett kiadványt. Szép Gyula alelnök elismerte: a minisztériumban való gyenge képviselet rányomja bélyegét a magyar közművelődési életre, hiszen a megyei igazgatóságok, múzeumok, könyvtárak stb. a minisztérium alárendeltségébe tartoznak, ezért elenyésző a magyar alkalmazottak száma. A területi szervezetek képviselői megtartották beszámolóikat. Délután a Magyar Színházban folytatódott az ünnepség a Guttmann Mihály vezette Romániai Magyar Dalosszövetséggel együtt. Az EMKE idei díjátadóját kórusfellépések színesítették. Az EMKE-díjak nemcsak ünnepi gesztusok, hiszen olyan személyiségek kapják meg évről évre, akik a közművelődés prófétái, példájukat népszerűsíteni kell – fogalmazott Kötő József. Az idei díjazottak: Spectator-díj: a Filmtett szerkesztősége; Kacsó András-díj: Orza Calin; Bányai János-díj: Antal Árpád; Kun Kocsárd-díj: Varga Ferenc; Nagy István-díj: Tana Anna; Bánffy Miklós-díj: Kövesdy István; Kovács György-díj: Dobos Imre; Poór Lili-díj: Bicskei Zsuzsanna; Szentgyörgyi István-díj: Kováts László; Szolnay Sándor-díj (a Barabás Miklós Céhel közösen): Novák Ildikó, Szabó Márta és Németh Júlia; Monoki István-díj: Kiss Jenő; Balázs Ferenc-díj (a Romániai Magyar Népfőiskolai Társasággal közösen): Balla Zoltán; gr. Mikó Imre-díj: László Attila; életműdíj Szilágyi Ferenc és Orth István. Farkas Imola: Továbbélés a cselekvés jegyében. /120 éves az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2005. november 28.
Szeretetből született meg ez az épület – hangsúlyozta Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ megálmodója és létrehozója, dr. Csiha Kálmán, nyugalmazott püspök, az épület fennállásának ötödik születésnapján, melyen megjelent a szellemi és anyagi támogatást nyújtó hollandiai KOEN Alapítvány képviselője is. Az épületben három intézmény kap helyet: a Református Asszisztensképző Iskola, a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ és a Diakóniai Alapítvány marosvásárhelyi fiókja, mely bejegyeztetés alatt áll. A központ együtt ünnepelt a Bethlen Kata Diakóniai Központtal /Kolozsvár/, és megtartották az Új kihívások az otthoni beteggondozó szolgálatában című konferenciát. Az egyház feladata az emberek egyenlő esélyhez való juttatása, az életkörülmények megváltoztatása – emelte ki beszédében Kató Béla püspök-helyettes. – Segítsünk, hogy önálló életet élhessenek fogyatékosok, idősek – ez fejezheti ki az egyház lényegét, tette hozzá. A központban megnyílt Hunyadi Mária és László, valamint Csatlós Levente tárlata is. /Diakóniai központok közös ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./2005. november 29.
