udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 732 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 721-732

Helymutató: Nagyenyed

2001. július 14.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban két évvel ezelőtt beinduló főiskolai szintű tanítóképző szakon, amely a Babes-Bolyai Tudományegyetem égisze alatt működik, új szak beindítását tervezik a 2001-2002-es tanévre: I-VIII osztályban oktató franciatanárokat képeznek. /K. K.: Új szak a Bethlen Gábor Kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2001. július 14.

Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

2001. július 17.

Júl. 19-én Makkai Sándor íróra, teológiai professzorra, erdélyi református püspökre emlékeznek a nagyenyediek. A Vártemplomban igét hirdet Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mond beszédet. Dr. Tőkés István és Juhász Tamás teológiai professzor előadást tart, Lászlóffy Csaba költő külön erre az alkalomra írott versét adja elő. Ünnepélyesen leleplezik Makkai Sándor domborművét az egyházközség tanácstermében. A dombormű Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotása. A vendégeknek Győrfi Dénes könyvtárigazgató bemutatja a kollégium Dokumentációs Könyvtárának Makkai Sándor műveiből álló gyűjteményét. /(mezei): Makkai Sándorra emlékeznek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2001. július 25.

Most megjelent könyvében ifj. Fekete Károly az erdélyi magyarság immár legendássá vált alakjának, Makkai Sándor (1890-1951) református püspöknek, filozófusnak és írónak állít emléket /Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkássága/. Júl. 19-én, a Nagyenyeden megrendezett Makkai Sándor-emlékünnepélyen a szerző maga mutatta be az Erdélyi Református Egyházkerület által kiadott művét. /Ö. I. B.: Makkai Sándor gyakorlati teológiai munkássága. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

2001. augusztus 4.

Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök kifejtette: felvették a kapcsolatot a kormánypárt /Szociáldemokrata Párt/ Fehér megyei szervezetével és megfogalmazták, hogyan képzelik el megyei szinten az együttműködést az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti egyezmény értelmében. Az ígéretek ellenére nem sikerült megőrizni Molnár Irén tisztségét a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség élén. Németh Zsolt nagyenyedi és gyulafehérvári látogatásakor Fehér megye prefektusa, Ioan Rus, hevesen támadta a Bethlen Kollégium igazgatóját, amiért engedély nélkül fogadta a magasrangú vendéget. Sikerült megtartani dr. Brendus Gyula igazgatótanácsi tisztségét a Fehér megyei egészségbiztosítónál. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő közbenjárására indulni fog a következő tanévben is a tanítóképző osztály a Bethlen Kollégiumban, amelyet eredetileg meg akart szüntetni a megyei tanfelügyelőség és a tanügyminisztérium. Közbenjártak annak érdekében, hogy Felenyeden ne szűnjön meg az összevont magyar elemi osztály - mondotta Rácz Levente. - A fogolytáborokba internáltak kárpótlásáról szóló 2000/189. számú törvény alkalmazása nem hozta a várt eredményt. Sok személy kérvényét elutasították, a bizonyító iratok hiánya miatt. Kevesen rendelkeztek ugyanis dokumentumokkal, amivel a jogosultságot igazolhatták volna. - Több helyen (pl. Székelykocsárd) a többségi nemzet nem hajlandó a hagyományos magyar helységneveket elfogadni, csak a tükörfordítást. Jelenleg a megyében csak Torockón és Torockószentgyörgyön van kétnyelvű felirat. /Szabó Csaba: Felemás RMDSZ-SZDP együttműködés Fehér megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2001. augusztus 30.

Kása Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról tájékoztatott, hogy a magyar tagozaton a helyek beteltek, kivéve a nagyenyedi főiskolát, ahol van még néhány hely. Két év tapasztalata alapján úgy látja, hogy valamilyen felvételi vizsga mégis kellene, mert az érettségi átlag vagy a középiskolás átlag nem elég. /Csomafáy Ferenc: Évkezdés előtti beszélgetés Kása Zoltán prorektorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2001. szeptember 8.

