udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 481-510 | 511-540 | 541-570 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
1998. november 6.
A 75 éves, Marosvásárhelyen élő Tóth István költőt és műfordítót köszöntötte Dánielisz Endre. Tóth István a latin nyelvű humanisták tolmácsolója, de fordított román és francia költőktől is. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./1998. november 10.
Rendkívül szoros eredménnyel, szűk egy százaléknyi különbséggel nyerte meg a bukaresti főpolgármesteri választást Viorel Lis, a Demokratikus Konvenció jelöltje az ellenzéki színeket képviselő Sorin Oprescuval szemben. A nov. 9-én közzétett végeredmény szerint a harmadik fordulóban Lis a szavazatok 50,5 százalékával győzött. /A bukaresti főpolgármester-választás végeredménye. Viorel Lis megőrizte székét. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./1998. november 10.
A kárpátaljai magyarság évek óta halmozódó gondjait tragikussá fokozza az árvíz pusztítása és a közelítő tél - fogalmazta meg adománygyűjtést kezdeményező felhívásában a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, illetve a szervezet segélyszolgálata. Az MVSZ összefogásra kér mindenkit, aki segíteni tud és akar. Konkrétan az MVSZ országos tanácsait, a világ szórványmagyarságának szövetségeit, a határon kívüli magyar közösségeket, a magyarországi alapítványokat, vállalatokat, társadalmi tömörüléseket, a képviselőket szólítják meg. Utalnak arra, hogy a kárpátaljai lakosság elszegényedett, egyes rétegeket az éhínség fenyeget. Az ottani magyarság nagy része megélhetési gondokkal küzd, a munkanélküliség a térségben meghaladja az 50 százalékot. A körülmények drámai helyzetet teremtenek a kárpátaljai magyar oktatásügyben is - írják. A Magyarok Világszövetségének segélyszolgálata elsősorban pénzadományokat vár. /Válságos helyzet Kárpátalján. Adományozásra szólít az MVSZ. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./1998. november 16.
1996 karácsonyán fényképezőgépek villogtak, amikor Cseresznyés Pál kilépett a marosvásárhelyi börtön kapuján. Sokan felajánlották a segítségüket, azután lassan mindenki eltűnt. Hónapok óta a most vele interjút készítő az egyetlen ember, aki érdeklődik a sorsa felől. Senkit sem érdekel, hogy kevés a betegnyugdíja. A szeme alatti sebet egy szegedi szemorvos sem tudta eltüntetni. - Mihaila Cofariu a magyarok "megleckéztetésére" jött Marosvásárhelyre. Bűn, ha valaki saját népét védelmezi? - kérdezte Cseresznyés Pál. Szabadlábra került ugyan, de Mihaila Cofariunak fizetnie kell az életjáradékot. Cseresznyés Pál 1941-ben született Vármezőn. Munkavállalásnál csak előjön: börtönviselt. A románok szemében pedig ő a legnagyobb ellenség. - Cseresznyés Pál keserűen állapította meg, hogy ma nem mennének el az emberek tüntetni, "Ilyen erkölcsi erózió ritkán zajlik le egy népcsoport életében..." /Tófalvi Zselyke: A szabadság börtöne. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1991. jan. 18-án tartóztatták le, azzal vádolták, hogy 1990. márc. 20-án Marosvásárhelyen belerúgott Cofariu Mihaila libánfalvi lakosba. Cseresznyés Pált rettenetesen megverték, így vették rá a beismerő vallomásra. Az akkori események miatt 1992. márciusáig 43 személyt ítéltek el, kizárólag magyarokat és cigányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. márc. 17./ Marosvásárhelyen a Maros Megyei Törvényszék 1992. júl. 7-én 10 év börtönbüntetésre, valamint 1 millió lej kártérítésre ítélte Cseresznyés Pált és - távollétében - Barabás Ernőt. /Népújság (Marosvásárhely), 1992. júl. 8./ 1998. november 17.
A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó egyik perben. A két hete lezajlott tárgyaláson a helyi bíróság elrendelte az alperes székelyudvarhelyi tanács tulajdonjogára vonatkozó bejegyzések megsemmisítését, és ugyanakkor törölte a telekkönyvből az alperesek tulajdonjogát a földterületre vonatkozóan. Az ezzel szembeni fellebbezést követően a táblabíróság megerősítette a korábbi ítéletet, melynek értelmében a földterület továbbra is állami tulajdonban marad. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./1998. november 17.
