udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
732
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 721-732
Helymutató:
Nagyenyed
2005. szeptember 3.
Az állami mecenatúra rendszerváltás utáni megszűnésével a képzőművészet egyfajta válságba került és az így keletkezett helyzeten a különböző alapítványok és szervezetek a helyi önkormányzatokkal s az egyre erősödő magánvállalatokkal karöltve segítenek. A nagyenyedi Inter-Art képzőművészeti tábor – amely idén fennállásának tizedik évét ünnepelhette – idei résztvevői húsz különböző országból verbuválódtak. Az augusztus 26-i zárókiállítás szemléltette a felfogásbeli különbségeket. Most megnyílt Kortárs Művészeti Múzeum. Nem sok város dicsekedhet hasonló létesítménnyel. Alapját az az értékes anyag képezi, amely az Inter-Art tízéves fennállása óta a táborozó művészek adományaiból összegyűlt. /Németh Júlia: A nagyvilág művészei Nagyenyeden. Tízéves az Inter-Art alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./2005. szeptember 13.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium udvarán volt az évnyitó ünnepség. Tavaly visszaadták az iskolát a református egyháznak, most folyamatban van a könyvtár és a múzeumok visszajuttatása. Szőcs Ildikó igazgató köszöntötte a 25 elsőst. Az iskolában a 800 diák mellett a Ferenc Erzsébet óvónő által vezetett óvodában 90-en indultak idén. /T. A.: Anyanyelvünket továbbadni utódainknak! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./2005. szeptember 15.
Végre háromnyelvű helységnévtábla jelzi Nagyenyed határát, ez több évi munka eredménye. – Először a 2002-es protokollumban próbálták elérni azt, hogy 3 nyelvű tábla legyen, de végül nem sikerült – emlékezett Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök. Szükség lenne arra is, hogy a polgármesteri hivatal honlapján a jelenlegi román és angol nyelvű szöveg magyarul és németül is olvasható lenne. /Otthonteremtés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./2005. szeptember 16.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban is gondok vannak a tankönyvekkel. Hiány van a IX. osztályokban a román és magyar nyelv és irodalom tankönyvekből. A pedagógia tankönyvet nem fordították le magyarra. A IX–X. osztályos pszichológia tankönyv 1991 óta nem volt felújítva, ezért kényszerűségből, román tankönyvet használnak. A képzős osztályokból pedig hiányzik a román nyelv tanításának a módszertana. /Tamás András: Fehér. Kényszermegoldások. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. szeptember 19.
Szeptember 17–18-a, az Európai Kulturális Örökség Napjai alkalmával a nagyenyedi Bethlen Baráti Társaság és a Benkő Ferenc Tudományos Műhely 17-én a szentimrei Árpád-kori műemlék templomnál istentisztelettel egybekötött, 18-án pedig Nagyenyeden a Műemlékek és Történeti Nemzetközi Egyesületek Tanácsa (ICOMOS) égisze alatt megemlékezést tartottak. Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök, Lőrincz László biológus és Gudor András lelkipásztor a lehetséges állagmegóvásról beszéltek. Az 1444-es, törökökkel folytatott csatározásokat követően Hunyadi által felújított három templom közül ma már csak a tövisi katolikus és a szentimrei áll, az orbóinak csak a kövei maradtak. Lőrincz László, a Bethlen Baráti Társaság elnöke rövid történelmi ismertetőt tartott a XIII. századig visszavezethető, Szt. Imre hercegről elnevezett helység és templom múltjáról. Szükség lenne a romló állapotú templom megmentésére. /Tamás András: Kő kövön... marad. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./2005. szeptember 23.
Sipos Szabolcs fiatal református pap elmondta, Szászvároson az egyháznak jelenleg 196 tagja van. A temetések száma jóval meghaladja a születésekét; az idén egyetlen kisgyereket sem tartottak szenteltvíz alá. A szombati kátéórákra mindössze két lány jár. Legutóbb, 2003-ban még nyolcan konfirmáltak. „A fiatalok között olyan is volt, aki nem beszélt magyarul, s nem is értette, hogy mit mond. De becsületére váljon, hogy bemagolta a kérdéseket” – mesélte a pap. A vegyes házasságból született gyermekeket itt is többnyire román osztályba íratják. Aki az anyanyelvi oktatást választja, annak az elemi elvégzése után a 25 kilométerre lévő Dévára vagy a távolabbi Nagyenyedre kell beíratnia csemetéjét. A fiatalok a templomtól is elpártoltak. Egy istentiszteletre mindössze 30–35 református jön el. A szászvárosi gótikus stílusú templom a 13. században épült. Utoljára 1936-ban a gyülekezet saját pénzéből tatarozta a templomot. A két iskolafenntartó gróf, Kún Kocsárd és unokaöccse, Kuun Géza mellszobrát a presbiterek nem merik a vár udvarára, a templom elé helyezni. Bedő Béla néhai lelkész a mezőről menekítette be a valamikor a református kollégium előtt álló szobrokat, melyeket tavalyig a tanácsteremben féltve őriztek. Miután került pénz talapzatra, a templom oldalsó bejáratához helyezték el őket. /Szucher Ervin: Magyarul tanulják, de nem értik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./2005. szeptember 27.