Rendhagyó véndiáktalálkozók voltak szeptember elején Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. Az 1966-ban végzett tanítóképzősök 35 éves találkozójukon tizenheten gyűltek össze. A legtöbb szórványvidéki falusi tanítóként élte meg az eltelt 35 esztendőt. Valamennyien helytálltak, végzik a munkájukat ott, ahol a néptanítói szolgálatot vállalták. Az osztályban 36-an végeztek, három osztálytársunk elköltözött az élők sorából, s akik maradtak, szétszóródtak: legtöbben Erdélyben, néhányan Magyarországon. A találkozóra érkezők elkeseredetten láthatták a kollégium jelenlegi állapotát: csak a főtér felőli homlokzatán felújított iskola három szárnyának belsőudvari része, a tornaterem, a Kós Károly-féle óvóképző épülete szinte háborús időket idéz. A történelmi műemléknek is beillő épületegyüttes felújítására az esztendők során sokan ígértek segítséget, ám abból vajmi kevés lett: megjavították ugyan a díszterem beomlott mennyezetét és a szúette tetőt, az angol királyi család támogatásával és holland segítséggel megújulhatott a lánybentlakás egy része, az óvóképző. Azonban az óvónőképző egyik sarkánál a tavasszal beomlott a talán törökkori alagút, s azóta semmi sem történt. A tavasz folyamán Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár ígért számottevőbb segélyt, ám abból eddig semmi sem lett. /Ferencz L. Imre: Lassan már csak a szelleme? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2001. szeptember 21.

Szept. 5-7-e között tartották a XIX. Természettudományi Konferenciát a Kárpát medence muzeológusai Szegeden, amelyen Romániából aradi, nagyváradi, enyedi, szebeni, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi múzeumok képviselői vettek részt, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumból Lukács Mária, Zöld Kémenes Kinga és Sándor Lehel. Az előadások és megbeszélések hozadékán túl a találkozó a múzeumok és múzeumi szakemberek kapcsolattartásában is fontos szerepet játszott. /Természettudományi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2001. október 15.

Kemény János íróra, a helikoni találkozók házigazdájára emlékezik Marosvásárhelyen, Marosvécsen és Nagyenyeden a Helikon - Kemény János Alapítvány. Okt. 11-én Marosvásárhelyen Mészáros József irodalomtörténész, nyugalmazott főkönyvtáros beszélt Kemény János emberi, alkotói nagyságáról. A vagyonát a közjó, az erdélyi magyar szellemiség és kultúra felvirágoztatására áldozó Kemény János nélkül nincs, nem lehet Marosvécs, hangsúlyozta. Sütő András, a megemlékezéseket szervező alapítvány tiszteletbeli elnöke a három évtizeddel ezelőtti temetésre emlékezett. Okt. 12-én Marosvécsre sokan eljöttek, hogy emlékezzenek az íróra. A megemlékezés okt. 15-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban folytatódik. /Nagy Miklós Kund: A szeretet embere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2001. október 20.

A Világhírnév /Szabó Csaba és Szegő József virtuális hetilapja /www.vilaghirnev.ro/ 25. számában található Fodor György recenziója Jakubinyi György érsek A Szentek nyomában Erdélyben című kötetéről, továbbá Farkas István Diák úr, kérem című kötetének nagyenyedi bemutatójáról szóló beszámoló. /Világhírnév. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./

2001. október 30.

Nagyenyeden lemondott a helyi tanács szakbizottságaiban betöltött tisztségéről valamennyi RMDSZ-es tanácsos, mert a tanácsban rendszeresen elutasítják az RMDSZ-tanácsosok kezdeményezéseit, kizárják a tanácsosok egy részét a testvérvárosokkal való kontaktusokból. Mindezek ellenére az RMDSZ-es tanácsosok a továbbiakban is részt vesznek a helyi tanács munkájában. /Lemondtak a nagyenyedi RMDSZ-es tanácsosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2001. november 1.

Okt. 31-én a reformáció napjára emlékeztek Nagyenyeden, a Vártemplomban. Fellépett a Református Kollégium kórusa. Józsa Miklós magyartanár előadásában Berde Máriára emlékezett, majd sor került Berde Mária emlékplakettjének felavatására. A dombormű Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotása. /Mezei Sándor: A reformáció napjára emlékeztek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2001. november 10.

A reformáció emléknapját ünnepelték Nagyenyeden okt. 31-én, a Vártemplomban. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos tanár előadásában emlékezett meg Berde Máriáról (1889-1949), a két világháború közötti magyar irodalom jeles nagyenyedi írójáról. Az ünnepség után a leánydiákotthon épületének falán ünnepélyesen felavatták a Berde Mária-emléktáblát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Ezzel a leányotthon felvette a jeles írónő nevét. /Bakó Botond: Berde Mária-emléktábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2001. november 30.

A 18 kötetes Britannica Hungarica Világenciklopédiából 171 sorozatot ajánlott fel a határon túli magyarság számára a Britannica Hungarica Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Pungor Ernő professzor. A köteteket a Határon Túli Magyarok Hivatala juttatja el a szomszédos országok magyar közösségeihez. A megajándékozottak jegyzéke már elészült. Elsősorban olyan intézmények kapnak egy-egy sorozatot a Britannica Hungarica Enciklopédiából, ahol a legtöbben - főként fiatalabb generációk - tudják haszonnal forgatni. A felajánlott sorozatok közel fele Erdélybe kerül, Felvidékre 38, Kárpátaljára 20, Vajdaságba 12, Horvátországba 5, Szlovéniába 3, Burgenlandba 2 és a Szarajevóban élő magyarsághoz is eljut majd a közeljövőben egy sorozat. Az ajándékozók szándékának megfelelően túlnyomórészt oktatási intézmények kapják, kisebb részben oktatási- művelődési szervezetek, könyvtárak, tudományos szervezetek, illetve egyházi intézmények. Erdélyben összesen 83 intézménynél lesz forgatható a Britannica Hungarica 32 magyar tannyelvű középiskola (állami és felekezeti) kapja meg, ezen kívül tucatnyi egyházi intézmény, püspökség (katolikus, református, evangélikus és unitárius), továbbá a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszéke, a Partiumi Keresztyén Egyetem, a Sapientia, mindhárom tanítóképző, főiskolák, könyvtárak, tanulmányi központok, múzeumok, négy magyar könyvkiadó, hét lap szerkesztősége és több mint tíz országos civil szervezet (egyesületek, alapítványok, tudományos társaságok). Azon helységeks, ahol az érdeklődők hozzáférhetnek a világenciklopédiához: Arad, Barót, Brassó, Bukarest, Csíkszerda, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Kovászna, Marosvásárhely, Nagyenyed, Nagykároly, Nagyvárad, Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Szováta, Temesvár és Zilah. A Britannica Hungarica az angol nyelvű Encyclopaedia Britannica magyar változata. Ma már 32 kötetből áll az angol nyelvű sorozat, amely 130 ország több mint 4000 szerzőjének munkája. A magyar kiadást magyar vonatkozású szócikkekkel, illetve a nagyobb összefoglalásokat magyar áttekintéssel egészítették ki. /(Guther M. Ilona): A fele Erdélybe kerül. Britannica Hungarica Enciklopédia ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2001. december 20.

Az Amaryllis zene- és táncegyüttes /Kolozsvár/ idén októberben kezdte el tizedik évadját. A történelmi társastáncokat eredeti formájukban bemutató és népszerűsítő együttes 1993-ben kezdték el a nagyenyedi Bethlen Kollégium diákjainak képzését. A Collegium Gabriliense mai napig sikeresen táncolja - iskolai ünnepségeken, kiszállásokon egyaránt - a XVI.- XVII. század udvari táncörökségének egy részét. Kolozsvár mindhárom elméleti líceumában felfigyeltek az Amaryllisre, 1994-től éveken át virágzott a Chorea nevezetű reneszánsz tánccsoport. A művész-házaspár időközben hazatelepült Sepsiszentgyörgyre. Ők éltetik tovább odahaza a mai napig a Szent György Napok részeként. Az Amaryllis együttes idén is házigazdája és alap-szervezője volt a IX. Mátyás Napok rendezvényeinek. A Pimpimpáré gyermek-együttlétek is az amaryllis-fiatalok játékos kedvének kisugárzásai. Az Amaryllis munkáját támogatták: az Illyés Közalapítvány, a Határon túli Magyarok Hivatala, a Magyar Kultúra Alapítvány, valamint a vállalkozók. /László Bakk Anikó: Az Amaryllis. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./László Bakk Anikót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége munkásságáért Ezüstgyopár-díjjal tüntette ki.

2002. július 1.

Nagyenyeden jövőre ünneplik a klasszikus tanítóképzés beindulásának 150. évfordulóját, de ezt az ünnepet lényegesen beárnyékolja az a tény, hogy ősszel már nem indul első év a főiskolai oktatási vonalon. A Bethlen Gábor Kollégium 1999-től ad otthont a Babes-Bolyai Tudományegyetem Lélektan és Neveléstudományi Kara tanítóképzőjének, azóta egyetemi kisváros Nagyenyed. Három évig párhuzamosan folyt a középiskolai és az egyetemi szintű oktatás a kollégiumban. Eddig minden évben volt annyi jelentkező, hogy beinduljon az első év. A minisztérium, illetve a BBTE úgy döntött, nem indít első évet a 2002-2003-as tanévben Nagyenyeden. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója úgy tudja, a 2003-2004-es tanévben újra indul Nagyenyeden a főiskolai szintű tanítóképző, de mellékszak nélkül. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: azért szűnt meg ideiglenesen Nagyenyeden a főiskolai szintű tanítóképzés, mert a jelentkezési arány nagyon alacsony volt. A másik ok a tanári kar képzettségi szintje, ugyanis a kollégium az utóbbi időben nem alkalmazott kellő számban olyan tanárokat, akiknek joguk lenne egyetemi szinten is oktatni. /Szabó Csaba: Zátonyra futott tanítóképző-stratégia. Ősztől már nem egyetemi kisváros Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

2002. július 2.

Június 28-án Torockón megnyílt Dvoracsek Ágoston nagyenyedi Bethlen kollégiumi tanár húsz színes fényképből álló tárlata Vadvirágok címmel. A fotóművész Torockón, Szelterszen és Bélaváron készített képeinek témája a természet, elsősorban virágok, de a gomba és pillangó is. A kiállított fotók szerzője is szenvedélyes természetbarát. /Józsa Miklós: Nagyenyedi tanár fényképkiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. július 11.

Júl. 9-én Kolozsváron, a Phoenix Könyvüzletben bemutatták Hantz Lám Irén Város az Őrhegy alatt, Nagyenyed szóban-képben című könyvét. Hantz Lám Irén 1937. május 25-én született Kolozsváron. Iskoláit is Kolozsváron végezte, majd a Bolyai Tudomány Egyetem geológia-földrajz karán szerzett diplomát. 1969-től a Gheorghe Lazar Pedagógiai Líceum tanára, 1984-től a Brassai Sámuel Líceumban tanított nyugdíjba vonulásáig. 1996-tól a torockói Tóbiás Éva Galéria füzeteket szerkeszti és kiállításokat rendez. 1998-ban torockói útikalauzzal jelentkezett a könyvpiacon. /Oláh Levente: Emlékezés az Őrhegy alatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

2002. július 13.

Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnöke a vele készült beszélgetésben bemutatta az EME történetét. Kitért gróf Mikó Imre nagyszerű személyiségére, aki először is az iskolák újra megnyitásával foglalkozott, például a nagyenyedi elpusztított kollégium rendbetételével, továbbá a szászvárosi kollégiummal. A kolozsvári Nemzeti Színház újjászervezése és működésének megkezdése ugyancsak az ő nevéhez fűződik. 1854-ben újjászervezte az Erdélyi Gazdasági Egyesületet. Elindította az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításáért a mozgalmat. Bécs semmiképpen nem akart beleegyezni ennek létesítésébe. Mikó többször felutazott Bécsbe, hatalmas levelezésbe kezdett. Több ezer levelet küldött szét, és majdnem ugyanannyit kapott vissza az erdélyi és magyarországi értelmiségtől, a falvak papjaitól kezdve a tisztségviselőktől a tudós emberekig, és városi elöljáróságoktól a földesurakig. Végül 1859-ben sikerült az alapszabályokat jóváhagyatnia Bécsben, így 1859. november 23-tól 26-ig tartó ülésen megalakították Kolozsváron az egyesületet. Mikó egyesítette a nemzeti múzeum és a tudományos akadémia célkitűzéseit, így lett végül Erdélyi Múzeum-Egyesület, amely tulajdonképpeni múzeumot működtet, és feldolgoztat, tehát kettős célt lát el. A megszületésénél a Magyar Tudományos Akadémia bábáskodott, 24 magyar akadémikus lépett be a tagjai sorába. Az EME maga köré gyűjtötte a tudományos elfoglaltságú embereket. Mikó Imre felajánlotta villáját és tízholdas kertjét az egyesület számára. Rendkívül gyorsan gyarapodtak a közgyűjtemények. A levéltár, a könyvtár, a numizmatikai gyűjtemény, később a képtár, az ásványgyűjtemény. 1872-ben megalakult a kolozsvári magyar tudományegyetem. 1950-ben a kommunista hatalom betiltotta az EME-t, az akkori székházát gyűjteményeivel együtt elkobozta. 1989-ig csupán jelentős személyiségek folytatják saját műhelyükben azt a munkát, amelyet már az intézmény nem végezhetett el. /Szabó T. Attila és mások./ 1990-ben újjászervezték az EMÉ-t. Öt szakosztállyal kezdte meg a működését, újraindította az Erdélyi Múzeum folyóiratot és a Természettudományi Közleményeket, valamint az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatot. Ez a struktúra jelentős mértékben vonzotta az erdélyi tudományos élet képviselőit, és a tudományos élet is ugyanolyan alapossággal indult be. 1623 rendes tagja van az Egyesületnek, pártoló tagjainak száma 82, a beiratkozott egyetemi hallgatók száma pedig 2563. A Sapientia - Magyar Tudományegyetemen az EME több tagja állást vállalt. Az EME is megtalálja majd a maga pászmáját, amelyet ezután fog művelni a tudomány területén. Az EME integráló tényező szeretne lenni a különböző magyar tudományos műhelyek között, anélkül hogy monopóliumra törekedne. Az EME kezdeményezte a különböző egyesületek között a könyvtári együttműködést. Feldolgoznák számítógépes rendszerben a különböző könyvtárakat, hogy ezek egymással összeköthetők legyenek, így létrejöhet egy olyan könyvtári hálózat, amely tulajdonképpen létezik, de elszigetelten. Egyed Ákos reméli, hogy majdan egy nagy központi könyvtárat és információs központot is létrehozhatnak. Nemsokára kijön az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötete, nyomdában van a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötete. A Székely Oklevéltárat is az EME gondozza, és folyamatosan jelennek meg az Erdélyi Tudományos Füzetek. Az EME másik munkaterülete a kutatás. Folyik a felajánlott családi hagyatékok gyűjtése, bár az elhelyezéssel nagyok a gondok. Az EME tagtársak fizetés nélkül végzik a munkát, a belső munkatársak kivételével, az elnökség ugyancsak társadalmi munkában dolgozik. /Köllő Katalin: Az erdélyi tudományosság múltja, jelene és jövője. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2002. július 30.