November 26-án Marosvásárhelyen ülésezett Marosszék Székely Tanácsa (MSZT). Az MSZT egyetért Basescu elnöknek a koszovói helyzet rendezésére Párizsban tett nyilatkozatával, amely szerint meg kell adni a tartománynak a területi autonómiát, azzal a feltétellel, hogy ez ne veszélyeztesse Szerbia területi integritását, jelentette ki Fodor Imre, az MSZT elnöke. Kincses Előd szerint a területi autonómia három úton valósítható meg, a belső jog alapján (pl. Grönland, Korzika, Spanyolország), a külső, avagy nemzetközi jogrend alapján (Dél-Tirol, Aland-szigetek), vagy pedig vegyes módszerrel, azaz a belső szabályok és a nemzetközi jog alapján. Az autonómia- törekvések időszerűségéről Fodor Imre, az autonómiára vonatkozó igénylések jogi helyzetéről és esélyéről Kincses Előd, az önrendelkezés pozitív hatásairól Bod Aladár beszélt. Andrássy Árpád az MSZT teendőit vázolta. Fodor Imre kifejtette, Székelyföld területi autonómiája közel hét évszázados múltra tekint vissza. Székelyföld területe 10.000 négyzetkilométer, lakossága 809 ezer, amelyből 612 ezer, vagyis 75,6% magyar nemzetiségű és őshonos. Marosszék őslakossága 281 ezer, ebből 168 ezer, azaz 59,8% magyar. Ezért jogosult a területi autonómiára, mert csak így lehet megállítani az etnikai összetétel megváltoztatását, további romlását. Az autonómia nem cél, hanem eszköz. Az az eszköz, amelynek segítségével szülőföldön magyarként megmaradhatnak, gyarapodhatnak, jelentette ki Kincses Előd. A tanácskozáson határozattervezetet fogadtak el a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozására vonatkozó helyi népszavazások további kezdeményezéséről, a Székely Nemzeti Tanács önálló és egységes közképviseletéről. Az MSZT nyilatkozattervezetet fogadott el az autonómia-igénylések egységes megjelenítéséről, a megvalósításban szükséges együttműködésről, valamint az azzal összefüggő tevékenységek támogatásáról. /Mózes Edith: „Az autonómia nem cél, hanem eszköz”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2005. november 29.
Dr. Széplaki Attila, a kolozsvári Rehabilitációs Kórház osztályvezető főorvosa beszélt a magyar orvosok romániai kálváriájáról és a román egészségügy reformjáról. 1961-ben jutott be a kolozsvári Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemre. Akkor még osztályharc volt, az értelmiségi szülők gyerekei százból csak húsz helyre juthattak be. Ebből a húsz százalékból is nyolcvan százalék volt fenntartva a román többségnek, és húsz a kisebbségieknek. A magyar orvosokkal szembeni megkülönböztetést ő is érezte, pedig románul végezte az egyetemet. Rengeteget kellett Bukarestben vizsgáznia, amíg eljutott mai beosztásáig. Versenyvizsgákon, amikor az esélylatolgató kollégák a névsort olvasták, a magyarokkal nem is számoltak. Marosvásárhelyen kívül egyetemre bekerülni magyar oktatónak lehetetlen volt, és ez mára sem változott. Nem mintha a magyar nem állná meg a helyét, de a romániai egyetemeken dinasztikus karrierek épülnek: Kolozsváron is van olyan belgyógyászati klinika, ahol az apát a fia követi. Az egyetem után Széplakit Moldvába helyezték, akkoriban nagyon sok magyar orvos dolgozott ott. Megdöbbentette az ott tapasztalt mérhetetlen elmaradottság. Sikeres sebészi szakvizsga után Szatmárnémetibe került. Ott négy évig dolgozott. Soha semmilyen segítséget nem kapott továbbképzésre. Nyári szabadságait kinn töltötte magyarországi klinikákon, úgy képezte magát. 1978-ban nyílt meg Kolozsváron, az országban elsőként, a rehabilitációs kórház. Akkoriban senki nem tudta még, hogy mit takar a fogalom. Széplaki elment saját pénzén egy Varsó melletti ezerágyas rehabilitációs központba, hogy tanulmányozza munkájukat. Mindent megtanult, mindent lefényképezett. Közben létrejött a kolozsvári kórház, mégsem kerülhetett akkor oda, csak később, versenyvizsgával. – Legnagyobb gond a szakemberhiány. További gond, hogy nincs otthoni egészségügyi ellátás. Magyar orvosnak továbbra is nagyon nehéz a hazai boldogulás. /Makkay József: Hátrány a magyar származás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./2005. november 29.
Képeslapfüzetet adott ki a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium Marosvásárhelyen. A 16 leválasztható képeslapból álló sorozat iskolatörténeti érdekességeket, az épület külsejét és belsejét, a Bolyaiak szobrát, sírját, régi tablókat ábrázol magyar, román és angol felirattal. A füzet az iskola népszerűsítésére és támogatók megnyerésére is kitűnő lehetőséget nyújt. /(bodolai): Az iskola névjegye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2005. november 30.
