udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4302
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 4291-4302
Helymutató:
Marosvásárhely
2003. április 4.
Ápr. 2-án iskolafórumot rendeztek az Erdőcsinádi Általános Iskola, hogy több év után végre megoldást találjanak az iskolába ingázó marosjárai és kisillyei tanulók szállítására. Erdőcsinádon a kisebb gyermeklétszám miatt összevont osztályok működtek az V-VIII. osztályban. A most folyó tanévben sikerült önálló osztályokat beindítani annak köszönhetően, hogy a szükséges létszámot a marosjárai és a kisillyei gyerekekkel egészítik ki. Marosjárából húszan, Kisillyéből hatan járnak Erdőcsinádra. Az ingázó tanulóknak három, illetve négy kilométert erdőn, hegyen-völgyön át vezető földúton gyalog kell megtenniük. A járai szülők levelet intéztek a főtanfelügyelőhöz, melyben jelezték a körülményeket. A szülők pályáztak a Communitas Alapítványnál, de nem részesültek támogatásban. Szükség lenne arra, hogy járművel vigyék a gyerekeket iskolába. /Mezey Sarolta: Iskolafórum Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./2003. április 5.
Az RMDSZ ápr. 3-i sajtóértekezletén Markó Béla emlékeztetett, hogy ápr. 4-én Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa, illetve a Szövetségi Egyeztető Tanács tartja közös - a jelenlegi összetételben utolsó ülését, amelyen a szövetség költségvetésének elfogadása, a politikai helyzet elemzése történik meg. Másik fontos esemény a Sepsiszentgyörgyön a három magyar többségű megye tanácsai által megrendezett Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia. Markó rámutatott: örül a kormány legújabb döntésének, melynek értelmében a gyereknevelési segélyeket megnyirbáló rendeletét - tervei szerint - csak 2004-től alkalmazza. Az RMDSZ szerint a fizetés 85%-át jelentő segélyt meg kell tartani, emellett azonban a kisjövedelmű anyáknak járó anyagi juttatásokat növelni kellene. Márton Árpád képviselő szorgalmazta, hogy a kulturális intézmények finanszírozása ne egyetlen hatóság hatáskörébe tartozzon. /(Szász Róbert): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2003. április 5.
Március végén próba-kisérettségit tartottak, amire a minisztérium nem küldött magyar nyelv és irodalom tételeket, a matematikatételek pedig román nyelven érkeztek. Továbbra is az történik, hogy a magyar tagozaton tanuló diákok számára a középiskolai oktatás keretében nem biztosítanak egyenlő feltételeket és esélyeket. Erről kérdezte a lap Dáné Károlyt, az RMDSZ megyei oktatási alelnökét. Dáné kifejtette, ne csak az az előírás szerepeljen, hogy magyarul tudó vezetők is legyenek a tanfelügyelőségben, hanem azoknak legyen sajátos feladatkörük, azaz a magyar oktatásért, a magyar tagozatokért feleljenek. Dáné bízik benne, hogy a valódi vizsgán minden rendben lesz. Az érettségi vizsga írásbeli tételeinek fordítása viszont bonyolultabb feladat. A beiskolázási számokat illetően a magyar diákok számára továbbra is diszkriminatív módon behatárolják a lehetőségeket. Míg a románul tanuló diákok 63 százalékának biztosítanak középiskolai helyet, a magyar tagozatok végzősei közül 49 százalékuknak. Ezenkívül hiányosak a lehetőségek is, mezőgazdasági, erdészeti, közgazdasági szakosztályok továbbra sem működnek magyar nyelven. Közigazgatási osztály sem működik magyar nyelven. Dáné tapasztalta, hogy a tanintézmények összevonásának terve éppen ott kerül szóba, ahol a magyar tagozat jól működik. /(bodolai): Gondok a magyar oktatás körül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./2003. április 5.
Ápr. 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében kezdetét vette az orvostan- és gyógyszerészhallgatók X. Tudományos Diákköri Konferenciája. Neves magyar kutatók, egyetemi tanárok jöttek el előadást tartani, akik közül többen visszajáró vendégei a diákok tudományos fórumának. Míg a tíz évvel ezelőtt megtartott első rendezvényen nyolc dolgozat hangzott el, az elkövetkező két nap során a nyolc szekcióban a 216 részvevő diák 190 dolgozatot mutat be. Az egyetem vezetősége nevében dr. Nagy Örs rektor-helyettes értékelte az eltelt tíz év alatt történt fejlődést. /(bodolai): Jubileumi tudományos konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./2003. április 7.
Ápr. 5-én, az RMDSZ két országos vezető testületének - a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) - Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: A romániai magyarság egyértelmű érdeke az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen. - Ebben a helyzetben rendkívül nagy felelőtlenség, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) vezetőségének tagjai, köztük az MVSZ erdélyi képviselői, a csatlakozás elutasítására szólítják fel a magyarokat - szögezte le. Úgy fogalmazott, jó lenne, ha az MVSZ vezetőségének erdélyi tagjai ilyen kérdésekben kikérnék az erdélyi magyarok véleményét is. Markó kijelentette: az RMDSZ nem örül annak, hogy halasztódik a kedvezménytörvény módosítása. Reményét fejezte ki, hogy a törvény módosításának ügyében mihamarabb összeül majd a Magyar Állandó Értekezlet. Elmondta: az RMDSZ számára kedvező változás, hogy az oktatási-nevelési támogatás ezután azoknak a határon túli magyar szülőknek is jár majd, akiknek csak egy kiskorú gyermekük tanul magyar nyelven. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a támogatás továbbra is fizethető legyen közvetlenül a szülőknek Romániában. Az Illyés Közalapítvány újjáalakult kuratóriuma kifizeti a tavalyról elmaradt támogatásokat. Romániából 2002-ben 36 ezer pályázat érkezett, ebből közel 2 ezer támogatást fizettek ki 100 millió forint értékben, a fennmaradó 34 ezer pályázatra 1,8 milliárd forintot kellene fizetni. Markó eredményként értékelte, hogy az Erdélyt átszelő autópálya a román fejlesztési tervekben a távlati - 2015 után megvalósuló - célok közül átkerült a 2015-ig megvalósítandó feladatok közé. Külön szólt arról is, hogy az RMDSZ megkezdte a küzdelmet a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásának érdekében. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházaknak és az RMDSZ-nek kölcsönösen szükségük van egymásra. Markó név szerint bírálta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsát, amely a közelmúltban úgy döntött, hogy megvonja támogatását az RMDSZ-től. Országos választási bizottság összeállításával fejezte be tevékenységét az SZKT. Az új összetételű SZKT-ba a tagok többsége - mintegy 60 százaléka - választások útján kerül be. Rajtuk kívül az SZKT tagjai lesznek az RMDSZ azon tisztségviselői - a szövetség parlamenti törvényhozói, illetve területi szervezeteinek vezetői -, akik korábban más választásokon nyerték el tisztségüket. Markó Béla elmondta, hogy azokban a térségekben, ahol egy tömbben él a romániai magyarság, inkább a közvetlen választás, az úgynevezett szórványvidékeken pedig a közvetett választás mellett döntöttek. /Megkezdődtek a belső választások. Még júniusban megalakul a romániai magyarság új parlamentje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2003. április 7.
A magyar tannyelvű oktatás minőségi kérdéséről és a tanerő-továbbképzési lehetőségekről tanácskoztak ápr. 5-6-án Szovátán a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok. A fórum témái: a pedagógusok alap- és továbbképzésének hiányosságai, különös tekintettel a magyar tannyelvű képzési formákra, a minőség menedzselése, a tehetséggondozás, az elitképzés és az általános közoktatás kérdése. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a tanárképzés jelenlegi lehetőségeiről és az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságáról beszélt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a módosuló tanügyi törvény különböző paragrafusait ismertette: a kötelező oktatás kilenc évről tízre nő, és kimarad a képességvizsga. Nyolcadik osztály után a gyermekek elméleti középiskolába vagy szakiskolába, művészeti iskolába iratkozhatnak. A jövőben csak a tovább tanuló diákoknak kötelességük érettségi vizsgát tenni. A városi és a vidéki oktatás között egyre mélyülő szakadékról Setényi János budapesti oktatáskutató, a romániai helyzet egyik jó ismerője beszélt, szerinte a hetedik-nyolcadik osztályban és a szakmunkásképzésben a legrosszabb a helyzet. Az oktatás javítása érdekében az RMPSZ idén immár tizedik alkalommal szervezi a Bolyai Nyári Akadémiát. A szovátai konferenciára látogatott és beszédet mondott Andrei Marga, a BBTE rektora, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Hűvösödni látszik a pedagógusok szövetsége és az RMDSZ közötti viszony - nyilatkozta Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Legutóbb Gáspárik Attila Lászlófy által minősíthetetlennek nevezett kijelentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség között. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában a szervezetre nézve sértő jegyzetet olvasott fel. Az RMPSZ Gáspárik elmarasztalását kérte, de sem a rádió magyar szerkesztősége, sem az RMDSZ vezetősége nem határolódott el tőle. Lászlófy szerint Gáspárik jegyzete nem csupán a szervezetet, hanem a teljes pedagógustársadalmat sérti. Az RMPSZ vezetősége egyre inkább hajlik arra, hogy sajtórágalom miatt pert indítson Gáspárik Attila színész ellen. A konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyet az RMDSZ különböző vezetőségi fórumaihoz kívánnak eljuttatni./Szucher Ervin: Minőséget a közoktatásban. Kétnapos konferenciát tartott a pedagógusok szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Minőség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak konferenciát Szovátán. Lászlófy Pál rámutatott: a vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban nincs kellő szakember. Dr. Murvai László minisztériumi főosztályvezető az érettségi tételek magyarra fordításáról kifejtette: Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást. /(mezey): Konferencia a minőségi oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2003. április 8.
"Markó Béla nem első esetben tévesztette össze a magyar nemzet érdekeit saját maga és klikkje érdekeivel: amikor Bolyai Egyetemet kért az erdélyi magyarság, a Schiller Egyetemmel áltatta, amikor külhoni magyar állampolgárságot kértek az erdélyi magyarok, akkor ő a moldvai románok kettős állampolgárságát támogatta, amikor Erdélyben eltávolítják Wass Albert szobrait, Markó Béla a Magyarok Világszövetségének rágalmazásával próbálja leplezni az általa vezetett RMDSZ magatehetetlen, a magyar nemzet érdekeit sokadszorra feladó politikáját." - nyilatkozta Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, kommentálva a Kossuth Rádió déli krónikájában elhangzott hírt, amely szerint Markó Béla az RMDSZ vezetőségének marosvásárhelyi tanácskozásán felelőtlenséggel vádolta az MVSZ elnökségét, mert az ajánlotta Magyarország állampolgárainak, hogy szavazzanak nemmel az Európai Unióba belépéssel kapcsolatos, április 12-i népszavazáson. /Patrubány: Markó összetéveszti a magyar nemzet érdekeit a saját érdekeivel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2003. április 8.
Ápr. 5-én zajlott Sepsiszentgyörgyön az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia, ahol többek között arról tárgyaltak, alakítsanak egy olyan régiót, amelybe Kovászna, Hargita és Maros megye tartozik. Ápr. 7-i sajtótájékoztatóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette véleményét a konferenciáról, amelyet olyan hét végi összejövetelnek nevezett, ahol a székelyek azért találkoztak, hogy ott székely köményest keverjenek. Florea szerint Maros megyének a gazdagokkal kell társulnia. Szerinte inkább tartozzon a megye Brassó, Szeben vagy Kolozs megyével egy régióba, mintsem Hargitával és Kovásznával, ahol közismerten gyengébb a gazdasági helyzet. A polgármester még kifejtette: a Nagyvárad- Marosvásárhely-Brassó nyomvonalú autópálya fantazmagória. /v. gy.: Mindenről van véleménye. Florea a székelyföldi konferenciát bírálja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2003. április 8.
Marosvásárhely egyik egyházi oktatási intézete a Református Diakonissza Asszisztensképző Intézet. Igazgatója, dr. Nagy Attila egyetemi tanár néhány hónappal attól tartott, hogy esetleg megszűnik az intézmény, de most már bizakodóbb. Írásban értesítést kaptak, hogy az eddigi formában nem működhetnek tovább az intézet. A szaktárca országszerte meg akarta szüntetni a posztliceális egészségügyi iskolákat. A távlati megoldás: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül magyar nyelvű kollégiumot megszervezni. Az egyetem román szenátusa ezt nem akarja. A képző 1992 óta létezik, dr. Nagy Attila szervezte. Az intézmény úgy jött létre, hogy Csiha Kálmán püspök úr beutazta a világot, összeszedte a pénzt; felépült a szép marosvásárhelyi épület, a nyugatiak be is rendezték. Az utóbbi időben éppen az egyház vezetőségével nem tud szót érteni. Nekik ugyanis teher ez az iskola. Az első csoport 1995-ben végzett. Eddig 265 diplomát adtak ki a végzősöknek. Marosvásárhelyen 680-an tanulnak román nyelven posztliceális egészségügyi iskolákban, a magyar iskolába 75 diákot tudnak felvenni. Szükséges a képzés, mert Marosvásárhelyen vannak klinikák, ahol sem az orvos, sem az asszisztens, sem az ápoló nem ismeri a magyar nyelvet. /Máthé Éva: "Megmenekült" a marosvásárhelyi diakonissza képző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./2003. április 8.
Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án rádiójegyzetet olvasott fel a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában. Emiatt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége követelte: Gáspárikot tiltsák el a közszerepléstől. Bálint Zsombor nem értette, miért keverték bele az RMDSZ-t a dologba. /Bálint Zsombor: Szereptévesztés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2003. április 8.
A Wass Albert-szobrok ügyében Frunda György szenátor vállalta fel a lelkipásztorok védelmét. Frunda György kifejtette, hogy az író fia, Wass Endre felhatalmazta az író rehabilitálására, ő a kérést megírta és előterjesztette a főügyészségen. Csatolta tanúvallomásokat, amelyek bizonyítják, hogy a kivégzések idején Wass Albert nem is volt a faluban. Az 1946-os tárgyalásra meg sem hívták Wass Albertet, tehát nem tudott védekezni. Az ítéletről akkor szerzett tudomást, miután letelepedett az Egyesült Államokban. Frunda György szerint az lehetne a kompromisszumos megoldás, hogy amíg a rehabilitálás ügye megoldódik, a szobrokat vigyék be a templomba. /Mózes Edith: Frunda György a főügyésztől a Wass Albert elleni ítélet megsemmisítését kéri. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2003. április 8.
Marosvásárhelyen sokan ismerik Horváth Ödön szobrászművészt. A városban született 1953-ban. 1972-ben érettségizett a helyi Művészeti Líceumban. Nehéz volt bejutni a kolozsvári főiskolára, ahol 1981-ben végzett. Húsz esztendeje a bábszínháznál bábokat tervez és készít. Közben pedig egy ideig a református temető régi sírköveinek feliratozását, olvashatóvá tételét végezte. Ebből született a boldog emlékezetű Csekme István könyve. Horváth Ödön általában vegyes technikával dolgozik, szereti ötvözni az anyagokat, például a fémet az alabástrommal. /Sz. L.: A szobrász, aki beletartozik a városképbe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./Csekme István: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/2003. április 8.
Tízéves a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés, a romániai magyar könyvkiadás fontos intézménye. Csíkszeredában legalább tíz rendezvényen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen író-olvasó találkozókon tekintett vissza a kiadó és szerzői gárdája az elmúlt esztendőkre. A kiadó 70 százalékban hazai, 20 százalékban magyarországi írók, 10 százalékban pedig Nyugaton élő szerzők könyveit jelenteti meg folyamatosan. A tíz esztendő mérlege: 225 kötet. A Pallas-Akadémia Kiadó házi szerzői között van például Kányádi Sándor, Sütő András, Domokos Géza, Pomogáts Béla, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Egyed Ákos, Fodor Sándor, Kozma Mária, Farkas Árpád, Páll Lajos és a Heidelbergben élő Hajdú-Farkas Zoltán. Marosvásárhelyen a Bernády Közművelődési Központban ápr. 4-én szerveztek a kiadóval és a szerzőkkel találkozót, melyen Nagy Miklós Kund szerkesztő köszöntötte Tőzsér Józsefet, a kiadó igazgatóját, Kozma Mária főszerkesztőt, Markó Béla költőt, Gálfalvi Zsoltot, a Romániai Magyar Pen Központ elnökét, Pomogáts Béla irodalomtörténészt, az Illyés Alapítvány elnökét, Kovács András Ferenc költőt és Parászka Boróka kiadói szerkesztőt. Gálfalvi Zsolt úgy vélte, a Pallas-Akadémia ebben a kultúraellenes világban is képes volt szellemi műhellyé válni, akárcsak a marosvásárhelyi Mentor és a kolozsvári Polis. Markó Béla megjegyezte, 1989 után kiderült: van múltunk, amire építeni lehet. A szépirodalmat jórészt magyarországi támogatás tartja el, lassan-lassan a romániai költségvetésből is várható támogatás. Megszaporodtak szépirodalmi jellegű kiadványok. Van Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány, van az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) a Romániai Magyar Pen Klub, folyamatosan megjelenik a kolozsvári Korunk, a csíkszeredai Székelyföld, a marosvásárhelyi Látó, és Nagyváradon új irodalmi folyóirata, a Várad. /Lokodi Imre: Tízéves a Pallas-Akadémia Könyvkiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./ 2003. április 8.
