udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 4302 találat lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 4291-4302

Helymutató: Marosvásárhely

1997. augusztus 10.

Aug. 10-én ünneplik Kolozsváron azt, hogy húszéves az erdélyi táncház. Két évtizeddel ezelőtt az erdélyi néptánckincs a Magyarországon akkor beindult táncházakból visszakanyarodott a forrásvidékre. Szinte egyszerre alakultak táncházak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, majd Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és valamennyi magyarlakta erdélyi városban, még Jászvásárban /Iasi/ is. "Mondhatni, az utolsó huszonnégy órában menekült meg az erdélyi néptánckincs az enyészettől, mert hiába gyűjtötték Martin Györgyék, Kallós Zoltánék néptánc-anyanyelvünk eme gyöngyszemeit, amíg az nem került az ifjúság birtokába, nem lehetett több a kutatás tárgyánál." - írta Fekete Réka. Hiába tiltotta be a hatalom a táncházakat a nyolcvanas években, pincékben tovább működtek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Aug. 10-én a Kallós Alapítvány rendezésében ünnepelték meg Kolozsváron az erdélyi táncház-mozgalom megindulása 20. évfordulóját. Az itthonról és a határokon túlról összegyűlt alapítókat és a mozgalom mai művelőit a délelőtti nyitóünnepségen az alapítók nevében Könczei Árpád koreográfus, zeneszerző, néptánc-kutató, Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató és Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, az EMKE ügyvezető elnöke köszöntötték. A szónokok méltatták az irányzat jelentőségét az identitásőrzés és közösségformálás terén, kulturális szerepét egy sajátos tánc-anyanyelv kimunkálásában, és megemlékeztek Könczei Ádámról, aki Kallós Zoltán mellett egyik szellemi elindítója volt Erdélyben a táncházak szervezésének. A részvevők Pávai István szakmai koordinálása mellett tudományos tanácskozás keretében vitatták meg a mozgalom minőségi művelésének kérdéseit. Délután került sor az egykori és mai táncház-zenekarok, énekesek és tánccsoportok gálaműsorára, amelyet a Kallós Alapítvány és az RTV-nek a mozgalom népszerűsítésében nagy érdemeket szerzett magyar szerkesztősége közösen szervezett. Az ünnepi rendezvénysorozatot táncház zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 11., 1088. sz./

1997. augusztus 12.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a koalíciós pártokhoz ún. viselkedési kódex tervezetét küldte el. Takács Csaba az újságíró kérdésére válaszolva kifejtette, hogy feszesebb koalíciós együttműködési kódexre van szükség, hogy kiküszöböljék az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. Köztudott például, hogy a parlamenti tanügyi bizottság parasztpárti elnöke támadta a legvehemensebben a tanügyi törvény módosítását, holott a módosítással a koalíciós egyeztetések során a parasztpárt egyetértett. De ismeretes az is, hogy parasztpárti államtitkár utasítására indították el a helységnévtáblák leszerelését. Rossz benyomást tesz a kormányzatra, hogy az Állami Vagyonalap örökké cáfolja saját kormányának álláspontját. Az RMDSZ-nek ezzel a kezdeményezésével egyetértenek a koalíciós pártok. - A másik kérdés: hogyan léphet fel kormánytényezőként az RMDSZ a kolozsvári magyar főkonzulátus elleni szélsőnacionalista támadásokkal szemben. Takács Csaba szerint különösen aggasztó a fasizmus irányába mutató folyamat, amikor az igazságszolgáltatás vagy annak intézményei tolerálják az etnikai indíttatású bűncselekményeket, anyagi támogatásban részesítik a bűncselekmények elkövetőit. Visszafogott volt a hivatalos román politikai körök állásfoglalása is. Takács Csaba levéllel fordult a főügyészhez és az igazságügyminiszterhez, hangsúlyozva, hogy a szélsőnacionalista megnyilvánulások tolerálását nem csupán politikai, hanem bűnügyi kérdésnek tekintjük. Elfogadhatatlan, hogy Marosvásárhelyen az RMDSZ parlamenti képviselőinek irodájára horogkeresztet mázolnak. Az RMDSZ hallatni fogja szavát a provokációkkal szemben, felveti azokat minden koalíciós tárgyaláson. Az RMDSZ egyes esetekben, például a csereháti ügyben igenis az Európa Tanács emberjogi bizottságához fog fordulni. Amennyiben a kétnyelvű feliratok kapcsán a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fog fordulni. /Miklós László: Leszűkült mozgástér? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1997. augusztus 20.