Nagyenyedre látogattak a Nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium tanárai. Felmerült az ötlet: meg kellene rendezni a Bethlen iskolák találkozóját. Erre jó alkalom kínálkozik Nagyenyeden a 2003. évi Bethlen napok keretében. /Bakó Botond: Meglepetés a Kollégiumudvarban. Találkozhatnának a Bethlen nevű iskolák. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2002. július 30.

Júl. 23-án nyílt meg a békéscsabai Pallas Galériában Balog István és Victor Ioan Cacovean nagyenyedi festőművészek kiállítása. /Nagyenyedi festőművészek bemutatkozása Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2002. július 30.

Nemrég hazalátogatott szülővárosába a Nagyenyedről elszármazott, Magyarországon élő Holányi Julianna művésznő. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégiumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári Műszaki Egyetemen szerzett oklevelet. Kedvelt technikái az akvarell és a pasztell. Alkotásai számtalan országban, a világ összes kontinensén megtalálhatók. Több mint 100 csoportos és 41 egyéni kiállításon mutatta be képeit. Legutóbb Marosvásárhelyen állított ki a nyár elején. Torockói témájú képeket állított ki, mert Torockó nagyon közel áll a szívéhez. /Balog István: Erdély vonzása. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2002. augusztus 19.

Engel Károly /Kisszederejes, 1923. szept. 25. - Kolozsvár, 2002. aug. 12./ a kolozsvári Bolyai Egyetemen szerzett bölcsész diplomát (1947), utána néhány évig Nagyváradon középiskolai tanár (1947-1953), majd a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban (1953-1955), utóbb a könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében (1955-1957) dolgozott, végül 1957-től 1988-as nyugdíjba vonulásáig a Román Akadémia kolozsvári Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetében, illetve könyvtárában volt kutató. Fő érdeklődési területe az irodalom- és művelődéstörténeti komparatisztika. Tanulmányaiban a román-magyar irodalom- és művelődéstörténeti hagyományok összehasonlító vizsgálatát végezte el. Két reprezentatív, magyar és román nyelvű tanulmánygyűjteménye (Két irodalom mezsgyéjén, Kriterion, Buk., 1984; Confluente literare, Kriterion, Buc. 1993) a kérdéskör első számú kutatójává avatja őt. Gazdag a fordítói munkássága, sok román nyelvű alkotás mellett néhány fontos latin nyelvű munkát is magyarra fordított. Jelentős a bibliográfusi munkássága is. A kutatók naponként fordultak hozzá segítségért valamilyen filológiai, levéltári vagy akár könyvtártudományi kérdéssel. Főleg bölcsész hallgatóik számára volt igen hasznos "intézmény". Az utóbbi időben nagyobb igényű egyháztörténeti kutatásokba kezdett, egy munkaközösség tagjaként. Írásainak jelenős részét Köllő Károly írói névvel jegyezte. /Engel Károly életéről és munkásságáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2002. szeptember 14.

Nagyenyeden a Vártemplom felújítása folyik. Nyitva a templom ajtaja, a deszkafal mögött a Nagyenyedi Egyházközösség 1800-1900 évek közötti iratai hevertek gazdátlanul. Szekrények és törött ajtók között egymásra hányva álltak a régi születések, elhalálozások, esküvők, keresztelők iktatókönyvei, tehát minden, ami az itt élő magyar közösséget illeti, állapíthatta meg a városba látogató Varduca György. Mindezt bárki összepakolhatná, hogy elvigye a papírbegyűjtőbe. Felelőtlenség, hogy a Nagyenyedi Esperesi Hivatal irattára őrizetlenül hányódik. Ki felel ezekért a pótolhatatlan iratokért? - tette fel a kérdést. /Varduca György: Ki felel a múltunkat bizonyító iratokért? Keserű gondolatok Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 17.

Szept. 16-án megkezdődött az új tanév. Ez az első tanév, amikor az állam kifli és tejtermékek formájában ingyen tízórait biztosít az elemistáknak, és ez az első olyan esztendő, amikor az óvodai csoport kötelezővé válik, és így nyolcról kilenc évre bővül a romániai közoktatás. Szabó Gábor szaktanfelügyelő elmondta: végül csak két első osztály szűnt meg Kolozsváron, a 7-es és a 13-as iskolákban. Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban végül két elsős magyar osztály indult. Két problémájuk van, fejtette ki Simon János igazgató: még mindig nem érkezett meg az a 19 millió forint, amelyet még a Deutsch Tamás által irányított magyar Ifjúsági és Sportminisztérium utalt ki nekik, másrészt az, hogy mindkét némettanárnőjük férjhez ment Marosvásárhelyre, így pótolni kell a hiányukat. /Szabó Csaba: Megkezdődött a 2002-2003-as tanév. Két első osztállyal kevesebb Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2002. szeptember 21.

Nagyenyeden az RMDSZ "székháznak" ismert Malom u. 24 sz. alatti ingatlan mellett 1996-tól egy új emeletes épület készült. Mára az átjáró összeköti a két épületet. Az RMDSZ először bérelte a régi házat, 1993-ban pedig megvásárolta. A ház első könyvtárat a keceliek adományozták. 1990-től a parlamenti képviselők (Dr. Brendus Gyula) és 1992-től Incze Tibor szenátor megyei székhelye is itt volt. 1992-ben itt alakult meg a Tulipán vállalat. 1991-ben a nyilvántartott Fehér megyében az RMDSZ taglétszáma már 7100 volt. Entz Géza, az Antall-kormány államtitkára 1991. máj. 12-én, rögtön kolozsvári tartózkodása után idelátogatott. A hatóságok akkor árammegvonással kedveskedtek, úgyhogy a tárgyalások gyertyafénynél folytatódtak. 1991-től és 1996-tól a székházban szerkesztették a felújított Enyedi Hírlapot, ami majd később együtt jelent meg a tordai Aranyosvidékkel. Szerkesztők: először Dr. Csávossy György, később ifj. Mezei Sándor. Számos kiállítást szerveztek a székház nagyobb termében. A szervezésben az első városi elnöknő, Fari Ilona jeleskedett. 1995-ben lehallgató-készüléket fedeztek fel a székházban. A vizsgálat semmilyen eredményre nem vezetett. Dr. Brendus Gyula megyei elnök (1995-2000) irányította a második épülettel kapcsolatos munkálatokat. Rácz Levente jelenlegi elnök a terület jogi helyzetének a tisztázásával, a pályázatokkal tette le a maga kézjegyét. 2002 nyarán a névválasztás és avatás került napirendre. Dr. Szász Pálra (1881-1954) esett a választás. Ezért lett a neve Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház. /Bakó Botond: Közösségi ház születése Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2002. szeptember 30.

Szept. 28-án felavatták Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házat. - Az újonnan felavatott közösségi ház ugyanis azt bizonyítja főként a kishitűek, a megtorpanók számára, hogy az álmodásnak, a tervezésnek mindig van értelme - mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének vezetője, valamint Eugen Popa, a Fehér megyei tanács elnöke és a kormánypárt helyi vezetője is. Beszédében Bálint-Pataki József úgy értékelte, az RMDSZ-székház felépítése egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyar közösség az önfeladás, a szétszóratás helyett a szülőföldön való megmaradást választotta. /Magyar Házat avattak Nagyenyeden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./ Holányi Julianna enyedi születésű képzőművész In memoriam tárlatával vette kezdetét a Ház avatási ünnepsége. /In memoriam tárlat. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2002. október 2.

Okt. 5-én a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Gál Kelemen Oktatási Központ és a magyarországi Academia Ludi et Artis Művészetpedagógiai Egyesület szervezésében pedagógus-továbbképzés indul Kolozsváron, illetve Nagyenyeden. A téma: a művészeti nevelés a személyiségformálás eszköze. /Hétvégi pedagógus-továbbképző. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2002. október 12.

A húszas években Fredrik Böök svéd publicista, író, a lundi egyetem irodalomtörténeti tanszékének tanára hosszabb látogatást tett a Trianonban megcsonkított Magyarországon, valamint az elszakított Felvidéken és Erdélyben. Élményeiről, lényeglátó tapasztalatairól könyvet írt Rese till Ungarn (Utazásom Magyarországon) címmel; kiadták Stockholmban, 1931-ben. Nemrégiben ez a könyv magyarul is megjelent Budapesten, a Püski Kiadónál, Bartha István fordításában. Fredrik Böök professzor így értékelte: "Magyarországot, mely akarata ellenére ment a világháborúba, ettől függetlenül sokkal kegyetlenebbül megcsonkították, mint akármelyik másik országot. Területének kétharmad részét s lakosságának közel kétharmadát vesztette el: három és fél millió magyar, tehát a magyarság egyharmada kívül rekedt az ország határain (...) Az elveszített területek pedig szerves részét képezték annak a történelmi egységnek, fogalomnak, melyet Magyarországnak neveznek; tartományok, színültig telve emlékekkel, hagyományokkal, a magyar néplélek erős váraival. Ezeket elveszíteni annyit jelent, mint az egyéniséget megfosztani múltjának részeitől, önmagától (...) Egész Európában nem volt még egy olyan harmonikusan kerek egység és nemzetgazdasági szempontból oly kiegyensúlyozott államalakulat, mint Magyarország." A professzor szerint Erdélyt illetően: "Az egyetlen ésszerű és gyakorlati megoldás, ha már a régi status quo-hoz nem lehet visszatérni, az lenne, ha Erdély mindenképpen önrendelkezést és teljes önállóságot nyerne, mint egy új unio trium nationum (...) Az új három nációnak a románokból, magyarokból és szászokból kellene állnia (...)". Böök a Felvidéken megnézte az Ipoly vizét, mert emlékezett, hogy Benesék a trianoni tárgyalások alkalmával azt állították: ez egy hajózható, nagy folyó, tehát itt kell lennie a jövendőbeli Csehszlovákia déli határának. És mit látott a helyszínen? Azt, hogy az Ipoly vize bizony a benne állingáló bivalyoknak csak a bokájáig ér. Erdélyben széttekintett Kolozsvárott, ahol észlelte, hogy "a románok még Corvin Mátyást is annektálták", aztán ellátogatott Nagyenyedre, Gyulafehérvárra, Torockóra, meglátogatta Bonchidán Bánffy Miklós grófot, aki - mint megjegyzi - "azzal a Bethlen Gáborral származott egy ágról, aki Erdély fejedelme és II. Gusztáv Adolf svéd király sógora volt". "A román hivatalnokok sáskahadként csaptak rá a szerencsétlen Erdélyre" - jegyezte meg Fredrik Böök. /Nagy Pál: Egy svéd, akinek fájt Trianon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

2002. október 18.

A Hunyad Megyei Hírmondó után a Kalotaszeg lett az a romániai magyar közéleti havilap, amelynek a Világhírnév jóvoltából elkészült az internetes változata. A havilapok a www.vilaghirnev.net címen érhetők el. Az ingyenes online-változat listán a nagyenyedi Bethlen Kollégium diáklapja, a Firkász is szerepel. /Sz. Cs.: Magyar havilapok interneten. Megszületett a Kalotaszeg on-line változata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 721-732




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék