Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 5748 találat lapozás: 1-30 ... 2791-2820 | 2821-2850 | 2851-2880 ... 5731-5748

Helymutató: Nagyvárad

2001. április 27.

Ápr. 26-án nyílt Balajti Károly kisgrafikai tárlata Nagyváradon, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtárban. A több mint száz munkát számláló anyag a nagyváradi közkönyvtár, a Romániai Ex Libris Társaság Nagyváradi Szervezete és a Zilahi Múzeum közös munkája nyomán került előbb a zilahi, most pedig a nagyváradi közönség elé. Húszéves múltra tekint vissza Balajti Károly kisgrafika iránti vonzódása. /Ex librisek zilahi alkotója. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

2001. április 28.

Négy anyaországi újságíró-szervezetnek, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közös sajtóetikai együttműködő testülete kétnapos /ápr. 28-29./ szakmai tanácskozást tart Félixfürdőn. Az öt szervezet képviselői gyakorlati és elméleti megközelítésből szóltak a témáról. A tizenegy éve elhunyt Tőke Csabára emlékezett Szilágyi Aladár. /Médiatalálkozó Félixfürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

0. május 1.

Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Bihar megyei képviselői interpellációban fordultak a kormány főtitkárához április 23-án. Kérdésükben a 2000. dec. 14-én kiadott 1334. sz. kormányhatározat végrehajtása felől érdeklődtek. A határozat a Romániában élő nemzeti kisebbségek közösségi tulajdonában egykor volt, a kommunista rezsim által elorzott egyes ingatlanok visszaszolgáltatását írta elő. A nagyváradi önkormányzat hónapok óta halogatja két egykori egyházi ingatlan visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak, mivel azokban úgymond oktatási intézetek működnek, s ezek nem kerülhetnek az utcára. A helyi román sajtó folyamatosan uszítja a közvéleményt az elbitorolt épületeket visszaigénylő római katolikus és református egyház ellen, gyakorlatilag nemzetárulással vádolva azokat a választott román tisztségviselőket, akik nem hajlandók "az utolsó csepp vérükig harcolni a magyar irredentizmus vagyonszerző mesterkedései ellen"... /Visszaadták, de mégsem. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

Spielmann Mihály történész, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetője bemutatta a könyvtárat. A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel 1796-ra elkészítette, sőt ki is nyomtattatta az első katalógust. Ezt 1819-ig még további három követte, amelyekben tematikusan csoportosította a könyveket, és folyamatosan besorolta az új szerzeményeket is. Egy ötödik kötet is megszületett, de kéziratként hevert a kolozsvári levéltárban addig, amíg a Teleki Sámuelről szóló doktori disszertációját író Deé Nagy Anikó fel nem fedezte. A könyvtár 1948-ig maradt a Teleki család tulajdonában. 1948-ban államosították, ekkor a város kezelésébe került. 1954-ben költöztették ide a Református Kollégium tanári könyvtárát, amely Bolyai Gyűjtemény néven vált ismertté. Ez egy 80 ezer kötetes hagyaték, amely a Bolyai-kéziratokat is tartalmazta. A kettőt 1960-ban egyesítették Teleki-Bolyai Könyvtár néven. 1974-ben Teleki-Bolyai Állomány néven a Maros Megyei Könyvtár egyik részlege lett a könyvtár. Az 1974-ben hozott, a kultúrjavak állami kezelésbe való utalását kimondó törvénnyel a levéltári anyagok, valamint a kéziratos könyvek egy része a megyei levéltár birtokába került át. Spielmann reméli, egyszer majd visszakerülnek a könyvtárba. Az állomány jelenleg 210 ezer kötetből áll, ennek kb. 70 százaléka 1800 előtti kiadás, köztük 66 ősnyomtatvány. 1973-ban a bukaresti Nemzeti Múzeum szervezésekor felsőbb utasításra számos ritka példányt - könyveket, kéziratokat - kölcsönkértek a könyvtárból, ezeket a mai napig nem kapták vissza. Egy Bolyai János-kéziratról, egy, a legkorábbiak közé sorolt brassói orvosi nyomtatványról és egyebekről van szó. - Évente körülbelül ezer olvasó fordul meg itt, ennek egynegyede tudományos kutató, a többiek egyetemi és középiskolai diákok, nyugdíjasok. - Hamarosan megjelentetik a könyvtár 14. századi nyomtatványainak katalógusát, amelyből háromezernyit őriznek a Tékában. Készülőben van a 17. századiaké is, amely kb. hatezer címet fog tartalmazni. /Szentgyörgyi László: Gondolatok a könyvtárról. Beszélgetés Spielmann Mihály történésszel, a Teleki Téka vezetőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

B. Kovács András Végvidék (H-Press Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) című kötetében olyan, a 19., illetve a 20. században lezárult beolvadási folyamatok utóéletével foglalkozik - a székelységbe betagolódó románságról van szó -, melyek arra késztetnek, hogy az asszimiláció kérdéskörét a másik oldalról is végiggondoljuk. Ezeket a korábbi identitásuk nyomait őrző tízezreket - ortodox és görög katolikus magyarokat - az impériumváltás után a román hatalom megpróbálta a maga céljaira felhasználni. Erőfölénye, a felkínált előnyöknek, ezeken túl az új nemzeti öntudatnak tulajdoníthatóan részleges sikereket elért e politika. /Csákány József: A nyelvhatár mentén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

A Partiumi Keresztény Egyetem hallgatóinak lapja a Parcella. Második évfolyamánál tart, legutóbb a "december-márciusi" szám látott napvilágot. Az egyik írás szerint a kulturális élet évek óta pang Nagyváradon. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

A magyar állam a közös kultúra tudatos építését csak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vállalta fel, 1998-tól kezdődően. Elekes Botond, a szaktárca Etnikai és Kisebbségi Főosztályának vezetője a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiáját és lehetőségeit ismertette Nagyváradon. A főosztályvezető hangsúlyozta, hogy a mindenkori határok ellenére a magyar kultúra egyetlen egészséges élő test. A helyi igények nagyon különbözőek: Kassán például hiába vártak arra, hogy a szlovák állam a magyar nemzetiségűek adójából (is) megépítse a magyar színházat; a beregszászi társulatnak viszont egy autóbuszra volt szüksége, hogy vándorszínészekként járva a környéket megmaradhasson az egyetlen kárpátaljai hivatásos társulat. Vezérelvük a szubszidiaritás, vagyis a helyi gondoknak helybeni megoldása. /Molnár Judit: Hogy szóljon is a sokágú síp. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 1.

A Székelyföldön ma ezernél több aktív fafaragó tevékenykedik, akik közül legalább 150-en székely kapukat faragtak/faragnak. Több ezerre tehető a szövő-hímző nők száma, 15-20 fazekasmester dolgozik népi stílusban, több százan évente írják a húsvéti tojást. Hagyományőrző csoportok tömörítik a népi mestereket Háromszéken, Csíkban, Udvarhelyen, és segítik azokat az alkotásban. 1995 óta létezik és tevékenykedik a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közel 150 aktív taggal, amely a székelyföldi tájegységekben tevékenykedő hagyományőrző csoportokat fogja össze. Mákófalván márciusban megrendezték a kalotaszegi és székelyföldi népi alkotók közös kiállítását. Előtte 2000 októberében Alsócsernátonban szerveztek kiállítást és szimpóziumot. A székelyföldi, az erdélyi magyar népművészeti mozgalom ma nagy erő, de vannak még tennivalók. A népművészet megrontója a piac, a pénzkereset. Az RMNSZ tevékenysége arra irányul, hogy biztonságot és kritériumot nyújtson a népi alkotóknak. /Élve nem temethetjük el a népművészetet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

2001. május 2.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad) jún. 30-ig meghosszabbította felhívását, amellyel korábban azokhoz az erdélyi és partiumi településekhez fordult, ahol turulmaradaras emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy az áll még vagy sem. A beérkezett adatok alapján a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozatában ezekről kötetet adna ki, mi több szeretné megszervezni az illető települések elöljárónak találkozóját is. /Tovább tart a (Turul)madárszámlálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

2001. május 4.

A tizedik Varadinum-hét előkészületeiről és programjáról tartottak sajtótájékoztatót máj. 3-án Nagyváradon, az RMDSZ új székhelyén, a Sas palotában. A főszervezők, dr. Fleisz János és Kapy István alpolgármester ismertették a jubileumi rendezvénysorozat programját. A Festum Varadinum máj. 13-án, vasárnap ünnepi szentmisével és az azt követő Szent László-körmenettel veszi kezdetét. Egyebek között lesz könyvbemutató, fotótárlat, színházi előadás, komolyzenei koncert és a költők seregszemléje. Fleisz kiemelte máj. 16-át, a Tudomány napja című rendezvényt, melyen a Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Bizottsága is részt vesz a Körösvidéki Múzeumban. /Varadinum 2001. Nyolc nap - negyven rendezvény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 4./

2001. május 5.

A Népfőiskolai esték sorozatban Nagyváradi sajtótükör 1992-2001 címmel tartottak fórumot máj. 4-én a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ dísztermében. Barabás Zoltán, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke tartotta a bevezetőt, majd dr. Indig Ottó irodalomtörténész vázolta a helyi újságírás történetét. A Bihari Napló és az Erdélyi Napló története mellett megemlítette a Kelet-Nyugatot, a Médiát, a Directet is. Keserű konklúzióként vonta le, hogy pénzhiány miatt csupán az EN és a BN maradt fenn. /Tizenegy év váradi sajtója. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 5./

2001. május 5.

2001. május 7.

Máj. 5-én szekcióülésekkel folytatódott Kolozsváron a III. Civil Fórum, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány által a hazai magyar nemkormányzati szervek számára rendezett seregszemle. A gazdasági szekció keretében az érdeklődők nagy száma azt mutatta: a gazdaság "kinőtte" a szekciót, ezért lehetséges, hogy jövőre több témára bontják. Az önkéntességtől a szakmaiság felé a tapasztalaton keresztül vezet az út, amelyen az ifjúsági szervezeteknek haladniuk kell - derült ki az ifjúsági szekció ülésén. A környezetvédelmi szekció résztvevői hangsúlyozták: a sajtónak jelentős szerep jut munkájukban. A műemlékvédelmi szekció előadásai a történelmi városok megőrzéséről értekeztek. A művelődési szekció a romániai magyar művelődési élet sokrétűségére mutatott rá. Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó és kulturális attaséja előadásában kifejtette: Romániában jelenleg ötezer civil szervezet működik, amelyeknek egynegyede magyar. Ezek többsége hagyományőrző, kulturális jellegű, kevés a gazdasági. Cs. Gyimesi Éva előadásában a globalizáció kihívásaira mutatott rá, Szilágyi Pál pedig a hazai magyar egyetemi oktatás helyzetéről beszélt. Dr. Selinger Sándor szerint az oktatásnak arra kell törekednie, hogy olyan képzettséget biztosítson a diákok számára, amilyet a piac megkíván. A központi kormányzat szociális téren egyre nagyobb felelősséget hárít a helyi közösségekre, az egyházakra és nem utolsósorban a civil szervezetekre. A feladat csak úgy oldható meg, ha a három érintett szféra együttműködik. A szociális szekció munkálatai ezt az összefogást kívánták segíteni. A tudomány a fejlődés szolgálatában - ezt a témát járta körül a tudományos szekció. - A tavalyihoz hasonlóan - az idei konferencia anyaga is megjelenik majd könyv formájában. /III. Civil Fórum 2001 - szekciómunkálatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke leszögezte: "Megteremtettük tehát autonómiánk művelődési kereteit, de szükségünk van ezek közjogi szentesítésére." Az EMKE elnöke két kezdeményezést is ajánlott a Civil Fórum figyelmébe. Az egyik arra vonatkozik, hogy támogatni kell azt a mozgalmat, amely célul tűzte ki maga elé, hogy 2002 végéig egyetlen erdélyi magyarlakta település se maradjon valamilyen egyesület nélkül. A másik: népszerűsíteni kell az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozásának gondolatát, megszervezni a helyi kisközösségekben az Alap támogatását. - Kolumbán Gábor Hargita megyei vezető kifejtette, hogy a regionális versenyben az a térség képes jobban fejlődni, amelyikben egyrészt jelen van a "4K" - úgymint kompetencia, kommunikáció, kultúra és kreativitás -, másrészt intézményes keretek között van jelen. Figyelmeztetett arra, hogy a fejlesztés nem állhat meg az innováció behozatalán, hanem tovább kell lépni a "tudástermelés" szintjére, ugyanis ilyen esetben "már nekünk is van eladható tudásunk". Bodó Barna politológus, a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány elnöke a tudás célját és hasznát abban jelölte meg, hogy az állampolgár a tudás által képessé váljék különbséget tenni értelmes és értelmetlen, lehetséges és lehetetlen dolgok között, hogy megértse a tudomány és a technika hatalmát és korlátait egyaránt, és ne szoruljon állandóan szakértőkre. /Erdélyi Magyar Civil Fórum Kolozsváron. A tudás céljáról és hasznáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A III. Civil Fórum keretében a műemlékvédelmi részleg tanácskozásán Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke Történelmi városok a XXI. században címmel a városok jövőképére keresett választ. Kolozsváron tartottak tömeggyűlést a Mátyás-szobor megmentése ügyében, amikor a nacionalista helyi hatalom, a funari vandálság a lebontással fenyegette a szobrot. A tüntetés eredményes volt. Utána azonban a történelemhamisítás jegyében szobrokat és emléktáblákat emeltek, erre a város belefásult lakossága már nem reagált szervezett módon. - A lakosság véleményét tolmácsoló nemkormányzati szervezeteknek össze kell fogniuk és fellépniük közös értékeik védelmében. A műemlékeinkért aggódók vannak többségben, hiszen az új városlakók tömegét hidegen hagyja a téma. Mert a mi múltunk nem az ő múltjuk, állapította meg az előadó. /Ördög I. Béla: Műemlékek és mű emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2001. május 8.

Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 8.

Rendhagyó módon szakmai konferenciával társul a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (KAV) országos döntője itt, Kovásznán" - e szavakkal nyitotta meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, Péntek János az április utolsó napjaiban lezajlott rendezvénysorozatot, a Magyar Nyelv Napjait Háromszéken. Az elemisták vetélkedője Kézdivásárhelyen zajlott, az V-VIII. osztályosoké és a IX-XII-eseké pedig Kovásznán, a város két pontján. A délutáni szakmai kiránduláson a szomszédos Csomakőrös és Zágon emlékhelyeivel, irodalmi nevezetességeivel ismerkedtek a diákok. Nagy L. János szegedi egyetemi tanár Németh Lászlóról értekezett. Kifejtette, hogy a száz éve született író úgy közvetítette a magyar tudományosságot, az egész szellemi horizont kora és az utókor fiataljai felé, hogy az élet széles spektrumát szűrte át tehetséggé. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora kitért arra, hogy Kelet-Európában a nyelvhasználat minduntalan a jog és a politika gátjaiba ütközik. /Kovászna. Nyelvünk és környezete. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 8.

Ápr. 28-29-én tartották a hegyközi Micskén, a Timotheus Házban a Diakóniai szolgálat és az állam szociális felelőssége egy változó társadalomban című konferenciát, amely folytatása volt a januári tanácskozásnak. Kerekes József, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ igazgatója, diakóniai szakelőadót kiemelte, hogy a holland Christen-Unie Református Pártszövetség segítsége nélkül nem lett volna ez a rendezvény. A diakóniai, azaz a sok esetben fizikai törődéssel párosuló lelki gondozás elsősorban nem az anyagiak kérdése, hanem a lelkületé, hangzott el a konferencián. Az egyház megpróbálja felkeresni és segíteni azokat az embereket, akik az elmúlt éveknek, a társadalmi átalakulásoknak a vesztesei voltak, a perifériára sodródtak. Gergely Annamária az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány tevékenységét mutatta be. Kerekes József figyelmeztetett, hogy Romániában általánosságban nem rendezett a diakóniai jellegű központok státusa, gondot jelent az intézmények fenntartása. Két további egyházkerületi intézményvezető, Varga Eliz és Tornai Melinda bemutatták a Nagyváradon működő szociális napközit, valamint a nagyszalontai Péter Iskolát. Mindkét intézmény hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozik. Az ilyen értekezletek a kapcsolatfelvételt is szolgálják. /Nagyálmos Ildikó: Önzetlenül Isten és a rászorulók szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 8.

Az ember tragédiáját mutatta be a tánc, a mozgás nyelvén az Udvarhelyi Néptáncműhely. "A táncnyelv, a harmonikus mozgás nyelve más, mint a beszélt nyelvé. Számunkra ezért a madáchi mű ürügy" - írta László Csaba, a Tragédia rendező-koreográfusa a műsorfüzetben. Érdemes idézni László Csabától: "Ez a mi világunk: a pénzre váltható. Legyél olyan, mint mi! - hirdetik minduntalan. Ne légy maradi: öltözz a legújabb divat szerint, farmerbe, bőrbe, selyembe. Válassz, légy te is olyan, mint mi! Tartozz hozzánk!... Itt van a zene. Ezt hallgasd! Ez a legjobb most! Ez a menő, a top! Máris közénk tartozol!... Ez itt az ingyenes reklám helye! Legyél toleráns, nem számít, hogy veled senki sem az... A torz a szép, a gyenge is erős... a sárkány jámbor szörnyecske, a szörnyecske pedig rokonszenves, hercig, kicsi, édes... A szörnyű az, hogy elhiszed ezt. Elhiszed, hogy különb lettél, hogy más vagy... és máris senki lettél a nagy Semmiben. Lebegsz... Érted már?" /Kezdetben vala...Táncszínház két részben Az ember tragédiája nyomán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 8.

A Simonyifalvi napok tiszteletére a Simonyi Imre-Emlékbizottság tavaly képzőművészeti alkotóversenyt hirdetett. Dr. Hevesi József, az erdőháti ünnepségsorozat ötletgazdája és főszervezője e tájegység egyik szellemi közösségépítője és Brittich Erzsébet képzőművész ötlete volt az alkotóverseny. Azt is tervezik, hogy Műhelyforgácsok címmel albumot nyomtatnának ki a kiállított munkákról. A kiállítás zsűrizésére meghívták Nagyváradról Jakobovits Miklóst, a Barabás Miklós Céh országos elnökét. A sokoldalú Jakobovits Miklós /művész, színházi díszlettervező, tanár, muzeográfus, művészeti szakíró, továbbá kulturális és civil szervezetek vezetője/ kifejtette, hogy az erdélyi képzőművészet kilépett Európába, és az utóbbi években robbanásszerű fejlődést ért el. /Május 19-én Simonyifalvi napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2001. május 8.

Sepsiszentgyörgy művelődési élete eléggé élénk. Az önkormányzat támogatja a kulturális kezdeményezéseket, különböző civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, magánszemélyek pályázhatnak. A város egyik legnagyobb kulturális rendezvénye a Szent György Napok, amelyet idén áprilisban rendeztek meg tizedszer. /Közművelődés Sepsiszentgyörgyön. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 8.

Nagy Attila, a sepsiszentgyörgyi Shakespeare Kingdom House Alapítvány elnöke elmondta, hogy magyarul Shakespeare Háznak hívják, az idegen nyelvű megnevezés azért fontos, hogy a nemzetközi körforgásban számon tartsák. Nagy Attila elhatározta: szakdokumentációt hoz létre, hogy bárki anyagot kaphasson erről a korszakról. Ebben az időben 33 elsőrangú és másik 33 másodrangú szerző alkotott, közülük emelkedett ki Shakespeare. - Sokan felkeresik a Házat. 1998 tavaszán a nemzetközi Shakespeare Szövetségbe felvették az alapítványukat, elsőként Romániából. Nagy Attila tervezi, hogy Sepsiszentgyörgyön felépíti a Globe Színház hasonmását, aminek 1994-ben volt az alapkőletétele. Másik elgondolásával, az általa kezdeményezett nemzetközi park tervével a Shakespeare-kutatásban valami újat tudott hozni. A parkot a Globe Színház mellé képzeli el, s a lényege abban áll, hogy a nemzetköziséget, az európaiságot hangsúlyozza. - Erdélyben hagyománya van a Shakespeare-kultusznak. Hamlet első előadása is Kolozsváron volt, sőt 17 drámát a 37-ből korábban mutattak be Erdélyben, Kolozsváron, mint Budapesten. Úgy látja, a Globe Színház nem épül fel, de a nemzetközi park megvalósul. Sok szakember jártak már náluk Japántól Amerikáig, Kanadáig. Európa majdnem minden országából. Nagy Attila sok konferencián tartott előadást, bemutatta a romániai Shakespeare-kutatást. /Gazda Zoltán: Nálunk Shakespeare házi szerzőnek számít. Interjú Nagy Attilával, a sepsiszentgyörgyi Shakespeare Kingdom House Alapítvány elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 9.

Megbeszélést tartott máj. 8-án Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban a kormány mellett működő intézmények, illetve más központi intézmények RMDSZ-es szakembereivel. A megbeszélésen az RMDSZ elnöke tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az RMDSZ hathatós közbenjárásának köszönhetően ősztől beindul az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredába kihelyezett részlege. Ugyancsak az RMDSZ hathatós közbenjárására a 2001-2002-es iskolai évtől kezdve Nagyenyeden, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Marosvásárhelyen újra indul a magyar nyelvű középfokú tanító- és óvónőképzés - hangzott el a megbeszélésen. /RMDSZ Tájékoztató, máj. 9. - 1965. sz./

2001. május 9.

A kolozsvári Kriterion Könyvkiadó vásárral egybekötött tankönyvkiállítást rendez máj. 15-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban tartott Brassai Hetek keretén belül. A tárlaton a magyarországi Nemzeti Tankönyvkiadó, a Mondus és a TopOGráf kiadók köteteit mutatják be. Főleg segéd- és kézikönyvekről van szó - nyilatkozta Géczi Róbert, a Kriterion felelős szerkesztője. A tankönyveket a Kriterion a Nemzeti Tankönyvkiadó hivatalos romániai forgalmazójaként több városban is bemutatja: Nagyváradon, Zilahon, Szatmárnémetiben, Nagyenyeden, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Nagybányán, Kézdivásárhelyen, Temesváron és Aradon. /T. Bense Erika: Tankönyvkiállítást szervez a Kriterion. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2001. május 11.

Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök a Partiumi Énekkar tagjaival együtt hosszú észak-amerikai körúton vettek részt. A körútról Tőkés László adott tájékoztatást. Ökumenikus útról volt szó. Az "ökuménia üzenetét, az egyetemes keresztyén nemzeti összefogás üzenetét Erdély szellemében, másfelől pedig a magyar felsőoktatás ügyének a képviseletét" vállalták Partiumi Énekkarral együtt. Tizenöt fellépésük volt, magyar helyszíneken, református és katolikus templomokban, amerikai termekben és művelődési házakban. A Berkesi Sándor debreceni Liszt-díjas karnagy által vezényelt énekkar mellett felléptek szólóművészek és az egyetem tánckara is. Tolnay István előadó-tanácsos minden előadás alkalmával magáról az egyetemről tartott beszámolót. New York, Washington, New Brunswick Detroit, Chicago, Cleveland, Buffalo, majd Kanadában Torontóban, valamint Niagara Falls voltak a fellépések színhelyei. A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány és az Amerikai Magyar Koalíció tagjai segítettek abban, hogy találkozzanak a kormányzat képviselőivel, látogatást tettek a Fehér Ház különböző hivatalaiban, a Kongresszusban és a Külügyminisztériumban is. Két központi kérdést, az egyházi és közösségi ingatlanok, illetve a magyar nyelvű felsőoktatás ügyét helyezték előtérbe. /Ökumenikus amerikai körút erdélyi szellemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 11./

2001. május 11.

Az idei Festum Varadinum megnyitója előtt két nappal Kapy István tájékoztatott a tizedik, jubileuminak számító ünnepségsorozatról. Reméli, hogy a Varadinum olyan hagyomány lesz, amelyről az utódok is szívesen fognak beszélni. A civil társadalom mindig egy kicsit a hátteret, a józan részét jelenti a társadalomnak. Mindig megkapja mind az oktatás, mind az ifjúság is saját szerepét a Varadinumban, akárcsak a különféle művészeti ágak is. Ezredéves kereszténység, ezredéves magyarság és több mint 900 év nagyváradiság. Számára ez a Varadinum. /Minden, ami érdekes szellemnek és léleknek. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 11./

2001. május 11.

Érmindszent hivatalos neve: Ady Endre. Azt a nádfedeles házat, amelyben a költő született, eddig háromszor újították fel: 1954-ben, 1977-ben és tavaly ősszel. A legnagyobb szabású felújítási munkálatot tavaly végezték. Ugyancsak tavaly felújították a költő édesapjának, Ady Lőrincnek a falu temetőjében lévő síremlékét is. A ház teljes berendezését elvitték Szatmárnémetire, restaurálni, a munkát ebben a hónapban fejezik be. Havonta két-háromszázan jönnek el Ady szülőfalujába. A szülőház előtt áll a költő mellszobra, Fekete József nagyváradi szobrászművész munkája, a ház külső falán található Színi Sebők Zoltán által készített dombormű. /Nagyjavítás az Ady Endre-emlékmúzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 11./

2001. május 12.

Kiss János hozzászólt a státustörvény vitájához. Szerinte az anyaország ugyanazt megtehette volna, amit a szlovákok, a románok, vagy őket megelőzve a németek és a zsidók állama megtett. Semmi ellenvetése nem támadt ezek ellen. Igaz, egyik sem verte nagydobra, nem kérte ki senki tanácsát. A cikkíró szerint Schengentől nem kell félni, a súlyos anyagi gondok jelentik a problémát. A nagy többség egyhavi jövedelméből talán Nagyváradig elmerészkedhet... /Kiss János: Legfönnebb Nagyváradig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2001. május 12.

A PDSR Fehér megyei szervezetének kérésére a területi bíróság elhalasztotta a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében zajló pert. Razvan Theodorescu miniszter ellenzi a könyvtár teljes visszaszolgáltatását. Bárhogyan dönt a bíróság, a gyulafehérvári Batthyaneumból egyetlen könyvet, a nagyváradi Körösvidéki Múzeumból pedig egyetlen alkotást sem szabad elköltöztetni - szögezte a két egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról Razvan Theodorescu. A Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium vezetője elmondta, a nagyváradi múzeum és a gyulafehérvári könyvtár egyaránt a "román nemzeti vagyon részeként" tekintendő, az egyházaknak pedig inkább anyagi kártérítést kellene kapniuk. /Theodorescu nem adná. Elnapolták a pert a Batthyaneum ügyében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2001. május 13.

Nagyváradról, Kolozsvárról, Csíkszentgyörgyről, Szamosújvárról, Szatmárnémetiből és Nagybányáról több mint húsz cserkészvezető vett részt továbbképzésen ápr. 27-máj.1. között a Nagybánya melletti közkedvelt üdülőhelyen, Izvorán. Magyarországról Arató László országos cserkészvezető, a Márton Áron Kiadó igazgatója jött el a találkozóra. /Cserkészvezetőkkel a természetben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 13./

2001. május 14.

Május 12-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki megnyitójában Benkő Samu kifejtette: a 142 éve alakult és 12 éve újjáéledt tudományos egyesület a mostoha körülmények közepette is él, működik. Sipos Gábor előzetesen írásban ismertetett főtitkári beszámolóját szóbeli kiegészítéssel tette teljessé: kiemelte az utóbbi időben egyre aktívabb szatmárnémeti fiókszervezet eredményeit. Megvitatták az EME választmányi gyűlésén jóváhagyott társadalomtudományi kutatóintézet szervezeti és működési szabályzatát. Az intézet rendeltetése szakembereket képezni a nemzeti önismereti tudományszakok művelésére, a múzeumi, könyv- és levéltári örökség szakszerű őrzésére. Már működő három szakosztálya: történettudományi, nyelv- és irodalomtudományi, társadalomismereti. Feladatait főállású tudományos kutatókkal és alkalmi munkatársakkal végzi. Igény mutatkozik a természettudományok és a műszaki tudományok szakosztályainak beindítására is, de ennek egyelőre anyagi korlátai vannak. Többen kifogásolták, hogy az utóbbi időben az EME-kiadványokkal olyan más kiadványok versengnek, amelyek gyenge színvonaluk mellett valamilyen erős pénzforrás támogatását élvezik. Visszatérő közgyűlési téma a tagság fiatalításának szükségessége. A gombamódra szaporodó hazai tudományos társaságokkal az EME jövőre tanácskozást kíván tartani. - Az EME szolgáljon háttér-intézményként azon tagjai számára, akiknek nincs lehetőségük, hogy egyszerű felszerelések beszerzése végett pályázatokon induljanak. A létrejövő magyar egyetem tudományos hátterét leginkább az EME biztosíthatja. A közgyűlés módosításokat fogadott el a tagsági díjak mértékével kapcsolatban: ezután az aktív tagoknak évente 100 ezer, a nyugdíjasoknak 50 ezer, a diákoknak és főiskolai hallgatóknak 15 ezer lejt kell befizetniük. 2002-ben általános tisztújítást tart az Erdélyi Múzeum-Egyesület, és a közgyűlés előkészítése céljából a szakosztályok elnökeiből és titkáraiból álló tíztagú bizottság alakult. Utána pedig következhet az alapszabályzat megújítását végrehajtó rendkívüli közgyűlés. A mostani ülésen egy évre részleges választásokat tartottak. Az új választmányi tagok a következők: 1. szakosztály - Pál-Antal Sándor; 2. szakosztály - Szilágyi Pál, Nagy-Tóth Ferenc, Kiss Szidónia; 3. szakosztály - Péter Mihály; 4. szakosztály - Szabó Árpád; 5. szakosztály - Kerekes László, Sándor László. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés: Társadalomtudományi Kutatóintézet alakul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Az EME titkársága 2000 nyarán a kolozsvári Rhédey-házba /Jókai/Napoca u. 2./ költözött. Az EME honlapja március óta használható /www.eme.ro/. Jelenlegi taglétszámuk 4351, ebből 2277 egyetemi hallgató. - A könyvtár helyhiánya nyomasztó. A jövőben az EME és a Sapientia Alapítvány közös könyvtárat létesít. Az EME rendszeres kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematika Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő, Erdélyi Tudományos Füzetek, új kiadány a Collegium Geographicum ifjúsági folyóirat és a Collegium Biologicum. /Sipos Gábor főtitkári jelentése az Erdélyi Múzeum-Egyesület 2000. Évi munkájáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./ Gaal György többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nem működik a romániai magyar kiadványok könyvtári begyűjtése. Vincze Mária arról a jelenségről számolt be, hogy amint megindult a magyar nyelvű közgazdászképzés, félszáz egyetemi hallgató iratkozott be a társadalomtudományi szakosztályba, de hamarosan alábbhagyott a lelkesedés. Kötő József, az EMKE elnöke a Kisebbségkutató Intézet kolozsvári megalakulásában rejlő lehetőségekre irányította a figyelmet. Ki kell járni, hogy az EME - a kis transzszilván akadémia - részesüljön az intézet költségvetéséből, és az így nyert összegeket az erdélyi magyar tudományos élet fejlesztésére fordíthassa. Tonk Sándor alelnök hangsúlyozta, hogy az alakuló magyar magánegyetem elképzelhetetlen az erőteljes tudományos kutatási háttér nélkül. /Kis transzszilván akadémia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 15./ Az Erdélyi Múzeum Egyesület, mint megalakulása óta minden évben, rendes évi közgyűlése alkalmából az EME elnöke, Benkő Samu nyilatkozott. Kifejtette, hogy a jövő évben általános tisztújítás lesz. Azt szeretnék, hogy a távozó idősebb nemzedéktől fiatalabb, tetterős tagok vegyék át az EME vezetését. Módosítani kell az 199-ben elfogadott alapszabályzatot. Akkor azt hitték, hogy a magyarságtól elorzott nemzeti jellegű művelődési javak visszakerülnek az EME tulajdonába. Ez nem történt meg. A magyar múzeumok kincsei, a régi könyvek, épületek mind román állami tulajdonba mentek át. Benkő Samu úgy látta, hogy az erdélyi magyar képzőművészek időtállóbb értékeket hoztak létre, mint mondjuk az ötvenes-hatvanas években a magyar írók. Egy Nagy Imrének, egy Szevátiusznak a művei időtállóak. Jelenleg folyik a magyar néprajzi értékek utolsó darabjainak elkótyavetélése. Emellett betörnek parókiákra, plébániákra, kegyszereket, keresztelőmedencét, szárnyasoltárt stb. visznek el. Benkő elnöki megnyitóbeszédében kiemelte, hogy az EME értékes könyveket, tanulmányokat tett le a magyar tudományosság asztalára. /Csomafáy Ferenc: Nem vagyunk elefántcsonttoronyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2001. május 14.

Gazdálkodási szempontból az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) valamennyi oktatási helyszíne nagyfokú autonómiával rendelkezik - jelentette ki sajtóértekezletén Birtalan Ákos. A Sapientia Alapítvány kurátora, a csíkszeredai oktatási helyszín fejlesztéséért felelős tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a gazdálkodási autonómia mellett egységes oktatáspolitikai szempontok érvényesülnek a különböző oktatási helyszíneken. Az első fázisban négy helyszínen zajlik az oktatás: Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és Csíkszeredában. Birtalan szerint valamennyi helyszín hasonló arányban részesült a 2 milliárd forintos magyar kormánytámogatásból, s ezt az arányt a következőkben is tiszteletben tartják. /Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Gazdaságilag önálló helyszínek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

lapozás: 1-30 ... 2791-2820 | 2821-2850 | 2851-2880 ... 5731-5748