Egy éves a tavaly októberben indult Székelyföld /Csíkszereda/ irodalmi folyóirat, melyet a megyei tanács is támogat. Végre azt csinálja, amit szeret, nyilatkozta Ferenczes István főszerkesztő, a kinyomtatott ezer példány elfogy. Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak. Már könyvtáruk is van, a Népszava szerkesztősége 25 ezer kötetet ajándékozott a szerkesztőségnek. Az állományt most dolgozzák fel. György Attila szerkesztő elmondta, hogy szeretnének könyvrecenziókat, kritikákat is közölni. Lövétei Lázár László a fiatal irodalmároknak szeretne teret nyitni, emellett továbbra is besegít az Előretolt Helyőrség /Kolozsvár/ szerkesztésébe. Molnár Vilmos szerint a Látó /Marosvásárhely/ és a Korunk /Kolozsvár/ folyóiratok között van a helyük. /Székelyföld, Isten éltessen! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17., átvétel a Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6-i számából, az interjúkat Szatmári László készítette/1998. november 20.
A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1998. november 23.
Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője elmondta, hogy Radu Vasile miniszterelnök november közepén a Német Demokrata Fórum ajánlására kinevezte Karl Singer temesvári és Hans Klein nagyszebeni egyetemi tanárokat, valamint Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkárt a Petőfi-Schiller egyetem szerkezetét kidolgozó bizottságba. Ez a bizottság eredetileg a magyar egyetem létrehozására vonatkozó stratégiát kellett hogy kidolgozza, de október végén egy kormányhatározattal kibővítették hatáskörét, így a magyar-német egyetem szerkezetének kigondolása is feladata. A hat román bizottsági tag - dr. Mihai Korka tanügyminisztériumi államtitkár, Constantin Bratianu felsőoktatási kérdésekkel foglalkozó tanügyminisztériumi igazgató, dr. Nicolae Bocsan, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, Dan Horia Maziliu, a Bukaresti Egyetem bölcsészkarának professzora, Marius Sabau, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem dékánja; Adrian Costescu, a Bukaresti Egyetem fizika karának professzora - annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, nem jelent meg a november 20-i bizottsági ülésen, ahol a három német képviselő első alkalommal vett részt. Tokay György elmondta, hogy ezen a megbeszélésen a német bizottsági tagok és velük együtt a Német Demokrata Fórum is - hiszen Karl Singer egyben a Német Demokrata Fórum alelnöke is - nagyon fontos lehetőségként értékelték a kormány ajánlatát. Szerintük a német kisebbség nevében elhangzott eddigi nyilatkozatok, melyek szerint nincs igény egy ilyen típusú felsőoktatási intézményre, az illető személyek magánvéleményét tükrözték. Ez a megoldás szerintük nemcsak a német kisebbség számára jelent kiváló továbbtanulási lehetőséget, hanem azoknak a más anyanyelvű fiataloknak is, akik tisztában vannak azzal, hogy a német nyelvet tökéletesen beszélők sok területen előnyben lesznek más nyelven végzett társaikhoz viszonyítva. A nov. 20-i ülésen megbeszélték, hogy az új egyetemnek ki kell egészítenie azokat a hiányokat, amelyek jelenleg a magyar és a német nyelvű felsőoktatásban léteznek. Bizonyos, hogy az egyetem német részének a központja Nagyszeben lesz, a magyar komponens két fontos csomópontja pedig Kolozsvár és Marosvásárhely. A mostani ülésről valamennyi román bizottsági tagot időben értesítették, ennek ellenére nem jöttek el, és semmiféle értesítést sem küldtek indoklásképpen. A jelentést akár nélkülük is elkészítik. Ez a jelentés, a bizottság döntései az ő részvételük nélkül is érvényesek. - Ennek a bizottságnak az is feladata, hogy a külön álló állami magyar egyetem létrehozásának módozatait is megtárgyalja. /Horváth Anikó: Szüksége van az egyetemre a romániai németeknek. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./1998. november 26.
A román képviselőház nov. 25-én jóváhagyta a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések egyenértékűségének kölcsönös elismerését tartalmazó magyar-román ekvivalencia-egyezményt. Miután a román szenátus ezt a jóváhagyást már korábban megadta, a megállapodás a ratifikálásról szóló törvény kihirdetése után életbe lép. Az ekvivalencia-egyezményt még 1997. június 7-én írta alá Bukarestben a két ország oktatási minisztere. Az akkor mindkét fél részéről rendkívül fontosnak minősített megállapodást a román szenátus oktatási bizottságának volt elnöke, George Pruteanu szenátor olyan gondosan elfektette, hogy arra csak 1998 márciusában bukkantak rá az RMDSZ törvényhozóinak kitartó kezdeményezéseire, s ezt követően kezdődhetett meg a román törvényhozásban a ratifikálás hosszas procedúrája. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./1998. november 28.
November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./1998. november 30.
A Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának körülményeit tanulmányozó bizottság nov. 28-i ülésén az az elképzelés alakult ki, hogy ebben az intézményben olyan szakokat kell indítani a magyar és német diákok számára, amelyek más felsőoktatási intézményben nem léteznek. A bizottság a jövő héten véglegesítik a jelentést. Kötő József államtitkár pontosított: a jelentés első fejezete az önálló, államilag támogatott magyar egyetem tervét tartalmazza, a második rész a három - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben - centrumú egyetem alapítására vonatkozik. /Befejezés előtt az egyetemalapító bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ 1998. december 3.
Dec. 3-án kétnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Szulejmán Demirel török miniszterelnök, aki fejtette: a két ország között rendkívül jók a kapcsolatok. A romániai török beruházások 350 millió dollárt tesznek ki, a folyamatban levő befektetésekkel ez az összeg elérheti a 750 millió dollárt. Demirel tárgyalt Emil Constantinescu elnökkel. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ 1998. december 3.
Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./1998. december 3.
Dec. 3-án Marosvásárhelyen, a Vártemplomban szimfonikus hangversennyel nyitották meg a IX. Musica Sacra nevű vallásos zenei rendezvényt. A Művelődési Palotában fellép többek között a Musica Humana női kamarakórus, vezényel és orgonál Csíky Csaba, hárfán játszik Nagy Csiha Emese hárfaművésznő. /Népújság (Marosvásárhely),dec. 4./1998. december 9.
Makkay József ironikus hangsúllyal tudósított a jelenlegi helyzetről, ahogy ő látja. Marosvásárhelyen díszebédre készülnek az SZKT-tagok /"eszkátézó választottjaink"/, hosszú, unalmas és betanult szövegeket ezzel ellensúlyozzák. A nép majd okulhat: RMDSZ-körökben minden rendben. "Miért csak mi követelőzünk állandóan? Miért ne lehetnénk egy kis megértéssel azok iránt, akik maguk közé fogadtak." A lapok rakoncátlanok. Már készül a "mindent elsöprő új napilap, ami majd a helyes útról fogja meggyőzni a romániai magyarságot." Az új lap kiiktatja a konkurenciát. Pénz van hozzá. A radikálisokat el kell különíteni. "Mert ők a nép ellenségei." /Makkay József: Képzelt riport egy eszkátéról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./1998. december 10.
A 87. évét taposó, Marosvásárhelyen élő Csekme István Nevetőkönyv /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című szívderítő könyvvel lepte meg olvasóit. Karcolatok, rajzok, anekdoták, mesék találhatók a könyvben. A szerző a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt, majd a Csombordon beindult Téli Gazdasági Iskolában tanított, azután Marosvásárhelyen telepedett le. /Győrfi Dénes: Csekme István nevetőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Csekme István jelentős munkája: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/1998. december 12.
Ülésezett az RMDSZ két vezető szerve: Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) és Marosvásárhelyen dec. 12-én a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT). A SZET napirendjén négy kérdés szerepelt: az RMDSZ részvétele a koalícióban, a privatizáció, a mezőgazdaság helyzete, valamint kérdezz-felelek Kötő Józseffel az önálló magyar egyetemről. Az SZKT ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormány "évfordulós" mérlege nem kielégítő. Az RMDSZ támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. S mindez sovén-nacionalista megnyilvánulások közepette történt, amelyek már a fasizálódás veszélyével fenyegetnek. A Nagy Románia Párt kolozsvári nagygyűlésén kilátásba helyezték a katonai diktatúrát, a koncentrációs táborokat - egyes nemzetiségek számára -, és Markó Béla szerint vétkes és bűnös mindaz, aki hallgat. E tekintetben elsősorban a román politikai pártokra gondol a szövetségi elnök, amelyek egyike sem foglalt állást a sovén-nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Még a koalíción belüliek sem... A cinkos hallgatás alóli egyetlen kivétel Constantinescu elnök, aki szóvá tette, hogy e megnyilvánulások tűrhetetlenek. A kormány szerkezeti átalakításáról szólva elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is igényli az egészségügyi tárcát; megmarad a kisebbségi tárca, de önálló minisztériumként, nem pedig a miniszterelnöknek alárendelt főosztályként. Az SZKT első alkalommal tűzte napirendre az ifjúsági kérdést. Teljes közönybe ütközött ez a téma, a terem szinte kiürült. Markó Béla bevallotta, hogy az RMDSZ-nek nem körvonalazódott az ifjúsági politikája.- A szociális kérdés kapcsán kibontakozott vita viszont áttörést eredményezett. A kérdezők azt tették szóvá, hogy bár az RMDSZ kongresszusa elhatározta egy szociál-politikai struktúra létrehozását, az ügyvezető elnökség nem hozta azt létre mindmáig. Az SZKT illetékes szakbizottsága követelte a szociális kérdést ténylegesen kezelő főosztály létesítését, megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel. És ezt az SZKT elfogadta! Felismerték, hogy most már - az újabb munkanélküli hullám előtt - szociális téren ténylegesen tennie kell valamit. - Vitát eredményezett a belső választások kérdése. Ezek megtartását ugyan már a brassói kongresszus elhatározta, idestova hat esztendeje, azóta is halogatják. és íme a második áttörés! Ezen az SZKT-n olyan döntés született, amely előírja az RMDSZ soros kongresszusának megtartását - 1999. május 15-re hívják össze -, valamint a belső választások megtartását 1999. november 13-án. 69 szövetségi küldött szavazta ezt meg, név szerinti szavazással. Tehát betartása személyre szólóan számonkérhető. - Megszavazták az átvilágítási határozatot is. Egyetlen "apró" módosítással. Ugyanis az RMDSZ-tisztségviselők közül mindmáig nagyon kevés küldte el politikai önéletrajzát a szövetségi elnökségre. További gond, hogy az elhatározott átvilágítási akció nem oldja meg a kérdést, nem szünteti meg az RMDSZ-tisztségviselők szekus múltjával kapcsolatos spekulációkat. Ahhoz olyan törvény kell, amely lehetővé teszi a szeku-dossziék tanulmányozását. /Zsehránszky István: SZET Kolozsváron, SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Székely Kriszta: Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./1998. december 15.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke nem javasolja a kormánynak, hogy fellebbezzen a Petőfi-Schiller egyetem ügyében. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Egységpárt beadványa nyomán az ítélőtábla törvény- és alkotmány- ellenesnek nyilvánította azt a kormányhatározatot, amely a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létrehozásáról rendelkezik. Dec. 14-i sajtóértekezletén a parasztpárt elnöke kijelentette: kezdettől fogva ellene volt az egyetem létesítésének a körülményeit vizsgáló kormánybizottság létrehozásának, hiszen még nem teremtődtek meg azok a törvényes keretek, amelyek egy ilyen intézmény létét szavatolnák. - Radu Vasile miniszterelnök úgy nyilatkozott: a kormány legközelebbi ülésén fog dönteni arról, hogy él-e a fellebbezés lehetőségével vagy sem. Az RMDSZ hét végi marosvásárhelyi SZKT-ülésén is elhangzott: a szövetség elvárja a kormánytól, hogy kérje az ítélőtábla döntésének felülbírálását. Remus Opris parasztpárti alelnök úgy nyilatkozott, hogy az ítélőtábla a lehető legjobbkor hozta meg döntését, hiszen egy csapásra megoldotta a kormánypárt dilemmáját a sokat vitatott magyar egyetem ügyében. Az ítélet lemosta azt a szégyenfoltot a román kormány arcáról, amelyet a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére kierőszakolt kormányhatározat jelentett, - mondotta Opris. A sajtóértekezleten jelen volt Andrei Marga tanügyminiszter is, aki ismételten kifejtette jól ismert elutasító álláspontját a felsőfokú anyanyelvi oktatással kapcsolatban. Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány lemond a fellebbezés lehetőségéről, hiszen ezzel mintegy beismeri, hogy törvény- és alkotmányellenes kormányhatározatok terhelik a lelkiismeretét. /Nagy kő esett le a parasztpárt szívéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./1998. december 15.
Mi lesz veled, magyar egyetem? - tetet fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa. Úgy néz ki, hogy - semmi. Elkészült a tervezete. "Teljes spektrumú önálló magyar oktatási intézmény" - mondta Kötő József államtitkár. - Ez a tervezet tartalmaz mindent: karokat, tanszemélyzetet, infrastruktúrát, mindazt, ami szükséges az akkreditáláshoz. Helyette azonban a Petőfi-Schiller egyetemről beszéltek. Takács Csaba ügyvezető elnök szavaival: "Jött egy Petőfi-Schiller diverzió..." Micsoda tulajdonképpen ez a Petőfi-Schiller? Nekünk az a benyomásunk, hogy egy blöff, állapította meg az újságíró. Aki ezt ígérte, már bánja, mint a kutya, aki hetet kölykezett... Takács Csaba mondta, ő "olyanról nem hallott, aki lemondott volna az önálló romániai magyar állami egyetemről... csak arról hallott, hogy a mai politikai konstellációban kivitelezhetetlen". Ez legalább tiszta beszéd. Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett, az újságíró szerint figyelmeztetését meg kellene szívlelniük azoknak a politikusoknak és egyéb drukkereknek, "akik jobb híján egyetemalapítással játszadoznak": "15 évbe telik, amíg egy tanszék beérik; amíg élni kezd". Az igazi főiskolai oktatást "nem hétvégi tanárokkal" csinálják. Az, hogy mindent az államtól várunk: "etatista, kommunista magatartás". Amit annál is inkább abba kellene hagyni, mert az "állam elvtárs, állam bácsi" egyre kevésbé tud gondoskodni a meglévő egyetemekről is: a Babes-Bolyai Tudományegyetem költségeinek 60 százalékát nem az állam állja, hanem pályázatokkal megszerzett pénzekből finanszírozzák... Csakhát egyedül a magyar katedra kapcsolódott be ebbe - a polgári, civil - finanszírozási rendszerbe. A többi szakok magyar professzorait nem érdekli. S míg a magyar katedra infrastruktúra szempontjából önállósult, a többieknek nagyjából semmijük sincsen... Tehát nem az lenne a követendő út, hogy havonta egy-egy új egyetem megalapításáról képzelődjünk /Cs. Gyimesi szerint/, hanem civil, polgári igyekezettel tegyük működésképessé azt, ami már megvan... Mert "ha véletlenül sikerül egy új egyetemet összefabrikálni", akkor ennek az univerzitásnak a hallgatói miután mindent megtanultak szépen, magyarul... mehetnek egy akkreditált egyetemre románul vizsgázni. Kötő József szerint a Petőfi-Schillerben is van lehetőség, az is csírája lehet a majdani önálló állami magyar egyetemnek. 1998. dec. 11-én a következő volt a helyzet. A tervezett Petőfi-Schiller egyetem 3 pilléres intézmény. Kolozsváron lenne a rektorátusa, és ugyanott olyan karok létesülnének, amelyeknek nincs magyar oktatási nyelvű megfelelőjük a Babes-Bolyain. Tehát műszaki fakultás, jogi, politológiai, közgazdasági, óvónő- és tanítóképző főiskolai szinten, ágazati főiskolák irányítása stb. Marosvásárhelyen lenne a másik pillér: műszaki, kertészeti, élelmiszeripari és humán fakultások: pszichológia, zenepedagógia, tanítóképző stb. Szebenben lenne a német részleg. Kötő bejelentett még, hogy az oktatásügyi minisztérium eldöntötte a magyar oktatáskutató csoport létrehozását. /Zsehránszky István: Mi lesz veled, magyar egyetem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1998. december 22.
A bizottság elkészítette az önálló magyar egyetemre vonatkozó jelentését, ismertette a jelenlegi helyzetet Kötő József államtitkár, ebben szerepelnek a fakultásokra, szakosodásokra, továbbá a számba jöhető oktatói személyzetre vonatkozó javaslatok, gyakorlatilag részletes egyetemalapítási terv készült. Most már a munkacsoportot kellene kineveznie Marga miniszternek. A terv szerint Kolozsváron működne a bölcsészkar, erős pedagógiai tanszékkel, továbbá a műszaki-természettudományi karral, jogi-politikai-közgazdaságtani tanszékekkel. Marosvásárhelyen lenne a pszichológusképzés, a zenepedagógiai képzés, ott is létesítenének matematikai-informatikai kart, Marosvásárhelyen lenne a mezőgazdász-képzés. A tanszékekből kiépülnének az önálló fakultások, a fakultásokból a tagozat. Ehhez kapcsolódna a kihelyezett kollégiumok hálózata. Nagyszebenben lenne a német tagozat, ők a meglevő teológiai fakultásra építenék az egyetemi vonalat. A három helyen levő egyetem központja, rektorátusa Kolozsváron nyílna meg. /Zsehránszky István: Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21., 22./1991. december 8.
Marosvásárhelyen dec. 8-án felszentelték az új református templomot /Ludasi utca 3./, amelyre a hívek harminc éve vártak. A templomot 1988-ban kezdték építeni. A költségek egy részét magyarországi és nyugati egyházi szervezetek fedezték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./1991. december 14.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ dec. 14-én Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését, ahol megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Ismertették a szövetség küldötteinek Mihai Golu tanügyminiszterrel dec. 10-én folytatott tárgyalását, amikor ismételten kérték az anyanyelvű oktatás jogainak tiszteletben tartását, hangsúlyozottan a történelem és a földrajz anyanyelven történő oktatását. A közgyűlésen megjelentek az RMDSZ Országos Elnöksége, az egyházak, a Magyar Középiskolák Országos Szövetsége /MAKOSZ/, a Tanügyminisztérium, továbbá a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának képviselői. A szövetség megválasztotta az eddigi ideiglenes vezető tanács helyébe lépő új vezetőséget. /Elnök: Lászlófy Pál (Csíkszereda), alelnökök: Matekovits Mihály (Arad), Pál Zoltán (Kolozsvár) és Nedeczky László (Brassó). /Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./1991. december 18.
Gheorghe Gambrát, Maros megye rendőrfőkapitányát az Országos Rendőrkapitányság főparancsnokává, belügyi államtitkárrá nevezték ki. Gambra ugyanebben a tisztségben volt 1989-ben, amikor a sortűz halálos áldozatokat követelt Marosvásárhelyen, és 1990. márciusában is, amikor Sütő András elveszette félszemét. Mivel mindezekért felelősség terheli Gheorghe Gambrát, ezért tiltakozott kinevezése ellen Kincses Előd a Romania Liberában. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ 1991. december 20.
Dec. 20-án Marosvásárhelyen 81 éves korában meghalt Gagyi László író /sz. Fintaháza, 1910. jún. 22./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./1991. december 24.
Kincses Előd, a Magyarok Világszövetsége új főtitkára nyilatkozott a kolozsvári napilapnak. Kinevezése "azt bizonyítja, hogy már a Magyarok Világszövetsége szintjén is elismerik azt, hogy a magyarság együvé tartozik, az államhatároktól függetlenül." Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Világszövetséghez. Kincses Előd politikai emigránsként él Budapesten, amint lehetővé válik, vissza fog térni Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2003. január 3.
Marosvásárhelyen január elsején a Petőfi-szobornál emlékeztek a költő születésének évfordulójára. 2000-től, a Hunyadi László alkotta szobor fennállása óta mi minden évben, január elsején itt vagyunk, mondta Ábrám Zoltán. Fodor Imre, a város alpolgármestere számba vette a magyar közösség legutóbbi eredményeit: Bocskai István református tanulmányi ház létesült - öregek otthonával; ismét az egyházé a református leányiskola; a Sapientia Egyetem az óévben két új szakkal bővült, templomfelújítások zajlottak, és új templomok épülnek, egyházi diákotthon létesült, jelentős évfordulós ünnepségek zajlottak a Bolyai János bicentenárium kapcsán. Dec. 31-én Csató Béla római katolikus főesperes meghirdette, hogy Marosvásárhelyen újra beindul a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A kis ünnepség szavalatokkal, kórusművek eléneklésével, koszorúzással folytatódott. /(Máthé Éva): Petőfi-ünnepség Marosvásárhelyen. A világszabadság és a nemzeti értékek jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./ 2003. január 3.
A Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap dec. 31-i száma tudósítója, Andreas Oplatka egész oldalas írását közölte Magyarországról és a határon túli magyarságról, jelezve, hogy e cikkel Oplatka befejezte kelet-közép-európai tudósítói tevékenységét. A szerző széles, a Habsburg-kor kezdetéig visszanyúló történelmi áttekintést adott. A kelet-európai gondolkodásmód a nyugat-európainál sokkal inkább történelemorientált. Az 1920-ban kötött, 1947-ben megerősített béke a vesztes megbüntetésére irányult, és nem volt alkalmas arra, hogy a térség megbékélésében érdekeltté tegye Magyarországot. Marosvásárhelyen erőszakos cselekmények voltak, a frontok azóta alig kevésbé merevek, mint akkor. A kétoldalú kapcsolatok korrektek, felszínesen barátságosak. Amikor Orbán Viktor kormánya hozzányúlt a kisebbségi kérdéshez, a szomszédos országokban felszakadtak a félelmek. . Jugoszlávia és Ukrajna - ahol szintén nagyobb magyar kisebbség él - nyugodtan vette tudomásul a kedvezménytörvényt, de Szlovákia kikérte magának a beavatkozást, Románia pedig felmorzsoló hadviselésbe kezdett, amelynek végén úgy tűnik, csak kevés marad a törvényből. Az elutasító magatartást bátorították a nyugati állásfoglalások, amelyek csekély megértéssel voltak a magyar elképzelések iránt. Magyarországon remélik, hogy az EU-tagság gyógyír lesz a magyar nemzet feldarabolására. Elképzelhető: a közös EU-tagság lassan majd megváltoztatja a gondolkodási mintákat. /Neue Zürcher Zeitung: Együttélés a Kárpát-medencében, azaz Oplatka búcsúzik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2003. január 4.
A Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) nem készült újabb, módosított szövegtervezet a kedvezménytörvényhez - jelezte jan. 3-án Bátai Tibor, a hivatal sajtóosztályának vezetője az MTI-nek. A Népszabadság értesülése szerint elkészült az új szövegtervezet, s azt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára december végén átadta a szlovák kormány illetékeseinek. Bátai Tibor elmondta: nem készült ilyen anyag a hivatalban. Kovács László külügyminiszter szintén azt közölte, hogy nincs újabb szövegtervezet. - Szakértői szinten folyik az egyeztetés a kedvezménytörvényben érintett többi szomszédos országgal is, amelyek nem támasztottak komoly kifogásokat az eddigi változtatásokkal szemben - mondta nyilatkozatában Kovács László. Tájékoztatása szerint a törvénymódosítás szövege az egyeztetések után készül el, a kormány azt követően összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), amelyen a határon túli magyar szervezetek, valamint a parlamenti pártok egyetértését kérik. /Folyamatban az egyeztetés a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./2003. január 4.
Csáki Csilla marosvásárhelyi-budapesti rendező szakos egyetemi hallgatóként állította színpadra a marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében Eugène Ionesco A kötelesség oltárán című áldrámáját. December 29-én volt a bemutató. Ötletgazdag a rendezés, a Tompa Miklós Társulat négy tehetséges képviselője - László Csaba, Ördög Miklós Levente, Sebestyén Aba és Zayzon Zsolt - szerepelt. A rendező elképzeléseit segítette Kiss Zsuzsanna dramaturgként és Deák Réka díszlet- és jelmeztervezőként. /N. M. K. [Nagy Miklós Kund]: Az abszurditás bugyraiban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./ 2003. január 4.
Az Illyés-centenárium irodalma minden bizonnyal igen gazdag, fölleltározásához kell még egy kis idő. Illyés Gyula jelenleg valamiért "nem aktuális". A Marosvásárhelyen élő 81 éves Izsák József professzor egy életen át tanulmányozta és elemezte az illyési életművet. Munkája a nyolcvanas években jelent meg: Illyés Gyula költői világképe (1920-1950), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982; Illyés Gyula költői világképe (1950-1983), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986. Izsák József reménykedett abban, hogy megérheti a teljes, a cenzúrázatlan mű kiadását is. Napvilágot láthatott teljes munkája /Illyés Gyula. Második, átdolgozott kiadás, Püski, Budapest, 2002/. /Bölöni Domokos: Jelen időben élt, és jövő időben gondolkodott. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./