A Vályi Gyula Matematikai Társaság november 25–26-án Marosvásárhelyen rendezte meg a magyar középiskolások számára a XII. Vályi Gyula Emlékversenyt. (Vályi Gyula neves matematikatudós és professzor 150 éve született Marosvásárhelyen. A Református Kollégiumban tanult, majd Kolozsvárra költözött, ahol az egyetemen tanított és nevelt. A házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.) Az emlékversenyre 75 résztvevő gyűlt össze, Barótról, Bethlenből, Brassóból, Csíkszeredából, Kecskemétről, Kolozsvárról, Medgyesről, Nagyváradról, Szatmárnémetiből és Marosvásárhelyről. Mind a négy kolozsvári diák (valamennyien a Báthory Líceumból) díjazásban részesült. /Báthorys matematikai sikerek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. november 30.
A Duna Televízió elnöke és a Hungária Televízió Közalapítvány (HTVKA) kuratóriumi elnöksége látogatott el Marosvásárhelyre, a Sapientia Egyetemre, előadások hangzottak el. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karának dékánja nyitotta az előadás-sorozatot. A modern társadalom és a televízió viszonyát elemző médiakurzus során több témakörről is szó esett: a magyarországi médiaszabályozásról, a közszolgálatiság szabályainak érvényesüléséről, a médiatámogatási politikáról, valamint a megújuló Duna Televízió lehetőségeiről. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. /Nagy Botond: Telt ház és televízió. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./2005. november 30.
Napvilágot látott Szente B. Levente Tollkalitka című verseskötete, mely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület gondozásában jelent meg, P. Buzogány Árpád szerkesztésében. A 33 éles költő Szörényvárán (Turnu-Severin) született, de 1979 óta családjával Székelykeresztúron él. Iskoláit Székelykeresztúron, majd Marosvásárhelyen magyar–néprajz szakon végezte. Első írásai, versei, tárcái, elbeszélései 1994-ben jelentek meg a Romániai Magyar Szóban. Később verseket, mesét, majd tudósításokat közölt a Hargita Népében, Népújságban, Udvarhelyi Híradóban, Korunkban, Lángban, Helikonban, Kisvárosban, Gyergyói Kisújságban és a Hepe-Hupában. A különböző irodalmi pályázatokon összesen tizenegy díjat nyert, melyből egyet Magyarországon. Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzat Kisváros című folyóiratának főszerkesztője. Szente B. Leventének eddig három önálló kötete jelent meg: Az első éj, versek (1996), Az ezüsthajú tündérlány, mesék (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2000), Örök szél dala, versek (Kaposvár Kiadó, Kaposvár, 2001). /Gálfalvi Gábor, Alsóboldogfalva: Kinyílott a Tollkalitka... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./2005. december 2.
Többségi szavazattal elutasította Marosvásárhelyen a városi önkormányzat azt a határozattervezetet, melyet a Vatra Romaneasca szervezet, a Nagy-Románia Párt /PRM/, valamint Ioan Sita PRM-s tanácsos nyújtottak be, kérve azoknak a tanácsi határozatoknak a visszavonását, melyek alapján, Marosvásárhelyen a Calarasilort Kossuth utcára, az Antonescu sétányt Vársétányra keresztelték vissza. Szerintük Kossuth Lajos célul tűzte ki az összes román kiirtását és 40 ezret meg is ölt. /Bögözi Attila: Marad Kossuth és a Vársétány. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./2005. december 2.
Gyakori igazgatócserék, lemondások és elbocsátások után normalizálódni látszik a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ élete. Az elmúlt hét végén rendezett ötéves születésnapon az derült ki, hogy a ház egyre inkább kezdi betölteni eredeti szerepét. „Mára nemcsak a kálvinizmus, hanem a magyar kultúra egyik legfontosabb bástyájává nőtte ki magát” – mutatott rá a központ megálmodója és létrehozója, Csiha Kálmán nyugalmazott püspök. A diakóniai otthonban ma már három intézmény – a Református Asszisztensképző Főiskola, a most induló otthoni beteggondozó szolgálat és maga az étteremmel és szálláshelyekkel rendelkező Bod Péter Központ – működik, ezenkívül számos egyházi és világi tevékenység színhelye. A társadalmi és művelődési rendezvények, konferenciák, bálok, kiállítások szinte egymást követik. A marosvásárhelyi diakóniai és tanulmányi ház öt évvel ezelőtt a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központ mintájára készült. Az EREK akkori püspöke, Csiha Kálmán nyugat-európai és tengerentúli gyűjtőkörútra indult, abbó építették az ingatlant. A nyugalmazott püspök a ház jelenlegi igazgatója, Ábrám Zoltán Bod Péter-emlékplakettel tüntette ki. A központban Új kihívások az otthoni beteggondozó szolgálatban címmel konferenciára került sor. Előadások hangzottak el a diakónusok tevékenységéről, az egészségbiztosításnak az otthon gondozottakra vonatkozó rendelkezéseiről, a Caritas otthoni beteggondozó szolgálat tevékenységeiről és a Diakónia Keresztyén Alapítvány működéséről. /Szucher Ervin: Egyházi és kulturális bástya. Ötéves a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./2005. december 2.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata december első felében több vendégszereplésre indul a Liliomfi című zenés vígjátékával. Rendező: Gali László. Előbb Magyarországon – Százhalombattán és Ausztriában – Bécsben lépnek fel, majd Gyergyószentmiklóson a Szentmiklós Napok rendezvénysorozaton szerepelnek, végül csíkszeredai vendégjátékon vesznek részt a marosvásárhelyi művészek. A marosvásárhelyi közönség elé december 11-én, vasárnap lépnek, akkor Visky András A szökés című darabja lesz műsoron. /Körúton a Liliomfi. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./2005. december 3.
Megnyílt Aknay János festőművész kiállítása Marosvásárhelyen. Aknay János a konstruktív-geometrikus és az absztrakt módon szerkezetes- szürrealisztikus művészet útját járta, most már megengedhet magának elfordulást a figurális és az elvont, a szent és a profán, az egyéni és a közösségi művészet területére. /Novotny Tihamér: Egy barátság őrangyalai. Aknay János kiállítása Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./2005. december 5.
Fekete Pál szobrász agyagplasztikáiból nyílt kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Nem a groteszk társadalmi jelenségek ihlették a tárlat anyagát, hanem egyszerű emberi esendőségek, gyarlóságok. Hunyadi László szobrászművész kiemelte, hogy Fekete Pál öt évvel ezelőtt tűnt fel hirtelen, és minden előzmény illetve művészeti előtanulmányok nélkül egyből felhívta magára a figyelmet. Humorba oldja mondandóját. /(nk): Fekete-humor a kiállítóteremben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2005. december 6.
A Katolikus Egyetemi Lelkészség és az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület szervezésében került sor december 2-án Kolozsváron a Várom az Urat ötödik adventi keresztény zenefesztiválra. Fellépett a marosvásárhelyi MIFIKE, a Törpike gyermekkórus, a kolozsvári Nazirock együttes, a marosvásárhelyi Reménység együttes, az Élesztő – FIKE színjátszó csoport, a Magvető és a Szikra együttes, végül a KEL zenecsoport (Katolikus Egyetemi Lelkészség). /Dézsi Ildikó: Várom az Urat – ötödször. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2005. december 6.
Marosvásárhely polgárainak életében régen fontos szerepet játszottak a kedélyes asztaltársasági beszélgetések. A Bethlen Gábor Kulturális Egyesület beszélgetéseket kezdeményez kulturális és közéleti témákról. Az új fórum a város egykori vendéglőiben és kávéházaiban kialakult asztaltársaságok találkozásainak a szellemében működik majd. Az első nyilvános beszélgetés témája: Közszellem: erkölcsök, törvények, ízlések, december 9-én a Pálffy-házban lesz a találkozó. /Ungvári-Zrínyi Imre: Kávéházi beszélgetések. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./