Ápr. 6-án nyílt meg Marosvásárhelyen, az unitárius templom tanácstermében a Bandi Dezső iparművész vezette Barta Sándor Népismereti Faragó Kör ifjú tagjainak újabb kiállítása. /(nk): Egy faragókör életfái. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2003. április 8.
Ápr. 5-én Szentgericén a 210 éve Székelyszentmiklóson született Tiboldi Istvánra emlékeztek, aki 25 évig volt falujukban iskolamester. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök példaként állította a mai tanítók elé Tiboldi Istvánt. A helyi unitárius lelkész, Balázs Sándor köszöntötte a vendégeket. A szentgericei Tiboldi Alapítvány megvalósításairól kiadvukban adtak hírt. Az alapítványt 1996-ban jegyezték be azzal a céllal, hogy orvosi rendelőt és mellé szolgálati lakást építsenek. Minekutána az orvosi rendelő és gyógyszertár már két éve működik, sőt egy éve a fogorvosi rendelő is elkészült, az alapítvány új célkitűzéseket talált. Mercedes kisbuszuk Szentgerice a falut a világgal összeköti. Az alapítvány ösztöndíjalapja a gyermekek továbbtanulását támogatja, továbbá az idős rászorulókat. /Korondi Kinga: Tiboldi-napok Szentgericén. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./2003. április 9.
Csökkentették az elméleti osztályok számát, egy márciusban hozott kormányhatározat értelmében az elméleti képzést nyújtó középiskolai osztályok száma a 2003/04-es tanévben induló kilencedik osztályoknak az 59 százaléka lehet. A kilencedik osztályok számát tovább csökkenti, hogy a tanulólétszámot a jelenlegi 25-ről 30-ra emelik. Maros megyében a szóban forgó kormányhatározat értelmében 147 elméleti középiskolai osztály működését engedélyezték. Ennek érdekében Maros megyében kilenc román tannyelvű és négy magyar tannyelvű osztályt szüntetnek meg, s az ígéretek szerint helyettük ötéves képzést biztosító szakosztályokat hoznak létre. A megyében a román tagozaton végző 5075 diáknak a 62 százaléka vehet részt továbbra is elméleti középiskolai képzésben, a 2376 magyar diáknak viszont csak a 48 százaléka. Az ígéretek szerint a fennmaradó százalékot a szakképzést biztosító osztályokkal pótolják olyan iskolákban is, ahol eddig nem működött magyar tagozat. Félő, hogy annak a kevés iskolának is felmorzsolódik a magyar tagozata, ahol eddig a két magyar osztály működése lehetővé tette, hogy a tanárok egy részének teljes óraszámot biztosítsanak. /(bodolai): Csökkentették az elméleti osztályok számát. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./2003. április 9.
Tízéves a Mentor Könyvkiadó /Marosvásárhely/. Káli Király István, a kiadó igazgatója közölte, a tízéves mérleg: 290 kötet. 1995-től a Mentor felvállalta a Forrás sorozat folytatását. Olyan írók kezdték nálunk pályafutásukat, mint Papp Sándor Zsigmond, Demény Péter, Sebestyén Mihály, Vida Gábor, Balázs Imre József, Fazakas Attila, Domokos Johanna. A Mentor egyik kiadványát, Jánosházy Shakespeare-fordításait a magyarországi bölcsész tanszékeken referencia-fordításként tartják számon. Kicsit segíti más irodalom eltartását a Wass Albert életmű-sorozat. Egy szépirodalmi vagy más jellegű könyv Erdélyben körülbelül két és félszer, vagy háromszor annyiba kerül, mint amennyit a piacon kérni lehet érte. Azt a veszteséget, pótolják a támogatások. Három éve négy forrásból jön támogatás, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától /pályázatok/ és a román Kulturális és Vallásügyi Minisztériumtól /pályázatok/, illetve a Communitas-pályázatok. Az erdélyi könyvkiadás gyakorlatilag ebből a négy forrásból táplálkozik. A négy forrásból Erdélyben évente 200-220 könyvet lehet megjelentetni. Az évfordulós ünnepségre időzítették három könyvük megjelenését. Kettőt az Erdély emlékezete sorozatban: Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című kötetét, illetve Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai című könyvét. A Bolyai János Emlékév alkalmából kiadott A tér úttörője című könyve a harmadik. /Lokodi Imre: 10 éves a Mentor Könyvkiadó - Évfordulós ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./2003. április 9.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Napok alkalmából szervezett író-olvasó találkozó vendégeke volt Kocsis István, a vidékről származó drámaíró. Nagy Gyula magyartanár elmondta, hogy az iskola egykori tollforgatói közül sokan váltak neves írókká és költőkké. Ezek többsége Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Magyarországra vagy nyugat-európai országokba költözött. Kocsis Istvánnak meghatározó élménye volt az erdélyi színjátszással való találkozás. Két és fél évtizeden át drámaírónak hittem magam, vallotta Kocsis István, de másfél évtizede - bár a regény- és drámaíráshoz is igyekszik hű maradni- inkább a történelemtudománnyal foglalkozik, ezen belül elsősorban közjog-történettel. Eleinte csupán a történelemhamisítás leleplezésével foglalkozott /Történészek a kereszten c. könyve/, később pedig a történelmi közjogfejlődés sajátosságaival, ide tartozik a Szentkorona-tan. Erről szól Magyarország Szent Koronája (Püski, Budapest, 2000) című munkája. /Elek György: Vendégünk volt Kocsis István író. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./2003. április 10.
Marossárpataknak közlönye is van, a Marossárpataki Újság. A március 15-i különszámban terjedelmes írás szólt Miholcsa József újonnan felavatott sárpataki lovas szobráról /Sebesült huszár a címe/. Miholcsának ez a második alkotása, amit a falunak adott. Az első Szent István királyt ábrázolja. Két éve, hogy a Miholcsa család Sárpatakra költözött. Miholcsa Józsefnek idén, ötvenedik életévében éppen öt köztéri szoborra van megrendelése. Torjára tavaly két és fél méteres Árpád-szobrot készített, de végül 2002-ben nem állították fel, mert a helybeliek nem tudtak megegyezni a helyszínről. Barabás Miklós mellszobra félig készen van, Sárpatak részére készíti. Következő, korondi szobrának a címe ez lesz: Erős várunk nékünk az anyanyelv. Hét méternyi, terméskőből épülő emlékmű lesz, rajta fém domborművekkel. Augusztus huszadikán Marossárpatakon is újabb szoboravató lesz, ezúttal János Zsigmond a téma. Fafaragványai is kelendőek. A múlt ősszel, soproni kiállítása nyomán hét munkáját vásárolták meg a műgyűjtők. Korábban négy éven át a marosvásárhelyi művészeti középiskolában is tanított, de szűkült a magyar tagozat. Már csak helyettesítő állások jutottak a művésznek. Jövőre még két Miholcsa-szobrot avatnak Marossárpatakon: II. Rákóczi Ferencét és Bethlen Gáborét. /Máthé Éva: A falu befogadta őket. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./2003. április 10.
Kolozsváron a Györkös-Mányi Albert Emlékházban ápr. 9-én bemutatták Németh Júlia Kós András /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című kötetét. A könyv a kiadó Művészeti Monográfiák sorozatának újabb darabja. A sorozatban eddig a következő kiadványok láttak napvilágot: Kákonyi Csilla, Barabás Éva, Miklóssy Gábor, Haller József, Marx József. Kós András szobrászművész személyében az erdélyi gyökerek a modernséggel egyesülnek, amit a most megjelent hatodik kötet is tükröz. Az eseményen jelen lévő nyolcvankilenc éves Kós András köszönetet mondott mindenkinek, aki hozzájárult a kötet kiadásához. /Ö. I. B.: Kós András élete és művészete kismonográfiában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2003. április 10.
Maros megyében a megyeszékhelyen, Marosludason, Mezőzáhon, Nyárádszeredában, Segesváron és Szászrégenben működnek több száz árva és elhagyott gyereknek otthont adó elhelyezési központok. Jelenleg a megyében az árvaházakban gondozott gyerekek száma 1107. A kormánystratégia alapján 2007-ig felszámolják a nagyméretű árvaházakat, s a gondozottakat pótcsaládoknál, rokonoknál helyezik el. Domby Károly, a megyei igazgatóság vezetője elmondta, hogy a gyermekeknek megfelelő, családias életkörülményeket kell biztosítani. Jelenleg a hét elhelyezési központból ötben családi modulokban élnek a gyerekek, ami azt jelenti, hogy 8-10-en tartoznak egy kis családhoz. Az itt nevelkedettek viszont az életbe kilépve nem tudnak alkalmazkodni, nem találják fel magukat, nem tudják kezelni a fizetésként kapott pénzt. Megyeszinten eddig 3200 árva és elhagyott gyermeket sikerült az árvaházból kivenni és pótszülőkhöz, családokhoz, a tágabb értelemben vett családjukhoz helyezni. Nagy részüket nagyszüleik, rokonaik nevelik; több mint 200-at szakképzett pótszülők gondoznak. Jó pár gyerek az alapítványok, nemkormányzati szervezetek által működtetett családi házakban, árvaházakban él. A családi környezetben élő, rokonok, pótszülők által nevelt gyerekek pár hetes szeretetteljes gondozás után nagymértékben megváltoznak. Egy pótszülő 1-2 gyerek nevelését vállalhatja. A pótcsaládok tevékenységét negyedévenként ellenőrzik a szociális munkások. /Simon Virág: Nem kerül lakat az árvaházakra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./2003. április 10.
Másfél hónap után tért vissza Japánból a Maros Művészegyüttes magyar tánccsoportja. A szervezők két éven át készültek a távol-keleti turnéra, amely végül a Japan Folklore Report művészeti társaságnak köszönhetően jött létre. Ez a szervezet állta mellesleg az együttes költségeit, pluszban pedig 350 millió lejt utalt át a Maros Művészegyüttes számlájára. A tánccsoport 27, egyenként 120 perces nagysikerű előadást tartott Japánban. /Japán turnéról tért vissza a Maros Művészegyüttes. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./2003. április 11.
A Kelemen Egyetemi Turista Klub ápr. 12-én és 13-án, a Görgényi-havasok sziklás csúcsa alatti Schwarz-tisztáson szervezi meg a IV. Zászpás Napokat. Az érdeklődők Marosvásárhelyról a fél nyolckor induló vonattal juthatnak el Gödemesterházára, ahonnan közös kirándulásra a Zászpás-csúcsra indulnak. /IV. Zászpás Napok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./2003. április 11.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani Magiszter /Csíkszereda/ című folyóiratát ápr. 5-én mutatták be a szovátai Teleki Oktatási Központban. Rovatai: Műhely, Nézőpont, Örökség, Könyvespolc, Hírek, események. Az első számban dr. Setényi János Minőség és magyarság - gondolatok az ezredforduló erdélyi magyar oktatásügyéről című tanulmánya található. Negyedévenként jelenik meg, főszerkesztője Takács Éva. A szerkesztőbizottság tagjai: Lászlófy Pál István, Burus Siklódi Botond, Fodor László, Szabó K. Attila és Székely Győző. /(mezey): Magiszter - a pedagógusok folyóirata. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./2003. április 12.
Ápr. 11-én a moldvai csángók küldöttségével találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A küldöttséget Bartha András, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének elnöke vezette. Jelen volt még Bilibók János és Hegyeli Attila, akik a klézsei, illetve a pusztinai iskolában tanítanak magyar nyelvet. A találkozón a 2003/2004- es tanévre vonatkozó újabb magyar nyelvű iskolai csoportok elindításának lehetőségeiről, a helyhatósági és országos választások Bákó megyei megszervezéséről, valamint a csángó gyerekek részére iskolán kívüli oktatási program támogatásról tárgyaltak. A találkozót követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta, körülbelül egy éve, hogy az RMDSZ vezetői Bákóba látogattak, ahol megbeszéléseket folytattak a csángó szövetséggel, amely nyomán szeptembertől két iskolában - Klézsén és Pusztinán - beindult az anyanyelvi oktatás. A román sajtó képviselőit nem igazán érdekelte a csángómagyarok helyzete, inkább a szövetségi elnöknek a szovátai privatizáció, illetve a Legfelsőbb Bíróság minapi döntéséről, az SZDP-nek a székelyföldi régióról kiadott nyilatkozatáról, az erdélyi református egyház körleveléről alkotott véleményére voltak kíváncsiak. Markó Béla kijelentette: a Legfelsőbb Bíróság döntése negatívan befolyásolja Románia külföldi megítélését, hiszen, ha egy évek óta lezárt privatizációt akarnak semmissé tenni. A találkozó végén Bartha András, a Csángómagyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy elégedett az RMDSZ-szel való együttműködéssel, és hogy bővíteni szeretnék a magyar nyelvű oktatást. Ilyenszerű igényt máris megfogalmaztak Frumoszán, Somoskán, Külsőrekecsényben, Lészpeden és Magyarfaluban is. Elmondta azt is, hogy a külsőrekecsényi pap az oktatási támogatást nemrég "júdáspénznek" nevezte a templomban. /Mózes Edith: Markó Béla a moldvai csángómagyarok képviselőivel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./2003. április 12.
Ápr. 11-én Marosvásárhelyen a Bernády Házban a tizedik születésnapját ünneplő Mentor Könyvkiadó rendezvénysorozatának első könyvbemutatóján Káli Király István és Spielmann Mihály mutatta be Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai, valamint Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című hiánypótló történelmi munkáit. /Lokodi Imre: Évfordulót ünnepel a Mentor Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./2003. április 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának gyűjteményéből nyílt kiállítás ápr. 11-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány Galériájában. A tárlaton mintegy 25 Kárpát-medencei magyar festőművész ötven alkotása látható; a kiállított munkákat a felsőbányai művésztelepen vendégeskedő alkotók készítettek 1996-tól napjainkig. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képtárának kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./2003. április 14.
Ápr. 12-én Marosvásárhelyen Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter kijelentette, hogy Wass Albert rehabilitációja után az író mellszobrai ismét visszakerülhetnek talapzataikra, addig azonban a templomban kell azokat tartani. Theodorescu elmondta: értékeli Wass Albert irodalmi munkásságát, tiszteletben kell tartania azonban a törvényt, amely tiltja a háborús bűnössé nyilvánított személyek kultuszát. Hozzátette: az író szászrégeni és holtmarosi szobrainak letakarása nem elégséges, az műalkotásokat a templomban kell tartani. Azzal kapcsolatban, hogy a marosvásárhelyi Vársétány utca névtábláján jelenleg is Ion Antonescu neve szerepel, Razvan Theodorescu kijelentette: a kérdés rendezése a Közigazgatási Minisztérium jogkörébe tartozik. /Theodorescu: a Wass-mellszobrokat a templomban kell tartani. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2003. április 14.
Negyedik alkalommal rendezték meg ápr. 12-én a Romániai Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) konferenciáját Kolozsváron. A rendezvényen irodalmárok, társadalomtudósok, természettudósok, műszaki tudományokkal foglalkozó fiatal kutatók tartottak előadást. "Az idén 125 doktorandus és magiszterjelölt jött el a RODOSZ-ra - számolt be Veres Valér, a szövetség elnöke. - Az előző évekhez hasonlóan az idei konferencia előadásait is kötetekben jelentetjük meg, a kiadványokat az ötödik konferencián mutatjuk be." A rendezvényen kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, amelyen a hazai kutatás finanszírozásáról és oktatásszervezési kérdésekről esett szó. Sipos Gábor, az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke a beszélgetésen elmondta: a hazai kutatóintézetekben komoly gondot okoz az utánpótlás hiánya, a marosvásárhelyi levéltárban egyetlen magyar levéltáros sincsen. /P. ZS.: Kutatók találkozója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./2003. április 14.
Ápr. 12-én Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György alelnök a tavaly elhunyt elnökre, Balogh Ferencre emlékezett, aki rendkívül gazdag szakmai-közszolgálati tevékenységet fejtett ki, és 1990 januárjában megalakította a KLMT-t. Starmüller Géza a kolozsvári, Bara István a szatmárnémeti, Keresztes Géza a marosvásárhelyi fiók tevékenységéről számolt be, amelyek munkájára rányomja bélyegét az anyagiak hiánya (idén emiatt nem osztják ki szokásos három emlékérmüket). A tisztújítás eredményeképpen a választmány tagjai: dr. Gaal György elnök, Maksay Ádám alelnök, dr. Kovács András második alelnök, Bara István harmadik alelnök, Asztalos Lajos titkár, Keresztes Lajos és Starmüller Géza választmányi tagok. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Kelemen Lajos Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./