Máté András Levente parlamenti képviselő kérni fogja Markó Béla RMDSZ-elnököt, hogy szorgalmazza a katonasírok gondozására vonatkozó egyezmény aláírását Magyarország és Románia között. Maros, Kolozs és Fehér megyében 15 kopjafát állítottak már fel, de a kezdeményezés folytatódik, minden helységnek őriznie kell második világháborús áldozatai emlékét. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság tevékenysége nyomán 30 település 1543 elesett honvéd katonáját sikerült azonosítani, a honvéd áldozatok emlékére 15 helységben sikerült emlékoszlopot, sírkövet, keresztet, emléktáblát állítani, illetve honvéd sírkertet kialakítani. November elsején Nagyenyeden terméskőből emelt emlékoszlopot avatnak – 1945 január-február-márciusában a nagyenyedi hadifogolytáborban 238 honvéd hunyt el. /(fi): Tordaszentmihály. Egyezmény a katonasírok gondozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./2005. szeptember 27.
1962 óta egyetlen alkalommal vették elő Nagyenyeden, a Történelmi Múzeum raktárából kiállítási célra Új Guinea kutatójának, Fenichel Sámuelnek a néprajzi anyagát, 1993-ban, halálának 100. évfordulója alkalmából. Most újból megnyílt a kiállítás. Fenichel gyűjteményének egyes értékes darabjai szerepeltek az 1960-as nagyszebeni Bruckenthal Múzeum kiállításán, Turnu Severinben, azóta nyomuk veszett. Dvorácsek Ágoston, a Bethlen Kollégium fizikatanára beszámolót tartott a kutató életéről, és bemutatta a legértékesebb kiállítási tárgyakat is. Remélhetően a kiállítás csak kezdete lesz Fenichel Sámuel “Új Guinea Kőrösi Csomája” újrafelfedezésének. /Bakó Botond: Fenichel Sámuel-kiállítás Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./2005. október 3.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban a tavalyi kihagyás után, idén újraindult a tanítóképző főiskola. Szőcs Ildikó igazgató elmondta: a Babes-Bolyai Egyetem vezetői megígérték, ha az idén sikerül elegendő jelöltet összehozni az I. évre, akkor újraindulhat. Volt elég jelentkező, 25 helyet kaptak, amiből 5 támogatott, 20 fizetéses, és valamennyit betöltötték. Szeretnénk a kollégium főiskolai jellegét erősíteni. /T. A.: Újraindult a tanítóképző főiskola. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./2005. október 4.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit október elsején a Tanítóképző Főiskola. A 25 elsőéves hallgató mellett ott voltak a harmadévesek is. Az egyetemi tanévnyitón megjelent dr. Kovács Zoltán, a BBTE tanára, aki elmondta, a hároméves alapképzés után – kolozsvári társaikhoz hasonlóan – a hallgatók részt vehetnek a magiszteri, illetve a doktori iskola programjában. Demény Piroska, a nagyenyedi főiskola irányításával megbízott aligazgató ismertette az új egyetemi év struktúráját. Az új tanévben a remények szerint beindíthatják a tanítók, illetve óvónők folyamatos továbbképzését, tehát felnőttképzéssel is bővül a kínálat. /T. A.: Hatodik alkalommal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./2005. október 12.
A hét végén számos vendégkórussal együtt ünnepelte 85. évfordulóját az Aranyosgyéresi Református Vegyeskar. Október 8-án istentisztelettel indult az ünnepség, beszédet mondott Deák József, a vegyeskar elnöke is. Az ünnepi hangversenyen fellépett a mohácsi vegyeskar, a várfalvi népi tánccsoport, az aranyosgyéresi Pacsirta Gyermekkórus és az ASTRA Vegyeskar, a tordaszentmihályi Vegyes Dalkör, a nagyenyedi Egyházmegyei Kamarakórus, a Kolozsvári Református Kollégium vegyeskara, az aranyosegerbegyi Református Vegyeskar, végül pedig az aranyosgyéresi Református Vegyeskar. Másnap a református templomban ünnepi műsorral megemlékeztek október 6-ról. /Aranyosgyéres. Nyolcvanöt éves a Református Vegyeskar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./2005. október 18.
Október 15-én Zilahon rendhagyó találkozóra gyűltek össze a szórványvidék oktatási szakemberei. Szabó Csaba, a Világhírnév internetes honlap munkatársa hatodik alkalommal Zilahra hívta össze a szórványtengelyek műhelyét, amelyen az oktatási gondokkal foglalkoztak. A rendezvényen Szeben, Fehér, Hunyad, Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy és Máramaros megye oktatásügyi szakemberei, iskolaigazgatói vettek részt. Elhangzott: Szebenben a magyar osztályokba az egész vidékről összegyűjtik a gyerekeket, de így is létszámhiánnyal küszködnek, mert a magyar családok inkább a német iskolába küldik gyerekeiket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója elmondta, drasztikus létszámcsökkenést tapasztaltak a bentlakásban. A kilencvenes évek elején még 1200–1300 diákjuk volt. Akkoriban több mint négyszázan voltak a bentlakásban, mára csupán 112 diák lakik az ingatlanban. Besztercén nem annyira a gyereklétszám, mint a szakképzett magyar oktató hiányzik. Van magyar óvoda, csak éppen az óvónő nem tud magyarul. Óradnán még lakást és téli tüzelőt is tudnának biztosítani a magyar oktatónak, mégsem jelentkezik senki a meghirdetett versenyvizsgára. Máramaros és Szilágy megyében jobb a helyzet, a szilágysomlyói új magyar iskola például lényeges sikernek számít. /Józsa László: Szórványtengelyműhely. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2005. október 18.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban mutatta be legújabb könyvét október 14-én Beder Tibor nyugalmazott csíkszeredai földrajztanár, Hargita megye egykori főtanfelügyelője, a Juliánus Alapítvány elnöke, aki Pomogáts Béla szavaival élve „a Rákóczi – és Mikes – kultusz talán legismertebb, de mindenképpen leginkább áldozatos szolgája, képviselője és hirdetője”. Beder Tibor 2001-ben a Gyalogosan Törökországban című érdekfeszítő könyvével jelentkezett, ezúttal A bujdosók nyomában cíművel, melyben II. Rákóczi Ferenc és hűséges íródeákja, Mikes Kelemen útját járja be kalauzával, a Törökországi levelekkel. Beder kopjafát állíttatott a rodostói tengerpart menti parkba, székelykaput a Rákóczi Múzeum bejáratához, mikesi hűséggel ápolja a török és magyar nép közti barátságot. /Józsa Miklós: A bujdosók nyomában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 18./2005. október 19.
Vizsgálat indult két budapesti diák ellen, akik egy erdélyi kiránduláson elloptak egy román zászlót egy nagyenyedi intézmény épületéről. A két fiatal osztálykirándulásra érkezett Romániába két nappal korábban, a diákokat egy nagyenyedi középiskola bentlakásában szállásolták el. A két diák, több társával együtt a kísérő tanárok tudta nélkül elhagyta a bentlakást és egy nagyenyedi bárban szeszesitalt fogyasztottak. Ezt követően a fiatalok megálltak a nagyenyedi rendőrség közelében lévő Liviu Rebreanu Könyvtár előtt, két diák felmászott az épületre és levette az egyik, több mint három méter magasan lévő román trikolórt. A két fiatalt tetten érte és őrizetbe vette egy rendőrjárőr. A 16 éves E. Máté és a 17 éves B. Marcell ellen vizsgálat indult, a két fiatal pénzbírságra vagy három évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. /Román zászló ellopásával vádolnak magyar diákokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./2005. október 22.
Gazda József író, tanár október 20-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házban előadást tartott az 56-os forradalom és a nagyvilág témakörben. Elkísérte Bernád Ilona írótárs és természetgyógyász, aki könyveiből mutatott be néhányat. Gazda József felidézte a magyar történelem sorsfordulóit, a XX. századi magyarságot ért tragédiasorozatot, így jutott el az 56-os forradalomig és a forradalom utáni megtorlásokig. Gazda József és Bernád Ilona világjáró útjának célja a szétszóródott magyarság keresése és megismerése volt. Magyarok Amerikája című nemrég megjelent közös könyvük azokról szól, akik 1956-ban kénytelenek voltak elhagyni hazájukat. Közülük kb. 2000 egyetemi szakember dolgozott sikerrel a tengeren túl, ami egy kis nép számára érzékeny veszteség. /Bakó Botond: ’56-os emlékező összejövetel Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./2005. október 22.
Az 1956-os forradalom leverése után ha valaki másként mert gondolkodni, eleget mert tenni emberbaráti kötelességének, megverték, rabláncra fűzték, megalázták, lelkét meggyötörték és életét vették. Tófalvi Zoltán a baróti művelődési ház kistermében megtartott előadása ebbe a kegyetlen világba vezetett be. A határokon is átgyűrűző ’56-os eseményeket jól ismerő történész, publicista hangsúlyozta: ,,Bár Erdélyben géppuskák nem ropogtak, de szervezkedések és megmozdulások igenis történtek, következményeik pedig a magyarországiakéval vetekednek.” Kijelentését a Szekuritáté archívumából származó adatokkal és periratokkal támasztotta alá, majd a több ezer meghurcolt által végigjárt kálvárián – Nagyenyed, Szamosújvár, Jilava, Duna-delta – tíz esztendővel ezelőtt tett utazás élményeit osztotta meg. Végezetül megemlékezett a mártírhalált vállaló Moyses Mártonról. /(hecser): Az erdélyi ötvenhat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./2005. október 27.
A Nagyenyed és Tövis közt fekvő Alsóorbó határában, nem messze a nemzetközi úttól romtöredékre figyelhet fel az arra járó. Az oklevelekben az ősi település a XIII. században Vrbo, villa Orbo, majd Nagyorbó, Magyar Orbó néven szerepel. Már 1331-ben plébániatemploma volt. E középkori magyar településnek és templomának helyét őrzi a századokkal dacoló templomrom. A templomának “megszentelt kövei” konokul őrzik egykori ottlétünk emlékét. /Józsa Miklós: Az alsóorbói “megszentelt kövek”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./2005. október 27.
Nagyenyeden megnyílt Adorján Mária, a város rangidős festője kiállítása. /Lélekben mindig fiatal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./2005. október 27.
Nemrég jelent meg Fodor László nyugalmazott zenetanár Büszke Őrhegy ős tövében. Nagyenyedi diákdalok /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című énekeskönyve. A szerző régi kollégiumi hagyomány folytatására vállalkozott, összegyűjtötte a nagyrészt ma is kedvelt enyedi diáknótákat. Bajusz Pál, nyugalmazott zenetanár 2002-ben Nagyenyedi diákdalok és ballagási énekek címen adta ki az első, harminchét ismert éneket tartalmazó gyűjteményét. /Józsa Miklós: Nagyenyedi diákdalok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./2005. október 29.
Kolozsváron az Unitárius Nőszövetség összejövetelén bemutattak a szép kivitelezésű falinaptárt, amelynek lapjait Vass Albert festő Torockó- és Enyed vidékét, illetve az évszakok változását megörökítő munkái díszítik. A naptárt Hantz Lám Irén ismertette, szólt a festő életéről és munkásságáról is, elmondta: munkáinak megragadó színvilága a nagybányai festőiskola jellegzetességeit tükrözi. /F. I.: Falinaptár – Vass Albert festményeivel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2005. október 29.
Az Áprily-estek keretében október 27-én Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban bemutatták Berde Károly bőrgyógyász szakorvos kötetét, amely a dermatológus gyűjtésének felhasználásával a XIX. századi Nagyenyedet varázsolja az olvasó elé. Rancz Gyárfás Zsuzsánna /magyartanárnő Kézdivásárhelyen/ állította össze az Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához /Mentor, Marosvásárhely/ című könyvet. Az örökösöktől származó kézirat alapján készült a mű, amely első látásra olyan, mintha egy regény volna a XIX. századi Nagyenyedről. Tartalmaz csalimesét, közmondásokat, szólásokat, átkozódásokat, káromkodásokat, találós kérdéseket, sírfeliratokat, költeményeket, de a mindennapi élet szokásait is bemutatja. Ugyanakkor megtalálhatók benne Nagyenyed jeles épületei, műemlékei is. /Bakó Botond: Nagyenyed szellemi néprajza. Könyvbemutató a dr. Szász Pál házban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2005. november 5.
A 96 éves Veress István okleveles kertész és agrármérnök, a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora 57 éve szüntelenül tevékenykedik Kolozsváron. A gyümölcstermesztés szerelmese. Nagyenyeden született 1909. november 5-én, a budapesti Kertészeti Főiskolát jeles eredménnyel végezte. Az EMGE /Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület/ révén ment ki Németországba gyakornokoskodni. Hazatérése után a díszfaiskola egyik részlegének a vezetője lett. Amikor 1935-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégium Csombordon megnyitotta a Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskoláját, meghívták szaktanárnak és megválasztották igazgatóhelyettesnek is. Itt dolgozott 15 éven át, 1949-ig. Akkor Veress Istvánt hivatalból áthelyezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézetbe, ahol egyenesen tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. Az agrármérnökin tíz évig tanított magyarul, azután az 1972-es nyugdíjba vonulásáig románul. Létrehoztak egy páratlan, több mint 200 gyümölcsfajtából álló gyümölcsfa gyűjteményt, köztük a régi és őshonos erdélyi almafajtákat is. Szakcikkei folyamatosan megjelennek. A romániai magyar nyelvű szakirodalomban elsőként jelent meg két kötetes munkájuk, Az almástermésűek és csonthéjasok termesztése és nemesítése, szerzői: Palocsay Rudolf, Veress István, Antal Dániel és Mózes Pál, valamint a Héjasok és bogyós gyümölcsűek termesztése és nemesítése, ennek megírásánál közreműködött még Keszi-Harmath Erzsébet és Kolozsy Erzsébet. Veress István az 1992-ben Kolozsváron megalakult Kertbarátok Egyesületének tiszteletbeli elnökeként rendszeresen adott elő a kertbarát találkozókon. /Starmüller Géza: 96. születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./2005. november 7.
Nagyenyed vasútállomásán immár három nyelven /Aiud – Nagyenyed – Strassburg am Mieresch/ olvasható a helységnévtábla. /T. A.: Három nyelven. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 7./2005. november 11.
Tavasz óta komoly előkészítő munka folyt Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban: a főiskolán tanító tanárok kidolgozták továbbképző programjaikat és ezeket jóváhagyás végett a kolozsvári BBT Továbbképző Központjához küldték. Ennek alapján tartották meg november 2–7. között a Fehér megyei óvónők és tanítónők képzését Nagyenyeden. Fóris Ferenczi Rita és Kovács Zoltán, a BBT tanárai, valamint László Enikő, Szilágyi Győri Ildikó és Demény Piroska, a nagyenyedi Tanítóképző Főiskola tanárai voltak az előadók. Tervezik a képzés bővítését: szórványmegyék magyar óvónőinek és tanítóinak bevonását a továbbképzésbe. /Óvónők és tanítónők továbbképzése Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./2005. november 12.
Nagyenyeden az Áprily-estek soron következő előadása a zenéről szólt. Fodor László nyugalmazott zenetanár két könyvét mutatták be: az egyik zenetörténeti alkotás, a másik a kollégiumi diáknóták értékes gyűjteménye. Az egyik könyv Zenetörténet címmel jelent meg. A másik dalgyűjtemény, címe Büszke Őrhegy ős tövében. Nagyenyedi diákdalok /Státus Kiadó, Csíkszereda/, a munka 66 lekottázott dalból áll. A könyvismertetőt követően a közönség Kelemen Ferenc kollégiumi zenetanár vezényletével együtt énekelte a mai diákdalokat. /Bakó Botond: „Büszke őrhegy ős tövében…” Zenetörténet és diáknóta-gyűjtemény Fodor Lászlótól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 15.
November 12-én Nagyenyeden, a Vártemplomban lépett fel a Protestáns Teológiai Intézet Énekkara, a BBTE Református Vallástanárképző Karának zeneszakos hallgatói és a kolozsvári diákok alkalmi zenekara. A bevezető áhítatot dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora tartotta. A 40 tagú teológiai vegyes kar és a 23 tagú zenekar dr. Kovács László Attila teológiai tanár bibliai szövegre írt kantátáját (Kő-kantáta) adta elő. /Bakó Botond: Kórushangverseny a Vártemplomban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./2005. november 23.
Ősszel szülők, véndiákok felháborodottan tiltakoztak, mert két szakosztály is indult a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban. Az előzmények miatt jogosnak is nevezhető a tiltakozás, hisz 1989 előtt a nagy múltú iskolát ipari líceummá fokozta le a hatalom, s szinte megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Szőcs Ildikó főigazgató kifejtette: a háromlépcsős, EU-normáknak is megfelelő építőipari, illetve turisztikai-közélelmezési szakosztály elsősorban a gyermekek, de a kollégium javát is szolgálja. A szakosztályok indulásának az az előzménye, hogy a nyári kisérettségin román nyelv és irodalomból a nyolcadikosok zöme megbukott, s nem folytathatta a tanulást az elméleti osztályokban. Innen eredt a szakosztályindítás ötlete. A szakosztályok beindításának is köszönhetően idén százhúsz tanuló kezdhette el a IX. osztályt, szemben a tavalyi hetvennel. Az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségének iskolapéldája is ez. Nyolcszáz diákja van a kollégiumnak. Az épületen málladozik a vakolat, a több mint százéves tetőszerkezet és fedél átereszti a vizet, a tornaterem Borbély László miniszter ígéretének megvalósulására vár. A kolozsvári református püspökség támogatásának köszönhetően felújították a bezárással fenyegetett étkezdét, a fiúbentlakásként szolgáló Bagolyvárban korszerűsítették a nyílászárókat. A Bethlen Gábor dokumentációs könyvtár visszaadása már folyamatban van, de miként az egykori tanári lakásoké, az sem zökkenőmentes. Újabban anyaországi befektetőket is keres a püspökség. /Ferencz L. Imre: Megőrzi elméleti jellegét a skóla. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ 2005. november 24.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium 2006–2007-es beiskoláztatási tervében 5 osztály beindítása szerepelt, egy-egy matematika-informatika, intenzív angol, református teológia, tanító-óvónő képző osztály, építészeti és turisztika-közélelmezési szakosztály. A megyei tanfelügyelőség a minisztérium által kiadott új beiskoláztatási tervre hivatkozva a tanító-óvónő képző osztályt elutasította. Középiskolai szinten nem lesz többé tanítóképzés. Szőcs Ildikó a Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője elmondta, hogy az osztályok számát nem csökkentik. Jövőre is 5 osztály indul, a képzőt egy új profilú osztállyal helyettesítik A tanítóképzés azonban nem marad el a kollégiumban. 1999-ben beindult a Tanítóképző Főiskola. Tavaly nem jelentkezett osztálynyi diák, de idén 25 főiskolás kezdte az első évet. Az oktatás egyetemi szintű. Ha a diák folytatni akarja tanulmányait, 2 év mesteri után megkaphatja az egyetemi diplomát, pszichológia, pedagógia vagy más rokon szakon. /Takács Ildikó: Lesz tanítóképzés Nagyenyeden! = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./2005. november 28.
Dr. Berde Károly Adatok Nagyenyed szellemi néprajzához az 1870–1920-as évekből című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Elhunyt szerzőről lévén szó, Keszeg Vilmos kiemelte, hogy a kallódó kéziratok kötetbe szerkesztése Gyárfás Zsuzsa szerkesztői munkájának gyümölcse, amely meghozza majd a néprajzosként eddig ismeretlen Berde Károly számára az elismerést. A második bemutatott kötet Zsók Béla Az andrásfalvi reformátusok fél évszázada című műve. A kötetet méltató Adorjáni Zoltán szerint a bukovinai székelység, így az andrásfalvi székelység története félelmetesen emlékeztet az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetére. A harmadik bemutatott mű a magyarországi Balogh Balázs és Fülemüle Ágnes szerzőpáros Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen című könyve. /Kiss Bence: Hármas könyvbemutató a Krizánál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2005. november 28.
November 24-én a nagyenyedi városi tanács egyöntetűen jóváhagyta a Bethlen Gábor Kollégium tornatermének helyreállítására kért 10 964 eurót. Az iskola részt vesz az Országos Beruházási Ügynökség sportcsarnok-felújító programjában, melynek feltétele, hogy a munkálatok összköltségének 10%-át a helyi tanács fedezze. Szőcs Ildikó kollégiumi igazgató személyesen ismertette a helyzetet. A tornaterem 1896-ban épült, 1948 óta a román állam tulajdona, és azóta komolyabb javítások nem történtek. Az épület jelenlegi állapotában használhatatlan. /Takács Ildikó: Sarkára állt az RMDSZ. 11 ezer euró a Bethlen tornatermére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./