Marosvásárhelyen több mint ötven éve tolókocsiban él gróf Bethlen Anikó, aki fáradhatatlan abban, hogy másokon segítsen. Nyelveket tanult, hogy másokat taníthasson, irodalmi munkákat fordít, külföldre jár. Múlt év júniusában bejegyeztette a Bethlen Alapítványt. Sokan támogatták kezdeményezését, így már eredményeket ért el. Az alapítvány elsődleges célja, hogy a keresztény szellemben a mozgássérülteken segítsen, de másokat is támogatnak. Nagyobb mennyiségű gyógyszert kaptak, átadták a kórházaknak. Rászoruló egyetemistákat támogatásban részesítenek. Gróf Bethlen Anikó elmegy a koncertekre, a színházi bemutatókra is, Marosvásárhely szellemi életének közismert egyénisége. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./

1997. augusztus 23.

Néhány napja Nagysármáson felavatták Ion Antonescu szobrát, erről nem számolt be a rádió, a tévé, de a lapok sem írtak róla, kivéve a marosvásárhelyi sajtót. Antonescu marsall rehabilitálása már Ceausescu idején megkezdődött. Rontaná a szoboravatás hangulatát annak elmondása, hogy Antonescu Hitlerék előtt kiagyalta a "zsidókérdés végleges megoldásának módját". A kérdés szakavatott kutatója, Benjamin Lya történész által összeállított dokumentumkötet 624 oldalon tette hozzáférhetővé az 1940-1944 között a zsidókérdéssel foglalkozó minisztertanácsi ülések jegyzőkönyveit, határozatokat, jelentéseket és tanulmányokat. A marsallnak a harmadik szobrát állították fel és az elsőt Erdélyben, írta Tibori Szabó Zoltán. Maga Andrei gyulafehérvári ortodox érsek szentelte fel a szobrot, annak ellenére, hogy a román fasizmus áldozatainak száma a 270 ezer főt meghaladta. Antonescu 1941. szept. 6-án a minisztertanács ülésén kifejtette céljait: azért harcol, hogy "Besszarábiából és Bukovinából kitakarítsam a zsidókat és a szlávokat". /Tibori Szabó Zoltán: Antonescu szobrára. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ Helyesbíteni kell a cikk állítását, mert Erdélyben már avattak Antonescu szobrot. Romániában az elsőt 1993. okt. 22-én állították fel, Sloboziában, a rendőrkapitányság udvarán, két nappal azután, hogy az amerikai kongresszus megszavazta Románia számára a legnagyobb kedvezményt. Erdélyben először Lugoson avattak Antonescu-szobrot, erről a Politica (Bukarest) 1994. febr. 5-i száma tudósított. A következőt 1994 júniusában Karánsebesen, a negyediket 1994. nov. 12-én Piatra Neamton avatták - katonai tiszteletadással. 1995 júniusában Lorin Fortuna, a Republikánus Párt elnöke bejelentette, hogy Temesváron is szobrot szeretne emeltetni Ion Antonescunak, írta Gazda Árpád. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. aug. 30./ Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen is szobrot akartak emelni Antonescunak, de azt a magyar polgármester megakadályozta. Gheorghe Funar már 1993-ban akart Antonescu-szobrot akar állíttatni Kolozsváron, makettjét kiállították a városházán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./

1997. augusztus 27.

Csató Béla főesperes plébános 1992-ben került Marosvásárhelyre. Elmondta, hogy három éve kezdték el a városban a Katolikus Ifjúsági Központ építését azzal a szándékkal, hogy legyen olyan kulturális, szellemi központ, amely segít megtartani a magyarságnak a városban ma még 54 %-os arányát. Az épület 60 százalékig készen van, se az összegyűjtött pénz elfogyott. Csató Béla Kecskemétre utazott, mert itt létrehozták a Deus Providebit Alapítványt, amely eddig egymillió forintot gyűjtött össze a marosvásárhelyi központra. Magyar magánvállakozók mintegy ötmillió forint értékű anyagot ajánlottak fel, ezt egy kamion viszi Marosvásárhelyre. /Népszabadság, aug. 27./

1997. augusztus 29.

Marosvásárhelyen a Project on Ethnic Relations /PER/ rendezésében kerekasztal-megbeszélést tartottak A helyi közigazgatási törvény alkalmazása által kiváltott konfliktusok vizsgálata, különös tekintettel a kétnyelvű táblák kérdéskörére címmel. A megbeszélésen Dragos Tanasoiu kormányszakértő rámutatott arra, hogy a sürgősségi kormányrendelet minden tekintetben megfelel a Románia által aláírt egyezmények szellemének. Alkalmazása tekintetében nincs ok vitára. Haller István, a Pro Europa Liga küldötte elemzésében bemutatta a sajtó dicstelen szerepét ebben a kérdésben: egyszerűen félretájékoztatták a közvéleményt, törvénytelennek minősítve a kétnyelvű feliratokat. /Szilágyi Aladár: Kétnyelvű táblák dicstelen háborúja. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 29./

1997. augusztus 30.

Aug. 30-án ülésezett a Dr. Bernády György Alapítvány /Marosvásárhely/, ismét Borbély Lászlót választották elnöknek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

1997. szeptember 1.

Abból kell kiindulnunk, hogy Magyarország és a magyar nemzet érdekei egybeesnek. Magyarország nem képviselhet olyan politikát, amely nem nemzetben gondolkodik. Ez azt jelenti, hogy az európai integrációs folyamatban olyan opciókkal kell rendelkezni, amelyek a határon túli magyar kisebbségeket nem fogják hátrányosan érinteni - mondta az MTI-nek adott nyilatkozatában Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke Szabadkán. Hozzátette, hogy a magyar kisebbségek képviselőivel való egyeztetéssel kell kidolgozni az integrációs stratégiát. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 2., Törzsök a határon túliakról. = Népszava, szept. 1./

1997. szeptember 1.

Szept. 1-jén tartotta tisztújító ülését az RMDSZ parlamenti csoportja. Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjének újraválasztották Verestóy Attilát, alelnöknek ugyancsak Hajdú Gábort, a titkár Puskás Bálint lett, a szenátus titkárává Kozsokár Gábort választották. A képviselőházi csoport vezetőjét, Varga Attilát is újraválasztották, alelnökök: Asztalos Ferenc és Márton Árpád, a titkár Ráduly Róbert. A képviselőházi titkár Kovács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

1997. szeptember 2.

Marosvásárhelyen a színház magyar tagozata, a hajdani Székely Színház felvette a Tompa Miklós Társulat nevet. Ezzel a gesztussal emlékezik a Székely Színház alapító-igazgatójára, főrendezőjére. Jelen évadtól kezdődően a kisterem műsortervében is komoly művészi értéket képviselő drámai művek fognak szerepelni. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 2., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1997. szeptember 4.

Gróf Mikó Imrének, Erdély Széchenyijének - akinek adományából létesült Sepsiszentgyörgy híres iskolája, a Székely Mikó Kollégium - szobrot szeretnének állítani . A Gróf Mikó Imre szoborbizottság adakozásra szólít fel mindenkit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

1997. szeptember 4.

Román partnerének, George Angelescu egyházügyi államtitkárnak a meghívására szept. 3-án Bukarestbe érkezett Platty Iván államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokkal foglalkozó titkárságának vezetője. Az egyházi tulajdon visszaszolgáltatásának helyzetéről tárgyaltak. Platty Iván szept. 4-én találkozott Teoctist pátriárkával, az ortodox egyház vezetőjével és az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

1997. szeptember 5.

Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere alkalmazta a törvény előírásait, kitette a város bejárataihoz a kétnyelvű helységnévtáblákat. A Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt helyi vezetői két ízben is Bukarestbe utaztak, hogy tiltakozzanak, majd Emil Constantinescu elnököt akarták meggyőzni a kormányrendelet alkotmányellenességéről /!/. Nem jártak sikerrel, viszont ismeretlenek többször bemázolták a magyar feliratot. Marosvásárhelyen a Vatra Romaneasca pert indított a polgármester ellen. A tárgyalás szept. 5-én kezdődött. Fodor Imre védője, Frunda György szenátor kifejtette, hogy azon közigazgatási rendeletről van szó, amelyet nem lehet megtámadni. Tanase Dumitru bíró a döntést szept. 12-re halasztotta. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

1997. szeptember 5.

Habsburg Ottó, a Páneurópai Bizottság elnöke szept. 4-én Romániába utazott, az első napon az RMDSZ vezetőivel és román politikusokkal találkozott, szept. 5-én felkereste Tokay György kisebbségvédelmi minisztert. Ezt követően Habsburg Ottó erdélyi körútra indult. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5., Magyar Nemzet, szept. 6./

1997. szeptember 5.

A Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletek első színjátszó találkozójukat szervezték meg Nagyajtán aug. 29-31-e között. Felléptek a vendéglátókon kívül Homoródalmás, Ürmös, Küküllődombó, Szentegyháza, Marosvásárhely, Dakt, Fiatfalva, Jobbágyfalva, Fogaras, Olthévíz, Gagy ifjú színjátszói. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

1997. szeptember 6.

Platty Iván egyházügyi államtitkár román partnerével, George Angelescuval tárgyalt. Az MTI tudósítójának elmondta, hogy második alkalommal találkozik román meghívójával, akit áprilisban vendégül látott Budapesten az egyházak szerepéről rendezett nemzetközi szimpóziumon.A magyar fél kész a két intézmény közötti gyakorlati kapcsolatépítésre. Teoctist ortodox pátriárkával lezajlott tanácskozásán Platty Iván elmondta: a román ortodox egyház minden magyarországi ingatlanát visszaszolgáltatta a magyar állam, s kiemelte, hogy a 19 magyarországi román ortodox egyházközség önálló püspökséget kapott. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./A Budapesten tartott kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozás címe volt:Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében.

1997. szeptember 6.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án tartotta a szervezet marosvásárhelyi kongresszusa előtti küldöttgyűlését. A közel százharminc küldöttet Takács Csaba ügyvezető elnök köszöntötte. Beszédében Kolozsvárt "etnikai frontvárosnak" nevezte, amely nemcsak az RMDSZ, hanem az ország bel- és külpolitikai életében egyaránt fontos szerepet játszik. "Románia felzárkózása a civilizált közösségek felé Kolozsváron keresztül vezet, és ezt mielőbb tudatosítanunk kell"- mondta az ügyvezető elnök. A küldöttek titkos szavazással megválasztottak 9 kongresszusi képviselőt az RMDSZ körzetek és városi kerületek 31 jelöltjéből, valamint a megyei szervezet 14 társszervezetének 13 jelöltje közül öt elkülönített helyre a civil szféra képviselőit. Külön egye-egy helyet tartottak fenn a megye három nagy tájegysége számára, mely helyekre csak az illetékes vidéki küldöttek szavaztak.A résztvevők javasolták, hogy a Kolozs megyei kongresszusi küldöttek dolgozzák ki a megye és Kolozsvár érdekeit képviselő egységes álláspontjukat és érvényesítsék ezt a marosvásárhelyi kongresszuson. Ennek érdekében a megyei elnök szeptember hó folyamán tanácskozásokra hívja az összes Kolozs megyei illetőségű kongresszusi küldöttet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./ Az oktatási törvényt illetően Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta: ez az a pont, ahol már nem létezhet kompromisszum. Az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan elmondta: az intézménynek újból működnie kell. Vekov Károly a tanügyi kérdésről nyilvános vitát javasolt, és figyelmeztetett: a magyarság helyi szinten jelentős pozíciót veszít. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

1997. szeptember 6.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete szept. 6-án tartotta X. Küldöttgyűlését, melynek fő napirendi pontja az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán résztvevő küldöttek megválasztása volt. A küldöttgyűlés elemezte a koalíciós pártokkal való együttműködést is, különös figyelmet szentelve a Kereszténydemokrata Parasztpárt /PNTCD/ megyei szervezetével fennálló ellentéteknek. A Küldöttgyűlés jóváhagyta a Megyei Operatív Tanács azon döntését, mely szerint a helyzet rendezéséig az RMDSZ felfüggeszti a Megyei Koalíciós Egyeztető Tanácsban való részvételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 9., 1109. sz./

1997. szeptember 7.

Közös nyilatkozat aláírásával véget ért szept. 7-én Székelyudvarhelyen a Kárpát-medence átjárhatóságának elősegítését célul tűző Kárpát-Alpok Alapítvány negyedszer rendezett tanácskozása /szept. 6-7./, melyet a térség magyar polgármestereinek rendeztek. Közösség és önkormányzat volt a nemzetközi találkozó címe, melyre az erdélyi polgármestereken kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról és a Vajdaságból is érkeztek résztvevők. Széles témakört tekintettek át, mint az erdélyi autonómia-formák története, az önkormányzatok közötti gazdasági együttműködés lehetőségei, az egyházak és az önkormányzatok viszonya stb. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./ Két napon át a Kárpát-Alpok Alapítvány jobbnál jobb előadásokkal traktálta a II. Kárpát-medencei önkormányzati konferencia résztvevőit, értékelte Oláh István a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ A tanácskozáson 135-en jelentek meg. A rendezvényt a városba látogató Habsburg Ottó is megtisztelte jelenlétével, akinek Bedő Árpád elnök átadta a Kárpát-Alpok Alapítvány ajándékát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./ Bedő Árpád, az alapítvány elnöke kifejtette, hogy folytatni fogják az önkormányzatok együttműködését fejlesztő munkát. /Új Magyarország, szept. 8./

1997. szeptember 7.

Szept. 7-én tartották meg Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Tanács küldöttgyűlését, melyen az Országos Magyar Diákszövetség, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Ifjúsági Keresztény Egyesület, a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége, az Állampolgár Menedzser Egylet és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület képviselői vettek részt. Jelen volt Ráduly Róbert képviselő, valamint Bajkó Ildikó az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya képviseletében. A gyűlés megválasztotta a MIT küldötteit az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusára, illetve azt a bizottságot, amely ki kell dolgozza a MIT álláspontját a kongresszuson várhatóan felmerülő kérdésekben. Az RMDSZ alapszabályzat-módosító bizottságának munkáját Ráduly Róbert képviselő ismertette. A napirend másik fontos pontja a központi kormányzati intézményekkel való kapcsolat javítása volt. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a kapcsolattartást jobban össze kell hangolni a MIT tagszervezetei között. Ennek kapcsán egyes felszólalók azt nehezményezték, hogy az 1997. nyári programok esetében nem történt megfelelő egyeztetés az magyar ifjúsági szervezetek között, ezért sok esetben átfedések voltak, melyek kedvezőtlenül befolyásolták a részvevők számát. Kali Zoltán elnök javaslatára a jelenlevők eldöntötték, hogy a mindenkori küldöttgyűlés egyik napirendi pontja a szervezetek elkövetkező két hónapi programjának az egyeztetése lesz. A küldöttgyűlés felkérte Kali Zoltánt, a MIT elnökét, hogy az idei gyergyói küldöttgyűlés döntése alapján továbbítsa az Illyés Alapítvány Romániai Alkuratóriumának az Ifjúsági szaktestület kibővítésére vonatkozó kérést.

1997. szeptember 7.

Szept. 7-én este ötnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott Emil Constantinescu elnök, útjára elkísérte a kormány több tagja, köztük Adrian Severin külügyminiszter. Elutazása előtt a román elnök elmondta, hogy a két ország közötti árucsere volumene az utóbbi három évben drasztikus módon csökkent. Az 1989-es fordulat óta Ion Iliescu volt elnök két látogatást tett Kínában, 1994-ben Li Peng miniszterelnök, 1996-ban pedig Csing Cö-min államfő látogatott el Romániába. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

1997. szeptember 7.

Marosvásárhelyen szept. 7-én ünnepséggel emlékeztek a városban folyó 440 éves református oktatásra: a volt Református Kollégiumba, a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumban gyűltek össze, a Bolyai Farkas Líceum Öregdiákjainak Köre 1100 meghívót nyomtatott ki. Utólag kiderült, hogy több évfolyamfelelős nem küldött ki minden példányt. Sokan készültek lelkesen, önfeláldozó munkával erre az évfordulóra, köztük a lelkészek is. Az ünneplő sokaság nyilatkozatban szállt síkra azért, hogy szerezzenek érvényt az 1990 februárjában hozott tanügyminisztériumi döntésnek, amelynek értelmében a Bolyai Farkas Líceum magyar középiskolaként működhessen. A nyilatkozatot eljuttatják az ország vezetőinek. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

1997. szeptember 7.

Szept. 7-én emlékeztek Jobbágytelkén a helyi iskola fennállásának 140. évfordulójára. Az ünnepség alkalmából két emléktáblát helyeztek el az iskola falán.. Az egyiket gróf Mailáth Gusztáv Károly volt erdélyi püspök /1897-1937/, egyben az iskola mecénása, a másikat Petre Kálmán /1887-1927/ tanár, költő és közíró emlékére. A helyszínen meg lehetett vásárolni a Bekecsalja lapot. Az ünnepségre eljött komáromi iskola tanulóinak néptáncosai felléptek, őket követte a jól ismert jobbágytelki együttes. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

1997. szeptember 11.

Amennyiben a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt nem talál megoldást arra, hogy Pruteanu szenátor, a szenátus oktatási bizottságának elnöke a kisebbségi anyanyelvi oktatást illetően a koalíció álláspontjától eltérő nézeteket képvisel, akkor jelenleg ez a vita a koalíció egészének problémájává válik - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-i sajtóértekezletén. Ez a kérdés szerepelt a koalíciós pártok politikai tanácsának ülésén, ahol a koalíciós pártelnökök közölték Pruteanuval, hogy el kell fogadnia a koalíció döntését, ezt maga Ion Diaconescu parasztpárti elnök közölte vele. Markó Béla tehát ígéretet kapott a kérdés megoldására. Ennek ellenére Pruteanu szenátor továbbra is kitart nézetei mellett. Azért javasolta a titkos szavazást, hogy a koalíciós egyezséget ne kelljen betartani. Pruteanu a szenátusban elérte, hogy az oktatási törvénybe bekerüljön: az iskolai okmányokat román nyelven kell kiállítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Király Károlynak a Romániai Magyar Szóban megjelent, az RMDSZ vezetőségét és a kormánykoalícióban részvételt bíráló cikkét Markó Béla ellentmondásnak nevezte, mert 1989 után éppen Király Károly akarta rávenni az RMDSZ-t a kormányba való belépésre, amit akkor az RMDSZ elutasított. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./ Markó Béla nyilatkozott a koalíciós egyeztető tárgyalásokról: mindenki egyetértett abban, hogy az RMDSZ-nek helye van a koalícióban, nincs más alternatíva. Olyan információk vannak, hogy az RMDSZ kilép a koalícióból, ha a törvényhozás nem szavazza meg a sürgősségi kormányrendeleteket. Erről kérdezte Simon Judit Markó Bélát. Az RMDSZ szövetségi elnöke válaszában kifejtette: nem lenne helye, ha az RMDSZ előzetesen meghozná döntéseit egy esetleges negatív forgatókönyv esetére. Nyilvánvaló, hogy "koalíciós egyezségről, kormányprogramról lévén szó, ha ezek nem teljesülnek, ha a koalíció eltér a kormányprogramtól, akkor mindenki kötelessége megvizsgálni, hogyan haladjon tovább." - A Bolyai Egyetem ügyében nem sikerült előrelépni. Ellenben elérték, hogy Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson egy-egy hároméves főiskola indul, a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett intézményeként, mindkettőn magyar tagozat lesz.- A Bolyai Egyetem ügyében újabb tárgyalásokat kezdenek. /Simon Judit: Találgatások szintjén. = Brassói Lapok, szept. 12./

1997. szeptember 11.

Az oktatási törvény módosításával megvalósult a jogi keret a kisebbség anyanyelven való képzésére, de még nincs rá lehetőség, hogy alkalmazni is lehessen: hiányoznak magyar nyelvű tankönyvek, sok helyen pedig magyar szaktanárok is, fejtette ki Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének oktatási főosztályának kellene a szellemi irányító központnak lenni, mondta, a munkába be kell kapcsolódnia a Tokay György által vezetett kisebbségi minisztériumnak és Béres András oktatási államtitkárnak. Az RMDSZ-nek főtanfelügyelői, tanfelügyelői vannak, tehát létezik a végrehajtói keret. A munkába be kell vonni természetesen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét, a Bolyai Társaságot és a magyar egyetemi tanárokat is. Minden régióban meg kell teremteni az anyanyelvi képzés lehetőségeit, a moldvai csángók körében is. Van már tudományos felmérés arról, hogy a moldvai csángóknál hol kell fakultatív jellegű órákat tartani. Elkészült a felsőoktatásra vonatkozó tanulmány is, amely arról szól, hogyan lehet megszervezni a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Zene- és Képzőművészeti Főiskolán, Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a tagozatos egyetemeket. Létre kell hozni a romániai magyar oktatás teljességét felölelő adatbázist. /Szász Csaba: Átmeneti időszak. Tervekben bővelkedve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./

1997. szeptember 11.

Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár elmondta, hogy jó a kapcsolata Ion Catamitru művelődésügyi miniszterrel. A minisztériumban öten vannak magyarok. Nehéz volt a folyóiratok támogatásának megállapítása. Hajdu Győző sérelmezte, hogy lapja, az eddig kormánytámogatással megjelenő Együtt-Impreuna januártól nem kap támogatást. Az államtitkárt támadások érték, amikor leváltotta a marosvásárhelyi színház magyar tagozatának vezetőjét, de erre szüksége volt a "színházlátogató közönségnek", a leváltásnak szakmai okai voltak. /Bán Kata: Beszélgetés Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkárral. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 11./

1997. szeptember 11.

A kolozsvári Tinivár Kiadó szept. 1-8-a között megrendezte első diákújságíró táborát Erdőcsinádon. Az Illyés Alapítvány támogatásával kilenc diák ismerkedhetett meg az újságírással. Vezetőik a Diákabrak kiadói voltak, a felelős kiadó, dr. Bartha Zoltán és a munkatársai. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

1997. szeptember 12.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ nemzeti-kereszténydemokrata platformja képviseletében Katona Ádám elnök az RMDSZ kongresszusára az RMDSZ programjához kiegészítéseket javasolt. Az önmeghatározás legyen: A romániai magyar nemzeti közösség a nemzetközi élet autonóm szereplője. A célkitűzések között szerepeljen a kettős állampolgárság elnyerése. - Az RMDSZ ellenőrizze az etnikai összetétel megváltoztatására vonatkozó tiltás betartását. - Az RMDSZ tisztségviselői számoljanak be az egykori szekuritatéval való kapcsolatukról. - Ne legyen vezető a szervezetben az, aki ügynök, kollaboráns volt. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

1997. szeptember 12.

Az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya megbeszélés-sorozatot kezdeményezett az ifjúsági szervezetek vezetői és érdeklődő tagjai, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács SZKT- és SZET- képviselői részvételével. A sorozat első találkozójára, amely a "Kongresszus a láthatáron" címet viselte, 1997. szept. 12-én du. 4 órakor a marosvásárhelyi Bernády-házban került sor. A találkozó meghívottja Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke volt. A megbeszélésen részt vett kb. húsz, a közéletben aktív szerepet vállaló fiatal, akik az RMDSZ Kongresszuson a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében vesznek majd részt. A megbeszélés témái között szerepelt, a közeledő Kongresszus jegyében, az SZKT működése, a Működési rendellenességek indokolta Alapszabályzat-módosítás, általános politikai-, valamint az oktatással kapcsolatos kérdések. A sikeres találkozó közvetlen és nyitott hangulata alapján, mind a szövetségi elnök, mind a szervező Ifjúsági Főosztály, valamint a részvevő fiatalok részéről megfogalmazódott az igény az ilyen jellegű találkozók rendszeresítésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 13., 1113. sz./

1997. szeptember 13.

Szept. 13-án, Hármasfaluból jövet, Marosvásárhelyen, a Vártemplomban, Fülöp G. Dénes tiszteletes igehirdetése és Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke üdvözlése után Bálványos-Budapest-Pápa címmel polgári fórumot tartott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke és Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke részvételével. Tőkés László elmondta, hogy Bálványos a román-magyar közeledést, Pápa a magyar-magyar párbeszédet jelképezi, az utóbbit a magyar kormány nem támogatta. A püspök a magyar-román alapszerződést vizsgálva kifejtette, hogy Bukarest és Budapest kapcsolatában az RMDSZ sem mellőzhető. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységét fontosnak tartja, ennek ellenére fel kell vetni a problémákat. Bírálta a tovább folyó "elrománosítási politikát", a laktanyák létesítését Székelyföldön, magyar iskolákban román nyelvű osztályok indítását. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja elmondta, hogy a magyar kormányfő elhallgatta Meciar miniszterelnöknek a lakosságcserére vonatkozó "ajánlatát", azt maga Meciar mondta el egy sajtótájékoztatón. Magyarországnak emiatt megfelelő nemzetközi fórumhoz kellene fordulnia, azonban a hivatalos magyar vezetés nem tervez semmiféle politikai lépést. A fórumot követő sajtótájékoztatón Tőkés László az egyházi ingatlanok visszaadásának rendezetlen ügyét hozta szóba. Sérelmezte azt, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter ebben az ügyben nem kereste meg a történelmi egyházakat. Nagy vonalakban egyetért Király Károlynak a Romániai Magyar Szó szept. 10-i számában megjelent írásával, amely élesen bírálta mind a román kormánypolitikát, az RMDSZ vezetését, mind a magyar kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16., Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./


lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 4291-4302




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék